A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Hasonló dokumentumok
A statisztikus klimatológia szerepe és lehetőségei a változó éghajlat kutatásában

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Reprezentatív adatbázisok előállítása klimatológiai vizsgálatokhoz, detektált hazai változások, kitekintéssel a Kárpát-régióra

Éghajlati kutatások és szolgáltatások

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

MEGFIGYELT ÉGHAJLATI TENDENCIÁK A KÁRPÁT-RÉGIÓBAN. Lakatos Mónika (1), Bihari Zita (1), Szentimrey Tamás (1), Szalai Sándor (2)

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

Aszályindexek és térképezési lehetıségeik. Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A METEROLÓGIÁBAN

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Automata adatok ellenőrzése és javítása

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

A jövő éghajlatának kutatása

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

A REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

Profik és amatőrök. A megfigyelés múltja, jelene és jövője

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

Miért van szükség szuperszámítógépre?

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Éghajlat Napfénytartam Szél

SZÉLSŐÉRTÉK VIZSGÁLATOK HAZAI SZINOPTIKUS MÉRŐÁLLOMÁSOK HOMOGENIZÁLT SZÉLADATSORAI ALAPJÁN 5

Elszórtan vagy többfelé? Milyen választ adnak a modellek és mi a valóság?

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Meteorológiai előrejelzés. Dr. Lakotár Katalin

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Csapadékmaximum-függvények változása

A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Megfigyelt hazai éghajlati változások

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI

Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján

A FUTÓÁRAMLÁS (JET-STREAM) SZINOPTIKUS KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN. Zsilinszki Anna, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Az új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése

ÉGHAJLAT. Északi oldal

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Az INTRO projekt. Troposzféra modellek integritásvizsgálata. Rédey szeminárium Ambrus Bence

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI ( )

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

óra C

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Hazai megfigyelt hőmérsh. rsékleti. Lakatos MónikaM. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, MTA, november

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos

Területi statisztikai elemzések

Az almatermesztés időjárási

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

HAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere

Átírás:

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat

Az adatigény teljesítének alapvető eszköze: Statisztikai klimatológia! (dicsérni jöttem, nem temetni) Megjegyzések, kérdések: Klímadinamika és stat. klimatológia szembeállítása? Matematikai divatok a meteorológiában? A statisztikai klimatológia leértékelődése itthon? Tudománypolitika?

A STATISZTIKAI KLIMATOLÓGIA LÉNYEGE Meteorológiai esemény: X B n B R, ahol X meteorológiai (vektor)változó. Éghajlat ismerete: a P X B valószínűségek ismerete Éghajlat változása, módosulása: a valószínűségek feltételezhetően lassú változása. A vizsgálat célja: valószínűségek, statisztikai paraméterek A vizsgálat eszközei: adatok és matematikai statisztika Cél és eszközök együtt: statisztikai klimatológia

Egy másik lehetőség. KLÍMADINAMIKAI MODELLEZÉS: Az éghajlati jelenségek közötti ok-okozati kapcsolatok feltárása. ÉGHAJLATI VIZSGÁLATOK, KUTATÁSOK: Statisztikai klimatológia Klímadinamikai modellezés Nem zárják ki egymást, sőt. A kettőt együtt kell művelni! ALAPJUK: Jó minőségű meteorológiai adatok, térben és időben.

Földfelszíni Meteorológiai Adatok A földfelszíni megfigyelési rendszer folytonosan változik. + : Rácspontok háttérinformációval, pl. előrejelzés, műhold, radar : Megszűnt régi állomás, hosszú adatsorral (Térbeli és időbeli minta!) : Új automata állomás, rövid adatsorral (prediktor) : Megszűnt régi állomás és új automata állomás (prediktor) (Térbeli és időbeli minta!) : Tetszőleges hely, adat nélkül (prediktandus)

Problémák az adatokkal: A minőség szempontjából: adathiányok, mérési hibák, inhomogenitások (a mérőhálózat változásából következően) A térbeli reprezentativitás szempontjából: pontonkénti mérések, információk együttes kezelése Statisztikai klimatológiai eljárások szükségessége: adatpótlás, adatellenőrzés, homogenizálás, interpoláció térben és időben

A meteorológiai adatok és az éghajlat vizsgálatának viszonya? Ismereteink alapvető forrása: a meteorológiai adatok. 1. Az éghajlat, illetve változásának vizsgálatához, jó minőségű térbeli és időbeli adatok szükségesek. 2. Jó minőségű térbeli és időbeli adatok biztosítása nem lehetséges az éghajlat vizsgálata nélkül. (Statisztikai klimatológia) A vizsgálat során kapott eredmények már önmagukban is hasznos információt jelentenek az éghajlatra nézve. A két problémát jó minőségű adatok és éghajlat vizsgálata nem lehet, nem szabad mereven szétválasztani!

Témák, rendszerek lehetséges kapcsolata HOSSZÚ ADATSOROK Adatpótlás, Adatellenőrzés Homogenizálás (MASH) Reprezentativitás-vizsgálat (az adott hálózaton belül) ÉGHAJLATI VIZSGÁLATOK Pl. éghajlatváltozás ÉGHAJLATI PARAMÉTEREK TÉRBELI MODELLEZÉSE Lokális statisztikai paraméterek Sztochasztikus kapcsolatok AP TETSZŐLEGES HÁLÓZAT REPREZENTATIVITÁS-VIZSGÁLATA Hálózaton belül Tetszőleges helyre (mérőhálózat tervezése) Pl. automaták AP : adat és módszer vagy/és eredmény : csak módszer vagy/és eredmény : csak adat : adatbázis programok is TÉRBELI INTERPOLÁCIÓ Tetszőleges helyre (MISH) Segédváltozók lehetnek: műhold, radar, előrejelzés AP ELŐREJELZÉS Pl. adatasszimiláció, variációs analízis RÖVID ADATSOROK Adatpótlás Adatellenőrzés Pl. automaták AP

MI KELL A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁHOZ? Meteorológia: tapasztalati megfogalmazás Matematika: absztrakt megfogalmazás Számítástechnika: automatizálás Megoldás=Meteorológia+Matematika+Számítástechnika NAGY BAJ, ha valamelyik hiányzik, kimarad! A jelenlegi számítógépek új lehetőségeket kínálnak a megoldásra. Ami ma 1 nap, az 20-30 éve több ezer év lett volna. Ugyanakkor, a gépek bűvöletében háttérbe szorult a matematika. A megoldáshoz gyors gépek és matematika együttesen kellenek. (Neumann János)

Példa az új számítástechnikai lehetőségekre Éghajlati statisztikai paraméterek modellezése Régi, klasszikus meteorológiai probléma. Korreláció környezetenkénti modellezése (MISH): Magyarország, félperces beosztás, kb. 300 000 rácspont. Minden rácsponthoz egy-egy modell, a környező állomások alapján. Havi csapadékösszeg (500 állomás): a legközelebbi 30 állomás Az állomások kombinációinak száma és a gépidő (egy jobb PC-n): Kb. 18 000 kombináció, kb. 24 óra 1 hónap modellezése

Homogenizálási programrendszer MASHv2.03: Multiple Analysis of Series for Homogenization (Szentimrey, T.) Miért készült? A meteorológiai homogenizáló rendszerekből általában hiányzik a MATEMATIKA.

15 mo-i állomás adataiból számított eredeti (ori) és homogenizált (hom) évi középhőmérsékleti átlagsor (1901-2003) 12.5 12 11.5 11 10.5 10 9.5 9 8.5 8 ori hom 7.5 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

Interpolációs programrendszer MISHv1.01: Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis (Szentimrey, T., Bihari, Z.) Miért készült? A meteorológiában is alkalmazott geostatisztikai interpolációs rendszerekből (GIS) hiányzik a METEOROLÓGIA.

Évi középhőmérséklet térbeli interpolációja 10 éves átlagok,1971-1980 10 éves átlagok,1991-2000

Adatok a klímadinamikai kutatásokhoz (NKFP) Napi adatsorok interpolációja rácspontokba Meteorológiai elemek(8), napi értékek: hőmérséklet (közép, minimum, maximum) csapadékösszeg, relatív nedvesség (közép, minimum) szélsebesség (közép), légnyomás (tengerszint, közép) Rácspontok (2130 rácspont): 0,1 fok * 0,1 fok-os felbontás Magyarország területére Időszak: 2 * 10 év Összesen: 8*2130*2*10*365, kb. 124 millió interpolált érték (GIS-es rendszerek: Hány év lenne?)

MEGVALÓSÍTÁS Adatbázison kívül: Adatsorok homogenizálása (MASH) és a homogenizált adatsorok alapján az éghajlati statisztikai paraméterek modellezése (MISH). (Szentimrey Tamás, Bihari Zita) Adatbázison belül: A modellezett éghajlati statisztikai paraméterek alapján a napi adatsorok interpolációja rácspontokba (MISH). (Birszki Bálint, Kövér Zsuzsa) Referencia-térképek : 0,5 * 0,5 -es felbontás

NAPI ADATOK INTERPOLÁCIÓJA A MISH RENDSZERREL (extrém időjárási helyzetek) Minimum hőmérséklet (2005. 06. 09.) Középhőmérséklet (2005. 06. 09.) Maximum hőmérséklet (2005. 06. 09.) Középhőmérséklet, 24 órás előrejelzési háttérinformációval (2004. 09. 29.)

NAPI ADATOK INTERPOLÁCIÓJA A MISH RENDSZERREL (extrém időjárási helyzetek) Csapadékösszeg (2004. 07. 27.) Relatív nedvesség (2005. 08. 04.) Szélsebesség (2005. 06. 08.) Légnyomás (2005. 08. 04.)

Köszönöm a figyelmet!