SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA 1

TARTALOMJEGYZÉK Preambulum... 3 1. A Sport Állandó Választottbíróság szervezete... 3 2. A Választottbíróság Elnöke... 3 3. Sport Állandó Választottbíróság kiköthetősége és a kikötés módja... 4 4. Sport Állandó Választottbíróság hatásköre... 5 5. A választottbírák... 5 6. Kifogás a választottbírákkal szemben, a kizárás... 6 7. A választottbírói megbízatás megszűnése egyéb okból... 6 8. Választottbírósági eljárás során irányadó szempontok... 7 9. Jogalkalmazás... 7 10. Választottbírósági eljárás megindítása... 7 11. A felek képviselete... 8 12. Az eljáró tanács megalakulása... 8 13. A választottbírósági eljárás időtartama... 9 14. Keresetlevél és a válaszirat... 9 15. Értesítés, idézés és kézbesítés...10 16. Közlési határidők és a közlés módja...10 17. Ideiglenes intézkedések...11 18. A bíróság által nyújtott jogsegély...11 19. Perérték...11 20. Szóbeli tárgyalás...12 21. A fél mulasztása...12 22. Beavatkozás az eljárásba...12 23. Viszontkereset és a beszámítási kifogás...12 24. A tárgyalás elhalasztása, az eljárás szünetelése és felfüggesztése...13 25. A tárgyalás berekesztése...13 26. Lemondás a szabályzat alkalmazásáról...13 27. A választottbírósági tárgyalás jegyzőkönyve...13 28. Az eljárás befejezése...14 29. A Választottbíróság döntései...14 30. A határozat formája...14 31. A választottbírósági ítélet tartalma...15 32. A választottbírósági határozat kihirdetése, közlése...15 33. A választottbírósági ítélet kiegészítése és kijavítása...16 34. A választottbírósági ítélet végrehajtása...16 35. Az eljárás megszüntetése ítélethozatala nélkül...16 36. Egyezség...16 37. Költségek...17 38. Regisztrációs díj...17 39. Választottbírák tiszteletdíja...17 40. Díjcsökkentés...17 41. Eljárási illeték...17 42. A perköltség viselése...18 43. Választottbírósági díj csökkentése, részbeni visszatérítése...18 44. Költségek előlegezése...18 45. Elektronikus ügyintézés...18 46. Az ítélet érvénytelenítése...19 47. Bírósági hatáskör - a 46. -ban foglaltak kivételével...19 48. Értelmező rendelkezések...19 49. Mintaklauzula választottbírósági szerződéshez...20 50. Hatálybalépés...20 2

Preambulum A sport különösképpen a versenysport a nyilvánvaló előnyei mellett, az abban résztvevők között konfliktushelyzetet teremthet, amelynek megszüntetésében, az egyéni és közösségi érdekek érvényesülése mentén a Választottbíróság eljárásának kitüntetett szerepe lehet. A sport közegében kialakult eltérő álláspontok gyors és szakszerű tisztázása, feloldása és rendezése bizonyíthatja, hogy a sport nemcsak teremti, de meg is oldja e területen keletkező vitákat. Ennek előrebocsátása mellett a választottbírósági eljárás fókuszában a felek kölcsönös megállapodása, megegyezése áll, s mintegy ultima rátióként kerül sorra, következhet a választottbírósági eljárás megindítása, majd a döntés meghozatala, amely jelen Eljárási Szabályzatban rögzített módon és rendben történik. Felek ennek tudatában vetik alá magukat a Sport Állandó Választottbíróság eljárásának, amelynek során a pártatlanságnak, a szakszerűségnek és a gyorsaságnak érvényesülnie kell. 1. A Sport Állandó Választottbíróság szervezete 1. A Választottbíróság a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) keretén belül működik. 2. Elnökét és legalább 15 tagját a MOB Elnöksége választja meg 4 (négy) évi időtartamra azzal, hogy a 15 tag közül 2 tagot a MOB javasol. 3. A Választottbíróság Elnökévé és tagjává csak jogi szakvizsgával és legalább 5 (öt) évi joggyakorlattal, a sport területén jártas, tapasztalatokkal rendelkező jogász választható meg. Nem lehet választottbíró az, aki a választottbíráskodásról szóló törvény 12. -ának hatálya alatt áll. 4. A Választottbíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit a MOB biztosítja. 5. A Választottbíróság Eljárási Szabályzatát a megválasztott bírák állapítják meg. Hatálybalépéséhez az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérése után a MOB jóváhagyása szükséges. 6. A Választottbíróság székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3., amely egyben a tárgyalások helye is. A Felek indokolt közös kérelmére a tárgyalás a Választottbíróság Elnökének külön engedélyével más helyen is megtartható. 2. A Választottbíróság Elnöke 1. A Választottbíróságot az Elnök képviseli belföldi illetve külföldi kapcsolataiban. 2. A Választottbíróság Elnöke ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy jelen Eljárási Szabályzat a hatáskörébe utal. 3. A Választottbíróság Elnökének feladata különösen: 3

a) a beérkezett keresetlevelet megvizsgálja, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a felperest, b) értesíti alperest a felperesi keresetlevél beérkezéséről, a válaszirat előterjesztésére felhívja a választottbírói névjegyzéket csatolva, c) hatáskör hiányát állapítja meg, d) az eljárást az eljáró tanács megalakulása előtt megszüntetheti, e) a választottbírót, tanácsot jelöl a 3. 3. bekezdés szerinti ügyekben a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, f) választottbírót jelöl az alperes helyett, g) ideiglenes intézkedéseket tehet, h) a feleket felhívja mulasztásaikra, i) értesíti a feleket az eljáró tanács megalakulásáról, j) a felek közös, indokolt kérelmére a tárgyalás megtartását, lefolytatását a Választottbíróság székhelyén kívül engedélyezi, k) biztosítja, hogy peres felek jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolhassák, l) választottbíróval szembeni kifogás esetén eljár, m) választottbírósági díjak csökkentése, visszatérítése iránt intézkedik, n) a választottbíró különvéleményébe betekintést engedhet. 4. Elnök helyett - annak akadályoztatása esetén - azonos jogkörrel, az általa kijelölt választottbíró is eljárhat, aki az Elnökkel írásban megállapodhat abban, hogy az ügyek meghatározott részében ő jogosult intézkedni az Elnök utólagos tájékoztatása mellett. 5. Az Elnök hatáskörében gyakorolt intézkedéseit pervezető végzésbe foglalja. 3. Sport Állandó Választottbíróság kiköthetősége és a kikötés módja 1. Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha a) a vita tárgya a sporttal kapcsolatos, továbbá b) a felek ezt az eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték, és c) az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkeznek, d) vagy ha a vita eldöntésére a Sport Állandó Választottbíróságot külön törvény felhatalmazza. 2. Választottbírósági szerződés a Felek megállapodása, kölcsönös alávetési nyilatkozata, amely önálló szerződésben vagy más szerződés részeként köthető. A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni, akár üzenetváltással is, levél, távirat, e-mail útján, vagy más a Felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön keresztül. Írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy közöttük választottbírósági szerződés létrejött. 3. A törvényben megjelölt esetekben nincs szükség kölcsönös alávetési nyilatkozatra, választottbírósági szerződésre a) a versenyengedély kiadására, visszavonására vonatkozó, b) az igazolási és átigazolási, c) a sportfegyelmi és d) az indulási joggal kapcsolatos ügyekben akkor, ha ezekben egyébként bírósági eljárásnak van helye. Idevonatkozó kérelmeket a sportoló, a sportszakember, a sportszövetség terjeszthet elő. 4

4. Nincs helye a választottbírósági eljárásnak az 1952. évi III. tv. (Pp.) XV-XXIII. fejezeteiben foglalt eljárásokban, továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja. 4. Sport Állandó Választottbíróság hatásköre 1. A Választottbíróság az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben jár el: a) sportszövetségek és tagjaik illetve a tagok egymás közötti a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkező jogvitákban; b) sportszövetségek illetve a sportolók és sportszakemberek közötti jogvitákban; c) sportszervezetek illetve sportolók és sportszakemberek közötti jogvitákban. 2. Nem áll ellentétben a Választottbíróság hatáskörének kikötésével és nem jelent arról lemondást, ha valamelyik fél ideiglenes vagy biztosítási intézkedés elrendelése végett a Bírósághoz fordul. 3. A Választottbíróság saját hatáskörét vagy annak hiányát hivatalból vagy kérelemre köteles megvizsgálni. Megállapítja a hatáskör fennállását vagy hiányát. A hatáskörrel kapcsolatos kifogást legkésőbb a válaszirat előterjesztésekor kell közölni, míg a hatáskör túllépésére vonatkozó indítványt a hatáskör feltételezett túllépésekor kell előterjeszteni. A kifogás késedelme alól a fél kimentheti magát. Az a tény, hogy a fél választottbírót jelöl, nem zárja el őt attól, hogy hatásköri kifogást terjesszen elő. Ha a Választottbíróság a kifogás előterjesztése után a hatáskörét megállapítja, úgy a döntéstől illetve a döntésről kapott értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül bármelyik fél a megyei (fővárosi) bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A bírósági döntés meghozataláig a Választottbíróság folytathatja az eljárást, határozatot hozhat. 4. Ha a Választottbíróság a hatáskörének hiányát állapítja meg, úgy az eljárást végzéssel megszünteti, s egyidejűleg rendelkezik a költségekről. 5. Ha a bíróság az adott ügyben a már meghozott választottbírósági döntést követően hozná meg határozatát a hatáskör kérdésében, úgy az érdekelt fél jogait úgy tarthatja fenn, hogy a választottbírósági döntés közlésétől számított 60 napon belül a választottbírósági döntés érvénytelenítése iránt keresetet terjeszt elő a fővárosi (megyei) bíróság előtt. 6. Választottbíróság alatt mind az egyedül eljáró választottbírót, mint a több bírából álló választottbírósági tanácsot egyaránt érteni kell. 5. A választottbírák 1. A választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el és teljes titoktartásra kötelezettek, még az eljárás megszűnte után is. Mindezekről a választottbírói kijelölésük alkalmával írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni. 2. A feleknek a kijelölendő választottbíróval való kapcsolatfelvétele kizárólag a felkérésre irányulhat. A jelölés előtt és után a vitás ügyről nem konzultálhatnak, a választottbírótól szakvéleményt, jogi álláspont kifejtését, jogi tanácsot az adott ügyre vonatkozóan a felek nem kérhetnek. 5

3. Az adott ügyben eljáró választottbíró haladéktalanul köteles feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétséget ébreszt függetlensége, pártatlansága tekintetében. 4. Felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma csak páratlan lehet. Ha külön megállapodás nem utal az egyesbírói eljárásra, úgy a választottbíráskodás háromtagú tanácsban történik. 5. A névjegyzékben szereplő választottbírói tisztséggel összeférhetetlen a választottbírónak a Sport Állandó Választottbíróság előtti jogi képviselőként való eljárása. 6. Kifogás a választottbírákkal szemben, a kizárás 1. A fél kifogással élhet a választottbíró vagy a Választottbíróság Elnöke személye ellen, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétséget ébresztenek pártatlansága vagy függetlensége tekintetében. A fél az általa választott illetve jelölt választottbíró ellen csak olyan okból élhet kifogással, amely a jelölést követően vált előtte ismertté. A kifogás előterjesztését attól a naptól számított 8 napon belül kell előterjeszteni, amikortól a kifogásolt körülményekről a fél tudomást szerez. 2. A választottbíró, a Választottbíróság Elnöke köteles az eljáró tanács többi tagjának és a feleknek haladéktalanul bejelenteni, ha olyan körülmény jut tudomására, amely függetlenségével, pártatlanságával nem áll összhangban. 3. Ha a kifogással a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró nem mond le, vagy a másik fél nem ért egyet az indítvánnyal, a kifogás ügyében az eljáró tanács többi tagja határoz. Szavazategyenlőség esetén a Választottbíróság Elnöke dönt. Ha a kifogás az egyesbíró ellen vagy az eljáró tanács két tagja ellen érkezik, úgy a kifogás tárgyában a Választottbíróság Elnöke dönt. Elnök dönt továbbá mindazon esetekben, amikor a kifogás a teljes válaszottbírói tanács ellen érkezik be. 4. Ha a kifogás ügyében helytadó határozat születik, új választottbírót, új tanács elnököt kell választani vagy jelölni. 5. A kizárás kérdésében hozott határozat ellen 30 napon belül a válaszottbíráskodásról szóló törvény 51. -a szerinti bírósághoz lehet fordulni. E döntés meghozataláig a Választottbíróság folytathatja az eljárást, határozatot is hozhat. 6. Ha a bíróság az adott ügyben a már meghozott választottbírósági döntést követően hozná meg határozatát a kizárási indítvány kérdésében, úgy az érdekelt fél jogait úgy tarthatja fenn, ha a választottbírósági döntés közlésétől számított 60 napon belül a választottbírósági határozat érvénytelenítése iránt keresetet terjeszt elő a fővárosi (megyei) törvényszék előtt. 7. A választottbírói megbízatás megszűnése egyéb okból Megszűnik továbbá a választottbíró megbízatása, ha a) a választottbíráskodásról szóló törvény 12. -ában rögzített feltételeknek a választottbíró a kijelölés elfogadása után beállt változás miatt nem felel meg, b) képtelenné válik feladatai ellátására, 6

c) ha kellő időben nem jár el, d) a tisztségéről lemond, e) a felek megállapodnak a megbízatás megszüntetésében. A felek közötti, a választottbírói megbízatás megszűnésével kapcsolatos vitában a választottbíráskodásról szóló törvény 51. -a szerinti bíróság dönt. 8. Választottbírósági eljárás során irányadó szempontok 1. A Választottbíróság jelen eljárási szabályzat szerint jár el, törekednie kell arra, hogy a felek között a jogvita békés úton nyerjen rendezést. 2. Az eljárás során tiszteletben kell tartani az egyenlő elbánás elvét, valamint azt, hogy a felek az ügyeiket előadhassák. 3. A félnek joga van megismerni az eljárás valamennyi anyagát, beadványokat, bizonyítékokat, eljárási cselekményeket. Álláspontját szóban vagy írásban egyaránt előadhatja. 4. A választottbírósági eljárás nem nyilvános, ettől a Válaszottbíróság csak a felek egyetértésével térhet el. 5. A Választottbíróság az adott ügyről, a felek személyéről, a meghozott határozatokról felvilágosítást nem adhat. A határozatot jogi gyűjteményben, írott vagy elektronikus eszközök felhasználásával úgy hozható nyilvánosságra, hogy a felek személyes adatai előzetesen törlésre kerülnek. 9. Jogalkalmazás 1. Választottbíróság előtti eljárásban a magyar anyagi jogot vagy a felek által kikötött jogot kell alkalmazni jelen Eljárási Szabályzat keretei között. 2. Ha az adott tényállásra vonatkozó szabályt bármilyen oknál fogva alkalmazni nem lehet, vagy alkalmazandó szabályt az Eljárási Szabályzat nem tartalmaz, úgy a Választottbíróság a legjobb belátása szerint ítéli meg az ügyet, illetve a felek egyező kérésére méltányosság alapján dönti el a vitát. 3. A sportszerződésekre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a Sporttörvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 10. Választottbírósági eljárás megindítása 1. A Sport Állandó Választottbíróság előtti választottbírósági eljárás azon a napon indul, amelyen a felperesi keresetlevél a Választottbírósághoz beérkezik. 2. A perindítás hatálya akkor áll be, amikor a Válaszotttbírósághoz benyújtott keresetet az ellenérdekű féllel közlik. 3. Ha a Választottbíróság Elnökének megállapítása szerint a keresetlevél nem felel meg a jelen eljárási szabályzatban foglalt követelményeknek, úgy felszólítja felperest a megállapított hiányok pótlására, megfelelő határidő kitűzésével. 7

Ha a felperes a hiányokat nem pótolja akkor a Választottbíróság Elnöke az eljárást végzéssel megszünteti. 4. A Választottbíróság Elnöke a keresetlevél kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti az eljárásról az alperest, megküldi a keresetlevelet és mellékleteit, valamint a választottbírák névjegyzékét azzal, hogy ő is haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül jelölje meg választottbíráját, s küldje meg válasziratát, azzal, hogy ha a megadott határidőn belül választottbírót nem jelöl, akkor helyette a Választottbíróság Elnöke jelöli ki az alperesi választottbírót. 5. Az alperes kérelmére a válaszirat beküldésére irányadó határidő meghosszabbítható, a felperes egyidejű értesítése mellett. Amennyiben az alperes a meghosszabbított határidőben sem terjeszti be a válasziratát, úgy az eljáró tanács a határozatát a rendelkezésre álló okiratok alapján hozza meg. Az alperes mulasztása sem jelentheti azt, hogy a jogvitát az eljáró tanács tárgyalás tartása nélkül zárja le, mert biztosítani kell, hogy alperes ellenkérelmét, az ügyét előadhassa. 6. A választottbírósági eljárás folyamán a fél keresetét, védekezéseit, előadásait módosíthatja, kiegészítheti a tisztességes eljárás keretei között, ha az nem vezet az eljárás megengedhetetlen elhúzódásához. 11. A felek képviselete 1. Felek a választottbírósági eljárásban személyesen vagy szabályszerű meghatalmazással bíró képviselőik útján vehetnek részt. 2. Az eljárást befejező határozatban megítélt perköltséget közvetlenül a fél képviselőjének kell teljesíteni. 12. Az eljáró tanács megalakulása 1. A három választottbíróból álló Válaszottbíróság esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl, s az így kijelölt választottbírák választják meg a tanács Elnökét, mint a harmadik választottbírót. 2. A 3. 3. bekezdése szerinti kérelemre induló ügyekben a Választottbíróság Elnöke a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül jelöli ki az eljáró tanácsot (egyesbíró). 3. A jelölt választottbírók külön okiratban tesznek elfogadó nyilatkozatot az értesítéstől számított 8 napon belül. Amennyiben a jelölt választottbíró a jelölést nem fogadná el, úgy a feleknek új választottbírókat kell jelölniük. 4. Ha a választottbírósági szerződésben a felek egyesbírói eljárásban állapodtak meg, úgy az egyesbírót a felperes jelöli. Az alperesnek jogában áll az egyesbírói kikötés ellenére is választottbírósági tanács eljárását igényelni úgy, hogy a tanácsban történő eljárás további díját neki kell előlegeznie. 8

5. Az eljáró tanács megalakulásáról és összetételéről a Választottbíróság Elnöke, vagy az eljáró tanács Elnöke haladéktalanul értesíti a feleket. 6. A tanács megalakulásától kezdve az eljárás lefolytatásához szükséges intézkedéseket az eljáró tanács teszi meg. 13. A választottbírósági eljárás időtartama 1. A Választottbíróság a választottbírói tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani és annak befejezésekor, vagy annak befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal fejezi be. 2. Bármelyik fél különösen indokolt vagy a felek közös kérésére a Választottbíróság az eljárást - elhalaszthatja, - szüneteltetheti (maximum 3 hónap időtartamra), - felfüggesztheti (egy alkalommal), - széles körű bizonyítást folytathat le, amely a tárgyalás szükségszerű elhúzódásával járhat együtt. Ebben az esetekben is a tárgyalások befejezésekor vagy befejezésüktől számított 15 napon belül az eljárást határozathozatallal kell befejezni. 3. A 3. 3. bekezdése alatti ügyekben az eljáró tanács (egyesbíró) kijelölésétől számított 15 napon belül tárgyalást kell tartani, és a tárgyalás befejezésekor vagy a befejezéstől számított 15 napon belül a Sportszövetség határozatát a Választottbíróság a) a kérelem elutasítsa mellett helybenhagyja, b) azt megváltoztatja, illetőleg c) hatályon kívül helyezi (új eljárásra utasítással vagy anélkül). 14. Keresetlevél és a válaszirat 1. A keresetlevélnek tartalmaznia kell: - felek nevét és címét, - a választottbírósági szerződést illetve a Választottbíróság hatáskörének kikötését igazoló adatokat, - felperes kereseti kérelmét, - a kereset jogalapját és azoknak a tényeknek a kifejtését, amelyekre felperes a követelését alapítja, bizonyítékokra való hivatkozást, - perértéket és annak alapjául szolgáló tényeket és okiratokat, - a felperes által jelölt választottbíró családi és utónevét, annak rögzítését, hogy a választottbíró kijelölését kéri, - a keresetlevélhez mellékelt iratok felsorolását, - a választottbírósági eljárás illetékének és díjainak (regisztrációs díj, választottbírák tiszteletdíja) befizetését igazoló iratot, - a felperes aláírását vagy meghatalmazással igazolt jogi képviselőjének aláírását. 2. Az alperesi válasziratban ki kell térni a keresetlevél valamennyi részére. A védekező irathoz mellékelni kell azokat a bizonyítékokat, iratokat, amelyekre alperes a védekezését alapítja, illetve álláspontját bizonyítja. 9

3. A Választottbíróság Elnöke a beérkezett keresetlevelet abból a szempontból megvizsgálja, hogy alakilag és tartalmilag megfelel-e, illetőleg hiánypótlásra szorul-e vagy sem, s ahhoz képest ad ki hiánypótlásra rendelkezést. 4. Az eljáró tanács az eljárás bármelyik szakaszában elrendelheti az ügy további írásbeli előkészítését és/vagy okirati bizonyítékok csatolását. 5. A választottbírósági ügyekben a felek beadványaikat annyi példányban kötelesek benyújtani, hogy abból mindegyik félnek (a beavatkozónak is) egy-egy példány jusson, a Választottbíróságnak pedig 4 példány. 15. Értesítés, idézés és kézbesítés 1. A Választottbíróság a peres feleket értesíti a keresetlevél beérkezéséről, a felek által teendő intézkedésekről, a tárgyalás tartásának időpontjáról és helyéről, valamint más lényeges és szükséges körülményekről. 2. Az értesítésnek és az idézésnek olyan időpontban kell megtörténnie, hogy mindegyik félnek legalább 8 nap álljon rendelkezésre. Ettől a felekkel történő előzetes egyeztetés alapján el lehet térni figyelembe véve a 13. 1. és 3. bekezdésében foglalt határidőket is. 3. Ha a félnek meghatalmazottja van, úgy a fél helyett a bírósági iratokat a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. 4. Ha a felet vagy törvényes képviselőjét személyes meghallgatásra kell idézni, úgy az értesítést személyre szólóan kell megtenni. 5. A bírósági iratokat postai szolgáltató útján kell kézbesíteni, a hivatalos iratok kézbesítésre vonatkozó jogszabályok szerint. A felek beleegyezésével az értesítések e-mail útján is történhetnek, de a bírósági eljárást lezáró határozat, ideértve a permegszüntető végzést is, csak tértivevényes postai kézbesítéssel tekinthető közöltnek. 16. Közlési határidők és a közlés módja 1. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, bármilyen írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor a) azt a címezettnek személyesen átadták, vagy b) azt a székhelyére, illetve telephelyére, magánszemély esetén lakóhelyére (a továbbiakban együtt: székhelyére) postai úton kézbesítették. 2. Ha az 1. bekezdés b) pontjában felsoroltak közül egyik sem állapítható meg, az ajánlott tértivevényes levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon, a címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított 8. napon, külföld címzett esetében a 15. napon átvettnek kell tekinteni. Érvényes kézbesítésnek minősül, ha a küldeményt a posta nem kereste, az átvételt megtagadta vagy ismeretlen helyre költözött kézbesítési feljegyzéssel küldi vissza. 3. Jogi képviselővel eljáró felet a jogi képviselő útján kell értesíteni az eljárási cselekményekről. 10

4. Peres felek periratait és mellékleteit a Választottbíróság tagjainak külön-külön, továbbá a másik fél (felek) részére egyidejűleg és közvetlenül kell megküldeni. 17. Ideiglenes intézkedések 1. A Választottbíróság a fél kérelmére utasíthatja az ellenérdekű felet, hogy a jogvitával kapcsolatosan olyan intézkedést tegyen, amely szükséges a jogok érvényesítése érdekében. Felszólíthatja bármelyik felet biztosíték adására. 2. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban van, míg azt a Választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy a kérdésben határozatot nem hoz. 3. Az ideiglenes intézkedést a Választottbíróság Elnöke vagy az adott jogvitában eljáró tanács elnöke is meghozhatja. 4. Az elrendelt ideiglenes intézkedés végrehajtásának elmulasztása esetén a Választottbíróság felhívhatja a jogosultat a törvényben biztosított jogsegély igénybevételének lehetőségére. 18. A bíróság által nyújtott jogsegély 1. A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság a kérelmeknek helytadó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással. 2. A bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a Választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérő fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. 3. Ha a Választottbíróság előtt a bizonyítási eljárás lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a Választottbíróság megkeresésére a helyi bíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a Választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítő eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt. 19. Perérték 1. A perérték meghatározása során a) a pénzkövetelés iránti kereseteknél: a követelt összeg b) a megállapítás iránti kereseteknél: a jogviszony tárgyának értéke c) meghatározott cselekmény vagy cselekménytől való tartózkodás iránti kereseteknél: a felperesnél fennálló vagyoni érdek a meghatározó. 2. A perértéket a kereset benyújtásakor fennálló érték szerint kell megállapítani, kivéve, ha a keresetet a felperes a per tárgyalása során felemeli. Viszontkereset és beszámítási kifogás esetében azok előterjesztésekor kell nyilatkozni a perértékről. 3. Több követelés iránti kereseteknél valamennyi követelés együttes összege határozza meg a perértéket. 4. Ha a felperes nem tüntette fel vagy helytelenül jelölte meg a perértéket, vagy a Választottbíróság hivatalból, vagy alperes kérelmére határozza meg a perértéket. 11

20. Szóbeli tárgyalás 1. A felek eltérő megállapodása hiányában a Választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. 2. A Választottbíróság a bizonyítási eljárás során tanúkat és szakértőket hallgathat meg, azonban pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat. 3. A választottbírósági tárgyaláson csak a felek illetve képviselőik jelenhetnek meg, és csak az ő beleegyezésükkel vehetnek részt olyan személyek, akik peres félnek (képviselőnek) nem minősülnek. 4. A feleket 8 nappal előbb értesíteni kell a tárgyalásról és minden olyan eljárási cselekményről, amely az adott eljárás tárgyát képezi. 21. A fél mulasztása 1. A Választottbíróság megszünteti az eljárást, ha a felperes felhívás ellenére sem fizeti meg a választottbírói eljárás költségeit (tiszteletdíj, eljárási illeték, regisztrációs díj). 2. Ha az alperes elmulasztja válasziratát benyújtani, úgy a Választottbíróság az eljárást folytatja anélkül, hogy az alperesi mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené. 3. Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenne meg, vagy nem terjesztené elő álláspontját, bizonyítékait, úgy a Választottbíróság folytatja az eljárást és a rendelkezésre álló adatok alapján hoz határozatot. 22. Beavatkozás az eljárásba 1. Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a választottbírósági eljárás miként dőljön el, az azonos érdekeltségű fél pernyertességének előmozdítása végett a perbe beavatkozhat. A beavatkozásra vonatkozó kérelmet legalább 8 nappal a tárgyalás határnapja előtt kell a Választottbírósághoz annyi példányban benyújtani, hogy mindegyik félnek egy-egy, a Választottbíróságnak négy, egyesbírónak két példány jusson. 2. A beavatkozás megengedhetőségéről a Választottbíróság végzéssel határoz, figyelembevéve a peres felek üzleti titoktartási érdekeit is. A Választottbíróság csak akkor engedheti meg a beavatkozást, ha az ellen egyik fél sem tiltakozott. A beavatkozás lehetőségéről a Választottbíróság is adhat tájékoztatást. 23. Viszontkereset és a beszámítási kifogás 1. Az alperes legkésőbb a kereset tárgyában megtartott tárgyalás berekesztéséig viszontkeresetet terjeszthet elő, feltéve, hogy a Választottbíróságnak a viszontkereset elbírálására hatásköre van. 2. Az alperes jogosult akár a védekező iratában, akár később, a kereset tárgyában megtartott tárgyalás berekesztéséig beszámítási kifogást előterjeszteni a felperessel szembeni lejárt és egynemű követelése tekintetében, amennyiben ezen igények elbírálására a Választottbíróság hatásköre fennáll. 12

3. Ha a viszontkereset vagy a beszámítási kifogás indokolatlanul késedelmes előterjesztése folytán a választottbírósági eljárás elhúzódna, a Választottbíróság megtagadhatja ezek tárgyalását, vagy az alperest kötelezheti az eljárás elhúzódásával kapcsolatban felmerült többletköltségei megtérítésére. 4. A viszontkeresetre és beszámítási kifogásra ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a keresetre, a 42. 5. pontjában foglaltak figyelembe vételével. 24. A tárgyalás elhalasztása, az eljárás szünetelése és felfüggesztése 1. A Választottbíróság szükség esetén a felek kérelmére vagy hivatalból végzéssel elhalaszthatja a tárgyalást. A tárgyalási időközt a bíróság határozza meg. 2. A Választottbíróság az eljárást a felek közösen előterjesztett kérelmére legfeljebb három hónapra szünetelőbe helyezheti azzal a figyelmeztetéssel, hogy három hónapon belül bármelyik fél kérheti az eljárás folytatását. Ha a felek az eljárást a megjelölt határidőn belül folytatni nem kérik, a Választottbíróság az eljárást megszüntető végzést hoz és rendelkezik a költségek viseléséről. 3. Ha a Választottbíróság - olyan előkérdés tisztázása érdekében, melynek eldöntése más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik, és amely a választottbírósági ügyre kihatással lehet, és azt szükségesnek látja, az eljárást egy alkalommal felfüggesztheti. A felfüggesztést végzésben rendeli el, s az az előkérdésben hozott eljárás jogerős befejezéséig tart. 25. A tárgyalás berekesztése 1. A Választottbíróság a bizonyítási eljárás befejezése után a tárgyalás berekesztése előtt megadja azt a lehetőséget a feleknek, hogy jogi álláspontjukat összefoglalják, azokat kifejtsék. 2. Ha a feleknek előadnivalójuk nincs, vagy összefoglaló álláspontjukat már előterjesztették, úgy a Választottbíróság a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja, azt berekeszti. 3. Ha az ügy érdemi elbírálására kihatással bíró tény, körülmény merül fel, ha az elengedhetetlen, bármelyik fél kérésére vagy a Választottbíróság elhatározásából a tárgyalást a határozat meghozatala előtt bármikor újból megnyithatja. 26. Lemondás a szabályzat alkalmazásáról Azt a felet, aki tudja, hogy az eljárási szabályzat valamely kikötését vagy előírását nem tartották be, és az eljárásban továbbra is résztvesz anélkül, hogy ezen eltérés miatt tiltakozását haladéktalanul nem jelenti be, ezt úgy kell tekinteni, mint aki a tiltakozás jogáról lemondott. 27. A választottbírósági tárgyalás jegyzőkönyve 1. A tárgyalásról a Választottbíróság jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a Választottbíróság megnevezése, b) az ügy száma, c) a választottbíró(k) neve, d) a tárgyalás helye és időpontja, e) a peres felek és képviselőik, illetve perbeli állásuk megnevezése, 13

f) a tárgyaláson a felek részéről részt vevő személyek megnevezése, g) a felek részvételének vagy távolmaradásának megállapítása, h) a tanúk, a szakértők, a tolmács és más személyek megjelölése, i) a tárgyalás menetének rövid leírása, bizonyítás anyagának megjelölése, j) a felek követelései és fontosabb nyilatkozatai, k) a tárgyalás elhalasztásának vagy az eljárás befejezésének indokaira való utalás, l) a meghozott döntés rendelkező részének vagy határozat egészének leírása, vagy a döntés kihirdetése időpontjának meghatározása, m) a tanács tagjainak (egyesbíró) aláírása, háromtagú tanácsban történő eljárás esetén két választottbíró aláírása is elegendő, ha az iratokból kiderül az elmaradt aláírás oka. 2. A Választottbíróság a fél kérelmére vagy hivatalból elrendelheti a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését. 28. Az eljárás befejezése 1. A Választottbíróság az eljárást ítélettel vagy végzéssel fejezi be. 2. Ítéletet hoz a Választottbíróság abban az esetben, ha érdemben dönti el a jogvitát, vagy ha a felek egyezségét kérésre ítéletbe foglalja. 3. A Választottbíróság az eljárás befejezését megelőzően közbenső ítéletet vagy részítéletet is hozhat. 4. A költségek viseléséről a Választottbíróság az eljárást befejező határozatban rendelkezik. 29. A Választottbíróság döntései 1. A Választottbíróság felülvizsgálati jellegű eljárása során ítéletében az előzetes sportbizottsági határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi. 2. A megváltoztatás jogával a fél indokolt kérelmére, akkor él, ha elegendő adat, bizonyíték áll rendelkezésére, és a jogvita lezárásához nagyobb érdek fűződik, mint az előzetes határozat hatályon kívül helyezéséhez. 3. Az előzetes sportbizottsági határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi és - új eljárást rendel el, vagy - az eljárást beleértve az előzetes eljárást is megszünteti. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha az előzetes sportbizottsági eljárásra anyagi jogi vagy eljárás jogi feltételek hiányában sor sem kerülhetett volna. 4. Azokban a jogvitákban, amelyeket előzetes sportbizottsági eljárás nem előz meg, a Választottbíróság érdemben dönt a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között. 30. A határozat formája 1. A Választottbíróság ítéletét, egyezséget jóváhagyó és az eljárást megszüntető végzését írásba kell foglalni, és azt a választottbírónak, illetve a választottbíráknak alá kell írniuk. Több bíróból álló Választottbíróság esetében a tagok többségének aláírása elegendő, feltéve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltüntetik. 14

2. Az ítéletben fel kell tüntetni keltének helyét és idejét. 3. Az ítéletnek, az egyezséget jóváhagyó és az eljárást megszüntető végzésnek a választottbírák által aláírt egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek. 4. Az ítéletet az eljáró tanács többségi szavazással hozza. A kisebbségben maradó választottbíró különvéleményét a Választottbíróság Elnökének küldi meg. 31. A választottbírósági ítélet tartalma 1. Az ítéletnek tartalmaznia kell: a) a Választottbíróság megnevezését, b) az ügy számát, c) az ítélethozatal helyét és időpontját, d) a felek és az eljárásban résztvevő más személyek megnevezését, e) a jogvita tárgyát és az ügy körülményeinek rövid kifejtését, f) a döntést a kereseti kérelmek, valamint a választotbírósági díjak és költségek illetve a felek költségeinek viseléséről, g) az ítélet indokolását, h) a választottbírók (egyesbíró) családi és utónevének feltüntetését, i) a választottbírák aláírását. 2. Az ítélethez a választottbíró írásos különvéleményt adhat, amit lezárt borítékban kell elhelyezni. A különvéleménybe a Választottbíróság Elnöke engedélyezhet betekintést. 3. Ha az ítéletben nincs feltüntetve teljesítési határidő, azt haladéktalanul teljesíteni kell. 32. A választottbírósági határozat kihirdetése, közlése 1. A Választottbíróság a tanács vagy az egyesbíró a pert, a felek közötti jogvitát ítélettel vagy egyezséggel zárhatja le. A végzést - a tárgyalás berekesztésekor leírt formában, rövid úton, vagy - azt szóban kihirdeti és majd leírva 15 napon belül postai úton közli a felekkel. Az ítéletet - a tárgyalás berekesztése után szóban kihirdeti a rendelkező rész és annak rövid indokolásával majd 15 napon belül írásba foglalja és postai úton, vagy - ha a tárgyalást határozathozatalra halasztja el, a leírt ítéletet rövid úton, vagy - ha az ítélet kihirdetését 15 napra elhalasztja, úgy a meghozott és leírt ítéletet posta úton közli a felekkel. 2. Az írásbafoglalt határozat a kézbesítéssel tekinthető közöltnek, amely rövid úton, vagy postai úton történhet. 3. Bármely határozat ellen benyújtandó jogorvoslati határidők a közlést követő napon kezdődnek. 15

33. A választottbírósági ítélet kiegészítése és kijavítása 1. A fél által a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül előterjesztett kérelmére az eljáró tanács kiegészítő ítéletet hozhat, ha a kihirdetett ítélet nem tartalmaz döntést a felek által előterjesztett valamennyi követelés tárgyában. Az ítélet kiegészítésére vonatkozó kérelmet az ellenérdekű fél részére minden esetben meg kell küldeni, aki arra 8 napon belül észrevételt tehet. A kérelem tárgyában akkor kell tárgyalást tartani, ha ez az ügy megítéléséhez, valamit a felek méltányolható érdekeinek érdekében szükséges. 2. A választottbírósági ítélet szövegében előforduló nyilvánvaló olyan hibákat, amelyek az ügy lényegét nem érintik a fél kérelmére, vagy hivatalból a Választottbíróság végzéssel javítja ki. 3. Az ítélet kiegészítésére vonatkozó ítélet vagy a kijavítására vonatkozó végzés a kiegészített vagy kijavított ítélet (vagy végzés) részét alkotja. A kiegészítés vagy kijavítás kapcsán a feleket költség nem terhelheti. 34. A választottbírósági ítélet végrehajtása 1. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéletéé. 2. A meghozott ítélet végleges és kötelező, ellene fellebbezésnek nincs helye. 3. Az ítélet végrehajtására egyébként a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 35. Az eljárás megszüntetése ítélethozatala nélkül 1. Amennyiben az eljáró tanács az ügyben nem hoz ítéletet, az eljárás végzéssel fejeződik be. 2. Végzést hoz az eljárás megszüntetéséről akkor, ha a) a felperes visszavonta keresetét (kivéve, ha az alperes ez ellen kifogással él, és az eljáró tanács megítélése szerint az ügy érdemi eldöntéséhez az alperesnek jogos érdekei fűződnek), b) a felek olyan egyezséget kötöttek, amelyet az eljáró tanács ítélet hozatala nélkül hagy jóvá, c) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, d) a Választottbíróság megállapítja hatáskörének hiányát, e) a felek előzetes értesítését követően amennyiben hiányoznak és előreláthatólag rövid időn belül nem pótolhatók az ügy érdemi elbírásához szükséges feltételek, f) a felperes nem kéri az eljárás folytatását az eljárás felfüggesztésnek vagy szünetelése határidejének lejárta utáni 15 napon belül, g) az eljárás megszüntetését végzésben rendeli el a Választottbíróság Elnöke, ha az eljáró tanács még nem alakult meg. 36. Egyezség 1. Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a Választottbíróság végzéssel megszünteti az eljárást. 2. Ha a felek kérik, a Választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy megítélése szerint az egyezség megfelel a jogszabályoknak. 16

3. A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a Választottbíróság által hozott ítélet hatályával. 37. Költségek 1. A Választottbíróság a választottbíráskodás költségeit az eljárást befejező határozatában állapítja meg. A költségek fogalmába tartozik: - a regisztrációs díj, - a választottbírák tiszteletdíja, - szakértők, tanúk és egyéb igénybevett személyek költségei, - a jogi képviselők költségei. 38. Regisztrációs díj A regisztrációs díj 100.000 Ft, amelyet a Sport Állandó Választottbíróság által közölt bankszámlára kell utalni a felperesi kereset beadásával egyidőben. 39. Választottbírák tiszteletdíja 1. A választottbírák tiszteletdíjára az alábbi táblázatban foglalt díjkikötések az irányadók. 0-5.000.000 Ft perértéknél 3,6 %, de minimum 100.000 Ft 5.000.001-10.000.000 Ft perértéknél 180.000 Ft + az 5.000.000 Ft feletti rész 2,4%-a 10.000.001-20.000.000 Ft perértéknél 300.000 Ft + a 10.000.000 Ft feletti rész 1,8%-a 20.000.001-50.000.000 F perértéknél 480.000 Ft + a 20.000.000 Ft feletti rész 1,2%-a 50.000.001-100.000.000 Ft perértéknél 840.000 Ft + az 50.000.000 Ft feletti rész 0,6%-a 100.000.001- perértéknél 1.140.000 Ft + a 100.000.000 Ft feletti rész 0,3%-a 2. A választottbírói tiszteletdíj mind Ft-ban, mint Euro-ban fizethető, a keresetlevél beadásának napján irányadó MNB deviza középárfolyamon. 3. A táblázatban megállapított díjak egyesbírói eljárásra értendők. 4. A tanács tagjait a választottbírói tiszteletdíjak 40-30-30%-os megosztással illeti meg, a 40%-os rész az eljáró tanács Elnökének díja. 5. Azokban a perekben, amelyekbe a perérték nem állapítható meg, a választottbírói tiszteletdíj választottbírónként 100.000 Ft. 40. Díjcsökkentés Azokban a perekben, amelyekben az egyik fél amatőr sportoló a 38. és a 39. -okban megjelölt díjak 50%-os mértékben vehetők figyelembe. 41. Eljárási illeték A választottbírósági eljárásban az illetéktörvényben megállapított összegű illetéket kell fizetni, amelyet a felperes előlegezi meg a keresetlevél beadásakor. Jelen Eljárási Szabályzat 17

hatálybalépésekor az eljárási illeték mértéke az eljárás tárgyának értékére vetített 1%, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 250.000 Ft. Ha a perérték nem állapítható meg, úgy az illeték 10.000 Ft. 42. A perköltség viselése 1. Az eljárás költségeit a pervesztes fél köteles viselni a pernyerés/pervesztés arányában, megtérítve azt a részt is, amelyet a pernyertes fél előlegezett. 2. A Választottbíróság jogosult a pervesztés/pernyerés arányától eltérő mértékben is megállapítani a perköltségek viselését. 3. A Választottbíróság az eset összes körülményeit mérlegelve saját belátása szerint állapítja meg a jogi képviselet díját és költségeit. A költségeket megoszthatja, illetve dönthet úgy is, hogy a felek saját maguk viseljék költségeiket. A megítélt költségeket az azt viselő fél a jogi képviselő által megadott számlára utalja közvetlenül. 43. Választottbírósági díj csökkentése, részbeni visszatérítése 1. Ha a felperes legkésőbb az első tárgyaláson visszavonja a keresetét, vagy a Választottbíróság szintén az első tárgyaláson a pert megszünteti a felperesnek visszatérítendő a regisztrációs díj és az eljárási illeték kivételével a választottbírók tiszteletdíjának 50%-a. 2. A választottbírósági díj részbeni csökkentése vagy visszatérítési iránt az eljárást befejező határozatban kell intézkedni. Abban az esetben, ha az eljáró tanács még nem alakult meg, a díj visszatérítésére vonatkozó határozatot a Választottbíróság Elnöke hozza meg. 44. Költségek előlegezése 1. A választottbírósági eljárás kezdeményezésekor a felperes előlegezi az eljárás költségeit, beleértve a regisztrációs díjat, a választottbírák tiszteletdíját és az eljárási illetéket. 2. Az alperes, ha egyesbírói eljárás helyett tanácsban történő eljárásra tesz indítványt a többletköltségeket, a két választottbíró tiszteletdíját ő előlegezi. 3. A szakértő költségeit az a fél előlegezi, aki a szakértő bevezetésére indítványt tett. Ha a Választottbíróság rendel ki szakértőt indítvány hiányában úgy ennek költségeit a felek egyenlő arányban viselik. 4. Az alperes beszámítási kifogása költségmentes, de csak abban az esetben, ha ennek elbírálása nem időigényes, a tárgyalás befejezését nem késlelteti jelentősen. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a beszámításra a viszontkereseti szabályokat kell a költségviselés szempontjából alkalmazni. 5. A viszontkeresetre a felperes által előlegezett költségekre vonatkozó szabályok az irányadók, ami nem jár újabb regisztrációs díj illetve eljárási illeték befizetésével. 45. Elektronikus ügyintézés 1. A jogvitában érdekelt felek kérésére amelyet legkésőbb az adott ügy első tárgyalásának befejezéséig terjeszthetnek elő, az eljáró tanács (egyesbíró) a tárgyalást, az ügyintézést elektronikus úton folytatja le, ha a felek és képviselőik egyaránt rendelkeznek az elektronikus 18

eljárás feltételeivel, s a képviselők pedig elektronikus aláírásra is jogosultak. A feltételek meglétéről külön nyilatkozni kell. 2. Minden olyan esetben, amikor az elektronikus kapcsolat nem működik vagy abban zavar mutatkozna, s akkor is ha akár a felek vagy az eljáró tanács (egyesbíró) ezt indítványozza át kell térni a papíralapú ügyintézésre, az ügyben keletkezett iratok egyezőségének biztosítása mellett. 3. Az elektronikus ügyintézésben lefolytatott tárgyalás határozatát (ítélet, végzés) minden esetben papíralapon kell elkészíteni és a felekkel közölni. 46. Az ítélet érvénytelenítése 1. A Választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a választottbíráskodásról szóló tv. 55. -a szerinti okokból. A keresetet az alperes székhelye szerinti Törvényszéknél kell benyújtani a választottbírói ítélet kézbesítésétől számított 60 napon belül. 2. Az érvénytelenítés iránti perben a Törvényszék a Pp. szabályai szerint jár el, ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem azonban előterjeszthető. 47. Bírósági hatáskör - a 46. -ban foglaltak kivételével A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyekben a Vbtv. 37 -ban szabályozott kivételekkel az alperes székhelye szerinti Törvényszék, míg a kivételként megjelölt ügyekben (ld. 18. ) a helyi Bíróság járhat el. 48. Értelmező rendelkezések 1. Az Eljárási Szabályzat szóhasználatában - bíróság alatt az állami bíróság, - Választottbíróság alatt a Sport Állandó Választottbíróság, - választottbíráskodásról szóló törvény alatt az1994. évi LXXI. tv., - külön törvény alatt a sporttörvény, a 2004. évi I. tv., - Gt. alatt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv., - az egyesülési jog alatt az 1989. évi II. tv. értendő. 2. Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. 3. Versenyszerű sportoló az a természetes személy, aki amatőr sportolóként vagy hivatásos sportolóként szakszövetség vagy sportszövetség által kiírt, engedélyezett vagy szervezett versenyeken vesz részt. 4. Hivatásos sportoló az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel polgári jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat. Az egyéni vállalkozó sportolóval kötött polgári jogi szerződés munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül. 19

5. Sportszakember az a természetes személy, aki a KSH közleménye szerinti szakképesítéssel rendelkezik, és a sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportegyesület vezető, sportvállalkozás vezetője, edző, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró. 6. Sportszervezet a sportvállalkozás és a sportegyesület. 7. Sporttevékenység a meghatározott szabályok szerint a szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, amely a fizikai, illetve szellemi erőnlét fejlesztését, illetve megtartását szolgálja. 49. Mintaklauzula választottbírósági szerződéshez Bármely vita eldöntésére, amely jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek alávetik magukat a Sport Állandó Választottbíróság eljárásának, kizárólagos döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját Eljárási Szabályzata alapján jár el. 50. Hatálybalépés A Sport Állandó Választottbíróság bírái által megállapított jelen Eljárási Szabályzatot a Magyar Olimpiai Elnöke jóváhagyta, s ezzel lépett hatályba 2012.június hó 18. napján. Alkalmazni az ezt követően indított eljárásokban kell. Budapest, 2012. június hónap 18. napja Magyar Olimpiai Bizottság Elnöke 20