Európai Unió Bírósága Sajtó- és tájékoztatási osztály Magyar, cseh és szlovák ügyek csoportja Dr. Lehóczki Balázs Tel: 00 352 4303 5499 Fax: 00 352 4303 2028 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK HÍRLEVELE Tájékoztató a jelentősebb és érdekesebb ügyekről Fontos: ez a hírlevél kizárólag a sajtó tájékoztatására szolgál, tartalma nem köti az Európai Unió Bíróságát. Az Európai Unió Bíróságának részletes munkaprogramja az alábbi helyen található meg: Tárgyalási jegyzék A következő hét munkaprogramjából az alábbi ügyekre hívnám fel a figyelmét: A március 11-től március 15-ig tartó munkahét Bíróság 2013. március 12., kedd Tárgyalás (14.30) C-95/12 Bizottság kontra Németország [Tőke szabad mozgása Volkswagen törvény Blokkoló kisebbség Pénzügyi szankciók] Háttéranyagok 2013. március 14., csütörtök Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-32/11 Allianz Hungária Biztosító és társai [Versenyjog Biztosítók és autójavító vállalkozások megállapodásai Kartellgyanú] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2012. október 25. Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-415/11 Aziz [Fogyasztóvédelem Tisztességtelen szerződési feltételek Jelzáloggal biztosított kölcsönszerződések Végrehatási eljárás] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2012. november 8.
Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-420/11 Leth [Repülőtér átalakítása és bővítése Környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége Ingatlannak a zajhatás miatti értékcsökkenése Kártérítési felelősség] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2012. november 8. Sajtóközlemény főtanácsnoki indítványról C-509/11 ÖBB-Personenverkehr [Vasúttal utazók jogai Késés Kártérítési kötelezettség Vis maior] Háttéranyagok Törvényszék 2013. március 14., csütörtök Ítélethirdetés T-587/08 és T-588/08 Fresh Del Monte Produce és Dole Food és Dole Germany [Kartell Nyugat-európai banánpiac] Háttéranyagok (T-587/08) Háttéranyagok (T-588/08) Ellenkező értesítés hiányában a feltüntetett eljárási cselekmények mindig 9.30 órakor kezdődnek. A sajtóközlemények valamennyi elkészült nyelvi változata elérhető az Európai Unió Bíróságának honlapján. C-95/12 Bizottság kontra Németország A Bíróság egy 2007-es ítéletében már elmarasztalta Németországot az ún. Volkswagen törvény miatt, mivel az korlátozza a tőke szabad mozgását. Az uniós bírák három okból is megállapították a kötelezettségszegést: egyrészt a vállalat közgyűlésében a szavazati jogok 20%-ban történő maximalizálása, másrészt a blokkoló kisebbség 20-ban történt meghatározása, harmadrészt pedig a szövetségi állam és Alsószászország tartomány azon joga miatt, hogy két-két tagot delegálhatnak a cég felügyelőbizottságába. Németország ugyan a Bíróság ítéletét követően módosította a törvényt, de a Bizottság úgy véli, hogy a blokkoló kisebbségre vonatkozó szabályok továbbra sincsenek összhangban az uniós joggal. A jogsértés fennmaradása miatt a Bizottság ezúttal pénzügyi szankciók kiszabását is kéri a Bíróságtól, mégpedig napi 31 114,72 euró összegben a 2007-es ítélet kihirdetésétől számítva addig az időpontig, amikor Németország teljes mértékben végrehajtja ezen ítéletet. Ezenkívül a Bizottság azt is kéri, hogy amennyiben a jelen ügyben ismét Berlint elmarasztaló ítélet születik, úgy ezen ítélet kihirdetésétől számítva Németországot további, napi 282 725,10 euró bírság terhelje egészen addig, amíg meg nem felel a 2007-es ítélet rendelkezéseinek.
C-32/11 Allianz Hungária Biztosító és társai A magyar és az uniós versenyjog is tiltja a piaci verseny kizárására, korlátozására vagy torzítására irányuló vagy ilyen hatással járó megállapodásokat. A gazdasági versenyhivatal 2006 decemberében hozott határozatában megállapította, hogy 2000. és 2005. között több, a magyar piacon tevékenykedő biztosító társaság és autójavító vállalkozás, valamint ez utóbbiak egyesülete versenyellenes megállapodásokat kötöttek. E megállapodások keretében az érintett biztosítók az általuk biztosított járművek javítása után az autójavító műhelyeknek fizetendő javítási óradíj mértékét a javító, mint az adott biztosító társaság közvetítője által a társaság javára kiközvetített biztosítások számától és arányától is függővé tették. E megállapodások hozzájárultak ahhoz, hogy a javítási óradíjak emelkedjenek, ami pedig végső soron a fogyasztók által fizetendő casco biztosítási díj összegét növelte meg, valamint kihatással volt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások díjaira is. Az érintett biztosítók és autójavítók a versenyhivatal határozatát bírósági úton támadták meg, az ügyben eljáró Legfelsőbb Bíróság pedig azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a biztosítók és az autójavítók, illetve ez utóbbiak egyesülete közötti, említett megállapodások az uniós jog értelmében a piaci versenyt kizárására, korlátozására vagy torzítására irányuló megállapodásoknak minősülnek-e. A Legfelsőbb Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében kifejti, hogy bár a jelen ügyben a magyar piacon belül érvényesülő megállapodások versenyellenes jellegét kell megítélni a magyar versenyjog szabályai alapján, e szabályokat azonban az uniós versenyszabályozás mintájára fogadták el. Következésképpen a Legfelsőbb Bíróság szerint az azonos fogalmak Unión belüli egységes értelmezése érdekében szükséges, hogy a magyar szabályok alkalmazása előtt az azok alapjául szolgáló Uniós rendelkezéseket a luxembourgi bíróság értelmezze. C-415/11 Aziz Spanyolországban az adósnak csak nagyon korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy fellépjen a jelzáloggal terhelt ingatlanját érintő végrehajtási eljárással szemben, és ilyen fellépésre akkor sem jogosult, ha a jelzálogkölcsön nyújtásáról szóló szerződés tisztességtelen szerződési feltételt tartalmaz. E körülmény ugyanis csak egy külön eljárásban vizsgálható, amelynek megindítása azonban nem jár a végrehajtási eljárás felfüggesztésével. Ráadásul, mivel a spanyol jog szerint a végrehajtási eljárás keretében a jelzáloggal terhelt ingatlant árverés kertében visszavonhatatlan módon ítélik oda a vevőnek, így még ha később ki is derül, hogy a kölcsönszerződés tisztességtelen feltételt tartalmazott és a végrehajtási eljárást nem lett volna szabad lefojtatni, az adós az ingatlanját már nem kaphatja vissza, hanem csak pénzbeli kompenzációra lesz jogosult. Egy spanyol bíróság arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy az említett szabályozás, amely szinte lehetetlenné teszi a fogyasztó érdekeinek hatékony védelmét, összhangban van-e tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó uniós irányelvvel.
C-420/11 Leth Bár a 85/337/EGK irányelv értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot kell végezni, a bécsi repülőteret az elmúlt 15 évben többször ilyen vizsgálat elvégzése nélkül alakították át, illetve bővítették. J. Leth, aki e munkálatok idején már a tulajdonában álló és a repülőtér szomszédságában található házában lakott, most 120 000 euró összegű kártérítés megfizetését kéri az osztrák hatóságoktól az ingatlanja értékének a repülők által okozott zajok következtében történt csökkenése miatt. Állítása szerint az osztrák hatóságok az irányelv által előírt környezeti hatásvizsgálat elvégzésének elmulasztása miatt tartoznak felelőséggel. Az ügyben eljáró osztrák legfelsőbb bíróság arról kérdezi az Európai Bíróságot, hogy a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének elmulasztása miatt magánszemélyek követelhetik-e a tisztán vagyoni jellegű káruk megtérítését. C-509/11 ÖBB-Personenverkehr A légiutasok jogainak védelméről szóló számos ítélete után a Bíróságot a jelen ügyben a vasúttal utazók uniós jogi védelme terjedelmének meghatározására kérték fel. A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól szóló rendelet szerint azok az utasok, akiknek a vonata egy órát vagy annál többet késik, a vasúttársaságtól a jegy árának részleges visszatérítését kérhetik. Az egy órát meghaladó késéseknél a visszatérítés összege legalább a jegy árának 25%-a, míg a két óránál hosszabb késéseknél a jegy árának legalább 50%-át vissza kell téríteni. A rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, amely értelmében a visszatérítés ne járna vis maior, azaz pl. nehéz időjárási körülmények, a vasúti infrastruktúra megrongálódása vagy sztrájk miatt bekövetkezett késés vagy vonatkiesés esetén. Egy osztrák közigazgatási bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a vasúttársaságok vis maior esetén mentesülhetnek-e a visszatérítési kötelezettség alól. T-587/08 és T-588/08 Fresh Del Monte Produce és Dole Food és Dole Germany 2008 októberében a Bizottság 14,7 millió euró összegű bírsággal sújtotta a Del Monte és 45,6 millió összegű bírsággal a Dole céget a nyugat-európai banánpiac nagy részén (Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Németországban, Luxembourgban, Hollandiában és Svédországban) folytatott kartell miatt. A kartellben a Chiquita nevű cég is részt vett, de a Bizottsággal való együttműködése miatt vele szemben nem került sor bírság kiszabására. A Del Monte és a Dole a Bizottság bírságot kiszabó határozatát megtámadták a Törvényszék előtt.