Microtus arvalis mezei pocok. Fotó: Cserkész Tamás
|
|
|
- Irén Nagy
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Microtus arvalis mezei pocok Fotó: Cserkész Tamás
2 Arvicola amphibius - kósza pocok korábban: Arvicola terrestris vízi v. kósza pocok
3 Fotó: Czabán Dávid (Pitymys subterraneus földipocok)
4 Rattus rattus házi patkány Rattus norvegicus vándor patkány
5 Mus spicilegus güzüegér Fotó: Cserkész Tamás
6 Apodemus agrarius - pirókegér Fotó: Gyimesi Zsófi
7 Fotó: Cserkész Tamás Apodemus flavicollis sárganyakú egér juv.
8 Fotó: Czabán Dávid Apodemus flavicollis sárganyakú erdeiegér Fotó: Czabán Dávid
9 Fotó: Czabán Dávid Apodemus flavicollis sárganyakú erdeiegér
10 Micromys minutus törpeegér Fotó: Cserkész Tamás
11 Fotó: Czabán Dávid Micromys minutus törpeegér
12 Micromys minutus törpeegér Fotó: Czabán Dávid
13 ordo Lagomorpha nyúlalakúak rendje Felső metszőfogak mögött még egy pár, kisebb metszőfog (másik elnevezése a rendnek: Duplicidentata )
14 Lepus europaeus mezei nyúl Fotó: Béres Tibor
15 Oryctolagus cuniculus üregi nyúl
16 Főemlősök (Primates) rendje Család: Cercopithecidae Alcsalád: Cercopithecinae Eredeti élőhely: Észak-Afrika és Dél-Európa ( Grzimek) Ma Afrikában Algéria és Marokkó területén, Európában Gibraltáron, ahol ugyan táplálják, de szabadon él Macaca sylvanus berber makákó
17
18 ordo Carnivora ragadozók rendje Hazai (+ európai) előfordulás: Canidae (róka, aranysakál (Canis aureus), farkas, nyestkutya) Ursidae (barna medve) (Procyonidae: Procyon lotor - mosómedve) Mustelidae - menyétfélék Mustelinae (menyét, hermelin, görények, nyest, nyuszt) Melinae (borz) Lutrinae (vidra) Felidae (hiúz, vadmacska) (Viverridae: Dél-Európában őshonos: Genetta genetta - északi petymeg, Herpestes ichneumon mongúz, betelepített
19
20 Fotó: BéresTibor
21 ( Grzimek) Canis lupus - farkas ( Grzimek) FV ( Grzimek)
22 Vulpes vulpes vörös róka ( Grzimek)
23 ( Grzimek) Nyctereutes procyonoides - nyestkutya
24 Ursus arctos -barnamedve
25 Procyon lotor - mosómedve ( Grzimek)
26 Mustela nivalis - menyét Mustelidae, Mustelinae
27 Mustela erminea - hermelin V Hermelin zsákmányolt kósza pocokkal Nyári téli bundájából készült az uralkodók hermelin palástja És téli bunda
28 Mustelidae, Mustelinae Putorius putorius közönséges görény Putorius furo vadászgörény: tenyésztett alak, nagyobb termetű, sokszor albínó Putorius eversmanni mezei görény V
29 Mustelidae, Mustelinae Martes foina - nyest Martes martes - nyuszt V
30 Mustelidae, Melinae Meles meles - borz lábnyom Kotorék bejárata ürülék
31 Mustelidae, Lutrinae Lutra lutra -vidra Fotó: Nagy Dénes Láb- és csúszásnyomok a Balatonon Fotó: Nagy Dénes FV Vidra táplálkozására utaló nyomok Fotó: Nagy Dénes
32 Forrás: Felidae Lynx lynx hiúz elterjedése a Kárpát-medencében FV
33 Felidae Felis silvestris vadmacska az európai alfaj elterjedése V házimacska
34 (Viverridae cibetmacskafélék) Genetta genetta - petymeg EUV Herpestes ichneumon mongúz, Afrika, Közel-Kelet, Ibériai-félsziget EUV
35 (Néhány Európa környékén előforduló tengeri emlős) Pinnipedia úszólábúak rendje Phoca vitulina borjúfóka északi féltekén, Atlanti- és Csendes-óceán keleti és nyugati partjai közelében, EUV Monachus monachus mediterrán barátfóka, Földközi- és Fekete-tenger (mára csak elszigetelt kis populációk, kihalás fenyegeti!), valamint Észak-Afrika nyugati partjai (Marokkó, Spanyol-Szahara) mentén, Kanári-szigetek és Madeira környékén EUV Cetacea cetek rendje Phocaena phocaena disznódelfin, északi féltekén, Földközi-tengerből hiányzik EUV
36 ordo Perissodactyla - páratlanujjú patások rendje (nálunk csak háziállatok képviselik: ló, szamár) Equus caballus przewalskii Przewalski ló eredetileg Ázsiában, ma vadon már nem él Equus caballus - háziló
37 ordo Artiodactyla párosujjú patások rendje Suidae - sertésfélék Sus scrofa - vaddisznó Cervidae - szarvasfélék Capreolus capreolus - őz Cervus elaphus - gímszarvas Dama dama dámvad Rangifer tarandus rénszarvas Alces alces - jávorszarvas Bovidae tulokfélék Bovinae Bison bonasus - európai bölény Bubalus bubalis - vízibivaly Bos taurus primigenius őstulok Caprinae Capra ibex kőszáli kecske Rupicapra rupicapra zerge Ovis musimon muflon
38 vaddisznó sertés hibrid Suidae Sus scrofa - vaddisznó
39 Az agancs és a tülök
40 Cervidae Capreolus capreolus - őz
41 Cervus elaphus - gímszarvas Dama dama - dámvad eredetileg: Mediterraneum, majd a rómaiak betelepítették Európa több területére, ott vadon elterjedt, parkok kedvelt állata lett, később Amerikába és Új-Zélandra is betelepítették
42 Fotó: : Pollák k Bea
43 Rangifer tarandus - rénszarvas Alces alces - jávorszarvas
44 (Bison bonasus európai bölény, Bialowieza)
45 (Bubalus bubalis vízi bivaly) Bos taurus primigenius őstulok (1627- ben kipusztult) szarvasmarha
46 magyar szürke szarvasmarha Fotó: : Pollák k Bea
47 Rupicapra rupicapra zerge V Alpok, Kárpátok, Balkán, Törökország, Kaukázus
48 (Capra ibex kőszáli kecske) Alpok EUV házi kecske
49 házi juh Ovis musimon muflon Eurázsia, az Indus völgyéig
Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól
Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint
A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés.. 4
1996. évi LV. törvény
1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel [Vastag betővel az 1996. évi LV. törvény
Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata
ÁLLATTAI KÖZLEMÉYEK (004) 9(): 0. Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata LASZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai Munkacsoport, 740 Kaposvár, Pf. 6., E mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu
Magyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
V védett FV fokozottan védett EUV az EU-ban természetvédelmi szempontból jelentős faj
V védett FV fokozottan védett EUV az EU-ban természetvédelmi szempontból jelentős faj EMLŐSÖK K 2009 Classis Mammalia emlősök, subclassis Theria, sublegio Placentalia méhlepényesek öregrendje Vendégízületesek
A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján
Natura Somogyiensis 13 203-209 Ka pos vár, 2009 A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Lanszki József 1 & Zsebők Sándor 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
14/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan V.
14/b tétel GERINCES RENDSZERTAN V. EMLŐSÖK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: EMLŐSÖK (MAMMALIA) REND: ROVAREVŐK» CSALÁD: SÜNFÉLÉK Erősen fejlett a bőrizomzatuk,
Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014.
Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014. Osztály: Mammalia - Emlősök Alosztály: Prototheria Rend: KLOAKÁSOK (MONOTREMATA)
Kékes Észak erdôrezervátum emlôs faunája
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 349 355 Kékes Észak erdôrezervátum emlôs faunája CZÁJLIK PÉTER ABSTRACT: Mammalian species of the Kékes North forest reserve. Mammalian species of the
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 29 37. Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához LANSZKI JÓZSEF 1, MÓROCZ ATTILA 2 és DEME TAMÁS 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹
A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹ ¹ Magyarmadártani és Természetvédelmi Egyesület ² Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bevezetés A Csanádi-puszták Békés
Nyomhatározó zsebkönyv
Nyomhatározó zsebkönyv Szerzők Dr. Bleier Norbert Márkus Márta Illusztrátor Juhász Vera Lektorok Dr. Csányi Sándor Dr. Lanszki József Dr. Heltainé Sörös Anikó Minden jog fenntartva. A kiadó és a szerzők
Integrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
Somogy megye emlõs faunája (Mammalia)
Natura Somogyiensis 1 481-494 Kaposvár, 2001 Somogy megye emlõs faunája (Mammalia) LANSZKI JÓZSEF & PURGER J. JENÕ LANSZKI J. & PURGER J. J.: The mammal fauna of Somogy county (Mammalia) Abstract: In Somogy
X. MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIAI KONFERENCIA. Műhelytalálkozó. Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért
X. MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIAI KONFERENCIA Műhelytalálkozó Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért Absztrakt-kötet Magyar Biológiai Társaság 2016 X. MAGYAR
Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények
Crisicum 5. pp.231-240. Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról 2003. és 2005. évi eredmények Kalivoda Béla Abstract Data of Barn Owl (Tyto alba) studies from South-Tiszántúl
13-14. SZÁZADI ÁLLATCSONTLELETEK A BUDAI SZT. GYÖRGY TÉR DÉLNYUGATI RÉSZÉRŐL
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. CSIPPÁN PÉTER 13-14. SZÁZADI ÁLLATCSONTLELETEK A BUDAI SZT. GYÖRGY TÉR DÉLNYUGATI RÉSZÉRŐL Dolgozatom témája az egykori Királyi Istálló területén folyt ásatás során feltárt
Crisicum 8: 179 190. (2014)
Crisicum 8: 179 190. (2014) A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája. Emlősadatok Újszeged, Szőreg, Deszk, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget települések közigazgatási területeiről Kókai Károly
1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT. Származás fajok szerint
XI/810/95rev3 1.1. 1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT 1.2. 1.3. A jelentést tevő országon belül bejegyzett tenyésztő vagy beszállító létesítményből származó állatok Származás
1. A termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosítása
14324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 99. szám A vidékfejlesztési miniszter 72/2012. (VII. 24.) VM rendelete a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról
A vadászoktatás új generációja
ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító
Vadászati állattan. Ragadozók. Kutyafélék
Vadászati állattan Ragadozók Kutyafélék Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) A nyestkutya pofáján fekete álarc található (hasonlít a mosómedvéhez), de a feje nagyobb, erős pofaszakáll és gyűrű nélküli
Zárójelentés az OTKA PD 71965 kutatás eredményeiről. Ember és állat kapcsolata Dél-Dunántúlon a kora bronzkor idején. Gál Erika
Zárójelentés az OTKA PD 71965 kutatás eredményeiről Ember és állat kapcsolata Dél-Dunántúlon a kora bronzkor idején Gál Erika Az OTKA által 2008-2011 között támogatott kutatásban két kora bronzkori lelőhely
Vérets László, a barlangkutató - Iíarszt- és Barlang. 1978/I-IIi old. 2 ábra.
- 8 - Jánossy D. : Jánossy D. : Kordos L. : Vérets László, a barlangkutató - Iíarszt- és Barlang. 1978/I-IIi 31-33 old. 2 ábra. A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó,
Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1976-ban. (Az Őslénytani Szakbizottság évi jelentésének melléklete)
Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1976-ban (Az Őslénytani Szakbizottság 1976. évi jelentésének melléklete) A négyedidöszak kutatásában a barlangok és a barlangi k itö l tések vizsgálata napjainkban
EMLŐS RAGADOZÓK MAGYARORSZÁGI HELYZETE ÉS ELTERJEDÉSE
EMLŐS RAGADOZÓK MAGYARORSZÁGI HELYZETE ÉS ELTERJEDÉSE Doktori értekezés tézisei HELTAI MIKLÓS Gödöllő 2002 A doktori program címe: Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola tudományága: Mezőgazdaság-tudomány
Kisemlősök faunisztikai felmérése Somogy megye északkeleti részén, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 81 90 Ka pos vár, 2013 Kisemlősök faunisztikai felmérése Somogy megye északkeleti részén, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
ŐSKORI CSONTESZKÖZÖK VÖRS, MÁRIAASSZONY- SZIGETRŐL
ŐSKORI CSONTESZKÖZÖK VÖRS, MÁRIAASSZONY- SZIGETRŐL BÁRÁNY ANNAMÁRIA Kulcsszavak: őskor, csonteszköz, csontkanál, agancskapa, ékszer Vörs, Máriaasszony-sziget Magyarország délnyugati részén, Somogy és Zala
Hárságyi Dorottya Biológus MSc
Hárságyi Dorottya Biológus MSc Endemikusnak vagy bennszülöttnek az élőlények azon fajait és egyéb rendszertani egységeit nevezzük, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület (area)
JELENTÉS AZ ÉVI BARLANGKUTATÁSRÓL ÉS AZ ŐSGERINCES-OSZTÁLY MŰKÖDÉSÉRŐL.
JELENTÉS AZ 1932 35 ÉVI BARLANGKUTATÁSRÓL ÉS AZ ŐSGERINCES-OSZTÁLY MŰKÖDÉSÉRŐL. írta: Mottl Mária dr.1 K a d i c O. dr. előzetes felvételi jelentéseit és a,,barlangvilág -ban megjelent, az ásatásokra vonatkozó
Szakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós
Szakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós Tudományos közlemények: 1. Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. (CIT: 2) 2. Szemethy L.,
ADATOK A TISZAI ALFÖLD
A Puszta. / p.. ADATOK A TISZAI ALFÖLD KISEMLŐSFAUNÁJÁHOZ BAGOLYKÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN ENDES MIHÁLY, DEBRECEN HARKA ÁKOS, TISZAFÜRED * BEVEZETÉS A kisemlősök hazai elterjedése mindenekelőtt Schmidt Egon
A törvény tárgya 1 / :55
HK Jogszabály szolgáltatás 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 2015.05.05 2015.11.02 65 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint
Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 203 215 Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENÕ ABSTRACT:
ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2010, 145 153 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) táplálékának vizsgálata
1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1
- 1-1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 [A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel (Vhr.).]
Jelentés az Úsléavtani Szakbizottság évi tevékenységéről
10 Az év folyamán a Szakosztály rendezésében egy színvonalas, dia-vetité3sel kísért előadást tartott az FTSK Delfin Kb.SzO. Vizalatti Kutató Csoprtjának két tagja - Söphen László és Kalinovita Sándor -
A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
A Róka (Vulpes Vulpes, L.) szerepe a trichinellózis terjedésében egy Romániai élőhelyen
A Róka (Vulpes Vulpes, L.) szerepe a trichinellózis terjedésében egy Romániai élőhelyen Fodor József-Tamás, Farkas Attila, 2010 Nyugat Magyarországi Egyetem, Sopron Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani
az Aggteleki-karszt emlőseinek nyomkövetéséhez Kedves Természetbúvár
.,"""--"'"-"',.,..!"",.----------------------,-_._. _ """, _Ul't : :..",,,.,,,--._.-- ""'"_ """' KÉPES NYOM KALAUZ az Aggteleki-karszt emlőseinek nyomkövetéséhez n...........,..,......... -t... -...--..
ÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 30 2013; 147-152 ÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN SZÉP DÁVID 1 & PURGER
Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.
Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink
A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 195 202 A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján KOVÁCS ZSÓFIA ESZTER & CSERKÉSZ TAMÁS ABSTRACT: (Small mammal fauna of the Hevesi
Adatok Apaj-puszta környéke kisemlősfaunájához
Tom. IV. 96 Fase. -. Adatok Apaj-puszta környéke kisemlősfaunájához Irta: Schmidt Egon Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest A századforduló óta a Duna-Tisza közén nagyarányú mezőgazdasági
1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról [A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel (Vhr.).] Az
Adatok Szatmár megye kisemlősfaunájához
Múzeumi Füzetek X. 2001. 142 Adatok Szatmár megye kisemlősfaunájához Sike Tamás*, Szodoray-Parádi Farkas & Krecsák László * Ro-3900 Satu Mare / Szatmárnémeti, Averescu 3 C/48, e-mail: tamasik@freemail.hu
1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1
1996. évi LV. törvény Hatályos: 2013.08.01-1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 [A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló
A PUSZTASZERI REZERVÁTUM ÉS A KÖRNYEZŐ SZIKESEK EMLŐSFAUNÁJÁRÓL CSIZMAZIA GYÖRGY
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972 73fi A PUSZTASZERI REZERVÁTUM ÉS A KÖRNYEZŐ SZIKESEK EMLŐSFAUNÁJÁRÓL CSIZMAZIA GYÖRGY (JATE..Ságvári E." Gyakorló Gimnázium, Szeged) Az ember biotopátalakító tevékenysége
ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2012 2013, 99 106 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN 2010. december 2011. március Az Adatok ez erdei
Upponyi ásatások. A hazai semberkutatás régi adóssága volt az Uppony-tapolcsányi völgy kfülkéinek kikutatása. A Magy. Tud. Akadémia költségén 1949
Upponyi ásatások VÉRTES LÁSZLÓ A hazai semberkutatás régi adóssága volt az Uppony-tapolcsányi völgy kfülkéinek kikutatása. A Magy. Tud. Akadémia költségén 1949 szén módom nyilt arra, hogy ezt az adósságot
A Vaskapu-barlang (Bükk hegység) felsô-pleisztocén faunájának vizsgálata
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 79 96 A Vaskapu-barlang (Bükk hegység) felsô-pleisztocén faunájának vizsgálata VÁLÓCZI TIBOR ABSTRACT: (Investigation of the Upper-Pleistocene fauna
Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 105 112 Ka pos vár, 2014 Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata
Adatok Somogy megye kisemlős faunájának ismeretéhez, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 91 108 Ka pos vár, 2016 Adatok Somogy megye kisemlős faunájának ismeretéhez, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENŐ
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Matematikai és Informatikai Intézet Informatika Tanszék Doktori Iskola vezet je: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora Témavezet k: DR. SUGÁR
A szarvasfélék nagy tüdőférgeinek (Dictyocaulus spp.) genetikai változatossága
A szarvasfélék nagy tüdőférgeinek (Dictyocaulus spp.) genetikai változatossága Ács Zoltán és Sugár László Kaposvári Egyetem Állat- és Környezettudományi Kar Magyar Parazitológusok Társasága 50 éves Jubileumi
PURGER J. JENİ. Kulcsszavak: zsákmány, elterjedés, cickányalakúak, denevérek, rágcsálók, ragadozók.
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 65 76. Öreglak, Kürtöspuszta, Törökkoppány és Kazsok környékének (Somogy megye), valamint az általuk határolt térség kisemlısfaunájának vizsgálata, gyöngybagoly- (Tyto
Az élővilág a Földön
Az élővilág a Földön Föld felülete: 29% szárazulat, 71% víz A legmagasabb hőmérséklet 56,7oC Death Valley (AEÁ), legalacsonyabb -89,2oC Vostok Állomás (Antarktisz) Rétegek - légkör (atmoszféra): a 99%-a
Populációbecslések és monitoring 4. előadás
Populációbecslések és monitoring 4. előadás Kérdőíves adatgyűjtés A kérdőíves felmérés alkalmazhatósága Alkalmas elméleti problémák megvilágítására és gyakorlati feladatok megalapozására, illetve megoldására.
Adatok az uhu (Bubo bubo) táplálkozásához. 98 Regionális védelem, felmérések / Regional protection and monitoring
Adatok az uhu (Bubo bubo) északkelet-magyarországi állományának táplálkozásához Petrovics Zoltán* & Solti Béla *Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafő, Tengerszem-oldal 1. Email: z.petrovics55@gmail.com
2015. szeptember 23. szerda B pavilon bemutató tér B pavilon kis karám Kincsem Park Őshonos udvar C pavilon bemutató tér. Húsmarha fajtabemutató
2015. szeptember 23. szerda Kettőshasznú magyartarka és koncentrált tejű fajták bírálata Húshasznú szarvasmarha, tenyészállat bírálat Ló és tenyészállat bírálat fejési és nyírási bemutató ( és Juh és kecske
X. MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIAI KONFERENCIA. Műhelytalálkozó. Helyszín: Mórahalom, Aranyszöm Rendezvényház. Időpont: 2016. április 1-3.
X. MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIAI KONFERENCIA Műhelytalálkozó Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért Helyszín: Mórahalom, Aranyszöm Rendezvényház Időpont:
I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben 2007. évi XVI. törvény, a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelettel
Második forduló megoldás
I) feladat - Emlősök górcső alatt 55 pont Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben tanulmányozható állatcsoport az emlősöké. Ismerkedjünk meg most a következő fajokkal! I./1 Ki lehetek én? 30 pont Összekeveredtek
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól A 1996. évi LV. törvénnyel egységes szerkezetben [Vastag
A nemzeti park részei:
Elhelyezkedése A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület
A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
Földrajzi övezetek. Meleg mérsékelt öv
Földrajzi ezetek Forró ezet Mérsékelt ezet Hideg ezet Egyenlítői Átmeneti Térítői Trópusi vidék Meleg Valódi Hideg Sarkköri Sarkvidéki Mediterrán Óceáni Szubtrópusi Mérsékelten Szárazföldi Szélsőségesen
Északi pocok monitorozás
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2011. március 1. Északi pocok monitorozás Készítette: Horváth Győző TIR átdolgozás: Váczi Olivér Takács Gábor Átdolgozás alatt! A monitorozás
40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 2014.03.26 2016.12.31 4 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről
40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 2014.03.26 2016.12.31 4 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII.
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2008. XII. szám Aktuális teendők Mint azt a napokban már egy körlevélben is jeleztük, ahhoz, hogy az
Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409 420 Kaposvár, 2004 Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba
A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása
A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező
Lépéshibás múzeumi négylábú járásábrázolások
EGYETEMÜNK TANÁRAI A 140 ÉVES TERMÉSZET VILÁGÁBAN Horváth Gábor ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék Lépéshibás múzeumi négylábú járásábrázolások Szunyoghy András (1991) Művészeti állatanatómia
Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez
Régészet Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez (Állattenyésztés, gyűjtögetés, vadászat, földművelés, halászat) TROGMAYER OTTÓ (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Az 1960-as évek során négy
Ragadozó emlısök táplálkozási kapcsolatai a Lankóci erdıben (Somogy megye)
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2005) 90(1): 11 23. Ragadozó emlısök táplálkozási kapcsolatai a Lankóci erdıben (Somogy megye) LANSZKI JÓZSEF 1 és HORVÁTH GYİZİ 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai
Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében
Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Magyarország 2004 Derogation N : H/1/2004 Year: 2004
LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012.(XI.15.)
LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012.(XI.15.) és a 7/2012.(IV.10.) önkormányzati rendeletekkel módosított 4/2009.(VII.1.) rendelete az állatok tartásáról (Egységes szerkezetben) Lovas
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. május 29. (OR. en) 10179/13 ENV 473 WTO 123
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. május 29. (OR. en) 10179/13 ENV 473 WTO 123 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2013. május 24. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:
Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2009. VIII. szám Aktuális teendők 1. A végrehajtási rendelet szerint a társas vadászatok ütemtervét
AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék
Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék ŐSHONOS RAGADOZÓNK: AZ ARANYSAKÁL Szabó László, Heltai Miklós, Lanszki József Ki Ő??? Változatos elnevezés: -csikasz,
Rendszertani besorolás. Molekuláris törzsfa
Rendszertani besorolás Molekuláris törzsfa Gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas Párosujjú patások rendje (Artiodactyla) Kérődzők alrendje (Ruminantia) Disznóalakúak Tevealakúak Vízilófélék Szarvasfélék
E L Ő T E R J E S Z T É S
Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. : (53) 360-049 : (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Hatósági és Építésügyi Osztály Kollár Péter Abokom Kht. Településfejlsztési
Vadászat, vadgazdálkodás II.
Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: emlősök Vadászható (szept. 1 dec. 31). Mezei nyúl Hazánkban a nagy, összefüggő
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 17. (OR. en) 11367/17 ADD 1 AGRILEG 137 VETER 61 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. július 17. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz.
Idegenhonos inváziós állatfajok
Idegenhonos inváziós állatfajok Czirák Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály LIFE természetvédelmi tréning 2016. június 20. LIFE CAP HUN LIFE14 CAP/HU/000010 Idegenhonos inváziós
A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont
MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 30.7.2004 COM(2004) 532 végleges 2004/0183 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE bizonyos állatfajok kíméletes csapdázási szabványainak bevezetéséről
1996. évi LV. törvény Hatályos: 2013.01.01-2013.06.30
Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1996. évi LV. törvény Hatályos: 2013.01.01-2013.06.30 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
A Tardonai-dombság emlős (Mammalia) faunája
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1994 19: 201-209 A Tardonai-dombság emlős (Mammalia) faunája SZENTGYÖRGYI PÉTER-VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Mammal fauna of Tardona hilly country.) The composition
- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából
Invázi ziós állatok - Magyarország Az első rész tartalmából Rovarok az erdőben Bursaphelenchus xylophilus - fenyőfon fonálféreg A második rész tartalmából Rovarok az erdőn kívül A harmadik rész tartalmából
Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. Dr. P. Barna Judit régész Balatoni Múzeum Keszthely
Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014 Dr. P. Barna Judit régész Balatoni Múzeum Keszthely kultúra A kultúrák elnevezései: díszítésmód lelőhely temetkezési mód A kezdetek Őskőkor / Paleolitikum (kb. 4-3,5 millió
Ökológia alapjai 9. előadás Valkó Orsolya. Az inváziós fajok
Ökológia alapjai 9. előadás Valkó Orsolya Az inváziós fajok Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: Akkor beszélhetünk invázióról, ha egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott
Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.
Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy
1996. évi LV. törvény
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel [Vastag betűvel az 1996. évi LV. törvény
Litér Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról
Litér Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az állattartásról Litér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a Magyar
K ISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET
ISTESTŰ RAGADOZÓ K FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken. A projekt a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával
2015-06-30-i változat
MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT A NEMZETGAZDASÁGI ÁG - MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT 01 01.1 01.11 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Nem évelő