Ikt. sz.: RH/206-10/2015 A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje A Szervezeti és Működési Szabályzat 9. sz. melléklete 2015. március
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2. A jogorvoslati kérelem benyújtása... 4 3. A Jogorvoslati Bizottság... 4 Eljárási rend... 5 4. A tényállás tisztázása... 5 5. A határidők számítása, igazolási kérelem... 6 6. Jegyzőkönyv... 7 7. A határozat... 7 8. Az egyenlő bánásmód elvét sértő döntéssel kapcsolatos eljárás szabályai... 8 9. Jogorvoslat... 9 11. Záró rendelkezések... 9
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 57. -ában biztosított hallgatói jogorvoslat eljárási rendjét (továbbiakban: eljárási rend) az alábbiakban határozza meg: 1. Általános rendelkezések (1) A Főiskola hallgatóinak joguk van a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással a főiskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a jelen eljárási rendben meghatározott módon jogorvoslati kérelemmel (a továbbiakban: kérelem) élni. A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés tekintetében kérelem azonban kizárólag a (3) bekezdésben foglalt esetekben nyújtható be. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban, valamint a főiskolai szabályzatokban található minden olyan rendelkezés, amely a hallgatóinkra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Jelen eljárási rend rendelkezései vonatkoznak a hallgatók szak-, illetve intézményváltoztatási kérelmeire is. (3) A tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy a főiskola megszegte a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. (5) Jelen eljárási rend rendelkezéseit kell alkalmazni az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntések, illetve az egyéni érdeksérelemre hivatkozással benyújtott jogorvoslati kérelmek esetében is. (6) A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. (7) Nincs helye a jelen eljárási rendbe meghatározottak szerinti kérelem benyújtásának azokban az esetekben, amikor a felsőoktatási intézmény és a hallgató szolgáltatás nyújtására állapodik meg. Ez esetben a megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat.
2. A jogorvoslati kérelem benyújtása (1) A jogorvoslati kérelmet/fellebbezést a kifogásolt elsőfokú bizottság (Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, Diákjóléti Bizottság, Kollégiumi Bizottság) által hozott határozat ellen döntésének közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a Szenátus által létrehozott Jogorvoslati Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elnökéhez címezve, az első fokú döntést hozóhoz kell benyújtani (Tanulmányi Bizottság elnöke, Kreditátviteli Bizottság elnöke, Diákjóléti Bizottság elnöke, Kollégiumi Bizottság elnöke), aki az ügyben keletkezett első fokú iratokkal együtt 3 munkanapon belül köteles azt a Bizottsághoz elküldeni. (2) A Bizottság a tanév folyamán szeptembertől júniusig bezárólag havonta tart ülést. A soron következő bizottsági ülésről a Főiskola honlapján köteles tájékoztatást adni. (3) A Bizottság csak a kitűzött bizottsági ülés előtt 5 vagy annál több nappal korábban benyújtott (érkeztetett) jogorvoslati kérelmeket bírálja el. Az ennél később beérkezett kérelmekkel kapcsolatban csak a következő ülésén hoz döntést. (4) A jogorvoslati eljárásban a hallgató személyesen vagy meghatalmazottja (Ptk. 6:15. ) útján járhat el, a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk) vonatkozó jogszabályai alapján. 3. A Jogorvoslati Bizottság (1) A Bizottság oktató és alkalmazott tagjait a Szenátus javaslata alapján a rektor bízza meg. Megbízásukat a rektor vonja vissza. A Bizottság tagjainak egynegyedét a hallgatói önkormányzat delegálja. (2) A Bizottság összetétele: a) tudományos rektorhelyettes (1 fő vezetőségi tag); b) 1 fő oktató; c) 1 fő hallgató; d) a Bizottság titkára a Főiskola rektorihivatal-vezetője. A Bizottság elnökét a rektor nevezi ki. (3) A Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki a) a Tanulmányi Bizottság tagja, b) a Kreditátviteli Bizottság tagja, c) a Diákjóléti Bizottság tagja, d) a Kollégiumi Bizottság tagja. (4) Az oktató és alkalmazotti tagok megbízatása 3 évre, a hallgatói tagok mandátuma 1 tanévre szól.
(5) A tagok mandátuma megszűnik a) a megbízás lejártakor, b) az alkalmazotti, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésekor, c) a bizottsági tagságból történő visszahíváskor, d) a tag lemondásával, e) a 3. bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség bekövetkeztekor. (6) A Bizottság munkájában nem vehet részt az a személy, a) aki a megtámadott döntést hozta vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az első fokú eljárás során a határozathozatalban közreműködött, c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 8:1. 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, e) aki az ügy eldöntésében érdekelt. (7) A Bizottság elnöke és tagjai hivatalból kötelesek az összeférhetetlenséget vizsgálni, és fennállása esetén azt a rektornak jelezni és kezdeményezni más személy kijelölését. (8) A Bizottság ülését a Bizottság titkára az ülést legalább 3 munkanappal megelőzően elektronikus úton, e-mailben hívja össze. Sürgős esetben az ülés összehívása telefonon vagy más elektronikus úton is történhet. (9)A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén tagjai 50%+1 fő jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Eljárási rend 4. A tényállás tisztázása (1) A Bizottság a hallgatót személyesen is meghallgathatja, ha ezt a tényállás tisztázásához és a határozathozatalhoz szükségesnek tartja. (2) Amennyiben a hallgató személyes meghallgatását a Bizottság szükségesnek tartja, de az a szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a Bizottság ülésén, vagy kéri meghallgatásának mellőzését, a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit ez esetben írásban is benyújthatja. (3) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra megidézni. Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelenlévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi, és a megidézettel aláíratja. (4) A hallgató meghallgatása előtt a Bizottság elnöke köteles őt a szükséges tájékoztatással ellátni, jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ha nem nyilatkozik, a Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján fog dönteni.
(5) Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, a Bizottság hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében tanúkat hallgathat meg, szakértői véleményt és iratokat szerezhet be. (6) A hivatalból ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (7) Tanúként nem hallgatható meg a) akitől bizonyítékként értékelhető tanúvallomás nem várható, b) államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól nem kapott felmentést, c) a tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyben érintett személyek hozzátartozója, vagy olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ezen kizáró okokra a tanút meghallgatása előtt figyelmeztetni kell. (8) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, nyilatkoznia kell, hogy az ügyben érintettekkel milyen viszonyban áll, nem elfogult-e, figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire, a hamis tanúzás következményeire. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen a hallgató, más tanú vagy a szakértő meghallgatásakor. (9) A Bizottság felhívhatja a hallgatót irat becsatolására, vagy annak beszerzése érdekében maga is intézkedhet. (10) A hallgató vagy képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról kivonatot készíthet, vagy másolatot kérhet. (11) Nem lehet betekinteni a határozat tervezetébe és a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe. 5. A határidők számítása, igazolási kérelem (1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít be. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka a Főiskolán szünetel, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. (2) Az ajánlott levélben küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány az első fokú döntést hozóhoz megérkezik. Az elektronikus úton küldött értesítés visszaigazolása a küldés jellege alapján változhat. (3) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. (4) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az az eljáró szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
(5) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésének napjától kezdődik. (6) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (7) Az igazolási kérelem elfogadása esetén az eljárást folytatni kell. 6. Jegyzőkönyv (1) A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, b) az ügy tárgyát, c) a meghallgatott személy személyazonosító adatait és lakcímét, d) a meghallgatott személy jogaira és kötelezettségeire való figyelmeztetés megtörténtét, e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, f) a meghallgatott személy, a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. (1)A Bizottság az ügyben határozattal dönt. 7. A határozat (2) A Bizottság határozatával a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (3) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell: - A Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a szak és az évfolyam megnevezését, az ügy számát, - a rendelkező részben a) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást, b) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, c) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit.
- az indokolási részben a) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; b) az ügyfél által felajánlott, de el nem fogadott bizonyítást és a mellőzés indokait; c) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, d) a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket, - azokat a jogszabályokat, főiskolai szabályzatokat, amelyek alapján a Bizottság a határozatát hozta, illetve az eljáró szerv hatáskörét és illetékességét megállapító - jogszabályra történő utalást, e) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének mint a határozat aláírójának a nevét, beosztását és a Főiskola bélyegzőlenyomatát. (4) A határozatot kézbesítés útján kell közölni mindazokkal, akikre nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A határozatot minden esetben írásba kell foglalni, s azt az 5. bekezdésben foglalt kivétellel postai úton tértivevényes levélben, vagy egyéb más, az átvételt bizonyító módon kell az érdekelteknek kézbesíteni. (5) A határozatot a jelenlévő hallgatóval (illetve képviselőjével) kihirdetés útján is közölni lehet, melynek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha azonban a hallgató kéri, azt nyolc napon belül a 4. bekezdésben meghatározott módon meg kell küldeni részére. (6) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, kihirdették. (7) A Bizottság határozata mint másodfokú határozat a közléssel válik jogerőssé, és végrehajtható is, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kérte. (8) A fentiekben nem szabályozott esetekben a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására (Ket.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 8. Az egyenlő bánásmód elvét sértő döntéssel kapcsolatos eljárás szabályai (1) A hallgató ügyeiben a Főiskolán hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis, a semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, ha a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (3) A semmisség megállapítását a jelen eljárási rendben meghatározott eljárási rend szerint, ha az ilyen döntést a gyakorlati képzés résztvevője vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni.
(4) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (5) A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. (6) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. 9. Jogorvoslat (1) A hallgató a Bizottság határozata ellen jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással annak közlésétől számított 15 napon belül a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett, de a Jogorvoslati Bizottságnál írásban három egyező példányban benyújtott vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel élhet. (2) A Bizottság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt 30 napon belül köteles a Budapest Környéki Törvényszékhez továbbítani. (3) Ha a hallgató a 15 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. A Bizottság az elkésett keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a hallgató igazolási kérelmet nem terjesztett elő. 11. Záró rendelkezések (1) Jelen eljárási rend amelyet a Főiskola Szenátusa a 2015. március 10-i ülésén fogadott el, az SZH 15.03.10/07 számú határozatával 2015. március 10-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatályba lépéssel a főiskolán minden korábbi Jogorvoslati bizottsági ügyrend hatályát veszti. (2) Az eljárási rend az AVKF Szervezeti és Működési Szabályzat része. Vác, 2015. március 10. Készítette: Pilecky Marcel sk. tudományos rektorhelyettes A Jogorvoslati Bizottság elnöke A kiadmány hiteléül: Sógor Éva sk. mb. rektorihivatal-vezető