Pályázat nevének rövidítése: AQUAREDPOT

AQUAREDPOT 1 A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében Pályázat nevének rövidítése: AQUAREDPOT Finanszírozási modell: Koordinációs és támogatási akció (Támogatás) A munkaprogram vonatkozó témája: FP7-REGPOT-2012-2013-1 Koordinátor neve: Dr Gál Dénes (PhD) Koordinátor elérhetősége: Halászati és Öntözési Kutatóintézet Koordinátor e-mailje: gald@haki.hu Fax: +36 66 312 142 Résztvevők listája: Résztvevő sorszáma Részt vevő szervezet neve Ország 1 (Koordinátor) Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) Magyarország 2 (Partnerszervezet) Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportja (AFI) Hollandia 3 (Partnerszervezet) Institut Français de Recherche pour l Exploitation de la Mer Franciaország (IFREMER) 4 (Partnerszervezet) Norvég Halászati és Akvakultúra Kutatóintézet (NOFIMA) Norvégia 5 (Partnerszervezet) Aqua Biotech Ltd (ABT) Málta 6 (Partnerszervezet) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Magyarország

AQUAREDPOT 2 Tartalomjegyzék Kivonat... Error! Bookmark not defined. 1. A pályázati felhívás által érintett témákkal kapcsolatos tudományos és/vagy technikai minőség... 4 1.1 Koncepció és célok... 4 1.1.1. Akvakultúra-fejlesztés Európában: helyzete és tendenciái; kutatási igények; a HAKI szerepe... 4 1.1.2. Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI)... 7 A tudomány állása a prioritási kutatási témákban... Error! Bookmark not defined. A HAKI SWOT-analízise... 10 1.1.3 Az AQUAREDPOT projekt koncepciója... 11 1.1.4. Az AQUAREDPOT projekt céljai... Error! Bookmark not defined. 1.1.5. Akcióterv... 14 1.1.6. Célok és mérhető eredmények... 16 1.2. A támogatási mechanizmus minősége és hatékonysága, és a kapcsolódó munkaterv... Error! Bookmark not defined. 1.2.1. A munkaterv általános stratégiája... Error! Bookmark not defined. 1.2.3. A munka részletes leírása munkacsomagokra bontva... 23 1.2 a. táblázat: Munkacsomagok listája... 23 1.2 b. táblázat: Termékek listája... 24 1.2 c. táblázat: Mérföldkövek listája... 25 1.2 d. táblázat: Munkacsomagok leírása... 26 WP1 Projektmenedzsment... 26 WP2 Tudás és készségek fejlesztése a prioritási kutatási területeken... 28 WP3 Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területeken... Error! Bookmark not defined. WP4 Az infrastruktúra fejlesztése a minőségi kutatás feltételeinek javítása érdekében... 41 WP5 Az innovációs hatás fokozása ismeretterjesztési tevékenység révén... 41 WP6 Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs kapacitás fejlesztése... 48 1.2 e. táblázat: Emberhónapok összesítése... 50 1.2.4 A komponensek grafikus ábrázolása, kölcsönhatásaik bemutatásával... 51 1.2.5. Jelentősebb kockázatok és az AQUAREDPOT vonatkozó készenléti terve... 52 2. Megvalósítás... 56 2.1. A projektmenedzsment struktúrája és folyamatai... 56 2.2. Résztvevők... 57 2.2.1. Projektkoordinátor: HAKI... 57 2.2.2. A partnerszervezetek bemutatása... 59 2.3. Igénybe vett erőforrások... 65 3. Hatások... 70 3.1. A munkaprogramban felsorolt várható hatások... 70 3.2. A kiválóság terjesztése, az eredmények hasznosítása, a tudás elterjesztése... 73 3.3. Innovációs hatások... 73 4. Etikai kérdések... 76 5. Nemi szempontok figyelembevétele az AQUAREDPOT projekttel kapcsolatban... 71 FÜGGELÉK... 72 Rövidítések jegyzéke... 72 Szándéknyilatkozatok... 73

AQUAREDPOT 3 Pályázat címe: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében Pályázat rövid neve: AQUAREDPOT Kivonat Az akvakultúra általánosan elismert lehetőséget biztosít a növekvő létszámú lakosság állati fehérjével való ellátására, mivel hatékonyan hasznosítja a takarmány- és vízerőforrásokat, a hal pedig egyedülálló forrása a jelentős pozitív egészségi hatásokkal bíró telítetlen zsírsavaknak. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) regionális kiválósági központ és számos európai akvakultúrafejlesztési kezdeményezés fontos résztvevője. Ez kihasználatlan lehetőséget jelent a vidéki lakosság életkörülményeinek javítására Közép- és Kelet-Európában (KKE), ahol a haltenyésztés alacsony technológiai szintje jelentős teret enged az innováció számára. A pályázat célja a HAKI kutatási potenciáljának megerősítése, hogy az intézet a közép- és kelet-európai régió vezető kutatási és innovációs tudásközpontjává válhasson az édesvízi akvakultúra-fejlesztés terén, ami a továbbiakban elősegítheti a régió haltermék-ellátásának technológiafejlesztését és javítását. A projekt keretében a HAKI új tudásra és kompetenciákra tesz szert a kutatás, innováció és a szellemi tulajdon (IP) fejlesztése terén, stratégiai partnerkapcsolatokat épít ki kiemelkedő partner-kutatóintézményekkel, mobilizálja emberi erőforrásait, javítja kutatási kapacitását és fejleszti kutatási infrastruktúráját. Az innovációs potenciál javítása érdekében a HAKI a projekttevékenységek végrehajtása során aktívan együttműködik három vezető európai kutatóintézménnyel, egy IP-hivatallal és egy KKV-vel. Kulcsszavak: akvakultúra, fenntarthatóság, recirkulációs akvakultúra-rendszerek, konvergenciarégió, Közép- és Kelet-Európa, HAKI, kutatás, innováció, IP-menedzsment

AQUAREDPOT 4 1. A pályázati felhívás által érintett témákkal kapcsolatos tudományos és/vagy technikai minőség 1.1 Koncepció és célok 1.1.1. Akvakultúra-fejlesztés Európában: helyzete és tendenciái; kutatási igények; a HAKI szerepe A hal mindig is fontos eleme volt az emberi táplálkozásnak, azonban a halászati erőforrások túlzott kiaknázása miatt a halászati fogások világszinten csökkennek, és a vízi élelmiszerek egyre növekvő hányada származik akvakultúrából. Az akvakultúra a világ leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazata, amely általánosan elismert lehetőséget biztosít a növekvő létszámú lakosság állati fehérjével való ellátására. Az akvakultúra hatékonyabban hasznosítja a takarmány- és vízerőforrásokat, mint a szárazföldi állatok tenyésztésével foglalkozó ágazatok, a hal pedig egyedülálló forrása a jelentős pozitív egészségi hatásokkal bíró telítetlen zsírsavaknak. Az akvakultúra világszintű gyors növekedése ellenére (különösen Ázsiában), az EU akvakultúra-termelése stagnál. Az EU-ban elfogyasztott vízi élelmiszerek több mint 60%-a importból származik. Az európai akvakultúra fennntartható fejlődésének stratégiája, amely nemrégiben készült el, serkenteni igyekszik az EU akvakultúrájának növekedését, az Európai Bizottság pedig támogatja a K+F erőfeszítéseket az akvakultúra terén, és elégséges EU-s költségvetési forrásokat biztosít az olyan akvakultúra-projektek számára, amelyek továbbfejlesztik a fenntartható és versenyképes akvakultúra-módszerek tudásbázisát. A Közös Halászati Politika (KHP) reformja és az új Európai Halászati Alap (EHA) kidolgozása során az akvakultúrát a haltermékekkel való ellátás növekvő fontosságú szektoraként ismerték el, amely a jövőben több figyelmet és támogatást érdemel. Az EU akvakultúra-szektorának a jövőben a fenntartható fejlődés éllovasává kell válnia. Megfelelő intézkedésekre van szükség annak biztosításához, hogy az akvakultúra ágazata vezető szerepet tölthessen be a kék forradalomban, legyen szó a vízi élelmiszerek termeléséről, technológiáról és innovációról, vagy pedig szabványok és tanúsítási folyamatok meghatározásáról EU-s és nemzetközi szinten. Miért éppen az akvakultúra? gyorsan növekvő élelmiszer-termelési ágazat a takarmány- és természeti erőforrások hatékony hasznosítója növekvő piaci kereslet növekvő jelentőség az élelmiszer-ellátásban a vadon élő halpopulációk túlhalászása miatt a hal tökéletes élelmiszer az egészséges étrend számára, amely jelentős pozitív szív- és érrendszeri hatásokkal bír tudásalapú ágazat Az ágazat vezetői nemrégiben kezdeményezték az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATIP) létrehozását, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az ágazat globális vezető pozíciójának megőrzését, stratégiai jövőképet biztosítsanak számára és meghatározzák az európai akvakultúra-szektor kutatási és technológiafejlesztési prioritásait. Az EU akvakultúra-ágazatának jellege megváltozott az EU bővítése után, amikor is 2004-ben 8 közép- és kelet-európai (KKE) ország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia), majd 2007-ben két további ország, Bulgária és Románia lépett be az EU-ba. Ezekben az országokban az akvakultúra domináns típusa a pontyon alapuló édesvízi extenzív és félintenzív tavi haltermelés, amely eltér a nyugat-európai, lazacféléken alapuló hidegvízi tengeri és édesvízi akvakultúrától. A közép- és kelet-európai országoknak az EHA és a K+F Keretprogramok (FP6 és FP7) felhasználásával az ágazat modernizálására tett jelentős erőfeszítései ellenére jelenleg is nagy szakadék van a nyugat- és kelet-európai akvakultúra-termelés technikai színvonala, intenzitási szintje és minősége között. Általánosan elfogadott, hogy az édesvízi akvakultúra fejlesztése kihasználatlan lehetőséget jelent Közép- és Kelet-Európában, amely hozzájárulhat a vidéki lakosság életkörülményeinek javításához és a közép- és kelet-európai régió elfogadhatatlanul alacsony halfogyasztásának növeléséhez (1. ábra). A közép- és kelet-

AQUAREDPOT 5 európai országok édesvízi akvakultúra-fejlesztésének kutatási igényeit világosan meghatározta az Európai akvakultúra stratégiai kutatási programja (SRA), amelyet az EATIP dolgozott ki néhány közép- és keleteurópai kutatóintézet aktív részvételével. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) az EATIP Egyesület tagja, az intézet igazgatója pedig az EATIP Irányító Tanácsának tagja és a Technológiák és rendszerek tematikus csoport társelnöke. 1. ábra. Halfogyasztás az EU országaiban (Forrás: FAO) Mivel a helyért és a vízi erőforrásokért folytatott fokozódó verseny nagy kihívást jelent az édesvízi haltenyésztés további fejlesztése vagy akár fenntartása számára, az EATIP SRA az intenzitási szint növelését (több hal kevesebb vízben) és a víz és a tápanyagok recirkulációját/újrafelhasználását jelölte meg az édesvízi akvakultúra-technológiák fejlesztésének stratégiai irányaiként. Míg a beltéri recirkulációs akvakultúra rendszerek (RAS) jó jövőbeli lehetőségeket kínálnak az értékes fajok nagyobb mértékű és környezetbarát termelése számára, a kombinált intenzív-extenzív (KIE) rendszerek szintén jó lehetőségeket biztosítanak az extenzív és intenzív akvakultúra-termelés előnyeinek egyesítésére. A fenntartható akvakultúra-termelési módszerek szélesebb körű alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a közép- és kelet-európai országok akvakultúra-fejlesztéséhez; azonban a hatékony és költséghatékony technológiák kidolgozása érdekében a vonatkozó kutatásokat fokozni kell. Az utóbbi időben a közép- és kelet-európai régióban több esetben is kudarccal végződött a recirkulációs rendszerek fejlesztése a nem elégséges tervezési és működtetési tudás és a nem hatékony K+F háttér miatt. A HAKI úttörő szerepet játszott a régióban a RAS és KIE rendszerek fejlesztése terén. Európa egyik első melegvízi recirkulációs akvakultúra rendszere 1976-ban az intézetben épült meg egy FAO-projekt keretében, az utóbbi időben pedig az intézet, más ágazati partnerekkel együtt, vezető szerepet játszott a KIE rendszerek fejlesztésében. Miért kell támogatni az akvakultúra fejlesztését a KKE régióban? a régió halfogyasztása nagyon alacsony fejletlen termeléstechnológia fontos potenciális szerep a vidékfejlesztésben és a munkahelyteremtésben természeti erőforrások rendelkezésre állása az akvakultúra számára Amellett, hogy a HAKI a közép- és kelet-európai régió fontos képviselője különböző akvakultúrafejlesztésre irányuló európai kezdeményezésekben (pl. EATIP és különböző FP6 és FP7 projektek), az intézet vezető szerepet játszik a közép- és kelet-európai régió akvakultúra-központjainak tudáscseréjében és hálózatépítésében is. 2004-ben a HAKI volt a kezdeményezője a Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetsége (NACEE) létrehozásának. A NACEE egyik fő célja Közép- és Kelet-Európa akvakultúra-központjainak az Európai Kutatási Térségbe (ERA) való integrációja. A NACEE, amely

AQUAREDPOT 6 elismerten a közép- és kelet-európai régió akvakultúra-fejlesztésének egyik fontos hálózatává vált, bejegyzett nonprofit társadalmi szervezetként működik, és 40 tagja van 13 közép- és kelet-európai országból (EU- és nem-eu országokból egyaránt). A 2. ábrán látható a HAKI és a NACEE tagintézmények országainak elhelyezkedése a közép- és kelet-európai konvergencia-régión belül. 2. ábra. A HAKI és a NACEE a közép- és kelet-európai konvergencia-régióban Miért a K+F+I az akvakultúra-fejlesztés kulcsa? új technológiák és termelési módszerek iránti igény az akvakultúra-fejlesztés és a szaktanácsadás alapja a kutatás a kutatás a korlátozott erőforrások (víz, halliszt és halolaj, energia) hatékony hasznosításának és a fenntarthatóságnak (alacsony környezeti hatás és hulladékkibocsátás, munkahelyteremtés, jövedelmezőség, élelmiszer-minőség és -biztonság, stb.) a kulcsa A NACEE több FP6 és FP7 projekt eredményeinek elterjesztésében működött közre, azonban az e különleges hálózat által kínált lehetőségek kihasználása még messze nem optimális. Bár nem minden középés kelet-európai országot képvisel a NACEE-ben valamely intézmény, szervezet vagy cég, a NACEE a régió más országaival (pl. Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval vagy Szerbiával), valamint a kaukázusi és ázsiai régiókkal is kapcsolatot tart. A HAKI, együttműködésben a FAO-val és az akvakultúra-fejlesztésben vezető szerepet játszó európai intézményekkel, részt vesz a fejlődő országokba irányuló tudás- és technológiatranszfer-projektekben. Ezekben a projektekben a HAKI és NACEE-beli partnerei viszonylagos előnyt élvezhetnek, mivel mind a közép- és kelet-európai régióban, mind sok fejlődő országban az akvakultúra uralkodó típusa az édesvízi tavi haltenyésztés, és Közép- és Kelet-Európa átmeneti országai hasonló kihívásokkal szembesültek, mint a világ más fejlődő országai.

AQUAREDPOT 7 Miért van szükség a K+F+I megerősítésére a KKE régió akvakultúrájának fejlesztéséhez? új kutatási módszerekről való tudás hiánya az ERA intézményeivel való együttműködés hiánya fejletlen együttműködés a KKE régió kutatóközpontjai között korosodó tudósok gyenge kutatási infrastruktúra 1.1.2. Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) A HAKI a halászati, az akvakultúra és az öntözési kutatások multidiszciplináris programot megvalósító kiválósági központja. Jelenleg az intézetnek három kutatási osztálya van: 1. Vízi erőforrások kezelése 2. Halbiológia 3. Akvakultúra rendszerek A Vízi Erőforrások Kezelése Osztály multidiszciplináris munkát végez a vízi ökológia és erőforrás-kezelés terén, abból a célból, hogy tudományos alapot biztosítson a fenntartható akvakultúra- és mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez és a vízi erőforrások fenntartható hasznosításához és védelméhez. A HAKI-nak elismert eredményei vannak a vízi rendszerek tápanyagforgalmi kutatása, az intenzív halgazdasági elfolyóvizek biológiai kezelése és a fenntartható akvakultúra-technológiák fejlesztése terén. A Halbiológiai Osztály fontos szerepet játszik a halászati tudományok élettudományokkal kapcsolatos területeinek kutatásában, beleértve a haltakarmányozást, a halgenetikát, a halimmunológiát és az ökotoxikológiát. A HAKI, az itt folyó klasszikus szelekciós munka és a modern genetikai módszerek miatt mindig is a magyar haltenyésztés vezető intézménye volt. Az intézetben nagy hagyományai vannak a haltakarmányozási kutatásoknak, mint pl. az alternatív takarmányösszetevők, a mikrotápanyag-szükséglet kutatásának és a halhúsminőség és biztonság vizsgálatának. Vizsgálatok folynak ezenkívül a különböző szennyezők (peszticidek, nehézfémek, szermaradványok, stb.) halakban és egyéb vízi élőlényekben történő bioakkumulációjával kapcsolatban. A HAKI-nak nagy tapasztalata van a takarmányoknak és a takarmánykiegészítőknek, mint pl. az immunstimulánsoknak és az olajoknak a halak növekedésére, anyagcseréjére, jólétére, egészségére és betegségrezisztenciájára gyakorolt hatásainak terén. Az Akvakultúra Rendszerek Osztálya a halak és más vízi élőlények termeléstechnológiájának kidolgozására koncentrál. A tavi tenyésztéstechnológiák és az integrált haltenyésztés fejlesztésében elért eredmények nemzetközi elismerést szereztek az intézetnek. Az iparszerű haltenyésztés technológiafejlesztésével kapcsolatos kutatómunka jelentősen hozzájárult számos faj komplex, nagyléptékű, intenzív termeléstechnológiájának magyarországi és közép-európai meghonosításához. A folyó KTF-munka a halak mesterséges szaporításának fejlesztésére és a faji és termeléstechnológiai diverzifikációra koncentrál. A kutatócsoport fontos feladata a veszélyeztetett tokfajok élő génbankjának fenntartása, ami a biodiverzitás fenntartását segíti. A szocioökonómiai kutatások az akvakultúra ágazata és a vidéki gazdaság és társadalom közötti kapcsolatok feltárására koncentrálnak. A HAKI széleskörű tevékenységét egyedülálló komplex felszereltség segíti, amely az alábbiakat foglalja magába: jól felszerelt kutatólaboratóriumok; 200 m 3 -es medencetérfogatú fedett kísérleti halnevelő rendszer; modell halkeltető anyahalas és nevelőtavakkal; 76 kis tóból álló kísérleti halastórendszer; 300 ha-os modell halastavi haltermelő rendszer; 22 ha-os kombinált intenzív-extenzív kísérleti halastórendszer; speciális halastórendszer a pontyfajták élő génbankjának fenntartásához; kísérleti rizsföldek; kísérleti földterületek az öntözési kutatásokhoz; lizimétertelep; szaktanácsadási és innovációs központ; környezetanalitikai központ, vizsgáló laboratórium; könyvtár.

AQUAREDPOT 8 A HAKI multidiszciplináris kutatásokat végez, többek között olyan biotechnológiai, ökotechnológiai és szocioökonómiai vizsgálatokat, amelyekre a fenntartható akvakultúra-rendszerek fejlesztésével kapcsolatos komplex problémák megoldásához van szükség. A fenntartható akvakultúra fejlesztésének három, egymással összefüggő aspektusa az innováció a termeléstechnológia terén, valamint a haltenyésztés környezeti és szocioökonómiai aspektusai. A HAKI K+F+I stratégiájának három prioritási tengelye van: 1. a haltermelés biológiai potenciáljának hatékony hasznosítása haltakarmányozási, halélettani, halgenetikai, halimmunológiai, és szaporodásbiológiai, valamint génmegőrzési kutatások révén; 2. a termeléstechnológia fejlesztése tartástechnológiai, haltakarmányozási, tápreceptúra-, hulladékgazdálkodási, rendszertervezési, valamint az akvakultúra mechanizációjával és szocioökonómiájával kapcsolatos kutatások révén; 3. a termeléstechnológia ökológiai fenntarthatóságának javítása a vízi ökoszisztémák tápanyagforgalmával, az akvakultúra környezeti aspektusaival, a vizes élőhelyeken történő víztisztítással, az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérésével, vízi ökológiával, ökotoxikológiai kérdésekkel és a természetes vizek populációgenetikájával kapcsolatos kutatások révén. Az intézet dolgozóinak teljes létszáma 75 fő, a tudományos dolgozóké 23 fő (ebből 14-nek van PhD fokozata). A HAKI a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik, amely alaptámogatásként biztosítja az intézet teljes éves költségvetésének mintegy 34%-át. A fennmaradó bevételek pályázati forrásokból, szaktanácsadásból és szolgáltatásokból származnak, amelyeket az intézet komplex felszereltsége tesz lehetővé. A HAKI jelentős szerepet játszik a magyarországi akvakultúra-ágazat fejlesztésében, mind az itt folyó alkalmazott kutatások miatt, mind az eredmények gyakorlatba való átültetését szolgáló szaktanácsadások, konferenciák, szakmai konzultációk és képzési programok révén. Összetettsége és rugalmassága lehetővé teszi a HAKI számára, hogy adaptív kutatásokkal, technológiafejlesztéssel, képzésekkel, bemutatókkal és szaktanácsadással hatékonyan segítse az akvakultúra, halászat és öntözés fejlesztésére irányuló programokat mind Magyarországon, mind külföldön. Az intézet kutatói a világ számos országában tettek szert szakmai tapasztalatokra. Mindemellett a HAKI, mint a Középés Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetségének (NACEE) koordinátor-intézménye, Nyugat-Európa és Közép- és Kelet-Európa között is hídszerepet tölt be. Meglévő együttműködések a HAKI főbb kutatási projektjei az elmúlt öt évben Az EU keretprogramok projektjei AqASEM09: Az ASEM Akvakultúra Platform hatásainak erősítése: híd az ázsiai és európai akvakultúra között (FP7 Koordinációs és támogatási akciók) 2009-2013 AQUAEXCEL: Akvakultúra-infrastruktúra az európai halkutatás kiválósága érdekében (FP7 Együttműködési projekt és Koordinációs és támogatási akció kombinációja) 2011-2015 AQUAMAX: Fenntartható haltápok a tenyésztett halak egészségügyi előnyeinek maximalizálásához a fogyasztók számára (Az FP6 kollektív kutatási erőfeszítései integrált ptojekt) 2006-2009 ARRAINA: Korszerű kutatási kezdeményezések a táplálkozás és az akvakultúra terén (FP7 Együttműködési Projekt) 2012-2017 CLEANHATCH: Innovatív tisztítási technológia kifejlesztése és alkalmazása tengeri és édesvízi keltetői lárvanevelő medencékben recirkulációs akvakultúra rendszerekben (FP7 Specifikus csoportok javára végzett kutatások) 2010-2012 EUROCARP: Betegség- és stresszrezisztens ponty: kvantitatív, genomikai, proteomikai és immunológiai markertechnológiák kombinációja a jó teljesítményű fajták, családok és egyedek azonosítása érdekében (FP6 Specifikus célzott kutatási projektek) 2006-2009 IMPASSE: Idegen fajok környezeti hatásai az akvakultúrában (FP7 Politikák) 2006-2008 PESCALEX (EU Leonardo da Vinci Program) 2009-2010 ROSA: A fenntartható akvakultúra-fejlesztés megerősítése Szerbiában 2008-2011 (Regpot-2007-3). Együttműködési projekt Szerbiával és Norvégiával (NOFIMA) SUSTAINAQ: Fenntartható akvakultúra termelés recirkulációs rendszerek felhasználásával (FP6 Specifikus támogatási intézkedések) 2007-2009 SUSTAINAQUA: Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvíyi akvakultúráért (FP6 Kollektív kutatási projekt) 2006-2009

AQUAREDPOT 9 Egyéb kutatási programok a közép- és kelet-európai régió országaival együttműködésben: Alltech: A Sel-Plex etetés hatása a ponty stresszel kapcsolatos génjeinek expressziójára, 2009 HURO BSPC: Tokfélék és egyéb édesvízi ragadozó halfajok ketreces tenyésztése (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2010-2011 HURO CRAYFISH: A magyar és román határon átnyúló Maros és Körös folyókban élő rák populációk alkalmazkodóképességének vizsgálata (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2012-2013 HU-RO PHARMARIVER: Gyógyszerek és származékaik akkumulációs tulajdonságainak vizsgálata a Körösök ökoszisztémájában (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2011-2012 INTERREG szerb-magyar projekt: A kecsege fenntartható hasznosítása és a kecsege akvakultúrájának fejlesztése Szerbiában és Magyarországon 2007-2008 Moldáv-magyar kétoldalú együttműködési program 2010-2012 POSDRU: Emberierőforrás-fejlesztési ágazati operációs program 2007-2013 A tudomány állása a prioritási kutatási témákban Genetika A molekuláris genetikai területen folyó akvakultúra-kutatások vezető kutatócsoportjai a gazdaságilag jelentős halfajok, mint a lazacfélék, tokfélék és pontyfélék, gyors és hatékony genetikai feljavítására koncentrálnak. Az élvonalbeli kutatások fókuszában a genetikai térképezés, a mennyiségi jellegeket meghatározó lokuszok (QTL) és a markeralapú szelekció áll. Ezekkel a módszerekkel és technikákkal a genetikai előrehaladás sebessége sokkal nagyobb lehet, mint a klasszikus szelekciós munkánál. Ökotoxikológia A különböző gyógyszervegyületek és testápolási termékek (PPCP) jelenlétét a természetes vizekben már igazolták, de e szermaradványok krónikus hatásait még kevéssé kutatták. Az alacsony koncentrációknak való krónikus kitettség miatt a biokémiai mechanizmusokban jelentkező finomabb módosulások következményei jelenleg még nem ismertek. Ennek ellenére a pontos környezeti kockázatbecsléshez szükség van a hosszú távú hatások felmérésére is. A gyógyszerek és származékaik mérésére általánosan elfogadott ELISA- és HPLC-módszerek állnak rendelkezésre. Haltakarmányozás A XX. század utolsó évtizedében világossá vált, hogy a korlátozott halliszt- és halolajerőforrások nem teszik lehetővé az akvakultúra-termelés további gyors fejlődését. Mára már nyilvánvaló, hogy az akvakultúra fenntarthatóságának eléréséhez szükség van az akvakultúra-stratégiák megváltoztatására. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a jelenleg fogyasztott omega-3 zsírsavak mennyisége jelentősen alatta van a tudósok által ajánlottnak, ami összefügg a szív- és érrendszeri betegségek és a mentális zavarok gyakoriságának növekedésével. A haltakarmányozási kutatások fő célja annak vizsgálata (a felismert kutatási igényeknek megfelelően), hogyan hat a haltápok és a természetes táplálékszervezetek mennyisége és minősége a halak növekedésére, a takarmányhasznosítás hatékonyságára és a halhús élelmiszer-minőségére és tápértékére. A csoport laboratóriumaiban általánosan elfogadott módszerek állnak rendelkezésre a tápanyag-összetétel, a zsírsav-, aminosav- és vitamintartalom mérésére, valamint az íz- és szagrontó anyagok, a bioaminok és a peszticidmaradványok koncentrációjának meghatározására. Az aminosav-, vitamin- és karotinoid-tartalom mérésére, és a biogén aminok szintjének meghatározására HPLCmódszereket használunk. Az íz- és szagrontó anyagokat (a geozmint és MIB-et) GC/MS-sel mérhetjük, de a halhús érzékszervi minőségének és élvezeti értékének meghatározása érzékszervi panel segítségével is történhet. Halimmunológia Az utóbbi időben a halimmunológiai kutatások az immunrendszerrel kapcsolatba hozható gének expressziójára koncentrálnak. A csoport három fő kutatási témáját a hagyományos biokémiai és immunológiai tesztek mellett molekuláris módszerekkel, pl. valós idejű kvantitatív PCR-rel is lehet kutatni. A témával kapcsolatos legfrissebb irodalom alapján e molekuláris módszerek alkalmazása elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú tudományos kutatómunkának. Vízi ökológia Az utóbbi időben a kutatások a tápanyagciklusokra, a vízminőség-kezelésre, új, kombinált haltarmelő rendszerek kifejlesztését célzó akvakultúra-rendszerekre, az intenzív akvakultúra elfolyóvizei és egyéb mezőgazdasági eredetű szennyvizek természetes tisztítási módszereinek kidolgozására, valamint a geotermális vizek felhasználás utáni környezetbarát tisztítására és elhelyezésére koncentráltak. Figyelemre

AQUAREDPOT 10 méltóak még az akvakultúra-rendszerek és a környezet közötti kölcsönhatások és a halastavi akvakultúra ökoszisztéma-szolgáltatásainak felmérésére irányuló vizsgálatok. Akvakultúra-technológia A technológiai kutatások a halak és egyéb vízi élőlények jobb tenyésztés- és termeléstechnológiájának kidolgozására és fejlesztésére összpontosítanak az önköltség csökkentése és az ökológiai fenntarthatóság javítása érdekében. A kutatómunka a szaporítás, takarmányozás, környezeti körülmények és az őshonos és egzotikus fajok jóléte terén jelentkező jobbítási igényeket igyekszik kielégíteni. Akvakultúra-ökonómia Az akvakultóra-ökonómiai kutatások nemcsak hagyományos farmszintű és ágazati ökonómiai elemzésekkel foglalkoznak, de a haltenyésztés és a külső gazdasági és társadalmi tényezők kölcsönhatásait is vizsgálják. A piackutatás a piaci információk begyűjtésére, a termékskála kiszélesítésére és az egy főre eső halfogyasztás növelésére koncentrál. A HAKI SWOT-analízise Erősségek Tájékozott és tapasztalt kutatók a halgenetika, halnevelési technológiák, vízi ökológia, haltakarmányozás és halegészségügy terén Megfelelő és széleskörű tudás a halszaporítás és az intenzív tartástechnológiák terén Hosszú időre visszanyúló tapasztalat a kísérleti halnevelő rendszerek működtetésében (beleértve a recirkulációs rendszereket is) Hosszú időre visszanyúló kapcsolatok és együttműködés Európa vezető akvakultúra K+F központjaival Tapasztalat a külföldi kutatók hosszú távú kutatási célú fogadásában Számos FP6, FP7 és egyéb EU által finanszírozott kutatási projekt lebonyolítása Jelentős tapasztalat a nemzetközi fejlesztési programokban Gyengeségek A HAKI alacsony innovációs hatást gyakorol a magyar (és regionális) akvakultúrára Elavult fizikai K+F infrastruktúra (pl. a kísérleti recirkulációs rendszerek alacsony energiahatékonysága), amely költségessé teszi a kísérleteket A meglévő kísérleti recirkulációs rendszer túlméretezett és nem osztható fel, ezért nem teszi lehetővé a kisebb léptékű kísérletek párhuzamos lebonyolítását A tipikusan hidegvízi (pl. menyhal, pisztráng, stb.) vagy trópusi fajokkal (pl. tilápia, barramundi, garnéla) való kísérletekhez szükséges felszerelés hiánya Hosszú távú stratégiai megközelítés hiánya Szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatos tapasztalatok hiánya Kutatók hiánya az akvakultúra mérnöki aspektusai és a rendszerfejlesztés terén A kellő szaktudás hiánya akadályozza az interdiszciplináris megközelítések alkalmazását, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy az intézet kulcsszerepet tölthessen be a vidékfejlesztésben A nyelvi korlátok hátrányosan befolyásolják a nemzetközi együttműködést Korszerű megközelítések hiánya a szaktanácsadás terén, mivel a munkatársaknak csak egy kis hányada tanult vezető nyugati egyetemeken A projekt-előkészítés, -megvalósítás és értékelés korszerű módszerei kevéssé ismertek, és e téren a tapasztalatok is korlátozottak. Lehetőségek A NACEE révén a HAKI növelheti saját vezetői potenciálját a közép- és kelet-európai régió akvakultúrájának kutatás-fejlesztése terén Az összes jelentős közép- és kelet-európai akvakultúra K+F központtal és egyetemmel fennálló kapcsolat javítja az új K+F eredmények elterjesztésének hatékonyságát A közép- és kelet-európai akvakultúra (jelenlegi alacsony intenzitású tartástechnológia miatti) nagy fejlesztési potenciálja teret enged az innovációnak, különösen a kistermelők esetében Új halfajok iránti fokozódó igény Munkahelyteremtés az akvakultúrában

AQUAREDPOT 11 Növekvő halfogyasztás A hal egészséges táplálék (szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, alacsony energiatartalom, kedvező zsírsavösszetétel) Fokozódó igény a biztonságos keltetési és ivadék-előnevelési technológiák (RAS) iránt Fejlődő országokba irányuló technológiatranszfer követelménye Fenyegetések Tapasztalt kutatók felvételének nehézsége a félreeső elhelyezkedés miatt A jelenlegi ágazati szereplők innováció iránti bizalmatlansága akadályozhatja az új K+F eredmények elterjesztését A HAKI elveszítheti az európai és regionális akvakultúra K+F-ben jelenleg betöltött pozícióját és szerepét (fontos technikai fejlesztések Csehországban és a nyugati egyetemeken) Az EU strukturális fejlesztési alapjai által a halászatfejlesztési K+F számára kínált lehetőségek kevéssé hatékony kihasználása 1.1.3 Az AQUAREDPOT projekt koncepciója A javasolt projekt célja a közép- és kelet-európai régió K+F központjai előtt álló sokféle kihívás kezelése más világszínvonalú európai kutatási és termelési központokkal való együttműködésen, a fontosabb KTFfelszerelés fejlesztésén, tapasztalt kutatók felvételén és intézményi mobilizáción keresztül. A kutatási potenciál javítása szoros együttműködésben történik az akvakultúra-kutatás, -fejlesztés és szaktanácsadás terén kiemelkedő európai partnerszervezetekkel. A pályázó intézmény, a HAKI, magas innovációs potenciállal rendelkező kiváló kutatóközpont, mivel: 1. A HAKI multidiszciplináris programot megvalósító regionális akvakultúra-kutatási kiválósági központ. Amellett, hogy a HAKI a közép- és kelet-európai régió fontos képviselője különböző akvakultúrafejlesztésre irányuló európai kezdeményezésekben (pl. EATIP és különböző FP6 és FP7 projektek), az intézet vezető szerepet játszik Közép- és Kelet-Európa akvakultúra-központjainak tudáscseréjében és hálózatépítésében is. 2004-ben a HAKI kezdeményezte a Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetségének (NACEE) létrehozását. A NACEE egyik fő célja a közép- és kelet-európai régió akvakultúra-központjainak az Európai Kutatási Térségbe (ERA) való integrációja. 2. A régió (Közép- és Kelet-Európa) akvakultúrájának alacsony technológiai szintje kivételes teret enged az innováció számára. Ezekben az országokban az akvakultúra domináns típusa a pontyon alapuló édesvízi extenzív és félintenzív tavi haltermelés. A közép- és kelet-európai országoknak az EHA és a K+F Keretprogramok (FP6 és FP7) felhasználásával az ágazat modernizálására tett jelentős erőfeszítései ellenére jelenleg is nagy szakadék van a nyugat- és kelet-európai akvakultúra-termelés technikai színvonala, intenzitási szintje és minősége között. Mivel a helyért és a vízi erőforrásokért folytatott fokozódó verseny nagy kihívást jelent az édesvízi haltenyésztés további fejlesztése vagy akár fenntartása számára, az EATIP SRA az intenzitási szint növelését és a víz és a tápanyagok recirkulációját/újrafelhasználását jelölte meg az édesvízi akvakultúra-technológiák (mind ökológiai, mind ökonómiai, mind szociális szempontból) fenntartható fejlesztésének stratégiai irányaiként. 3. A közép- és kelet-európai régió akvakultúra-termelésének szükséges modernizációja csak a kutatáson, innováción és a szaktanácsadási kapacitás fejlesztésén keresztül oldható meg. A kutatási kapacitás megerősítése a régió akvakultúra-fejlesztésének fontos előfeltétele. A régió akvakultúra-fejlesztésének közvetlen kedvezményezettjei között lesznek a közép- és kelet-európai országok (különösen Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Szerbia, Románia és Ukrajna) fiatal és tapasztalt kutatói és termelői, akik kiváló kutatási partnerekkel való kutatócsere- és képzési programokon keresztül vesznek részt az AQUAREDPOT projektben, együtt a HAKI által újonnan felvett szakemberekkel, ami elősegíti az együttműködést a régió kutatóintézményei között.

AQUAREDPOT 12 Kutatási potenciál felszabadítása regionális vezető szerep az akvakultúra-kutatásokban stratégiai partnerség a KKE és a nyugati országok kutatóintézményeivel magasabb szintű tudományos és publikációs tevékenység Jelenlegi állapot regionális vezető szerep meglévő infrastruktúra és emberi erőforrások nemzetközi együttműködés jó együttműködés a termelőkkel Jövőbeli állapot megnövekedett tudományos hatás (nagyobb sikerráta a K+F pályázatokban; aktívabb publikációs tevékenység) modernebb kísérleti infrastruktúra tudományos együttműködések magasabb szintje magasabb sikerráta az EU által finanszírozott projektekben modernebb akvakultúra-ágazat Az AQUAREDPOT projekt elősegíti a következőket: Támogatja a kutatási eredmények belvízi akvakultúra-termelésben való alkalmazásának elősegítésére irányuló kutatásokat. A kutatási eredmények alkalmazásán és elterjesztésén keresztül növeli az akvakultúra termelését. Igény mutatkozik az olyan fenntartható haltermelési technológiák alkalmazása iránt, amelyek hozzájárulhatnak a vízi erőforrások jobb hasznosításához és a környezet védelméhez; ezért az egyik prioritás a környezetbarát technológiák kidolgozása. Az akvakultúra-fejlesztés legfontosabb kutatási területei az akvakultúra környezetbarát módszereinek kidolgozása (mind beltéri, mind halastavi rendszerekben), a takarmányozás és táplálkozástudomány, genetika, halegészségügy és immunológia, haljólét és a haltermelés környezeti aspektusai. Az akvakultúra intenzitása és nyereségessége a régióban általában alacsony, ezért jelentős igény van az intenzitás növelésére és a tudásalapú technológiák fejlesztésére a haltermelésben. A fejlettebb kutatási kapacitásnak köszönhetően elért kutatási eredmények átadása A kutatási eredmények új technológiák vagy új technológiai elemek formájában kerülnek bevezetésre Magyarország és más közép- és kelet-európai országok akvakultúra-gyakorlatában. A fő cél a haltenyésztés termelésintenzitásának és nyereségességének a növelése. Ezért az eredmények terjesztésének egyik legfontosabb része az innováció szaktanácsadási rendszeren keresztül történő átadása a termelőknek. Az elért eredmények átadása a haltermelők és és a termelői szervezetek felé történik, nemcsak Magyarországon, de regionális szinten is. Ennek megvalósítása szóróanyagokkal, a projekt honlapján keresztül, valamint konferenciákon és workshopokon közvetlenül a termelők számára tartott előadások révén történik. Az EU-s partnerekkel fennálló együttműködés megerősítése és javítása, és e kapcsolatrendszer kiterjesztése a közép- és kelet-európai országok kutatási szektorára is. Az emberi kapacitások megerősítése, többek között a kutatócsoportok kompetenciáinak javítása és kiszélesítése, valamint fiatal kutatók képzése új, korszerű módszerek, technikák és tudás elsajátítása céljából (a HAKI fiatal kutatóinak képzése a HAKI-ban és a partnerszervezeteknél történik; a HAKIban folyó képzések a közép- és kelet-európai országok kutatói számára is nyitva állnak).

AQUAREDPOT 13 1.1.4. Az AQUAREDPOT projekt céljai Stratégiai cél Az AQUAREDPOT projekt stratégiai célja a HAKI nemzetközi akvakultúra-fejlesztési, vízierőforráskezelési és szocio-ökonómiai tudásközponttá való fejlesztése annak érdekében, hogy az intézet Közép- és Kelet-Európa regionális vezető intézményévé váljon az édesvízi akvakultúra-kutatás és innováció terén. A program fő célja a HAKI kiválóságának növelése az emberi erőforrások, infrastruktúra és partnerségek fejlesztésén, és ezáltal a végzett kutatómunka minőségének javításán keresztül. Tudományos és technológiai célok (A HAKI által erősítendő prioritási kutatási területek) Annak ellenére, hogy a HAKI évtizedeken keresztül értékes kutatási programokat valósított meg, a fokozódó nemzetközi verseny szükségessé teszi a kutatás minőségének javítását, különösen az édesvízi akvakultúrakutatások olyan kulcsterületein, mint pl. a genetika, ökotoxikológia, haltakarmányozás, halimmunológia és vízi ökológia. Szükség van a kutatási kapacitások növelésére más konkrét területeken is, mint pl. az akvakultúra- technológiák és rendszerek fejlesztésében és az akvakultúra-ökonómiában, amely viszonylag új kutatási terület az akvakultúrában. A minőségi kutatómunka végzése a kutatási infrastruktúra javítását is megköveteli, mivel az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló pénzügyi források az utóbbi években nagyon korlátozottak voltak. Az AQUAREDPOT projekt keretében fejlesztendő területeket a HAKI kutatási és innovációs potenciál terén felismert hiányosságainak megfelelően határoztuk meg az egyes prioritási kutatási területeken, az alábbiak szerint: Genetika Bővíteni kell a génbank fenntartását végző munkatársaknak a halak ivarérésének meghatározásával kapcsolatos tudását. Kutatóink jelenleg klasszikus invazív technológiát használnak a tokfélék ivarérésének meghatározására. Javítani kell munkatársaink szakértelmét a tokfélék termeléstechnológiájának terén minden termelési szakaszban, a mesterséges szaporítástól az ivartermékek (sperma és ikra) nem invazív (anyahalakat életben hagyó) kinyerési módszereiig. QTL markerek fejlesztése és alkalmazása: DNS-marker alapú stratégiák kifejlesztése és tesztelése, amelyek megengedik a vad halpopulációk értékes génjeinek egyidejű kimutatását és introgresszióját a tenyésztett halpopulációk genomjába, ugyanakkor minimalizálják a kiváló minőségű nukleusz-állomány és az introgressziós programból származó állományok közötti genetic lag -et. Ökotoxikológia Az ökotoxikológia terén a különböző anyagok vízi szervezetekre gyakorolt hosszú távú hatásainak (pl. a hormonális homeosztázis potenciális zavarai, potenciális hepatotoxikus és nefrotoxikus hatások) kiderítése megköveteli a krónikus haltesztek kivitelezésével kapcsolatos tudás javítását. Laboratóriumainkban ki kell dolgozni a fent említett vegyi anyagok GC-MS/MS vagy HPLC/MS/MS segítségével történő kromatográfiai mérési módszereit is. Haltakarmányozás Az új takarmánykiegészítők halak étrendjében játszott szerepének és hatásainak vizsgálata kihívást jelent az akvakultúra számára. Szükség van olyan eszközök (megfelelő biomarkerek) kifejlesztésére, amelyekkel mérhetőek és előre jelezhetőek az alternatív takarmányoknak a halak anyagcseréjére és egészségére gyakorolt hatásai, valamint meghatározható a különböző halfajok tápanyagszükséglete. A halivadék tápanyagszükséglete terén a Brachionus sp. és Artemia dúsítási technológiái új tudást hoznak a különböző tápanyagok hordozóiként használható nano- és mikroléptékű mechanikai rendszerekről a halivadék táplálkozásában. Az élelmiszer-minőség és -biztonság terén szükség van különböző szennyezők meghatározására alkalmas analitikai technikák kifejlesztésére, pl. antibiotikumok (biotesztekkel történő szűrés (SCAN-teszt), egyéb állatorvosi gyógyszerek (kokcidiosztatikumok, NSAID gyógyszerek, stb.), tengeri toxinok meghatározása LC-MS/MS segítségével, vagy újonnan kidolgozott invitro biotesztek a tápokban előforduló mikotoxinok és peszticidek meghatározására. Vizsgálni kell továbbá a halak energia- és tápanyag-metabolizmusát a vízben oldott gázok folyamatos mérése, az energiahasznosítás emészthetőségi vizsgálatokkal történő meghatározása és indirekt kalorimetria segítségével. Halimmunológia A kutatók nagy hiányossága a modern molekuláris biológiában alkalmazott legkorszerűbb biostatisztikai módszerek nem elégséges tudása. Korszerű tudást kell szerezniük a mennyiségi jellegekért felelős lokuszokról (QTL) és haltenyésztésben való alkalmazásukról is. Az immunrendszerért felelős gének

AQUAREDPOT 14 expressziójának vizsgálatához a halimmunológiai kutatócsoportnak a hagyományos biokémiai és immunológiai tesztek mellett ismernie kell a legkorszerűbb molekuláris módszereket is, mint pl. a valós idejű kvantitatív PCR-t. A csoportnak már van egy valós idejű PCR-készüléke, de a valós idejű PCR-adatok értékelési módszereinek terén új szaktudásra tehetnek szert, amelyet az új kutatási témákban hasznosíthatnak (pl. patogén szervezetek kimutatása hagyományos és valós idejű PCR-módszerekkel). A csoport kutatóinak frissíteniük és javítaniuk kell a halak patológiájára és betegségeire vonatkozó tudásukat is. Vízi ökológia A vízi ökológia terén az integrált vagy multitrofikus rendszerek kidolgozásának legfontosabb kutatási területei a tápanyagok dinamikája, a víz-üledék kölcsönhatások, a tápanyagok visszanyerése az akvakultúra-rendszerekben és a különböző ökotechnológiai elemek alkalmazása a vízminőség javítására. A HAKI kutatói jelentős eredményeket értek el, de e területeken, komplex jellegük miatt, nagy szükség van a tudáscserére, valamint a kutatási infrastruktúra rendszerfejlesztéssel egybekötött modernizációjára. Akvakultúra-technológia és -rendszerek, és akvakultúra-ökonómia A HAKI, kereskedelmi gazdaságokkal való szoros együttműködésben, mindig is aktív szerepet vállalt az akvakultúra-technológiák és -rendszerek fejlesztésében, azonban a korlátozott alkalmazotti létszám és erőforrások megakadályozzák, hogy az intézet lépést tartson az akvakultúra gyors technológiai fejlődésével. Az intézet adott alkalmazott kutatási területen meglévő kapacitásai nem elégítik ki az ágazat igényeit. Erős igény mutatkozik a technológiafejlesztést célzó kutatások feltételeinek javítására, mind az emberi erőforrások, mind az infrastruktúra terén, figyelembe véve azt is, hogy a halnevelő egységek technikai színvonala egyes előrehaladottabb gazdaságokon jóval magasabb, mint az intézetben. Akvakultúra-ökonómia A közép- és kelet-európai akvakultúra vidékfejlesztésben játszott szerepének megerősítése és az egy főre eső halfogyasztás növelése a régióban megköveteli a HAKI akvakultúraökonómiai kutatási és analitikai képességeinek megerősítését. Az ágazati és farmszintű pénzügyi elemzések (pl. ökonómiai modellek, termelési függvények és számviteli elemzések) és piackutatások színvonalának javítása érdekében a kutatóknak ismerniük kell a szakma módszertanát. Új, korszerű kísérleti rendszer létrehozása A fenti területeken végzett alapvető kutatómunkához elengedhetetlen egy korszerű beltéri kísérleti rendszer létrehozása, amely elkülönített vízkörű kis- és középméretű egységekből áll (az ismétlések és kontroll számára). Az utóbbi idők recirkulációs rendszerek fejlesztésére irányuló intenzív kutatásainak eredményeképpen modern, automatikus, korszerű víztisztítási, számítógépes vízminőség-ellenőrzési és biztonsági elemekkel ellátott rendszerek állnak a kísérleti munka rendelkezésére. 1.1.5. Akcióterv Az AQUAREDPOT projekt célja a HAKI tudományos és technológiai kutatási és innovációs potenciáljának megerősítése az alábbi célok elérése révén: Konkrét célok: A tudás és szakértelem fejlesztése az akvakultúra-kutatások terén a HAKI munkatársainak a középés kelet-európai régióban történő képzése révén; Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre; Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében; Az innovációs hatás javítása az ismeretterjesztési tevékenység jobb irányítása révén; Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs kapacitás növelése.

AQUAREDPOT 15 A gyengeségekből és fenyegetésekből levezetett szükségletekre reagáló akcióterv összefoglalása Gyengeség/Fenyegetés Szükséglet Akcióterv Munkacsomag A HAKI alacsony innovációs hatást gyakorol a magyar (és regionális) akvakultúrára Az innovációs hatás javítása Az innovációs hatás javítása az ismeretterjesztési tevékenység jobb irányítása révén Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs kapacitás növelése WP5 WP6 Elavult fizikai K+F infrastruktúra A meglévő kísérleti RAS túlméretezett és nem osztható fel, ezért nem teszi lehetővé a kisebb léptékű kísérletek párhuzamos lebonyolítását Hidegvízi vagy trópusi fajokkal való kísérletekhez szükséges felszerelés hiánya IP-menedzsmenttel kapcsolatos tapasztalatok hiánya Kutatók hiánya az akvakultúra mérnöki aspektusai és a rendszerfejlesztés terén Nem elégséges szaktudás az interdiszciplináris megközelítések alkalmazásához, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy az intézet kulcsszerepet tölthessen be a vidékfejlesztésben A nyelvi korlátok hátrányosan befolyásolják a nemzetközi együttműködést és a projektekben való részvételt Korszerű megközelítések hiánya a szaktanácsadás terén, mivel a munkatársaknak csak egy kis hányada tanult A fizikai K+F infrastruktúra fejlesztése A fizikai K+F infrastruktúra fejlesztése A fizikai K+F infrastruktúra fejlesztése Az IP-vel kapcsolatos tudás és az IPmenedzsment fejlesztése Az akvakultúra mérnöki aspektusaiban és a rendszerfejlesztésben jártas szakértő felvétele Intenzívebb kapcsolat más, a haltenyésztésben érdekelt (haltenyésztőkkel, politikusokkal, környezetvédőkkel) partnerekkel Intenzívebb nemzetközi kapcsolatok és külföldi képzéseken való részvétel Magasabb innovációs hatású kutatóintézetek szaktanácsadási szolgáltatásainak tanulmányozása Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében Stratégiai szellemitulajdon-fejlesztési terv kidolgozása az IP kezelése és védelme és az innovációs kapacitás növelése érdekében Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén WP4 WP4 WP4 WP6 WP3 WP2 WP2 WP2

AQUAREDPOT 16 vezető nyugati egyetemeken A projekt-előkészítés, -megvalósítás és -értékelés korszerű módszerei kevéssé ismertek, és e téren a tapasztalatok is korlátozottak Tapasztalt kutatók felvételének nehézsége a félreeső elhelyezkedés miatt A jelenlegi ágazati szereplők innováció iránti bizalmatlansága akadályozhatja az új K+F eredmények elterjesztését A HAKI elveszítheti az európai és regionális akvakultúra K+F-ben jelenleg betöltött pozícióját és szerepét (fontos technikai fejlesztések Csehországban és a nyugat-európai egyetemeken) Az EU strukturális fejlesztési alapjai által a halászatfejlesztési K+F számára kínált lehetőségek kevéssé hatékony kihasználása Projektek terén aktívabb intézmények projektmenedzsmentjének tanulmányozása A félreeső elhelyezkedés korszerű kutatási infrastruktúrával és magas fizetésekkel való kompenzációja Az innovációs hatás javítása Az emberi és fizikai kutatási infrastruktúra fejlesztése A nemzetközi K+F együttműködés fokozása A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében Az innovációs hatás javítása az ismeretterjesztési tevékenység jobb irányítása révén Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs kapacitás növelése A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén WP2 WP3 WP4 WP5 WP6 WP2 WP3 WP4 WP2 1.1.6. Célok és mérhető eredmények a. A know-how és tapasztalatok cseréje A HAKI hosszú távú emberierőforrás-fejlesztési céljai: a nagyobb tudományos eredmények és a közép- és kelet-európai régió haltenyésztési ágazatára gyakorolt nagyobb innovációs hatás. A partnerintézményekkel való együttműködés (látogatások, képzések és workshopok) elősegítik a know-how és a kutatási eredmények átadását a HAKI teljes munkaidős alkalmazottainak, közvetve pedig a régió kutatóinak és haltermelőinek. A tudományos ismeretanyag cseréje a magyar és a partnerintézményekben dolgozó kutatók között hozzájárul a közös kutatási programok kidolgozásához. A know-how és a tapasztalatok cseréje az AQUAREDPOT projektben az alábbiak révén valósul meg: Tapasztalt kutatók látogatásai a partnerintézményekből a HAKI-ba: a partnerintézmények vezető szakértői a HAKI-ba látogatnak, hogy segítsék az intézet kutatási kapacitásainak fejlesztését. Legalább

AQUAREDPOT 17 15 tapasztalt kutató látogatja meg a HAKI-t tudáscsere céljából. A tervezett látogatásokat és tudományos szakterületeket a WP2 munkacsomag leírása tartalmazza. A HAKI kutatóinak látogatásai a partnerintézményekben: A magyar kutatók a partnerintézményekben megismerik az élvonalbeli technológiákat és legkorszerűbb analitikai módszereket az akvakultúrarendszerek tervezése, a haltakarmányozás, az élettan és halegészségügy, a tenyésztés és genetika, a hulladékgazdálkodás és az akvakultúra környezeti hatásai, az ökotoxikológia és a szocioökonómia terén. Legalább 20 kutatónak (köztük 9 nőnek) lesz alkalma meglátogatni legalább egy partnert. A tervezett látogatásokat és tudományos szakterületeket a WP2 munkacsomag leírása tartalmazza. Fiatal kutatók képzése a HAKI-ban: A HAKI fiatal kutatóinak (PhD-hallgatók, pre- és posztdoktorok) oktatása tanfolyamok keretében történik, amelyeket azért szervezünk, hogy a résztvevők elsajátíthassák azokat a módszereket és azt a speciális szaktudást, amelyekre szükségük lesz tudományos karrierjük során (kutatásmódszertan, adatértékelés, publikációs készségek, doktori értekezés írása, előadások tartása, stb.). Workshopok a kutatási eredmények haltermelőknek való átadása céljából Az AQUAREDPOT projekt kifejezett célja a régió akvakultúra-fejlesztésének elősegítése a tudományos munka javításán és a legújabb tudományos eredmények haltermelőknek és beruházóknak való átadásán keresztül. A tudástranszfer javításának a gyakorlatorientáltabb K+F munkán kell alapulnia, amely figyelembe veszi a régió szocioökonómiai jellemzőit is. Két workshopot a regionális akvakultúra-fejlesztés prioritásai és a haltermelők és beruházók (a jövő haltermelési ágazata) igényei közötti szakadék áthidalásának szentelünk, aminek érdekében összehozzuk Közép- és Kelet-Európa kutatóit és termelőit. A workshopok témája az alábbi lesz: o Recirkulációs technológiák (koncepció, design, tervezés, méretezés, üzemeltetés, stb.) zárt o és nyitott rendszerekben (Csehország, 2013) Innovatív haltenyésztési technológiák nyitott rendszerekben és az alacsony beruházási igényű tenyésztési lehetőségek esetében alkalmazható technikai megoldások (Litvánia, 2014) A fenti workshopok előadásai alapján két kézikönyvet adunk ki 4 nyelven: angolul, oroszul, magyarul és románul. b. Tapasztalt kutatók felvétele A program keretében tapasztalt kutatók felvételét tervezzük, akik hatékonyan tudják használni a felújított kutatási infrastruktúrát. Különös figyelmet szentelünk olyan embereknek, akik külföldi specializáció után vissza szeretnének térni a HAKI-ba. Jelenleg a HAKI egy volt kutatója dolgozik külföldön. Reményeink szerint a jelen projekt által biztosított lehetőségek felhasználhatóak lesznek arra, hogy biztosítsák az intézetbe történő visszatérését. A projektben további öt tapasztalt kutató és mérnök felvételét tervezzük az akvakultúra mérnöki aspektusai, a haltakarmányozás és a csuka, süllő és harcsa tenyésztéstechnológiája terén (legalább 4 éves kutatási gyakorlattal), mind Magyarországról, mind a közép- és kelet-európai régióból. Az újonnan felvett kutatókat a projekt keretében alkalmazzuk legfeljebb 36 havi időtartamra, azután pedig a HAKI kutatói állományát fogják erősíteni. A felvenni kívánt személyek listáját a WP4 munkacsomag leírása tartalmazza. c. A kutatási eszközök modernizálása és fejlesztése Az anyagi források megerősítése új kutatási egységek és eszközök létrehozása, fejlesztése és beszerzése révén valósul meg: Fedett kísérleti rendszer A HAKI kísérleti stratégiájával összhangban létre kell hozni egy, az akvakultúra-fejlesztési kísérleteket kiszolgálni képes, új, korszerű, rugalmas fedett kutatási egységet, mivel az intézet meglévő fedett recirkulációs rendszere már 30 éve szolgál a kontrollált körülmények között végzett halas kísérletek alapvető helyszíneként. A rendszer üzemelése igen megbízhatatlanná vált, a minőségi kísérletekhez szükséges biztonsági és higiéniai feltételek nem garantálhatóak, és a rendszer energiahatékonysága nagyon alacsony. Az új rendszer a nagyszámú kutatási program által megkövetelt különböző (élettani, takarmányozási, immunológiai és halnevelési) halas kísérletek alapvető helyszínéül fog szolgálni. A rendszert speciális, élettani kísérletek lebonyolítását lehetővé tevő műszerekkel (a halak anyagcseréjének

AQUAREDPOT 18 és táplálkozásának kutatásához szükséges kiegészítő eszközökkel, pl. respirométerrel, ürülékgyűjtővel, Kjeldahl-N készülékkel) és vízminőség-monitorozó rendszerrel szereljük fel. Halastavi kombinált intenzív-extenzív (KIE) rendszerek kialakításához és a halastavi tápanyagforgalommal kapcsolatos kísérletekhez szükséges felszerelés. d. Stratégiai szellemitulajdon-fejlesztési terv kidolgozása A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) felkérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, hogy segítse a HAKI innováció-menedzsmentjét és szellemitulajdon-kezelési képességét, elősegítendő az intézet által előállított tudás és technológia védelmét és hasznosítását. Az előzetes egyeztetések során az alábbi főbb támogatási területek kerültek meghatározásra: az IP potenciál értékelése előzetes IP-felmérés és a HAKI meglévő IP-értékeiről szóló jelentés. A szolgáltatás a felmérés eredményei alapján felvázolja a főbb potenciális fenyegetéseket és lehetőségeket, és ajánlásokat fogalmaz meg a HAKI IP-menedzsmentjének fejlesztésére vonatkozóan. IP-menedzsment rendszer és portfólió kidolgozása Segítség egy IP-menedzsment rendszer kidolgozásában, amely magában foglalja az intézet meglévő belső IP-politikájának felülvizsgálatát és módosítását a jogi változásokkal összhangban. A menedzsment-rendszer a standard dokumentáció és a szellemi tulajdon házon belüli kezeléséhez szükséges űrlapok kidolgozásával is támogatja az intézetet. A szolgáltatás által nyújtott támogatás magában foglalja egy IP-portfólió kidolgozását is, különös tekintettel a védjegyekre és a szabadalmazhatósági véleményekre. IP-képzés és tudatosság-növelés Az IP-képzési és tudatosság-növelési szolgáltatás a HAKI 5 munkatársának alapfokú iparjogvédelmi tanfolyamát és adatbázis-keresési képzését foglalja magában. Emellett a szolgáltatás részét képezi az SZTNH szellemitulajdon-rendszerekről és kezelésükről szóló információs csomagja és képzési anyaga. A mérhető eredmények összefoglalása: Célok Mérhető eredmények Kutatócsere Partnerintézmények kutatóinak látogatása a HAKI-ban: 23 látogatás 13 témában HAKI kutatóinak látogatása a partnereknél: 62 látogatás 14 témában Képzések és workshopok Fiatal kutatók képzése a partnereknél: 46 kiutazás 12 képzés keretében Fiatal kutatók képzése a HAKI-ban: 6 képzési tanfolyam 2-napos workshop Recirkulációs technológiák (koncepció, design, tervezés, méretezés, üzemeltetés, stb.) zárt és nyitott rendszerekben címmel 1-napos workshop Innovatív haltenyésztési technológiák nyitott rendszerekben és az alacsony beruházási igényű tenyésztési lehetőségek esetében alkalmazható technikai megoldások címmel Kutatók felvétele 1 kutató visszatérése a HAKI-ba külföldről 1 tudományos főmunkatárs külföldről 1 technikai szakértő 5 posztdoktor Magyarországról és KKE országokból Kutatási eszközök fejlesztése 1 fedett kísérleti rendszer 4 különálló vízkörrel és a kutatáshoz szükséges műszerezettséggel KIE rendszer kialakításához szükséges felszerelés (medencék, levegőztetők, pumpák) 1 DNS-szekvenáláshoz szükséges genetikai analizátor

AQUAREDPOT 19 1.2. A támogatási mechanizmus minősége és hatékonysága, és a kapcsolódó munkaterv 1.2.1. A munkaterv általános stratégiája A cél a HAKI kutatási kapacitásának és hatásának megerősítése A kutatási kapacitás fejlesztésének általános stratégiája a kutatási potenciál felszabadítása három intézkedéscsoport segítségével: Az emberi kapacitások fejlesztése a tudományos hatás, az EU által finanszírozott regionális és nemzeti pályázatokban elért sikerráta és a magyar (és regionális) akvakultúrára gyakorolt innovációs hatás javítása érdekében az alábbiak révén: o kutatócsere kiemelkedő kutatóintézményekkel o kutatók képzése o tapasztalt kutatók felvétele A kutatás anyagi kapacitásainak fejlesztése a kutatási programok elősegítése érdekében az alábbiak révén: o o egy új fedett, rugalmas és költséghatékony kísérleti rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi új élettani kísérletek beállítását és javítja a kutatási kapacitásokat (több párhuzamos kísérlet), az élettani és táplálkozási kísérletekhez szükséges kiegészítő felszereléssel. egy új halastavi kísérleti rendszer létrehozása a kombinált multitrofikus rendszerek fejlesztésével kapcsolatos kutatásokhoz, a tápanyagforgalommal kapcsolatos tavi kísérletekhez szükséges felszereléssel kiegészítve. A szellemi tulajdon kezelésének javítása a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésének elősegítése, és így az innovációs hatás fokozása érdekében Az AQUAREDPOT projekt fenti általános stratégiájának megvalósítása érdekében hat munkacsomag került kialakításra: WP1: Projektmenedzsment WP2 A tudás és készségek fejlesztése az akvakultúra-kutatásokban WP3 Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre WP4 Az akvakultúra-kutatások infrastruktúrájának fejlesztése WP5 Az innovációs hatás fokozása ismeretterjesztési tevékenység révén WP6 Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása Ezek a munkacsomagok felölelik mindazokat a szükséges lépéseket, amelyeket meg kell tenni a kutatási kiválóság eléréséért, a jövőbeli kutatási kapcsolatokért mind regionális, mind európai szinten, valamint a fenntartható akvakultúrával kapcsolatos tudományos ismeretanyag cseréjének nagyobb hatékonyságáért.

AQUAREDPOT 20 1.2.2. Az AQUAREDPOT projekt tevékenységeinek időrendjét mutató Gantt-diagram