Szervezeti és működési szabályzat A Celldömölki Városi Általános Iskola SZMSZ-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket Jóváhagyta: Danka Adél igazgató Celldömölk, 2014. január 6. Módosítva: Celldömölk, 2017. január 27. Celldömölki Városi Általános Iskola 9500 Celldömölk, Árpád u. 34. : 06/95-420-218, : FAX: 06/95-521-035 : celliskola@cellkabel.hu www.celliskola.hu 1
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai... 5 3. Az intézmény szervezeti felépítése... 8 3.1 Az intézmény szervezeti felépítése... 8 3.2 Az intézmény vezetője... 9 3.3 Az intézmény vezetősége... 10 3.4 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 10 3.5 A pedagógiai munka ellenőrzése... 11 3.6 Kapcsolattartás a tagintézményekkel... 11 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 12 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 12 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 13 4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 18 4.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 18 4.3.2 A papíralapú és az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 18 5. Az intézmény munkarendje... 19 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 19 5. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 19 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 21 5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 23 5.5 A munkaköri leírások... 24 5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 24 5.7 Az osztályozóvizsga... 24 5.8 Vizsgák rendje... 25 5.9 Az intézmény nyitvatartása, az iskolában tartózkodás rendje... 25 5.10 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 25 5.11 A dohányzással kapcsolatos előírások... 26 5.12 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 26 5.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 27 5.14 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása... 28 6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 30 6.1 Az intézmény nevelőtestülete... 30 6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 30 6.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 31 2
6.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 31 7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 33 7.1 Az iskolaközösség... 33 7.2 A munkavállalói közösség... 33 7.3 A szülői munkaközösség... 33 7.4 Az intézményi tanács... 33 7.5 A diákönkormányzat... 34 7.6 Az osztályközösségek... 35 7.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 35 7.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája... 36 8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 44 8.1 A tanulói hiányzás igazolása... 44 8.2 Versenyen részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 44 8.3 A tanulói késések kezelési rendje... 44 8.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 45 8.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 45 8.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 46 9. Etikai és fegyelmi eljárás a pedagógusokkal szemben... 48 9.1 Etikai eljárás... 48 9.2 Fegyelmi eljárás... 49 10. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére... 51 Mellékletek... 52 Iskolai könyvtár működési szabályzata Adatvédelmi Szabályzat @Napló Szabályzat Munkaköri leírások Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Informatikai Szabályzat 3
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az igazgatói irodában, továbbá az intézmény honlapján folyamatosan elérhető. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület fogadja el. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2016. augusztus 29-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára, látogatójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A törvényi környezet és a szakmai alapdokumentum változásai miatt szükségessé váló változtatásokat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában az intézmény vezetősége is átvezetheti a nevelőtestület tájékoztatása mellett. 4
2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai Az intézmény székhelye szerinti megye: Vas megye Fenntartó tankerületi központ megnevezése: Sárvári Tankerületi Központ OM azonosító: 201002 Celldömölki Városi Általános Iskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Celldömölki Városi Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 9500 Celldömölk, Árpád utca 34. 2.1.1. telephelye: 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 16. 2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Celldömölki Városi Általános Iskola Alsósági Tagiskolája 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 9500 Celldömölk, Sági utca 167. 2.2.2. Tagintézmény hivatalos neve: Celldömölki Városi Általános Iskola Kenyeri Tagiskolája 2.2.2.1. Ügyviteli telephelye: 9514 Kenyeri, Ady Endre utca 61. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Sárvári Tankerületi Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 9600 Sárvár, Dózsa György utca 14. 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 201002 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 5
6.1. 9500 Celldömölk, Árpád utca 34. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.1.2. egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat) 6.1.3. egyéb köznevelési foglalkozás 6.1.3.1. napköziotthonos ellátás 6.1.4. iskola maximális létszáma: 764 fő 6.1.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 9500 Celldömölk, Sági utca 167. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.2.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.2.2. egyéb köznevelési foglalkozás 6.2.2.1. napköziotthonos ellátás 6.2.3. iskola maximális létszáma: 230 fő 6.2.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.3. 9514 Kenyeri, Ady Endre utca 61. 6.3.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.3.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.3.1.2. alsó tagozat 6.3.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.3.2. egyéb köznevelési foglalkozás 6.3.2.1. napköziotthonos ellátás 6.3.3. iskola maximális létszáma: 52 fő 6
6.3.4. iskolai könyvtár együttműködésben: települési könyvtárral 6.4. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 16. 6.4.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.4.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.4.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.4.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.4.2. egyéb köznevelési foglalkozás 6.4.2.1. napköziotthonos ellátás 6.4.2.2. iskola maximális létszáma: 216 fő 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 9500 Celldömölk, Árpád utca 34. 7.1.1. Helyrajzi száma: 734 7.1.2. Hasznos alapterülete: 7263 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. Fenntartó jogköre: ingyenes használati jog 7.2. 9500 Celldömölk, Sági utca 167. 7.2.1. Helyrajzi száma: 2398 7.2.2. Hasznos alapterülete: 1752 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. Fenntartó jogköre: ingyenes használati jog 7.3. 9514 Kenyeri, Ady Endre utca 61. 7.3.1. Helyrajzi száma: 160 7.3.2. Hasznos alapterülete: 453 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog 7.4. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 16. 7.4.1. Helyrajzi száma: 526 7.4.2. Hasznos alapterülete: 1475 nm 7.4.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.4.4. Fenntartó jogköre: ingyenes használati jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 7
3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. Intézményvezető Intézményvezetőhelyettes alsós Intézményvezetőhelyettes felsős Intézményvezetőhelyettes általános Rendszergazda Tagintézményvezető Alsóság Tagintézményvezető Kenyeri Munkaközösségvezetők Iskolatitkárok Adminisztrátor Pedagógusok, pedagógiai asszisztensek 8 Technikai dolgozók
3.2 Az intézmény vezetője 3.2.1 A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben a Köznevelési törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, illetve tagintézmény-vezetőkre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Az igazgató és az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők, az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.2.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt távollétében elsősorban az általános intézményvezető-helyettes másodsorban a felsős intézményvezető-helyettes harmadsorban az alsós intézményvezető-helyettes negyedsorban az alsósági tagintézmény-vezető ötöd sorban a kenyeri tagintézmény-vezető helyettesíti. A székhelyintézményben az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek együttes akadályoztatása esetén valamelyik munkaközösség-vezető kap írásbeli maghatalmazást az intézkedések megtételére. A tagintézmény-vezetők akadályoztatásuk esetén írásban bízzák meg valamely pedagógus kollégájukat a tagintézményben szükséges intézkedési jog gyakorlásával. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők felhatalmazását. 9
3.2.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből az alábbiakat az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők számára átadja: tagintézményekben a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választható tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát. 3.3 Az intézmény vezetősége 3.3.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők, a szakmai munkaközösségek vezetői. 3.3.2 Az intézmény vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az intézményi tanács képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.4 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre, 5 évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladatés hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 10
3.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény önértékelési programjának részeként elkészített pedagógus önértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok (beosztásuk alapján akár több feladatkörre is). A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 3.6 Kapcsolattartás a tagintézményekkel A tagintézmény-vezető munkáját a munkaköri leírásában foglaltak szerint, a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles az intézményvezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Segíti az intézmény vezetőt a tervezés, szervezés, ellenőrzés, elemzés, értékelés munkájában. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Az intézményi munka irányításának érdekében a tagintézmény-vezető az intézményvezetővel rendszeres kapcsolatot tart fenn. Rendszeresen és szükség esetén tájékoztatja őt a tagintézményben történtekről. A tagintézménybe jelentkező tanulók felvételéről ő dönt. A tagintézmény-vezető csak a tagintézmény életével kapcsolatos hivatalos levelet, tájékoztatást adhat ki. A tagintézmény vezetőségi üléseit, nevelőtestületi értekezleteit, a tagintézmény programjait az éves munkatervében rögzíti. 11
4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 4.1.1 A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 4.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Nemzeti köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámát, az előírt tananyagot és a követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményeit és formáit. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. 12
A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogaik gyakorlásának rendjét. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. 4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény pedagógiai programjának alapulvételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 1 A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS, A TANKÖNYVELLÁTÁS, A PEDAGÓGUSKÉZIKÖNYYV-ELLÁTÁS RENDJE a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet alapján Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata 25. (1) Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján. (2) Az (1) bekezdés szerinti felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy mely tanulók lesznek jogosultak a) az Ntt. 4. (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, b) az Ntt. 4. (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, c) nemzetiségi tankönyvellátásra az Ntt. 4. (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül. (3) Az (1) bekezdés szerinti felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (4) Az iskola igazgatója az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani az Ntt. 4. (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt, c) esetében kell biztosítani a miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a nemzetiségi tankönyveket, d) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a) b) pontokban foglaltakon túl. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra. 26. (1) A 25. szerinti kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat, 1 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 13
e) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő tanuló esetén a számára gyámhatósági határozat alapján gondozási helyet biztosító intézmény vezetője által a 11. melléklet szerint kiállított igazolás. (2) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. (3) Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (4) Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Ntt. vagy az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. (5) A 25. (1) és (2) bekezdésében meghatározott felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (6) Az iskola igazgatója az (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. (7) Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott ideig kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 25. (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát. 13. Az országos tankönyvellátás, pedagóguskézikönyv-ellátás szereplőinek együttműködése 27. (1) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése az Ntt. 1. (2) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. b) pontjában kijelölt szerv (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. (2) A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan az Ntt. 3. (12) (13) bekezdésében meghatározott adatokat. (3) A Könyvtárellátó a közfeladata körébe tartozó tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés ellátásának biztosítása érdekében a 9. mellékletben meghatározott kereskedelmi feltételeket érvényesíti. (4) A Könyvtárellátó a 10. mellékletben meghatározottak szerint a) az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ) fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központtal, b) a nem a központ által fenntartott iskolák ellátása vonatkozásában az iskolákkal tankönyvellátási szerződést köt. 28. (1) A Könyvtárellátót a tankönyvterjesztési feladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának a 20%-a. (2) A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a feladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget az iskolai tanulólétszámok arányában átadja a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak, b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvtári dokumentumokkal történő fejlesztésére. (3) A Könyvtárellátó nem tagadhatja meg a központtól vagy a nem a központ által fenntartott iskoláktól érkező a tankönyvellátási szerződés megkötésére irányuló megkeresést. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a központnak és a nem a központ által fenntartott iskoláknak a) a használt tankönyvek iskoláknak történő forgalmazásához, kölcsönzéséhez, b) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez, c) az e rendelet alapján meghatározott külföldi tankönyvek beszerzéséhez. 14. Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és -ellátás rendje 29. (1) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30., c) pótrendelés határideje szeptember 8. [az a) c) pontban foglaltak együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés]. (1a) A normatív kedvezményben részesülők státusmódosításának határideje október 1. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak ha ismertek és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak 14
amennyiben ismertek a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. (3) A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka a) az osztálylétszám változása, b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában fogalt határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott. (4) A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó az (1) bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől számított tíz napon belül összesíti, és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja. (5) A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket értesíti. (6) Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. (7) A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. (8) Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként öszszesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagóguskézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. (9) Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. 30. (1) Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. (2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (3) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1 4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. (4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig a helyben szokásos módon közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. (5) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 31. (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét a) a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség), b) a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona, c) általános iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona [az a) c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: közreműködők] bevonásával is megszervezheti, figyelemmel az R. 8. -ára. (2) Ha a vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola a közreműködőket kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőknek kell megküldeni. A közreműködőhöz beérkező tankönyvrendelések összesítése alapján a közreműködő megkeresi az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a Szövetség rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni. 15
(3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem vagy késve tesz eleget, a közreműködő írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A közreműködő írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv kiadójának küldött megkeresésének másolatát. A közreműködők az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozzák, és a beérkezéstől számított hatvan napon belül megküldik az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködők az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást vezetnek. (4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg. 32. (1) A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. (2) Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. (3) A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a nem a központ által fenntartott iskola esetében az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. (4) A díjazás forrása a) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának, b) a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. (5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a munkafüzetek kivételével, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának. (5a) Ha a tanuló vagy a pedagógus az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. (7) Az iskolának a 26. -ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. (8) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. 16
Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: Celldömölki Városi Általános Iskola címe: 9500 Celldömölk, Árpád u. 34. OM-azonosítója: 201002 A tanuló: neve: osztálya: lakcíme: Tanulói azonosító diákigazolvány száma: A szülő (gondviselő): neve: lakcíme: azonosító iratának száma: típusa: Alulírott a fent nevezett tanuló nevében a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy f) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül. Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló. Amennyiben az a) f) pontok bármelyike vonatkozásában a kedvezményre jogosultság igazolása még nem történt meg, de annak fennállását az illetékes hatóság várhatóan a következő tanév első napjáig, de legkésőbb október 15. napjáig igazolja, akkor karikázássaljelölje meg, hogy melyik jogcím alapján áll majd fenn a kedvezmény a tanuló esetében. a) b) c) d) e) f) Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, az Igénylőlapon az I. Normatív kedvezmény iránti igény alatti a) f) pontok közül az általam megjelölt kedvezményre való jogosultságom ez év október 1-jén fennáll, annak változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. Kötelezettséget vállalok arra, hogy amennyiben a kedvezményre jogosultság igazolása az iskola felé a tanév október 15. napjáig részemről nem történik meg, úgy a kapott tankönyvek ellenértékét legkésőbb október 20-ig köteles vagyok befizetni. Hozzájárulásomat adom, a kedvezményre jogosultság igazolása, a kedvezmény folyósítása céljából, a kedvezmény igénybevételéhez szükséges mértékben, a jelen nyilatkozattal igényelt kedvezmény biztosításának, illetve ellenőrzésének időszakára, de legfeljebb az igénylés benyújtásától számított 5. naptári év végéig a tanulói, illetve szülői személyes adatok iskola általi kezeléséhez. Dátum:... szülő (törvényes képviselő) vagy nagykorú tanuló aláírása Igénylés további kedvezményekre Alulírott a fent nevezett tanuló nevében a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Dátum:...... szülő (törvényes képviselő) vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetve a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen nem. [Amennyiben a szülő (törvényes képviselő) vagy nagykorú tanuló nem jelölte meg, hogy a jogosultság fennállásának igazolása a felmérésnél későbbi időpontban tud megtörténni.] Kelt:...... iskola igazgatójának aláírása 17
4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 4.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 4.3.2 A papíralapú és az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmény által kibocsátott dokumentumok az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényesek. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a dokumentumok aláírására a helyettesek, tagintézmény-vezetők valamelyike is jogosult. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter által engedélyezett elektronikus aláírással. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Az elektronikus napló használatára vonatkozó szabályokat az intézmény @Napló Szabályzata tartalmazza, mely szabályzat melléklete a szervezeti és működési szabályzatnak. 18
5. Az intézmény munkarendje 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a 3.2.2 pont alapján jelöli ki az intézményvezető a helyettesítő személyét. Ügyeletek biztosítása esetén (tanítási napokon 6 30-7 30, illetve 16-17 óra között, és nem tanítási napokon) az ügyeleti rendben megjelölt személy a kijelölt közalkalmazott. A kijelölt közalkalmazottnak a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. A kijelölt közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők munkájukat az iskola szükségleteinek és időszerű feladatainak megfelelő időben és időtartamban, kötetlen munkaidőben látják el. 5. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 5.2.1 A pedagógusok munkaideje Intézményünkben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének (40 óra) nyolcvan százalékát, 32 órát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában, azaz 22-26 órában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. 5.2.1.1 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátott feladatok az alábbiak A pedagógusok alapvető feladata a tanórák megtartása, ezen túl még egyéb foglalkozások vezetése, melyek a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozások lehetnek: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, 19