Sors kérdések, avagy az örökbefogadás elméleti dilemmái és gyakorlati problémái

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR - CIVILISZTIKAI TUDOMÁNYOK INTÉZETE - POLGÁRI JOGI TANSZÉK Sors kérdések, avagy az örökbefogadás elméleti dilemmái és gyakorlati problémái Kulasák Kornélia 2010. Konzulens: Heinerné Dr. Barzó Tímea

A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani. (Rudolf Steiner) [2]

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Az örökbefogadás történeti áttekintése és céljainak változása 6 III. Az örökbefogadás alanyai 11 1) A gyermek, vagyis az örökbefogadott 11 2) A vér szerinti szülő 11 3) Az örökbefogadó szülők 12 IV. Az örökbefogadási eljárást segítő szervek, szervezetek 15 1) Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 15 2) Gyámhivatal 16 3) Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek 18 4) Gyermekjóléti Szolgálat 18 5) Szociális- és Munkaügyi Minisztérium 19 V. Az örökbefogadás feltételei az alanyok tekintetében 20 1) Az örökbefogadó részéről 20 2) A kiskorú részéről 27 VI. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 28 1) Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása 28 2) Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás 29 3) Kötelező gondozásba adás 29 4) A gyámhatóság határozata és a jogorvoslati lehetőségek 30 VII. Az örökbefogadás típusai 32 1) Kik között jön létre az örökbefogadás 32 2) A vérszerinti szülő(k) és az örökbefogadó szülő(k) ismerik-e, ismerhetik-e egymást vagy nem, megkülönböztetünk: 32 [3]

3) Az örökbefogadással az örökbefogadott csak az örökbefogadó szülőkkel kerül-e jogilag is értékelt rokoni kapcsolatba, vagy az örökbefogadói család egészében nyer családi és öröklési jogokat 34 4) Sajátos elbírálást igényelnek ezek mellett a 34 VIII. Nemzetközi örökbefogadás 35 a) A gyermek külföldre történő örökbeadása 35 b) Külföldi állampolgárságú gyermek magyar szülők által történő örökbefogadása 38 IX. Az örökbefogadás joghatásai 42 1) Az örökbefogadásnak a Csjt.-ben szabályozott joghatásai 42 2) Más jogágak által szabályozott joghatások 43 X. Az örökbefogadása felbontása és az ehhez fűződő joghatások 45 1) Megszűnés 45 2) Hatálytalanná válás 47 XI. Összegzés 51 XII. Felhasznált anyagok/források 52 1) Irodalomjegyzék 52 2) Jogszabály jegyzék 53 [4]

I. Bevezetés Örökbefogadás - A híres emberek örökbefogadási révén, a médiából egyre többet találkozunk ezzel a jogintézménnyel. Vajon tudják-e azok, akik nem kerülnek kapcsolatba vele, hogy mit is takar valójában? Szakdolgozatomban többek között erre keresem a választ. Az örökbefogadás a családjognak az a területe, amely az 1952. évi Családjogi törvényben való szabályozása óta a legtöbbször került módosításra. Az örökbefogadás kérdései ma részben a Csjt.-ben és végrehajtási rendeletében, 1 részben a Gyermekvédelmi törvényben, 2 a Gyermekvédelmi törvénynek a Családjogi törvény módosító rendelkezéseiben, a Gyámrendeletben 3 és a cselekvőképességgel és gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításairól szóló, a Csjt. szabályaival nem mindenben összhangban álló 2001. évi XV. törvényben szabályozottak. Az örökbefogadás anyagi jogi és eljárásjogi szabályait számos háttérjogszabály egészíti ki: pl. az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 4 Kormány rendelet és az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló rendelet. 5 A család a társadalom életének egyik alapegysége. Legfontosabb hivatása a gyermekek felnevelésének biztosítása, természetes nevelőközösség, melyben a gyermeket egész életén át döntő hatások érik. A szülő a gyermek legközelebbi hozzátartozója, aki szülői felügyeleti jogot gyakorol. Jogosult és egyben köteles is gyermekét családban gondozni, nevelni és gyermeke testi, értelmi fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítani. A dolgozatom megírása közben számos problémát, hiányosságot tártam fel, azonban ennek ellenére megállapítható, hogy az örökbefogadás jogi szabályozása jó irányba halad. A Hágai Egyezménynek köszönhetően a nemzetközi örökbefogadás terén is jelentős változások történtek. Mindezeken túl úgy hiszem hatalmas munka áll azok előtt, akik az örökbefogadás hazai és nemzetközi gyakorlatát szeretnék gördülékennyé, egységessé tenni. Azonban a szakemberek törekvése nem lehet más, mint hogy minél hamarabb - természetesen jogszabályi keretek között - családot találni minden gyermek számára. 1 Mint pl. 4/1987. (VI.14) IM rendelet, vagy más néven Csjtr. 2 1997. évi XXXI. törvény, más néven Gyvt. 3 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, más néven Gyer. 4 127/2002. Korm. rendelet 5 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet [5]

II. Az örökbefogadás történeti áttekintése és céljainak változása Az örökbefogadás, mint a gyermek családba helyezésének jogintézménye végigkíséri szinte az emberiség történetét. Az ókori népek nagy részénél az elhagyott gyermekek sorsát a célszerűség határozta meg. Így a római jogban is, ahol az örökbefogadás mindkét ismert formája, 6 elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy atyai hatalom, vagyis patria potestas keletkezzen, munkaerő kerüljön a családba, illetve az örökös bevonásával biztosítsák a vagyon, a név továbbélését a nemzetségek közötti vetélkedésben. A feudális és kapitalista jogrendben az öröklési szerződésből fejlődött ki az örökbefogadás. Itt a cél az volt, hogy az örökbefogadást ne ismerjék el, azért hogy a vagyon a vérszerinti családban maradjon. 7 Magyarországon az örökbefogadás tartalma és célja jelentős változáson ment keresztül. Az örökbefogadással először Werbőczy Hármaskönyve foglalkozott. 8 Itt még hangsúlyt kap annak vagyonjogi jellege, de emellett teret kaptak olyan szempontok is, mint a fiú utód biztosítása, a család kihalásának megakadályozása, nevek, rangok továbbvitelének lehetősége. 9 E jogintézmény első, lényegesnek ítélhető jogi dokumentuma az 1877. évi XX. törvénycikk a Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, amely kimondta, hogy az atyai hatalom átszáll az örökbefogadó szülőre. Külön rendelkezik a Gyámtörvény a nő általi örökbefogadásról. Maga az örökbefogadás a felek - közokiratba foglalt - szerződésén alapult, amely kontraktus nagykorú személyek között jött létre. A szerződés érvényességi kellékeként már hatósági 6 Az arrogatio és az adoptio, azaz vagy egy önjogú személy, vagy valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadása. 7 Beke-Martos Judit Az örökbefogadás jogtörténeti megközelítésben, Családi jog, 2009. (VII. évf.) 4. szám. 18. old. 8 E. Nagy Olivér Az örökbefogadás. Tanulmány a jelentősebb külföldi törvénykönyvek és a hazai jogforrások felfogásáról, kapcsolatban a magyar polgári törvénykönyv tervezetének bírálatával., Márkus Samu Könyvnyomdája, Budapest, 1902. 31. old. 9 Staud Miklós Törvényesítés és örökbefogadás, Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT., Pécsett, 1943. 11. old. [6]

jóváhagyásra volt szükség. Az örökbefogadás öröklési rendeltetése mellett egyre inkább előtérbe kerül annak családjogi rendeltetése is. 10 1945 után, örökbefogadás esetén nem elsődlegesen az öröklési motívumot tartották fontosnak, hanem elismerték a családi és nevelési szempontok létjogosultságát is, elismerve, hogy az örökbefogadás családjogi intézmény, s családi kapcsolat alapját képezi. Jelentős szerepet az örökbefogadás jogintézménye terén az 1953. január 1-jén hatályba lépő 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról, vagyis Csjt.-nek tulajdoníthatunk. 11 A Csjt. kimondja, hogy csak azon örökbefogadási kérelmek nyerhetnek pozitív elbírálást, amelyek esetében a családi kapcsolat, a nevelés, a gyermeki-szülői kötődés kialakulásának potenciális esélye biztosított. A PJD II. 386. azonban azt is kimondja, hogy az örökbefogadás célja továbbá az is, hogy a szülő-gyermek kapcsolatban később a megöregedett örökbefogadó is kapjon támaszt, gondoskodást. 12 Lényeges változás a szerződéses viszony elmaradása, miután az örökbefogadás ettől kezdve a gyámhatóság engedélyének függvénye. A tényleges áttörést a Csjt.-nek az 1960. évi 12. törvényerejű rendelettel való módosítása hozta meg. 1953. január 1-je előtt kiskorú és nagykorú személy örökbefogadására egyaránt lehetőség volt. Az új Ptk. megalkotása során ismét felmerült a kérdés, hogy újra sor kerülhet e nagykorú személy örökbefogadására? Ám az elképzelést hamar elvetették, így továbbra csak kiskorú gyermek örökbefogadása lehetséges. Az 1960. évi 12. törvényerejű rendelet teljes rokoni kapcsolatot létesített az örökbefogadott és az örökbefogadó, valamint annak rokonai között abban az esetben, ha az örökbefogadást 1960. május 1. napja után engedélyezték. 13 Az örökbefogadással kapcsolatos társadalmi igények változásai a Csjt. szabályaiban is több változást eredményeztek, így a Csjt. rendelkezéseit 1974-ben, 1986-ban, 1990-ben, 1995-ben 10 Gál Dezső Sholtz Géza Az örökbefogadás szabályai különös tekintettel a gyakorlatra és a nemzetközi jogra, A Jegyzők Országos Árvaházi Egyesülete, Vas József Petőfi Nyomdája, Aszód, 1923. 5-6. old. 11 Beke-Martos i.m. 20. old. 12 PJD II. 386. 13 Beke-Martos i.m. 21. old. [7]

és 2002-ben is módosították. Az 1974. I. törvény a Házasságról, a családról és a gyámságról használja először a titkos örökbefogadás fogalmát. 14 Az 1986. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról módosítja az 1952. évi IV. törvényt, meghatározza, hogy melyek a titkos örökbefogadás esetei: titkos, ha a szülő szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, valamint ha a gyermek elmúlt 6 hónapos és a szülő nyilatkozik a gyermek örökbeadásáról. Az 1990. évi XV. törvény a családjogi törvény módosításáról az 1952. évi IV. törvény 48. - ában további változtatásokat eszközöl. Eszerint a szülő a gyermek születése előtt már lemondó nyilatkozatot tehet, melyet a gyermek születése után 2 hónapig visszavonhat. Az 1995. évi XXXI. törvény ismét módosítja a Csjt.-t. Bekerül a törvényi szabályozásba a külföldről történő örökbefogadás. Továbbá fontos elemként megjelenik, hogy az örökbefogadás nem sértheti sem a kiskorú érdekét, sem a közérdeket. Ezt követően az 1997. november 1-jén hatályba lépő A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) is több vonatkozásban módosította az 1952. évi IV. törvényt. Az örökbefogadásnak a jogszabályban is megfogalmazott két alapvető eleme nyer megfogalmazást. A törvény többek között rendelkezik az Országos Család-, és Gyermekvédelmi Intézet felállításáról. További fontos lépésként megjelenik a törvényben a titkos örökbefogadás mellett a nyílt örökbefogadás lehetősége. 15 A Gyermekek jogairól szóló, New York-ban, 1989-ben elfogadott Egyezmény 16 deklarálta, hogy a gyermeknek joga van arra, hogy szülei neveljék, azonban ennek hiányában lehetőséget kell biztosítani családban való elhelyezésére. A 20. cikk azt mondja ki, hogy amennyiben a gyermek ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, helyettesítő védelemre szorul. E helyettesítő védelem egyik eszköze az örökbefogadás. A 21. cikk szerint - ha a gyermek származási országában nem helyezhető el gondozó vagy örökbefogadó családban - a külföldre történő örökbeadására a lehetőség megnyílik. 14 A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig - szükség esetében- intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. *1974. évi I. törvény 48. (3).+ 15 Weiss Emília Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány 1997. 2. sz. 182. old. 16 Magyarországon kihirdetve az 1991. évi LXIV. törvénnyel [8]

A 2002. évi IX. törvény módosítja a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A 34. egy új bekezdéssel egészül ki. 17 További fontos eleme a törvénynek, hogy módosítja a Csjt. 47 és 48. -át. Ezzel megjelenik a kötelező örökbefogadás előtti tanácsadás és a kötelező örökbefogadásra felkészítő tanfolyam. Valamint hangsúlyossá válik a házastársak általi örökbefogadás preferenciája. A módosított törvény megtiltja a gyermekek származására vonatkozó adatok gyűjtését. Fontos állomás volt a 2005. évi LXXX. törvény, mellyel A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményt hirdették ki, ezzel kívánva megakadályozni a gyermekek jogellenes elvitelét, áruba bocsátását vagy a gyermekkereskedelmet. További cél, hogy az Egyezményt aláíró államokban az örökbefogadás gyakorlata összhangba kerüljön. Az örökbefogadás ma már nem különböző társadalmi célokat valósít meg, hanem eszközként funkcionál, hogy az arra rászorult gyermekek családban nevelkedhessenek, s esélyt kaphassanak olyan értékek megismerésére és érzelmek megélésére, amelyekre gyermekvédelmi gondoskodásban nevelődve nem lenne lehetőségük, és amelyeket csakis a család biztosíthat. Ma már azt mondhatjuk, hogy az örökbefogadás célja olyan kiskorúak családi nevelését biztosítása, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek, azzal, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesüljön. 18 Az örökbefogadás céljából az is következik, hogy az örökbefogadásnak kifejezetten a gyermek érdekét kell szolgálnia. Ezt erősíti meg a Csjt. 19 is, mely szerint a megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni az örökbefogadást, ha a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti. A gyermek érdekének vizsgálata nem szorítkozhat csak a jogszabályban meghatározott feltételek vizsgálatára. A gyermek érdeke a testi, értelmi és 17 Az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szempontjából *Csjt. 48/A. (1) bek.+ nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egy-két látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatalnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is. *2002. évi IX. törvény+ 18 http://www.orokbefogadas.net/orokbefogadas/orokbefogadas-feltetelei.ph 19 49. -a [9]

erkölcsi fejlődésének, személyi és vagyoni jogainak, jogos érdekeinek biztosítását jelenti, melyre a kiskorú gyermeknek feltétlen joga van. 20 A kiskorú gyermek érdekét a Javaslat, mint az engedélyezés alapvető feltételét emeli ki, amelynek meghatározó tényezője, hogy az örökbefogadás állami (gyámhatósági) kontroll alatt áll. A hatályos jognak a közérdeket egyébként sérti megfogalmazása ma már nehezen értelmezhető, a közérdeket és a gyermek érdekét nem indokolt így különválasztani, ezért ezt a fordulatot a Javaslat elhagyja. 21 Az új Ptk.-ban is így valósult meg ez a kérdés. 20 A családjog kézikönyve, HVG-Orac, 2007. 451. old. 21 Kőrös András Fontolva haladás az új Ptk. Családjogi Könyve 12. rész: Az örökbefogadás I., Családi jog (VI. évf.) 1. sz. 2008. 4. old. [10]

III. Az örökbefogadás alanyai 1) A gyermek, vagyis az örökbefogadott Az örökbefogadási eljárás kiindulópontja a gyermek. Az eljárás tehát azért indul el, mert a gyermek helyzete indokolja, és nem azért, mert valaki kifejezte azt az óhaját, hogy örökbe szeretne fogadni egy gyermeket. Az örökbefogadás nem más, mint védelem a gyermek számára, jogi és szociális értelemben. Minden gyermeknek joga van az örökbefogadásra, amennyiben ezt személyes és családi körülményei indokolják. Joga van hozzá, szociális helyzetére, fizikai tulajdonságaira, etnikai hovatartozására, testi, vagy lelki károsodására való tekintet nélkül. Kiskorúsága alatt a gyermek bármikor örökbe fogadható. 2) A vér szerinti szülő A vér szerinti szülők többségének olyan a szociális helyzete, pszichés állapota, életkora, anyagi helyzete, mely nem teszi lehetővé, hogy önmagán kívül másról is gondoskodjon, nem áll mögötte olyan család, amelyhez szükség esetén támogató segítségért fordulhatna. A szegénység önmagában nem lehet ok arra, hogy a gyermeket elszakítsák vérszerinti szüleitől. Az örökbefogadáshoz főszabályként a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges, és csak kivételes esetekben lehet eltekinteni attól. A gyermek titkos örökbe fogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg. 22 Érdemes még itt megjegyezni, hogy az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges szülői hozzájárulás ítélettel nem pótolható. 23 Egy örökbefogadott gyermek identitásának kialakításához nagy szüksége van arra, hogy a lehető legtöbb információja legyen a vér szerinti családjáról. Természetes, hogy az örökbefogadott gyermekben felmerül az az igény, hogy a vér szerinti szüleit is felkutassa. Az örökbefogadott a Gyámhivataltól információkat kérhet a vér szerinti szüleinek adatairól. Erről a feleket az örökbefogadási eljárás során tájékoztatni kell. Az információk megadásához a vér szerinti szülők meghallgatása szükséges, illetve ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadót is meg kell hallgatni. A meghallgatástól el lehet tekinteni, ha a vér szerinti 22 BH 2008/16 23 BH. 1992. 28.I. [11]

szülő vagy az örökbefogadó cselekvőképességének nincs birtokában ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Az információk kiadására nem kerülhet sor, ha az örökbefogadott érdekeivel ellentétes. 24 Ahogyan az örökbefogadó szülőket különböző tanácsadásokkal, önkéntes csoportokban való részvétel lehetőségével, felvilágosítás adásával segítik a szakemberek, úgy a lemondó szülőket is hasonlóképen lehetne támogatni ebben a könnyűnek egyáltalán nem mondtató helyzetben. Azt tudnám javasolni, hogy a vér szerinti szülőkkel a gyermekről való lemondás megtétele előtt ismertetni kellene a szakembereknek az összes lehetőséget, amit igénybe tudnának venni (különböző támogatások, segélyek, esetleg anyaotthon az egyedülálló szülő számára), ha úgy döntenek, hogy a gyermeket mégis ők nevelik fel. Habár ez elvileg most is így van, a gyakorlati tapasztalatok nem ezt mutatják. Továbbá a lemondó szülők esetében is el tudnék képzelni önkéntes csoportokat, ahol meg tudják beszélni a gondjaikat, segítséget kaphatnának ennek a lelki tehernek a feldolgozásában. Ugyanúgy, ahogy nem könnyű egy idegen gyermeket az örökbefogadó szülőknek a családjukba fogadni, ugyanúgy nagy nehézséget jelent a vér szerinti szülők esetében a gyermekről való lemondás is és ehhez álláspontom szerint minden segítséget meg kellene kapniuk a szakemberektől. 3) Az örökbefogadó szülők Az örökbefogadó szülők többségét olyan párok teszik ki, akik többéves teherbe esési próbálkozás - hosszantartó orvosi vizsgálatok és beavatkozások, lombikbébi-programok után jutottak arra az eredményre, hogy családjukba fogadnak egy kisgyermeket. Az örökbefogadásra ugyanúgy kell készülni, mint a vér szerinti gyermek érkezésére, többek között azzal a fontos különbséggel, hogy míg a terhesség egy előrelátható ideig tart, addig az örökbefogadásra várakozás tarthat hosszabb, vagy rövidebb ideig is. Az örökbefogadás abban más, hogy az örökbefogadott gyermeknek sokkal nagyobb biztonságra van szükségük, hisz róluk már egyszer lemondtak: az ebből fakadó traumákat cipelik magukkal egy életen át. Az örökbe fogadó szülő és gyermeke kapcsolatában több a probléma, mint a vér szerinti kapcsolat esetén. A szülő sokszor bizonytalanabb, érzékenyebb, a gyermek pedig nagyon gyakran próbára teszi a szülő szeretetét. [12]

Az örökbefogadó szülőknek 3 típusa van: a) Házasfelek: akik rendszerint hosszabb ideje vártak arra, hogy saját gyermekük szülessen, majd ugyancsak hosszabb ideje várnak örökbe-fogadható gyermekre; akiknek van vérszerinti gyermekük és valamilyen motiváció alapján örökbefogadásra szánják el magukat. b) Nevelőszülő: Amikor egy gyermek örökbe fogadhatóvá válik, nyilatkoztatjuk a nevelőszülőt arról, hogy kívánja-e örökbe fogadni a gyermeket vagy sem. 25 Sok esetben mire döntés születik az örökbeadhatóságáról, addigra a gyermek már éveket töltött nevelőszülőnél és kialakult közöttük a kötődés. c) Örökbefogadásra egyedülálló személy is jogosult: Az International Social Service (ISS), azt vallja, hogy egy férfiből és egy nőből álló pár, akiknek életkora a gyermekéhez viszonyítva megfelelő, kedvezőbb környezetet tud nyújtani egy örökbe fogadott gyermek fejlődéséhez, mint egy egyedülálló személy, azonos neműekből álló pár, vagy egy olyan pár, ahol egyik vagy mindkét fél előrehaladott kora rizikófaktor a szülői védelem időtartamára nézve. 26 Hatályos törvényünk is hasonló állásponton van: az örökbe fogadni kívánók közül a házaspárokat részesíti előnyben. Szerintem indokolatlan ez a fajta megszorítás, egyrészt azért, mert az intézetben való nevelkedésnél minőségileg jobb körülményeket és lehetőségéket teremthet egy egyedülálló személy is. Arról nem is beszélve, hogy a kötődés, a személyre szóló szeretet szempontjából is fontos lenne, hogy azok a gyermekek, akik esetében lehetőség nyílik az örökbeadásra, kikerülhessenek a csecsemő/gyermekotthonokból, még abban az esetben is, ha számára a családot egy egyedülálló tudja biztosítani. Ez a szigorítás véleményem szerint indokolatlanul csökkenti az örökbeadások számát. 25 Vida Zsuzsanna - Örökbefogadás a nevelőszülői családokban élő gyermekek esetében, Kapocs 2003. (2. évf.) 8. szám 50-54. old. 26 http://www.iss-ssi.org/resource_centre/tronc_di/documents/ethicalguide04eng.pdf [13]

A Javaslat, illetve az új Ptk. is azt az álláspontot követi, hogy a kiskorú gyermek családban történő nevelkedése akkor valósítható meg maradéktalanul, ha teljes családba kerül, vagy úgy, hogy két személy (örökbefogadó apa és anya) fogadja örökbe, 27 vagy úgy, hogy az örökbefogadás a házastárs gyermekére vonatkozik. Ez azonban nem feltétele az örökbefogadásnak, mert nem kizárt az egyedülálló személy által történő örökbefogadás, sőt a gyermek elsődleges érdeke és az alkalmassági kritériumok alapján akkor is elhelyezhető egyedülálló személynél a gyermek, ha házasságban élő örökbe fogadni szándékozók is lennének. A közös gyermekké fogadást a Javaslat (és ezzel összhangban a törvény is) viszont csak házasságban élők részére engedi meg, ahogy ez a legtöbb európai országban is így van (pl. Franciaország, Norvégia, Svájc). 28 27 vagy a házastársak által, közös gyermekké történő örökbefogadást kell a kiskorú gyermek érdekében állónak tekintetni. 2009. évi CXX törvény 3:127 (5.) bek. 28 Kőrös i.m. 3. old. [14]

IV. Az örökbefogadási eljárást segítő szervek, szervezetek Az örökbefogadási eljárásban csak az erre jogszabályban felhatalmazott hatóságok, szervek működhetnek közre. Ezek feladata jogszabályok által meghatározott. 1) Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a) Vizsgálja az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságát Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére kizárólag a lakóhelye szerint illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat készíti elő, csakis személyes találkozás útján. A szakszolgálatnál az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik szándékáról, indokairól, a gyermekre vonatkozó elképzeléseiről, a gyermekek számáról, illetve, hogy korábban volt-e örökbefogadás előtti eljárás alanya, és ha igen, az milyen eredménnyel zárult. b) Előmozdítja a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását. 29 A szakszolgálatnak, amennyiben a gyermek örökbe adható olyan gyorsan kell cselekednie, amilyen gyorsan csak lehetséges. Számos vád éri a Szakszolgálatokat, hogy nem érdeke az örökbeadás, hiszen az otthonokban elhelyezett gyermekek után normatív támogatás jár, ami nélkülözhetetlen az intézmény működéséhez. Véleményem szerint abban kellene érdekeltté tenni az intézményeket, hogy sikeres örökbeadások után plusztámogatást kapjanak. Persze ez magában rejtheti azt a veszélyt, hogy az idő sürgetésével nem megfelelően készítik elő az örökbefogadást, az nem lesz megalapozott. Éppen emiatt talán szabályozni lehetne, hogy abban az esetben, amennyiben egy gyermek örökbe adható, mennyi ideje van az intézménynek maximum, hogy a szükséges orvosi, pszichológusi vizsgálatokat elvégezze a gyermeken. Amikor megindítják a vizsgálatokat, azonnal el kellene kezdeni az örökbefogadó családot is megkeresni. Sajnos nem minden gyermeknek sikerül családot találni, de úgy hiszem, hogy azzal, hogy 29 A Szakszolgálat pontos feladatát az 1997. évi XXXI. tv. 60-66.. határozza meg. [15]

maximalizálnák a vizsgálatokra fordítható időt, és párhuzamosan elkezdődne az örökbefogadók megkeresése jelentősen le lehetne rövidíteni a folyamatot. c) Az örökbe-fogadható gyermekeket és az örökbefogadásra alkalmas jelentkezőket nyilvántartja. d) Előkészíti a gyermekek örökbeadását. 30 2) Gyámhivatal A gyámhivatal az engedélyező hatóság, dönt az örökbe fogadhatóvá nyilvánításról. A megyei bíróság megállapította, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánításnak nem feltétele a szülő hozzájárulása és ezért a szülő tiltakozása sem teszi megalapozatlanná a közizgatgatási határozatot. 31 Továbbá a gyámhivatal dönt az örökbefogadók alkalmasságáról, az örökbefogadás engedélyezéséről és az örökbefogadás felbontásáról, amennyiben ez utóbbi a felek kölcsönös kérelmére indul. a) A gyámhivatal az átmeneti nevelt gyermeket nyilváníthatja örökbe fogadhatónak. A gyámhivatal akkor veszi átmeneti nevelésbe a gyermeket, ha annak fejlődését családi környezete veszélyezteti, és a veszélyeztetettséget az alapellátásban illetve védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, valamint ha a gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosított. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyermeket nevelőszülőnél, vagy otthonban helyezik el, ahol az egyéni elhelyezési terv alapján addig nyújtanak a gyermeknek otthont, amíg szülei képesek lesznek nevelésére, gondozására. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. De gondoljuk csak végig: az átmenti nevelt gyermekek nagy rész roma származású. Van-e erkölcsi, illetve morális pl. egy gyámhivatali vezetőnek arra, hogy ki merje mondani egy munkanélküli, a társadalom 30 15/1998. NM rendelet 31 Pest Megyei Bíróság a Kf. 25.152./1994. számú ítélete [16]

perifériájára szorult, embertelen körülmények között tengődő roma szülőről, hogy önhibáján kívül nem változtat életvitelén, körülményein?! A gyermeknek viszont joga van családban nevelkedni. Melyik jog élvezzen elsőbbséget? Valóban a gyermek érdeke, hogy örökbe adják, mert a vér szerinti szülei ellehetetlenültek? A szülői felügyeleti jog megszűnését jelenti az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás, majd az azt követő örökbe adás. Helyes-e, hogy ezzel a hatáskörrel bírhat egy hatóság? 32 Véleményem szerint kizárólag bírósági jogkörbe kellene helyezni e hatáskört. b) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében az örökbefogadók kérelme, a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött pszichológiai szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, jövedelemigazolás, az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt. c) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. d) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhivatal felbonthatja. e) Tájékoztatást ad az örökbefogadott kérésére vérszerinti családjáról. 33 A jogintézmény az elmúlt években alapvetően bevált, szabályai finomodtak. A Javaslat (és azzal egyezően az új Ptk.) ezért tartalmilag nem változtat az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szabályain, de annak megfogalmazását pontosabbá és egyértelműbbé teszi. Nyilvánvalónak kell lennie ugyanis annak, hogy az örökbe fogadhatónak nyilvánításra mindig valamilyen felróható szülő magatartás miatt kerülhet csak sor, ám ez a Csjt. megfogalmazásában nem egyértelmű. Az fogadhatónak nyilvánítás feltételin nem változtat a Koncepció és az új Ptk. sem, kiemeli azonban azt, hogy valamennyi esetben csak a fenti körülmények mérlegelésén alapuló lehetőségként és nem kötelezően írja elő a gyámhatóságnak az örökbe fogadhatóvá nyilvánítást. 34 32 Godja Györgyné Tapasztalatok az örökbefogadásról, az örökbefogadás felbontásáról és az örökbefogadás felbontását kiváltó okokról, Magyar Közigazgatás 2001. (51. évf.) 12. sz. 751. old. 33 331/2006 (XII.23.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 34 Kőrös i.m. 7. old. [17]

3) Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek Ezek a magán, illetve közhasznú szervezetek az örökbefogadás terén csak és kizárólag nyílt örökbefogadással foglalkozhatnak. Az örökbefogadás lebonyolítása során többek között: a) segítséget nyújthatnak a várandós, krízisben lévő nőknek, családoknak; felvilágosítást adnak számukra, pl. a családoknak járó támogatásokról, anyaotthonokról; a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a védőnői szolgálattal együttműködve segítenek a családnak, ha úgy döntenek, hogy mégis haza viszik a gyermeket; b) felkészítik az örökbeadót az örökbefogadásra, illetve ellátják a szükséges információkkal az örökbefogadókat, azt a szülőt, aki nem tudja vállalni gyermekét, felvilágosítják, hogy milyen lehetőségei vannak a gyermek sorsát illetően, és ezek a különböző megoldások milyen hatással vannak a gyermekre és őrá; c) előkészítik az örökbefogadók és az örökbeadó(k) személyes találkozását, valamint a gyámhivatali ügyintézést; d) az örökbeadók és örökbefogadók adatait kezelik. 35 Csak olyan örökbe fogadni szándékozó házaspárnak segíthetnek az örökbefogadás lebonyolításában, aki örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító jogerős gyámhivatali határozattal rendelkezik. Továbbá e tevékenység során kizárólagosan Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vérszerinti és örökbefogadó szülő között segíthetnek az örökbefogadás létrejöttében. A nyílt örökbefogadást elősegítő magánszervezetek a törvényi kereteken belül maguk határozzák meg, hogy tevékenységük során kivel kívánnak kapcsolatba kerülni. Ilyen örökbefogadás segítő szervezetnek tekinthető többek között a Bölcső Alapítvány, vagy a Gólyahír Egyesület. 4) Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgálat a kötelező gondozási idő alatt figyelemmel kíséri a gyermek beilleszkedését az örökbefogadó családba. Az örökbefogadás jogerős lezárása után csak kifejezetten a szülők kérésre nyújt segítséget. 36 35 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet [18]

5) Szociális- és Munkaügyi Minisztérium a) Nyilvántartást vezet. 37 b) A megyei, fővárosi szociális és gyámhivataloknak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenysége felett ellenőrzést gyakorol. Másodfokú hatósági jogkört lát el e szervek elsőfokú döntései felett. c) Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek működésének engedélyezésében. Évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a hatályos jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak. d) Az örökbefogadásra irányuló szándékot a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy - meghatározott kivétellel - a Minisztériumnál jelenti be. 36 A gyermekjóléti szolgálat feladatait A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, illetve A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szerint, illetve a jogszabály felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján végzi, úgymint: 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 149/1997. ( IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról, 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. 37 251/2006. (XII.6.) Korm. rendelet (a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása) 2. (5) A minisztérium a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött.adatok alapján országos nyilvántartást vezet az örökbe fogadható gyermekekről és az örökbefogadásra váró szülőkről. [19]

V. Az örökbefogadás feltételei az alanyok tekintetében 1) Az örökbefogadó részéről Az örökbefogadó oldaláról több együttes feltételt határoz meg a Csjt.: a teljes cselekvőképességet, a nagykorúságot (betöltött 18. életév, vagy házasságkötéssel szerzett nagykorúság) és az örökbefogadó személyében és körülményeiben való alkalmasságot. Az örökbefogadó ugyanis a vérszerinti szülővel azonos jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tehát az örökbefogadás csak abban az esetben jöhet létre, ha az örökbefogadó a szülői szerepre mind személyét, mind körülményeit illetően maradéktalanul alkalmas. - Az örökbefogadási eljárás nem hivatalból, hanem az örökbe fogadni kívánó személyek kezdeményezésére indul. A kérelem benyújtásakor, de legkésőbb 15 napon belül írásban tájékoztatják az örökbe fogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeit otthonában fogják vizsgálni. A gyermekvédelmi szakszolgálatnak az örökbe fogadni szándékozó személy(ek) háziorvosát fel kell kérni annak megállapítására, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére. - Majd a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a szakszolgálat azt vizsgálja, hogy előreláthatólag biztosítható-e az örökbe-fogadandó gyermek harmonikus fejlődése, felnevelése. Ezen kívül feltárják, hogy mi az örökbefogadás motivációja, milyen a család élethelyzete, az örökbe fogadni szándékozók személyisége, a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelésük. 38 - A környezettanulmányt az örökbe fogadni szándékozók lakásán végzi a szakszolgálat és ennek elvégzése során azt vizsgálják meg, hogy a családi- és lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek örökbefogadására. - Az örökbe fogadni szándékozó szülőnek örökbefogadói tanácsadáson is részt kell vennie, melyet pszichológus tart. 39 38 Ktonáné Pehr Erika Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG Orac Budapest 1999. 53-55. old. 39 A Családjogi törvény magyarázata KJK Kerszöv Budapest 2002. 814. old. [20]

- A Javaslat nem kívánj megszüntetni az alkalmassági vizsgálatnak a jogszabályokkal kialakított és a gyakorlatban jól bevált módszerét. Az alkalmasság megállapításához szükséges előzetes eljárás és felkészítés módja, annak kötelező jellege tekintetében azonban nyitva kívánja hagyni az élethez igazodó, rugalmas változás jövőbeli lehetőségét. Ezért annak rögzítése mellett, hogy az örökbefogadásra való alkalmasságot a gyámhatóság állapítja meg, az előzetes eljárásnak és a felkészítés módjának szabályozását külön jogszabályra utalja. Ezzel összhangban áll az új Ptk. is. A Javaslat a törvény szabályai közé emeli a Gyer.-nek az anyagi jogi jogosultságokat érintő, garanciális rendelkezéseit. Így az új koncepció gyámhatóság az alkalmasságot, illetve alkalmatlanságot megállapító határozatának hatályáról tartalmaz rendelkezéseket. Továbbá törvényi szintre emeli a Gyer.-nek az alkalmasság felülvizsgálatára vonatkozó bekezdését. 40 - További feltétel, hogy az örökbe fogadni szándékozó örökbefogadás előtti tanfolyamon vegyen részt. 41 A tanfolyam célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő segítséget kapjon az örökbefogadással, az örökbefogadott gyermek felnevelésével kapcsolatos kérdésekben, azért hogy a gyermek felkészült, az örökbefogadás jogi, szociális és pszichés aspektusait jól ismerő örökbefogadó szülő(k)höz kerüljön. Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 21 óra. Véleményem szerint a felkészítő tanfolyam hatékonyságát növelni lehetne a tanfolyami óraszám emelésével, ami elsősorban abban segíthetne, hogy az örökbefogadással kapcsolatos veszteségeket az szülők alaposabban fel tudják dolgozni. Álláspontom szerint ehhez legalább 9 óra kellene a jelenlegi 21 órán felül. Érdekes, hogy a nevelőszülői tanfolyamok legalább 30 órásak, így érthetetlen, hogy miért ilyen alacsony szinten állapították meg ennek a tanfolyamnak az időtartamát. 42 Továbbá ellentmondást vélek felfedezni a tanfolyam kötelezőségének alanyi körével kapcsolatosan, hiszen ha rokoni kapcsolat fennáll és így jön létre az örökbefogadás, akkor az olyan rokon is felmentést kap a tanfolyam alól, akinek sohasem volt gyermeke. Pedig az ESzCsM rendeletben megfogalmazott feladatokkal ugyanúgy szembesül az az 40 Kőrös i.m. 6. old. 41 A 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet alapján. 42 Mészáros Krisztina Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság, 2006. (15. évf.) 1. sz. 27. old. [21]

örökbefogadó is, ahol a rokoni kapcsolat fennáll. Hiszen ő ugyanolyan speciális nevelési helyzetek elé kerülhet, mint az az örökbefogadó szülő, akinek nincs rokoni kapcsolata az örökbefogadottal. Éppen ezért szükségesnek tartom az egységes szabályozást. A felkészítő tanfolyam csoportos konzultáció keretei között valósul meg. A csoport középpontjában a tagok élményei állnak, bár az információ átadásának is helye van. A tanfolyam legfontosabb funkciója, hogy sikeressé tegye a későbbi örökbefogadást. 43 Jelenleg a tanfolyamot el lehet végezni a TEGYESZ-eknél, illetve az akkreditációval rendelkező szervezeteknél. Az új Ptk. a koncepciója a felkészítő tanfolyam esetében fokozott gondosságot irányoz elő, átgondolásra javasolja, hogy valóban szükséges-e minden esetben a felkészítő tanfolyam, nem lenne-e helyesebb, ha tekintettel lennének például az örökbefogadó szülő képzettségére. Ráadásul e körben felmerül, hogy miután az örökbefogadás minden ember magánügye, ennek a sérelmét jelenti-e az, hogy csoportos tanfolyamon kell kötelező jelleggel részt venni. 44 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a háziorvosi, szakorvosi és pszichológusi alkalmassági vizsgálaton, a tanácsadáson és a felkészítő tanfolyamon nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni. 45 Az örökbefogadási kérelem benyújtóját az előterjesztéstől számított 60 napon belül tájékoztatja a szakszolgálat a vizsgálatok eredményéről. Legalábbis a jogszabály szerint, ez a valóságban nem így van, hiszen az eljárás hosszadalmas lehet. Ennek oka lehet például, hogy az illetékes TEGYESZ nem tart tanfolyamot csak például évente egyet, esetleg kettőt és a leendő örökbefogadók nem tudják megoldani, hogy akkreditált szervezetnél végezzék a tanfolyamot, mert az például nagyon messze van lakóhelyüktől. Ezt követően, a gyermekvédelmi szakszolgálat a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát, valamint az eljárást megindító kérelmet megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalnak, ahol az örökbe fogadni szándékozókat 43 Mészáros Krisztina Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság, 2006. (15. évf.) 1. sz. 21. old. 44 Kőrös i.m. 6. old. 45 A családjog kézikönyve HVG Orac 2007. Budapest 482. old. [22]

meghallgatják, illetőleg ismételten környezettanulmányt végeznek. Az alkalmasság kérdéséről a gyámhivatal dönt. Ha a kérelem előterjesztőjét alkalmasnak találta a gyámhivatal, a határozat jogerőre emelkedését követően a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt - a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal - felveszi az örökbefogadásra váró személyekről vezetett nyilvántartásába, ha pedig a kérelmező hozzájárult, a szakszolgálat megküldi az adatait az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába is. Ha a gyámhatóság a kérelmezőről azt állapítja meg, hogy örökbefogadásra alkalmas, a hatóság határozata két évig érvényes. Amennyiben a gyámhatóság az örökbe fogadni szándékozó alkalmatlanságát állapítja meg, újabb eljárás ez ügyben csak egy év elteltével indítható. 46 Ha 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. A meghosszabbítás alapvető feltétele, hogy azt az örökbe fogadni szándékozók kérvényezzék írásban, illetőleg azt a szakszolgálat javasolja. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. Ha a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam kivételével - az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. Az örökbe fogadni szándékozó személynek az alkalmassági határozat jogerőre emelkedése után tájékoztatnia kell a szakszolgálatot, ha a lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben változás következett be. A szakszolgálat erről értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt. Amennyiben lakóhelyváltozás történt, akkor az örökbe fogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi a felülvizsgálatot. Amennyiben a családi állapotban, személyi és életkörülményekben következik be változás, a szakszolgálat ismételt alkalmassági vizsgálatot folytat le, valamint újabb környezettanulmányt készít. Lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat. 47 A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként kétféle döntést hozhat: vagy az alkalmasság fenntartásáról vagy az alkalmatlanságról határoz. Ha az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik. Ekkor az örökbe 46 Katonáné i.m. 73. old. 47 A családjogi törvény magyarázata i.m. 788. old. [23]

fogadni szándékozó személyt a korábbi lakóhely szerinti szakszolgálat törli nyilvántartásából, az új lakóhely szerinti szakszolgálat nyilvántartásába bejegyzi, méghozzá az első nyilvántartásba vétel dátumával. Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, a szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli nyilvántartásából az örökbe fogadni szándékozó személyt. 48 A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjesztett elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásból, erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását és tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt is. A gyermek egészségi állapotáról való megfelelő tájékoztatásra az örökbe fogadni kívánó szülőknek joguk van. Az örökbefogadó szülők elől nem lehet eltitkolni a gyermek korára, nemére, egészségi állapotára vonatkozó információkat, de a származást mégsem tarthatja nyilván a TEGYESZ. A leendő szülőnek viszont joga van kikötni, hogy nem szeretne például roma gyermeket. Előfordul, hogy a leendő szülők nem érzik magukat képesnek arra, hogy felvállaljanak roma gyermeket, mert nem tartják magukat képesnek arra, hogy a romákkal szembeni előítéletektől megvédjék őt. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy szóba kerüljön a szakszolgálatnál folytatott beszélgetés során a származás kérdése, hiszen a gyermek a társadalomban sajnos számos rossz tapasztalatot fog szerezni és ehhez a gyermeket a szülőnek át kell segítenie ezen a problémán, erre viszont csak olyan örökbefogadó szülő képes, aki alkalmas arra, hogy megóvja, ugyanakkor felvértezze gyermekét. 49 A Csjt. rendelkezik az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti korkülönbségről, tekintettel arra, hogy az örökbefogadás szülő-gyermek kapcsolat létesítését, ezen belül a gyermek nevelését szolgálja, elengedhetetlen, hogy az örökbefogadó az örökbefogadottnál idősebb legyen. A szülő és a gyermek között fennálló korkülönbség alsó határaként a Csjt. a 16 évet jelöli meg. A korkülönbség felső határa 45 év, hiszen a túlzottan nagy korkülönbség is gátolhatja a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulását. Házaspárok esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Az új Ptk. Családjogi könyve szerint a gyermek érdekében, különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a felső határként magszabott 45 év korkülönbség feltételétől. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az 48 A családjogi törvény magyarázata i.m. 789. old. [24]

életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni. Vannak olyan nyílt örökbefogadással foglalkozó civil szervezetek Magyarországon, akik meghatározzák, hogy a korkülönbség maximum 42 év lehet. 50 Annak törvényi feltételeit, hogy ki lehet örökbefogadó, a 2009. évi CXX. törvény a hatályos Csjt.-től részben eltérően fogalmazza meg. Az örökbefogadó nagykorúsága és cselekvőképessége, valamint a korhatár kérdése, továbbá a személyiségéhez, körülményeihez mért alkalmassága változatlan kritériumok. Ezzel szemben a 16 év minimális korkülönbség mellett az örökbefogadási korhatárt felemeli: e szerint az örökbefogadó csak 25. életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet. Az európai országok többsége az örökbefogadó oldalán nem elégszik meg a nagykorúsággal, hanem a gyermek, különösen az idegen gyermek neveléséhez szükséges érettség minél biztosabb megléte érdekében ennél magasabb életkort ír elő. Csak néhányat említenék a külföldi országok gyakorlatából: Franciaországban 28. életév betöltése, Németországban a férjre és az egyedülállóra 25., a feleségre 21., Svájcban 35., Nagy-Britanniában a 25. életév elérése az a korhatár, amikortól kezdeményezhető az örökbefogadási eljárás. Egyes országok ezen kívül a házastársak általi örökbefogadáshoz néhány éve fennálló házassági együttlétet is megkövetelnek ez utóbbi feltételt az új Ptk. nem kívánja követni. Maximális korkülönbséget viszont a hatályos Csjt. szerint 45 év - a Javaslat nem ír elő, a túlzottan nagy korkülönbség az örökbefogadó alkalmassága szempontjából esetenként vizsgálandó. 51 A 2009. évi CXX. törvény viszont visszatért a Csjt.-ben is megkövetelt 45 év korkülönbséghez, mint felső határhoz. Az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánító eljárás és a konkrét gyermek örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás általában időben is elkülönül egymástól. Abban az esetben azonban, ha rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő, illetőleg külföldi állampolgárságú személy kívánja örökbe fogadni, ezeknek a személyeknek az alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás keretében állapítja meg a gyámhatóság. 50 A családjog kézikönyve i.m. 472. old. 51 Kőrös i.m. 5. old. [25]

A Csjt. az örökbefogadást kizáró okokat is megjelöli: - Nyilvánvaló, hogy az, akinek gyermekét a családból ki kellett emelni, nem alkalmas arra, hogy gyermeket fogadjon örökbe. - Nem lehet örökbefogadó az a személy, akit a bíróság a közügyektől jogerős ítéletében eltiltott. Ha az örökbefogadást kizáró okok megszűnnek (a szülői felügyeleti jogot visszaállították, a közügyektől eltiltás hatálya megszűnt), az örökbefogadásnak elvileg nincs akadálya. A gyámhatóságnak azonban ilyen esetekben is vizsgálnia kell az örökbefogadó magatartását, életvitelét. Ezek mellett azonban felmerülhetnek olyan körülmények is, melyek végeredményben a kizáró okok bekövetkezéséhez vezetnek. Ilyen lehet: a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása vagy folyamatban léte, szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló eljárás megindítása vagy folyamatban léte, büntetőeljárás megindítása vagy folyamatban léte. A gyámhivatal az örökbefogadás előtt a gyermeket 1 hónapra gondozásba kihelyezi az örökbe fogadni szándékozó személyhez 52. Az örökbefogadásra való alkalmasság legfontosabb mércéje maga az élet, ezért a Javasat előírja, hogy az örökbe fogadásra csak azt követően engedélyezhető, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig a saját háztartásában gondozza. Több külföldi jog előír ilyen ún. kötelező gondolkodási időt, kivétel nélkül a javasoltnál hosszabb időtartamban (pl. Svájc 2 év, Nagy-Britannia 3 hónap, Németország megfelelő idő ). 53 Nem kell a gondozásba történő kihelyezésről rendelkezni: házastárs általi örökbefogadás esetén, vagy ha a vér szerinti szülő hozzájárulásával az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, 52 A családjogi törvény magyarázata i.m. 781., 785. old. 53 Kőrös i.m. 9. old. [26]

ha a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője fogadja örökbe és háztartásában már legalább egy éve gondozza. Az örökbe fogadni szándékozó személy az 1 hónapos gondozási idő alatt a gyermekről saját költségén köteles gondoskodni. A gyermek a kihelyező határozatban megállapított időtartam eredményes letelte után is az örökbe fogadni szándékozó személy gondozásában maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig. 54 2) A kiskorú részéről A Csjt. az örökbefogadott tekintetében mindössze egyetlen feltétel állapít meg, azt, hogy annak kiskorúnak kell lennie. Ha az örökbefogadó meghal, ezt követően már más személy is örökbe fogadhatja a gyermeket és az újabb örökbefogadás gyámhivatali engedélyezésével a korábbi örökbefogadás a törvény erejénél fogva megszűnik. 55 Az örökbefogadás feltételeit az örökbe fogadott oldalán a Javaslat tartalmilag a hatályos joggal egyezően állapítja meg. Csak szövegezésbeli, illetve szerkezeti változásokról lehet beszélni. Az új Ptk. viszont kimondja, hogy Örökbefogadni a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása kivételével csak olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei meg felelően nevelni nem képesek. 54 Katonáné i.m. 89. old. 55 A családjog kézikönyve i.m. 472. old. [27]