Jegyzői értekezlet 2011. október 6. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról 2011. évi XC. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény 2012. JANUÁR 1-JEI HATÁLLYAL HATÁLYÁT VESZTI A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRŐL ÉS A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL SZÓLÓ 1992. ÉVI LXIII. TÖRVÉNY. A törvény célja, hogy az Alaptörvény VI. cikke alapján, az ott biztosított alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát és biztosítsa e jogok hatékony érvényesülését, célja továbbá a belső adatvédelmi felelősök szerepének erősítése.
Fogalom meghatározások A törvény a személyes adat pontosabb körülhatárolása mellett meghatározza az érintett fogalmát.. A közérdekű adat fogalma egyértelművé teszi, hogy az elsődlegesen a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódik, a fogalom továbbá kiegészül egy példálózó felsorolással. A közérdekből nyilvános adat fogalmában a törvény az Avtv. szerinti meghatározást a megismerhetőség alaptörvényi terminológiájával egészíti ki, nem érintve ezzel a fogalom érdemi tartalmát.
Fogalom meghatározások A törvény az információszabadság keretein belül, egy törvényben szabályozza az elektronikus közzétételi kötelezettséget, szükségessé vált az elektronikus információszabadságról szóló törvény adatfelelős és adatközlő fogalom meghatározásainak jelen törvénybe való átültetése. Megtörtént az adatállomány fogalmának pontosítása.
személyes adatok védelme A személyes adatok védelme körében a törvény alapvetően megtartja az Avtv. rendszerét, de a szabályozást kiegészíti: - az Alkotmánybíróság gyakorlatából leszűrhető elvekkel, valamint - a jogalkalmazói tapasztalatokkal.
A közérdekű adatok megismerése A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó általános szabályok körében a törvény követi az Avtv. megközelítését: a bárki általi megismerhetőség folytán az Alaptörvény VI. cikkében biztosított jogot nem lehet az adatigénylő személyében rejlő feltételhez (pl. állampolgársághoz, cselekvőképességhez) kötni. Nyilvános a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Az érintettek törvényben fel nem sorolt egyéb személyes adatainak megismerése azonban már nem feltétlenül szolgálja a szerv működésének átláthatóságát, sőt, az információk nyilvánosságra kerülése akár a szerv befolyásolástól mentes működését is veszélyeztetheti.
Minősített adatok, továbbá a korlátozott megismerés A minősített adatokhoz való hozzáférés szabályait a minősített adat védelméről szóló törvény tartalmazza, a szabályszerűen minősített adatok megismerhetőségére a törvény hatálya nem terjed ki. A törvény lehetővé teszi, hogy egyes speciális célokra tekintettel a jogalkotó törvényi szinten korlátozhassa a közérdekű adatok megismerhetőségét. A törvény a jogszerű korlátozást engedő célok körét kibővíti a környezet- vagy természetvédelmi érdekkel, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő joggal. Az üzleti titok továbbra is a polgári anyagi jogi szabályok szerint ismerhető meg, de a közpénzek felhasználása nem üzleti titok.
közérdekű adat igénylése, közzététele A közérdekű adat megismerése iránti igény szabályozása kapcsán a törvény - követve az Avtv. rendszerét - továbbra sem követeli meg az igénylés céljának megjelölését, vagyis a közérdekű adatok megismerhetőségét a törvény szabályai szerint attól függetlenül biztosítani kell, hogy azt az igénylő milyen célból kéri. A törvény által megállapított új szabályok körében ki kell emelni, hogy amennyiben az igényelt adatokat a világhálón nyilvánosságra hozták, és az bárki számára elérhető, úgy elegendő az adatok fellelhetőségének helyét pontosan megadni. Ez a szabály csak adategyezőség esetén alkalmazható. A törvény a közzétételi listákon meghatározott adatokat kezelő szervek kötelezettségévé teszi az adatok interneten történő közzétételét.
Jogorvoslat A törvény a jogérvényesítés körében újításként tartalmazza, hogy az igénylő nemcsak adatigénylése elutasítása esetén, hanem akkor is bírósághoz fordulhat, ha a költségtérítés összegét nem szabályszerűen állapították meg, vagyis a másolatkészítés díja túlzott mértékű, a valós költségeket meghaladja, netán nyereségelemet is magában foglal.
Adatvédelmi hatóság Az autonóm államigazgatási szervként működő hatóság neve - kettős feladatkörének megfelelően - a törvény szerint Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A Hatóság vizsgálatára vonatkozó szabályok alapvetően egy ombudsmani típusú eljárást tükröznek, amelyre nem irányadó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény. A hatósági eljárás megindítása akkor kötelező, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő. Megnyílik a Hatóság részére, hogy jogsértés miatt a felszólításában foglaltakra vonatkozó válaszadási határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérje a bíróságtól az adatkezelőnek a Hatóság felszólítása szerinti magatartásra való kötelezését.
1. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény értelmező rendelkezése fogalmi pontosítások mellett a határidőket is módosítja. Amennyiben az adósságrendezési helyzet fennállását követő 30. napon is fennáll a tartozás, a polgármester - a képviselő-testület döntése alapján - 8 napon belül köteles az adósság rendezési eljárást kezdeményezni. Erről egyidejűleg a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja. A törvényi szabályozás elrendeli, amennyiben a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Ötv. 12. (2) bekezdésében meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság - esetenként - ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
adósságrendezési eljárás A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik.
adósságrendezési eljárás A pénzügyi gondnok feladata többek között, hogy tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a képviselő-testület vagy az adósságrendezési bizottság bármely tagja az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti. Ha a képviselő-testület a válság-költségvetési rendeletet az adósságrendezés megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti folytatását rendeli el. A reorganizációs programot, az egyezségi javaslatot azok elkészítését - kamattámogatás igénylése esetén az erről szóló miniszteri döntést - követően a pénzügyi gondnok a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. Ha a képviselő-testület a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat. Amennyiben az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 240 napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt a pénzügyi gondnok 3 napon belül bejelenti a bírósághoz.
2. Kapcsolódó törvények A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazása során az adósságrendezés elrendelése a felek által előre nem látható és elháríthatatlan oknak minősül, melyre a Kbt.-ben meghatározott jogkövetkezményeket lehet alkalmazni. Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 96. (1) bekezdésében a költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntés (átalakító-, megszüntető okirat) kihirdetésére, közzétételére előírt, az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napját megelőző, az Áht. 96. (1) bekezdésében rögzített határidő mellőzhető. Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. (9) és (11) bekezdéseiben a fenntartói döntések meghozatalára meghatározott időkorlátok nem alkalmazhatóak, amennyiben a fenntartói döntés az elfogadott válságköltségvetésnek és reorganizációs tervben foglaltaknak megfelel, és az nem sérti, vagy nem veszélyezteti a gyermekek, tanulók érdekét. Ez utóbbi feltétel megállapításához a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által kijelölt, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat által megbízott közoktatási szakértő szakvéleménye szükséges.
3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása Ötv. 12. (2) : A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Ha a képviselő-testület ülését a 98. (2) bekezdés f) pontja alapján a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv hívja össze, az ülés levezetésére a képviselő-testület által a tagjai sorából egyszerű többséggel megválasztott levezető elnök köteles. Az Ötv. 16. (3) bekezdése : Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző, ha pedig a képviselő-testület ülését a 12. (2) bekezdése szerinti esetben a levezető elnök vezeti, a levezető elnök és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az Ötv. 17. (2) bekezdése A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv aláírására a 16. (3) bekezdését kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek megküldi.
Ötv.módosítás Az Ötv. 88. (4) bekezdése : A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a helyi önkormányzat által felvenni tervezett likvid hitel tekintetében, valamint a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében megkötni tervezett egyezség során, ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg. Az Ötv. 98. (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely] f) összehívja - és a levezető elnök megválasztásáig vezeti - a képviselő-testület ülését, ha a 12. (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belül nem tesz eleget.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!