AZ ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM A KERTÉSZETBEN Soltész Miklós Nyéki József Lévai Péter AZ ASZÁLY ÉS A SZÁRAZODÁS MAGYARORSZÁGON konferencia Kecskemét, 2009. október 7.
A hazai kertészeti termesztés tagozódása Zöldség (vetőmag, szabadföldi, fél-szabadföldi, fólia alatti, üvegházi, gomba) Gyümölcs (faiskola, szabadföldi, fólia alatti, gyűjtött) Szőlő (szőlőiskola, fehérbor, vörös- és rozébor, csemege) Dísznövény (szaporítóanyagok, rózsatő, szabadföldi vágott virág, szárazvirág, települések zöldfelülete, évelők, egy- és kétnyáriak, fólia alatti és üvegházi szaporítás) Gyógy-és aromanövény (termesztett, gyűjtött)
Hazai kertészet jelentősége Mezőgazdaságilag művelt terület 5-5,5%-a kertészet 20%-os részesedés a mg-i bruttó termelési értékből (4X) 30%-os részesedés a mg-i exportbevételből (6X) 300-350 ezer család alap és kiegészítő jövedelemforrása (fajlagos eltartó képesség legnagyobb a mezőgazdaságban)
A kertészetet érintő két fő kérdés 1. Mit tehet velünk az aszály? 2. Mit tehetünk mi?
A szárazodás és az aszály közvetlen káros hatásai a növényen Fenológiai időpontok és időtartamok megváltozása (virágzás, virágképződés, termésérés, lombhullás stb.). A megporzási, termékenyülési és terméskötődési feltételek módosulása. Táplálkozási zavarok, tápelem-hiányok, kondíció romlása. Növények kipusztulása. Ültetvények életkorának csökkenése.
A szárazodás és az aszály közvetlen káros hatásai a termésen Terméskiesés Termésbiztonság csökkenése. Termés közvetlen károsodása (sérülése): repedés, parásodás, napégés) Termésminőség romlása (méret, alak, szín, szárazanyag, aroma, íz, zamat, tárolhatóság, polctartósság stb.)
A szárazodás és az aszály közvetett káros hatásai Árukínálat kiszámíthatatlansága. Helyi piacok ellátásának bizonytalansága. Versenyképesség csökkenése, piacvesztés. Jövedelem-kiesés. Romlik a fenntarthatóság, a megtartó-képesség, nő a migráció. Infrastruktúra kihasználhatatlansága. Importigény növekedése. Következő év(ek)re továbbgyűrűző hatás. Csökken a tőkebeáramlás, romlik a megtérülés. Nő a különbség az aszályos és nem aszályos területek között. Aszályos területeken a nagytelepülések zöldfelülete is fokozottabban károsodik.
KERTÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK NEMZETGAZDASÁGI SÚLYA AZ ALFÖLDI (ASZÁLYÉRZÉKENY) TERÜLETEKEN Zöldségtermesztés Gyümölcstermesztés Települések zöldfelületének fenntartása Gyógynövénytermesztés Szőlőtermesztés Dísznövénytermesztés
AZ EGYES KERTÉSZETI NÖVÉNYEKKEL LÉTESÍTETT TERÜLET NAGYSÁGA ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK + GAZDASÁGI (ÖKONÓMIAI) TÉNYEZŐK A versenyképesség növelésére elsősorban azoknál a kultúráknál számíthatunk, amelyek már most is meghatározó szereppel bírnak.
ALFÖLDI TERÜLETEK ZÖLDSÉGTEMESZTÉSE/1 Szabadföldi öntözéses termesztés meghatározó: csemegekukorica, dinnye, paradicsom, vöröshagyma, fejes káposzta, sárgarépa, paprika, petrezselyem, zöldbab Öntözés mellett is csak kis volumenben: fűszerpaprika, sárgadinnye, kelkáposzta, karfiol, gumós zeller, cékla, torma, konzervuborka
ALFÖLDI TERÜLETEK ZÖLDSÉGTEMESZTÉSE/2 Fél-szabadföldi (síkfólia, alagút, vándorfólia stb.) termesztés terjedése: uborka, dinnye, paradicsom, paprika stb. Zöldségnövények hajtatása (fóliaház, üvegház) meghatározó: paprika, paradicsom, uborka, tojásgyümölcs salátafélék, korai burgonya, fejes káposzta, kínai kel, gomba Fokozatosan nő a fenti két termesztési mód aránya. Alföldön egyik zöldségnövényt sem lehet öntözés nélkül biztonságosan termelni.
ALFÖLDI TERÜLETEK GYÜMÖLCSTERMESZTÉSE Öntözéssel nagyobb volumenben termeszthető gyümölcsök: alma, cseresznye, meggy Öntözéssel kisebb volumenben termeszthető gyümölcsök: szilva, őszibarack, kajszi, szamóca, körte Termesztésük öntözés mellett is nagyon kockázatos: málna, szeder, ribiszke, köszméte, dió, mogyoró Alföldön egyáltalán nem termeszthető gazdaságosan: áfonya, gesztenye, mandula Jó vízgazdálkodású talajon öntözés nélkül is termeszthetők: homoktövis, csipkebogyó, fekete bodza Gyümölcsfaiskolai termesztés csak öntözött körülmények között versenyképes
ALFÖLDI TERÜLETEK SZŐLŐTERMESZTÉSE Legélelmesebb növények közzé tartozik, de a borvidékek szerinti területfelosztás miatt korlátozott a termesztése. A borszőlő termesztésének nagyobb a lehetősége, mint a csemegeszőlőének. A vörös és rozébornak alkalmas fajták között több a szárazságtűrő.
Gyógy- és aromanövények az alföldi területeken A hazánkban gyűjtött és termesztett mintegy 200 gyógy-és aromanövény közül öntözés nélkül is eredményes lehet a termesztése 10-11 igen szárazságtűrő, s 15-16 mérsékelten szárazságtűrő növénynek (a termesztett fajoknak 50%-a) A versenyképesség növelése végett itt is szükséges lenne az öntözés, de a sor végén állnak. Az aszály a gyűjtött gyógynövényeket veszélyezteti jobban.
Dísznövények az alföldi területeken Legtöbb díszfára az alföldi nagytelepülések zöldfelületeihez van szükség, de faiskolai előállításuk egyre inkább a hűvösebb, csapadékosabb dunántúli területeken történik. Több kultúránál (rózsa, virághagyma) a szabadföldi termesztés csak intenzív, öntözött körülmények között lehetséges. A vágott virágok és az évelők termesztése, illetve a virágpalánta-nevelés fokozatosan az üvegházakba húzódik. Az alföldi területeinken leginkább versenyképes lehet a virágmag- és a szárazvirág-termesztés.
Fajtanemesítéssel éshasználattal az aszály ellen Kis vízigény, jó vízhasznosítás. Kis páraigény. Szárazságtűrést fokozó fiziológiai sajátosságok (kicsi transzspirációs együttható, gyenge hullási hajlam stb.) Szárazságtűrést fokozó anatómiai és morfológiai tulajdonságok (pl. trachea-keresztmetszet, sztómasűrűség stb.) Aszály elkerülését biztosító vegetációs időszak és fenológiai menet. Téltűrés, szállítópályák regenerálódó-képessége. Produktivitás. A termések morfológiai stabilitása.
Aszálytűrés fokozása és a termesztéstechnológia/1 Növény igényének legjobban megfelelő talajok (ph, mésztartalom, talajvíz-szint stb.) kiválasztása. Szélvédő erdősáv létesítése. Megfelelő szaporítóanyag (alanyfajta, oltvány stb.). Növények optimális terhelése, termőegyensúly fenntartása ültetvényekben. Fényellátás elősegítése megfelelő ültetési távolsággal, növénymérettel és fitotechnikával. Evaporáció csökkentése (önárnyékolás, talajművelés, - takarás, megfelelő növénytrágyázás stb.). Szárazságtűrést fokozó, illetve a növénypárolgást csökkentő biostimulátorok használata.
Aszálytűrés fokozása és a termesztéstechnológia/2 Szállítópályák regenerálódásának elősegítése. Víztakarékos és vízmegőrző agrotechnika. Füvesítéshez szárazságtűrő fűfajok, természetes növénytakaró hasznosítása. Mikorrhiza-kapcsolatok feltárása és hasznosítása. A gyökérzet kiterjedésének és elágazódásának szabályozása. Árnyékolók, védőhálók használata.
FÓLIA ALATTI ÉS ÜVEGHÁZI TERMESZTÉS CÉLJA Termesztési feltételek szabályozási lehetőségeinek biztosítása (fényerősség, megvilágítás hossza, hőmérséklet, tápanyagés vízellátás stb.). Tenyészidőszak módosítása, szüreti (értékesítési) időpont időzítése. Termeszthetőség éghajlati határainak kitolása. Produktivitás és termésbiztonság növelése. Extrém időjárás káros hatásainak elkerülése.
TERMESZTŐBERENDEZÉSEK HÁTRÁNYAI Több energiafelhasználás. Üvegházhatás, egységnyi termékre jutó nagyobb ökológiai lábnyom. Vitatott minőség (műanyagfólia-bomlás, termések nitráttartalma stb.) A területegységre jutó fajlagos vízfelhasználás igen nagy, ezért nélkülözhetetlen a zárt öntözési rendszerek kiépítése. Az elhagyott szabadföldi területek hasznosítása további feladat.
AZ ELŐBBIEKBEN FELSOROLT ASZÁLYTŰRÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKET HASZNOSÍTANI KELL, DE A KERTÉSZETI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉNÉL A PARADIGMAVÁLTÁST AZ JELENTI, HOGY EZEK ÖSSZESSÉGÜKBEN SEM VÁLTJÁK KI AZ ÖNTÖZÉST. IGAZ, AZ ÖNTÖZÉS IS AKKOR LESZ HATÉKONY, HA EZEKKEL ÖSSZHANGBAN VÉGEZZÜK.
Kertészeti kultúrák öntözési színvonala Az úgy ahogy elfogadható csapadékmennyiség és eloszlás révén nem volt több évig tartó szárazság, illetve éven belül is csak rövidebb aszályos időszakok voltak, az extrém időjárás egyéb hatásai (fagy, jég) is elterelték a figyelmet az aszálykárról, de az öntözéses gazdálkodás bevezetését más körülmények is akadályozták. Sorskérdése a hazai kertészetnek, hogy ezen sürgősen változtassunk.
Öntözött terület aránya 2008-ban Az összes zöldségterület 26%-át öntözték. Az öntözött gyümölcsterületnek 5%-át öntözték. Megjegyzések: - Átfolyó vizek fajlagos mennyiségét tekintve Magyarország Európában a 2. helyen áll. - Az öntözött terület nagyságát tekintve az EU-27 tagállama között a 26. helyen áll.
Termesztők feladatai az öntözéssel kapcsolatban/1 Az öntözést az adott terület vízgazdálkodási rendszerébe, annak legfontosabb elemeként kell beépíteni. A csökkenő vízkészletek miatt csak a víztakarékos megoldások fogadhatók el. Szükség szerint többfunkciós öntözőrendszert kell kiépíteni, de a tápláló öntözés lehetőségét minden esetben biztosítani kell az egyenletes tápanyag-és vízellátás érdekében.
Termesztők feladatai az öntözéssel kapcsolatban/2 Precíziós öntözési technológiák alkalmazása. Az irányított deficites öntözés (Regulated Deficit Irrigation) lehetőségeinek megvizsgálása. A jég- és aszálykár elleni védelmet össze kell hangolni (a jég elleni védőháló beruházási költségének megtérülése csak nagy produktivitás mellett képzelhető el, ami nem valósulhat meg öntözés nélkül). Száraz, csapadékban szegény területeken az öntözés sem jelent teljes megoldást a páraigényes növények termesztésénél (pl. gesztenye, áfonya, málna, feketeribiszke).
Állami, szakigazgatási és társadalmi feladatok az öntözéssel kapcsolatban/1 Az EU-tagságból adódó ökológiai és vízgazdálkodási követelményeknek való megfelelés, a hazai igények hatékony képviseletével. A kertészeti ágazatok támogatásánál első helyre kell venni az öntözést (víz- és energiatakarékos öntözési technológiák kiemelt támogatása a rétegvizek hasznosításánál).
Állami, szakigazgatási és társadalmi feladatok az öntözéssel kapcsolatban/2 Az EU-tól lehívható támogatások kihasználása. A mg-i termelők által létrehozott (felügyelt) vízszolgáltató szervezetek működtetési és támogatási feltételeinek kidolgozása. A vízhiánnyal küzdő területeken a rendelkezésre álló vízkészlet leghatékonyabb hasznosítására kell törekedni, mellőzni kell a nagy vízigényű bioenergia-növények termesztését.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET