T Á J É K O Z T A T Ó BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATAIRÓL 215. JÚLIUS Több mint 9 ezer fővel kevesebb a regisztrált álláskereső a megyében, mint egy éve. Júliusban is folytatódott az álláskeresők számának tavasz elején megindult csökkenése, de az ütem most lassult. A járási hivatalokban bejelentett üres állások száma közel kétszerese volt az előző havinak, ami a további csökkenés lehetőségét hordozza. Az állásajánlatok számának növekedését a közfoglalkoztatás területén lezajlott bővítés és a diákok nyári foglalkoztatására indított munkaerő-piaci program eredményezte. A kedvező irányú megyei munkaerő-piaci folyamatok hatására a regisztrált álláskeresők száma harmadik hónapja korábban nem látott alacsony szinten alakul. Július végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási hivatalai összesen 43 49 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A nyilvántartott álláskeresők száma az előző havitól mindössze 163 fővel (,4%kal), az egy évvel korábbitól viszont 9,2 ezer fővel (17,7%-kal) volt kevesebb. Országosan havi szinten hasonló, éves összehasonlításban mérsékeltebb volt a regisztrált álláskeresők számának apadása, mint a megyében. Július végén országosan 362 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest 1,3%-kal (4,9 ezer fővel), az egy évvel korábbihoz képest pedig 12,6%-kal (52,1 ezer fővel) volt kevesebb. A megyei álláskeresők országosból való részaránya az egy évvel korábbi 12,6%-kal szemben most 11,9%-ot tett ki fő 9 8 7 6 5 4 A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 213. január - 215. július 213 214 215 fő 15 13 5 12 1 5 9 7 5 6 4 5 Az álláskeresők számának változása járásonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 214. és 215. július 214. júl. 215. júl. 3 3 2 1 5 1 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A havi létszámváltozás a legtöbb járásban 1 fő alatti volt, nagyobb csökkenés (1-26 fő közötti) az ózdi, a cigándi és a miskolci járásban volt, a növekedés pedig csak a szerencsi és a kazincbarcikai járásban volt számottevőbb, 12-16 fő közötti. Az előző év júliusához képest mindenütt csökkent az álláskeresők száma, ennek mértéke a járások felében meghaladta a 2%-ot köztük a cigándi járásban közel 4% -, máshol 1-2% közötti volt, csak a tiszaújvárosi járásban volt ennél alacsonyabb (-3,8%). Szám szerint tekintve a miskolci járásban több mint 2,5 ezer fővel apadt az álláskeresők száma, de további hat járásban is 5-8 fővel lettek kevesebben. 215. júliusban a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány 1 a megyében 15,7%-ot tett ki, annyit, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbitól pedig 1 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva.
TÁJÉKOZTATÓ, 215. JÚLIUS 4,1 százalékponttal volt alacsonyabb. Az országos arány a 8,1% volt, hasonló a júniusihoz (8,3%), s 1,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbitól. Az egyes járásokban mért mutató a korábbiakhoz hasonló eltéréseket mutatja, de már egyetlen kistérségben sem érte el a 25%-ot. Az álláskeresők aránya változatlanul a miskolci (11,6%) és a tiszaújvárosi (12,3%) járásban volt a legalacsonyabb, s alig magasabb ennél a Mezőkövesd, a Sátoraljaújhely és Sárospatak térségében kialakult arány (13,3 14,3%). A megye leghátrányosabb helyzetű térségeiben 16-24% között alakult a mutató. Az előző évhez képest minden járásban csökkent az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, a csökkenés mértéke jellemzően a leghátrányosabb helyzetű térségekben elérte az 5-9, a cigándi járásban a 16 százalékpontot is. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, 215. július (%) 33, 3, 27, 24, 21, 18, 15, 12, 9, 6, 3,, % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, 213. január - 215. július 215 213 214 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %: <15, 15,1-2, 2,1-25, 25,1-3, >3,1 A megye járási hivatalai július folyamán 5,5 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba, 8%-kal illetve 7%-kal többet, mint az előző hónapban vagy egy éve. A növekedés jobbára a közfoglalkoztatásban lezajlott létszámcserék következtében - az ismételten nyilvántartásba vett álláskeresők (4,7 ezer fő) körében ment végbe, az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresőké (828 fő) száma egyetlen fős eltéréssel megegyezett a júniusival. Az újként regisztrált álláskeresők 86%-a pályakezdő fiatal volt, túlnyomó többségük (72%-a) középfokú tanintézetből került ki, a többiek jellemzően általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (21%), diplomás alig volt közöttük (7%). Az újonnan regisztrált pályakezdők többsége (6%) szakképzett fiatal. Az ismét nyilvántartott álláskeresővé váltak közel fele (46%) fél éven belül tért vissza a járási hivatal ügyfelei közé. Közöttük jóval nagyobb azok aránya, akik semmiféle szakképzettséggel nem rendelkeznek (4%), mint azok között, akik több mint egy év után lettek ismét nyilvántartott álláskeresők (31%). Az ismételten regisztráltak 17%-a volt pályakezdő fiatal. A megye járási hivatalai júliusban 5,7 ezer álláskeresőt töröltek a nyilvántartott álláskeresők közül, negyedével kevesebbet, mint egy hónapja. A közfoglalkoztatás eltérő ütemezésével összefüggésben az idén júliusban kilépők száma elmaradt az egy évvel korábbitól is. A nyilvántartott álláskeresők közül kikerültek 57%-a munkát vállalt 34% a közfoglalkoztatásban, 23% az elsődleges munkaerőpiacon -, a többiek nyilvántartása a munkaerő-piaci képzés megkezdése (3%), illetve az együttműködési kötelezettség mulasztása vagy egyéb ok (4%) miatt szünetel vagy megszűnt. Bár júliusban a járási hivatalok által nyilvántartott álláskeresők közel negyede cserélődött, összetételük főbb jellemzői alig változtak. Az elmúlt hónaphoz hasonlóan az átlagosnál kissé jobban csökkent a férfiak, a középkorosztályokba tartozók, az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a fizikai munkát keresők száma, de a nyilvántartásban maradók többségét továbbra is ezek a csoportok alkotják. 215. július végén a megyében nyilvántartott álláskeresők többsége férfi (51%), kisebb része nő (49%) volt. A legtöbb álláskereső 35-44 éves (22%), s de közel ilyen a tőlük tíz évvel fiatalabbak (2,9%) és a tíz évvel idősebbek (21%) részaránya is. Lévén az iskolai tanév befejezését követő időszak, ismét növekedett a 25 év alattiak részaránya. Júliusban a 25 évet még be nem töltött álláskeresők részesedése 18,6%-ot tett ki, s alig volt kevesebb ennél a legidősebbeké, a legalább 55 éveseké (17,6%). Az egy évvel korábbihoz képest egyedül a legidősebb álláskeresők létszámsúlya emelkedett. 2/6
TÁJÉKOZTATÓ, 215. JÚLIUS Az álláskeresők összetétele korcsoportok szerint B.-A.-Z. megyében, 215. július Az álláskeresők összetétele iskolai végzettség szerint B.-A.-Z. megyében, 215. július 45-54 éves 21,% legalább 55 éves 17,6% legfeljebb 19 éves 4,5% 2-24 éves 14,1% szakközépisk., technikum 14,5% gimnázium 8,7% főisk.,egyetem 3,6% 8 általánosnál kevesebb 8,5% 35-44 éves 22,% 25-34 éves 2,9% szakmunkásk., szakisk. 27,6% általános iskola 37,% A legtöbb álláskereső csak alapfokú iskolai bizonyítvánnyal rendelkezett (45,5%), köztük ötből egy fő 8 osztálynál kevesebbet végzett. Hosszabb ideje a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett (27,6%) álláskeresők alkotják a második legnagyobb csoportot. Az álláskeresők negyede középiskolát vagy felsőfokú iskolát végzett, közülük legtöbben szakközépiskolában, technikumban érettségiztek, illetve szereztek szakképzettséget (14,5%), kisebb részük gimnáziumba járt (8,7%), míg a diplomások részaránya 3,6% volt júliusban. Az elmúlt egy év folyamán alig volt változás e téren, némileg csökkent a csak alapfokú iskolát és a szakmunkásképzőt végzettek részaránya, a többieké ezzel párhuzamban erősödött. A munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetűnek tekintett álláskeresők közül 12,7 ezer fő volt tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső, 12,4%-kal (1,8 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve, részarányuk 29,5%-ot tett ki. Kevésbé csökkent a legalább 5 évesek száma. Július végén 11,8 ezer álláskereső érte el a megyében ezt a korhatárt, számuk 9%-kal (1,2 ezer fővel) volt kevesebb a tavaly júliusinál. E két csoportnál jóval intenzívebben csökkent a 25 évesnél fiatalabbak és a legfeljebb általános iskolát végzett álláskeresők száma. A hónap végén 8 ezer 25 évesnél fiatalabb álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, számuk 18,6%-kal (1,8 ezer fővel) volt kevesebb, mint egy éve. A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek száma pedig 19%-kal (4,6 ezer fővel) 19,6 ezerre csökkent. A megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (1,8 ezer fő) is csökkenő tendenciájú, július végén 13%-kal (,3 ezer fővel) maradt el az egy évvel korábbitól is. A 25 év alattiak kivételével valamennyi említett csoport létszáma 1,4-2,4%-kal fogyott az előző hónaphoz mérten is. fő 25 22 5 2 17 5 15 12 5 1 7 5 A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 214/215. július 214. július 215. július Pénzbeli ellátásban részesülő álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 214/215. júl. Ellátatlan FHT 5 2 5 Alacsony iskolai végzettségű Legalább 1 éve foly. 25 évesnél fiatalabb 5 évesnél idősebb Megváltozott nyilvántartott munkaképességű Álláskeresők ellátása 215 július 214 július 3 5 8 1 13 15 18 2 23 25 28 3 ezer fő Több hónapos csökkenést követően júliusban emelkedett az álláskeresők ellátására jogosultak száma. A hónap végén 2,8 ezer fő volt jogosult álláskeresési járadékra, 1,5 ezer fő pedig a nyugdíj előtt állók segélyére, együttes létszámuk (4,3 ezer fő) 1,8%-kal, illetve 4%-kal több, mint egy hónapja illetve egy éve. A bővülő közfoglalkoztatással párhuzamosan folyamatos a települési önkormányzatok által megállapított szociális jellegű támogatásra (FHT) jogosultak, valamint a pénzbeli ellátásra nem jogosultak számának apadása. Július végén 18,1 ezer álláskereső volt jogosult FHT-ra, 15,7%-kal kevesebben, mint egy éve, s 22,6%-kal 2,7 ezerre csökkent a pénzbeli ellátásban nem részesülőké is. A pénzbeli ellátás szempontjából az álláskeresők legkisebb rétegét (9,9%) az álláskeresési ellátásra jogosultak alkották, ennél jóval nagyobb volt azoké, akik FHT-ra jogosultak (42%), de az álláskeresők közel fele (48%) nem volt jogosult egyikfajta ellátásra sem. 3/6
TÁJÉKOZTATÓ, 215. JÚLIUS Az álláskeresők ellátására jogosultak közül júliusban kikerültek 7,5%-a, az FHT-ra jogosultak 7%-a, az ellátásban nem részesültek 46%-a elhelyezkedett. Ez utóbbi két csoportban azok voltak többségben, akik közfoglalkoztatást vállaltak, viszont az álláskeresők ellátására jogosultak közül elhelyezkedők több mint 7%-a az elsődleges munkaerőpiacon talált munkát. A megyében július végén 6,5 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a járási hivatalok nyilvántartásában, 5,3%-kal (327 fővel) több, mint egy hónapja. A növekedés az iskolai tanév befejezésével van összefüggésben. Az előző év júliusához mért változás jelentős, pontosan ötödével, 1,7 ezer fővel csökkent azóta a számuk. Országosan hasonló irányú változások figyelhetők meg. Július végén 47,7 ezer pályakezdő álláskereső szerepelt a megyék nyilvántartásában, számuk havi szinten 2,4%-kal (1,1 ezer fővel) emelkedett, éves összevetésben pedig 15,6%-kal (8,8 ezer fővel) csökkent. A járási hivatalokban bejelentkező pályakezdők száma már az előző hónapban is emelkedett. Július folyamán 1,5 ezer fő pályakezdő álláskeresőt vettek nyilvántartásba 47%-ot első ízben, 53%-ot ismételten -, 1,2 ezer főt pedig töröltek onnan. A tanév befejeződését követően első ízben bejelentkező pályakezdők száma (711 fő) hasonló volt az elmúlt havihoz, az ismételten nyilvántartásba kerülteké (813 fő) viszont másfélszáz fővel meghaladta azt. Az egy évvel korábbihoz képest 11 fővel fogyott csupán a hónap során nyilvántartásba vett pályakezdők száma, a kikerülőké pedig tizedével (129 fővel) lett kevesebb. Júliusban a pályakezdők 49%-a munkavállalás miatt kérte nyilvántartása megszüntetését (szüneteltetését), közülük minden harmadik támogatással vagy a nélkül - az elsődleges munkaerőpiacon kapott munkát, a többiek közfoglalkoztatást vállaltak. További 12% támogatott munkaerő-piaci képzést kezdve került ki a nyilvántartásból. Júliusban 8,7 ezer üres állást jelentettek be a járási hivatalokban. Az elmúlt hónaphoz képest július folyamán a közfoglalkoztatásban nőtt, az egyéb munkaadók körében stagnált az álláskeresők közvetítésére irányuló kereslet. Jelentős nagyságrendű volt viszont a közép-és felsőfokú tanulmányaikat folytató diákok július-augusztus havi foglalkoztatására vonatkozó állásbejelentések száma, melyre országos munkaerő-piaci program adott alkalmat. A Nemzetgazdasági Minisztérium 215 nyarán már harmadik alkalommal teremtett munkatapasztalat szerzési lehetőséget a 16-25 év közötti diákok számára a helyi önkormányzatoknál illetve az önkormányzati fenntartású intézményeknél. Az ilyen típusú munkaerő-igényeket ez évben is a járási hivatalok fogadták, s a diákok közvetítését is ők végezték. A júliusban bejelentett üres állások 45%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 13%-a az elsődleges munkaerőpiacon, 42%-a pedig a diákmunka keretében állt rendelkezésre. Országosan összesen 74,6 ezer állást (támogatott és nem támogatott állás, diákmunka együtt) jelentettek be a munkáltatók, ennek 11,7%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók. Júliusban a megyei munkaadók - a diákmunkára bejelentett igényekkel együtt - összesen 8,7 ezer fő foglalkoztatására irányuló álláshelyet jelentettek be a járási hivatalokban. Ez csaknem kétszerese az előző havinak, a tavaly júliusban bejelentett munkaerőigények számától viszont 14%-kal (1,4 ezer állással) elmaradt. A megyei foglalkoztatók által júliusban bejelentett állások 93%-a támogatással létesült, 7%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 8,1 ezer főt kerestek, közülük 3,7 ezer főt diákmunkára, mintegy 56 álláskeresőt bértámogatással az elsődleges munkaerőpiacon, a többiekre (3,9 ezer fő) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatás nélkül 574 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a munkáltatók, számuk 28 illetve 35%-kal volt kevesebb az előző havitól illetve az egy évvel korábbitól. A nagy különbségeket jórészt a közfoglalkoztatás ütemezésében meglévő eltérések okozzák, de szerepet játszik benne az is, hogy az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatás bővítéséhez nyújtható támogatások nagyságrendje is változott. A megye járási hivatalai az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 13,5 ezer állásra végeztek közvetítést, ami 3%-kal meghaladta az előző havit, a 214. júliusitól viszont 1%-kal elmaradt. 4/6
TÁJÉKOZTATÓ, 215. JÚLIUS db 14 12 1 8 6 4 2 Budapest A hónap folyamán bejelentett üres állások száma megyénként 215. július Pest Fejér Támogatott Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Nem támogatott Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Békés Csongrád 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 db 214. jan. febr. A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 214. január - 215. július márc. ápr. máj. jún. támogatott júl. aug. szept. nem támogatott okt. nov. dec. 215. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. Júliusban az állások 3%-át (2,6 ezer állást) a miskolci járási hivatalban jelentették be, de további hat járásban is (pl. az ózdi, az encsi, a szerencsi az edelényi járásban) számottevő, 5-8 főre irányuló új közvetítési igényt jeleztek a munkáltatók. A diákok néhány hetes foglalkoztatása érdekében bejelentett állások megjelenésével valamennyi járásban a támogatott állások domináltak, a nem támogatott állások száma csak a miskolci, a kazincbarcikai és az ózdi járásban volt érdemlegesebb. A támogatott állások túlnyomó többségét a helyi önkormányzatok, költségvetési szervek jelentették be az illetékes járási hivatalokban (77%), az ilyen állások további 11%-át a mezőgazdaság, az adminisztratív szolgáltatások, valamint a humán egészségügyi, szociális ellátás területéről jelezték. A nem támogatott állások kétharmada négy tevékenységi területen, feldolgozóipari (31%), kereskedelemi (14%), építőipari (1%), valamint adminisztratív szolgáltatási (9%) tevékenységet végző munkáltatóknál állt rendelkezésre. A bejelentett állások közül mintegy 7 állás (8%) szólt szakképzett álláskeresőknek, a többi állásra segédvagy betanított munkást kerestek. A szakképzettséggel rendelkező álláskeresők közül 4 főt a közfoglalkoztatás területén vagy egyéb foglalkoztatási támogatás igénybevételével kívántak alkalmazni, közülük 13 főt mezőgazdasági, ipari gépjavító, karbantartó, további 1-4 főt bolti eladói, ügyviteli, adminisztrátori és közvetlen munkairányítási területre kerestek. Támogatás nélkül a legtöbb állást szakmánként 2-3 állást szintén a bolti eladóknak, valamint a lakatosoknak és a hegesztőknek kínálták, s 1-2 főt burkoló, szakács, vezeték- és csőhálózati szerelő vagy épületasztalos szakmával kerestek. Júliusban 5 ezer álláskereső állt munkába a megyében és 1,4 ezer diák jutott több hetes munkatapasztalat szerzési lehetőséghez. A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma márciusban tetőzött, ekkor egyetlen hónap alatt csaknem 19 ezer álláskereső kezdett dolgozni a megyében, túlnyomó többségük az akkor indított közfoglalkoztatási programok valamelyikében. Ezt követően fokozatosan csökkent a havonta munkát kezdő álláskeresők száma. Január-július hónapok átlagát tekintve havonta csaknem 9 ezer fő kezdett dolgozni a nyilvántartott álláskeresők közül, 5%-kal több, mint 214 azonos időszakában. Az eltelt hét hónap folyamán elhelyezkedő 62,7 ezer álláskereső többsége (79%) közfoglalkoztatottként kapott munkát, 21%-a ún. normál állásban, az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el, közülük 4% bérvagy egyéb típusú munkaerő-piaci támogatással, 17% támogatás nélkül. A növekedést a közfoglalkoztatás kibővítése eredményezte. 215. júliusban a járási hivatalok által végzett állásközvetítések és az álláskeresők zárónapig ismertté vált visszajelzései alapján néhány fő híján 5 ezer álláskereső kezdett dolgozni, 18%-kal (1,1 ezer fővel) kevesebben, mint júniusban. Az egy évvel korábbihoz képest a különbség kevesebb, mint 4 fő (7%), amit túlnyomórészt a közfoglalkoztatásba bekerültek tavalyihoz képest kissé alacsonyabb havi létszáma okozott. A néhány hetes diákmunkára jelentkező közép- vagy felsőfokú tanintézetben tanulók közül júliusban 1428 fő kapott munkát, mintegy kétszáz fővel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A támogatott diákmunka lehetősége augusztus végéig tart, az érdeklődés alapján a résztvevők száma várhatóan eléri a tavalyi 4,2 ezres létszámot. A júliusban munkát kezdők közül 2,6 ezer fő (51%) közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon vált alkalmazottá, s csaknem ugyanennyien, 2,4 ezer fő (49%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon 5/6
TÁJÉKOZTATÓ, 215. JÚLIUS helyezkedtek el. Ez utóbbiak közül mintegy 8 fő kivételével - akik különféle bérjellegű vagy vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatással jutottak munkához a többség támogatás nélkül kötött munkaszerződést. A miskolci járásban nyilvántartott álláskeresők közül júliusban csaknem 1,2 ezren kezdtek dolgozni, s viszonylag sokan helyezkedtek el az ózdi (,8 ezer fő), a kazincbarcikai és a cigándi járásban (,4,4 ezer fő) nyilvántartott álláskeresők közül is. A korábbiakkal ellentétben, a júliusban munkát kezdők között a járások felében nagyobb volt azok részaránya, akik támogatással vagy a nélkül - az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el (pl. a miskolci, a mezőkövesdi, az ózdi, a tokaji, a cigándi járásokban). A közfoglalkoztatás szerepe csak négy járásban (a gönci, a szikszói, a putnoki és az edelényi járásban) volt domináns, ezekben a járásokban az elhelyezkedő álláskeresők legalább kétharmada közfoglalkoztatást vállalt. Második hónapja nem jelentettek be csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést a megyében. A hónap folyamán egyetlen megyei munkaadó sem jelentett be a megyei kormányhivatalban csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést, így az első negyedévben, illetve a májusban benyújtott 4 bejelentésben összesen 222 fő elbocsátását helyezték kilátásba eddig az érintett megyei munkáltatók. Az előző év januártól júliusig terjedő időszakában eggyel több munkaadó hozott csoportos létszámcsökkentésről szóló döntést, de az érintett létszám 6 fővel kevesebb volt. Az idén bejelentett leépítések révén érintett állások többsége Miskolc, kisebb része Sárospatak térségében szűnik meg, illetve különféle irodai ügyviteli, ügyintéző, fémipari, kereskedelmi, borászati és kisegítő munkaterületeket érint. A hónap folyamán két vállalkozás jelzett nagyobb, összesen 41 főre vonatkozó munkaerőigényt. Az edelényi járásban bővítő cég zömében betanított munkásokat keres, a kazincbarcikai telephelyű vállalkozás szintén az egyszerű szállítási és szolgáltatási feladatok végzésben jártas álláskeresőket alkalmazna. Ez év júliusáig az ilyen nagyobb, egyszerre legalább 1 főt elérő létszámfejlesztés végrehajtásához összesen 21 vállalkozás 51 új munkahely betöltése kapcsán vette igénybe a járási hivatalok állásközvetítő szolgáltatását. Ezeknek az állásoknak a döntő többsége három térségben - a miskolci (37,5%), a sátoraljaújhelyi (31,5%) és az edelényi (17%) járásban - koncentrálódott, de volt ilyen típusú fejlesztés pl. a kazincbarcikai, az ózdi és az encsi járásban is. A tevékenységi területek is hasonlóképp szintén három területre összpontosulnak: a fejlesztések 43,5%-a az ipar, 21,5%-a a szállítás, raktározás, 19%-a az egyéb szolgáltatások területén valósul meg. Miskolc, 215. szeptember 3. 6/6