19. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM december 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo. E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r m á c i ó s H e t i l a p

19. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM 2012. december 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r m á c i ó s H e t i l a p Magyarország 2010. évi járványügyi helyzete

2 Epinfo Országos Epidemiológiai Központ Főigazgató főorvos: dr. Melles Márta Összeállította: a Járványügyi osztály Dr. Csohán Ágnes osztályvezető főorvos Dr. Krisztalovics Katalin főorvos Dr. Molnár Zsuzsanna főorvos Dr. Dudás Mária szakorvos Dr. Horváth Judit Krisztina szakorvos Dr. Fehér Ágnes szakorvos Szilágyi Andrásné járványügyi felügyelő Fogarassy Erika járványügyi felügyelő Kaszás Katalin járványügyi felügyelő Kozma Emese járványügyi felügyelő Készült az Országos Tisztifőorvosi Hivatal házi nyomdájában, 300 példányban. Tsz.:1972/2013. A tájékoztató elektronikusan letölthető: www.oek.hu/epinfo/különszámok/2012 Budapest 2012

Epinfo 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 I. A BEJELENTÉSRE KÖTELEZETT FERTŐZŐ BETEGSÉGEK 2010. ÉVI JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE... 7 Botulizmus... 7 Salmonellosis... 8 Shigellosis... 12 Amoebiasis... 13 Dyspepsia coli... 14 Egyéb Escherichia coli által okozott megbetegedés... 14 Campylobacteriosis... 15 Yersiniosis... 17 Cryptosporidiosis... 17 Giardiasis... 17 Enteritis infectiosa... 18 Virális gastroenteritisek... 19 Calicivírus gastroenteritisek... 20 Rotavírus gastroenteritisek... 21 Adenovírus gastroenteritisek... 22 Hepatitis infectiosa... 22 Hepatitis A... 23 Hepatitis E... 24 Acut hepatitis B... 23 Acut hepatitis C... 23 Hepatitis E... 23 HIV/AIDS... 25 Acut flaccid paralysis... 26 Pertussis... 27 Scarlatina... 29 Varicella... 30 Mononucleosis infectiosa... 31 Keratoconjunctivitis epidemica... 31 Legionárius betegség... 31 Staphylococcosis... 36 Meningitis purulenta... 36 Meningitis epidemica... 36 Haemophilus meningitis... 38

4 Epinfo Pneumococcus meningitis... 38 Meningitis purulenta k.m.n... 39 Meningitis serosa... 39 Encephalitis infectiosa... 40 Encephalitis infectiosa k.m.n.... 40 Kullancsencephalitis... 41 Nyugat-nílusi láz... 43 Creutzfeldt-Jakob betegség... 44 Lyme-kór... 45 Listeriosis... 46 Leptospirosis... 46 Tularemia... 47 Ornithosis... 49 Q-láz... 50 Vírusos haemorrhagiás láz... 51 Malária... 52 Toxoplasmosis... 53 Echinococcosis... 53 Taeniasis... 54 II. Influenza, influenzaszerű megbetegedések... 56 III. SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ FERTŐZÉSEK... 60 Syphilis... 83 Gonorrhoea... 84 Acut urogenitális chlamydiasis... 84 IV. Életkorhoz kötött kötelező védőoltások... 88 Megbetegedési veszély elhárítása érdekében végzett kötelező védőoltások... 93 Megbetegedési veszély elhárítása céljából térítésmentesen végzett önkéntes oltások... 93 Nemzetközi utazással kapcsolatos védőoltások... 98

Epinfo 5 AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JELENTÉSE A 2010. ÉVBEN BEJELENTETT FERTŐZŐ BETEGSÉGEKRŐL BEVEZETÉS A 2010. évről szóló jelentés a többszörösen módosított 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet alapján be- és kijelentésre kötelezett fertőző betegségekre, valamint a 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet alapján aggregált formában jelentendő, szexuálisan terjedő infekciókra vonatkozik. A jelentés alapjául elsősorban a fertőzőbeteg-jelentő lapok adatai szolgáltak. Az egészségügyi adatok és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény értelmében a fertőzőbeteg-jelentő lapok az ÁNTSZ kistérségi/kerületi intézeteibe érkeztek, és az adatok ott kerültek számítógépes rögzítésre. A klasszikus fertőző betegségekre vonatkozó adatokat az ÁNTSZ országos számítástechnikai rendszere, az EFRIR (Epidemiológiai Felügyeleti Rendszer és az azt kiszolgáló Információs Rendszer) fertőzőbeteg-jelentő alrendszere statisztikai elemző programjának segítségével dolgozták fel mind az ÁNT SZ kistérségi és megyei intézeteiben, mind pedig az Országos Epidemiológiai Központban. A járványügyi helyzet értékeléséhez felhasználták az ÁNTSZ megyei intézeteinek 2010. évi munkájáról szóló jelentésekben közölt, valamint az egyes betegségekre vonatkozó specifikus surveillance-okból származó információkat is. A szexuális úton terjedő infekciók előfordulásáról az ország területén működő 124 bőr- és nemibeteg-gondozó, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának STD Centruma az 1207/04 számú adatlapon vagy elektronikus úton havonta küldte meg a személyazonosításra alkalmatlan, aggregált egészségügyi adatokat a tárgyhóban kezelésbe vett személyekről nem, korcsoport és diagnózis szerinti bontásban. Az aggregált adatokat az Epi Info 6 számítógépes programcsomag segítségével dolgozták fel az OEK Járványügyi osztályán. /

6 Epinfo Az adott évre vonatkozó jelentés/elemzés a következő részekből áll: I. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek járványügyi helyzete Ez a rész a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek különböző szempontok szerint részletezett adatait, járványügyi helyzetének értékelését és táblázatokat tartalmaz. A bejelentett megbetegedésekre vonatkozó, arab számmal jelölt áttekintő táblázatok a szöveges elemzés után kerülnek közlésre. II. A 2010/11. évi influenzaszezon III. A szexuális úton terjedő fertőző betegségek helyzete A jelentési kötelezettség a syphilisre, a gonorrhoea-ra, az acut urogenitalis chlamydiasisra és a szexuális úton terjedő trópusi betegségekre (lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale) terjed ki. IV. Védőoltások A szöveges és táblázatos jelentés értékelő összefoglalást ad a 2010. évi Védőoltási Módszertani Levélben meghatározott korcsoportokra vonatkozó, folyamatos oltási rend szerint végzett, életkorhoz kötött, kötelező oltások teljesítéséről, a tárgyévben végzett kötelező kampányoltásokról, továbbá a megbetegedési veszély elhárításával és a nemzetközi utazásokkal kapcsolatban végzett oltásokról.

Epinfo 7 I. A BEJELENTÉSRE KÖTELEZETT FERTŐZŐ BETEGSÉGEK 2010. ÉVI JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE 2010-ben minden eddiginél kedvezőbb volt a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek helyzete. Nem diagnosztizáltak sem importált, sem hazai eredetű morbilli, diphtheria ill. poliomyelitis megbetegedést. A bejelentési kötelezettség elrendelése (1950) óta 2010 volt az első olyan év, amikor nem fordult elő hazánkban tetanusz. Nem regisztráltak mumpsz és rubeola megbetegedést sem. Több enterális fertőző megbetegedést jelentettek mint az előző évben, a campylobacteriosisok száma közel 10%-kal, a shigellosis és a hepatitis A megbetegedéseké duplájára emelkedett. Nőtt a vektorok által terjesztett fertőző betegségek jelentősége: 2010-ben a nyugat-nílusi láz megbetegedések száma több, mint kétszerese volt az előző évinek, a Lyme-kór bejelentéseké harmadával emelkedett a 2009. évhez képest. Háromszor annyi tularemia fordult elő, mint az előző évben, az esetek közel háromnegyede rovarcsípést követően alakult ki. A meningococcus okozta invazív megbetegedések, a pneumococcus és a haemophilus meningitisek száma gyakorlatilag nem változott az előző évhez képest, a járványügyi helyzet kedvező volt. A szexuális úton terjedő fertőző betegségek közül 2010-ben a syphilis incidenciája nem változott, ugyanakkor nőtt a gonorrhoea és a felderített HIV-fertőzések száma. ENTERÁLIS FERTŐZŐ BETEGSÉGEK Botulizmus 2010-ben 3 megbetegedést jelentettek, kevesebbet, mint a 2009. évben (7). A morbiditás 0,03%ooo volt. Mind a három beteget kórházban ápolták, egy beteg meghalt. A megbetegedések a harmadik negyedévben, Békés, Fejér, és Hajdú-Bihar megyében sporadikusan fordultak elő. A legfiatalabb beteg 23 éves, a legidősebb 70 éves volt. A klinikai diagnózist mind a három esetben a botulotoxin vérsavóból történő kimutatásával igazolták. Feltehetően mind a három megbetegedés élelmiszer eredetű volt, azonban ezt csak egy esetben sikerült bizonyítani. A Fejér megyei beteg járványügyi vizsgálata során felderítették, hogy megbetegedését megelőzően házi készítésű sonkát fogyasztott, melynek élelmiszermintájából a Clostridium botulinum toxinja kimutatható volt.

8 Epinfo Salmonellosis 2010-ben 6 246 salmonellosist jelentettek, ez 4,5%-kal több az előző évinél (6 029) (1. ábra). A morbiditás 62,4%ooo-nek felelt meg. A fertőzés következtében kilenc idős beteg halt meg, a mortalitás 0,09%ooo-nek, a letalitás 0,1%-nak bizonyult. A betegek 35,0%-át kórházban ápolták. A megbetegedések 79%-át a május és november között eltelt 7 hónapban regisztrálták, szeptemberi maximummal (1 098 eset). 1. ábra. A salmonellosis szezonalitása a 2010. évben A morbiditás Fejér (157,0%ooo), Csongrád (106,6%ooo) és Baranya (87,4%ooo) megyében volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb előfordulási gyakoriságot Borsod-Abaúj-Zemplén (33,2%ooo) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (39,1%ooo) megye területén jelentették. Az előző évhez képest a területi incidencia 10 megyében csökkent (közel 20%-os csökkenés volt tapasztalható Vas, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyékben). Kilenc megyében emelkedett a morbiditás, legerőteljesebben Fejér megyében. A korspecifikus morbiditás az előző években tapasztaltakhoz hasonlóan alakult: az 1-2 évesek (532,7%ooo), a 3-5 évesek (424,3%ooo) és a csecsemők (422,7%ooo) voltak a legérintettebbek. Az év során 6 177 személy (5 954 beteg és 233 tünetmentes ürítő) fertőzöttségét derítették fel, ez csak 2%-kal volt több, mint az előző évben.

Epinfo 9 A törzsek 58%-a S.Enteritidis szerotípusba volt sorolható, e szerotípus dominanciájának három évvel ezelőtt kezdődött csökkenése ez évben is folytatódott. A második leggyakrabban izolált szerotípus a S.Typhimurium (17,6%), a harmadik a S.Infantis (7,6%) volt. Hazánkban 2010-ben izoláltak első alkalommal humán vizsgálati anyagból S.Leith, S.Zuilen, S.Arechavoleta, S.Planckendael, illetve S.Rideau szerotípusú kórokozókat. Az izolált törzsek 86,7%-a sporadikus esetekből, 13,3%-a járványokból származott. Az arányok az előző évhez képest a járványos esetek előfordulási gyakoriságának emelkedését mutatják, 164 olyan járvány fordult elő, amelyhez legalább két, egymással összefüggő eset tartozott. A járványokban 1 077 beteget (785 laboratóriumi vizsgálattal igazolt 292 epidemiológiai vizsgálattal valószínűsített) valamint 43 tünetmentes ürítőt derítettek fel. Az előfordulás jellege szerint 6 területi, 23 közösségi és 135 családi járvány került nyilvántartásba. A legtöbb (26) járványt az előző évhez hasonlóan Csongrád megyében (15,9%) derítették fel. A 164 járvány közül 126-ban S.Enteritidis, 23 járványban S.Typhimurium volt a kórokozó. Öt járványt S.Bovismorbificans, 1-1 eseményt S.Abony, S.Derby, S.Kentucky, S.Stanley illetve S.I.subgenus4,5,12:i:- okozott, egy járványban S.Goldcoast és S.Typhimurium egyaránt azonosítható volt. Négy járványban a salmonella szerotípusa nem került meghatározásra. A salmonella okozta, nagyobb jelentőséggel bíró (6 területi, 23 közösségi) járványok közül mindössze hat esetében sikerült mikrobiológiai vizsgálattal igazolni, hogy a kórokozó meghatározott élelmiszer/étel útján terjedt. További 6 eseménynél a kivizsgálás során gyűjtött adatok statisztikai elemzése után lehetett következtetni az élelmiszer/étel fertőzést közvetítő szerepére. A fennmaradó járványok közül 7-nél az epidemiológiai adatok alapján volt feltételezhető egy konkrét élelmiszer/étel fertőzés terjesztő szerepe. Az év legtöbb (234) megbetegedéssel járó területi járványa nagy valószínűséggel étel közvetítésével terjedt, de a terjesztő pontos meghatározása nem járt sikerrel. Összesen 10 járványban maradt ismeretlen a kórokozó terjedési módja. Kiemelésre érdemes járványok 1. Fejér megyében valószínűsíthetően élelmiszer által terjesztett S.Enteritidis okozta munkahelyi közösségi járvány alakult ki. A Dunaújvárosban működő gyár 1 394 fő exponált dolgozója közül 2010.08.03-05. között 44 fő betegedett meg, tizenkét beteg került kórházba. Harminckét betegnél végeztek diagnosztikus székletvizsgálatot,

10 Epinfo melyből 24 esetben, a konyhai dolgozók szűrővizsgálatából (28 fő) egy esetben S.Enteritidis tenyészett ki. A törzsek egységesen angol 21 (magyar 1b) fágképet mutattak. Valamennyi beteg augusztus 3-án a délelőttös műszakban ebédre a gyár főzőkonyháján készített ételt fogyasztotta (juhász metélt juhtúróval). Az étel előállításának körülményeit az MGSZH megvizsgálta, hiányosságot nem állapított meg, az ételmintákból és a felületi törlet-mintákból a kórokozó nem volt izolálható. A S.Enteritidis ételfertőzést terjesztő szerepének megerősítésére a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi szakemberek eset-kontroll vizsgálattal statisztikai elemzést végeztek. Ennek során a 44 beteg mellett 44 kontroll személy kikérdezése történt meg. Az elemzés eredménye szerint a juhászmetélt fogyasztók esélye a salmonellosis megbetegedésre 136-szor nagyobb volt, mint más ételt fogyasztóké. 2. Komárom-Esztergom megyében statisztikai vizsgálattal valószínűsíthetően élelmiszer által terjesztett S.Enteritidis okozta területi járvány alakult ki. Egy oroszlányi étteremben étkezők (50 fő exponált) közül 2010. augusztus. 11-15. között 42 fő betegedett. Négy beteg szorult kórházi ellátásra. Harmincnégy (28 diagnosztikus és 6 szűrővizsgálat) székletminta bakteriológiai vizsgálati eredménye 25 esetben bizonyult S.Enteritidis pozitívnak, melyek fágeredménye: angol 6a (magyar 3a) fágtípus. Valamennyi beteg augusztus 11-én fogyasztott az étterem által készített ételből (rántott pulykamell krumplipürével). Az MGSZH által végzett higiénés szemle és az ételminták laboratóriumi vizsgálata negatív eredménnyel zárult. A statisztikai elemző vizsgálat alapján a kistérségi intézet a krumplipürét jelölte meg, mint a megbetegedések kialakulásában szerepet játszó egyetlen ételt. 3. Fejér megyében 11 óvodát, 5 általános iskolát érintő S.Enteritidis okozta területi járvány alakult ki. Székesfehérváron 2400-2500 exponált közül 2010. szeptember 8-26. között 234 fő [229 gyermek (183 óvodás, 46 iskolás), 5 felnőtt] betegedett meg. A betegek 3-7 nap alatt gyógyultak. Tizenkét beteg állapota igényelt kórházi ellátást. 151 beteg és 3 tünetmentes konyhai dolgozó székletéből S.Enteritidis volt kimutatható. A törzsek fágtipizálása egységes képet mutatott, magyar 3a (angol 25) ritka fágtípus. Az epidemiológiai adatok szerint a megbetegedések jelentkezése kizárólag egyetlen főzőkonyhához volt köthető. Az érintett konyhán az MGSZH 2010. szeptember 15-én, majd ezt követően több alkalommal végzett helyszíni szemléje és mintavételezése során élelmiszerhigiénés és konyhatechnológiai szabálytalanságot nem talált.

Epinfo 11 A járványgörbe alakulásából feltételezhető volt a több napon át folyamatosan fennálló kis csíraszámú expozíció, a báziskonyha által biztosított több élelmiszer fertőzést terjesztő szerepe. A feltételezés bizonyítására a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi hatóság eset-kontroll vizsgálatot végzett (234 beteg és 413 kontroll kikérdezése történt meg). Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nagy valószínűséggel a tízórai vagy az uzsonna fogyasztása játszott szerepet a megbetegedések kialakulásában. 4. Somogy megyében egy 24 év alatti fiatalokat ellátó gyermekotthonban fordult elő laboratóriumi vizsgálattal igazolt élelmiszer által terjesztett S.Enteritidis okozta járvány. Balatonbogláron a Fővárosi Önkormányzat Gyermekotthonának 56 exponáltja közül 2010. október 5-19. között 32 fő (21 gondozott, 10 dolgozó, 1 hozzátartozó gyermek) betegedett meg. Kórházba 11 beteg került. 26 beteg székletmintájából 17 fágtípusú S.Enteritidis tenyészett ki. Az otthon saját főzőkonyháján 2010. október 04-én ebédre készített máglyarakás ételmintájából és a nyersanyagként használt tojás felületéről vett mintából, továbbá a tojás származási helyének megfelelő tojóállomány telephelyén vett két bélsármintából ugyancsak 17 fágtípusú S.Enteritidis volt kimutatható. Az MGSZH a főzőkonyha ellenőrzése során olyan konyhatechnológiai és higiénés hiányosságokat talált (nem megfelelő tojásfertőtlenítés, a tojáshabbal bevont étel hőkezelésének feltételezhető elégtelensége, és az étel friss tálalásának kérdéses betartása), amelyek elősegíthették a kórokozó terjedését. 5. Budapest X.-XVII.-XVIII. kerületben 5 óvodát érintő, statisztikai és epidemiológiai vizsgálattal valószínűsíthetően élelmiszer által terjesztett S.Enteritidis okozta területi járvány zajlott le. Budapest X. kerületben, egy azonos főzőkonyha által ellátott 25 óvoda (2 535 fő) közül öt óvodában 79 fő (76 óvodás és 3 dolgozó) betegedett meg. Tíz beteg állapota kórházi ellátást igényelt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok során 37 beteg székletéből S.Enteritidist izoláltak, mely 3 fágtípusúnak bizonyult. A fertőzés terjesztésével az október 6-i ebédet (paradicsomos húsgombóc főtt burgonyával) gyanúsították. A gyanúsított étel mintája már nem állt rendelkezésre, de a statisztikai elemző vizsgálat eredményével ill. az ételkészítés és tálalás technológiai hiányosságának ismeretében a feltételezés megerősítést nyert.

12 Epinfo 6. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, élelmiszerkereskedelemben forgalmazott étel által terjesztett laboratóriumi vizsgálattal igazoltan terjesztett S.Goldcoast és S.Typhimurium okozott területi járványt. Jász-Nagykun-Szonok megye 3 településén (Szolnok, Tiszabő, Tószeg) 2010. november 26. és december 2. között 10 fő betegedett meg salmonellosisban, közülük nyolcan kórházi ellátásra szorultak. A diagnosztikus székletvizsgálati eredmény 5 esetben S.Typhimurium és 4 esetben S.Goldcoast pozitív lett. Valamennyi beteg a megbetegedését megelőzően ugyanabban a húsboltban vásárolt disznósajtot fogyasztott. A gyanúsított húsárut egy szolnoki kft készítette 2010. november 20-án 32 kg mennyiségben, de ebből a tételből az MGSZH ellenőrzésekor már nem volt fellelhető. A telephelyen tisztasági, nyersanyag és késztermék mintavételezés történt. Ennek eredménye: az üzlettérben használt fa vágódeszka és a házias disznósajt S.Typhimurium, míg a sertésgyomor S.Goldcoast szennyezettséget mutatott. Shigellosis Tárgyévben 101 shigellosis okozta megbetegedésre derült fény, ez közel 2,5-szerese az előző évinek (42). A morbiditás 1,0%ooo volt, halálozás nem történt. A betegek 26,7%-át ápolták kórházban. Két eset importált eredetű volt (Egyiptom, Tanzánia). A legtöbb megbetegedést (54) Jász-Nagykun-Szolnok megyében diagnosztizálták egy közösségi járvány következtében. A 100 000 lakosra jutó megbetegedések száma is ebben a megyében volt a legmagasabb (13,8%ooo), több mint tízszerese az országos átlagnak. Ezt követte a Heves (2,9%ooo) és Hajdú-Bihar megyei (1,9%ooo) morbiditási érték. Nyolc megyéből nem jelentettek egyetlen esetet sem. A korcsoportos morbiditás a 6-9 évesek között volt a legmagasabb (2,8%ooo). A legfiatalabb beteg 3 hetes, a legidősebb 82 éves volt. A betegek 77%-a nő volt. A shigella surveillance adatai szerint az év során 71 törzset izoláltak. Az izolált törzsek 90,1%-a S.sonnei (64), 9,9%-a S.flexneri (7) volt. Az izolált törzsek 42,3%-a járványból, 57,7%-a sporadikus betegből származott. A hét S.flexneri törzs szerotípus szerinti megoszlása a következőképpen alakult: egy-egy eset S.flexneri 1a, S.flexneri 2a, S.flexneri 3, S.flexneri 3a, S.flexneri 4, és két S.flexneri NT.

Epinfo 13 2. ábra. S.sonnei és S.flexneri által okozott megbetegedések száma Magyarországon 2000-2010. között pozitív pozitív Összes beteg 2010-ben egy közösségi (Jász-Nagykun-Szolnok megyében) és három családi (Békés és Heves megyében) járványt regisztráltak. Kiemelésre érdemes közösségi járvány Jász-Nagykun-Szolnok megyében, egy fogyatékos otthon lakói körében alakult ki július-augusztus hónapban S.sonnei járvány. A 86 exponált (64 gondozott, 22 dolgozó) közül 54 fő (47 gondozott, 7 dolgozó) betegedett meg, nyolc beteg került kórházba. 16 beteg és négy tünetmentes ürítő székletéből 5 fágtípusú Shigella sonnei tenyészett ki. A törzsek PFGE vizsgálata egységes SSOXBH-A képet mutatott. A kórokozót feltehetően az első beteg hurcolta be az intézménybe, ahol a fertőzés kontakt úton terjedt. Amoebiasis 2010-ben 20 megbetegedést jelentettek a 2009. évi 24 esettel szemben. A morbiditás 0,2%ooo volt, haláleset nem történt. A betegek 30%-át ápolták kórházban. Kilenc megye és a főváros területéről történt bejelentés, az esetek közel harmada Csongrád (6) megyéből származott. A korspecifikus morbiditás a 40-49 évesek között volt a legmagasabb, 0,5%ooo.

14 Epinfo Dyspepsia coli A bejelentések száma a 2009. évi mélypontot (4) követően 2010-ben 13-ra emelkedett. Kórházi ellátásra egyetlen betegnek sem volt szüksége, valamennyien meggyógyultak. A legtöbb beteget (5) Budapestről jelentették, ezen kívül öt megyében észleltek megbetegedéseket. A csecsemőkre számított megbetegedési gyakoriság 13,7%ooo-nek felel meg. Három beteg 0-6 hónapos korban fertőződött, közülük egy volt 1 hónaposnál fiatalabb csecsemő. A diagnózist 4 eset kivételével laboratóriumi vizsgálattal is megerősítették. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok során izolált enteropatogén E.coli törzsek (9) O antigén szerinti besorolása 7 esetben történt meg, közülük öt O26, egy-egy O55 illetve O128 szerotípusúnak bizonyult. A verotoxintermelő E.coli O26 kórokozóval fertőzött 10 hónapos csecsemőnek véres hasmenése, 38 C-os láza volt, de szövődménymentesen gyógyult. A csecsemő családi környezetében hasonló panasza senkinek nem volt, anyatejen kívül müzlit és kereskedelmi forgalomban vásárolható tejtermékeket fogyasztott, ezen kívül szüleivel rendszeresen babaúszás oktatáson vett részt. Egyéb Escherichia coli által okozott megbetegedés A regisztrált megbetegedések előző években tapasztalt csökkenése a 2009. évi mélypontot (9) követően 2010-ben mérsékelten emelkedett, 15 esetet jelentettek. Kórházi kezelésre három beteg szorult, halálozás nem történt. Az esetek 80%-a augusztus és október között fordult elő. A legtöbb (4) megbetegedést Pest megyében és Budapesten (3) diagnosztizálták. Az előző évektől eltérően 2010-ben az 1-2 évesek között fordult elő legtöbb megbetegedés. A diagnózist minden esetben alátámasztották a laboratóriumi vizsgálatok is, a törzsek enteropatogénnek bizonyultak. Két kivétellel minden esetben megtörtént az O antigén meghatározása: négy O157; három O145; két-két O26, illetve O128 és egy-egy O118 illetve O127 antigénszerkezetűnek bizonyult. Öt betegből verotoxintermelő E.coli törzset mutattak ki. Egy verotoxintermelő E.coli O157 törzzsel fertőződött 11 éves beteg tüneteinek jelentkezését megelőzően két nappal hőkezeletlen nyers tejet fogyasztott.

Epinfo 15 Campylobacteriosis 2010-ben 7 201 campylobacteriosist regisztráltak, szemben a 2009-ben bejelentett 6 583 megbetegedési számmal. A 2004-2008. között tapasztalt csökkenő tendencia megfordult és 2008-2010 között az éves adatokat összehasonlítva csupán az emelkedés mértéke kisebb: 2008-2009. között 18,3%-os, 2009-2010. között 9,4%-os volt a növekedés (3. ábra). Az elmúlt öt év során 2010-ben volt a legmagasabb a bejelentett megbetegedések száma. 3. ábra. Bejelentett campylobacteriosis megbetegedések Magyarországon, 1998-2010 A betegek közel negyedét ápolták kórházban, halálozás nem történt. A betegek 53,1%-a férfi volt. A morbiditás 71,9%ooo-nek felelt meg. A 100 000 lakosra jutó megbetegedések száma Csongrád megyében (181,9%ooo) volt a legmagasabb, de kiemelkedő volt Vas (126,8%ooo), Baranya (117,3%ooo), Fejér (101,54%ooo) és Győr-Moson-Sopron (101,46%ooo) megyében is. Jelentősen az országos átlag alatt maradt a campylobacteriosis morbiditása Zala (39,5% ooo) és Szabolcs- Szatmár-Bereg (34,4%ooo) megyében. A megbetegedések havi előfordulása a betegségre jellemző nyári-őszi szezonalitásnak megfelelően alakult. A legkevesebb megbetegedés decemberben (379), a legtöbb júniusban (825) fordult elő. Május és november között folyamatosan 500 feletti havi esetszámot regisztráltak. (4. ábra) A korspecifikus morbiditás az előző évben tapasztalthoz hasonlóan alakult: a csecsemők (869,7%ooo) és az 1-2 éves gyermekek (716,6%ooo) körében volt a legmagasabb. Kismértékben (2,8%) növekedett az 1-2 éves kisdedek, jelentősebben (34,4%) az óvodás- és (21,9%) az iskoláskorúak megbetegedési aránya.

16 Epinfo 4. ábra. A campylobacteriosis morbiditása korcsoportonként A campylobacter surveillance eredményei szerint 2010. évben 7 366 törzset izoláltak, 10%-kal (663) többet, mint az előző évben. Emellett 1 betegnél epidemiológiai adatok alapján, járvánnyal való kapcsolat révén valószínűsítették a campylobacteriosis megbetegedést. A törzsek 78,6%-át nem tipizálták. A tipizált izolátumok 81,6%-a (az összes törzs 17,5%-a) C.jejuni, 13,7%-a (az összesnek 2,9%-a) C.coli, 4,7%-a (az összesnek 1,0%- a) C.lari volt. Az összes izolálás 1,5%-a kevesebb, mint az előző évben járványokból, 98,5%-a sporadikus esetekből származott. Az év során összesen 55 járványt derítettek fel. Területi járványról nem érkezett jelentés, egy közösségi járványt jelentettek. A családi járványok száma 54 volt, 12%-kal több, mint 2009-ben. A legtöbb járványt Csongrád megyében (20) regisztrálták, Bács-Kiskun megyében 8, a többi megyében egy és három között változott a felderített járványok száma. Borsod-Abaúj- Zemplén, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyéből nem érkezett járványról bejelentés. 27 járványban C.jejuni volt a kórokozó, a többi járványban a species meghatározása nem történt meg. Kórházi ápolásra senki sem szorult. A közösségi járvány egy debreceni turistacsoport tagjai között alakult ki, akik Erdélyben jártak. A 27 exponált közül 20 fő betegedett meg. A kórokozó terjedési módját nem sikerült megállapítani.

Epinfo 17 Yersiniosis 2010-ben 87 megbetegedést jelentettek, 70%-kal többet mint 2009-ben (51). A morbiditás 0,9%ooo-nek bizonyult. A betegek 20%-át ápolták kórházban, halálozás nem történt. A betegek 44%-a férfi, 55%-a nő volt. A korábbi évben tapasztattal megegyezően a Közép-magyarországi régióban regisztrálták a legtöbb esetet (34), a bejelentések közel 40%-át. A morbiditás Csongrád megyében volt a legmagasabb (2,8%ooo), amelyet Heves (1,9%ooo) és Nógrád (1,5%ooo) megye morbiditása követett. A korspecifikus morbiditás a csecsemők (7,4%ooo) és az 1-2 évesek között (5,1%ooo) volt kiugróan magas. A legfiatalabb beteg 4 hónapos, a legidősebb 79 éves volt. Az izolált törzsek 63,2%-a Yersinia enterocolitica O3, 26,4%-a Yersinia pseudotuberculosis szerotípusba tartozott, mindössze egy Y. enterocolitica O9 kórokozót azonosítottak. A fertőzések egy része magánháztartásban végzett sertésvágással, illetve a sertésvágásból származó hústermékek elfogyasztásával volt összefüggésbe hozható. Cryptosporidiosis 2010-ben 34 megbetegedést jelentettek, ami, több mint kétszerese a 2009. évi esetszámnak (15). A morbiditás 0,3%ooo-nek felelt meg. Öt beteget ápoltak kórházban, a fertőzés következtében nem halt meg senki. A megbetegedések háromnegyedét az év második felében észlelték. Az esetek több mint fele (20) a 10 éven aluliak között fordult elő. A korspecifikus morbiditás hasonlóan az előző évben tapasztaltakhoz a 3-5 évesek között volt a legmagasabb (2,7%ooo). A legfiatalabb beteg 1 éves, a legidősebb 61 éves volt. A legtöbb bejelentés (6) Hajdú-Bihar megyében történt. A területi morbiditás Heves (1,6%ooo) és Békés megyében (1,4%ooo) volt a legmagasabb, hasonlóan az előző évihez. Kilenc megyéből egyetlen esetet sem jelentettek. Giardiasis Kevesebb megbetegedést (87) jelentettek, mint előző évben (100). A morbiditás 0,9%ooo-volt. Kórházi ápolásra 9 beteg szorult, halálozás nem történt. Szezonális jellegzetesség nem állapítható meg a megbetegedések havi megoszlása alapján. A legtöbb esetet (14) a fővárosban regisztrálták. A legmagasabb területi morbiditás Vas és Zala megyében volt megfigyelhető, 3,5%ooo illetve 3,1%ooo értékkel.

18 Epinfo Komárom-Esztergom és Nógrád megyében egész évben egyetlen esetet sem regisztráltak. Heves megyében egy családi járványt derítettek fel. Egy 30 éves nőbeteg enterális tünetek miatt került vizsgálatra. A Giardia lamblia pozitivitás miatt az öttagú családban környezetszűrés történt, és két fő tünetmentes ürítőnek bizonyult. A bejelentett esetek közül hét importált eredetű volt, az érintettek betegségük lappangási idejében Egyiptomban, Indiában, Vietnámban, Mongóliában, illetve a Malawi Köztársaságban tartózkodtak. A korspecifikus morbiditás a korábbi évekhez hasonlóan az 1-2 évesek között volt a legmagasabb (4,6%ooo), ezt követte a 6-9 évesek (2,8%ooo) és a 3-5 évesek (2,7%ooo) morbiditása. Figyelemre méltó, hogy a csecsemőkre számított morbiditás is kétszerese volt az országos értéknek. Enteritis infectiosa 2010-ben a regisztrált gastroenteritisek 72,2%-a enteritis infectiosa megnevezéssel maradt a nyilvántartásban (35 536), 18,9%-kal több, mint az előző évben (29 878). A regisztrált betegek 34,6%-át kórházban ápolták. A fertőzés következtében tizenhárom beteg meghalt. Két kivételtől eltekintve (30-39 illetve 50-59 éves korcsoportú) valamennyien 60 év felettiek voltak. A diagnosztikus vizsgálatok eredményének ismeretében 121 megbetegedés saját néven került bejelentésre: 87 betegnél Giardia lamblia (2009-ben 100), 34 esetben Cryptosporidium (2009-ben 15) volt a kórokozó. A betegek vizsgálati mintájából elenyésző számban izoláltak olyan kórokozót, mely saját néven nem bejelentendő gastroenteritist idéz elő (C.difficile 324, C.perfringens 11, Clostridium sp. 4, Klebsiella 15, P.aeruginosa 7, S.aureus 4, sarjadzógomba 20 betegnél). Az év során három élelmiszer által terjesztett C.perfringes járványra (183 beteggel) derült fény, melyek egy rendezvényen 124 fő (1 170 exponáltból), egy iskolai menzán étkezők közül (365 fő) 53 fő, míg egy munkahelyi étkeztetés során (18 étkező közül) 6 fő betegedett meg. A gyanúsított ételek mintájából és a betegek székletéből azonos kórokozót mutattak ki. 22 333 külön néven nem bejelentendő enteritis infectiosa k.m.n. megbetegedés maradt a fertőzőbeteg-nyilvántartásban. A legtöbb, havonta 2 000 esetszámot meghaladó megbetegedést március, április és december hónapokban regisztrálták. A morbiditás Veszprém (506,1%ooo), Fejér (496,9%ooo), Csongrád (468,8 %ooo) megyében az országos átlag több mint kétszerese, Somogy (441,4%ooo), Nógrád (411,4%ooo), Tolna (394,2%ooo) és Jász-Nagykun-Szolnok (385,9%ooo) megyében az országos átlag több mint másfélszerese volt. Az előfordulási gyakoriság (az előző évihez hasonlóan) Hajdú-Bihar (90,7%ooo) megyében az

Epinfo 19 országos átlag felét, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg (41,6%ooo) megyében az ötödét sem érte el. A korábbi évekhez hasonlóan a csecsemők (1 807,9%ooo) és az 1-2 éves kisgyermekek (1 598,2%ooo) érintettsége volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a 40-59 éveseké (98,2-98,6%ooo). Virális gastroenteritisek Az enteritis infectiosa megbetegedések 36,8%-a (13 082) volt virális gastroenteritis, melynek 48,9%-a (6 393) laboratóriumi vizsgálattal megerősített eset volt, további 6 689 eset diagnózisát járványhoz kapcsolódása alapozta meg. Ismert aetiológiáju virális gastroenteritisek kórokozók szerint, 2010 Kórokozó Megerősített esetek száma Valószínűsített Összesen Rotavírus 3 490 406 3 896 Calicivírus 2 382 6 262 8 534 Adenovírus 509 21 530 Ismeretlen 12 0 12 Összesen 6393 6689 13082 5. ábra: Calici- és rotavírus okozta megbetegedések száma havonként 2010

20 Epinfo Az ÁNTSZ 2010-ben 403 olyan közösségi vagy területi gastroenteritis járványt tartott nyilván, amelyben a baktériumok kóroki szerepét kizárták. Közülük 292 virális eredetű volt, 111 járvány etiológiáját nem sikerült megállapítani. E járványokban összesen 9 713 személy betegedett meg, több mint a 2009. évi 272 járványban, amikor 5 112 fő megbetegedését regisztrálták. Az események számában 7%-os, a járványokhoz tartozó esetszámban 90%-os emelkedés volt tapasztalható az előző évhez képest. A 2010-ben előfordult járványok etiológiáját az alábbi ábra szemlélteti. 6. ábra. Virális eredetű gastroenteritis járványok száma kórokozók szerint Calicivírus-gastroenteritisek 2010-ben 8534 (2009-ben 3620, 2008-évben 6465) regisztrált calicivírusgastroenteritis fordult elő. A nyilvántartásba került esetek száma 42%-kal emelkedett az előző évhez képest. A megbetegedések száma a betegségre jellemző szezonalitásnak megfelelően alakult: a megbetegedések 86%-a a téli hónapokban, január és április között ill. november-decemberben jelentkezett. A legtöbb megbetegedés márciusban fordult elő. A betegek 33,5%-a a 75 éven felüliek közül került ki. 16 %-uk 3-14 éves korú gyermek volt (7. ábra).

Epinfo 21 7. ábra. Calici- és rotavírus okozta megbetegedések száma korcsoportonként 2010 A megbetegedések 84%-a (2009-ben 73%-a) járványhoz kapcsolódóan fordult elő. A 254 járvány közül 7 területi, 238 közösségi, 19 családi járványnak minősült. A közösségi járványok jelentős része (67%) is főként a január és április közötti időszakban zajlott le. A járványok 49%-a kórházakat, 27%-a idősek otthonát, 17%-a gyermekintézményeket érintett. Rotavírus-gastroenteritisek 2010-ben összesen 3 896, az előző évinél 4%-kal több rotavírus-gastroenteritis került a nyilvántartásba. A megbetegedések havi előfordulása a betegségre jellemző szezonalitást mutatta: az esetek 69%-a az év első félévében, a január május közötti időszakban fordult elő, áprilisi csúccsal /5. ábra/. Az utolsó öt év adatait összehasonlítva a betegszám és a szezonalitás tekintetében 2010-ben nem következett be jelentősebb változás. A betegek több mint kétharmada (68%) 5 évesnél fiatalabb volt. A betegek 19%-a csecsemőkorú, 30%-a 1-2 éves, 20%-a 3-5 éves volt. A megbetegedések 81%-a sporadikusan, 722 eset járványosan fordult elő. A 64 regisztrált járvány közül 28 közösségi, 36 családi járvány volt. A járványok több mint a harmada (38%) kórházban alakult ki, közel harmada (31%) oktatási intézményeket (óvodát és bölcsődét), harmada (31%) idősotthonokat érintett.

22 Epinfo Adenovírus-gastroenteritisek 2010-ben 530 adenovírus gastroenteritist regisztráltak. Az esetek száma majdnem a duplájára nőtt az előző évhez képest. Míg a megbetegedések száma a korábbi években nem mutatott szezonalitást, 2010-ben a megbetegedések több mint a fele (51%) a negyedik negyedévben szeptember és december között fordult elő, novemberi maximummal. A betegek 85%-a 6 évesnél fiatalabb (24%-a csecsemő, 37%-a 1-2 éves, 23%-a 3-5 éves) volt. Az esetek 93%-a sporadikusan fordult elő, mindössze 40 megbetegedés tartozott járványhoz. Két családi és négy közösségi járványt jelentettek, az utóbbiak három gyermekközösséget (bölcsőde és óvoda) ill. egy bentlakásos intézményt érintettek. Hepatitis infectiosa 2010-ben 337 acut vírushepatitist jelentettek be, 25,8%-kal többet, mint 2009-ben (250). A hepatitis infectiosa diagnózissal bejelentett esetek 61,4%-ánál hepatitis A vírus, 17,5%-ánál hepatitis B vírus, 2,9%-ánál hepatitis C vírus, 50 betegnél hepatitis E vírus kóroki szerepét igazolták. 11 esetben a kórokozót nem sikerült azonosítani. Az elmúlt öt évben 2010-ben jelentették a legkevesebb heveny hepatitis C esetet. Az enterális úton terjedő hepatitis A és E megbetegedések száma nőtt, a hepatitis B esetek száma kevéssel csökkent a 2009. évhez viszonyítva. 8. ábra. Acut vírushepatitisek aetiológia szerint, 2006-2010 500 450 400 350 Hep.inf.k.m.n. HEV HCV HBV HAV 300 250 200 150 100 50 0 2006 2007 2008 2009 2010

Epinfo 23 Hepatitis A Az A típusú hepatitisek száma a 2008-2009. évben tapasztalt csökkenés után 2010-ben az előző évinek (107) közel duplájára nőtt (207). A morbiditás 2,1%ooo-nek felelt meg. Halálozás nem történt. A betegek 89,9%-át ápolták kórházban, a kórházi ápolási arány alacsonyabb volt, mint a korábbi években. Az összes megbetegedés mintegy felét Pest megyéből (78) és a fővárosból (34) jelentették. A területi morbiditás Pest (6,3%ooo), Jász-Nagykun-Szolnok (5,1%ooo) és Hajdú-Bihar megyében (3,3%ooo) volt a legmagasabb. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Veszprém megyében nem regisztráltak egyetlen megbetegedést sem. A 2010. évben a szezonalitás jellegzetesen késő nyári-kora őszi csúcsot mutatott, augusztus-szeptember hónapban fordult elő a megbetegedések egyharmada. A korspecifikus morbiditás a 10-14 évesek (6,5%ooo) és a 6-9 évesek (5,2%ooo) korcsoportjában volt a legmagasabb, ettől alig maradt el a 15-19 évesek érintettsége. A két éven aluliak között nem diagnosztizáltak megbetegedést. A betegek 54,1%-a férfi, 45,9%-a nő volt. Az év folyamán 12 járványt (2 közösségi, 4 területi 6 családi) jelentettek összesen 95 megbetegedéssel. A legnagyobb területi járvány Cegléden alakult ki az év második felében. A járvány elsősorban két városrészt érintett, 34 fő betegedett meg. A betegek közül két fő otthonnevelt iskolás koron aluli, 1 óvodás, 2 szakközépiskolás, 8 általános iskolás volt, a 21 felnőtt beteg többsége háztartásbeli, ill. munkanélküli volt. A kórokozó kontakt úton terjedt. A járvány kialakulásában nagy szerepet játszott, hogy az érintett városrészekben a lakosság rossz higiénés és szociális körülmények között szoros közösségben él. A terjedés gátlása érdekében 1307 személy részesült pre- illetve postexpozíciós hepatitis A elleni védőoltásban. A Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályi településen 2010. május-szeptember között 12, vírusszerológiai vizsgálattal igazolt HAV okozta megbetegedés fordult elő. A betegek többsége rossz higiénés és szociális körülmények között, él. A településen 415 fő gamma-globulin védőoltásban, 153 fő hepatitis A elleni aktív immunizálásban részesült. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő Kunmadaras településen 17 fő betegedett meg augusztus és november között. A betegek két kivétellel a 18 éven aluliak közül kerültek ki. A járványügyi vizsgálat során kiderült, hogy a 16 beteg mindegyike családi, baráti, vagy intézményi kapcsolatban állt egymással. A fertőző forrás ismeretlen maradt, a kórokozó feltételezhetően kontakt úton terjedt. Aktív immunizálásban 400 fő, passzív immunizálásban 594 fő részesült.

24 Epinfo Acut hepatitis B 2010-ben 59 eset került a nyilvántartásba, 10,6%-kal kevesebb, mint 2009-ben (66). A morbiditás 0,6%ooo-nek bizonyult. Három beteg halt meg, a mortalitás 0,03%ooo, a letalitás 5,1% volt. A legtöbb megbetegedést, az összes eset 33,9%-át (20 eset) a fővárosból, 16,9%-át (10 eset) Pest megyéből jelentették. A területi morbiditás a fővárosban (1,16%ooo), Vas megyében (1,16%ooo) és Bács-Kiskun megyében (1,14%ooo) volt a legmagasabb, az országos érték kétszerese. 2010-ben a legtöbb megbetegedés a 30-49 évesek között fordult elő, ennek megfelelően a morbiditás a 40-49 évesek (1,3%ooo) és a 30-39 évesek (0,9%ooo) között volt a legmagasabb. A legfiatalabb beteg hétéves, a legidősebb 81 éves volt. A nemek szerinti megoszlást erőteljes férfi túlsúly jellemezte, a betegek 74,6%-a férfi, 25,4%-a pedig nő volt. 2010-ben egy egészségügyi dolgozó betegedett meg foglalkozási eredetű HBV-fertőzés következtében, tűszúrásos balesetet követően. A beteg nem részesült hepatitis B elleni védőoltásban. Acut hepatitis C 2010-ben 10 esetet jelentettek be, lényegesen kevesebbet, mint az előző évben (31). A morbiditás 0,1%ooo-nak felelt meg. A legtöbb megbetegedést a fővárosból jelentették (3), további hét megyében, 1-1 megbetegedést regisztráltak. Az előző évhez hasonlóan, ebben az évben sem fordult elő a 15 éven aluliak között megbetegedés. A legtöbb esetet (4) 50-59 évesek között észlelték. A betegek közül három egészségügyi dolgozó volt, egy kardiológiai asszisztens és egy szülésznő esetében volt valószínűsíthető a foglalkozási fertőzés. Hepatitis E 2010-ben 50 megbetegedést jelentettek, 26%-kal többet, mint 2009-ben (37). A morbiditás 0,5%ooo volt. 2010-ben 1 beteg halt meg, a mortalitás 0,01%ooo, a letalitás 2,0%-nak bizonyult. Valamennyi eset sporadikus volt. A legtöbb megbetegedést Budapesten (10) diagnosztizálták, Somogy megyéből 8, Bács megyéből 4 megbetegedést jelentettek. A területi morbiditás Somogy, Nógrád (1,46%ooo), és Tolna megyében (1,28%ooo) volt a legmagasabb. Az esetek 60%-a a február-május közötti négy hónapban fordult elő. A legfiatalabb beteg 20 éves, a legidősebb 89 éves volt. A legtöbb megbetegedést a 60 éven felüliek korcsoportjában jelentették, ezt követte az 59 évesek érintettsége. Az előző évekkel ellentétben a betegek között szinte azonos a nők (52%) és a férfiak (48%) aránya, nem jellemző a férfiak dominanciája.

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Esetek száma Epinfo 25 HIV/AIDS 2010-ben összesen 182 újonnan diagnosztizált HIV-fertőzött személyt regisztráltak, 30%-kal többet, mint az elmúlt évben (140). A HIV-pozitív személyek 94%-a férfi volt, és csupán 6%-a (9) volt nő. 2010-ben az újonnan felderített HIV-fertőzöttek háromnegyede a 20-39 évesek korcsoportjába, tartozott. Az ismert állampolgárságú személyek között 114 magyar és 16 külföldi volt. 9. ábra: HIV-pozitív személyek állampolgárság szerint 1985-2010 Magyar Külföldi 140 120 100 80 19 12 12 13 16 60 40 20 0 4 12 7 37 28 19 5 30 10 9 11 7 17 10 9 30 29 15 62 11 19 74 54 2 15 27 32 32 37 45 40 44 45 50 53 55 51 27 31 30 33 28 17 100103 114 84 143 személynél volt ismert a rizikócsoport, az esetek ötödénél nem áll rendelkezésre epidemiológiai adat a fertőződés módjára vonatkozóan. A 143 ismert rizikócsoportú HIV-pozitív személy 87%-a homo/biszexuális, 13%-a heteroszexuális érintkezés révén fertőződött. Ebben az évben nem regisztráltak olyan személyt, aki bizonyítottan intravénás kábítószer-használó, hemofíliás vagy transzfúziós recipiens volt, illetve nosocomiális vagy maternális úton akvirálta a vírust. 2010-ben 28 AIDS-megbetegedést diagnosztizáltak, összesen tíz beteg halt meg a tünetegyüttes következtében. A 28 AIDS-betegből 8-nál volt ismert a HIV-pozitivitás a megbetegedés kezdete előtt, 20 személynél a HIV-fertőzésre és az AIDS-betegségre egyidőben derült fény. 2010-ben hazánkban összesen 89 137 HIV szűrővizsgálatot végeztek. Ebből az önkéntes nevesített vizsgálatok száma az összes vizsgálat közel felét tette ki, a vizsgálatok egyharmadát pedig diagnosztikus célból kezdeményezték.

26 Epinfo Önkéntes anonim szűrővizsgálatot az esetek 11%-ában végeztek. 2010-ben az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzött személyek egynegyedénél a HIV-pozitivitást a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet diagnosztizálta, a civil AIDS-tanácsadók az esetek 19%-át, a SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika STD Centruma és a BNG-hálózat az esetek 14-14%-át derítette fel. Magyarországon 2010. december 31-ig a regisztrált HIV-pozitív személyek kumulatív száma 1 953 volt. 1986 óta 624 személynél diagnosztizálták az AIDS-betegséget, közülük 315 fő halt meg a tünetegyüttes következtében. Ezen kívül 43 esetben nem AIDS volt a halál oka, így összesen 358 személy halálozását tartjuk nyilván. Acut flaccid paralysis 2010-ben 14 esetet jelentettek be az Országos Epidemiológiai Központba és 13 acut flaccid paralysis (AFP) eset maradt a nyilvántartásban. A nem-polio AFP-gyakoriság 0,88%ooo-nek bizonyult, a 15 éven aluli gyermekek között kórismézett esetek gyakorisága nem érte el az 1/ 100 000 értéket. A regisztrált betegek 61,5%-ától (8 esetben) küldtek az AFP surveillance minőségi követelményeinek megfelelően két héten belül legalább egy székletmintát virológiai vizsgálatra az OEK Virológiai főosztályára. A bénulás kezde - tétől számított két héten belül három betegtől (23,1%) egy, öt betegtől (38,5%) kettő, legalább 1 napos különbséggel vett székletminta került beküldésre. Három esetben 14 napon túl, két esetben pedig nem érkezett minta a laboratóriumba. A WHO jelenlegi surveillance követelményei szerint a nem endémiás országokban, Európában jelenleg az is elfogadható, ha az AFP-diagnózissal jelentett betegek 80%-tól 14 napon belül legalább egy székletminta célzott virológiai vizsgálata történik meg. Ezt figyelembe véve 2010-ben a 13 bejelentett beteg közül 10 esetben lett volna szükség legalább egy adekvát vizsgálatra. Tekintettel arra, hogy ez 8 esetben történt meg, a surveillance tevékenységet minősítő, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas surveillance indikátor 0,54%-nek felelt meg, ami magasabb volt, mint az előző évben (0,38%). Az év során 8 terület jelentett AFP-szindrómát. Budapesten és Pest megyében 3-3, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2, Fejér, Győr-Moson- Sopron, Nógrád, Veszprém és Zala megyében egy-egy beteget regisztráltak. A többi területről ebben az évben bejelentés nem érkezett, ugyanakkor ezen területeken a várt AFP-esetek száma 0,3 és 1,0 között változott. 2010-ben sürgősen, prioritással vizsgálandó AFP-eset nem fordult elő.

Epinfo 27 A bénulás kezdetétől az ÁNTSZ első értesülésig eltelt napok száma 0-28 között változott. 5 esetben (38,5%) több mint egy hét elteltével értesült az ÁNTSZ az esetről. Az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztálya az AFP-gyanúról 10 esetben az OEK Vírusdiagnosztikai osztályáról szerzett tudomást. A legtöbb AFP-t a 13-14 évesek között észlelték. A legfiatalabb beteg 1 éves volt. A bénulás az AFP szindrómával jelentett gyermekeknél 8 esetben kizárólag a végtagokra lokalizálódott, 4 esetben végtagokra és légzőizmokra, 1 esetben végtag és facialis paralysis érintettség volt észlelhető. A bénulás 12 esetben szimmetrikus volt. Lázat négy gyermeknél regisztráltak, aseptikus meningitis egyetlen esetben sem fordult elő. A reziduális paralysisek felmérésére irányuló, a betegség kezdetétől számított hatvanadik napon végzett ellenőrző vizsgálat minden esetben megtörtént. A gyermekek közül 6 maradványtünet nélkül gyógyult, 7 esetben a nyomon követés idején még maradványtüneteket észleltek. A WHO által akkreditált Nemzeti Enterovírus Laboratóriumban végzett vizsgálatok során az AFP-betegek feldolgozásra alkalmas székletmintáiból poliovírus nem, de egy esetben enterovírus volt kimutatható. A végső klinikai diagnózis 11 esetben Guillan-Barre syndroma, 2 esetben myelitis transversa volt. Az AFP surveillance-ból származó információk alapján biztonsággal megállapítható, hogy 2010-ben Magyarországon sem vadvírus által okozott, sem pedig védőoltással összefüggésbe hozható poliomyelitis (VAPP) nem fordult elő. Pertussis 2010-ben 25 megbetegedést jelentettek az OEK Járványügyi osztályára 24%-kal kevesebbet, mint 2009-ben (33). A morbiditás 0,2%ooo volt, halálozás nem történt. A betegek közül 4 főt ápoltak kórházban (16%). Három megbetegedés importált eredetű megbetegedés volt. Az év utolsó négy hónapja kivételével minden hónapban jelentettek megbetegedést, a legtöbbet augusztusban. A megbetegedések 7 megyét és a fővárost érintették. Az esetek 40%-a sporadikus volt közel kétharmada családi járványokban fordult elő. A betegség előfordulási gyakorisága Komárom-Esztergom (1,3%ooo) és Jász-Nagykun-Szolnok (1,0%ooo) megyében volt a legmagasabb, Budapesten (0,1%ooo) pedig a legalacsonyabb.

28 Epinfo A betegek 16%-a volt csecsemő, közöttük volt a legmagasabb az előfordulási gyakoriság is (4,2% ooo). Őket követte a 3-5 évesek (0,7%ooo), az 1-2 évesek (0,5%ooo), a 40-49 évesek (0,5%ooo) korcsoportja. A 6-9 évesek között nem regisztráltak megbetegedést. 10. ábra. Pertussis megbetegedések száma 100 000 lakosra korcsoportok szerint, 2010 A B.pertussis kóroki szerepét valamennyi esetben a mikrobiológiai vizsgálatok is alátámasztották. Az egyedi járványügyi vizsgálati lapok adatai szerint 5 beteg nem részesült pertussis elleni védőoltásban, életkora miatt. A betegek közül 11 férfi volt, és 14 nő. Ebben az évben 5 családi járvány fordult elő. A járványok ismertetése: A Baranya megyei háromtagú családban a 36 éves férfi betegedett meg először, majd 8 nappal később édesapja és 4 nappal később édesanyja is beteg lett. A 62 éves apa születési ideje alapján nem kaphatott még pertussis elleni oltást, felesége és fia oltási dokumentációval nem rendelkezett. Valamennyien gyógyultak, a fertőző forrás ismeretlen. Bács-Kiskun megyében egy 61 éves férfi és 55 éves felesége pertussis megbetegedésére derült fény. Tüneteik 2010. március elején kezdődtek. A köhögés rohamokban jelentkezett, melyek végén a kialakult dyspnoe miatt több esetben a nőbeteg elájult. Mindketten jártak közös háziorvosuknál, aki laryngotracheitist diagnosztizált, és antibiotikumos kezelést írt elő. Júniusban megemlítették a még mindig tartó köhögést egy infektológusnak, aki kifejezetten pertussisra gondolva vérmintát küldött mindkettejüktől az OEK-be.

Epinfo 29 A szerológiai vizsgálatok során ELISA módszerrel Bordetella pertussis elleni specifikus IgA ellenanyagot mutattak ki a beküldött mintákból. A házaspár külföldön nem járt, környezetükben előfordult szamárköhögésnek imponáló megbetegedésről nem volt tudomásuk. Gyermekkori védőoltásaikról nincs oltási könyvük, elmondásuk szerint az akkor kötelező oltásokat megkapták. Gyógyultak. A fertőződés eredete ismeretlen. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 4 fő megbetegedésével járó családi járvány (41 éves anya, 41 éves apa, 3 és 4,5 éves gyermekek) 2010. március hónapban kezdődött. Laboratóriumi vizsgálat alátámasztotta a diagnózist. Kórházi ápolás egyiküknél sem vált szükségessé, mindannyian gyógyultak. Pertussis elleni védőoltásban mindegyikük részesült. A gyermekek esetében dokumentáció állt rendelkezésre, a szülők esetében pedig az oltottsági státusz bemondás alapján került megállapításra. A járványügyi vizsgálat során a családi környezetben, a munkahelyi, óvodai és egyéb közösségek tagjai között hasonló tünetekkel járó megbetegedés nem került feltárásra. A család nem járt külföldön. A fertőző forrást nem sikerült felkutatni. Egy Komárom-Esztergom megyei 3 tagú családnál az apa köhögési panaszai a gyermek születését megelőzően, 2-3 héttel korábban kezdődtek. Az anya a gyermek születésekor már köhögött, a csecsemő tünetei 1 hónapos korában kezdődtek. A szülők oltottak, pertussis ellen védőoltásban részesültek. A Pest megyei négytagú család két fiú gyermeke (13 és 15 éves) 2010. július végétől 3 hétig Németországban nyaralt. A két testvérnél a cserkésztábori tartózkodás idején jelentkeztek köhögéssel járó tünetek. Németországi nyaralásuk ideje alatt édesanyjuk meglátogatta őket, ezt követően ő is elkezdett köhögni. Hazatérésüket követően a múlni nem akaró köhögés miatt került sor laboratóriumi vizsgálatra, mely mindhárom esetben igazolta a pertussis gyanúját. Mindhárman oltottak voltak. Scarlatina 2010-ben 2 650 megbetegedést jelentettek, 11%-kal többet, mint az elmúlt évben (2 356). A morbiditás 26,5%ooo-nek felelt meg, halálozás nem történt. A betegek 2,2%-át ápolták kórházban. A legtöbb megbetegedést májusban és márciusban, a legkevesebbet júliusaugusztusban hónapban regisztrálták. Az esetek 41,6%-a Budapesten és Pest megyében fordult elő. A betegség területi előfordulásában nagy volt az eltérés. A 100 000 lakosra vonatkoztatott megbetegedések száma Budapesten, (45,0%ooo), Somogy (43,4%ooo) és Vas (42,4%ooo) megyében volt a legnagyobb, de az átlagosnál jelentősebb morbiditást észleltek Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Veszprém megyében is. A járványügyi helyzet Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legkedvezőbb.

30 Epinfo A betegek 98%-a 15 évesnél fiatalabb volt. A legmagasabb morbiditást a 3-5 évesek (473,6%ooo) körében észlelték, ezt követte a 6-9 évesek, majd az 1-2 évesek érintettsége, lényegesen kisebb morbiditási értékekkel. Varicella 2010-ben 39 602 megbetegedést jelentettek be varicella diagnózissal, 2%-kal kevesebbet, mint az előző évben (40 460). A morbiditás 395,5%ooo volt. Kórházban 377 beteget ápoltak. A fertőzés következtében nem halt meg senki. Az összes megbetegedés 42,5%-a március-április-májusban fordult elő, a legkevesebb megbetegedést augusztusban regisztrálták (257). A varicella előfordulási gyakorisága megyénként eltérő volt. Az országos átlag több mint másfélszerese volt a morbiditás Jász-Nagykun-Szolnok (710,9%ooo), Veszprém (708,5%ooo) és Baranya (663,4%ooo) megyében. A legalacsonyabb morbiditást (éppúgy, mint 2009-ben) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (170,4%ooo) regisztrálták. A korspecifikus morbiditás 2009-hez hasonlóan a 3-5 évesek között volt a legmagasabb (6 781,5%ooo), az országos átlag 17-szerese. Az országos morbiditás hétszeresét észlelték az 1-2 évesek (2 749,3%ooo), és 5,8-szeresét a 6-9 évesek között (2 311,5%ooo). 11. ábra. Varicella megbetegedések száma 100 000 lakosra korcsoportonként (2010)

Epinfo 31 31 újszülöttnél diagnosztizáltak varicellát, valamennyien szövődmény nélkül gyógyultak. Az egy éven aluli csecsemők között 1 320 megbetegedést regisztráltak. A legidősebb beteg 100 éves volt. 59 varicellás betegnél jelentettek szövődményt, ebből 7 pyoderma, 12 pneumonia-pleuropneumonia-bronchitis, 15 cellulitis, 5 neuroinfekció volt. Húsz esetben egyéb szövődmény alakult ki, azonban valamennyien tartós szervi elváltozás nélkül gyógyultak. Mononucleosis infectiosa 2010-ben 1 264 megbetegedés jelentettek, 5%-kal többet, mint 2009-ben (1 202). A morbiditás 12,6%ooo volt, egy haláleset történt. A betegek 34%-át ápolták kórházban. A nemenkénti megoszlás közel azonos volt. A területi morbiditás Vas megyében (30,8%ooo) több mint kétszerese volt az országos átlagnak. Kiemelkedő volt a morbiditás Heves (27,0%ooo) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (23,0%ooo) is. A korábbi évekhez hasonlóan, a 15-19 évesek korcsoportjában jelentették be a legtöbb megbetegedést (534), amelyet a 20-29 évesek (227) és a 10-14 évesek (169) korcsoportja követett. A korspecifikus morbiditás (88,4%ooo) is a 15-19 évesek között volt a legmagasabb, de a 3-5 évesek és a 10-14 évesek között is lényegesen gyakoribb volt a betegség, mint a többi korosztályban. Az esetek 59%-ában a diagnózist mikrobiológiai vizsgálattal is alátámasztották. Keratoconjunctivitis epidemica 2010-ben egy megbetegedés került nyilvántartásba, a 2009. évi 25 esetszámmal szemben. A morbiditás 0,01%ooo volt. A Nógrád megyei 38 éves férfi foglalkozása orvos, tünetei márciusban kezdődtek: erős könnyezés, belövellt conjunctiva, szúró érzés a szemben. A fertőző forrást nem sikerült azonosítani, feltehetőleg az orvos egyik betege lehetett. Az etiológiát laboratóriumi vizsgálati eredménnyel nem támasztották alá. Legionárius betegség 2010-ben 60 megbetegedést regisztráltak, amely kevesebb, mint az előző évben jelentett esetszám (66). A morbiditás 0,6%ooo-nek bizonyult. 11 beteg halt meg, a mortalitás 0,1%ooo, a letalitás 18,3% volt.

32 Epinfo 12. ábra. Bejelentett legionellosis esetek száma, 1998-2010. A legtöbb megbetegedést, az összes eset közel harmadát május (11) és június (11) hónapokban jelentették. Megbetegedést Baranya, Bács-Kiskun, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye kivételével minden területről jelentettek. A morbiditás Jász- Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, az országos érték több mint négyszerese (2,6%ooo), de Fejér megyében is meghaladta az országos átlag kétszeresét (1,4%ooo). 2010-ben a legfiatalabb beteg 2 éves, a legidősebb 85 éves volt. A legtöbb megbetegedés a 60-69 évesek körében fordult elő (25,0%). Laboratóriumi vizsgálat 19 esetben a L.pneumophila antigén vizeletből történt kimutatásával erősítette meg a diagnózist. Közülük egy esetben a beteg BAL-jából (bronchoalveoláris lavage) történő tenyésztéssel L.pneumophila volt kimutatható. 41 beteg diagnózisa a L. pneumophila és egyéb Legionella fajok ellen termelődő specifikus ellenanyagok egyszeri magas titere alapján volt valószínűsíthető. A járványügyi vizsgálatok alapján öt esetben merült fel annak a gyanúja, hogy a megbetegedés utazással függ össze. A 27 éves, alapbetegséggel nem rendelkező férfibeteg Olaszországban szállt meg a lappangási időben, diagnózisát a Legionella fajok ellen termelődő ellenanyagok egyszeri magas titere alapján lehetett valószínűsíteni. A beteg meggyógyult. A fertőződés pontos helyét nem lehet megállapítani, de a lappangási idő alapján nem zárható ki, hogy az expozíció a külföldön bérelt magánlakásban következett be.

Epinfo 33 A 38 éves férfi (alapbetegsége asthma) Ausztriában tartózkodott a lappangási időben, a szálláshely pontos neve nem vált ismertté. A beteg meggyógyult, diagnózisát a Legionella fajok ellen termelődő ellenanyagok egyszeri magas titere alapján lehet valószínűsíteni. A 73 éves nőbeteg (alapbetegsége szívelégtelenség) Olaszországban járt a lappangási időben, de zavartsága miatt nem lehetett kideríteni, hogy milyen szálláshelyen szállt meg. A beteg ezen betegségéből meggyógyult. A diagnózist a Legionella fajok ellen termelődő ellenanyagok egyszeri magas titere alapján lehetett valószínűsíteni. A házaspár a betegség lappangási idejében egy hazai, vidéki szállodában tartózkodott. A betegségben meghalt 79 éves férfi (alapbetegsége leukaemia) és a 74 éves nőbeteg klinikai diagnózisát a L.pneumophila antigén vizeletből történt kimutatásával erősítették meg, továbbá a férfibeteg BAL-jából (bronchoalveoláris lavage) történő tenyésztéssel is kimutatták a L.pneumophila 1-es szerocsoportot. A lappangási idő alapján nem zárható ki, hogy a házaspár expozíciója a hazai szállodában következett be. Az Országos Epidemiológiai Központ és az Országos Környezetegészségügyi Intézet (továbbiakban OKI) közös Módszertani levele a legionárius betegségről és megelőzéséről (2007. július 30. Epinfo 14. évfolyam 3. különszám) előírja, hogy utazással összefüggő esetek halmozott előfordulásakor környezeti mintavétellel egybekötött helyszíni vizsgálatra van szükség. A helyszíni vizsgálat során mintavétel történt az expozíció lehetséges helyszínein: a wellness részlegben található medencékből, azok szűrt vizéből, különböző élményelemekből, valamint a szálloda vízhálózatának több pontjáról, különös tekintettel a házaspár által lakott szobára. A hálózati vízmintákból, valamint a medencék vizéből nem tenyészett ki Legionella baktérium. Legionella volt kimutatható, azonban egy mennyezeti élményelemből vett vízmintából (3 900 TKE/L L. pneumophila 1), a pezsgőmedence puffertartályából, valamint a homokszűrő után vett mintákból (1 200, ill. 2 000 TKE/L L. pneumophila 1 és 2-14) is. A környezeti mintákból és az elhunyt férfi légúti mintájából kitenyészett L. pneumophila 1 törzsek rep-pcr, PFGE, valamint monoklonális antitest tipizálás alapján is azonos az egyik legvirulensebb klonális törzsbe tartoztak. A törzsek azonossága valószínűsíti, hogy a kórokozót terjesztő közeg a pezsgő- vagy az élménymedence volt.

34 Epinfo A wellness részleg működésének felfüggesztését követően a medencék vízrendszerét fertőtlenítették. Egy mintából (élménymedence, szűrt víz) azonban az ellenőrző mintavétel során is mutattak ki L. pneumophila 1-t (4 700 TKE/L). A második fertőtlenítést követően már az összes minta negatívnak bizonyult. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy Legionella-kockázat a medencevíz minta negatív eredménye esetén is fennállhat, mivel mind az élményelemek belső felszíne, mind a homokszűrők a baktérium rezervoárjai lehetnek. Tíz esetben merült fel a nosocomialis eredet. Hat beteg feltételezhetően és négy beteg bizonyosan egészségügyi intézményben fertőződhetett meg. A 49 éves férfibeteg (alapbetegsége szív-, és veseelégtelenség) egy Hajdú- Bihar megyei kórház szakrendelőjében járóbetegként kapott ellátást a lappangási időben (2-10 nap). A legionárius betegség klinikai diagnózisát a vizeletből történt Legionella pneumophila 1-es szerocsoport antigén kimutatással erősítették meg. A beteg meghalt. Ugyanezen kórház vesetranszplantációs osztályán kezelt öt betegnél Pontiac-láz (a legionellosis tüdőgyulladással nem járó formája) jelentkezett, akiket a lappangási időben (5-66 óra) ugyanezen kórház vesetranszplantációs osztályán kezeltek. A betegek vizeletében 1-es szerocsoportú Legionella pneumophila antigént mutattak ki a kórház mikrobiológiai diagnosztikai laboratóriumában. A betegek helyszíni vizsgálata során az érintett osztály és szakrendelő, valamint az ezeknek helyet adó épület vízhálózata a végkifolyóinak (a hálózatra jellemző reprezentáns pontok) mintázása is megtörtént. Egyetlen ponton mért melegvíz hőmérséklete sem érte el a Legionella-kockázat csökkentése érdekében javasolt 55 C-os értéket. A környezeti szemle során minden vizsgált használati végpontról izoláltak Legionella baktériumot. A kolonizáltság mértékét legjob ban jellemző kifolyatott melegvíz minták szintén minden pont esetében pozitívnak bizonyultak legionellára nézve (csíraszám 2 300 55 000 TKE/L), amely egyértelműen jelezte a használati melegvízrendszer egészének nagymértékű kolonizáltságát. A használati melegvíz minták mindegyike meghaladta az 1 000 TKE/L-es határértéket. A hálózat számos pontján izolálták a megbetegedésekkel leggyakrabban összefüggésbe hozható Legionella pneumophila 1 szerotípusú baktériumot. A kórház vízhálózatában a Legionella csíraszám csökkentését célzó intézkedéseket foganatosítottak. Egy fővárosi egészségügyi intézményben öt megbetegedésből álló halmozódást azonosítottak. Két személy (egy 64 éves, és egy 69 éves több krónikus alapbetegségben szenvedő férfibeteg) a teljes lappangási időben, három beteg (egy 67 éves, és egy 75 illetve 85 éves, krónikus alapbetegségekkel rendelkező nőbeteg) a lappangási idő egy részében tartózkodott az intézményben. Az utóbbi két esetben a legionárius betegség halálos

Epinfo 35 kimenetelű volt, az első három beteg meggyógyult. A klinikai diagnózist mind az öt betegnél vizeletből történt Legionella pneumophila 1-es szerocsoport antigén kimutatással erősítették meg. A kórházban tartott környezeti szemle és mintavételezés eredményeiből kiemelendő a vízrendszer egészének Legionella-kolonizáltsága, valamint az, hogy a használati melegvíz hőmérséklete alacsonyabb volt az optimálisnál. A kórház vízhálózatában a Legionella csíraszám csökkentését célzó intézkedéseket vezettek be. A hypothyreosisban szenvedő, szívbillentyű transzplantált 45 éves nőbeteget, a teljes lappangási időben folyamatosan egészségügyi intézményben, két Fejér megyei kórházban kezelték. Kórházi felvételére keringési zavar talaján kialakult lábszárfekély miatt került sor. A beteg meggyógyult. Egy krónikus obstruktív tüdőbeteg 65 éves férfi az egyik fent említett Fejér megyei kórházban töltötte fekvőbetegként a lappangási idő egy részét. A beteg legionellosisban meghalt. Mindkét betegnél a klinikai diagnózist megerősítették a Legionella pneumophila 1-es szerocsoport antigén vizeletből történt kimutatásával. A kórházakban tartott környezeti szemlék és mintavételezések eredményeiből kiemelendő a vízrendszerek Legionella-kolonizáltsága, valamint az a tény, hogy a használati melegvíz hőmérséklete alacsonyabb volt az optimálisnál. A kórházak vízhálózatában a Legionella csíraszám csökkentését célzó intézkedésekre volt szükség. Egy 56 éves férfibeteg, akinek kórelőzményében asthma bronchiale, súlyos obstructiv bronchitis chronica, emphysema pulmonum, aethylismus chronica, hepatopathia chronica szerepel, a teljes lappangási időben egy Fejér megyei egészségügyi intézményben tartózkodott. Kórházi felvételét állapotromlás, mozgásra fokozódó nyugalmi dyspnoe, éjszakai nehézlégzés, lábdagadás indokolta. A legionárius betegség klinikai diagnózisát megerősítették a Legionella pneumophila 1-es szerocsoport antigén vizeletből történt kimutatásával. A betegnél veseelégtelenség, illetve többszervi elégtelenség alakult ki és meghalt. A kórház vízhálózatának hőfertőtlenítését követően a használati melegvíz hőmérséklete a hálózat nagy részén megfelelő volt, és nem kolonizált legionellával. Egy 55 éves nőbeteg (alapbetegsége szívelégtelenség) egy Nógrád megyei kórházban töltötte fekvőbetegként a lappangási idő egy részét. A beteg diagnózisa L.pneumophila ellen termelődő ellenanyagok egyszeri magas titere alapján valószínűsíthető. A beteg ezen betegségéből meggyógyult.

36 Epinfo Staphylococcosis 2010-ben 4 megbetegedésről érkezett bejelentés, a 2007. évtől eltekintve kevesebb, mint a korábbi években. A morbiditás 0,04%ooo volt, haláleset nem történt. A betegek közül három csecsemő volt. Két beteget ápoltak kórházban. Egy-egy megbetegedés Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordult elő. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok 3 betegnél S.aureus, egy esetben Staphylococcus sp. pozitív eredménnyel zárultak. Meningitis purulenta 1998 óta (182 eset) ez volt az első év, amikor 200-nál kevesebb gennyes meningitis került a nyilvántartásba. 2010-ben 189 purulens meningitist jelentettek be, ebből 41 meningitis epidemica, 48 Streptococcus pneumoniae, öt pedig Haemophilus influenzae által okozott meningitis volt. 95 gennyes meningitis-t nem önálló néven jelentendő baktérium idézett elő. Meningitis epidemica A bejelentett esetek száma 41 volt (a 2005-2009. években 32-49 megbetegedés, középérték: 35 eset), a morbiditás 0,4%ooo-nek felelt meg. A betegségben négyen haltak meg, a letalitás 9,8%-nak bizonyult. 13. ábra. Meningitis epidemica megbetegedések Magyarországon (1980-2010)

Epinfo 37 Ebben az évben a betegek között a nemek aránya a betegségre jellemző módon kismértékben ismét a férfiak felé tolódott el, a betegek 53,7%-a férfi volt. 2010-ben októberben diagnosztizálták a legtöbb megbetegedést (11). Az első és az utolsó negyedévben regisztrálták az összes megbetegedés közel kétharmadát. Megbetegedést Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom- Esztergom megye kivételével minden területről jelentettek. A morbiditás Nógrád megyében volt a legmagasabb, az országos érték több mint háromszorosa (1,5%ooo), de Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében (0,9%ooo) is meghaladta az országos átlag kétszeresét. Az esetek közel 40-40%-a (16-16 eset) a 0-4 évesek, valamint a 15-29 évesek között fordult elő. A betegek közel fele 15 évesnél fiatalabb volt. A csecsemők korspecifikus morbiditása (7,4%ooo) közel 19-szerese, az 1-2 éveseké 8-szorosa (3,1%ooo) volt az országos átlagnak. Ez évben is a betegségre jellemző kisgyermekkori érintettség volt tapasztalható. A két-két haláleset a 0-5 évesek és a 15-29 évesek között fordult elő. 2010-ben a betegség 18 esetben (43,9%) meningitis, 7 esetben (17,1%) sepsis formájában jelentkezett, 16 esetben (39,0%) mindkét klinikai kép tünetei egyaránt észlelhetők voltak. A módszertani levélben ajánlottak ellenére a betegek mindössze 22%-a (9 fő) kapott a kórházba szállítást megelőzően antibiotikum-kezelést, a négy meghalt beteg egyikénél sem kezdték meg az antibiotikum-terápiát a kórházon kívül. Tartós szervi elváltozással gyógyult egy 23 éves férfi, akinek C szerocsoportú N.meningitidis, és egy 23 éves nő, akinek B szerocsoportú kórokozó okozta a betegségét. A megbetegedések 90,2%-ában (37 eset) sikerült mikrobiológiai vizsgálattal megerősíteni a klinikai diagnózist. Ezen megbetegedések 45,9%-át (17 eset) C szerocsoportú N.meningitidis, 43,2%-át (16 eset) B szerocsoportú kórokozó okozta. Négy esetben a kórokozó szerocsoportja ismeretlen maradt. A laboratóriumi vizsgálatok a négy meghalt személy közül három esetében C szerocsoportú N.meningitidis kóroki szerepét igazolták, egy megbetegedés kórokozójának szerocsoportja ismeretlen maradt. Valamennyi megbetegedés sporadikus volt, a járványügyi vizsgálat két betegnél derített fel a szoros környezetben torokgyulladásos illetve lázas megbetegedést az első tünetek jelentkezését megelőzően. Az OEK Fágtipizálási és molekuláris epidemiológiai osztályán 2009. óta végzik a tenyészthető és nem-tenyészthető törzsek szekvencia alapú molekuláris tipizálását (ún. finomtipizálás). Ez lehetőséget nyújt a törzsek

38 Epinfo közötti klonális (így a járványügyi) kapcsolat megállapítására is. Ezek a vizsgálatok a 2010-ben regisztrált megbetegedések kétharmadában, összesen 28 törzs 16 B és 12 C szerocsoportú N.meningitidis esetében történtek meg. A B szerocsoportú törzsek finomtípusai heterogén képet mutattak, csupán két budapesti beteg mintájából származó B szerocsoportú törzs finomtípusa volt egyező. A C szerocsoportú törzsek közül három klasztert lehetett azonosítani a finomtipizálási eredmények alapján. Két Nógrád megyei beteg, valamint két Vas megyei beteg mintájából származott törzsek mutattak egy-egy egyező finomtípust. A harmadik klaszterhez három beteg tartozott: egy Győr-Moson-Sopron megyei, egy Pest megyei és egy budapesti beteg. Haemophilus meningitis 2010-ben öt megbetegedést jelentettek. Az 1998 óta történő nyilvántartás alapján az évente regisztrált megbetegedések száma 0-13 között változott (középérték 4 eset). A morbiditás 2010-ben 0,05%ooo volt, valamennyien meggyógyultak. A megbetegedések Fejér, Hajdú-Bihar, Veszprém és Zala megyében fordultak elő. Két-két beteg a 0-5 évesek és 70 éves vagy idősebbek korcsoportjába sorolható, az ötödik beteg 42 éves volt. A héthónapos és az ötéves gyermek Hib alapimmunizálásban részesült, a többi beteg nem kapott HiB elleni védőoltást. A betegek klinikai mintájából kimutatott H.influenzae törzsek közül egy törzs f-szerotípusúnak bizonyult (az egyik HiB-oltott gyermeknél), a 70 éves betegtől származó törzs nem volt tipizálható, a fennmaradó három esetben a szerotípus ismeretlen maradt. Pneumococcus meningitis 2010-ben 48 beteget jelentettek. Az 1998 óta történő nyilvántartás alapján az évente regisztrált megbetegedések száma 30-72 között változott (középérték 61 eset). A morbiditás 0,5%ooo volt. Egy kivétellel minden beteget kórházban ápoltak. 13 beteg meghalt, a mortalitás 0,1%ooo-nek, a letalitás 27,1%-nak bizonyult. A betegek 56,3%-a (27 fő) férfi volt. A morbiditás Nógrád megyében volt a legmagasabb, az országos érték több mint kétszerese (1,0%ooo), de Bács-Kiskun, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében (0,9-1,0%ooo) is megközelítette az országos átlag kétszeresét. A legfiatalabb beteg 7 hónapos volt (meggyógyult), a legidősebb 84 éves (meghalt). A csecsemők között egy, az 1-4 éves gyermekek között három megbetegedést kórisméztek. A betegek 85%-a fiatal vagy felnőtt korú volt.

Epinfo 39 Az előző évekhez hasonlóan a korspecifikus morbiditás a csecsemők (1,1%ooo) körében volt a legmagasabb. A meghaltak közül öt a 40-49 éves, három beteg az 50-59 évesek, öt fő a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A diagnózist mind a 48 esetben a kórokozó (S.pneumoniae) kimutatásával megerősítették. Meningitis purulenta k.m.n 2010-ben 95 gennyes meningitis-t nem önálló néven jelentendő baktérium idézett elő. 43 beteg esetében (45,3%) sikerült abaktérium jelenlétét mikrobiológiai vizsgálattal igazolni, a többi 52 betegnél csak a klinikai laboratóriumi lelet támasztotta alá a purulens meningitis diagnózisát. A morbiditás 0,9%ooo volt. Három beteg kivételével mindenkit kórházban ápoltak. A 95 beteg közül 31 meghalt. Az összes bejelentendő fertőző betegség/tünetegyüttes közül 2010-ben is ebben a kórképben haltak meg a legtöbben. A letalitás 32,6% volt, a halottak 58%-a (18 fő) a 60 évesnél idősebbek korosztályába tartozott. A betegek 53,7%-a (51) férfi volt. A legtöbb megbetegedést, az összes eset közel egyharmadát (30) az április június közötti időszakban jelentették, ellentétben a tavaly tapasztalt január március közötti csúccsal. Komárom-Esztergom megye kivételével az ország minden területéről jelentettek legalább egy megbetegedést. A korábbi évektől eltérően 2010-ben nem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hanem Somogy megyében volt a legmagasabb a területi morbiditás (3,4%ooo). A korspecifikus morbiditás tekintetében kiemelkedő volt a csecsemők érintettsége (11,6%ooo), az országos érték közel 13-szorosa. Az 1-2 évesek morbiditása kétszerese volt az országos átlagnak. A betegek 45,3%-ánál (43 esetben) sikerült a megbetegedést okozó baktériumot kimutatni. Tíz megbetegedést S.agalactiae, hét megbetegedést E.coli okozott, kimutatták még különféle streptococcus -ok (5), S.aureus (4), coag.neg.staphylococcus (4), P. aeruginosa (3), Acinetobacter baumannii (2), S.epidermidis (2), ill. egyéb baktériumok (6) kóroki szerepét. Meningitis serosa 2010-ben 86 serosus meningitis megbetegedés adatai maradtak a nyilvántartásban, míg a 2006-2009. között 56-87 között változott az esetszám (2008: 84, 2009: 56). Minden beteget kórházban kezeltek. A morbiditás 0,9%ooo volt, egy 70 éves beteg ismeretlen etiológiájú megbetegedése halálos kimenetelű volt, a letalitás így 1,2%-nak, a mortalitás 0,01%ooo-nek bizonyult.

40 Epinfo A legtöbb megbetegedés július-augusztus folyamán fordult elő. A legtöbb esetet Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálták, a területi morbiditás Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács- Kiskun megyében az országos átlag kétszeresét is meg haladta. A korspecifikus morbiditás a 3-5 évesek és a csecsemők körében volt a legmagasabb, az átlagos megbetegedési arány 2-4-szerese. 23 esetben (26,7%) sikerült azonosítani a megbetegedés kórokozóját: enterovírus nem tipizált (8 34,8%), enterovírus 71 (1), cytomegalovírus (5 21,7%), herpes simplex (3), varicella-zostervírus (2), adeno-, arena-, Epstein-Barr vírus, lymphocytas choriomeningitis vírusa (1-1 eset). Az enterovírus okozta megbetegedések július-augusztusban, 4-27 éves korú betegek körében, sporadikusan fordultak elő. Encephalitis infectiosa 2010-ben 122 encephalitis infectiosa megbetegedést regisztráltak, kevesebbet, mint az előző három évben (152 132), az esetszám a 2005. évihez hasonlóan alakult. 19 megbetegedés nyugat-nílusi láznak, 50 eset kullancsencephalitisnek bizonyult, további 53 eset encephalitis infectiosa k.m.n. néven maradt a nyilvántartásban. 14. ábra. Bejelentett encephalitis infectiosa megbetegedések diagnózis szerint (2005-2010) Encephalitis infectiosa k.m.n. A külön néven nem jelentendő encephalitis infectiosa megbetegedések száma mérsékelten csökkenő tendenciát mutat, míg 2005-ben illetve 2007-ben 72-76 megbetegedést regisztráltak, addig 2008-2010-ben 56-53 eset került a nyilvántartásba. Az encephalitis infectiosa k.m.n. diagnózisra vonatkozó morbiditás 0,5%ooo volt. Egy otthon ápolt beteget kivéve minden beteget kórházban kezeltek, két, ebbe a csoportba tartozó halálesetet regisztráltak, a letalitás így 3,8%-nak, a mortalitás 0,02%ooo-nek bizonyult.

Epinfo 41 A legtöbb megbetegedést a Közép-magyarországi régióban észlelték (Pest megye 9, Budapest 7 eset). A területi morbiditás Zala megyében az országos átlag (0,5%ooo) több mint a négyszerese, Vas, Veszprém és Nógrád megyében több mint a háromszorosa volt. Minden korcsoportban fordultak elő megbetegedések, a korspecifikus morbiditás a csecsemők körében az országos átlag nyolcszorosa, a kisdedek körében annak négyszerese volt. A legkisebb kockázatnak az 50-59 évesek voltak kitéve. Az 53 megbetegedés közül 13 esetében (24,5%) tisztázódott az etiológia: Négy megbetegedést enterovírus, három-három esetet adenovírus illetve H.simplex okozott, míg egy-egy esetben arenavírus, VZV illetve CMV volt felelőssé tehető a megbetegedésért. 15. ábra. Egyéb encephalitis infectiosa esetek kórokozók szerint, havonta, 2010 Kullancsencephalitis 2010-ben 50 megbetegedést regisztráltak, harmadával kevesebbet az előző évinél (70). A morbiditás 0,5%ooo volt. A betegek 94%-át (47) ápolták kórházban, halálozás nem történt.

42 Epinfo 16 ábra. A kullancsencephalitis megbetegedések trendje Magyarországon 2000-2010 (N=686) Az eseteket a kullancsok rajzásának megfelelően április és október között észlelték, a legtöbb eset júniusban és júliusban fordult elő. A megbetegedéseket a főváros és 13 megye területén regisztrálták. Az előfordulási gyakoriság a korábbi évekhez hasonlóan Zala (3,5%ooo), Somogy (2,5%ooo), Vas (1,9%ooo), Fejér (1,6%ooo) és Nógrád (1,5%ooo) megyében volt a legmagasabb. A korspecifikus morbiditás a 15-19 évesek (1,3%ooo) korcsoportjában volt a legnagyobb, az országos átlag több mint kétszerese, ezt követte a 40-49 éveseké (0,9%ooo). A betegek 70%-a férfi volt. 17. ábra. Kullancsencephalitis megbetegedések Magyarországon 100 000 lakosra, 2010

Epinfo 43 Egy családi halmozódást derítettek fel Baranya megyében. A 31 éves anya és 2 éves gyermekének idegrendszeri panaszai forralatlan kecsketej fogyasztását követően kezdődtek. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a tejet adó házi kecske lehetett a fertőző forrás. A többi bejelentett megbetegedés (48) sporadikusan fordult elő. A klinikai diagnózist minden betegnél vírusszerológiai vizsgálat is alátámasztotta. Nyugat-nílusi láz Az év során 19 megbetegedést regisztráltak, míg az előző öt évben 1-19 között változott a megbetegedések száma. Az országos morbiditás 0,2%ooo volt. 13 beteget ápoltak kórházban. Egy 80 éves férfi meghalt, a letalitás 5,3%-nak, a mortalitás 0,01%ooo-nek bizonyult. A megbetegedések július utolsó hetében kezdődtek, és legtöbbjük szeptember közepe előtt fordult elő. 18. ábra. Nyugat-nílusi láz megbetegedések hetente, a feltételezett expozíció helye szerint, 2010 (N = 19) A 17 hazai eredetű megbetegedés tekintetében az expozíció a Balaton- Budapest vonaltól délre történt. 11 terület volt érintve, a legtöbb esetet Bács- Kiskun megyében észlelték, a területi morbiditás is ebben a megyében volt a legmagasabb (1,0%ooo). Emellett két Görögországból importált megbetegedést is regisztráltak.

44 Epinfo A legfiatalabb beteg négyéves, a legidősebb 80 éves volt, a hazai eseteket tekintve a legtöbb megbetegedést az 50 éven felüliek körében észlelték, a korspecifikus morbiditás a 20-29 és az 50-59 évesek korcsoportjában volt a legmagasabb (0,3%ooo). 11 megbetegedés idegrendszert érintő kórkép formájában jelentkezett (öt-öt esetben meningitis, és egy esetben meningoencephalitis). További nyolc esetben a láz és bőrkiütés mellett lymphadenitis, illetve néhány esetben izomfájdalom volt a jellemző tünet (közülük öt beteg 50 évesnél fiatalabb). A szerológiai vizsgálat minden esetben megerősítette a klinikai diagnózist. 19. ábra. Hazai eredetű emberi és állati nyugat-nílusi láz megbetegedések Magyarországon, 2010 (Nh= 17, Nm= 4, Nl= 3) Creutzfeldt-Jakob betegség 2010-ben 19 CJB gyanús megbetegedés maradt a nyilvántartásban, 27%-kal kevesebb, mint 2009-ben (15). A morbiditás 0,2%ooo volt. 18 beteg halt meg a jelentés készítéséig. A mortalitás 0,2%ooo volt. A megbetegedések 9 megye (Baranya 1, Békés 1, Csongrád 1, Fejér 1, Heves 2, Nógrád 1, Pest 5, Szabolcs-Szatmár-Bereg 1, Veszprém 1) és a főváros (5) területén fordultak elő. A legfiatalabb beteg 47, a legidősebb 72 éves volt, az átlagéletkor 59 évnek bizonyult. Az elvégzett kórszövettani vizsgálatok 16 esetben igazolták a diagnózist. Egy esetben a klinikai tünetek és a genetikai vizsgálat alapján valószínűsíthető a Creutzfeldt-Jakob betegség, 2 esetben pedig a bejelentés évében nem erősítették meg a diagnózist. A betegek 68,4%-a férfi (13 fő) és 31,6%-a nő (6 fő) volt.

Epinfo 45 Lyme-kór 2010-ben a Lyme-kór bejelentések száma (2 355) 35,5%-os emelkedést mutatott a 2009. évihez (1 738) képest. A morbiditás 23,5%ooo volt. A betegek 5,2%-át ápolták kórházban. Az esetek 91,7%-a az április és szeptember közötti 5 hónapban fordult elő. Valamennyi megye területéről érkezett bejelentés. Kiugróan magas morbiditást, az átlagos érték hatszorosát észlelték Nógrád megyében (143,0%ooo), ezt követte, Somogy (51,2%ooo), Vas (46,7%ooo) és Zala (43,0%ooo) megye érintettsége. 20. ábra. Lyme-kór megbetegedések Magyarországon 100 000 lakosra, 2010 Az esetek 81%-a a 20 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A korspecifikus morbiditás alapján legérintettebb korcsoport az 50-59 éveseké (33,6%ooo), ezt követi két korcsoport, melynek érintettsége egyforma: a 3-5 éveseké (31,3%ooo) és a 6-9 éveseké (23,3%ooo). A nyilvántartott esetek 23,4%-ánál (551 személynél) történt diagnosztikus szerológiai vizsgálat, amellyel a regisztrált esetek 22,6%-ában (533 személy) megerősítették a diagnózist. A betegek közül 48, az összes beteg 2,0%-a dolgozott olyan munkakörben, amelynél feltételezhető volt, hogy munkavégzés (erdész, erdei munkás, vadász, fakitermelő, állattenyésztő) közben fertőződtek.

46 Epinfo Listeriosis Magyarországon az előző évi 16 bejelentést követően 2010-ben 20 megbetegedés fordult elő. A morbiditás 0,2%ooo-nek felelt meg. Valamennyi beteget kórházban ápoltak. Tíz beteg meghalt, a mortalitás 0,1%ooo volt, a letalitás 50%-nak bizonyult. Az esetek 7 megye és a főváros (8) területén fordultak elő. A területi morbiditás Nógrád (1,0%ooo) és Békés (0,6%ooo) megyében volt a legmagasabb. A 0-14 éves gyermekek között nem regisztráltak megbetegedést. Az esetek 30%-a az 50-59 évesek között fordult elő. A legfiatalabb beteg 15, a legidősebb 89 éves volt. A klinikai diagnózist minden esetben laboratóriumi vizsgálattal is megerősítették. Leptospirosis 2010-ben a leptospirosis bejelentések száma (9), az előző évihez hasonlóan alacsony volt (9). A morbiditás 0,09%ooo volt. Egy kivételével minden beteg kórházi ápolásban részesült, halálozás nem történt. A valamennyi beteg férfi volt. A megbetegedések az év második felében fordultak elő, augusztus és november között. Az esetek hat megye területén jelentkeztek, a morbiditás Békés megyében volt a legmagasabb (1,1%ooo). A legfiatalabb beteg 16, a legidősebb 89 éves volt. A 40-49 évesek között a korspecifikus morbiditás (0,2% ooo) kétszerese volt az országos átlagnak. Foglalkozással összefüggésbe hozható fertőzés egy esetben volt feltételezhető (mezőgazdasági mérnök). Egy beteg valószínűsíthetően szabadidős tevékenység során, kenutáborban akvirálta a kórokozót, egy beteg esetében elhanyagolt lakókörnyezetükben megtelepedett rágcsálók közvetíthették a fertőzést. A klinikai diagnózist mind a 9 esetben sikerült szerológiai vizsgálattal alátámasztani. A kórokozó szerotípusonkénti megoszlása a következő volt: Leptospira icterohemorrhagiae (3), Leptospira icterohemorrhagiae + pomona + tarassovi (1), Leptospira canicola (1), Leptospira sejroe (2), Leptospira pomona + tarassovi (1), Leptospira sp. (1).

Epinfo 47 21. ábra. Leptospirosis bejelentések számának alakulás Magyarországon, 2000-2010 Tularemia A 2010-ben regisztrált tularemia esetek száma (126) több mint háromszorosa volt az előző évinek (38). A morbiditás 1,3%ooo volt. A betegek harmadát (43) ápolták kórházban, minden beteg meggyógyult. A regisztrált betegek 57%-a férfi volt. 22. ábra. Bejelentett humán tularémia megbetegedések Magyarországon,1951-2010

48 Epinfo Az esetek 58%-a ulceroglanduláris (73); 33%-a glanduláris (42); a fennmaradó (11) 9% thoracális, typhosus, septicus és egyéb formában jelentkezett. A megbetegedések háromnegyede július és augusztus hónapban fordult elő. Kiugróan magas volt a morbiditás, Zala (4,5%ooo), Fejér (4,2%ooo), Tolna (3,9%ooo) és Győr-Moson-Sopron (3,3%ooo) megyében. Négy megye területén egyetlen bejelentést sem regisztráltak. 23. ábra. A Tularemia területi morbiditása 100 000 lakosra, 2010 A legfiatalabb beteg 10 hónapos, a legidősebb 81 éves volt. Az előző évekhez hasonlóan, a legérintettebbnek a 40-49 évesek korosztálya bizonyult (1,8%ooo). Valamennyi megbetegedés sporadikusan fordult elő. A fertőzés forrására és terjedésére vonatkozó epidemiológiai adatok gyűjtésére szolgáló egyedi járványügyi vizsgálati lapok alapján a fertőző forrás azonosítása 118 esetben (94%) nem sikerült, vadnyulat 3 esetben, egyéb nagyvadat 1 és rágcsálót 4 esetben jelöltek meg. A tünetek az esetek 73%-ban a rovarcsípést (92), 13%-ban vadon élő állattal történt közvetlen kontaktust (16) követően alakultak ki, 2%-ban légúti (2) terjedési mód feltételezett, a maradék 12 %-ban nem sikerült azonosítani / valószínűsíteni, vagyis ismeretlen (15) maradt a kórokozó terjedésének módja.

Epinfo 49 A betegek foglalkozása 6 esetben (5%) volt kapcsolatba hozható a fertőződéssel (vadász, erdész, erdei munkás, favágó, állattenyésztő, mezőgazdasági munkás). Ornithosis 2010-ben a bejelentések száma (13) felére csökkent a 2009-ben észlelthez (22) képest. A morbiditás 0,1%ooo volt. A betegek közel felét (6) kórházban kezelték, halálozás nem történt. A betegek kétharmada férfi volt. Az eseteket a főváros és öt megye területén regisztrálták. Kiugróan magas volt a morbiditás, az országos átlag tízszerese Tolna megyében (3,4% ooo). A Tolna megyei 8 megbetegedés importált eredetűnek tekinthető, mivel a betegek szeptemberben egy németországi kacsafeldolgozóban vállaltak munkát, ahol naponta 4-10 000 kacsa feldolgozásában vettek részt. Tüneteik, magas láz, száraz köhögés szeptember és október hónapban kezdődtek, az atípusos pneumóniát minden esetben radiológiai vizsgálattal is megerősítették. Az OEK-ben elvégzett szerológiai vizsgálatok egy kivételével mindegyik betegnél igazolták a C.psittaci kóroki szerepét. Valamennyi beteg idősebb volt 20 évesnél. A sporadikusan előfordult esetek feltételezhetően hazai eredetűek voltak, az expozíció helyét/módját nem sikerült felderíteni. 24. ábra. Ornithosis bejelentések számának alakulása Magyarországon, 1967-2010

50 Epinfo Q-láz 2010-ben 68 megbetegedést jelentettek, három és félszer többet, mint az előző évben (2009-ben 19 eset). A morbiditás 0,7%ooo volt. A betegek felét kórházban ápolták, minden beteg meggyógyult. A betegek kétharmada férfi volt. A legfiatalabb beteg 6, a legidősebb beteg 91 éves volt. A korcsoportos morbiditás az 50-59 évesek között volt a legmagasabb (1,6%ooo), az országos átlag több mint kétszerese. Az esetek kétharmada az év második felében fordult elő, a legtöbb novemberben. A megbetegedések a főváros és 13 megye területén, sporadikusan fordultak elő. A legmagasabb területi morbiditást Jász-Nagykun-Szolnok (2,8%ooo), Nógrád (2,0%ooo) és Békés (1,9%ooo) megyében észlelték. 25. ábra. Q-láz megbetegedések 100 000 lakosra Magyarországon, 2010 A diagnózis laboratóriumi megerősítése minden esetben megtörtént. A járványügyi vizsgálatok alapján 13 beteg esetében sikerült olyan információt gyűjteni, ami alapján valószínűsíthető, hogy a fertőzés kialakulása és a beteg foglalkozása vagy egyéb tevékenysége között összefüggés van (állattartás, mezőgazdasági tevékenység). A fertőzés forrása az esetek 80%-ában ismeretlen maradt.

Epinfo 51 26. ábra. Bejelentett Q-láz megbetegedések, Magyarország, 1977-2010 Vírusos haemorrhagiás láz Míg 2004-2009. között 6-12 vírusos haemorrhagiás lázat regisztráltak évente, 2010-ben 18 esetet jelentettek (27. ábra). Az emelkedő tendencia a laboratóriumi vizsgálati eredmények hatékonyabb járványügyi hasznosulásá nak a következménye. 2009 óta a járványügyi szakterület is közvetlenül értesül az OEK-ben végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményéről, így hatékonyabban képes felügyelni a bejelentési kötelezettség érvényesülését. A morbiditás 0,2%ooo-nek bizonyult. Az év során halálesetet nem regisztráltak, egy hantavírus által okozott megbetegedés tartós szervi elváltozással (beszűkült vesefunkció) gyógyult. 11 megbetegedést hantavírus okozott. E betegek közül egy-egy 14, 17 illetve 63 éves volt, a többi a 20-59 éves korosztályba tartozott. A hantavírus okozta megbetegedések jellegzetes szezonalitást nem mutattak, hat megbetegedés február-június között fordult elő, de észleltek eseteket augusztusban, illetve a november-decemberi időszakban is. A 11 megbetegedés közül hetet Puumala-vírus, kettőt Dobrava-vírus okozott, a fennmaradó két esetben a hantavírus pontosabb azonosítása nem volt lehetséges.

52 Epinfo A hét Puumala-vírus okozta megbetegedés Vas, Veszprém, Heves, Hajdú- Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Dobrava-vírus okozta megbetegedések Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fordultak elő. Három beteg esetében merült fel a foglalkozási eredetű megbetegedés gyanúja (öntödei dolgozó, hentes, árvízi védekezésben részt vett rendőr). A dengue-vírus által okozott hét importált eredetű megbetegedés márciusnovember között fordult elő. A 6-41 év közötti betegek Kolumbiában, a Karib tengeren, Indiában (2 fő), illetve Indonéziában (3) tett utazás során fertőződtek. 27. ábra. Vírusos haemorrhagiás láz okozta megbetegedések kórokozók szerint, 2004-2010 Malária 2010-ben 5 megbetegedést jelentettek, kevesebbet, mint 2009-ben (8). Valamennyi eset importált volt. Halálozás nem történt. A betegek közül egy-egy fő a 15-24, 25-34, 65-74, két fő pedig a 35-44 éves férfiak korcsoportjába tartozott. A laboratóriumi vizsgálatok három esetben Pl. falciparum, 2 esetben Pl. ovale kóroki szerepét igazolták. Négy esetben Afrikából, egy esetben Ázsiából importálták a megbetegedést (Nigéria, Ghána, Kamerun, Burkina Faso és Afganisztán). Egy beteg munkavállalás, egy fő tanulmányok, egy fő katonai szolgálat miatt tartózkodott külföldön, 2 fő turistaúton fertőződött. Profilaktikumot egyikük sem szedett.

Epinfo 53 A malária megbetegedések főbb jellemzői Életkor években A fertőződés helye (ország) Kórokozó 36 Afganisztán Pl. ovale 40 Kamerun Pl. falciparum 73 Ghana Pl. ovale 23 Burkina Faso Pl. falciparum 27 Nigéria Pl. falciparum Toxoplasmosis 2010-ben 112 bejelentés érkezett, kb. 10%-kal több mint 2009-ben (102). Minden betegnél sikerült a diagnózist szerológiai vizsgálattal megerősíteni. A morbiditás 1,1%ooo-nek bizonyult, halálozás nem történt. A betegek 12,5%-át ápolták kórházban. A betegek egyharmada férfi, kétharmada nő volt. A szezonalítás nem mutatott jellegzetességet. A legtöbb esetet a fővárosból (16), Békés (12) Borsod-Abaúj-Zemplén (11), megyéből jelentették. A 100 000 lakosra számított morbiditás Békés megyében háromszorosa, Nógrád megyében közel két és félszerese, Heves megyében több mint kétszerese volt az országos átlagnak. A korspecifikus morbiditás a 15-19 évesek között volt a legmagasabb (2,3%ooo), ezt a 10-14 (2,2%ooo), majd a 6-9 évesek morbiditása (2,1%ooo) követte. A legfiatalabb beteg 0 hónapos, a legidősebb beteg 68 éves volt. A betegek jelentős részénél háziállatok, illetve nem megfelelő konyhatechnológiával, vadhúsból készített ételek terjesztő szerepe merült fel. Echinococcosis 2010-ben 9, az előző évivel csaknem megegyező számú (8) esetet regisztráltak. A morbiditás 0,09%ooo-nek felelt meg. Kórházi ellátásban 5 beteg részesült, négynél műtéti beavatkozásra került sor. Valamennyi beteg meggyógyult, egyikük tartós szervi elváltozással. A megbetegedések öt megye területén sporadikusan jelentkeztek. A korspecifikus morbiditás a 40-49 éves korcsoportban volt a legmagasabb 0,08%ooo. A legfiatalabb beteg 12, a legidősebb 66 éves volt. A klinikai diagnózist a laboratóriumi vizsgálatok minden esetben megerősítették. Két beteg esetében vált ismertté, hogy foglalkozásuk (állattenyésztő) kapcsolatba hozható a megbetegedéssel.

54 Epinfo Taeniasis 2010-ben 3 megbetegedést regisztráltak, a morbiditás 0,03%ooo volt, haláleset nem történt. Egy beteget ápoltak kórházban. A megbetegedések Budapesten, Komárom-Esztergom és Vas megyében fordultak elő. A betegek 50 és 68 év közöttiek voltak, két férfi és egy nő betegedett meg. Mindhárman nyugdíjasok (2 fő) vagy munkanélküliek voltak. Valamennyi eset hazai eredetű volt, a laboratóriumi vizsgálatok mindhárom betegnél Taenia sp. fertőzést igazoltak.

Epinfo 55 Táblázatok 1/a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon 2006-2010 Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Botulizmus 5 3 7 3 Typhus abdominalis - - 1* - - Paratyphus 2# 1* 2* - 4* Salmonellosis 9 752 6 891 7 166 6 029 6 246 Dysenteria 107 87 107 66 121 Shigellosis 93 67 78 42# 101 Amoebiasis 12 20 29 24 20 Dysenteria k.m.n. 2 - - - - Dyspepsia coli + 53 42 37 4 13 Egyéb E.coli által okozott mb. ++ 59 36 26 9 15 Campylobacteriosis 6 829 5 856 5 563 6 583 7 201 Cryptosporidiosis 6 10 15# 34 Giardiasis 86 138 100 87 Yersiniosis 38 55 40 51 87 Enteritis infectiosa 41 307 29 562 35 600 29 878 35 536 Hepatitis infectiosa 445 384 332 250 337 Hepatitis A 287 252 168 107# 207# Hepatitis B 83 81 88 66 59 Hepatitis C 29 22 34 31 10 Hepatitis E 12 32 37 50 Hepatitis infectiosa k.m.n. 46 17 10 9 11 AIDS 22# 23# 23# 23# 28# Pertussis 17 48 33 33 25# Scarlatina 6 720 7 202 3 274 2 356 2 650 Morbilli 1* - - 1* - Rubeola 22 - - - - ( ) a jelentés éve, és azt megelőző 4 év; ( ) nincs adat; (*) importált eset; (#) importált esetekkel együtt; ( + ) 0 éves csecsemők E.coli okozta megbetegedése; ( ++ ) 1 évesnél idősebbek E.coli okozta megbetegedése

56 Epinfo 1/b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon, 2006-2010 Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Parotitis epidemica 30 16# 14# 5 - Varicella 46 372 48 313 36 412 40 460 39 602 Mononucleosis infectiosa 1 195 983 1 110 1 202 1 264 Keratoconj. epid. 145 17 6 25 1 Legionellosis 12# 20# 27# 66# 60# Staphylococcosis 9-6 12 4 Meningitis purulenta 217 239 220 208 189 Meningitis epidemica 35 49 34 39 41 Pneumococcus meningitis 56 57 65 49 48 Haemophilus meningitis - 2 6 3 5 Meningitis purulenta k.m.n. 126 131 115 117 95 Meningitis serosa 87 57 84 56 86 Encephalitis infectiosa k.m.n. 58 76 56 55 53 Kullancsencephalitis 57 69 77 70 50 Nyugat-nílusi láz 19 7# 19# CJB 27 17 25 15 19 Lyme-kór 1 231 947 1 811 1 738 2 355 Listeriosis 14 9 19# 16 20 Brucellosis - 1* - - - Leptospirosis 27 34 15 9 9 Tularemia 139 20 25 38 126 Tetanus 7 4 4 6 - Ornithosis 29 28 9 22# 13# Q-láz 12 7 11 19 68 Vírusos heamorrhagias láz 8# 11# 9# 12# 18# Malaria 18* 7* 5* 8* 5* Toxoplasmosis 99 69 84 102 112 Schistosomiasis - - - - 1* Echinococcosis 7 8 7 8 9 Taeniasis 2-3 5# 3 Trichinellosis - 2* 5# 9# - Ancylostomiasis 1-1 - - Strongyloidosis 9 5 3-2 ( ) a jelentés éve, és azt megelőző 4 év; ( ) nincs adat; (*) importált eset; (#) importált esetekkel együtt; ( + ) 0 éves csecsemők E.coli okozta megbetegedése; ( ++ ) 1 évesnél idősebbek E.coli okozta megbetegedése

Epinfo 57 2/a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések (100 000 lakosra) Magyarországon, 2006-2010 Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Botulizmus 0,05 0,03 0,07 0,03 Typhus abdominalis - - 0,01 - - Paratyphus 0,02# 0,01 0,02-0,04* Salmonellosis 96,8 68,5 71,3 60,1 62,4 Dysenteria 1,1 0,9 1,1 0,7 1,2 Shigellosis 0,9 0,7 0,8 0,4# 1,0 Amoebiasis 0,1 0,2 0,3 0,2 0,2 Dysenteria k.m.n. 0,02 - - - - Campylobacteriosis 67,8 58,2 55,4 65,6 71,9 Yersiniosis 0,4 0,5 0,4 0,5 0,9 Cryptosporidiosis 0,06 0,1 0,1# 0,3 Giardiasis 0,9 1,4 1,0 0,9 Enteritis infectiosa 409,9 293,7 354,4 297,9 354,9 Hepatitis infectiosa 4,4 3,8 3,3 2,5 3,4 Hepatitis A 2,8 2,5 1,7 1,1# 2,1 Hepatitis B 0,8 0,8 0,9 0,7 0,6 Hepatitis C 0,3 0,2 0,3 0,3 0,1 Hepatitis E 0,1 0,3 0,4 0,5 Hepatitis infectiosa k.m.n. 0,5 0,2 0,1 0,09 0,1 AIDS 0,2# 0,2# 0,2# 0,2# 0,3# Pertussis 0,2 0,5 0,3 0,3# 0,2# Scarlatina 66,7 71,5 32,6 23,5 26,5 Rubeola 0,2 - - - - Parotitis epidemica 0,3 0,2# 0,1 0,05 - Varicella 460,2 480,0 362,5 403,4 395,5 Mononucleosis infectiosa 11,9 9,8 11,0 12,0 12,6 Keratoconj. epidemica 1,4 0,2 0,06 0,2 0,01 Legionellosis 0,1# 0,2# 0,3# 0,7# 0,6# ( ) a jelentés éve, és azt megelőző 4 év; ( ) nincs adat; (#) importált esetekkel együtt; (*) importált eset

58 Epinfo 2/b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések (100 000 lakosra) Magyarországon 2006-2010 Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Meningitis purulenta 2,2 2,4 2,2 2,1 1,9 Meningitis epidemica 0,3 0,5 0,3 0,4 0,4 Haemophilus meningitis - 0,02 0,06 0,03 0,05 Pneumococcus meningitis 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 Meniningitis purulenta k.m.n. 1,3 1,3 1,1 1,2 0,9 Meningitis serosa 0,9 0,6 0,8 0,6 0,9 Encephalitis infectiosa k.m.n. 0,6 0,8 0,6 0,5 0,5 Kullancsencephalitis 0,6 0,7 0,8 0,7 0,5 Nyugat-nílusi láz 0,2 0,07# 0,2# CJB 0,3 0,2 0,2 0,1 0,2 Lyme-kór 12,2 9,4 18,0 17,3 23,5 Listeriosis 0,1 0,09 0,2 0,2 0,2 Leptospirosis 0,3 0,3 0,1 0,09 0,09 Tularemia 1,4 0,2 0,2 0,4 1,3 Tetanus 0,07 0,04 0,04 0,06 - Ornithosis 0,3 0,3 0,09 0,2# 0,1# Q-láz 0,1 0,07 0,1 0,2 0,7 Vírusos heamorrhagias láz 0,08# 0,1# 0,09 0,1# 0,2# Malária 0,2* 0,07* 0,05* 0,08* 0,05* Toxoplasmosis 1,0 0,7 0,8 1,0 1,1 Schistosomiasis - - - - 0,01* Echinococcosis 0,07 0,08 0,07 0,08 0,09 Taeniasis 0,02-0,03 0,05# 0,03 Trichinellosis - 0,02 0,05 0,09# - Ancylostomiasis 0,01-0,01 - - Strongyloidosis 0,09 0,05 0,03-0,02 ( ) a jelentés éve, és azt megelőző 4 év; ( ) nincs adat; (#) importált esetekkel együtt; (*) importált eset

Epinfo 59 3. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések okozta halálozások + Magyarországon 2006-2010 Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Botulizmus 1 - - 1 Salmonellosis 7 4 4 6 9 Dysenteria 1 - - - - Shigellosis 1 - - - - Enteritis infectiosa 3-2 3 13 Hepatitis infectiosa 2 3 6 2 4 Hepatitis A 1-1 - - Hepatitis B 1 3 4 2 3 Hepatitis E - 1-1 AIDS 6 10 4 9 10 Varicella - 2 2 1 - Mononucleosis infectiosa - 1 - - 1 Legionellosis 1 6 4 5 11 Meningitis purulenta 70 60 57 43 48 Meningitis epidemica 7 8 7 5 4 Haemophilus meningitis - - 2 - - Pneumococcus meningitis 17 22 19 10 13 Meningitis purulenta k.m.n. 46 30 29 28 31 Meningitis serosa - 1 1-1 Encephalitis infectiosa k.m.n. 3-2 2 2 Kullancsencephalitis - - 1 - - Nyugat-nílusi láz - - 1 Creutzfeldt-Jacob-betegség 26 18 22 14 18 Listeriosis 5 3 3 3 10 Leptospirosis 1 4 3 - - Tetanus 2 3-1 - Ornithosis - 1-1 - Vírusos haemorrhagias láz - 1* - - - (+) a tárgyévben megbetegedettek közül elhaltak száma (*) importált eset ( ) a tárgyévben meghaltak száma, függetlenül a megbetegedés idejétől ( ) nincs adat

60 Epinfo 4. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések okozta halálozások + (100 000 lakosra) Magyarországon, 2006-2010 Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Botulizmus 0,01 - - 0,01 Salmonellosis 0,07 0,04 0,04 0,06 0,09 Dysenteria 0,01 - - - - Shigellosis 0,01 - - - - Enteritis infectiosa 0,03-0,02 0,03 0,1 Hepatitis infectiosa 0,02 0,03 0,06 0,02 0,04 Hepatitis A 0,01-0,01 - - Hepatitis B 0,01 0.03 0,04 0,02 0,03 Hepatitis E - 0,01-0,01 Varicella - 0,02 0,02 0,01 - Mononucleosis inf. - 0,01 - - 0,01 Legionellosis 0,01 0,06 0,04 0,05 0,1 Meningitis purulenta 0,7 0,6 0,6 0,4 0,5 Meningitis epidemica 0,07 0,08 0,07 0,05 0,04 Haemophilus meningitis - - 0,02 - - Pneumococcus meningitis 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 Meningitis purulenta k.m.n. 0,5 0,3 0,3 0,3 0,3 Meningitis serosa - 0,01 0,01-0,01 Encephalitis infectiosa k.m.n. 0,03-0,02 0,02 0,02 Kullancsencephalitis - - 0,01 - - Nyugat-nílusi láz - - 0,01 Listeriosis 0,05 0,03 0,03 0,03 0,1 Leptospirosis 0,01 0,04 0,03 - - Tetanus 0,02 0,03-0,01 - Ornithosis - 0,01-0,01 - Vírusos haemorrhagias láz - 0,01 - - - (+) a tárgyévben megbetegedettek közül elhaltak 100 000 lakosra vonatkozva ( ) nincs adat

Epinfo 61 5. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések letalitása (halálozások 100 betegre) Magyarországon, 2006-2010 Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Botulizmus 20,0 - - 33,3 Salmonellosis 0,07 0,05 0,06 0,1 0,1 Dysenteria 0,9 - - - - Shigellosis 1,1 - - - - Enteritis infectiosa 0,007-0,006 0,01 0,03 Hepatitis infectiosa 0,2 0,8 1,8 0,8 1,2 Hepatitis A 0,4-0,6 - - Hepatitis B 1,2 3,7 4,5 3,0 5,1 Hepatitis E - 3,1-2,0 Varicella - 0,004 0,005 0,003 - Mononucleosis inf. - 0,1 - - 0,1 Legionellosis 8,3 30,0 14,8 7,6 18,3 Meningitis purulenta 32,3 25,1 25,9 20,7 23,4 Meningitis epidemica 20,0 16,3 20,6 12,8 9,8 Haemophilus meningitis - - 33,3 - - Pneumococcus meningitis 30,4 38,6 29,2 20,4 27,1 Meningitis purulenta k.m.n. 37,1 22,9 25,2 23,9 32,6 Meningitis serosa - 1,8 1,2-1,2 Encephalitis infectiosa k.m.n. 5,4-3,6 3,6 3,8 Kullancsencephalitis - - 1,3 - - Nyugat-nílusi láz - - 5,3 Listeriosis 35,7 33,3 15,8 18,8 50,0 Leptospirosis 3,7 11,8 20,0 - - Tetanus 28,6 75,0-16,7 - Ornithosis - 3,6-4,6 - Vírusos haemorrhagias láz - 9,1 - - - ( ) nincs adat

62 Epinfo

Epinfo 63

64 Epinfo

Epinfo 65

66 Epinfo

Epinfo 67

68 Epinfo

Epinfo 69

70 Epinfo

Epinfo 71

72 Epinfo

Epinfo 73

74 Epinfo

Epinfo 75

76 Epinfo

Epinfo 77

78 Epinfo

Epinfo 79 II. INFLUENZA, INFLUENZASZERŰ MEGBETEGEDÉSEK Influenza surveillance-információs rendszer A pandémiát követő 2010/2011. évi influenzaszezonban a 2010. év 40. hetétől kezdődött az influenzaszerű megbetegedések hetenkénti előfordulására vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése, amely a 2011. 20. heti adatok rögzítése után zárult. Ebben a szezonban 1 400 háziorvos (az összes praxis 20%-a) vett részt az influenza figyelőszolgálatban. 551 felnőtt, 523 gyermek, és 326 vegyes háziorvosi praxist ellátó orvos jelentette hetenként a lakosság kb. egyötödére vonatkozó betegforgalmi adatokat, valamint az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók számát korcsoportok szerint. Ezen kívül az ún. őrszem családorvosok (168) a betegforgalmi adatok mellett rendszeresen végeztettek virológiai vizsgálatokat is az influenzaszerű megbetegedések kórokozóinak meghatározása céljából. A háziorvosok a betegforgalmat, az influenzaszerű tünetekkel orvosnál jelentkezők számát korcsoportonként napi bontásban minden hétfőn 12 óráig telefonon/faxon jelentették az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetének. A figyelőszolgálatból származó adatok a kistérségi/kerületi intézetekben, az EFRIR Influenza alrendszerben kerültek rögzítésre. A Figyelőszolgálati jelentés felvitele hétfőn egész nap, illetve kedden 12 óráig tartott. Influenza-aktivitás A 2010. év októberétől december végéig az influenzavírusok csak szórványos megbetegedéseket okoztak hazánkban. Az első gócokat, közösségeket érintő járványokat 2011 januárjában Baranya és Pest megyéből jelentették, amelyekért a 2009-es pandémiás influenza A vírus volt a felelős. Az influenzás panaszok miatt orvoshoz fordulók száma az 52. héttől kezdődően hétről hétre mérsékelten emelkedett, és 2011. 2. hetében átlépte a járványos küszöböt (150/100 000 lakos/hét). A 2. és a 3. héten megduplázódott a betegszám, a 4. héten három megyében (Pest, Heves, Baranya), az 5. naptári héten 12 területen volt magas az influenzaszerű megbetegedések száma. A járvány a 6. héten 588 beteg/100 000 lakos/hét orvoshoz fordulási gyakorisággal érte el a maximumát, majd hétről hétre folyamatosan csökkent a betegek száma. Az influenza aktivitása országosan csak a 2011. 5-6. héten volt magasnak minősíthető, a 2-4. és 7-10. héten közepes aktivitás volt a jellemző. Összességében megállapítható, hogy 2011. év 2. és 10. hete között az országban közepes méretű influenza-járvány bontakozott ki. Ezen időszak alatt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók becsült száma 300 000 fő volt. A járványt a 2009-es pandémiás influenza A vírus okozta, a járvány lezajlása után az influenza B vírus vált dominánssá.

80 Epinfo A 2010. év 40. és 2011. 20. hete között az Országos Epidemiológiai Központban és az ÁNTSZ regionális intézeteinek víruslaboratóriumaiban 4 245 esetben végeztek virológiai vizsgálatot légúti vírusok kimutatása céljából, 757 esetben (628 influenza A, 121 influenza B) igazolták az influenzavírusok kóroki szerepét. 28. ábra. Influenzaszerű megbetegedések miatt orvoshoz fordulók száma 100.000 lakosra és az influenza-pozitív minták száma Magyarországon 2010 40. hét és 2011. 20. hét Területi érintettség A járvány Magyarország valamennyi területét érintette. A legérintettebb terület Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megye, a legkevésbé érintett Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megye volt. A becsült kumulatív morbiditás Pest (5,7%) és Győr-Moson-Sopron (5,0%) megyében volt a legmagasabb, ez azt jelenti, hogy a járvány ideje alatt ebben a két megyében a lakosság több mint 5%-a fordult orvoshoz influenzával vagy influenzaszerű megbetegedés miatt. Fejér és Vas megyében a lakosság 4%-a betegedett meg. A legkevesebb esetet Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben regisztrálták, ahol a lakosság mindössze 2%-a jelent meg orvosnál influenzás panaszok miatt.

Epinfo 81 Életkor szerinti jellemzők: A járvány során megbetegedettek 9,1%-a a 0-5 éves, 21,4%-a az 6-14 éves, 40,5%-a a 15-34 éves, 23,3%-a 35-59 éves, 5,7%-a pedig a 60 éven felüliek közé tartozott. A megbetegedések 30,4%-a a 15 éven aluli gyermekek között fordult elő. Közösségi járványok A 2 országos járvány 8 hete alatt 97 közösséget érintő járványról érkezett jelentés: 6 bölcsődéből, 46 óvodából, 33 általános iskolából, 4 napközi otthonos óvoda és általános iskolából, 1 gimnáziumból, 3 ápoló-gondozó intézetből, 3 kórházból, valamint egy honvédségi kiképzőközpontból. Kórházi jelentőszolgálat A kórházi jelentőszolgálat (111 kórház) adatai szerint a 2010. év 40-2011. 20. hete között influenza, illetve influenzaszerű megbetegedés miatt összesen 2 430 beteg kórházi ápolása vált szükségessé. Intenzív ellátásban a felvett betegek 21,2%-a, (515 beteg), gépi lélegeztetésben összesen 349 beteg, az intenzív osztályon ápolt betegek 67,8%-a részesült. A legtöbb beteget (393 fő) a 2011. 6. hetében utalták kórházba, ezt megelőzően az 5. héten 311 fő, míg a 7. héten 345 fő kórházi ápolása vált szü kségessé influenzaszerű megbetegedés miatt. Az influenzával összefüggésbe hozható halálesetek egyedi kivizsgálása A laboratóriumi vizsgálattal igazolt halálos kimenetelű influenza megbetegedésekre vonatkozó adatgyűjtés a pandémiát követő szezonban folytatódott. Ennek érdekében a kórházi jelentőszolgálat által jelentett, illetve egyéb módon tudomásra jutott (post mortem pozitív minta) virológiai vizsgálattal igazolt influenzával összefüggésbe hozható haláleseteket a kerületi/kistérségi illetve megyei (régiós) intézet munkatársai vizsgálták ki, és állítottak ki egyedi adatgyűjtő lapot az erre a célra létrehozott online felületen. Vizsgálandó volt minden olyan halálos kimenetelű megbetegedés, amely során a betegnél életében vagy halála után influenzavírus fertőzést igazoltak, vagy az elhunyt egészségügyi dokumentációjában az influenza bármilyen címen (elsődleges halálok, kísérőbetegség, halál oka, stb.) megnevezésre került. A kivizsgálás során az elhunyt egészségügyi dokumentációját (zárójelentés, halott vizsgálati jegyzőkönyv, boncjegyzőkönyv) az egészségügyi szolgáltatótól bekérték, és a megyei epidemiológus a rendelkezésre álló információk alapján a halálesetet minősítette. A minősítést az OEK Járványügyi osztályán történt meg az esetek validálása és végleges minősítése.

82 Epinfo Az influenza megbetegedéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma 89 volt. Az elhunyt személyek közül 85 betegnél az influenza A(H1N1)2009 vírus, 4 betegnél az influenza B vírus kóroki szerepét igazolták az elvégzett virológiai vizsgálatok. A meghaltak 65,5%-a a 60 évesnél fiatalabbak közül került ki: 3 fő az öt éven aluliak, 4 fő a 19-34 évesek, 53 fő a 35-59 évesek, 29 beteg a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. Az elhunytak 87,6%-a az influenza szempontjából fokozottan veszélyeztetettek csoportjába tartozott, azaz egy vagy több ismert krónikus betegséggel rendelkezett. A rendelkezésre álló információk szerint a 89 elhunyt személy közül öten részesültek az aktuális szezonban influenza elleni védőoltásban.

Epinfo 83 III. SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ FERTŐZÉSEK Szexuális úton terjedő fertőzések, 2010 2010-ben a bejelentett syphilis és chlamydia fertőzések száma csaknem megegyezett az előző évivel, a gonorrhoea fertőzéseké harmadával nőtt az előző évhez viszonyítva. Az év során egy megerősített connatális syphilis került a nyilvántartásba. 2010-ben lymphogranuloma venereum, ulcus molle és granuloma inguinale megbetegedést nem regisztráltak az országban. 29. ábra. A bejelentett, szexuális úton terjedő fertőzések előfordulása 100 000 lakosra, Magyarország 2005-2010 15 %ooo 10 5 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Évek syphilis gonorrhoea chlamydia Lineáris (gonorrhoea) Syphilis 2010-ben összesen 505 (incidencia: 5%ooo) syphilist jelentettek, az esetek háromnegyedét férfiak egynegyedét nők körében diagnosztizálták. Ebben az évben a fővárosi gondozók jelentették be a syphilis fertőzések közel 60%-át, Budapesten hat és félszer több syphilis jutott 100 000 lakosra, mint vidéken. Vidéken Borsod-Abaúj-Zemplén (7,1%ooo) és Hajdú-Bihar (5,0%ooo) megyékben volt legmagasabb az incidencia. 2010-ben a bejelentett fertőzések döntő többségét, 87%-át a korai fertőző szakaszban diagnosztizálták, 12,5%-a késői, 0,5%-a veleszületett syphilis volt. Összesen 441 syphilist jelentettek korai fertőző syphilisként, fele tünetes szakaszban, fele tünetmentes szakaszban került felismerésre, hasonlóan a 2009. évhez.

84 Epinfo A korspecifikus morbiditás a 10-14 és a 15-19 évesek kivételével minden korcsoportban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Férfiaknál a 30-34 éves korcsoport volt a legérintettebb, amelyet a 25-29 éves és a 20-24 éves korosztály követett. A nők körében a 20-24 évesek között volt a legmagasabb az incidencia, megelőzve a 25-29 éves és a 15-19 éves korcsoportot. 2010-ben egy veleszületett syphilist jelentettek. Az anyánál 2010 novemberében, szülés után syphilis latens recenst diagnosztizáltak a RPR (1:64) és TPHA pozitivitás alapján. A TP IgM ELISA vizsgálat kétes eredménnyel zárult. A gondozatlan terhességből született újszülött vérmintája TP IgM ELISA, TPPA és RPR (1:64) pozitív volt, hepatosplenomegaliat, generalizált exanthemat, és a tenyerek-talpak lemezes hámlását állapították meg nála. A laboratóriumi eredményekre való tekintettel az újszülött megerősített connatalis syphilis esetként került a nyilvántartásba. Gonorrhoea 2010-ben összesen 1 170 gonorrhoea-fertőzést jelentettek, egyharmaddal többet, mint az előző évben. A 2009. évhez hasonlóan a betegek háromnegyede férfi, egynegyede nő volt. A fertőzések 52%-át a főváros területén regisztrálták, vidéken Baranya (16,3%ooo) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1,5%ooo) észlelték a legmagasabb incidenciát. 2010-ben a férfiak morbiditása minden korcsoportban magasabb volt, mint a nőké. Kiemelkedően magas volt az incidencia a 20-24 éves férfiak között, őket szorosan követte a 25-29 évesek érintettsége. A nők között szintén a 20-24 évesek voltak a legnagyobb kockázatnak kitéve, a második legveszélyeztetettebb korcsoport a 15-19 éveseké, a harmadik a 25-29 éveseké volt. A fertőzések 88%-a urogenitális, 2%-a pharyngeális, 1,6%-a rectális lokalizációjú volt. Az esetek 8,4%-ában multilokális volt a kórokozó fellelhetősége. Acut urogenitális chlamydiasis A hazai bőr- és nemibeteg-gondozók összesen 710 urogenitális chlamydiasist jelentettek ebben az évben, ugyanannyit, mint 2009-ben. Az előző évekhez hasonlóan a diagnosztizált fertőzöttek közel kétharmada férfi, egyharmada nő volt. Budapesten 100 000 lakosra 23 fertőzés jutott, vidéken Bács-Kiskun (8,9%ooo), Somogy (7,2%ooo) és Baranya (7,1%ooo) megyében volt a legmagasabb az incidencia. A teljes lakosságra vonatkoztatott morbiditást (7,1% ooo) a 25-29 éves (27%ooo), a 20-24 éves (22,3%ooo) és a 30-34 éves (11,5%ooo) korcsoport morbiditása haladta meg számottevően.

Epinfo 85 STD. 1. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek, Magyarország, 2006-2010* Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Syphilis 561 396 552 490 505 Gonorrhoea 916 1 041 892 872 1 170 Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale - - - - - Urethritis, cervicitis nongonorrhoica 12 837 acuta Acut urogenitalis chlamydiasis 598 699 754 711 710 Herpes simplex genitalis 1 684 Condyloma acuminatum 3 297 * Forrás:OEK: 2006-2010 2007-től nincs adatgyűjtés STD. 2. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek 100 000 lakosra, Magyarország, 2006-2010* Betegség 2006 2007 2008 2009 2010 Syphilis 5,6 3,9 5,5 4,9 5,0 Gonorrhoea 9,1 10,3 8,9 8,7 11,7 Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale - - - - - Urethritis, cervicitis nongonorrhoica 127,4 acuta Acut urogenitalis chlamydiasis 5,9 6,9 7,5 7,1 7,1 Herpes simplex genitalis 16,7 Condyloma acuminatum 32,7 * Forrás:OEK: 2006-2010 2007-től nincs adatgyűjtés STD. 3. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek nemek szerint, Magyarország, 2010 Betegség Férfi Nő Együtt Syphilis 369 136 505 Gonorrhoea 898 272 1 170 Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale - - - Acut urogenitalis chlamydiasis 487 223 710

86 Epinfo STD. 4. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek 100 000 lakosra, nemek szerint, Magyarország, 2010 Betegség Férfi Nő Együtt Syphilis 7,8 2,6 5,0 Gonorrhoea 18,9 5,2 11,7 Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale - - - Acut urogenitalis chlamydiasis 10,2 4,2 7,1 STD. 5. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek területenként, Magyarország, 2010 Terület Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale Acut urogenitalis chlamydiasis Baranya 5 64-28 Bács-Kiskun 16 39-47 Békés 6 18-9 Borsod-A.-Z. 49 43-41 Csongrád 18 19-26 Fejér 14 17-6 Győr-M.-S. 2 13-10 Hajdú-Bihar 27 59-35 Heves 13 9-2 Jász.-N.-Sz. 8 45-6 Komárom-E. 15 9-9 Nógrád 1 6-3 Pest 9 98-22 Somogy 4 23-23 Szabolcs-Sz.-B. 14 48-5 Tolna 4 7-5 Vas 3 15-14 Veszprém 3 11-18 Zala 2 13-4 Vidék 213 556-313 Budapest 292 614-397 Összesen 505 1 170-710

Epinfo 87 STD. 6. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek területenként 100 000 lakosra, Magyarország, 2010 Terület Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale Acut urogenitalis chlamydiasis Baranya 1,3 16,3-7,1 Bács-Kiskun 3,0 7,4-8,9 Békés 1,6 4,9-2,5 Borsod-A.-Z. 7,1 6,2-5,9 Csongrád 4,3 4,5-6,1 Fejér 3,3 4,0-1,4 Győr-M.-S. 0,4 2,9-2,2 Hajdú-Bihar 5,0 10,9-6,5 Heves 4,2 2,9-0,6 Jász.-N.-Sz. 2,0 11,5-1,5 Komárom-E. 4,8 2,9-2,9 Nógrád 0,5 2,9-1,5 Pest 0,7 8,0-1,8 Somogy 1,2 7,2-7,2 Szabolcs-Sz.-B. 2,5 8,6-0,9 Tolna 1,7 3,0-2,1 Vas 1,2 5,8-5,4 Veszprém 0,8 3,1-5,0 Zala 0,7 4,5-1,4 Vidék 2,6 6,7-3,8 Budapest 17,0 35,7-23,1 Összesen 5,0 11,7-7,1

88 Epinfo IV. VÉDŐOLTÁSOK Életkorhoz kötött kötelező védőoltások Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások esetében az átoltottság az előző évekhez hasonlóan igen magas volt, mind a folyamatos, mind a kampányoltások esetében meghaladta a 99%-ot. IV. 1. táblázat Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítési aránya* 2009-2010 Oltás megnevezése Védőoltások teljesítési aránya (%) 2009 2010 évben BCG 99,9 99,9 DTPa + IPV + Hib (2 hó) 99,9 99,9 DTPa + IPV + Hib (3 hó) 99,9 99,9 DTPa + IPV + Hib (4 hó) 99,8 99,9 MMR (15 hó) 99,8 99,9 DTPa + IPV + Hib (18 hó) 99,6 99,7 DTPa + IPV (6 éves) 99,7 99,6 dtap - 99,3 MMR újraoltás 99,3 99,5 Hepatitis B I 1 99,4 2 99,5 Hepatitis B II 2 99,1 3 99,3 * Beszámolás a 2009. évi Védőoltási módszertani levélben meghatározott szempontok szerint BCG = Bacillus Calmette-Guérin / tuberkulózis elleni oltóanyag DTPa = diftéria tetanusz és acelluláris pertussis Hib = b típusú Haemophilus influenzae IPV = inaktivált poliovírus vakcina MMR = morbilli-mumpsz-rubeola dtap = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis emlékeztető oltás 1 2008/2009. iskolai tanévben oltott személyekre vonatkozó adatok 2 2009/2010. iskolai tanévben oltott személyekre vonatkozó adatok 3 2010/2011. iskolai tanévben oltott személyekre vonatkozó adatok

Epinfo 89 A 2010. évre vonatkozó Védőoltási Módszertani Levélben előírt jelentendő korcsoportok átoltottsága a folyamatos oltások tekintetében 19 közigazgatási területen meghaladta a 99%-ot. A folyamatos oltások közül a 18 hónapos korban esedékes DTPa+Hib+IPV oltás teljesítése Pest megyében volt a legalacsonyabb (98,4%). A 2010-ben végzett kampányoltások teljesítése összességében kedvezőbben alakult, mint az előző évben. Pest megyében az iskolai kampányoltás keretében végzett hepatitis B elleni védőoltás második részletének oltottsági aránya (97,8%) nem érte el a 98%-ot. (IV. 2/a-b. táblázat) Az influenza pandémia és az oltóanyag ellátási gond miatt a 2009/2010. tanévben VI. osztályos tanulók 2009 októberében esedékes dtap újraoltásukat csak 2010 januárjában kapták meg, ezért a 2010 évre vonatkozó adatok két korosztály adatait tartalmazzák. A folyamatos oltások átoltási üteme a 2010. júniusi adatok alapján Fejér, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében volt a legkedvezőbb: ezeken a területeken az esedékesség utáni két hónap múlva minden oltás esetében elérték a 98% feletti átoltottságot. Kedvezően alakult az átoltás üteme Bács-Kiskun megyében is, ahol egy oltásfajta kivételével valamennyi oltás esetében igen jó volt az átoltási ütem. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, a négyhónapos korban esedékes DTPa+Hib+IPV védőoltás átoltási üteme igen lassú: 6 vagy annál több hónap szükséges a 98% feletti átoltottság eléréséhez. Igen lassú átoltási ütem volt tapasztalható Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 18 hónapos korban esedékes DTPa+Hib+IPV védőoltásnál is. A 6 éves korban esedékes DTPa+IPV oltások 98% feletti teljesítését két területen (Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 5 hónap, három területen (Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye) 6 vagy annál több hónap alatt érték el. (V. 3. táblázat) Az előző évekhez hasonlóan a folyamatos oltások átoltási üteme Borsod- Abaúj-Zemplén megyében volt a legkedvezőtlenebb. A védőoltási fegyelem lazulása különböző módon jelentkezett az egyes területeken, volt, ahol csak az átoltás üteme lassult, de volt, ahol a lassuló átoltási ütem mellett az oltások teljesítése is csökken.

90 Epinfo

Epinfo 91