SZAKLÉTESÍTÉSI KÉRELEM

SZAKLÉTESÍTÉSI KÉRELEM 1. A létesítendő mesterképzési szak: Társadalomkutató MR (Master of Research) 2. A megszerezhető szakképzettség 1 : Társadalomkutató 3. A képzési idő 2 félévekben: 4 félév 4. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 5. Tervezett szakirány(ok): Nincsenek tervezett szakirányok 6. A szak javasolt képzési terület 3 4 szerinti besorolása: társadalomtudomány Csatolandó dokumentumok: A szenátus(ok)nak a szak létesítését kezdeményező határozata Több intézmény által kidolgozott tervezet együttes benyújtása esetén a többi, a benyújtáshoz csatlakozó intézmény elfogadó nyilatkozata, a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata Csatolható: Felhasználói vélemények, támogató nyilatkozatok Támogatói nyilatkozatok a mellékletben csatolva. I. A SZAKLÉTESÍTÉS INDOKLÁSA (Legfeljebb 2-3 oldal terjedelemben, különösen azon szakoknál, amelyek nem számítanak generikus, a világban jól ismert, bevezetett szakoknak) I.1. A szak létesítésének előzményei, megalapozás, illesztés előzmények a korábbi képzési rendszerből (egyetemi, főiskolai, szakirányú képzések), korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés - amennyiben van ilyen Magyarországon a szociológusképzés az 1970-es években kezdődött újra. Az eltelt 40 év egyértelműen azt bizonyította, hogy szükség van egy olyan típusú képzésre, amely episztemiológiai ismeretekkel, módszertani skillekkel vértezi fel a hallgatókat. Jól lehet, az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó szociológus képzés nagy súlyt fektetett a hallgatók 1 Ftv. 32. (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. 2 Ftv. 32. (6).. A mesterképzésben - figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. (7) Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. 3 A 289/2005. Korm. rend. szerinti képzési területek a mesterképzésben: agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, műszaki, művészet, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány 4 Művészeti képzésnél a képzési ág (építőművészet, film- és videoművészet, iparművészet, képzőművészet, multimédia, színházművészet, táncművészet, zeneművészet) megadása is szükséges 3. számú melléklet 1/13

módszertani felkészítésére, de a nemzetközileg jegyzett, jó nevű egyetemeken már évek óta léteznek Társadalomkutató MR (Master of Research kutatói mester) szakok, amelyek hangsúlyt kifejezetten az információ szerzés, az adatkezelés, az adatelemzés újabb és újabb technikáira helyezik. A Társadalomkutató MR szakok elterjedtségét a világban mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Google-ban 997 ezer hivatkozást találunk ezen kifejezésre. a többciklusú képzési rendszerbe illeszkedés, ráépítés a rendszer alapképzési szakjaira Az MR szak interdiszciplináris jellegű, mivel társadalomtudományi és matematikai statisztikai, továbbá informatikai ismeretek szintézise történik a képzés során. A Társadalomkutató MR szak a társadalomtudományi képzések valamennyi BA szakán (Társadalmi Tanulmányok BA, Szociológia BA, Alkalmazott közgazdaságtan BA, Nemzetközi tanulmányok BA, Politológia BA és Szociális munka BA) végzett hallgatói számára biztosít továbbtanulási lehetőséget. A létesítendő MR szakon jól hasznosíthatók a Matematika, Környezettan BsC-n és a Pszichológia BA szakokon szerzett ismeretek is. A Társadalomkutató MR szak jellegéből adódóan a társadalomtudomány minél több szegmenséből vár hallgatókat, hiszen olyan ismeretek átadására törekszik, amelyek segítségével jól hasznosítható eszközök birtokába jutnak a hallgatók, amely eszközöket saját szakterületükön hatékonyan alkalmazhatják. Ugyanilyen megfontolásokból vár a szak hallgatókat a reáltudományok (matematika, környezettan) területéről, mivel ezek a hallgatók matematikai, statisztikai ismereteik birtokában egy-egy társadalomtudományi terület megismerésével válhatnak alkalmassá társadalomkutatói pozíció betöltésére. I.2. A szakképzettség várható hasznosítási területe A munkaerőpiaci, társadalmi igény Amint a mellékelt felhasználói vélemények és támogatói nyilatkozatok bizonyítják, a Társadalomkutató MR szakos hallgatókra sok területen számítanak. Mindazok a multinacionális cégeknél, amelyeknél az adatbányászat a hatékony működés biztosítéka, nagy szükség van a végzett hallgatók szaktudására, melyet akár a marketing, akár a humán-erőforrás részlegen is kamatoztathatnak. A piackutatással foglalkozó cégek gyakorlatilag bármely munkafolyamatukban alkalmazni tudják a hallgatókat. Magától értetődő módon a társadalomkutatással foglalkozó intézmények, oktató- és kutatóhelyek szakember-utánpótlásukat találhatják meg az MR szakos hallgatókban. Akár mikró-, akár makró-szintű policy-kre gondolunk, a társadalomkutatók szaktudására szükség van, amikor a tervezett intézkedések elsődleges és további következményeit kívánják előre jelezni. Ennyiben tehát a lokális és országos közigazgatási szervezetek, minisztériumok szakember-gárdáját is jól kiegészíthetik az MR szak végzősei. I.3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre Azonos vagy hasonló külföldi szakok, képzési programok megjelölése és összehasonlító bemutatása Ahogy említettük, a világ számos egyetemén zajlik Társadalomkutató MR (Master of research in Social Sciences) képzés. Ilyen például a University of Oxford: Research Programmes: MsC in Sociology programja, a University of Cambridge: Research Programme in Sociology (PhD), a University of Amsterdam: Social Sciences (Research MSc), továbbá a Universiteit Utrecht: Sociology and Social Research MsC programja is. A neves külföldi egyetemeken folyó MR képzés struktúráját általánosságban az jellemzi, hogy a 25 kredites diplomamunka elkészítése után fennmaradó 105 kreditből az első évben 35-40, a második félévben 25-30 kreditet szentelnek a kvantitatív és kvalitatív módszerek megtanításának, teret biztosítva a terepmunkának, az oktatók vezetésével folyó önálló kutatásnak és a kutatás-menedzsment elméleti és gyakorlati megismerésének. Látható tehát, hogy a képzés központjában a rendkívül erős módszertani felkészítés áll, amelyet egy széleskörű, többnyire választható kurzusokból álló elméleti képzés egészít ki, amelynek az a célja, hogy mindenki megtalálja a hozzá legközelebb álló kutatási területet. Az e kérelemben szereplő MR szak oktatási struktúráját hasonlóképpen kívánjuk 3. számú melléklet 2/13

kidolgozni, ügyelve arra, hogy helyet hagyjunk olyan tárgyaknak, amelyek a legújabb kutatási gyakorlatban jelennek meg és amelyekkel való megismerkedés biztosítja, hogy a hallgatók nemzetközi szinten versenyképesek legyenek és jó eséllyel pályázhassanak akár hazai és külföldi ösztöndíjas PhD helyekre is. I.4. A szak képzési céljának és követelményeinek a rokon szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek bemutatása A létesítendő MR szak annyiban hasonlít a társadalomtudományi képzési területhez tartozó, már meglévő MA szakokhoz, hogy más MA programokban is szereplő ismeretanyagból meríti azokat a kutatási terepeket, területeket, amelyeken megtanítja az adekvát adatgyűjtési, adatelemzési, modellépítési technikákat. A mindenkori hallgatók előképzettségétől függően sor kerülhet szociológiai, kulturális antropológiai, politológiai, szociálpolitikai, közgazdasági, egészségpolitikai elméleti tárgyak oktatására. Mindez azonban csak azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók érdeklődésének megfelelően megismertessük azokat a társadalomtudományi szakterületeket a hallgatókkal, amelyeken a kutatáshoz szükséges ismeretek elsajátítása után az effektív kutatómunkát gyakorolhatják. A képzés fókuszában azonban a kutatásmódszertani ismeretek állnak, amelyek egyfelől némi matematikai statisztikai eszköztár elsajátíttatását jelentik, másrészt és főleg olyan adatgyűjtési, adatelemzési technikákkal való megismerkedést, amelyek bármely kutatási terepen alkalmazhatók. Mivel ilyen komplex kutatásmódszertani képzésre egyetlen Magyarországon létező MsC vagy MA szak esetében sem került eddig sor, a létesítendő MR szak minimum 70 kredit értékben minden más mesterszaktól különbözik. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a 25 kredites szakdolgozat is egy speciális kutatási design megalkotását kívánja, kijelenthetjük, hogy 79 százalékban karakterisztikusan különbözik a többi mesterszaktól. 3. számú melléklet 3/13

II. A SZAK rendeletben megjelentetendő KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: Társadalomkutató MR (Master of Research in Social Sciences) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MR) - szakképzettség: okleveles társadalomkutató - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: researcher of social sciences - választható szakirányok: nincsenek 3. Képzési terület 1, 2 : társadalomtudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok Társadalmi Tanulmányok BA, Szociológia BA alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. (vagy 10.) pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a társadalomtudományi képzési terület politikatudományi, szociális és társadalomismeret képzési ágának alapképzési szakja(i), továbbá a természettudományi képzési terület matematikatudomány, környezettudomány képzési ágának alapképzési szakja(i), a bölcsészettudományi képzési terület pedagógia és pszichológia képzési ágának pszichológia alapképzési szakja. 4.3. A 11. vagy 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 21 kredit 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 31 kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: 29 kredit 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 25 kredit 6.6. Szakmai gyakorlat: 8 kredit 6.7. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 61 % 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan magas szintű módszertani ismeretek birtokában lévő szakemberek képzése, akik bármilyen kutatási területen hasznosítani tudják adatgyűjtési, adatelemzési és modellépítési képességeiket. A végzett hallgatók a különféle kutatások minden szakaszába magas szakmai hozzáértéssel képesek bekapcsolódni, továbbá önálló kutatások megtervezésére és lebonyolítására is alkalmasak. A nemzetközi mezőnyben a Társadalomkutató MR szakok egyre elterjedtebbek, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy az ilyen szakemberek iránti kereslet Magyarországon is egyre növekedni fog. A jól képzett szakemberek iránti igények meglétét jelzik a mellékelt felhasználói vélemények és támogató nyilatkozatok. A végzett hallgatók felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására is. 3. számú melléklet 4/13

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - a kutatási koncepciók kialakításának menetét - egy empirikus kutatás lebonyolításának lépéseit - az adatgyűjtési módszereket - az adatok elemzésének különböző, legkorszerűbb módjait - a társadalomkutatás ismeretelméleti korlátait - a validálás módszereit - és rendelkeznek a társadalomtudomány különböző területeire vonatkozó átfogó ismeretekkel a kvantitatív modul kurzusait választók ismerik: - a többdimenziós adatelemzési technikákat - különböző statisztikai programnyelveket - különböző statisztikai programcsomagokat - és a statisztikai következtetés és az adatbányászat módszereit a kvalitatív modul kurzusait választók ismerik - a különböző interjúzási technikákat - az interjúelemzés és az általánosítás szabályait - a vizuális technikák alkalmazását a kvalitatív módszerekben - a médiatartalmak elemzési technikáit - a diskurzuselemzés módszerét - és az adatok mögött meghúzódó látens tartalmak előhívásának módszereit b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - kutatási problémák megfogalmazására - hipotézisek felállítására és tesztelésére - a kutatási témákhoz használható adekvát módszerek megválasztására - a mintavételi design megtervezésére és a mintavételi algoritmusok kidolgozására - kutatások teljes megtervezésére és lebonyolítására - az eredmények társadalomelméleti szempontból hasznos interpretációjára a kvantitatív modul kurzusait választók alkalmasak - bonyolult adatbázis-kezelési problémák megoldására - a kapott eredmények különböző programnyelvekkel való értelmezésére - válaszokat adni többdimenziós módszerekkel komplex társadalmi problémákra - matematikai becsléseket adni az eredmények általánosíthatóságára vonatkozóan a kvalitatív modul kurzusait választók alkalmasak - nehezen kutatható problémák kvalitatív módszerekkel való megközelítésére - kis létszámú, de társadalompolitikai szempontból fontos csoportok problémáinak mélyebb megértésére - nagy léptékű survey kutatások kvalitatív technikákkal történő előkészítésére - komplex kvantitatív modellek által fedetlenül hagyott ellentmondásainak feloldására - a nehezen elérhető csoportok jellemzőinek feltárására c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek: - matematikai statisztikai ismeretek - logikus gondolkodás - absztrakciós képesség - elemzési készség - szintetizáló képesség - kapcsolat-teremtő képesség - interpretációs készség - komplex problémák átlátásának képessége 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 3. számú melléklet 5/13

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-25 kredit társadalomtudományi alapozó ismeretek: 15-18. kredit társadalmi struktúra-elmélet, tőkeelméletek, ismeretelmélet, kvalitatív módszertan természettudományi alapozó ismeretek: 5-10 kredit network.analízis, matematikai statisztika 8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei:20-32 kredit 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 6-12 kredit differenciált szakmai ismeretek.23-46 kredit diplomamunka: 25 kredit 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A hallgató a 2.-4. félévben 8 kredit értékben szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek sorá bekapcsolódhatnak az egyetemen folyó kutatásokba vagy külső cégeknél, kutatóhelyeke tölthetnek be gyakornoki állást. A szakmai gyakorlatot egyetemi oktató koordinálja és felügyeln A szakmai gyakorlaton végzett feladatokkal kapcsolatban a hallgatónak írásbeli beszámolá kötelezettsége van. A gyakorlati hely képviselője írásos értékelést ad a hallgató ott végze munkájáról. 10. Idegennyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, komplex középfokú (B2 szintű) államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 21 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek, legalább 6 kredit: matematika, matematikai statisztika társadalomtudományi ismeretek, legalább 12 kredit: társadalomismeret, szociológia, antropológia, politológia. pszichológia szakmai alapozó ismeretek legalább 3 kredit: SPSS ismeret A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 12 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 12. A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések Nincsenek. 3. számú melléklet 6/13

IV. A szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A szak tanterve és a tantárgyi programok leírása (A tervezett szak képesítési követelményei alapján és az Ftv. 87 -a szerint a kezdeményező intézmény által kidolgozott tanterv és tantárgyi programok) A Társadalomkutató szak tantervét táblázatban összefoglaló óra és vizsgaterv A K a kollokviumokat, a GY a gyakorlati jegyeket jelzi. A zárójelben lévő szám a kurzus heti óraszámát és kreditértékét fejezi ki. Blokk Tantárgy 1. 2. 3. 4. szig., zv. Alapozó képzés A1.1 A magyar társadalom K (6 kredit, szerkezete a rendszerváltás 4 után A1.2 Társadalmi tőke és kredit, kapcsolati tőke 2 A1.3 Kvantitatív módszertani technikák I. A1.4 Kvalitatív módszertani kredit, technikák I. 2 A 1.5 Ismeretelmélet A 1.6 Kutatásetika Alapozó képzés összesen = 21 kredit 3. számú melléklet 7/13

Törzsképzés 1. 2. 3. 4. szig., zv. Felzárkóztató kurzus Gy (0 Matematikai statisztika I. Matematikai statisztika II T1.1 Kvantitatív módszertani technikák II. T1.2 Kvalitatív módszertani technikák II. T1.3 Kvantitatív módszertani technikák III. T1.4 Mintavétel T1.5 Kutatásmenedzsment 1. T1.6 Kutatásmenedzsment 2. T1.7 Network analízis Törzsképzés összesen = 31 kredit 3. számú melléklet 8/13

Szakképzés 1. 2. 3. 4. szig., zv. Kvalitatív Modul* S1.1 Narratív interjú S1.2 Diskurzuselemzés S1.3 (Social) Média elemzés S1.4 Társadalomtudományi kísérletek S1.5 Vizuális technikák a kvalitatív elemzésben S1.6 Esettanulmány Kvantitatív Modul* S2.1 Számítógépes programcsomagok I. S2.2 Számítógépes programcsomagok II. S2.3 Kvantitatív módszertani technikák IV. S2.4 Modellépítés S2.5 Programozás I. S2.6 Programozás II. Választható Modul** S3.1 Társadalmi egyenlőtlenségek (underclass) S3.2 Migráció S3.3 Kisebbségpolitika S3.4 Kulturális antropológia S3.5 Gazdasági folyamatok S3.6 Deviancia S3.7 Döntéselmélet S3.8 Szociálpszichológia S 3.9 Idegen nyelvű módszertani szakszöveg olvasás Szakképzés összesen = 73 kredit * A kvantitatív és kvalitatív modulból egy választott modul teljesítendő. **Ebből a modulból 6 kredit teljesítendő. 3. számú melléklet 9/13

SZV Szabadon választható tárgyak Szabadon választható összesen = 6 kredit 1. 2. 3. 4. szig., zv. SZV SZV SZV SZV 1. 2. 3. 4. szig., zv. SZD Szakdolgozat SZD (25 kredit, 18 SZGY Szakmai gyakorlat SZGY (8 kredit, 6 Összes felkínált kreditek száma 31 53 59 39 Összes választandó kreditek száma 22-31 27-39 30-42 29-35 Összes választandó órák száma 14-22 16-26 18-28 20-26 hetente Összes választandó órák száma a 210-330 240-390 270-420 300-390 félévekben Összes kollokvium száma 2-5 4-7 4-7 0-3 Összes gyakorlat száma 5-9 10-13 7-10 1-4 ZV Képzés összes kreditjeinek száma: 182 Képzés összes választandó kreditjeinek száma: 120 Összes óraszám a négy félév alatt: 1230 3. számú melléklet 10/13

MELLÉKLETEK TÁMOGATÓI NYILATKOZATOK 3. számú melléklet 11/13

3. számú melléklet 12/13

3. számú melléklet 13/13