Dr.Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE ( HATÁROZATOK AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÁS KÖRÉBEN ) I. A büntetı határozatok fogalma A büntetı ügyben eljáró hatóságok jogszabályban meghatározott módon és meghatározott és tartalmi elemekkel rendelkezı olyan akarat kijelentései, amelyek az ügy érdemére, vagy az eljárás során döntést igénylı kérdésekre vonatkoznak. A nyomozás során hozott határozat: a törvényben felsorolt esetekben jogorvoslattal támadható végleges kötıereje (jogereje) nincs utóbb megváltoztatható 1. Büntetı ügyben eljáró hatóságok a.) Nyomozó hatóság : - rendırség - nemzeti adó- és vámhivatal - hajó és légi jármő parancsnoka b.) Ügyészség : - helyi (járási, nyomozó ) - megyei fıügyészség (nyomozó fıügyészség) - fellebbviteli fıügyészség - legfıbb ügyészség c.) Bíróság : - járásbíróság - törvényszék - tábla - Kúria
2 A büntetı eljárás során határozatot csak az eljáró hatóságok hozhatnak. Az ügyben szereplı magánszemélyek és egyéb érdekeltek megnyilatkozásai esetleges beadványai, indítványai nem határozatok. ad/b. Az ügyész feladata A vádemelés feltételeinek megállapítása végett: nyomozást végeztet a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozásainak törvényességét felügyeli a kizárólagos hatáskörébe tartozó továbbá a magához vont ügyben nyomoz A nyomozás iratainak ismertetését követıen: ha szükséges további nyomozati cselekményeket végez, vagy végeztet vádat emel meghozza a feladatkörébe tartozó határozatokat (nyomozás megszüntetése, vádemelés mellızése, vádemelés elhalasztása stb.) Az ügyészségi nyomozás olyan ügyben, amelyben az országos hatáskörő nyomozó hatóság vezetıjével szemben a Be.38..(1) bek.-ben meghatározott kizárási ok áll fenn olyan ügyben, amelyben a nyomozást az ügyész magához vonta a kizárólagosan az ügyészségi nyomozás hatáskörébe tartozó ügyekben ( Be.29.. a. h. pontjai) Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvezı személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvezı személy által elkövetett bőncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erıszak, a mőködésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bőncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erıszak b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintézı, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyzı és a közjegyzı-helyettes, a rendırség és az Országgyőlési İrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erıszak, hivatalos személy ellen eljárása alatt elkövetett rablás
3 c) a rendırség hivatásos állományú tagjának kivételével a b. pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bőncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bőncselekménye d) a b. pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés, a vezetı beosztású, vagy a fontosabb ügyben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, a vesztegetésnek a Btk. 255..-a szerinti alakzata, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés e) a rendırség az Országgyőlési İrség a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett nem katonai büntetıeljárásra tartozó bőncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bőncselekmény f) az igazságszolgáltatás elleni bőncselekmények közül a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a hatósági eljárás akadályozása, a hatósági eljárás megzavarása a mentı körülmény elhallgatása, a hivatalos személy eljárása során elkövetett bőnpártolás, az ügyvédi visszaélés, a zugírászat, a nemzetközi bíróság elıtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bőncselekmény g) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bőncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bőncselekmények. h) az emberiesség elleni bőncselekmények büntetendıségérıl és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bőncselekmények üldözésérıl szóló törvényben meghatározott kommunista bőncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülı bőncselekmények Az ügyészségi nyomozás hatáskörébe a Be. olyan bőncselekményeket sorol, amelyeknél egyrészt a bőncselekmény jellege, másrészt az elkövetı, illetve a sértett személye indokolja, hogy ezekben az ügyekben a nyomozást ne az általános hatáskörrel rendelkezı nyomozó hatóságok rendırség, nemzeti adó- és vámhivatal hanem az ügyészség végezze. Ezekben az ügyekben az ügyészség nem a nyomozás törvényességét felügyeli, mint más ügyekben, hanem minden egyes nyomozati cselekményt maga végez el, majd az iratismertetést követıen meghozza a szükséges intézkedést. Amennyiben vádemelésre kerül sor, elkészíti és benyújtja a vádiratot majd ellátja a vádképviseleti tevékenységet a bíróságon.
4 Az ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a nyomozást az ügyészség erre kijelölt központi és területi szervezeti egységei végzik. Ezek a központi a megyei és a helyi ügyészségektıl illetve fıügyészségektıl elkülönülten mőködı önálló nyomozó ügyészségek. Helyi szinten, a megyeszékhelyen mőködı pl. Miskolci Nyomozó Ügyészség - és az egész megyére kiterjedı illetékességgel a helyi nyomozó ügyészségek látják el az ügyészségi nyomozás hatáskörébe tartozó feladatokat. Országos illetékességgel a Központi Nyomozó Fıügyészség illetve 2012. január 1. napjától a Központi Nyomozó Fıügyészség korábbi katonai ügyészségekbıl létrehozott regionális osztályai végzik a kizárólagos ügyészi nyomozás hatáskörébe tartozó ügyekben a feladataikat a korábbi katonai ügyészségek székhelyén, Budapesten, Gyırben, Kaposváron, Debrecenben és Szegeden. A Központi Nyomozó Fıügyészség hatáskörét a 11/2003.(ÜK.7.) LÜ. Utasítás 49. (2) bekezdés a.-j. pontja sorolja fel. A Központi Nyomozó Fıügyészség hatásköre: kiemelt jelentıségő ügyek, amelyeket a Legfıbb Ügyész és helyettesei a hatáskörükbe utal, országos vezetıi illetve magasabb beosztású elkövetık által elkövetett a Be.29 -ban felsorolt bőncselekmények katonai bőncselekmények. 2. A határozatok jogszabályi háttere Az ügyészi nyomozás körébe tartozó határozatokra nézve a Büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. ( Be. ) tartalmazza azokat az irányadó szabályokat, amelyek segítségével megszerkeszthetı egy határozat, hisz a határozat tartalmi elemeit éppúgy meghatározza, mint a határozat közlésének vagy a hibás határozat kijavításának a módját. A Be. (1998.évi XIX. tv.) rendelkezései a határozatokra vonatkozóan : A Be. 169..(1) bekezdése taxatívnak tőnı felsorolást ad azokról az esetekrıl, amikor kötelezı a határozathozatal. Emellett azonban a törvényben elszórtan is találhatók olyan esetek, amikor kötelezı a határozathozatal.
5 A határozathozatal kötelezı esetei a Be.169.(1) bekezdése alapján ügyész illetıleg a nyomozó hatóság kizárásáról (Be. 32., 39. ) védı kirendelés alóli felmentésérıl és a kirendelt védı díjának megállapításáról (Be. 48. /6/ bek. és /9/ bek. ) védı kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszőnt (Be.49. /2/ bek.) igazolási kérelem elbírálásáról (Be.66. ) terhelt, védı, tanú, szakértı mulasztása esetén költség megtérítésre kötelezésrıl (Be. 69. /2/-/3/ bek.) az ügyek egyesítésérıl, elkülönítésérıl, áttételérıl (Be.72. ) személyes költségmentességrıl illetve az okozott költség megtérítésérıl (Be.74. /3/- /4/ bek.) a tanú és a szakértı mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról (Be. 94., 113. /3/ bek. ) szakértı kirendelésérıl (Be.100. ) szakértı kizárásáról (Be.103. ) szakértı felmentésérıl (Be.104. ) szakértıi díjának megállapításáról (Be. 105. /6/ bek.) tolmács kirendelésérıl, kizárásáról, felmentésérıl, díjának megállapításáról (Be.114. ) a kényszerintézkedésekrıl kivéve a testi kényszer alkalmazását (Be. 163. ) ( VIII. fejezet) a határozat kijavításáról (Be. 169. /5/ bek.) a feljelentés elutasításáról (Be. 174. ) az eljárás felfüggesztésérıl (Be. 188. ) a felfüggesztett nyomozást követıen az eljárás folytatásáról (Be. 188. )
6 a nyomozás megszüntetésérıl (Be.190, 192. ) a megszüntetett nyomozást követıen az eljárás folytatásáról (Be. 191. ) az ügyész a szakértı bevonásáról (Be. 112. ) a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (Be. 176. ) a nyomozás részbeni mellızésérıl (Be. 187. ) a panasz elbírálásáról (Be. 195. /4/ bek.) a halaszthatatlan nyomozati cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról (Be. 195. /7/ bek.) A Be.169 (1) bekezdésében foglaltakon túlmenıen: az igazolási kérelemnek helyt adást követıen a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban tartása, vagy teljes, illetıleg részleges hatályon kívül helyezése (Be. 66. /3/ bek.) a terhelt, a védı által indítványozott szakértı bevonása (Be.112. /2/ bek.) vádemelés részbeni mellızése (Be.220. ) vádemelés elhalasztása (Be.222. ) vádemelés elhalasztása után az eljárás megszőntetése (Be.226. /1/-/2/ bek.) jogorvoslat elbírálása a vádemelés szakaszában (Be.228. /3/ bek.) körözés, elfogató parancs kibocsátása, visszavonása (Be.73. /9/ bek. és 1/2003. /III.7./ IM. rendelet 5. /1/ bek., 7. /1/ bek., 12. /1/ bek.) iratmásolat kiadásának megtagadása (10/2003./V.8./IM.-BM.-PM. eü. rendelet 4. /2/ bek.) A határozat hozatala indokolt lehet azokban az esetekben is, amelyekben a döntés a büntetıeljárásban részt vevı személyek eljárási jogait vagy kötelezettségeit jelentıs mértékben érinti.
7 A határozathozatal indokolt esetei hatásköri, illetékességi viták elbírálása (Be.33. /4/ bek.37. /2/ bek.) a védı kirendelése tárgyában hozott intézkedések (Be.48. /1/-/3/ bek.) tanúvédelem tárgyában tett egyes intézkedések (Be.95-98/A. ) szakértıi vizsgálat során a közremőködésre kötelezés (Be.116. /1//4/ bek.) szemlén, bizonyítási kísérleten, felismerésre bemutatáson közremőködésre kötelezés (Be.123. /1/bek.) biztosítási intézkedés (Be.160. ) titkos adatszerzés 72 órai idıtartamra történı engedélyezése (Be.203. /6/ bek.) titkos adatszerzés megszüntetése (Be.204.. /3/ bek.) II. A határozatok csoportosítása: 1.) Az eljárás szakaszai szerint nyomozati ügyészi bírói 2.)Tartalom szerint az eljárást elıre vivı ügydöntı - az ügy lényegére, tárgyára, érdemére vonatkozó hatósági akarat kijelentés. Mivel büntetı ügyben az ügy lényege a terhelt büntetıjogi felelısségének, vagy hiányának a megállapítása így ügydöntı határozatnak csak az tekinthetı, amelynek tárgya a terhelt büntetıjogi felelıssége. Az a határozat, amely nem errıl szól nem ügydöntı bármilyen fontos is a terhelt szempontjából. Ilyen pl. az ırizetbe vételt elrendelı határozat.
8 - az eljárást az adott szakaszban lezárja, mint pl.a nyomozást megszüntetı határozat. 3.) Elnevezésük szerint nyomozati szakban: ügyészi szakban: bírói szakban: - határozat - határozat ( vádirat ) - ítélet, végzés 4.) Jogorvoslati lehetıség szerint jogorvoslatnak van helye jogorvoslatnak nincs helye 5.) Formájuk szerint külön íven szövegezett jegyzıkönyvbe foglalt A jogorvoslat a nyomozás során az arra jogosultak kérelme arra nézve, hogy a hatóság téves vagy törvénysértı határozata vagy az eljárás résztvevıjének mulasztása által elıidézett vagy annak vélt joghátrány elháruljon. A Be. korábbi szabályai a jogorvoslati jogosultság általános jellegébıl indultak ki, azaz minden határozat ellen jogorvoslatnak volt helye, hacsak ezt a törvény kifejezetten nem zárta ki. A jelenleg hatályos szabályozás jelentısen szőkítette a panaszjogot, ugyanis taxatíve sorolja fel a jogorvoslattal támadható határozatok körét azzal, hogy az ezen kívül esı határozatokkal szemben nincs helye panasznak A panasszal támadható határozatok: a. a nyomozás menetével kapcsolatos határozatok feljelentést elutasító nyomozás részbeni mellızésérıl szóló nyomozást felfüggesztı nyomozást megszüntetı
9 b. a kényszer intézkedések elrendelésével kapcsolatos határozatok ırizetbe vételt elrendelı házkutatást elrendelı motozást elrendelı lefoglalást elrendelı számítástechnikai rendszer útján rögzített adat megırzésére kötelezést elrendelı biztosítási intézkedést elrendelı rendbírságot kiszabó elıvezetést elrendelı testi kényszer alkalmazását elrendelı c. a vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról vagyoni jellegő kötelezettségek megállapításáról hozott határozatok bőnügyi költség megállapításáról személyes költségmentességrıl okozott költség viselésére kötelezésrıl szakértı díjának megállapításáról szakértıi vizsgálattal okozott kárért járó kártalanításról vélemény adását jogosulatlanul megtagadó szakértı kötelezése az okozott költség megfizetésérıl lefoglalás megszüntetésérıl zár alá vétel megszüntetésérıl nyomozás megszüntetése esetén a gyanúsított mulasztása folytán felmerült bőnügyi költség viselésérıl d. a nyomozás során felmerülı de egyik csoportba sem sorolható határozatok tanúzási mentesség meg nem adásáról szabadlábon lévı vádlott elmeállapotának megfigyelésérıl szakértıi mentesség meg nem adásáról tolmácsot megilletı mentesség meg nem adásáról III. A határozatok szerkezete A határozatok kötelezı részben alaki, részben pedig tartalmi kellékeit a Be. 169. /2/ és /3/ bekezdése sorolja fel, míg egyéb elsısorban alaki elemeit és kellékeit illetve formáját az adott hatóság gyakorlata alakította ki.
10 1. Bevezetı rész hatóság megnevezése az ügy iktató száma határozat címszó és a határozat megnevezése az eljárás alapjául szolgáló bőncselekmény megnevezése az ügydöntı határozatban személyi rész 2. Rendelkezı rész a hatóság rendelkezését, döntését vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésével jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatót, azaz hogy van-e helye jogorvoslatnak és ha van kihez címezve hol lehet benyújtani és mennyi idın belül A határozat ellen a Be.195../1/bek. alapján a közléstıl számított 8 napon belül a B.-A.-Z Megyei Fıügyészséghez címzett és a Miskolci Nyomozó Ügyészségen elıterjeszthetı panasznak van helye. 3. Indokolás rövid tényállás tények bizonyítékok megjelölése, amin a döntés alapul jogi érvek 4. Keltezés határozathozatal helye határozathozatal idıpontja (év, hó, nap) határozatot hozó aláírása határozatot hozó hatóság pecsétje Azokban az esetekben, amikor a határozat jegyzıkönybe is foglalható, a határozatnak csak rendelkezı része és indokolása van, mivel a bevezetı részt, és a keltezést maga a jegyzıkönyv tartalmazza az elején illetve a végén.
11 IV. A határozat közlése A határozat közlése mindazokkal, akikre nézve rendelkezést tartalmaz, illetve akikre jogot vagy kötelezettséget hárít alapvetı feltétele annak, hogy a hatóság akarat kijelentése, a szándékolt hatást, és célt eredményezze. Garanciális szabály a határozatok írásba foglalása, ami biztosítja annak idıtállóságát utólagos reprodukálhatóságát és kézbesíthetıségét. A határozatokat közölni kell azokkal, akikre nézve rendelkezést tartalmaz. A közlés módja lehet szóbeli és írásbeli. Szóban: a jelenlévı érdekeltekkel, de átadva az írásbeli határozatot is Írásban : a távollévıkkel kézbesítés útján (levél, fax) A határozat a szándékolt célt csak abban az esetben érheti el, ha az a személy, akivel közlik, azt megérti, mert egyszerően és szabatosan fogalmazták meg illetve olyan nyelven, amit a címzett megért. Elıfordulhat és egyre gyakrabban elı is fordul, hogy a büntetıeljárásban akár sértetti akár elkövetıi oldalon, vagy tanúként külföldi állampolgár szerepel, aki a magyar nyelvet nem ismeri. A Be. 9. -a alapelvként fogalmazza meg az anyanyelv használatát. Ez egyrészt azt jelenti, hogy tolmácsot kell igénybe venni külföldi állampolgár kihallgatásánál, amennyiben a magyar nyelvet nem ismeri másrészt pedig azt, hogy a számukra kézbesítendı határozatokat le kell fordítani az anyanyelvükre illetve az általuk ismert nyelvre. A lefordítás kötelezettsége azt a hatóságot terheli, aki a határozatot hozta. V. A határozat kijavítása Garanciális szabály, hogy a hatóság utólag - bizonyos kivételektıl eltekintve - a saját határozatát ne változtathassa meg, és ne helyezhesse hatályon kívül. Panasz alapján, ha egyetért a panaszban foglaltakkal, továbbá ha hivatalból észlel valamilyen hibát a határozatban jogszerően változtathatja meg a saját határozatát. A hibák kijavítása nem sérti a garanciális elveket. A kijavítható hibákra nézve a törvény nem ad taxatív felsorolást, de kiemeli a névcserét, a névelírást, a szám- vagy számítási hibát és hasonló elírásokat. A kijavítás módja, hogy a hatóság a korábbi hibás határozat kijavításáról egy újabb határozatot hoz. ( Határozat a határozat kijavításáról ) A kijavítást azonban az eredeti
12 hibás határozatra is fel kell jegyezni. Természetesen a hiba kijavításáról szóló határozatot ismételten kézbesíteni kell azoknak, akik az eredeti hibás határozatból is kaptak. VI. Az ügyészségi nyomozás során alkalmazott határozatok feljelentés áttétele feljelentés elutasítása feljelentés elutasítása megrovás alkalmazásával nyomozás határidejének meghosszabbítása rendbírság kiszabása elıvezetés elrendelése elıvezetési költség viselésére kötelezés ırizetbe vétel elrendelése ırizetbe vétel megszőntetése védı kirendelése védı kirendelésének megszőntetése védı díjának megállapítása szakértı kirendelése szakértı díjának megállapítása házkutatás, motozás, lefoglalás elrendelése nyomozás felfüggesztése nyomozás megszőntetése vádemelés elhalasztása vádemelés elhalasztásának eredményes letelte után nyomozás megszőntetése vádemelés részbeni mellızése vádirat Miskolc, 2013. év március hó 23.