Szervezeti és Működési Szabályzat

Hétszínvirág Művészeti Óvoda OM azonosító: 033021 Szervezeti és Működési Szabályzat Dokumentum jellege: Nyilvános Hatályos: Határozatlan időre Verzió: 3 Hatálybalépés időpontja: 2013. április 1. Készítette: Szabó Istvánné óvodavezető Kelt: 2013. március 29. 1

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 4 I. RÉSZ AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB A SZERV KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL FAKADÓ SZABÁLYOZÁSOK... 7 II. RÉSZ A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 11 1. MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A GYERMEKEK, TANULÓK FOGADÁSÁNAK (NYITVA TARTÁS) RENDJE, ÉS A VEZETŐK NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE... 11 1.1. A működés rendje... 11 1.1.1. Általános szabályok... 11 1.1.2.... 12 A nyitva tartás rendje... 12 1.1.3. Napirend... 12 1.1.4. A gyermekek benntartózkodásának rendje... 13 1.1.5. Az alkalmazottak benntartózkodás rendje... 13 1.1.6. Az óvodapedagógusok munkarendje... 14 1.1.7. Az óvodapedagógusok munkáját segítő és más közalkalmazottak munkarendje... 14 1.1.8. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 15 A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet... 16 1.1.10. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás... 17 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 18 2.1. Szakmai munkaközösség... 19 2.1.1. Szakmai munkaközösség-vezető... 19 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 21 4. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL... 23 4.1. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje... 24 4.2. Külső szolgáltatást nyújtók belépése, benntartózkodása... 25 5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE... 26 6. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS... 28 6.1. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás... 28 6.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje... 29 6. 3. Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolattartási rendje... 30 7. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK, FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 32 7. 1. A nevelőtestület jogkörei:... 32 8. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST... 34 8.1. A fenntartóval való kapcsolat:... 34 8. 2. Más oktatási intézményekkel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vecsési Tankerülettel való kapcsolattartás... 35 8. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás... 36 8. 4. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás... 37 8. 5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás... 38 8. 6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása... 38 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 40 9.1.... 40 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 40 9.2.... 40 Az ünnepélyek, megemlékezések, és a hagyományápolás rendje... 40 10. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE... 42 10.1. Egészségügyi vizsgálatok... 42 11. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁS RENDJE... 44 11.1. A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladatai:... 44 2

11.2. Általános előírások... 45 12. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ STB. ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 49 13. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ KÉRDÉSEK... 51 13.1. Az alkalmazottak munkakezdésének elvárt feltételei... 51 13.2. A biztonságos intézmény feltételeinek megteremtéséről való rendelkezés... 51 13.4. Az óvoda létesítményeinek bérbeadási rendje... 54 13.5. Hivatali titok megőrzése... 54 13.6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére... 55 13.7. Az intézmény felelőssége a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben keletkezett kárért... 55 14. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK FELTÉTELEI... 57 15. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG... 60 16. EGYÉB SZABÁLYZÁSOK... 62 16.1.Speciális jogszabályok:... 62 16.2. Feladatellátás követelményei:... 62 17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK, VALAMINT KEZELÉSÉNEK RENDJE... 62 18. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA... 62 19. AZ SZMSZ MELLÉKLETEIT KÉPEZŐ SZABÁLYZATOK:... 62 20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 63 21. NYILATKOZATOK... 64 3

Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ-t az óvoda igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el [Nkt. 25. (4) bek.]. A nevelőtestületi döntés meghozatala előtt az intézményi Közalkalmazotti Tanács véleményezési jogot gyakorol. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint az óvoda Szülői Szervezete előzetes véleményezési jogot gyakorol [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 122. (9) bek.]. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel az ezt megelőző, 118/2010. (VI. 23.) Képviselőtestületi határozata által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. Az Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.(nkt.) A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) és annak módosításai A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek: 4

138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet a középületek lobogózásáról 308/2004. (XI. 13.) Kormányrendelet az európai zászló és európai lobogó használatának részletes szabályairól 26/1997. évi (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az óvoda más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: 1. Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok: Alapító okirat Nevelési program SZMSZ, belső szabályzatok és óvodavezetői utasítások Házirend 2. Munkaügyi, munkajogi belső szabályok: Közalkalmazotti szabályzat 3. Az óvoda egyes közösségeiből szerveződő testületek /szervezetek/ működését meghatározó szabályok 5

Az SZMSZ hatálya kiterjed: Az óvodába járó gyerekek közösségére A gyermekek szüleinek illetve törvényes képviselőinek közösségére A nevelőtestületre Az intézményvezetőre, a vezetés tagjaira A nevelőmunkát segítő dolgozókra Az óvodának szolgáltatást nyújtókra Az óvoda szolgáltatását igénybe vevökre Az egyéb munkakörbe dolgozókra. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed Az óvoda épületére, udvarára Az óvoda területén kívül szervezett, az óvoda nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre Az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külsó kapcsolati alkalomra Hatálybalépés: A Szervezeti és Működési Szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a Szülői szervezet, illetve a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi óvodás gyermekére, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A nevelőtestület által jóváhagyott SZMSZ egy hitelesített példánya az óvoda többi dokumentumával (Házirend, Pedagógiai Program) az igazgató irodájában, továbbá a mindenki által elérhető nevelői szobában és a Titkárságon lesz megtalálható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. 6

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 1. A költségvetési szerv neve: Hétszínvirág Művészeti Óvoda Az intézmény OM azonosítója: 033021 2. Az intézmény székhelye 2234 Maglód, Rákóczi utca 1-3. 3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 3.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám Megnevezés 8010 Alapfokú oktatás 5551 Munkahelyi étkeztetés 7514 Közigazgatást kiegészítő szolgáltatás 9231 Alkotó- és előadó művészet 7

3.3. Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat száma Megnevezése 80111-5 Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 80111-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: Beszédfogyatékos Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésnek organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő. 55231-2 Óvodai intézményi étkeztetés 75176-8 Intézményi vagyon működtetése 92171-6 Egyéb művészeti tevékenység 3.4. Szakágazati besorolása: - száma: 80110 - megnevezése: Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkezik Az intézmény egyes pénzügyi-gazdasági feladatait- az alapító szerv kijelölése, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(Xii.30.)Korm. Rendelet 14. (6) bekezdése 8

alapján megkötött megállapodás szerint- Maglód Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el. 5. Felügyeleti szerve: Maglód Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 2234 Maglód, Fő utca 12. 6. Alapító szerve: Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete 2234, Maglód, Fő utca 12. 7. Az intézmény jogállása: Maglód Város Önkormányzat önálló jogi személyiséggel rendelkező alapfokú nevelésioktatási intézménye (óvoda). 8. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje: Az intézmény vezetője az óvodavezető, akit az alapító szerv, a képviselőtestület- a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. (1) bekezdésében, a végrehajtásra kiadott 138/1992. (X.2.) Korm. Rendelet 5. -ában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 18. -ában foglalt feltételekkel és eljárási rend szerintnyilvános pályázat útján nevez ki. 9. Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. 10. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: 10.1. Az intézmény nevelési-oktatási funkciót tölt be. 10.2. Az óvodai csoportok száma: 7 csoport 10.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: 175 fő. 9

10.6. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Maglód Városi Önkormányzat 17/1993.(XII.25.) Kt. Rendelet 3. -ában szabályozva (tulajdonosi jogosítványok illetik meg, és terhelik a kötelezettségeket). 11.1. A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon: Használatba adott két óvoda épület Maglód Városi Önkormányzat 17/1993.(XII.25.) Kt. Rendeletének 3. -ában szabályozva. 12. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 10

II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 1.1. A működés rendje 1.1.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai éves munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: a nevelőközösség az óvodai szülői szervezet véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját, az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját. 11

1.1.2. A nyitva tartás rendje Az óvoda nyitva tartásával, a nevelési év rendjével összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. Részletezi: az óvoda nyitva tartására; a gyerekek érkezésének-távozásának rendjére; a nevelési év rendjére; az óvodai csoportok napirendjére vonatkozó szabályokat. Az óvodában szeptember 1-től augusztus 31-ig tart a nevelési év. A gyermekek nyári napirendjét, a csoport összevonásokat a szülőkkel hat héttel előre közölni kell. Az óvoda nyári zárása négy hétig tart, melynek idejéről február 15-ig tájékoztatást kapnak a szülők. A nyári életet meghatározó óvodai nevelés a június 1 - és augusztus 31. közötti időszak öleli fel, mely időszakban összevont csoportokban történik a nevelés. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárások előtt legkésőbb 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket. Nevelés nélküli szakmai napot tanévenként 5 alkalommal tarthat az óvoda nevelőközössége. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. Elhelyezést biztosíthatunk a Napsugár Óvodában. A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt. 1.1.3. Napirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. 12

Az óvoda: nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend- A gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatosrendelkezése szabályozzák. 1.1.4. A gyermekek benntartózkodásának rendje Az intézmény: reggel 6 órától 18,00 óráig fogad gyermekeket. Összevont óvodai ügyeletet tartunk: reggel 6 órától 7:30 óráig délután 16,30 órától 18 óráig, mely idő alatt az ügyeletes óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusnak, távozáskor pedig az óvodapedagógustól kell átvenni. A gyermek az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember közreműködésével használhatja. A kizárólagosan felnőttek által használt helyiségekben konyha, mosdó, mosókonyha, kazánház, öltöző gyermek nem tartózkodhat. 1.1.5. Az alkalmazottak benntartózkodás rendje Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri jegyzék és a megbízások tartalmazzák. A munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt, mindenki kézbe kapja. 13

1.1.6. Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok a pedagógiai programnak megfelelően kéthetes váltásban dolgoznak. Az óvodapedagógusok munkarendjét a munkaidő beosztás, valamint a munkaköri leírás határozza meg. Az óvodapedagógusok bérezésének és a munkavégzésének egyes szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény határozza meg. 1.1.7. Az óvodapedagógusok munkáját segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az óvodai dajka és a pedagógiai asszisztens heti munkaideje 40 óra. A munkarend összeállításánál az óvoda zavartalan működését, valamint munkavégzésének egyes szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt vesszük figyelembe. A logopédus és a gyógypedagógus megbízási szerződés alapján látja el feladatát, heti 8 órában. Óvodai karbantartó napi 4órában közalkalmazottként látja el feladatát, a konyhás és a takarító pedig napi 6 órában. Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető-helyettes állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai és a dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is. Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban pontosan megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. Az óvónők számára a kötelező órán felüli pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. A közösségi tulajdon érdekében a riasztó és az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró dajka feladata. 14

Kulcsmásolat az óvodavezetőjénél és annak helyettesénél van. 1.1.8. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Az óvoda nyitva tartásának ideje alatt az óvodavezetőnek vagy a helyettesnek az intézményben kell tartózkodnia. Akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott óvodapedagógus jogosult intézkedni. A nyári zárás ideje alatt az óvodavezető gondoskodik a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Megszervezi és kihirdeti a nyári zárás alatti ügyelet rendjét. Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje Óvodavezető 7.30 13.00 Óvodavezető helyettes 6.30. 13.00 vagy 13.00 17.00 Megbízott 13.00 17.00 vagy 6.30 13.00 15

Munkavállalót terhelő felelősség Óvodavezető Óvodavezető helyettes folya megál-lapítása Munkavállaló kártérítésével Óvodavezető Óvodavezető helyettes 4 hé Ellátandó kapcsolatos feladatok intézkedés a vezetők Feladatot ellátó vezető Egyéb /helyettes, ellenőr stb. Megj munka-köri Közalkalmazottak leírása besorolása, alapján Óvodavezető Óvodavezető helyettes 4 hé Szakszerű nyilvántar-tások és törvényes működés Óvodavezető Óvodavezető helyettes folyam Célszerű Szükség és szerint takarékos közalkalmazottak gazdálkodás Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető helyettes helyettes 4 12 héte h minő-sítése Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Óvodavezető Óvodavezető helyettes 2 héte Alkalmazottak erkölcsi és anyagi Óvodavezető Óvodavezető helyettes kivéte 12 h elisme-rése szerző Szabadságok tervezése, ütemezése Óvodavezető helyettes Óvodavezető költsé folya Szünetek alatti ügyelet biztosítása Óvodavezető helyettes Óvodavezető helye folya Munkarend szervezése, ellenőrzése Óvodavezető helyettes Óvodavezető elszám folya Tanügy igazgatási feladatok Óvodavezető Óvodavezető helyettes száml 2 hé rendk kivé Humá kapc Kapcsolattartás szülői közösséggel Óvodavezető Óvodavezető helyettes enged folya Gyermek és egyéb és partnerekkel ifjúságvédelem Óvodavezető Óvodavezető helyettes 2 héte kivéte Nyilvántartások naprakész Óvodavezető Óvodavezető helyettes folya kíván vezetése, felme Szabályzatok dokumentumok Óvodavezető Óvodavezető helyettes 4 hé Gyermekbalesetek megelőzése Óvodavezető Óvodavezető helyettes folyam elkészítése, hozzáférhetősége Egészségügyi vizsgálat Óvodavezető helyettes Óvodavezető folyam megszervezése Csoportok adminisztratív Óvodavezető Óvodavezető helyettes folya Ellenőrzési, teendőinek mérési, el-lenőrzése értékelési Óvodavezető Óvodavezető helyettes folyam rendszer Tűz és munkavédelmi működtetése előírások Óvodavezető Óvodavezető helyettes folya Pedagógiai betartása program végrehajtása, Óvodavezető Óvodavezető helyettes folyam ellenőrzése. Leltározás selejtezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes folya Épület és vagyontárgyak védelme Óvodavezető Óvodavezető helyettes folya Éves munkaterv elkészítése, Óvodavezető Óvodavezető helyettes 4 héte értékelése Intézmény képviselete Óvodavezető Óvodavezető helyettes folya Beiskolázási Biztosítja a gyermekek feladatok részvételét Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes 4 folya héte lebonyolítása városi eseményeken Pedagógus továbbképzési program Óvodavezető Óvodavezető helyettes 4 héte és beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb Óvodavezető helyettes Óvodavezető folyam hagyományok ápolása Álláshelyek betöltése, kinevezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes 2 héte határo-zott időre Álláshelyek betöltése,határozatlan Óvodavezető Óvodavezető helyettes 12 hé A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet 16

1.1.10. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Szervezeti egység Rendje és formája Legfelsőbb vezetői szint (intézmény-vezető) szervezeti egység neve: nevelőtestület szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon -Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl -Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl -Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl 17

2. Az intézmény szervezeti felépítése Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. Intézményvezető Intézményi Vezetőségi Tanács Intézményvezető, Általános Helyettes, Belső Értékelési Munkavezető, Támogató Szervezet, Közalkalmazotti Tanács Elnöke, A Szülői Közösség Elnöke Intézmény dolgozói Óvoda közösség Óvodai alkalmazottak, gyermekek, szülők 18

2.1. Szakmai munkaközösség 2.1.1. Szakmai munkaközösség-vezető Az igazgató bízza meg a nevelőtestület egyetértésével határozott időre, egy nevelési évre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan, munkaköri leírás, továbbá a jelen SZMSZ-ben meghatározottak alapján végzi. [Nk.t 71. (2) bek.] Megbízásának elvei az óvodában legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzék, az igazgató szakmai, módszertani segítése. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítése céljából feladatait az alábbiak szerint tervezi és szervez: Közreműködik az intézménybe belépő új pedagógus munkájának segítésében A belső továbbképzési rendszer keretében: o Figyelemmel kíséri a szakterületén folyó munkát o Szakterületén figyelembe véve az intézmény kiemelt nevelési területeit gyakorlati bemutató foglalkozásokat szervez, mely arányait tekintve az éves foglalkozásainak legalább 40 %-a. o Szükség és igény szerint feladatot vállal a dajkák belső képzésében. Az intézményvezető belső ellenőrzési feladatainak segítésében: o A munkaközösség vezetője az éves munkaterv ütemezése szerint ellenőrzi a pedagógiai adminisztráció (csoportnapló, fejlődési napló) tartalmi és formai megfelelőségét. o Hospitálásai és segítő látogatásai alkalmával értékeli a teljesítményértékelés során megállapított egyéni és intézményi szinten is megfogalmazott fejlesztési feladatok teljesülését is 19

o A teljesítményértékelés eljárásrendje szerint értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját. Kapcsolattartás és együttműködés: o Éves munkaterv szerint szervezi a munkaközösség foglalkozásait és programjait o Tervezési, szervezési és egyéb munkálatai során együttműködik vezetőtársaival o Felkészülten vesz részt az intézményi munkatervben rögzített vezetőségi értekezletein o A munkaközösség eredményeiről félévente beszámolót készít o Felhatalmazottként képviselhető az óvodát az intézmény partnerintézeteinél. 20

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógus munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, ill. bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzés ütemtervét az óvodai pedagógiai munkáért felelős intézményvezető helyettes és amennyiben működik a szakmai munkaközösség javaslatai lapján az intézményvezető készíti el. Az igazgató az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja az igazgató-helyettest,, a szakmai munkaközösség-vezetőt A gondozási munka ellenőrzési ütemtervét a helyettes készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az igazgató-helyettes, szakmai munkaközösség, a szülői munkaközösség. Belső értékelés A nevelési év során az intézményvezető valamennyi óvodapedagógus és dajka munkáját értékeli legalább egy alkalommal. Az óvodapedagógus esetében az óvodai szervezeti egység vezetőjének véleményét is kikéri 21

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 22

4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: o a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, o a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben, az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: o a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, o minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől vagy helyettesétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 23

4.1. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak az óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, lehet onnan elvinni. A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. Továbbá a horizontális tanulásra érkező hospitálók konzultációjára is használható. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak és a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. A fejlesztő szobában a Szakértői Bizottság szakembere, logopédus, és az utazó gyógypedagógus dolgozik. Egyéni fejlesztési szükség esetén az óvoda pedagógusai is igénybe vehetik. Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24& (3) Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, a szülői szervezet részére. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős. 24

4.2. Külső szolgáltatást nyújtók belépése, benntartózkodása A nevelési időn túli délutáni órákban szervezett fakultatív programok összekötőinek, oktatóinak belépése, benntartózkodása: a nevelési évenként megkötött szerződések alapján a szolgálatot nyújtó személy a szerződésben rögzített időtartamra és időbeosztásban tartózkodhat az intézményben, a tevékenységhez biztosított helyiségben; az óvoda nevelési időn belül szervezett programjainak szolgáltatói (előadások) a meghívásuk szerinti alkalomra szóló módon léphetnek be, tartózkodhatnak az óvodában; a külső tanfolyamok szervezői a gyermekek elvitele és vissza hozatala, valamint a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás alkalmával tartózkodhatnak az intézményben. 25

5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: vezetői, vezető helyettesi, - tagóvoda-vezetői feladatokat ellássák. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a helyettes 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az 6/1. számú mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, 26

a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Intézményvezető Általános helyettes Belső Értékelési Munkaközösség vezető Általános helyettes Belső Értékelési munkaközösség vezető Közalkalmazoti Tanács elnök Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 27

6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 6.1. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata a szülő szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: Információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum, pedagógiai program, vezetői munkaterv hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési gyakorlásához szükségesek), óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; a szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: o segítse az intézmény hatékony működését, o támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A szülői szervezet kiemelt feladata, hogy javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: o az intézmény irányítását érintő kérdésekben, o a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, o az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben; egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai nevelési program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt óvodapedagógus köteles tájékoztatást adni a programról, 28

egyetértési jogot gyakoroljon a házirend elfogadásakor. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. A szülői szervezet által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. A Szülői Szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók, a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, dokumentum, irat a szülői szervezet által gyakorolt jogok írásba foglalásával. 6.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 2 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezlete tartanak a hatékony együttműködés érdekében. Amennyiben szülők szülői szervezetet, szervezeteket létrehoztak, azok nevét, megalakításának időpontját a melléklet tartalmazza. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; amennyiben az óvodában óvodaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani; A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. 29

Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: munkaterv véleményezése a 229/2012. (VIII.28.)EMMI rendelet alapján, ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, mely-ben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szü-lői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni a 229/2012. (VIII.28.) EMMI ren-delet alapján b) egyetértési jog: ha nem működik óvodaszék akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján A szülő szervezetet ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat nem határoz meg. 6. 3. Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolattartási rendje Az óvodapedagógusok a csoport szülői értekezleteken faliújságon és egyéb módokon tájékoztathatják a szülőket A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok faliújság óvodai rendezvények 30

A szülői értekezletek és fogadó órák idejét az éves munkaterv tartalmazza. A szülők a véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és a házirendről az intézmény vezetőjétől, valamint az intézményvezető helyettestől, az intézményi munkatervben meghatározott fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető és megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: Az intézmény fenntartójánál Az intézmény irattárában Az intézmény vezetőjénél A házirendet minden beiratkozó betekintésre átveszi, ezt aláírásával igazolja, egy példány a bejárat melletti faliújságon folyamatosan megtekinthető. Az óvoda dokumentumai az intézmény honlapján is megtalálhatóak. 31

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, feladatok ellátására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület feladatai ellátása során döntései előkészítésére, véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A megbízott beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. 7. 1. A nevelőtestület jogkörei: Döntési jogkör: a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus választása, a házirend elfogadása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkör: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, 32

a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkör a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket A szakmai munkaközösség, alkalmi bizottság, tevékenységének befejezésekor köteles írásban tájékoztatni a nevelőtestületet az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit foglalkozási program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. 33

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: Egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: o a fenntartóval, Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Képviselő Testületével, Polgármesterrel, Jegyzővel, Bizottságok tagjaival, Hivatal dolgozóival, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vecsési Tankerületével o más oktatási intézményekkel, Vermesy Péter Általános és Művészeti Iskolával, Napsugár Óvodával, Művészeti Programmal dolgozó óvodákkal, Péceli Testvéróvodával, referencia intézményekkel jó gyakorlat -ot átvett óvodákkal o az intézményt támogató szervezetekkel; Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az egészségügyi szolgáltatóval, gyermekorvossal, védőnői szolgálattal egyéb közösségekkel: o az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, o a település egyéb lakosaival o egyházak képviselőivel o civil szervezetekkel. 8.1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, 34

az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint o a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolat eseti: az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a helyi pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében amennyiben szükséges. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adása, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 8. 2. Más oktatási intézményekkel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vecsési Tankerülettel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: 35

szakmai napok, továbbképzések, ünnepélyek, rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értekesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján. 8. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény o anyagi helyzetéről, o támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Pedagógiai szakszolgálatokkal Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek fejlődésé, speciális szükségletek biztosítása, érdekében a megyei, járási Szakértői Bizottsággal illetve Országos Intézetek Az intézmény segítséget kér, ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biztosítani. 36

Az intézmény a Megyei Szakértői Bizottsággal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: A Megyei, járási Szakértői Bizottság értesítése ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, o esetmegbeszélés az intézmény részvételével, o a Megyei, járási Szakértői Bizottság címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, o előadásokon rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére, 8. 4. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel, o intézményekkel és o hatóságokkal. Az intézmény gyermekvédelmi megbízottja éves munkaterv alapján látja el munkáját. Az intézmény segítséget kér a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 37

8. 5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval vagyis a gyermekorvossal, védőnői szolgálattal az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás formái: évenkénti orvosi szűrővizsgálat 5-6-7 évesek iskolai életmódra való orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése negyedéves védőnői vizsgálatok 5-6-7 évesek fogorvosi szűrővizsgálata 8. 6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény kapcsolatot tart a Művelődési Házzal valamint a Könyvtárral. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe 1. Fenntartó: Maglód Városi Önkormányzat Képviselő Testülete és Polgármestere 2234 Maglód, Fő utca 12. 2. Más oktatási intézmény: - Klebesberg Intézményfenntartő Központ Szivárvány Óvoda (Testvéróvoda), Pécel, Szent Imre krt. 38

- Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola, - Napsugár Óvoda Maglód, József Attila krt. - Pest Megyei Művészeti Munkaközösség Óvodái 3. Intézményt támogató szervezetetek - Óvodától-Iskoláig Közalapítvány 4. Pedagógiai szakszolgálat Klebesberg Intézményfenntartó Központ Szakértói Bizottság Cegléd 5. Pedeagógiai szakmai szolgáltató Klebesberg Intézményfenntartó Központ 6. Gyermekjóléti szolgálat - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Maglód, - Nevelési Tanácsadó és Gyermekjóléti Szolgálat Gyömrő 7. Egészségügyi szolgáltató Dr Sudhoff Margit, dr Király Balázs, Sósné, Bácskainé Lakner Erika 8. Egyéb Maglódi Művelődés Háza 9. Munkaközösség A csatlakozni kívánó intézmények együttműködési megállapodás alapján 39

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyermekek közösségére vonatkozóan az óvoda pedagógiai programja tartalmazza. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolás célja az intézmény hagyományainak ápolása. Ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvoda egész közösségére nézve kötelező. Az intézmény helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. A nemzeti ünnepekről való megemlékezések a gyermekek hazaszeretetét mélyítik el. A hagyományápolás érvényesülhet az alábbi módozatokban: jelkép használatával az óvoda hivatalosan használt logója: a gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével az intézmény belső dekorációjával közös készülődés a pedagógiai programban meghatározott ünnepekre 9.2. Az ünnepélyek, megemlékezések, és a hagyományápolás rendje Az ünnepély, megemlékezés neve Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja 40