TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE SZAKFELELŐS: Dr. habil Szabó Éva egyetemi docens Érvényes: 2017/2018. tanév I. félévtől felmenő rendszerben. A tantervet a Kari Tanács F május 30. sz. határozatával jóváhagyta Prof. Dr. Bachmann Bálint s. k. dékán

2 I. A TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI (KKK) 1. A MESTERKÉPZÉSI SZAK MEGNEVEZÉSE: településmérnöki (Urban Systems Engineering) 2. A MESTERKÉPZÉSI SZAKON SZEREZHETŐ VÉGZETTSÉGI SZINT ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGJELÖLÉSE végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat szakképzettség: okleveles településmérnök a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Urban Systems Engineer 3. KÉPZÉSI TERÜLET: műszaki 4. A MESTERKÉPZÉSBE TÖRTÉNŐ BELÉPÉSNÉL ELŐZMÉNYKÉNT ELFOGADOTT SZAKOK 4.1. TELJES KREDITÉRTÉK BESZÁMÍTÁSÁVAL VEHETŐ FIGYELEMBE az építészmérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, az építőmérnöki alapképzési szak A 9.4. PONTBAN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT VEHETŐK FIGYELEMBE TOVÁBBÁ: az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a műszaki földtudományi, a közlekedésmérnöki, a természettudomány képzési területről a földrajz, a földtudományi, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak A 9.4. PONTBAN MEGHATÁROZOTT KREDITEK TELJESÍTÉSÉVEL VEHETŐK FIGYELEMBE TOVÁBBÁ: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN: 4 félév 6. A MESTERFOKOZAT MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ KREDITEK SZÁMA: 120 KREDIT a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

3 7. A SZAKKÉPZETTSÉG KÉPZÉSI TERÜLETEK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE SZERINTI TANULMÁNYI TERÜLETI BESOROLÁSA: A MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI CÉLJA ÉS A SZAKMAI KOMPETENCIÁK A képzés célja településmérnökök képzése, akik képesek a települések, településcsoportok rendezése, a település környezetének alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező, településtervezési, településépítészi, főépítészi, továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó kommunális, fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a települések fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, képesek a települések, településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, területrendezési tervek elkészítésére, ilyen tevékenységek irányítására és ellenőrzésére, a szakterületet érintő tudományos kutatásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására AZ ELSAJÁTÍTANDÓ SZAKMAI KOMPETENCIÁK A TELEPÜLÉSMÉRNÖK a) tudása Ismeri az urbanisztika kortárs elméleteit és kortárs gyakorlatát, az elmélet és a gyakorlat közötti kölcsönös kapcsolatokat. Rendelkezik a településrendezés átfogó építészeti, műszaki, ökológiai, környezettudományi, szociológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási diszciplínái alapjainak ismeretével. Ismeri a térképek, tervrajzok és tervdokumentációk értelmezését és megítélését, a vizuális kifejezés technikáit. Ismeri a regionális és térségi fejlesztési programok, településrendezési tervek készítésének, és végrehajtásuk koordinálásának módszertanát és eszköztárát. Ismeri a komplex természeti és kulturális környezeti rendszereket, az új szakmai eredményeket, alkotásokat. Rendelkezik a számítógépes kommunikáció, adatkezelés és elemzés ismereteivel. Ismeri a grafikus rendszerek (CAD, GIS) alkalmazását a területi, térségi tervezésben. Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.

4 Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat. Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatok településfejlesztésre és -rendezésre ható jellemzőit. b) képességei Képes a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására. Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására. Képes a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására településfejlesztési problémák kapcsán, valamint következtetések levonására. Képes szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani település- és építésüggyel kapcsolatos feladatokat. Képes a műszaki-, gazdasági-, humánerőforrások kezelésére. Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján területfejlesztési és regionális tervezési feladatok ellátására. Képes integrált társadalmi, gazdasági, környezeti ismeretek alkalmazására a településrendezés, a területfejlesztés, a regionális tervezés szakterületeiről. Képes települések, településcsoportok rendezését szolgáló vizsgálatok, elemzések, valamint szerkezeti és szabályozási tervek elkészítésére a szakági tervezők bevonásával. Képes településfejlesztési és -rendezési tervek megítélésére, kritikus elemzésére s ennek alapján településépítészi, főépítészi, továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek ellátására. Képes tervezői munkacsoport tevékenységének megszervezésére, összehangolására, koordinálására, irányítására, a település-üzemeltetési rendszerek, és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére. Képes a települések tervezésében, működtetésében és igazgatásában használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására. c) attitűdje Törekszik a fejlett térlátásra, valamint a megfelelő vizuális kifejezőkészségre. Törekszik a településfejlesztésben eltérő érdekekként jelentkező problémák megoldására, és a közérdeknek megfelelő döntések meghozatalára. Nyitottan áll a szakmai folyamatokban az együttműködésre és kommunikációra, valamint a tárgyalásra.

5 Törekszik az épített környezettel kapcsolatos elemek analitikus vizsgálatára és szintetizáló értékelésére. Nyitottan áll a különböző szakterületeket összefogó munkákban való részvételre, csapatmunka irányítására és koordinálására. Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére. Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján, komplex megközelítésben végezze. Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét, és törekszik azok megvalósítására. Nyitottan áll a korszerű tudást közvetítő szakmai továbbképzésekhez. d) autonómiája és felelőssége Megfelelő gyakorlatban eltöltött idő után felelős irányítója lehet a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos tervek készítésének. Területi és települési tervezési feladatok esetében jelentkező szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel. Felelősséggel viseltetik a fenntartható és környezettudatos településfejlesztés terén. Településfejlesztéssel és -rendezéssel, valamint az építésüggyel kapcsolatos döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, és felelősséget vállal értük. Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásainak betartására. 9. A MESTERKÉPZÉS JELLEMZŐI 9.1. SZAKMAI JELLEMZŐK A SZAKKÉPZETTSÉGHEZ VEZETŐ TUDOMÁNYÁGAK, SZAKTERÜLETEK, AMELYEKBŐL A SZAK FELÉPÜL természettudományi ismeretek 5 kredit; társadalomtudományi ismeretek 5-10 kredit; tervezési ismeretek (területi és regionális tervezés, településtervezés, építészeti tervezés, települési infrastruktúra, települési környezetvédelem, települési értékvédelem) kredit.

6 9.2. IDEGENNYELVI KÖVETELMÉNY A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges A SZAKMAI GYAKORLATRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kreditértéke 5 kredit A 4.2. ÉS 4.3. PONTBAN MEGADOTT OKLEVÉLLEL RENDELKEZŐK ESETÉN A MESTERKÉPZÉSI KÉPZÉSI CIKLUSBA VALÓ BELÉPÉS MINIMÁLIS FELTÉTELEI A MESTERKÉPZÉSBE VALÓ BELÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES MINIMÁLIS KREDITEK SZÁMA 70 KREDIT AZ ALÁBBI TERÜLETEKRŐL természettudomány ismeretek (matematika, rajz, ábrázoló geometria, anyagismeret, környezettan, informatika, mérnöki alapismeretek) területéről 20 kredit; gazdasági és humán ismeretek (gazdaságtudományi alapismeretek, közgazdaságtan, társadalomtudományi alapismertetek, közigazgatási és jogi ismeretek, építészettörténet) területéről 15 kredit; szakmai ismeretek (urbanisztika, geodézia, építészet, térinformatika, út- és közmű rendszerek, környezetvédelem) területéről 45 kredit. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

7 II. A TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKHEZ IGAZODÓ TANTERVE 1. A képzés szerkezete A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, Kredit amelyekből a szak felépül Természettudományi ismeretek 5 Társadalomtudományi ismeretek 6 Tervezési ismeretek (szakmai gyakorlattal) 73 Diplomamunka 30 Szabadon választható tárgyak 6 2. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlóhelyen szervezett 4 hét gyakorlat kritérium követelmény. A gyakorlatról szakmai beszámoló készítendő. A szakmai gyakorlat kreditértéke 5 kredit. Kötelező jelleggel: az abszolutórium megszerzése előtt, 4 hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen teljesítendő, melyből 2 hét önkormányzati és 2 hét tervezőirodai gyakorlat. Választható jelleggel: az intézmény által szervezett duális vagy kooperatív képzés. Ilyen esetben a résztvevők a fogadó vállalatnál töltött idejük alatt teljesítik a szakmai gyakorlatot. Levelező tagozaton az ennek megfelelő szakmai gyakorlat igazolása is elfogadható. 3. Idegennyelvi követelmény A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 4. A végbizonyítvány (abszolutórium) kiadás feltétele A tantervben előírt vizsgák eredményes letétele a nyelvvizsga kivételével más tanulmányi és TVSZ szerinti követelmények teljesítése, a képzési és kimeneti

8 követelményekben előírt kreditpontok megszerzése (benne a diplomamunka tárgy 4 félévéhez rendelt kreditpontok). Szakmai gyakorlat teljesítése. 5. A záróvizsgára bocsátás feltétele A végbizonyítvány megszerzése és a diplomamunka megadott határidőre való beadása és bíráló által történő elfogadása. 6. A záróvizsga részei: A záróvizsga a diplomamunka védéséből és az alábbi 2 tantárgyblokkból tett szóbeli vizsgákból áll: a) Műszaki infrastruktúra blokk (A1) - fő tantárgyai: Települési infrastruktúra Tájtervezés Településgazdálkodás és üzemeltetés b) Települési ismeretek blokk (A2) - fő tantárgyai: Településtervezés Településrendezés és fejlesztés Települési és építésügyi igazgatás, építési jog. 7. A záróvizsga eredményének (ZV) kiszámítása ahol: ZV TA D A1 A2 4 TA: súlyozott tanulmányi szakdolgozat nélkül átlag D: a bíráló bizottság által, a védést követően megállapított jegy, figyelembe véve a bírálók javaslatát A1, A2: a tételes vizsgákra kapott jegy

9 8. Az oklevél minősítése Átlag Minősítés 5,0 kitűnő 4,51-4,99 jeles 3,51-4,50 jó 2,51-3,50 közepes 2,00-2,50 elégséges