Az emlősök törzsfejlődése
Emlősszerűek (Synapsida) Emlősszerű ŐSHÜLLŐK (THERAPSIDA) osztálya Emlősök (MAMMALIA) osztálya Prototheria alosztály KLOAKÁSOK (MONOTREMATA) rendje Hangyászsünfélék (Tachyglossidae) Kacsacsőrű-emlősfélék (Ornithorhynchidae) Kréta elejétől, kevés fosszília Auszt., Új-Guinea Metatheria alosztály Eutheria alosztály Metatheria
Hangyászsünfélék (Tachyglossidae) Rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) Hosszúcsőrű hangyászsün (Zaglossus bruijni)
Kacsacsőrű-emlősfélék (Ornithorhynchidae) Kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus)
Theria alosztály ERSZÉNYESEK (MARSUPIALIA) öregrendje /Metatheria scl./ Kb. 272 faj (200 Ausztr., 70 D-és Kö-Am.), ősi, diverz csoport Kréta közepén váltak le a méhlepényesekkel közös ágról
OPOSSZUMALAKÚAK (DIDELPHIMORPHA) rendje Oposszumfélék (Didelphidae) Kö- D-Am, USA; Didelphis virginiana Erszény fejlett v. hiányzik Kicsi v. közepes méret Egyszerű gyomor Néhány faj vízi életmód Tengerszinttől kb. 3000 m-ig
Északi oposszum (Didelphis virginiana) Marmosa elegans Erszényes patkány
http://indavideo.hu/search/tag/oposszum
Nagy vízioposszum (Chironectes minimus) az egyetlen vízi életmódú erszényes DNY-Mex., Bol., É-Arg.
CICKÁNYOPOSSZUM-ALAKÚAK (PAUCITUBERCULATA) rendje Cickányoposszum-félék (Caenolestidae) Lestoros inca perui oposszum-patkány 2800-4000 m (Andok, dél-peru) sűrű vegetációjú hegyi erdőkben Rhyncholestes raphanurus Chilei oposszum-patkány
ERSZÉNYES RAGADOZÓK (DASYUROMORPHIA) rendje Erszényesfarkas-félék (Thylacinidae) Erszényeshangyász-félék (Myrmecobiidae) Erszényesnyest-félék (Dasyuridae)
Erszényesfarkas-félék (Thylacinidae) Ausztrália és Tasmánia legnagyobb ragadozója volt zsákmányát főleg kenguruk és talajon fészkelő madarak alkották a hírnevén sokat rontott, hogy megölte a juhokat Erszényesfarkas (Thylacinus cynocephalus) 1888-1904 között 2268 állatot irtottak ki az utolsó példányt 1961-ben ölték meg tévedésből
utolsó fogságban tartott példánya 1936-ban pusztult el Hobart állatkertjében
Erszényeshangyász-félék (Myrmecobiidae) Erszényeshangyász (Myrmecobius fasciatus) Nyugat-Ausztrália bozótosaiban él, termeszeket fogyaszt
Tasmániai ördög (Sarcophilus harrisi) dögevő
ORMÁNYOS ERSZÉNYESEK (PERAMELEMORPHA) rendje Bandikutfélék (Peramelidae) Hosszúorrú bandikut (Perameles nasuta) Macrotis lagotis erszényes nyúl
ERSZÉNYESVAKOND-ALAKÚAK (NOTORYCTEMORPHA) rendje Erszényesvakond-félék (Notoryctidae) Notoryctes typhlops erszényes vakond
KEVÉSFOGÚ ERSZÉNYESEK (DIPROTODONTIA) rendje Koalafélék (Phascolarctidae) Vombatfélék (Vombatidae) Kengurufélék (Macropodidae)
Koalafélék (Phascolarctidae) Koala (Phascolarctos cinereus)
Vombatfélék (Vombatidae) Közönséges vombat (Vombatus ursinus)
Kengurufélék (Macropodidae) Keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus)
Petrogale persephone (hegyikenguru faj) Vörös óriáskenguru (Macropus rufus)
Méhlepényesek (Placentalia) öregrendje /EUTHERIA scl./
MÉHLEPÉNYESEK (PLACENTALIA) öregrendje /FOGHÍJASOK EDENTATA/ VENDÉGÍZÜLETESEK (XENARTHRA) rendje Háromujjú lajhárfélék (Bradypodidae) Kétujjú lajhárfélék (Megalonychidae) Tatufélék (Dasypodidae) Hangyászfélék (Myrmecophagidae)
Háromujjú lajhárfélék (Bradypodidae) Közönséges háromujjú lajhár v. ai (Bradypus tridactylus)
Kétujjú lajhárfélék (Megalonychidae) Choloepus didactilus kétujjú lajhár v. unaut
Tatufélék (Dasypodidae) Kilencöves tatu (Dasypus novemcinctus) Óriástatu (Priodontes giganteus)
Hangyászfélék (Myrmecophagidae) Sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla)
ROVAREVŐK (INSECTIVORA) rendje Aranyvakondfélék (Chrysochloridae) Sünfélék (Erinaceidae) Cickányfélék (Soricidae) Vakondfélék (Talpidae) Nem létező rend!!!
Aranyvakondfélék (Chrysochloridae) kizárólag Afrika Eremitalpa sp.
Sünfélék (Erinaceidae) Tüskés sünök: Erinaceinae Európai sün (Erinaceus europaeus) Keleti sün (Erinaceus concolor)
Cickányfélék (Soricidae) Fehérfogú cickányok: Crocidurinae Mezei cickány (Crocidura leucodon) Keleti cickány (Crocidura suaveolens)
Cickányfélék (Soricidae) Vörösfogú cickányok: Soricinae Erdei cickány (Sorex araneus)
Törpecickány (Sorex minutus)
Közönséges vízicickány (Neomys fodiens)
Vakondfélék (Talpidae) Talpinae a fajok többsége ide tartozik ásó életmódot folytatnak Közönséges vakond (Talpa europaea)
Csillagorrú vakond (Condylura cristata) É-Am.
MÓKUSCICKÁNY-ALAKÚAK (SCANDENTIA) rendje Mókuscickányfélék (Tupaiidae) Malajzia, Indonézia Közönséges mókuscickány (Tupaia glis)
DENEVÉREK (CHIROPTERA) rendje NAGYDENEVÉREK (Megachiroptera) alrendje Repülőkutya-félék (Pteropodidae) KISDENEVÉREK(Microchiroptera) alrendje Dongódenevérfélék (Craseonycteridae) Álvámpírok (Megadermatidae) Patkósdenevér-félék (Rhinolophidae) Hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Szelindekdenevér-félék (Molossidae) az egyedüli röpképes emlősök repülőhártya (patagium) 930 körüli fajszám óvilági trópusokon főként gyümölcsevők az egész világon főként rovarevők echolokáció
NAGYDENEVÉREK (Megachiroptera) alrendje Repülőkutya-félék (Pteropodidae) Óriás repülőróka (Pteropus giganteus) Nílusi repülőkutya (Rousettus aegyptiacus)
KISDENEVÉREK (MICROCHIROPTERA) alrendje Dongódenevérfélék (Craseonycteridae) Álvámpírok (Megadermatidae) Patkósdenevér-félék (Rhinolophidae) Hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Szelindekdenevér-félék (Molossidae) nagy mennyiségű rovart fogyasztanak a mérsékelt övben téli álmot alszanak HAZÁNKBAN MINDEN DENEVÉRFAJ VÉDETT!!!
Dongódenevérfélék (Craseonycteridae) a világ legkisebb emlőse 1,5-2,0 g Thaiföld néhány barlangjában él 1973-ban fedezték fel Dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai)
FŐEMLŐSÖK (PRIMATES) rendje FÉLMAJMOK (PROSIMII) alrendje Igazi makik (Lemuridae) Indrifélék (Indriidae) Véznaujjú makifélék (Daubentoniidae) Lórifélék (Loridae) Fülesmakifélék (Galagonidae) Koboldmakifélék (Tarsiidae) IGAZI MAJMOK (ANTHROPOIDEA) alrendje
Igazi makik (Lemuridae) Gyűrűsfarkú maki (Lemur catta) Dél-, Délnyugat-Madagaszkár főként növényekkel táplálkozik veszélyeztetett (erdőtüzek, fakitermelés)
Koboldmakifélék (Tarsiidae) DK-Ázsia szigetein Törpe koboldmaki (Tarsius pumilus)
IGAZI MAJMOK (ANTHROPOIDEA) alrendje Karmosmajmok (Callithricidae) Csuklyásmajomfélék (Cebidae) Cerkóffélék (Cercopithecidae) Gibbonfélék (Hylobatidae) Emberfélék (Hominidae)
Arany oroszlánmajmocska (Leontopithecus rosalia)
Ateles sp.- pókmajom
Cerkóffélék (Cercopithecidae) Óvilág trópusai, szubtrópusai Berber-makákó (Macaca sylvanus) Cerkófformák (Cercopithecinae)
Japán makákó (Macaca fuscata) Papio sphinx - mandrill
Csimpánz (Pan troglodytes) Bonobo (Pan paniscus)
RAGADOZÓK (CARNIVORA) rendje Kutyafélék (Canidae) Macskafélék (Felidae) Mongúzfélék (Herpestidae) Hiénafélék (Hyaenidae) Menyétfélék (Mustelidae) Mosómedvefélék (Procyonidae) Medvefélék (Ursidae) Cibetmacskafélék (Viverridae)
Kutyafélék (Canidae) Szürke farkas (Canis lupus) Magyarországon hivatalosan kihalt fajnak tekintik, de időről időre néhány állat átlépi az államhatárt, s eljut hazánkba is.
Vörös róka (Vulpes vulpes)
Aranysakál (Canis aureus) Dingó (Canis lupus dingo) Sarki róka (Alopex lagopus)
Macskafélék (Felidae) Vadmacska (Felis sylvestris) Eurázsiai hiúz (Lynx lynx lynx)
Oroszlán (Panthera leo) Gepárd (Acinonyx jubatus) Szervál (Leptailurus serval)
Szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrensis) Bengáli tigris (Panthera tigris bengalensis)
Jaguár (Panthera onca) Puma (Felis concolor)
Afrikai leopárd (Panthera pardus pardus) Karakál (Caracal caracal) sivatagi hiúz Afr., Kö-Ázs.
Hiénafélék (Hyaenidae) Hyaeninae Barna hiéna (Parahyaena brunnea) Foltos hiéna (Crocuta crocuta) Csíkos hiéna (Hyaena hyaena)
Menyétfélék (Mustelidae) Vidraformák: Lutrinae Európai vidra (Lutra lutra) Kiskarmú vidra (Aonyx cinerea)
Tengeri vidra (Enhydra lutris)
Menyétfélék (Mustelidae) Borzformák: Melinae Eurázsiai borz (Meles meles)
Menyét (Mustela nivalis) Hermelin (Mustela erminea)
Nyest (Martes foina) Nyuszt (Martes martes)
Medvefélék (Ursidae) Pandaformák: Ailurinae Kis panda (Ailurus fulgens) Óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca)
Panda bébi
Medvefélék (Ursidae) Medveformák: Ursinae Barnamedve (Ursus arctos) Jegesmedve (Ursus maritimus)
Grizzly (Ursus arctos horribilis)
Barnamedve (Ursus arctos) Ajakos medve (Melursus ursinus) DK-Ázs., Ceylon hiányzó metszőfogak szürcsölgetők
ÚSZÓLÁBÚAK (PENNIPEDIA) rendje Rozmárfélék (Odobenidae) Fülesfókák (Otariidae) Igazi fókák (Phocidae)
Rozmár (Odobenus rosmarus) Rozmárfélék (Odobenidae)
Fülesfókák (Otariidae) külső fül hátsó láb jól mozgatható Arctocephalus pusillus
Északi medvefóka (Callorhinus ursinus)
Igazi fókák (Phocidae) nincs fülkagyló hátsó láb oldalra nem fordítható Mirounga leonina elefántfókák
Phoca groenlandica Leopárdfóka (Hydrurga leptonyx)
CETEK (CETACEA) rendje SZILÁSCETEK (MYSTICETI) alrendje Simabálnák (Balaenidae) Barázdásbálnák (Balaenopteridae) Szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) Törpebálnafélék (Neobalaenidae)
Simabálnák (Balaenidae) Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
FOGASCETEK (ODONTOCETI) alrendje Igazi delfinek (Delphinidae) Fehérdelfinek (Monodontidae) Disznódelfinek (Phocoenidae) Ámbráscetfélék (Physeteridae) Folyami delfinfélék (Platanistidae) Csőröscetek (Ziphiidae)
Igazi delfinek (Delphinidae) Palackorrú delfin (Tursiops truncatus) Kardszárnyú delfin (Orcinus orca)
SZIRÉNEK (SIRENIA) rendje Dugongfélék (Dugongidae) Manátifélék (Trichechidae) 1741-1768
ORMÁNYOSOK (PROBOSCIDEA) rendje Elefántfélék (Elephantidae) Afrikai elefánt (Loxodonta africana)
Indiai elefánt (Elephas maximus)
PÁRATLANUJJÚ PATÁSOK (PERISSODACTYLA) rendje Lófélék (Equidae) Tapírfélék (Tapiridae) Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae)
Háziló (Equus caballus) Lófélék (Equidae)
Przewalski-ló (Equus caballus przewalskii) Afrikai vadszamár (Equus asinus)
Quagga (Equus quaaga) 1883. Amsterdam Zoo. Hegyi zebra (Equus zebra)
Tapírfélék (Tapiridae) Indiai tapír (Tapirus indicus) Közönséges tapír (Tapirus terrestris)
Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) Keskenyszájú v. fekete orrszarvú (Diceros bicornis) Szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum)
SZIRTIBORZALAKÚAK (HYRACOIDEA) rendje Szirtiborzfélék (Procaviidae) Sziklai szirtiborz (Procavia capensis) Afrika, Szíria
PÁROSUJJÚ PATÁSOK (ARTIODACTYLA) rendje DISZNÓALKATÚAK (SUINA) alrendje Disznófélék (Suidae) Pekarifélék (Tayassuidae) Vízilófélék (Hippopotamidae)
Disznófélék (Suidae) Vaddisznó (Sus scrofa) Babirussza (Babyrousa babyrussa) Celebesz
Varacskosdisznók (Phacocoerus sp.)
Pekarifélék (Tayassuidae) Örvös pekari (Pecari tajacu) Chaco-pekari (Catagonus wagneri)
Vízilófélék (Hippopotamidae) Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
KÉRŐDZŐK (RUMINANTIA) alrendje Tevefélék (Camelidae) Kancsilfélék (Tragulidae) Zsiráffélék (Giraffidae) Pézsmaszarvasfélék (Moschidae) Igazi szarvasok (Cervidae) Villásszarvú antilopfélék (Antilocapridae) Tülkösszarvúak (Bovidae)
Tevefélék (Camelidae) Kétpúpú teve (Camelus bactrianus) Egypúpú teve (Camelus dromedarius)
Zsiráf (Giraffa camelopardalis)
Igazi szarvasok (Cervidae) Gímszarvas (Cervus elaphus) Dámszarvas (Cervus dama)
Jávorszarvas (Alces alces)
Karibu Rénszarvas (Rangifer tarandus)
TOBZOSKAALAKÚAK (PHOLIDOTA) rendje Tobzoskafélék (Manidae) Óriás tobzoska (Manis gigantea)
RÁGCSÁLÓK (RODENTIA) rendje MÓKUSALKATÚAK (SCIUROGNATHI) alrendje Mókusfélék (Sciuridae) Hódfélék (Castoridae) Tasakospatkány-félék (Geomyidae) Tasakosegér-félék (Heteromyidae) Ugróegér-félék (Dipodidae) Egér-félék (Muridae) Ugrónyúlfélék (Pedetidae) Gundifélék (Ctenodactylidae) Pelefélék (Gliridae)
Mókusfélék (Sciuridae) Sciurinae Közönséges erdeimókus v. vörös mókus (Sciurus vulgaris)
Hódfélék (Castoridae) Európai hód (Castor fiber)
Egérfélék (Muridae) Pocokformák: Arvicolinae Vöröshátú erdeipocok (Clethrionomys glareolus) Clethrionomys rufocanus
Egérfélék (Muridae) Egérformák: Murinae Közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus)
Egérfélék (Muridae) Földikutya-formák: Spalacinae TÖBB FAJ!!! Nyugati földikutya (Nannospalax leucodon)
Pelefélék (Myoxidae) Nagy pele (Myoxus glis) Erdei pele (Dryomys nitedula)
NYÚLALAKÚAK (LAGOMORPHA) rendje Pocoknyúlfélék (Ochotonidae) Nyúlfélék (Leporidae)
Nyúlfélék (Leporidae) Észak-amerikai szamárnyúl (Lepus californicus)
Nyúlfélék (Leporidae) Mezei nyúl (Lepus europaeus) Ürgei nyúl (Oryctolagus cuniculus)
ELEFÁNTCICKÁNY-ALAKÚAK (MACROSCELIDEA) rendje Elefántcickány-félék (Macroscelididae) Északi elefántcickány (Elephantulus rozeti) Afr.