23. évfolyam 2. KÜLÖNSZÁM július 11. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo. E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r m á c i ó s H e t i l a p

Átírás

1 23. évfolyam 2. KÜLÖNSZÁM július 11. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r m á c i ó s H e t i l a p Magyarország évi járványügyi helyzete

2 2 Epinfo Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvos: Dr. Melles Márta Szerkesztette: Dr. Csohán Ágnes osztályvezető főorvos Közreműködtek: Dr. Krisztalovics Katalin főorvos Dr. Molnár Zsuzsanna főorvos Dr. Dudás Mária szakorvos Dr. Fehér Ágnes főorvos Dr. Bognár Zsófia infektológus Dr. Farkas Zsolt gyógyszerész, járványügyi felügyelő Fogarassy Erika járványügyi felügyelő Kaszás Katalin járványügyi felügyelő Kozma Emese járványügyi felügyelő Mezei Eszter népegészségügyi ellenőr Oman Erika népegészségügyi ellenőr A tájékoztató elektronikusan letölthető: Budapest 2016

3 Epinfo 3 TARTALOMJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK... 5 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 6 BEVEZETÉS... 8 I. A BEJELENTÉSRE KÖTELEZETT FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉVI JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE Botulizmus...10 Typhus abdominalis...12 Salmonellosis...12 Dysenteria...17 Shigellosis...17 Amoebiasis...18 Pathogen E. coli által okozott megbetegedés...18 Enterohaemorrhagiás illetve verotoxin-termelő E.coli által okozott megbetegedések...19 Egyéb patogén Escherichia coli által okozott megbetegedés...20 Campylobacteriosis...20 Yersiniosis...23 Cryprosporidiosis...25 Giardiasis...25 Virális gastroenteritisek...27 Rotavírus-gastroenteritisek...27 Calicivírus-gastroenteritisek...29 Vírushepatitisek...29 Hepatitis A...29 Akut hepatitis B...31 Akut hepatitis C...32 Hepatitis E...33 HIV/AIDS...33 Acut flaccid paralysis...34 Pertussis...37 Scarlatina...39 Parotitis epidemica...40 Varicella...40 Keratoconjunctivitis epidemica...42 Legionárius betegség...42 Meningitis purulenta...44 Meningococcus által okozott invazív betegég...44 Haemophilus-meningitis...47 Pneumococcus-meningitis...47 Meningitis purulenta k.m.n Meningitis serosa...48 Encephalitis infectiosa...49 Kullancsencephalitis...49 Nyugat-nílusi láz...50

4 4 Epinfo Encephalitis infectiosa k.m.n Chikungunya-láz...52 Creutzfeldt-Jakob betegség...53 Anthrax...53 Lyme-kór...55 Listeriosis...56 Leptospirosis...57 Tularemia...58 Tetanus...59 Ornithosis...60 Q-láz...61 Vírusos haemorrhagiás láz...62 Hantavírus okozta veseszindróma...62 Malária...63 Toxoplasmosis...64 Echinococcosis...65 Taeniasis...65 Lyssa-fertőzésre gyanús sérülések...66 II. INFLUENZA, INFLUENZASZERŰ MEGBETEGEDÉSEK A surveillance működése...92 Az influenza-aktivitás főbb jellemzői...92 Területi érintettség...94 Életkor szerinti jellemzők...95 Közösségi járványok...95 Virológiai adatok...96 III. A SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ, BEJELENTENDŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE Syphilis...97 Gonorrhoea...98 Acut urogenitális chlamydiasis...98 Lymphogranuloma venereum...98 IV. VÉDŐOLTÁSOK Életkorhoz kötött kötelező védőoltások Megbetegedési veszély elhárítása érdekében végzett kötelező védőoltások Megbetegedési veszély elhárítása céljából térítésmentesen végzett önkéntes oltások Pneumococus elleni védőoltások Méhnyakrák elleni védőoltások Influenza elleni védőoltások Nemzetközi utazással kapcsolatos védőoltások...125

5 Epinfo 5 ÁBRAJEGYZÉK 1. sz. ábra Botulizmus megbetegedések és események évenkénti előfordulása, sz. ábra Salmonellosis megbetegedések évenkénti előfordulása, sz. ábra Salmonellosis megbetegedések szezonalitása, sz. ábra Patogén (enterohaemorrhagiás ill. verotoxin-termelő és egyéb) E.coli által okozott megbetegedések havonkénti előfordulása, sz. ábra A campylobacteriosis megbetegedések száma, sz. ábra A campylobacteriosis megbetegedések szezonalitása, sz. ábra Yersiniosis megbetegedések száma az ápolás helye szerint, sz. ábra Giardiasis megbetegedések számának alakulása, sz. ábra A giardiasis megbetegedések száma havonta és a években regisztrált esetek számának havi középértéke sz. ábra Rotavírus-gastroenteritis megbetegedések havi előfordulása, sz. ábra Hepatitis A megbetegedések lakosra Magyarországon, sz. ábra Várt és jelentett AFP-esetek területenként, Magyarország, sz. ábra Varicella megbetegedések havonkénti megoszlása, sz. ábra Az invazív meningococcus-betegség előfordulása szerocsoportok és évek szerint, sz. ábra Az invazív meningococcus-betegség korspecifikus morbiditása, sz. ábra Az invazív meningococcus-megbetegedések havonta, a N. meningitidis szerocsoportja szerint, sz. ábra Nyugat-nílusi láz megbetegedések hetente, sz. ábra A chikungunya-láz globális előfordulása országok szerint (2015 március) sz. ábra Jelentett Lyme-kór megbetegedések havonkénti megoszlása, sz. ábra Influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma lakosra, és az influenza-pozitív minták száma Magyarországon, hét hét sz. ábra: A sentinel influenza-pozitív minták száma és az influenza-pozitivitási arány, Magyarország hét sz. ábra: Az influenza becsült morbiditása korcsoportonként, lakosra a járvány ideje alatt ( hét) Magyarországon sz. ábra: Virológiai vizsgálattal igazolt influenza-pozitív minták száma megyénként, év év 20. hét sz. ábra A évben születettek körében az önkéntes PCV1 és PCV2 oltások teljesítése területenként sz. ábra: A Fluval AB oltóanyag felhasználása területenként, sz. ábra Vaxigrip Junior oltóanyag felhasználása területenként,

6 6 Epinfo TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. sz. táblázat AFP-surveillance indikátorok területenként, Magyarország, sz. táblázat A laboratóriumi vizsgálattal igazoltan veszett állatok száma és a lyssa-fertőzésre gyanús sérülés miatt oltottak száma, /a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon, /b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon, /a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések ( lakosra) Magyarországon, /b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések ( lakosra) Magyarországon, sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések okozta halálozások Magyarországon, sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések okozta halálozások ( lakosra) Magyarországon, sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek letalitása (halálozások 100 betegre) Magyarországon, /a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések havonként, Magyarország, /b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések havonként, Magyarország, /a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések területenként, Magyarországon, /b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések területenként Magyarországon, /c. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések területenként Magyarországon, /a. sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek morbiditása ( lakosra) területenként Magyarországon, /b. sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek morbiditása ( lakosra) területenként Magyarországon, /c. sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek morbiditása ( lakosra) területenként Magyarországon, sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek okozta halálozások területenként Magyarországon, sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek okozta halálozások lakosra területenként Magyarországon, /a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések életkor szerinti megoszlása, Magyarország, /b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések életkor szerinti megoszlása, Magyarország, /c. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések életkor szerinti megoszlása, Magyarország, /a. sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek korspecifikus morbiditása ( lakosra), Magyarország, /b. sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek korspecifikus morbiditása ( lakosra), Magyarország, /c. sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek korspecifikus morbiditása ( lakosra), Magyarország, sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek okozta halálozások életkor szerint Magyarország,

7 Epinfo 7 STD 1.sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek, Magyarország, STD 2.sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek lakosra, Magyarország, STD 3.sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek nemek szerint, Magyarország, STD 4.sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek lakosra nemek szerint, Magyarország, STD 5.sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korcsoport szerint, Magyarország, STD 6.sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korspecifikus morbiditása lakosra, Magyarország, STD 7. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korcsoport szerint, férfiak körében Magyarország, STD 8. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korspecifikus morbiditása lakosra, férfiak körében Magyarország, STD 9. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korcsoport szerint, nők körében Magyarország, STD 10. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korspecifikus morbiditása lakosra, nők körében Magyarország, STD 11. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek területenként, Magyarország, STD 12. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek területenként, lakosra, Magyarország, STD 13. sz. táblázat Bejelentett syphilis megbetegedések kórfomák szerint, Magyarország, STD 14. sz. táblázat Bejelentett gonorrhoea nemek szerint, Magyarország, STD 15. sz. táblázat Bejelentett gonorrhoea lakosra, nemek szerint, Magyarország, V. 1. sz. táblázat Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítési aránya V. 2.a-b. sz. táblázat Életkorhoz kötött védőoltások területenként, Magyarország, V. 3. sz. táblázat Az életkorhoz kötött oltások üteme területenként a júniusi adatok alapján V. 4.sz. táblázat A január és december között születettek pneumococcus elleni alapimmunizálásának teljesítése terület szerint, Magyarország, V. 5.sz. táblázat A január-december között születettek pneumococcus elleni emlékeztető oltásának teljesítése terület szerint, Magyarország, V. 6.sz. táblázat Jelentés a 2014/2015. évi HPV kampányoltás teljesítéséről V. 7.sz. táblázat Kimutatás a 2014/2015. évi térítésmentes FLUVAL AB influenza elleni oltóanyag felhasználásáról és az elvégzett védőoltásokról V. 8.sz. táblázat Kimutatás gyermekek számára készült, térítésmentes, influenza elleni oltóanyag (Vaxigrip Junior) 2014/2015. évi felhasználásáról és az elvégzett védőoltásokról

8 8 Epinfo AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JELENTÉSE A ÉVBEN BEJELENTETT FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEKRŐL BEVEZETÉS A évről szóló jelentés az egészségügyi adatok és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény 1. sz. mellékletében felsorolt, kötelezően jelentendő fertőzések, fertőzéses eredetű betegségekre vonatkozik. A jelentés alapjául elsősorban az egészségügyi szolgáltatók által a járási/kerületi népegészségügyi intézetekbe továbbított fertőzőbetegjelentő lapok adatai szolgáltak, melyek ott kerültek számítógépes rögzítésre december 1-jén megkezdte működését az ÁNTSZ Országos Szakmai Információs Rendszere (OSZIR) Járványügyi szakrendszerének Fertőzőbeteg-jelentő alrendszere, így az egészségügyi szolgáltatók számára lehetővé vált a fertőző betegségek és a mikrobiológiai vizsgálati eredmények elektronikus úton történő jelentése. A klasszikus fertőző betegségekre vonatkozó adatokat az OSZIR fertőzőbeteg-jelentő alrendszere statisztikai elemző programjának segítségével dolgozták fel a járási/kerületi intézetekben és a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinél, valamint az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztályán. A járványügyi helyzet értékeléséhez felhasználták a népegészségügyi szakigazgatási szervek évi járványügyi tevékenységéről szóló jelentéseit, valamint az egyes betegségekre vonatkozó specifikus surveillance-ból származó információkat is. Az 1/2014.(I.16.) EMMI rendelet hatályba lépését követően február elsejétől a szexuális úton terjedő fertőző betegségeket a ország területén működő bőr- és nemibeteg-gondozók az OSZIR Járványügyi szakrendszerének STD alrendszerén keresztül személyazonosító adatok nélkül, egyedileg, elektronikusan jelentették, míg a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának STD Centruma az 1207/04 számú adatlapon vagy elektronikus úton havonta küldte meg az aggregált egészségügyi adatokat a tárgyhóban kezelésbe vett személyekről nem, korcsoport és diagnózis szerinti bontásban. Az adatokat az EXCEL program segítségével dolgozták fel az OEK Járványügyi osztályán.

9 Epinfo 9 Az adott évre vonatkozó jelentés/elemzés a következő részekből áll: I. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek járványügyi helyzete Ez a rész a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek különböző szempontok szerint részletezett adatait, járványügyi helyzetének értékelését és táblázatokat tartalmaz. A bejelentett megbetegedésekre vonatkozó, arab számmal jelölt áttekintő táblázatok a szöveges elemzés után kerülnek közlésre. II. Influenza, influenzaszerű megbetegedések III. A szexuális úton terjedő fertőző betegségek helyzete A jelentési kötelezettség a syphilisre, a gonorrhoea-ra, az acut urogenitalis chlamydiasisra és a lymphogranuloma venereumra terjed ki táblázatos és szöveges formában. IV. Védőoltások A szöveges és táblázatos jelentés értékelő összefoglalást ad a évi Védőoltási Módszertani Levélben meghatározott korcsoportokra vonatkozó, folyamatos oltási rend szerint végzett, életkorhoz kötött, kötelező oltások teljesítéséről, a tárgyévben végzett kötelező kampányoltásokról, továbbá a megbetegedési veszély elhárításával és a nemzetközi utazásokkal kapcsolatban végzett oltásokról.

10 10 Epinfo I. A BEJELENTÉSRE KÖTELEZETT FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉVI JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE Botulizmus 2014-ben az előző évi kettőről 12-re emelkedett a bejelentett megbetegedések száma. A években a megbetegedések száma 2 és 7 között változott, a középérték 4 volt (1. sz. ábra). A morbiditás 0,1%ooo-nek felelt meg. Botulizmus megbetegedések és események évenkénti előfordulása, sz. ábra Tíz beteg (83,3%) kórházi ápolásra szorult. Valamennyi beteg meggyógyult. A 12 beteg közül 8 (66,7%) férfi volt. Életkoruk 10 és 67 év között változott, átlagéletkoruk 47 év volt. A bejelentett esetek januárban, februárban és júniusban, nagyobb számban pedig közös ételfogyasztás következtében augusztusban és decemberben fordultak elő. Az év során 3 járványra derült fény. Az elsőről június 18-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal értesült a kontaminált élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozóan az Európai Unió tagállamaiban működő riasztórendszer (RASFF) útján és értesítette az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. A lakossági felhívással is megerősített járványügyi vizsgálat összesen hat megbetegedést derített fel. Grúziában egy, illetve Franciaországban

11 Epinfo 11 két megbetegedés volt összefüggésbe hozható egy magyar őstermelőtől 2013 decemberében vásárolt termék - szarvasgombás pesto - fogyasztásával. További 3 fő megbetegedése vált ismertté, akik különböző fesztiválokon vásárolták, majd fogyasztották a termelő különbféle zöldségeket tartalmazó termékeit (szarvasgombás pesto, humusz). A júniusban, Budapesten megbetegedett két fő közül az egyik, és - az utólag ismertté vált-, márciusban Komárom-Esztergom megyében kórházban feküdt harmadik magyar fogyasztó laboratóriumi eredménye nem igazolta a diagnózist, a kórházak a két megbetegedést nem jelentették botulizmusként. Ennek ellenére a botulizmusra jellemző klinikai kép és a bizonyítottan szennyezett termék fogyasztása miatt e két eset epidemiológiai alapon a járványhoz tartozónak tekinthető. Augusztusban egy családi halmozódás vált ismertté Tolna megyében, ahol a hatfős családból három személynél jelentkeztek enyhe tünetek, egy fő kórházba került. Megbetegedésük előtt decemberében házi vágás során készített - hurkát, kolbászt, szalonnát, sonkát fogyasztottak. A disznóvágásból még fellelhető fagyasztott élelmiszerekből vett minták közül az élelmiszervizsgáló laboratórium a szalonnában és a sonkában igazolta a Cl. botulinum toxinjának jelenlétét. Pest megyében, decemberben négy fő - közöttük két külföldi állampolgár - megbetegedését jelentették, akik vendégségben házi készítésű kolbászt, illetve házilag eltett gombát és több hete a hűtőszekrényben tárolt, iparilag előállított sertésmájpástétomot fogyasztottak. Az exponáltak száma öt fő volt. Tüneteik enyhék voltak, de valamennyiüket toxikológiai osztályon kezelték ben az OEK anaerob-bakteriológiai laboratóriuma összesen 46, botulizmus-gyanúval küldött vizsgálati anyagot (45 szérumot és egy székletmintát) dolgozott fel, melyekből hat szérumminta pozitívnak, három kétesnek bizonyult. (2013-ban 17 vizsgálatból mindössze egy adott pozitív eredményt.) A évben ugrásszerűen megemelkedett a vizsgálatok száma egy júniusban ismertté vált járványnak köszönhetően, melyben egy hazai kistermelőtől származó élelmiszer játszotta a közvetítő szerepet. A lakossági felhívás hatására több fogyasztó jelentkezett enyhe, nem specifikus tünetekkel, a gyanúsított termékek elfogyasztását követően, de ezen esetek egyikében sem sikerült a gyanút a humán laboratóriumi vizsgálatnak igazolnia.

12 12 Epinfo Typhus abdominalis 2014-ben egy importált typhus abdominalis megbetegedés került a nyilvántartásba. Az 57 éves nő május között Indiában járt. A klinikai diagnózist a beteg hemokultúrájában azonosított NT fágtípusú Salmonella Typhi törzs kitenyésztésével igazolták. Salmonellosis 2014-ben a bejelentett salmonellosis megbetegedések számának 2011 óta tapasztalható csökkenő tendenciája megtört (mely vélhetően a hosszútávú tendenciát nem befolyásolja): salmonellosist jelentettek, 7,8%-kal többet, mint 2013-ban (5 122) (2. sz. ábra). Salmonellosis megbetegedések évenkénti előfordulása, sz. ábra A jelentendő enterális fertőző betegségek gyakorisági sorrendjében a salmonellosis a harmadik helyre szorult a campylobacteriosis (8 490) és a rotavírus-gastroenteritisek (6 964) után. A betegség morbiditása 55,9%ooo volt. A megbetegedettek 34,6%-a (1 909) igényelt kórházi ellátást. Kilenc esetben halálos kimenetelű volt a megbetegedés, szemben az előző évi hat halálesettel. A mortalitás 0,09%ooo-nek, a letalitás 0,16%-nak bizonyult. Az átlagéletkor 27 év (min: 0 év; max: 99 év; medián: 11 év). A betegek közel fele a 0-8 év közötti korosztályból került ki. A korspecifikus

13 Epinfo 13 morbiditás az előző évekhez hasonlóan alakult: elsősorban a 10 év aluliak betegedtek meg, közülük is leginkább az 1-2 éves korosztály (469,3%ooo), akiknél a morbiditás nyolcszorosa volt az átlagos értéknek. A megbetegedések havi alakulása a salmonellosisra jellemző szezonalitást mutatta: a legmagasabb esetszám - a megbetegedések háromnegyede (77,2%) - május és november között fordult elő. A nyilvántartásba került esetek több mint negyedét (27,6%) augusztus és szeptember hónapokban észlelték, e két hónap során havonta több mint 750 megbetegedésről érkezett jelentés. A legkevesebb bejelentést februárban (193) regisztrálták (3. sz. ábra). Salmonellosis megbetegedések szezonalitása, sz. ábra 2014-ben összesen esetben izoláltak Salmonella törzset, ezek közül törzsbetegtől, 98 tünetmentes ürítőtől származott. A szerotípus-megoszlás terén a 2012 óta tapasztalható új gyakorisági sorrend ez évben sem változott óta a három leggyakoribb szerotípus a S.Enteritidis (63,3%), a S.Typhimurium (8,8%), és a S.Infantis (7,2%) volt. A negyedik leggyakoribb Salmonella szerotípus a monofázisos S.Typhimurium (3,4%) volt, ezt követte a 2012 óta már endémiásnak mondható S.Stanley (2,2%). A legtöbb megbetegedést Budapesten (842, 15,2%), Pest (693, 12,5%) és Győr-Moson-Sopron megyében (447, 8,1%) észlelték. A morbiditás Győr-Moson-Sopron (99,3%ooo), Csongrád (87,9%ooo), Baranya (86,4%ooo) és Békés megyében (81,9%ooo) volt kiemelkedő. Jelentős volt a morbiditás azonban Fejér (69,8%ooo), Vas (68,3%ooo) valamint Bács-Kiskun megyében (64,8%ooo) is. A bejelentett megbetegedések

14 14 Epinfo alapján a legalacsonyabb morbiditás ebben az évben is Borsod-Abaúj- Zemplén (24,1%ooo) megyére volt jellemző, melyet Szabolcs-Szatmár- Bereg (29,6%ooo) megye követett. A 2014-ben regisztrált 625 (2013: 575) gastroenteritis-járványnak ez évben is mindössze ötödét (154 járvány, 19,2%) okozta Salmonellafertőzés (2013:110, 19,1%). A Salmonella-járványok 84%-a (129) családi/háztartási, 11%-a (17) közösségi és nyolc területi jellegű volt. A Salmonella okozta járványok több mint negyedét Csongrád megyében (21) és Budapesten (20) jelentették. Számos járvány került a nyilvántartásba Bács-Kiskun (17) és Veszprém megyében (16) is. Egy-egy járvány kivizsgálása történt meg Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, egyet-egyet regisztráltak Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében, kettőt Tolna megyében. A 17 közösségi járvány közül tizenkettőt S.Enteritidis okozott, két esemény kivizsgálása során S.Infantist igazolt a laboratórium, egy-egy eseménynél S.Litchfield, S.Stanley illetve S.Typhimurium volt a kórokozó. Öt-öt esemény gyermekintézményhez illetve szociális otthonhoz kötődött, három járvány munkahelyen zajlott, egyet kórházban detektáltak, további egy eseménynél pedig a betegek tünetei egy családi rendezvény után alakultak ki. Négy közösségi és három területi Salmonella-járvány volt tömeges méretű. A megbetegedettek száma 39 és 112 fő között változott. A kórokozó hat eseménynél S.Enteritidis, egy alkalommal S.Typhimurium volt. Kiemelésre érdemes járványok: 1. Egy győri főzőkonyha által ellátott több gyermekintézményben november között 900 exponált közül összesen 112 fő (48 óvodás, 64 általános iskolás) betegedett meg lázas gastroenteritis tüneteivel (hasmenés, hányás, láz). Két gyermek kórházi ápolásra szorult. A megbetegedések többnyire középsúlyos formában fordultak elő. 40 betegnél történt diagnosztikus székletvizsgálat, 38 esetben magyar 17, angol 14b fágtípusú S.Enteritidis volt azonosítható. A gyanúsított ételből maradék a konyha ellenőrzésekor már nem állt rendelkezésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia-laboratóriuma a környezeti mintákból Bacillus sp. illetve mezofil aerob és fakultatív anaerob mikróbák jelenlétét igazolta.

15 Epinfo 15 A Járási Népegészségügyi Intézet eset-kontroll vizsgálatot végzett, mely statisztikailag szignifikáns eredménnyel igazolta a zöldbabfőzelék vagdalttal megnevezésű fogás közvetítő szerepét. 2. A évi Tolna megyei területi S.Typhimurium-járvány kivizsgálása egy bonyhádi házi gyermekorvos jelentését követően indult meg, ennek során összesen 68 fő, május 14. és június 30. között megbetegedett személy és egy tünetmentes ürítő került felderítésre. 10 főt kórházban ápoltak. Tünetek: magas láz, hasmenés, hányás. A megbetegedések két hullámban, május második felében illetve június közepén jelentkeztek, és négy települést érintettek. Az első hullám sem közösséghez, sem étkeztetést végző ellátókhoz nem volt kapcsolható, a második hullám kialakulásában döntő szerepe lehetett egy cukrászdának. A betegek kora 0-69 év között változott, 56%-uk a 15 év alatti korosztályhoz tartozott. A tipizáló laboratóriumi vizsgálat angol 1, magyar 1 fágtípusú kórokozót igazolt, mely a megye területén eddig nem fordult elő. Az Országos Epidemiológiai Központ Fágtipizáló és molekuláris epidemiológiai osztályának laboratóriumában született vizsgálati eredmények áttekintése rámutatott arra, hogy Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén valamint Baranya megyében is megemelkedett ugyanezen fágtípusú, eddig nem regisztrált S.Typhimurium okozta megbetegedések száma. Bár a halmozódások között kapcsolatot nem sikerült igazolni, feltételezhető, hogy a Tolna megyében lezajlott járvány egy országos járvány része volt. A fertőző forrást és a terjesztő közeget nem sikerült azonosítani. 3. Egy Pest megyei idősotthon három telephelyén július között 48 fő (42 gondozott és 6 dolgozó) betegedett meg enterális tünetekkel: hasmenés, láz, hányinger, hányás volt jellemző. 27 fő (24 gondozott, 3 dolgozó) esetében kórházi ápolás vált szükségessé. 52 exponált székletmintájának vizsgálata során 31 főnél magyar 7, angol 8 fágípúsú S.Enteritidist azonosított a mikrobiológiai laboratórium. A járványgörbe alapján feltételezhető volt az élelmiszer közvetítő szerepe. A gyanúsított élelmiszer a péntek délben tálalt tojásos nokedli volt, melynek fogyasztását követően, 8 óra elteltével jelentkeztek az első megbetegedések. A NÉBiH laboratóriumának vizsgálata négy ételből több kórokozót, közöttük S.Enteritidist és szennyezést jelző mikróbákat mutatott ki. A NÉBIHtől származó információ szerint az állatállomány, ahonnan a felhasznált tojás származott, nem volt fertőzött, így a tojás szerepét nem sikerült bizonyítani.

16 16 Epinfo 4. Egy budapesti, bölcsődéket ellátó főzőkonyháról kiszállított vargabéles elfogyasztását követően, október 6-9. között a felnőtt dolgozók közül 40 fő betegedett meg enterális tünetekkel. A gyermekek más menüt ettek, közöttük megbetegedés nem fordult elő. Tünetek: magas láz, hasmenés, hányás, hasi görcs, fejfájás, izomfájdalom. A megbetegedések többsége súlyos lefolyású volt, kórházban négy főt ápoltak. Az expozíciónak 189 fő volt kitéve. 39 személynél (36 beteg és 3 tünetmentes ürítő) magyar 7, angol 8 fágtípúsú S.Enteritidis kórokozót mutatott ki a bakteriológiai vizsgálat. A konyha ellenőrzése számos konyhatechnológiai hibát tárt fel. Azok a fogyasztók betegedtek meg, akik a kelleténél rövidebb ideig hőkezelt, kis méretű tepsikben készült ételből fogyasztottak. A szennyezett ételt az elégtelen hőkezelés után hosszabb ideig szobahőmérsékleten tárolták, étkezés előtt nem forrósították újra, ezért alakultak ki a súlyos megbetegedések. A NÉBIH az étel készítéséhez használt tojás származására vonatkozóan nyomon követéses vizsgálatot végzett. Az ózonnal felületkezelt tojás mikrobiológiai vizsgálata negatív eredményt adott. Ugyanakkor mind a vargabéles maradékából végzett bakteriológiai, mind a szignifikáns eredményt adó statisztikai vizsgálatok bizonyították a vargabéles közvetítő szerepét. 5. Három Tolna megyei települést érintő területi gastroenteritis-járvány során november között 39 fő betegedett meg magas láz, hasmenés, hányás tüneteivel. Egy óvodás kórházi ápolásban részesült. 11 székletminta bakteriológiai vizsgálata 7 esetben S.Enteritidist igazolt. Öt minta fágtípusa magyar 7, angol 8 volt. A járvány retrospektív kivizsgálására a laboratóriumi eredmények felügyelete során tapasztalt területi S.Enteritidis-halmozódás miatt került sor. A járványgörbe lefutása felvetette az ismétlődő pontforrás gyanúját. A települések közétkeztetésében szerepet játszó főzőkonyha helyszíni vizsgálata során felmerült és a laboratóriumi vizsgálatok (a környezeti és ételminták mikrobiológiai eredményei) igazolták a konyha szerepét az elhúzódó járványban. Az étlapokon szereplő paprikás ételek készítési időpontjainak összevetése a járványgörbével felvetette a fűszer közvetítő szerepét, azonban laboratóriumi vizsgálatra az adott tételből mintát venni nem volt lehetőség. A hipotézist ugyanakkor alátámasztani látszik az a tény, hogy a járvány lecsengésének időszakában nem készültek paprikás ételek, illetve elfogyott a vélhetően kontaminált tétel.

17 Epinfo Egy Békés megyei településen március 25. és április 17. között S.Enteritidis okozta területi járvány zajlott, mely során több gyermekintézmény volt érintve. A járványra annak kezdete után kilenc nappal, egy szülői bejelentés alapján derült fény. A veszélyeztetettek száma 355 fő volt (278 gyermek és 77 dolgozó), közülük 39 beteget (38 gyermeket és egy gondozót) sikerült felkutatni. Főbb tüneteik: hasmenés, hányás, láz. Három gyermek kórházi ellátásban részesült. A betegek 77%-a 8 évesnél fiatalabb gyermek volt. A járvány első szakaszában óvodások és alsó tagozatosok közül kerültek ki a betegek. A második szakaszban leginkább a bölcsődés gyerekeknél jelentkeztek gastroenterális tünetek. A mikrobiológiai vizsgálat a székletmintákban igazolta az azonos kórokozó jelenlétét. A statisztikai elemző vizsgálat a járvány kezdeti szakaszában az iskola főzőkonyháján március 24-én készített A menü közvetítő szerepét erősítette meg (esélyhányados: 2,3), míg a járványnak a bejelentést követően észlelt második hullámában előfordult bölcsődei esetek kontakt módon terjedő fertőzés következményének bizonyultak. Dysenteria 2014-ben - a jogszabály módosítása értelmében - a szindróma alapú bejelentési kötelezettség megszűnt, így dysenteria szindróma néven nem, csak saját néven kellett jelenteni a shigellosis és amoebiasis megbetegedéseket. Shigellosis A bakteriális dysenteria bejelentések száma jelentősen csökkent, összesen nyolc megbetegedést jelentettek, szemben a 2013-ban regisztrált 41 esettel. A morbiditás 0,08% ooo volt, halálozás nem történt. A morbiditás Fejér megyében (1,0%ooo) volt a legmagasabb, Békés megyében 0,3%ooo, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 0,2%ooo volt. A többi megye területéről nem jelentettek egyetlen esetet sem. Hét beteg mintájából izolálták a kórokozót, valamennyi izolált törzset szerotipizálták. A törzsek közül négy S.sonnei, három S.flexnerinek bizonyult. Az év során két háztartási járványt vizsgáltak ki.

18 18 Epinfo Amoebiasis 2014-ben 6 megbetegedést jelentettek, eggyel kevesebbet, mint az előző évben. A morbiditás 0,06%ooo volt, haláleset nem történt. A nemek szerinti megoszlás alapján 3 férfi és 3 nő betegedett meg. Három megye és a főváros területéről történt bejelentés, a regisztrált esetek területi megoszlása a következő volt: Budapestről és Baranya megyéből 2-2 esetet jelentettek, Csongrád és Zala megyéből pedig 1-1 esetet. A területi morbiditás Baranya megyében volt a legmagasabb (0,05%ooo). Szezonális ingadozás nem volt jellemző. A legfiatalabb beteg 4 éves, a legidősebb 55 éves volt. Az 55 éves nő Kínában fertőződött, ez volt az egyetlen importnak minősülő eset. A korspecifikus morbiditás a 3-5 évesek korcsoportjában volt a legmagasabb (0,3%ooo), szemben a évi adatokkal, amikor a betegség kockázata a évesek korcsoportjában volt a legmagasabb (0,2%ooo). A betegek közül kettőt ápoltak kórházban (33,3%). Minden megbetegedés klinikai diagnózisa laboratóriumi módszerekkel megerősítést nyert. Pathogen E. coli által okozott megbetegedés 2014-ben 74 patogén E.coli által okozott megbetegedés került a nyilvántartásba, ennek negyede (24,3%) enterohaemorrhagiás illetve verotoxin-termelő E.coli, míg háromnegyede (75,7%) egyéb patogén E.coli által okozott megbetegedés volt. Valamennyi beteg meggyógyult. A megbetegedések közel háromnegyedét (72,9%) a március és augusztus közötti időszakban regisztrálták. (4. sz. ábra) 4. sz. ábra Patogén (enterohaemorrhagiás illetve verotoxin-termelő és egyéb) E.coli által okozott megbetegedések havonkénti előfordulása, 2014 betegszám EHEC/VERO egyéb jan. febr. már. ápr. máj. jún. júl. aug szep. okt. nov. dec.

19 Epinfo 19 Egy importált egyéb patogén E.coli megbetegedéshez sorolható esetet jelentettek: egy német állampolgár bangladesi tartózkodása során fertőződött, majd tünetei hazánkban léptek fel, s itt került kórházba. Enterohaemorrhagiás illetve verotoxin-termelő E.coli által okozott megbetegedések volt az elő év, amikor a kórkép önálló néven vált bejelentendővé (az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ a patogén E.coli által okozott megbetegedések közül csak e csoportra vonatkozóan gyűjt adatot). Az év során 18 betegnél állapította meg az Országos Epidemiológiai Központban működő referencia-laboratórium, hogy a molekuláris mikrobiológiai vizsgálatokkal kimutatott patogenitási markerek enterohaemorrhagiás/verotoxin-termelő E.coli kóroki szerepét igazolják. Az országos morbiditás 0,2%ooo-nek adódott. Kilenc beteget ápoltak kórházban, halálozást nem regisztráltak. 10 beteg (55,6%) férfi volt. A megbetegedések augusztus kivételével a január - szeptember közötti időszakban fordultak elő. A legtöbb esetet áprilisban (5) és szeptemberben (3) észlelték. A megbetegedéseket nyolc területen diagnosztizálták: Budapest (8), Fejér (3), Veszprém (2), Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (1-1). A területi incidencia Fejér megyében volt a legmagasabb (0,7%ooo), amit Veszprém megye (0,6%ooo) és Budapest (0,5%ooo) követett. 12 megbetegedés gyermekek körében fordult elő, 10 esetben öt éven aluliaknál. A korspecifikus incidencia a csecsemők tekintetében volt a legmagasabb (3,4%ooo), melyet a kisdedek (1-2 évesek: 1,7%ooo) és a 3-5 évesek korcsoportja követett (1,4%ooo), a kor előrehaladtával a betegség kockázata csökkent. Két esetben volt információ arról, hogy a betegnél haemolyticus uraemias szindróma is kialakult, a többi esetben gastroenteritis diagnosztikus vizsgálata során merült fel a patogén E.coli etiológiai szerepének gyanúja, és került a klinikai minta a referencialaboratóriumba további vizsgálatra. A molekuláris mikrobiológiai vizsgálatok Vt1 (2), Vt2 (9) illetve egyidejűleg Vt1 és Vt2 (7) típusú verotoxin termelésének genetikai meghatározottságát igazolták. Két esetben sikerült a kórokozó O antigénjét meghatározni (O157-2).

20 20 Epinfo Egy megbetegedés importáltnak minősült: a beteg a lappangási időben Bangladesben járt, ott akvirálta a fertőzést. Egyéb patogén Escherichia coli által okozott megbetegedés 56 megbetegedést egyéb csoportba sorolható patogén Escherichia coli okozott. Harmaduk (33,9%) igényelt kórházi ellátást. 29 beteg (51,8%) férfi volt, életkoruk két hónapos és 93 éves között változott. A betegek harmada (32,1%) csecsemő volt, a 0 évesek korspecifikus morbiditása 20,1%ooo-et ért el. Magas volt a morbiditás az 1-2 éves korcsoport esetében is (8,4%ooo). A legtöbb megbetegedést márciusban (10) jelentették, közel harmaduk (30,4%) július és augusztus hónapokban került a nyilvántartásba. (4. sz. ábra) Hajdú-Bihar megyében (19,6%) és Budapesten (16,1%) regisztrálták legmagasabb arányban a megbetegedéseket. Campylobacteriosis 2014-ben campylobacteriosis (8 444 megerősített és 46 valószínűsített) megbetegedést jelentettek, esettel többet (17,1%), mint az előző évben. A regisztrált megbetegedések 2008 óta tapasztalható növekvő tendenciája tovább folytatódott. (5. sz. ábra) A betegség következtében egy személy meghalt. A morbiditás 86,0% ooo volt. A campylobacteriosis megbetegedések száma, sz. ábra betegek száma R² = 0,5795 kórházban ápoltak aránya 28% 26% 24% 22% 20% 18% 16% 14% 12% év betegszám kórházi ápoltak (%) 10%

21 Epinfo 21 A morbiditás 73,2%ooo-ről 86,0%ooo-ra emelkedett. A kórházban ápolt betegek aránya kis mértékben csökkent (2014-ben 22,0%, 2013-ban 23,7%). Egy beteg elhunyt (letalitás 0,01% ooo). A betegek 51,9%-a (4 403) férfi volt. A megbetegedések közel ötödét (18,4%) Budapesten, a legkevesebbet (0,85%) ebben az évben is Nógrád megyében jelentették. A lakosra jutó megbetegedések száma ismét Csongrád megyében volt a legmagasabb (185,3%ooo), de kiemelkedő volt Vas (130,0%ooo) és Hajdú-Bihar (119,9%ooo) megyében is. A legalacsonyabb campylobacteriosis morbiditást Nógrád (36,8% ooo), Borsod-Abaúj-Zemplén (40,6%ooo) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (51,7%ooo) megyében jegyezték. A megbetegedések harmadát (33,5%) a 0-4 éves gyermekek körében észlelték. A legtöbb megbetegedés (1410) ez évben is az 1-2 évesek korcsoportjában fordult elő. A 60 évesek illetve idősebb betegek az esetek 10,9%-át adták. A korspecifikus morbiditás a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan a háromévesnél fiatalabbak korosztályában volt a legmagasabb: a csecsemők morbiditása 942,4%ooo, az 1-2 éves gyermekeké 1025,0%ooo, az országos átlag 11- illetve 12-szerese volt. A évesek (27,4%ooo) és az évesek (30,9%ooo) körében volt a legkisebb a regisztrált megbetegedési gyakoriság. A megbetegedések havi eloszlása ebben az évben a betegségre jellemző szezonalitásnak megfelelően alakult. A megbetegedések fele május és szeptember között kezdődött, ezekben a hónapokban az esetek száma meghaladta a 800-at. A legkevesebb megbetegedést februárban (467), a legtöbbet júliusban (890) jelentették. (6. sz. ábra)

22 22 Epinfo 6. sz. ábra A campylobacteriosis megbetegedések szezonalitása, betegszám Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. hónapok A Campylobacter-surveillance adatai szerint 9598 törzset izoláltak, 21,0%-kal többet, mint az előző évben (7 935). Az izolált törzsek 77,2%-ában (7 410 esetben), 2013-ban 80,7%-ában (6 402 esetben) nem történt species-meghatározás. A tipizált izolátumok 86,3%-a (az összes törzs 20,1%-a) C.jejuni, 13,6%-a (az összes törzs 3,1%-a) C.coli volt, két izolátum C.upsaliensis-nek bizonyult beteg mintájából sikerült izolálni a kórokozót, valamint környezeti szűrések alkalmával (2013-ban 688) tünetmentes ürítőt azonosítottak. 46 betegnél epidemiológiai adatok alapján - járvánnyal való kapcsolatuk révén - valószínűsítették a megbetegedést. Az év során összesen 45 járványt derítettek fel (2013-ban 44, 2012-ben 42 járvány), melyek során 109 beteg került a nyilvántartásba (a megbetegedések 1,3%-a). Egy területi járványról érkezett jelentés, mely során három beteg vált ismertté. Sporadikus esetek egyedi járványügyi vizsgálata során derült ki, hogy mindhárom beteg két héten belül fogyasztott gyros-t egy étteremben. A bakteriológiai laboratórium egy beteg székletmintájában Campylobacter jejunit, két esetben Campylobacter sp.-t igazolt. A megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság a helyszíni ellenőrzés alkalmával számos higiénés illetve konyhatechnológiai hiányosságot tárt fel, a helyben pácolt csirkehús mintájából C.jejuni tenyészett ki. Két közösségi járvány során összesen 16 megbetegedés került a nyilvántartásba. Egy rendezvény résztvevői közül (53 fő) 12 gyermek

23 Epinfo 23 betegedett meg hányás, hasmenés tüneteivel. Közülük kilencen kórházi ápolásra szorultak. Az öt, laboratóriumba küldött székletminta közül egyben igazolta a vizsgálat Campylobacter sp. jelentétét. A gyanúsított élelmiszer - a csikós tokány - közétkeztetésből megmaradt adomány volt, melyet egy napi - hőmérő nélküli hűtőben történt - tárolás után mikrohullámú sütőben újramelegítve fogyasztottak. Az egyik intézményből a másikba babakocsival szállították át az ételt. Az értesítést követő ellenőrzéskor ételminta már nem állt rendelkezésre. Négy gyermek megbetegedésével járó járvány egy családi napköziben alakult ki. Egy gyermek kórházi kezelésben részesült. Az exponáltak száma 12 fő volt. Négy vizsgálatra küldött székletminta mindegyikéből Campylobacter jejuni tenyészett ki. A legtöbb járványt (kilencet) ez évben is Csongrád megyében regisztrálták, Pest megyében hét, Budapesten hat, Fejér, Győr-Moson- Sopron, és Veszprém megyében öt-öt, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében két-két, míg Baranya, Bács-Kiskun, Tolna és Vas megyében egy-egy járvány került a nyilvántartásba. Nem érkezett járványjelentés Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyéből. A laboratóriumi adatok alapján vélelmezett területi járvány kivételével valamennyi esemény epidemiológiai alapon valószínűsített járványnak minősíthető. A fertőzés terjedését 24 járvány esetében vélhetőleg élelmiszer közvetítette. Közülük egy-egy esemény során kereskedelemben vásárolt termék, vendéglátóiparban illetve közétkeztetésben felszolgált étel fogyasztását követően alakultak ki a tünetek. A további 21 járvány során a kórokozó terjedésének módja ismeretlen maradt. A járványok közül 25-ben (55,5%) C.jejuni, egy eseménynél pedig C.coli volt a kórokozó. A többi járvány esetében a species meghatározása nem történt meg. Yersiniosis 2014-ben 31%-kal csökkent a bejelentett yersiniosis megbetegedések száma (43) a évhez (62) viszonyítva. Az elmúlt tíz év során a megbetegedések száma 38 és 93 között változott, a középérték 52. A morbiditás 0,4%ooo-nek bizonyult. A kórházban ápoltak aránya az előző évi 14,5%-ról 27,9%-ra emelkedett. (7. sz. ábra) Halálozás nem történt. A betegek 49%-a férfi volt.

24 24 Epinfo 7. sz. ábra Yersiniosis megbetegedések száma az ápolás helye szerint, Kórházban A megbetegedések közel felét (44,2%) az első negyedévben jelentették. A legtöbb megbetegedés februárban (9), májusban (6), januárban (5) és márciusban (5) regisztrálták, nem került a nyilvántartásba megbetegedés novemberben és decemberben. A megbetegedések több mint a felét Csongrád (12), Fejér (7) és Baranya megyében (6) diagnosztizálták. Az előző évben is e három megyében észlelték a legtöbb megbetegedést. A morbiditás szintén ezekben a megyékben volt a legmagasabb: Csongrád megyében (2,9%ooo), Fejér megyében (1,7%ooo) és Baranya megyében (1,6%ooo). Öt megyéből (Bács-Kiskun, Somogy, Vas, Veszprém, Zala) nem érkezett jelentés. A legfiatalabb beteg 3 hónapos, a legidősebb 77 éves volt. Az esetek közel kétharmada (62,8%) a 0 és 14 év közötti korosztályba tartozott. A korspecifikus morbiditás a csecsemők (4,5%ooo) és az 1-2 évesek között (5,0%ooo) volt a legmagasabb. A betegekből izolált törzsek közül 32 (74,4%) Yersinia enterocolitica O3, míg 11 (26,6%) Yersinia spp. volt. Valamennyi megbetegedés sporadikusan fordult elő óta nem észleltek halmozódást, járványt.

25 Epinfo 25 Cryprosporidiosis 2014-ben 8 megbetegedést regisztráltak. A morbiditás 0,08%ooo volt, haláleset nem történt. Minden beteget otthonában ápoltak. A nemenkénti megoszlás alapján öt beteg férfi, három pedig nő volt. Az esetek 87,5%-a (7) augusztus és november hónapok között fordult elő. A betegek fele (4) 14 éven aluli gyermek volt. A korspecifikus morbiditás az egy év alattiak között volt a legmagasabb, 1,1% ooo. Ezen kívül a 3-5 évesek (0,3%ooo) és 6-9 évesek (0,3%ooo) korcsoportjában regisztráltak magas morbiditási értéket. A legfiatalabb beteg négyhónapos csecsemő, a legidősebb pedig 62 éves volt. A legtöbb megbetegedést Pest (2) és Fejér (2) megyéből jelentették, 14 megyében egyetlen esetet sem regisztráltak. Egyik betegnél sem szerepelt külföldi utazás az anamnézisben. A diagnózist minden esetben sikerült laboratóriumi vizsgálattal megerősíteni. Giardiasis 2014-ben nem változott a giardiasis megbetegedések száma: hasonlóan 2013-hoz, 59 esetet regisztráltak. Hat éven át csökkenő tendenciát mutatott a megbetegedések száma, mely 2008 óta 138-ról 59-re csökkent (8. sz. ábra). A évekre jellemző középérték 85 volt. betegszám Giardiasis megbetegedések számának alakulása, évek 8. sz. ábra

26 26 Epinfo 2014-ben a morbiditás 0,6%ooo volt ben a betegek 54,2%-a nő, míg 2013-ban közel kétharmada (64,4%) férfi volt. Így változott a nemek szerinti incidencia: míg 2013-ban a férfiaknál 0,8%ooo, a nőknél 0,4%ooo volt, addig 2014-ben mindkét nemre 0,6%ooo értéket számítottak. Kórházi ápolásra 6 beteg (10,2%) szorult. Haláleset nem történt. A korspecifikus morbiditás a hatéveseknél (3,1% ooo) és az 1-2 évesek körében (1,7%ooo) volt a legmagasabb. A legnagyobb esetszám (21) Budapesten fordult elő. A területi morbiditás Fejér (1,7%ooo), Tolna megyében (1,3%ooo), a fővárosban (1,2%ooo) valamint Hajdú-Bihar megyében (1,1%ooo) bizonyult a legmagasabbnak. A havonta regisztrált megbetegedések száma szeptemberben volt kiugró, míg a korábbi években a havi megbetegedésszám viszonylag kiegyenlítetten alakult. (9. sz. ábra) Giardiasis megbetegedések száma havonta és a években regisztrált esetek számának havi középértéke betegszám sz. ábra középérték Egy családi halmozódásra derült fény: egy Bács-Kiskun megyei gyermek megbetegedése kapcsán két testvére tünetmentes ürítőnek bizonyult.

27 Epinfo 27 Egy import esetet került jelentettek: a 27 éves magyar nőbeteg Indiában fertőződött. A diagnózist minden esetben laboratóriumi vizsgálattal megerősíteni. Virális gastroenteritisek január 1-től a jogszabályi előírásnak megfelelően a virális gastroenteritisek közül saját néven egyedi bejelentést csak a rotavírus-megbetegedésekről kell tenni, a többi, egyedileg nem jelentendő kórokozó által okozott megbetegedést csak halmozódás esetén, nem bejelentendő betegség járványos előfordulásaként kell a nyilvántartásban rögzíteni. Rotavírus-gastroenteritisek 2014-ben rotavírus-gastroenteritis-ről érkezett jelentés (6 072 megerősített, 892 valószínűsített), míg 2013-ban 4 804, 2012-ben megbetegedést regisztráltak ben eset (87,2%) laboratóriumi vizsgálattal megerősített volt. A morbiditás 70,5%ooo-nek adódott. Az előző évhez képest a kórházi ápolást igénylő megbetegedések aránya csökkent, 2014-ben a betegek 41,9%-át (2920), míg 2013-ban 50,5%-át (2 425 beteg) ápolták kórházban. Két beteg elhunyt, a mortalitás 0,02%ooo, a letalitás 0,03% volt. A betegek 47,3%-a (3 292) ban 49,2% (2 365) - volt férfi. A betegek több mint fele (57,1%; 2013:59,2%) 6 évesnél fiatalabb volt. A betegek 15,7%-a a csecsemőkorúak, 22,3%-uk 1-2 évesek, 15,8%-a 3-5 évesek korcsoportjába tartozott. A csecsemők korspecifikus morbiditása (1 223,4%ooo) 17-szerese volt az országos átlagmorbiditásnak. A legalacsonyabb érintettség ebben az évben is a éves korcsoportra volt jellemző (14,3%ooo). A rotavírus-enteritisek havi alakulása a kórokozóra jellemző szezonalitást mutatta: az év első öt hónapjában jegyezték a megbetegedések közel háromnegyedét (71,7%). Január és március hónapokban került a nyilvántartásba a megbetegedések több mint fele (51,5%). (10. sz. ábra).

28 28 Epinfo Rotavírus-gastroenteritis megbetegedések havi előfordulása, sz. ábra betegszám jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. okt. nov. dec. A legtöbb megbetegedést Hajdú-Bihar (865; 12,4%) és Somogy megyében (739; 10,6%), a legkevesebbet Csongrád (23; 0,3%) valamint Nógrád (81; 1,1%) megyében jelentették. A lakosra jutó megbetegedések száma Somogy (234,2%ooo) Tolna (183,3%ooo) és Hajdú-Bihar (160,3%ooo) megyében bizonyult a legmagasabbnak, míg a legalacsonyabb morbiditást Csongrád megyében (5,6%ooo) regisztrálták. A bejelentett megbetegedések háromnegyede (75,8%) sporadikusan fordult elő. Egy beteg a kórokozóval Peruban fertőződött, onnan importálta a betegséget ben 144 rotavírus-járvány került a nyilvántartásba (2012-ben 123, 2013-ban 100). Jellegét tekintve egy területi, 70 (48,6%) közösségi és 73 (50,7%) családi/háztartási járvány volt. A közösségi járványok harmada (26; 37,1%) kórházat, másik harmada (22; 31,4%) gyermekintézményeket (bölcsődét, óvodát, általános iskolát) érintett, több mint negyede (20, 28,6%) idős- és szociális otthonokban alakult ki. A betegszám 3 és 72 között változott. 14 esemény tömeges méreteket öltött, míg 2013-ban a tömeges megbetegedésekkel járó események száma mindössze öt volt. A közösségi járványok 70%-a január, február és március hónapokban kezdődött. A legtöbb járványt Budapesten (14)

29 Epinfo 29 és Veszprém megyében (7) jelentették. Nem regisztráltak járványt Csongrád, Nógrád, és Pest megyében. Calicivírus-gastroenteritisek A jogszabályi változások miatt 2014-ben a calicivírus által okozott megbetegedések egyedileg már nem voltak jelentendők, de a gastroenteritis-járvány surveillance működtetése során 119 közösségi, egy területi és hat háztartási - összesen járványt derítettek fel. E járványokban összesen személy megbetegedését regisztrálták. Ezzel szemben 2013-ban 128 közösségi, nyolc területi és hét háztartási - összesen calici/norovírus által okozott gastroenteritis-járványt regisztráltak. Ezen járványokban összesen beteget észleltek. Vírushepatitisek 2014-ben akut vírushepatitist jelentettek, 35,9%-kal többet, mint az előző évben (1 333). A hepatitis infectiosa diagnózissal bejelentett megbetegedések 85,9%-át hepatitis A vírus (1 556), 3,7%-át (67) hepatitis B vírus, 2,4%-át hepatitis C vírus (44), és 7,7%-át hepatitis E vírus (140) okozta. Öt esetben a kórokozót nem sikerült azonosítani. Hepatitis A 2014-ben folytatódott a hepatitis A vírus által okozott megbetegedések számának 2012 óta tartó folyamatos emelkedése, megbetegedést jelentettek, 37,5%-kal többet, mint 2013-ban (1 132). A morbiditás 15,8%ooo-nek felelt meg. Egy beteg meghalt, a mortalitás 0,01% ooo, a letalitás 0,06% volt. A betegek 77,1%-át ápolták kórházban ben a betegek 56,7%-a férfi, 43,3%-a nő volt. A megbetegedések több mint a fele Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fordult elő, ahol a évi 76 megbetegedéssel szemben 879 esetet diagnosztizáltak. Budapesten összesen 149 megbetegedést jelentettek, mindössze harmadát az előző évinek (461). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2014-ben a bejelentések száma 103 volt, szintén közel harmada az előző évinek (296). A területi morbiditás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt kiugróan magas (130,2%ooo), nyolcszorosa az országos átlagnak (15,8%ooo). Az országos átlagnál kissé magasabb előfordulási gyakoriságot észleltek Heves (21,7%ooo) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (20,9%ooo) (11. sz. ábra).

30 30 Epinfo 11. sz. ábra Hepatitis A megbetegedések lakosra Magyarországon, (%ooo) A megbetegedések havi megoszlása jellegzetes őszi-téli szezonalitást mutatott, október-december között jelentették az összes eset felét. A legtöbb megbetegedés a évesek (247) és a évesek (245) korcsoportjában fordult elő, a korspecifikus morbiditás a éveseknél bizonyult a legmagasabbnak (51,5% ooo), ami közel háromszorosa a évi értéknek (18%ooo). Szinte ezzel megegyező a 6-9 éves korcsoportban mért érték (50,3%ooo), amit a évesek morbiditása követett. Nyolc eset importált eredetű volt. A fertőződés valószínűsíthető helye Ausztria, Horvátország, Olaszország, Románia, Törökország illetve Ukrajna volt ben 1 003, járványhoz tartozó hepatitis A megbetegedést jelentettek 86 regisztrált járványban, ezek közül 46 területi, 6 közösségi 34 pedig családi járvány volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 27 területi járványt észleltek, a megye minden járása érintett volt. A legtöbben a bogácsi területi járványban betegedtek meg (77 fő), a szendrői járványban 59, Sajókazán 42 eset fordult elő. Magas volt a megbetegedések száma Hernádvécsén (43) és Felsőzsolcán is (42).

31 Epinfo 31 Kiemelésre érdemes járvány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Tiszavasvári városban és a környező hat településen és között összesen 205 fő betegedett meg fertőző májgyulladásban. A járvány a település roma kisebbség által lakott délnyugati, jól körülhatárolt részéből indult ki, ahol az ott lakók szociálisan, anyagilag és higiénés szempontból kedvezőtlen körülmények között élnek. A járvány kezdeti időszakában az új betegek a fiatal felnőtt (18-25 év) férfiak köréből kerültek ki, később a legtöbb megbetegedés a 6-14 évesek és évesek körében történt. A kórokozó feltehetően kontakt úton terjedt. A járvány kialakulásához nagymértékben hozzájárult az a tény is, hogy az érintett területen igen nagy volt a lakosság fogékonysága, a korábbi években csak kevés megbetegedés fordult elő. A járvány kapcsán érintett településeken 3169 személy Havrix 720, 610 személy Havrix 1440, és 116 fő gamma-globulin térítésmentes védőoltásban részesült. Akut hepatitis B 2014-ben 67 megbetegedést regisztráltak az előző évi 62 esettel szemben. A morbiditás 0,7%ooo-nek bizonyult. A betegek 80,6%-át (54) ápolták kórházban. Két beteg halt meg heveny hepatitis B okozta megbetegedés következtében, a mortalitás 0,02% ooo, a letalitás 3,0% volt. A 67 beteg közül 23 nő, 44 férfi, a férfi nő arány: 1,9:1 volt. A legtöbb megbetegedést, az összes eset 35,8%-át a fővárosból jelentették. A területi morbiditás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb (1,9%ooo); ezt követte Budapest (1,4%ooo) és Pest megye (0,9%ooo) érintettsége ben - csakúgy, mint az előző évben - a legtöbb megbetegedés a évesek között fordult elő. A korspecifikus morbiditás a és a évesek között volt a legmagasabb ben hárman betegedtek meg oltás ellenére. Közülük egy személy az életkorhoz kötött hepatitis B elleni védőoltásra kötelezett éves fiatal felnőttek közül került ki: egy 16 éves férfibeteg, aki 2 oltást kapott. Mivel a vele egy háztartásban élő testvére HBsAg-hordozó, így valószínűleg tőle kontakt módon fertőződhetett. A szintén két oltás ellenére megbetegedett 30 éves nő nem egészségügyi környezetben

32 32 Epinfo szenvedett tűszúrásos balesetet, amikor egy parkban intravénás kábítószer-használók által eldobott tűk gyűjtésében segédkezett. A harmadik beteg egy 33 éves, egészségügyben dolgozó (laboráns) volt, aki korábban egy védőoltásban részesült. Ebben az évben az egyedi járványügyi vizsgálatok során a betegek 38,8%-ánál azonosítottak valamilyen kockázati tényezőt, gyakran egy betegnél többet is. Két esetben volt valószínűsíthető az intravénás kábítószer-használat. Négy esetben merült fel a szexuális úton való terjedés lehetősége, két esetben a heteroszexuális partner volt HBsAg-hordozó, két férfi beteg pedig férfiakkal folytatott szexuális kapcsolatot. Hat esetben a beteggel együtt élő valamelyik közeli krónikus hordozó családtag volt a fertőzés forrása. Invazív orvosi beavatkozás összesen 16 esetben történt a megbetegedést megelőző napban, a leggyakoribb a fogászati és a sebészeti beavatkozás volt. Transzfúzió három esetben, dialízis egy esetben történt a lappangási időben. Akut hepatitis C 2014-ben 44 megbetegedést jelentettek, a morbiditás 0,4% ooo volt. Az összes beteg 63,6%-át ápolták kórházban. Halálozás nem történt. A nemek szerinti megoszlás 2014-ben a következőképpen alakult: a betegek 56,8%-a férfi volt. A területi incidencia Békés (1,4%ooo), Borsod-Abaúj-Zemplén (1,2%ooo) és Komárom megyében (1,0%ooo) volt a legmagasabb. A legtöbb esetet (14), az összes eset 31,8%-át a évesek, és 27,3%-át (12) évesek között észlelték. A korspecifikus morbiditás a évesek között volt a legmagasabb (1,0%ooo), az országos átlag (0,4%ooo) kétszerese. Ezt követi a évesek korcsoportja, majd pedig a éveseké. Az ebben az évben beérkezett epidemiológiai adatok alapján az esetek 50%-ában azonosítottak olyan kockázati tényezőt, ami elősegíthette a fertőződést. Hét beteg valószínűsíthetően intravénás droghasználat, két beteg tetoválás révén akvirálta a hepatitis C vírust.

33 Epinfo 33 Hepatitis E 2014-ben 140 hepatitis E megbetegedést jelentettek be, másfélszer többet, mint az előző évben (91). A morbiditás értéke 1,4% ooo volt. Haláleset nem történt. A betegek 46,4%-a férfi volt (65), és 53,5%-a nő (75). A területi morbiditás Csongrád (6,9%ooo) és Baranya megyében (2,7%ooo) volt a legmagasabb, azokat Vas megye követte (2,4% ooo). A legtöbb megbetegedést, az esetek negyedét augusztus-szeptember hónapban jelentették. A legtöbb megbetegedés a 60 év fölöttiek korcsoportjában fordult elő, közülük került ki a betegek 37,8%-a. A korspecifikus morbiditás az évesek és a 60 éven felüliek korcsoportjában volt a legmagasabb, de csaknem hasonlóan gyakori volt a betegség a évesek között is. A legfiatalabb beteg négyéves volt. HIV/AIDS 2014-ben összesen 271 újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttet regisztráltak, 13%-kal többet, mint az előző évben (2013-ban 240 eset került az adatbázisba). Az ismert HIV-pozitív személyek 91%-a (212) férfi volt, és csupán 9%-a (20) volt nő ben az újonnan felderített HIV-fertőzöttek 36%-a a éves, 35%-a a éves korcsoportba tartozott. Az ismert állampolgárságú személyek közül 196 magyar és 34 külföldi volt. A 201 ismert rizikócsoportú HIV-pozitív személy 85%-a homo/biszexuális, 14%-a heteroszexuális érintkezés révén akvirálta a vírust. Egy fő intravénás kábítószer-használat útján, egy gyermek maternális úton fertőződött. Ebben az évben nem regisztráltak olyan személyt, aki hemofíliásként vagy transzfúziós recipiensként került a nyilvántartásba, illetve bizonyítottan nosocomiális úton akvirálta a vírust ben 51 AIDS-megbetegedést diagnosztizáltak, 15 beteg halt meg a tünetegyüttes következtében. Az 51 AIDS-betegből 21-nél volt ismert a HIV-pozitivitás a megbetegedés kezdete előtt, 30 személynél a HIV-fertőzésre és az AIDS-betegségre egy időben derült fény. Magyarországon a december 31-ig regisztrált HIV-pozitív személyek kumulatív száma volt óta 796 személynél diagnosztizálták az AIDS-betegséget, közülük 358 fő halt meg

34 34 Epinfo a tünetegyüttes következtében. Ezen kívül 72 esetben nem AIDS volt a halál oka, így összesen 430 HIV-pozitív személy halálozását tartják nyilván. Acut flaccid paralysis 2014-ben 14 esetet jelentettek az Országos Epidemiológiai Központba és 13 acut flaccid paralysis (AFP) eset maradt a nyilvántartásban, eggyel kevesebb, mint a becslések alapján nemzetközileg elvárt esetszám (14). A nem-polio AFP-gyakoriság 0,91%ooo-nek bizonyult, a 15 éven aluli gyermekek között kórismézett esetek gyakorisága nem érte el az 1/ értéket. A regisztrált betegek 84,6%-ától (11 esetben) küldtek az AFPsurveillance minőségi követelményeinek megfelelően, a bénulás kezdetétől számított két héten belül legalább egynapos különbséggel vett két székletmintát virológiai vizsgálatra az OEK Virológiai főosztályára. Két esetben 14 napon túl történt a mintavételezés. A WHO Európai Regionális Irodája 2014-ben megváltoztatta a nemendémiás országokkal szemben elvárt surveillance-követelményeket, így az AFP-diagnózissal jelentett betegek 80%-ánál 14 napon belül nem egy, hanem két székletminta célzott virológiai vizsgálatát kell elvégezni. Ezt figyelembe véve 2014-ban a 13 bejelentett beteg közül 11 esetben volt szükség két székletminta adekvát vizsgálatára. Tekintettel arra, hogy a szükséges vizsgálat mind a 11 esetben megtörtént, a surveillance tevékenységet minősítő, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas indikátor, az ún. surveillance index 0,77-nek felelt meg. (1. sz. táblázat)

35 Epinfo 35 AFP-surveillance indikátorok területenként, Magyarország, sz. táblázat Terület 15 éven aluli gyermekek száma Bejelentett AFP-gyanús esetek a 15 éven aluliak között AFP-esetek száma a 15 éven aluliak között Nem-polio AFPgyakoriság (%ooo) 2 székletminta 14 napon belül 1 székletminta 14 napon belül Surveillance index* Budapest ,9 2 2 Baranya ,0 0 0 Bács-K ,7 2 2 Békés ,0 0 0 Borsod-A.-Z ,9 1 1 Csongrád ,0 0 0 Fejér ,7 1 1 Győr-M.-S ,5 1 1 Hajdú-B ,2 1 1 Heves ,0 0 0 Jász-N.-Sz ,0 0 0 Komárom-E ,0 0 0 Nógrád ,0 0 0 Pest ,0 1 1 Somogy ,3 0 0 Szabolcs-Sz.-B ,1 1 1 Tolna ,2 1 1 Vas ,0 0 0 Veszprém ,0 0 0 Zala ,0 0 0 Összesen ,91 11 (84,61%) 11 (84,61%) 0,77 * A , 15 éven aluli lakosra számított AFP-esetek száma x két adekvát székletmintával rendelkező AFP-esetek arányával.

36 36 Epinfo Az év során a főváros és kilenc megye jelentett AFP-szindrómát. Budapesten, Bács-Kiskun és Pest megyében 2-2, Borsod-Abaúj- Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Tolna megyében 1-1 megbetegedést regisztráltak. A többi területről ebben az évben bejelentés nem érkezett, ezekben a megyékben a várt AFP-esetek száma 0,3 és 0,6 között változott. (12. sz. ábra) Várt és jelentett AFP-esetek területenként, Magyarország, sz. ábra 2014-ben sürgősen, prioritással vizsgálandó AFP-eset nem fordult elő. Az esetekről 46,2%-ban (6) a bénulás kezdetétől eltelt egy héten belül értesült az egészségügyi hatóság. Az első értesülésig eltelt napok száma 3-20 között változott. Az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztálya - két eset kivételével - az AFP-gyanúról az OEK Vírusdiagnosztikai osztályától szerzett tudomást, és haladéktalanul tájékoztatta az illetékes egészségügyi hatóságot. Az értesüléstől számított 48 órán belül 11 eset (84,6%) kivizsgálása történt meg. Az 5 évesek között észlelték a legtöbb AFP-t (3 fő). A legfiatalabb beteg egyéves volt. A betegek közül 7 fiú, 6 leány. A megbetegedések havi megoszlása az alábbiak szerint alakult: márciusban és augusztusban három-három esetet, szeptemberben és novemberben két-két esetet, január, május és július hónapokban 1-1 esetet jelentettek.

37 Epinfo 37 A bénulás az AFP-szindrómával jelentett gyermekeknél 11 esetben kizárólag a végtagokra, egy esetben a végtagokra és légző izmokra lokalizálódott. Egy esetben végtag- és facialis paralysis volt észlelhető. A bénulás nyolc esetben szimmetrikus, öt esetben aszimmetrikus volt. Lázat öt gyermeknél regisztráltak, aseptikus meningitis egy esetben fordult elő. A reziduális paralysisek felmérésére irányuló ellenőrző vizsgálat valamennyi esetben megtörtént a betegség kezdetétől számított nap között. A gyermekek közül kilenc maradványtünet nélkül gyógyult, négy esetben a nyomonkövetés idején még maradványtüneteket észleltek. A végső diagnózis hét esetben Guillain-Barré syndroma, két esetben myelitis transversa, két esetben infekcióhoz társuló perifériás neuropathia volt, egy esetben más specifikus neurológiai megbetegedések csoportjába tartozott és egy esetben ismeretlen etiológiájú paralysis volt. A WHO által akkreditált Nemzeti Poliovírus-laboratóriumban végzett vizsgálatok során az AFP-betegek feldolgozásra alkalmas székletmintáiban poliovírust nem azonosítottak. A Nemzeti Enterovírus Referencia-laboratóriumban három esetben igazolták nem-polio enterovírus jelenlétét a székletmintában. Az AFP-surveillance-ból származó információk alapján megállapítható, hogy 2014-ben Magyarországon sem vad vírus által okozott, sem pedig oltási eredetű poliomyelitis (VAPP) nem fordult elő. Pertussis 2014-ben 20 megbetegedést jelentettek az OEK Járványügyi osztályára négy megye és a főváros területéről. Ugyanannyi megbetegedést regisztráltak, mint 2013-ban (20). A morbiditás 0,2%ooo volt, halálozás nem történt. A betegek közül négy főt ápoltak kórházban (20%). A betegek fele férfi, fele nő volt. Importált eredetű megbetegedés nem fordult elő. Július és augusztus kivételével minden hónapban jelentettek megbetegedést. 4-4 esetet júniusban és októberben, 2-2 esetet január, február, május és november hónapban, 1-1 esetet pedig március, április, szeptember és december hónapban regisztráltak. A megbetegedések 30-30%-a Budapesten és Fejér valamint Komárom- Esztergom megye területén, 5-5%-a Baranya és Pest megye területén fordult elő.

38 38 Epinfo A betegség előfordulási gyakorisága Komárom-Esztergom (2,0%ooo) megyében volt a legmagasabb, az országos átlag 10-szerese Pest megyében (0,08%ooo) pedig a legalacsonyabb. A betegek 10,0%-a volt csecsemő, közöttük volt a legmagasabb az előfordulási gyakoriság is (2,2%ooo). Őket követte az 1-2 évesek (0,6%ooo), majd a évesek (0,4%ooo), és a 3-5 évesek (0,3%ooo) korcsoportja. Az előfordulási gyakoriság 0,2%ooo volt a évesek és a 60 éves és annál idősebbek körében, 0,1%ooo volt a 30-39, a 40-49, és az évesek között. A 6-14 évesek között megbetegedést nem regisztráltak. A legfiatalabb beteg háromnapos, oltási koron aluli csecsemő, a legidősebb beteg 81 éves volt. A B.pertussis kóroki szerepét valamennyi esetben a mikrobiológiai vizsgálatok is alátámasztották. Az egyedi járványügyi vizsgálati lapok adatai szerint kilenc beteg nem részesült pertussis elleni védőoltásban: 2 csecsemő oltási koron aluli volt, 4 időskorú (60 év feletti) személy életkorából adódóan nem részesült pertussis elleni aktív védelemben. 11 személy közül öt beteg esetében a védőoltás dokumentált volt, míg hat személy esetében nem állt rendelkezésre oltási dokumentáció, azaz bemondás alapján regisztrált az oltottsági státuszuk. A 2014-ben bejelentett esetek közül öt sporadikusan fordult elő, 15 eset pedig öt családi halmozódáshoz tartozott. Egy, év közötti korú, Budapesten élő házaspár 6 hét különbséggel betegedett meg Bordetella pertussis-fertőzés következtében. Tüneteik enyhe lefolyása miatt kórházi ápolás nem vált szükségessé. Elmondás szerint védőoltásban részesültek, de dokumentációt nem tudtak felmutatni. A fertőző forrás nem volt megállapítható. A Komárom-Esztergom megyei háromtagú családnál az édesanya kivételével pertussis megbetegedéseket igazoltak. A 22 éves egyetemi hallgató betegedett meg először, majd 3 héttel később édesapja is beteg lett. A 70-es éveiben járó beteg születési ideje alapján nem tekinthető

39 Epinfo 39 oltottnak pertussis ellen, fia oltási dokumentációja nincs meg, de elmondása szerint védőoltásait megkapta. Mindketten gyógyultak, a fertőző forrás ismeretlen maradt. A főváros területén egy négytagú, német állampolgárságú család tagjainál, akik januárjától tartózkodnak Magyarországon, pertussis megbetegedést diagnosztizáltak. A 2 és a 4,5 éves testvérpárnál száraz, görcsös köhögés lépett fel, mely néhány nap múlva látszólag elmúlt, azonban pár nap múlva ismét jelentkezett. Az anyánál szintén száraz köhögés kezdődött ebben az időszakban. Az apának nem voltak megbetegedésre utaló tünetei. A betegek antibiotikum-kezelésben nem részesültek, kizárólag homeopátiás készítményeket kaptak. A szülők korábbi oltási státusza bizonytalan, de az utóbbi 10 évben biztosan nem kaptak védőoltást, a gyermekek pedig semmilyen védőoltásban nem részesültek az édesanya nyilatkozata alapján. Fejér megyében egy 1,5 hónapos, oltási kor alatti csecsemő két héten át tartó rohamszerű köhögéssel került kórházba. A járványügyi vizsgálat során fényt derítettek arra, hogy a család férfi tagjainál is hasonló tüneteket észleltek. A család női tagjai többszöri rákérdezésre sem panaszkodtak a tünetek meglétére. Az első diagnosztikus vizsgálat a gyermek szüleinél történt: mindkettőjüknél igazolódott a Bordetella pertussis kóroki szerepe. Ezt követően az egész család szerológiai vizsgálata megtörtént, ahol az eredmények alapján a nagypapa és az édesapa mindkét testvérénél kimutatható volt az aktuális fertőzés. A megbetegedés három főnél októberben, két főnél novemberben, egy főnél pedig decemberben kezdődött. Oltottsági státuszukat tekintve az öt felnőttnek gyermekkori védőoltásairól nincsen oltási könyve, elmondásuk szerint az akkor kötelező oltásokat megkapták. Egy Komárom-Esztergom megyei családi járvány egy négytagú család két tagját érintette. Az újszülött köhögési rohamok és apnoe fellépése miatt intenzív osztályra került. A járványügyi vizsgálat során kiderült, hogy az anyánál és a kétéves testvérnél is száraz köhögés lépett fel. Az anya és az újszülött esetében a mikrobiológiai vizsgálat igazolta a B.pertussis által okozott aktuális megbetegedést. A járvány kivizsgálása során kiderült, hogy az anya minden, életkorhoz kötött kötelező védőoltását megkapta, amit dokumentációval is tudott igazolni. Scarlatina 2014-ben megbetegedést jelentettek, közel 10%-kal kevesebbet, mint az elmúlt évben (2 339). A években között változott a megbetegedések száma, a medián volt.

40 40 Epinfo A morbiditás 21,0%ooo-nek bizonyult, halálozás nem történt. Összesen 31 beteget (1,5%) ápoltak kórházban. A betegek 57%-a férfi volt. A legtöbb megbetegedés márciusban (354) és februárban (292) került a nyilvántartásba. A legkevesebb esetet augusztusban (26) és júliusban (51) jelentették. A betegség területi előfordulásában nagy volt az eltérés. Az esetek közel fele (49%) - az előző évekhez hasonlóan - Budapesten (748 eset) és Pest megyében (276 eset) fordult elő. A területi morbiditás Vas megyében (81,7%ooo) kiemelkedően magas volt, közel négyszerese az országos átlagnak, ezt Budapest (42,9%ooo) követte, ahol a morbiditás az országos átlag kétszerese volt. Tolna megyéből nem jelentettek megbetegedést. A legfiatalabb beteg kéthónapos, a legidősebb 49 éves volt. A korspecifikus morbiditás a 3-5 évesek (362,1%ooo) körében volt a legmagasabb, közel 17-szerese az országos átlagnak. Ezt követte a 6-9 évesek (176%ooo), majd az 1-2 évesek (92,9%ooo) érintettsége. Parotitis epidemica 2014-ben két megbetegedést jelentettek szemben a 2013-ban bejelentett esetszámmal (8). A morbiditás 0,02%ooo volt, valamennyi beteg gyógyult. Egy beteget ápoltak kórházban. Szövődmény (heregyulladás) egy esetben fordult elő. Az esetek közül egy-egy megbetegedés májusban illetve júniusban kezdődött. A két sporadikus esetet a főváros területén észlelték, itt a betegség előfordulási gyakorisága 0,1%ooo volt. A betegek 27 illetve 30 évesek voltak. Az egyik beteg koránál fogva oltásban nem részesült. A 27 éves beteg általános iskolai kampány keretei között részesült a betegség ellen védőoltásban. Importált eredetű illetve járványos parotitis epidemica megbetegedés nem fordult elő. A betegség diagnózisát valamennyi esetben alátámasztották laboratóriumi vizsgálattal. Varicella 2014-ben megbetegedést jelentettek be varicella diagnózissal, 17%-kal kevesebbet, mint az előző évben (34 598). A morbiditás 292,4%ooo volt. 290 beteget, az összes beteg 1%-át ápolták kórházban. A fertőzés következtében történt halálozást nem regisztráltak.

41 bejelentett esetek száma Epinfo 41 Az esetek 68%-a a január - május közötti időszakban fordult elő. A legtöbb megbetegedés áprilisban (4 636) és márciusban (4 625), a legkevesebb augusztusban (214) és szeptemberben (317) kezdődött. (13. sz. ábra) 11. sz. ábra Varicella megbetegedések havonkénti megoszlása, hónapok A varicella regisztrált előfordulási gyakorisága megyénként eltérő volt. A morbiditás az országos átlag másfélszerese volt Jász-Nagykun- Szolnok (465,7%ooo) és Heves megyében (419,1%ooo), de Veszprém megyében (412,9%ooo) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (374,4%ooo) is meghaladta az országos átlagot. A legalacsonyabb morbiditást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (160,9%ooo) regisztrálták. A korspecifikus morbiditás a 3-5 évesek között volt a legmagasabb (5 056,9%ooo), az országos átlag 17-szerese. Az országos morbiditás 7,6-szeresét kalkulálták az 1-2 éveseknél (2 220,6%ooo) és 5,9-szeresét a 6-9 évesek között (1 717,4%ooo). 53 újszülöttnél diagnosztizáltak varicellát. A legidősebb beteg egy 82 éves férfi volt ben mindössze 10 varicellá-ban szenvedő betegnél regisztráltak szövődményt, köztük egy pyoderma és egy arcideg-rendellenesség.

42 42 Epinfo Keratoconjunctivitis epidemica 2014-ben 97 megbetegedést jelentettek, szemben az előző évi 346 esettel. A években megbetegedés került a nyilvántartásba, a medián 25 eset. A morbiditás 1,0%ooo volt. Kórházi ápolásra nem volt szükség, haláleset nem történt. A betegek 60,8%-a nő volt. Megbetegedéseket mindössze hat megye területéről jelentettek. Somogy megyéből 77 eset, Veszprém megyéből 13 eset került bejelentésre. A területi morbiditás Somogy megyében (24,4% ooo) kiemelkedő volt, de Veszprém megyében (3,7%ooo) is 3,7-szeresét tette ki az országos átlagnak. A legtöbb esetet januárban (46), júniusban (16) és márciusban (11) jelentették. A legfiatalabb beteg 11 hónapos, a legidősebb 82 éves volt. A korspecifikus morbiditás az 1-2 évesek (2,2%ooo) és a évesek (1,4%ooo) korcsoportjában volt a legmagasabb, a és a évesek (0,4%ooo) korcsoportjában pedig a legalacsonyabb. A klinikai diagnózist öt esetben sikerült mikrobiológiai vizsgálattal alátámasztani. Somogy megyében 2014-ben 77 esetet jelentettek (2013-ban 169 esetet), melyek nagy része januárban és júniusban fordult elő. Siófok járás területén 2013 végén és 2014 elején területi járvány zajlott. A betegek tünetei: szemgyulladás, váladékozás, nyirokcsomó-duzzanat, erős fájdalom. A Siófoki Kórház Rendelőintézete jelentette a szemészeti rendelőben észlelt keratoconjunctivitis epidemica esetek halmozódását. A járványügyi vizsgálat során 3 fő esetében felmerült, hogy kórházi ellátásuk során fertőződhettek, de mivel járóbeteg-/ egynapos sebészeti ellátás keretében kezelték őket, nem zárható ki az sem, hogy fertőződésük otthonukban történt. A higiénés ellenőrzés során hiányosságokat nem tapasztaltak, a kórházhigiénés szolgálat által hozott intézkedéseket megfelelőnek tartották. A fertőzési láncot a családon belüli terjedés eseteitől eltekintve sokszor nem sikerül felderíteni. A területi járványt án zárták le. Legionárius betegség 2014-ben 32 megbetegedést regisztráltak, szemben a évi 29-cel. A 2009 óta csökkenő megbetegedési szám után ismét kissé (10,3%) emelkedett a jelentett esetek száma. A lakosra számított

43 Epinfo 43 incidencia 0,3 volt. Két beteg halt meg (2013-ban 7 beteg), a mortalitás 0,02%ooo volt, a letalitás 24,1%-ról 6,3%-ra csökkent. A megbetegedések nem mutattak szezonalitást: több (5) megbetegedés szeptemberben fordult elő, de négy-négy bejelentés érkezett februárban, májusban és novemberben is. A bejelentések közel fele (14; 43,7%) Budapestről érkezett. A morbiditás Baranya megyében (1,6%ooo) és Győr-Moson-Sopron megyében (0,9%ooo) volt a legmagasabb, az országos átlag 3-5-szöröse. A legfiatalabb beteg 25, a legidősebb 80 éves volt. A középérték 57,5 év, az átlagéletkor 56 év volt. A korspecifikus morbiditás az évesek korcsoportjában volt a legmagasabb (0,7%ooo), melyet a évesek (0,6%ooo), és a 60 év feletti korosztályok morbiditása (0,5%ooo) követett. A betegek között kétszer annyi volt a férfi, mint a nő. Valamennyi betegnél végeztek laboratóriumi vizsgálatot, az eredmény egy kivétellel (96,9%) minden esetben megerősítette, egy betegnél csupán valószínűsítette a legionárius betegség diagnózisát. A megerősített esetek közül 30 betegnél (93,8%) L.pneumophila antigén vizeletből történt kimutatásával, egy esetben (3%) L.pneumophila légúti mintából történő kitenyésztésével igazolták a diagnózist. Egy betegnél mindkét módszer eredményes volt. A valószínűsített diagnózissal minősített betegnél a Legionella fajok ellen termelődő specifikus ellenanyagok vizsgálata alapján az egyszeri magas titer valószínűsítette a klinikai diagnózist. Két megbetegedést külföldi tartózkodással (franciaországi, törökországi turistaút) hoztak összefüggésbe, míg a járványügyi vizsgálatok alapján további egy esetben merült fel annak a gyanúja, hogy a fertőzés hazai utazással függött össze. Hat megbetegedés járványügyi kivizsgálása során merült fel a nosocomialis eredet, közülük kettő bizonyítottan, négy feltételezhetően kórházi kezeléshez/ellátáshoz volt köthető. Ezen betegek egészségügyi intézményben fertőződtek meg, mivel a teljes lappangási időben kórházban tartózkodtak. Egy megbetegedés egy 2013-ban kezdődött kórházi halmozódás újabb esetének minősült, míg további három beteg egy másik intézményben felderített új halmozódáshoz kapcsolható.

44 44 Epinfo Meningitis purulenta 2014-ben 206 purulens meningitist jelentettek (hasonlóan a 2013-ban jelentett 203 megbetegedéshez), amiből 33 Neisseria meningitidis, 50 Streptococcus pneumoniae és három Haemophilus influenzae által okozott meningitis volt. 120 gennyes meningitist nem önálló néven jelentendő baktérium okozott. Meningococcus által okozott invazív betegég 2014-ben 33 invazív meningococcus-megbetegedés fordult elő, kevesebb, mint az előző öt év bármelyikében regisztrált esetek száma. (14. sz. ábra) Az invazív meningococcus-betegség előfordulása szerocsoportok és évek szerint, sz. ábra A B C Y ismeretlen szerocsoport klinikai dg. össz eset 2014-ben a betegek 24,2%-a (8 beteg) csecsemő volt, 39,4%-a (13 beteg) az 1-5 évesek, 18,2%-a (6 beteg) a évesek korcsoportjába tartozott, míg 3%-uk (1 beteg) éves, 9,1%-uk (3 beteg) éves és 6,1%-uk (2 beteg) 60 év feletti felnőtt volt. A csecsemők korspecifikus morbiditása 9,0%ooo, az 1-5 év közöttieké 2,4, a évesek korcsoport szerinti megbetegedési gyakorisága 0,5 megbetegedésnek bizonyult lakosra vetítve, ami megegyezett az előző öt évre jellemző átlaggal. (15. sz. ábra)

45 Epinfo sz. ábra Az invazív meningococcus-betegség korspecifikus morbiditása, ,0 10,0 10,1 9,0 9,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2,4 2,4 0,5 1,1 0,2 0,2 0,1 0,5 0,1 0,0 0,1 0,1 0 éves 1-5 éves 6-14 éves éves éves éves átlagos korspecifikus morbiditás 2014 korspecifikus morbiditás A 2014-ben előforduló invazív meningococcus-megbetegedések több mint harmada (39,4%) meningitis formájában jelentkezett, a szepszissel szövődött meningitis a kórképek 33,3%-át tette ki ben három halálos kimenetelű megbetegedést regisztráltak, a letalitás 9,1%-nak bizonyult, alacsonyabb volt, mint a megelőző 5 évben (letalitás: 12,8%, 9,8%, 17,1%, 10,7% illetve 16,7%) ben az összes invazív meningococcus-megbetegedés 54,5%-át B (18 beteg), 30,3%-át C (10 beteg), 3,1%-át Y (1 beteg), 12,1%-át ismeretlen (4 beteg) szerocsoportú N.meningitidis okozta. Az ismert szerocsoportú esetek között a B szerocsoport túlsúlya (62,1%) volt észlelhető. Míg 2009-ben - a korábbi évtizedekhez hasonlóan - a B szerocsoportú N.meningitidis túlsúlya volt a jellemző (83,3%,), addig a következő három évben a C szerocsoport dominált (51,5%, 53,2% illetve 51,2%). A 2013-ban visszatért a B szerocsoport túlsúlya (73,3%), ami ben is megmaradt (62,1%). Az utolsó két évben a B és C szerocsoportú megbetegedések mellett Y szerocsoportú kórokozót is azonosítottak ben egy alkalommal izoláltak Neisseria meningitidis Y kórokozót invazív meningococcus-betegség hátterében. Az elmúlt évben a csecsemők között előfordult 8 megbetegedés között öt B, két C és egy Y szerocsoportú esetet regisztráltak, az egy éven aluliak korcsoportjában előforduló megbetegedéseket a B szerocsoport dominanciája (62,5%) jellemezte. Az 1-5 évesek körében kiegyensúlyozottan oszlott meg a 13 megbetegedés hét B,

46 Betegek száma 46 Epinfo négy C és két ismeretlen szerocsoportú eset formájában. A évesek között előfordult hat megbetegedésért egyenletes megoszlásban két B, két C és két ismeretlen szerocsoportú N.meningitidis volt a felelős. A 2014-ben regisztrált három halálesetet B szerocsoportú N. meningitidis okozta. A B szerocsoportú megbetegedések letalitása 16,7%-nak bizonyult. Két elhunyt beteg csecsemő egy pedig ötéves gyermek volt. A C illetve az Y szerocsoportú meningococcus által okozott megbetegedések között halálozás nem fordult elő. Invazív meningococcus-megbetegedések havonta, a N. meningitidis szerocsoportja szerint, sz. ábra A szerocsoport B szerocsoport C szerocsoport ismeretlen szerocsoport klinikai diagnózis Y szerocsoport medián (megelőző öt év) 2014-ben a legtöbb megbetegedést a IV. negyedévben észlelték novemberi maximummal, ezt követte az első negyedévben regisztrált esetek száma. (16. sz. ábra) A legtöbb megbetegedést Budapesten (6), Pest megyében (6) illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében észlelték (6), ezt Borsod-Abaúj- Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követte (3-3 megbetegedés), ám egyik területen sem volt egységes az esetek szerocsoportja: B és C szerocsoportú megbetegedések egyaránt előfordultak.

47 Epinfo 47 Haemophilus-meningitis 2014-ben három megbetegedést jelentettek óta az évente regisztrált megbetegedések száma 0-8 között változott (középérték 4 eset). A morbiditás 2014-ben 0,03%ooo volt. Egy 79 éves beteg halt meg, a letalitás 33,3%-nak bizonyult. A megbetegedések Budapesten, Bács-Kiskun és Csongrád megyében fordultak elő. Mindhárom beteg a 60 év felettiek korcsoportjába tartozott. A betegek mintájából a klinikai mikrobiológiai laboratóriumban izolált törzseket nem küldték tovább az Országos Epidemiológiai Központba tipizálásra, így azok szerotípusa ismeretlen maradt. Pneumococcus-meningitis 2014-ben 50 pneumococcus-meningitist regisztráltak és 2013 között az évente rögzített megbetegedések száma között változott (középérték 51 eset). A morbiditás 0,5%ooo volt. Minden beteget kórházban ápoltak. 13 beteg meghalt, a mortalitás 0,1%ooo-nek, a letalitás 26%-nak bizonyult. A betegek 54%-a (27 fő) férfi volt. A morbiditás Nógrád megyében (1%ooo) volt a legmagasabb, az országos érték kétszerese, ezt követte Tolna (0,9% ooo) és Veszprém megye (0,9%ooo). A legfiatalabb beteg 2 éves, a legidősebb 87 éves volt, mindketten meggyógyultak. A csecsemők között nem fordult elő megbetegedés, az 1-5 éves gyermekek között egy megbetegedést kórisméztek, a kétéves gyermek meghalt. Az elhunyt, beoltott kisded halálát 23B szerotípusú Streptococcus pneumoniae okozta, ami nem tartozik a védőoltásban jelenlevő szerotípusok közé. A betegek 84%-a a 30 éves vagy idősebb felnőttek közül került ki. A korspecifikus morbiditás a évesek körében volt a legmagasabb (0,9%ooo), ezt követte az 1-2 évesek (0,6%ooo) és a 60 év felettiek morbiditása (0,6%ooo). Az elhunytak 75%-a (10 fő) a 40 év felettiek korosztályába tartozott. A diagnózist mind az 50 esetben a kórokozó (S.pneumoniae) kimutatásával megerősítették.

48 48 Epinfo Meningitis purulenta k.m.n ben 120 olyan gennyes meningitis került a fertőzőbetegnyilvántartásba, mely saját néven nem bejelentendő betegség években között változott ezen esetek száma (medián: 116 beteg). A morbiditás 1,2%ooo volt. 117 beteget (97,5%) ápoltak kórházban. 43 beteg meghalt, a morbiditás 0,4% ooo-nek, a halálozási arány 35,8%-nak bizonyult, az elhunytak közel kétharmada a 60 évesnél idősebb korosztályba tartozott. A betegek 57,5%-a (69 fő) férfi volt. Minden hónapban regisztráltak megbetegedést, a legtöbb beteget januárban (19) és júniusban (15) észlelték. Minden megyéből jelentettek beteget, a legtöbb megbetegedést Budapesten (16) és Pest megyében (15) regisztrálták, ezt követte Somogy megye (14) és Borsod-Abaúj- Zemplén megye (13). A területi morbiditás Somogy megyében (4,4% ooo) volt a legmagasabb, az országos átlag közel négyszerese, ezt követte Békés megye (2,5%ooo) és Győr-Moson-Sopron megye (2,0%ooo). A területi morbiditás Bács-Kiskun megyében volt a legalacsonyabb (0,5%ooo). A legtöbb halálos kimenetelű megbetegedést Budapesten (9) regisztrálták, ezt követte Békés (5), Győr-Moson-Sopron (5) illetve Pest megye. A korspecifikus morbiditás a csecsemők között volt a legmagasabb (9%ooo), az országos átlag 7,5-szerese. Az országos morbiditás 2,3-szorosát regisztrálták a 60 éven felüliek körében. Az évesek körében (1,3%ooo) és 1-2 éveseknél (1,1%ooo) a korspecifikus morbiditás nagyságrendileg megegyezett az országos átlaggal. A 120, egyéb etiológiájú meningitis purulenta közül 54 esetben sikerült tisztázni a kórokozót: Streptococcus pyogenes (1) illetve további különféle streptococcusok (11), Staphylococcus aureus (11), Escherichia coli (7), Pseudomonas aeruginosa (5), Acinetobacter (5), Enterococcus (3), Klebsiella (2) és egyéb baktériumok (9) álltak a megbetegedések hátterében. Meningitis serosa 2014-ben 56 serosus meningitist regisztráltak, harmadával kevesebbet, mint az előző évben (83) és 2013 között az évente bejelentett esetek száma között változott, a medián 83 megbetegedés volt. Minden beteget kórházban kezeltek. A morbiditás 0,6%ooo volt, egy 58 és egy 80 éves beteg ismeretlen etiológiájú megbetegedése

49 Epinfo 49 halálos kimenetelű volt, a letalitás így 3,6%-nak, a mortalitás 0,02%ooonek bizonyult. A betegek 51%-a férfi volt. A legtöbb megbetegedés július (7) és augusztus (9) során fordult elő. A legtöbb esetet Pest megyében (8) és Hajdú-Bihar megyében (7) regisztrálták. A területi morbiditás Hajdú-Bihar megyében az országos átlag kétszeresét is meghaladta (1,3%ooo), és Békés (1,1%ooo) illetve Veszprém megyében (1,1%ooo) is jelentősen magasabb volt a lakosra eső megbetegedések száma az országos átlagnál. Fejér, Nógrád, Tolna és Zala megyéből nem jelentettek meningitis serosa esetet. A betegek 78,6%-a (44 beteg) a húsz évesnél idősebb korosztályhoz tartozott. A legfiatalabb beteg kétéves, a legidősebb 80 éves volt. A korspecifikus morbiditás a 3-5 évesek (1,0 %ooo) és a évesek (0,9%ooo) körében bizonyult a legmagasabbnak, az átlagos megbetegedési arány közel kétszeresének. A nyilvántartási rendszerbe öt esetben rögzítettek a megbetegedés kórokaként azonosított kórokozót: két alkalommal herpes simplex vírus, egy-egy alkalommal enterovírus, Epstein-Barr vírus, illetve lymphocytás choriomeningitis vírus volt felelős a betegség kialakulásáért. Encephalitis infectiosa Az év során saját néven 31 kullancsencephalitis, 10 nyugat-nílusi láz megbetegedést és 35, önálló néven nem jelentendő encephalitis infectiosa k.m.n. megnevezésű esetet regisztráltak. Kullancsencephalitis 2014-ban 31 megbetegedést jelentettek a fertőzőbeteg-nyilvántartásba, szemben az előző évi 53 esettel. A betegség az elmúlt évtizedben hullámzó előfordulást mutat. A morbiditás 0,3% ooo volt. A betegek mindegyike kórházi ápolásra szorult, halálozás nem történt. 22 beteg férfi (70,9%), 9 nő volt. A betegség a szokásos szezonalitásnak megfelelően fordult elő, a legtöbb esetet (7-6) júniusban és júliusban regisztrálták. A legtöbb megbetegedést Vas megyében észlelték (6), ezt Pest, Somogy és Zala megye követte 4-4 esettel. Hét megyében nem diagnosztizálták a betegséget. A területi morbiditás is Vas megyében

50 Betegek száma 50 Epinfo volt a legmagasabb (2,4%ooo), Somogy és Zala megyében közel azonos volt a betegség kockázata (1,3 illetve 1,4%ooo). A korspecifikus morbiditás a évesek körében az országos átlag kétszerese (0,6%ooo) volt, ezt követően a második leginkább érintett korosztály, a 6-9 éveseké (0,5%ooo). Nyugat-nílusi láz Az év során 10 nyugat-nílusi láz megbetegedésről érkezett jelentés, míg az előző évben 36 esetet regisztráltak (a legtöbbet a 2004 óta hazánkban diagnosztizált betegség történetében) között 4-36 megbetegedést észleltek ben a morbiditás 0,1%ooo-nek adódott. A betegek közül hét férfi és három nő volt. Nyolc beteg állapota igényelt kórházi ellátást. Halálozás nem fordult elő. A megbetegedések július vége és szeptember közepe között kezdődtek. Nyugat-nílusi láz megbetegedések hetente, sz. ábra hét hónap július augusztus szeptember A legtöbb megbetegedést (4) Budapesten észlelték, de Csongrád (2), Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is regisztrálták a betegség előfordulását (1-1 eset). A területi morbiditás Csongrád megyében volt a legmagasabb (0,5% ooo), melyet Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye követett (0,3%ooo). A legfiatalabb beteg 18 éves, a legidősebb 68 éves volt, öt beteg a 60 évesnél idősebbek korcsoportjába tartozott. A korspecifikus

51 Epinfo 51 incidencia a évesek korcsoportja mellett a 60 évesnél idősebbek körében bizonyult a legmagasabbnak (0,2%ooo). A 10 beteg közül hétnél meningitis/meningoencephalitis klinikai képében jelentkezett a betegség, további két betegnél az idegrendszeri tünetek mellett kiütéseket is észleltek. Egyetlen beteget jelentettek, akinél a láz és nyirokcsomó-megnagyobbodás mellett jelentkeztek a kiütések, de idegrendszeri tünetek nem léptek fel, így e beteget ambulánsan kezelték. A járványügyi kivizsgálás információi szerint minden beteg észlelt szúnyogcsípést a lappangási időben. A 10 beteg közül hét nem mozdult ki a lakóhelyéről az inkubációs időszakban, így vélhetőleg lakóhelyén fertőződött (Budapest - 2, Csongrád - 2, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye - 1-1). További három beteg hazai utazásról számolt be a lappangási időben, így vélhetőleg ők vagy lakóhelyükön, vagy az utazásuk során fertőződtek. Két budapesti lakos a Velencei-tónál (Fejér megye) illetve egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei fürdőhelyen, egy Hajdú-Bihar megyei lakos a lappangási időben tett kerékpártúra alkalmával Heves vagy Bács-Kiskun megyében akvirálta a kórokozót. Tehát minden megbetegedés hazai eredetű volt. Encephalitis infectiosa k.m.n ben 35, önálló néven nem bejelentendő encephalitis infectiosa megbetegedést regisztráltak től 2013-ig között alakult ezen betegségcsoportban a bejelentett esetek száma (medián 47) ban 41 megbetegedést regisztráltak, így az esetszám nem változott jelentősen, de az elmúlt 5 évben folyamatosan csökkenő számban észlelték a szindrómát. A morbiditás 0,4%ooo-nek adódott. 21 beteg volt férfi (60%). Mindegyik beteget kórházban ápolták. Három megbetegedés halálos kimenetelű volt, a mortalitás 0,03% ooo-nek, a letalitás 8,6%-nak adódott. Június kivételével minden hónapban észlelték a tünetegyüttes előfordulását, a legtöbb megbetegedést (5) szeptemberben, négy-négy esetet január, február, március, október és december hónapban regisztráltak. A legtöbb bejelentés Veszprém megyéből (7) és a fővárosból (6) érkezett, tíz területen nem jelentették a tünetegyüttes előfordulását. A területi morbiditás Vas és Veszprém megyében az országos átlag ötszöröse (2,0%ooo) volt.

52 52 Epinfo A betegek életkora 1 és 80 év között alakult, a legtöbb beteg (8) a évesek és a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott, az évesek körében 7 megbetegedés fordult elő. A korspecifikus morbiditás az 1-2 évesek körében volt a legmagasabb (2 megbetegedés - 1,1%ooo), de a 6-9, a illetve az évesek korspecifikus morbiditása (0,5-0,5%ooo) is meghaladta az országos átlagot. A halálesetek az évesek (1) illetve a 60 évesnél idősebbek körében (2) fordultak elő. Négy beteg esetében vált ismertté az etiológia: két betegnél herpes simplex, egy-egy esetben echovírus illetve nem-polio enterovírus volt felelős a megbetegedésért. Minden megbetegedés hazai eredetűnek minősült és sporadikusan fordult elő. Chikungunya-láz A betegség 2012 óta bejelentendő. Az első megbetegedést 2014-ben diagnosztizálták Magyarországon ben összesen két importált megbetegedést regisztráltak. Márciusban egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei betegnél merült fel a betegség gyanúja. A vérminta OEK-ben végzett vírusszerológiai vizsgálata megerősítette a klinikai gyanút. A beteg március elején egy turistacsoport tagjaként az indonéziai Balira utazott, ahol 11 napot töltött. Március 20-án kezdődött két napig tartó magas láza (40 o C), emellett nagyfokú ízületi és izomfájdalmak alakultak ki, a fül környékén és a nyaki régióban duzzanat és viszkető kiütések jelentkeztek. Március 28-án a lábfejen és a térdhajlatban lépett fel duzzanat. A beteg március 30-án tüneti kezelés mellett gyógyult. (A turistacsoport két tagjánál Balin dengue-lázat diagnosztizáltak.) Október végén egy budapesti lakosnál jelentkezett a betegségre jellemző klinikai kép. A beteg a lappangási időben Puerto Rico-ban járt, és hazaérkezésének napján kezdődtek a tünetei. Néhány nap szünettel két hullámban lázasodott be, legmagasabb láza 38,6 o C volt, a második lázas időszakban kéz- és lábfeje bedagadt, valamint karján és lábán kiütések jelentkeztek. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház ambulanciáján történt kivizsgálás során morbilli, chikungunyaláz és dengue-láz gyanúja merült fel. A második lázas időszakban majd három hét múlva levett vérmintának az OEK Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumában végzett szerológiai vizsgálata a chikungunya-láz diagnózisát erősítette meg. Mindkét beteg meggyógyult.

53 Epinfo sz. ábra A chikungunya-láz globális előfordulása országok szerint (2015 március)* *Forrás: CDC: Creutzfeldt-Jakob betegség 2014-ben 15 CJB-gyanús megbetegedés maradt a nyilvántartásban, 40%-kal kevesebb, mint 2013-ban (25). A morbiditás 0,2%ooo volt. 15 beteg halt meg. A betegek 46,7%-a nő (7 fő) és 53,3%-a férfi (8 fő) volt. A megbetegedések 9 megye (Pest, Fejér 2-2; Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala megye 1-1) és a főváros (4) területén fordultak elő. A legfiatalabb beteg 51, a legidősebb 73 éves volt, az átlagéletkor 63 évnek bizonyult. 3-3 esetet márciusban és júniusban, 2-2 esetet augusztusban, októberben, novemberben és 1-1 esetet januárban, áprilisban és júliusban regisztráltak. Az elvégzett kórszövettani vizsgálatok 14 esetben igazolták a diagnózist, egy betegnél a klinikai tünetek alapján valószínűsíthető a Creutzfeldt-Jakob betegség (genetikai vizsgálat alapján). Anthrax 2014-ben 9 anthrax megbetegedést regisztráltak. Az ezt megelőzően jelentett utolsó két megbetegedés 2000-ben fordult elő. A morbiditás 0,09%ooo volt. Mind a kilenc beteg férfi volt. Mindegyiküket kórházban ápolták. Egyetlen megbetegedés sem volt halálos kimenetelű.

54 54 Epinfo A megbetegedések június és augusztus között fordultak elő. Júniusban és júliusban 4-4 esetet regisztráltak. A legtöbb beteget (6) Jász-Nagykun-Szolnok megyében észlelték, két beteget Hajdú-Bihar, egyet pedig Heves megyében jelentettek. A területi morbiditás Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országos átlag közel 18-szorosa volt (1,6%ooo). A betegek életkora 14 és 63 év között alakult, a legtöbb beteg (3) az évesek korcsoportjába tartozott. A korspecifikus morbiditás a 10-14, és az évesek körében volt a legmagasabb (0,2-0,2%ooo), több mint kétszerese az országos átlagnak. Mindegyik betegnél bőranthrax formájában jelentkezett a betegség. Három betegnél a bőrelváltozások mellett magas lázat is észleltek. Egyik beteg esetében sem sikerült a klinikai minta mikrobiológiai vizsgálata során megerősíteni az anthrax diagnózisát. Hét beteg laboratóriumi vizsgálattal igazoltan anthraxban szenvedő szarvasmarha húsának feldolgozása során fertőződött. A fennmaradó két eset közül az egyikben olyan szarvasmarha húsát dolgozta fel a beteg, melyről nem volt bizonyított az anthraxfertőzöttség. A kilencedik betegnél állattal való direkt kontaktus nem volt igazolható a lappangási időben, de a beteg olyan munkakörben dolgozott (csatornatisztító), mely során fertőződhetett a kórokozóval. A kilencből három eset sporadikusan fordult elő (kettő Hajdú-Bihar megyében - állati anthrax nem igazolt, egy Heves megyében - igazoltan anthraxban szenvedő marha húsának feldolgozása kapcsán). Hat eset egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei járványhoz kapcsolódik, melynek kezdetén a Hortobágyi Nemzeti Park területén az elmúlt 10 évben legeltetésre nem használt területre kihajtott szarvasmarhák csoportos elhullását észlelték, és a betegek az elhullott vagy betegség miatt kényszervágott marhák vágásában, feldolgozásában vettek részt. Közel 1800 adag - nem kizárható, hogy fertőzött - marhahúsból egy közétkeztető vendéglátó ipari egységben ételt készítettek, de sem a konyha dolgozói, sem a fogyasztók körében nem alakult ki megbetegedés. Az év során ismertté vált egy olyan anthrax-esemény is, melynek során humán megbetegedés nem történt, de a debreceni állatkertben marhahússal etetett oroszlán elhullásának okaként állapították meg a marha anthrax-fertőzöttségét. A marhát kényszervágása előtt egy Hajdú-Bihar megyei településen, istállóban tartották, így a fertőzést

55 bejelentett esetek száma Epinfo 55 a település szomszédságában - régebben ismerten anthrax-szal érintett területen - begyűjtött szálas takarmány közvetíthette. Minden megbetegedés hazai eredetűnek minősült. Lyme-kór 2014-ban a Lyme-kór bejelentések száma (615) közel felére csökkent a évihez (1 124) képest. A években megbetegedés került a nyilvántartásba, a medián volt. A morbiditás 6,2%ooo-nek adódott. A betegek 3,6%-át ápolták kórházban. A nők érintettsége 55,5%-os volt. Az esetek 84,2%-át - az előző évekhez hasonlóan - a tavaszi - nyári hónapokban, április és szeptember között észlelték, amikor az éghajlati viszonyok a fertőzést terjesztő vektorok (kullancsok) életfeltételeinek kedveztek. Az előző évekhez hasonlóan, a legtöbb eset ( ) júniusban, májusban és júliusban fordult elő. Valamennyi megye területéről érkezett bejelentés. A legtöbb esetet Nógrád megyében (122 beteg) és a fővárosban diagnosztizálták (76 beteg), ezeket Pest (51 beteg) és Veszprém megye (47 beteg) követte. A legkevesebb megbetegedést Tolna (6), Szabolcs-Szatmár- Bereg (7) és Bács-Kiskun megyében (8) észlelték. (19. sz. ábra) Jelentett Lyme-kór megbetegedések havonkénti megoszlása, sz. ábra hónapok

56 56 Epinfo Kiugróan magas morbiditást, az átlagos érték közel tízszeresét regisztrálták Nógrád megyében (61,5%ooo), ezt követte Vas (14,9%ooo), Veszprém (13,5%ooo) és Zala (11,8%ooo) megye érintettsége. A legfiatalabb beteg 11 hónapos, a legidősebb 90 év feletti volt. A korspecifikus morbiditás alapján a legérintettebb korcsoport a 6-9 éveseké (12,0%ooo), és a 3-5 éveseké (10,5%ooo) volt, ezt követte az éveseké (8,4%ooo). A nyilvántartott esetek 20,6%-ában (127 személy) sikerült megerősíteni a diagnózist szerológiai vizsgálattal. (A surveillance céljára meghatározott esetdefiníció szerint azonban az erythema migrans klinikai diagnózis esetén nem volt szükséges laboratóriumi vizsgálatnak is alávetni az esetet ahhoz, hogy bejelentésre kerüljön.) A nyilvántartásban szereplő adatok szerint a betegek közül mindösszesen 20 fő volt mezőgazdasági foglalkozású (3,9%), akiknél feltételezhető, hogy munkájuk végzése (erdész, erdei munkás, vadász, vadőr, fakitermelő, állattenyésztő) közben fertőződtek. Listeriosis 2014-ben 39 listeriosis megbetegedést regisztráltak, míg a 2009-től 2013-ig terjedő időszakban között változott a bejelentett esetek száma ban 24 beteg adatai kerültek be a fertőzőbeteg-adatbázisba, ezzel szemben 2014-ben 62,5%-kal több, 39 megbetegedésről érkezett jelentés. Az emelkedés vélhetőleg a mikrobiológiai laboratóriumi surveillance 2014-ben történt, jogszabályi alapokon nyugvó megerősítésének a következménye. A morbiditás 0,4%ooo volt. 27 beteg (69,2%) férfi volt. 37 beteg (94,9%) állapota kórházi ápolást igényelt, csupán két esetben történt ambulánsan a betegek ellátása. 11 beteg a listeriosis következtében meghalt, a mortalitás 0,1%ooo, a halálozási arány 28,2% volt. A betegség minden hónapban előfordult, a legtöbb esetet januárban regisztrálták (7). A betegeket legnagyobb számban (7) Budapesten diagnosztizálták, emellett Győr-Moson-Sopron megyében 5, Heves, Pest és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 4-4 esetet észleltek. Ugyanakkor öt területen nem regisztráltak beteget. A területi morbiditás Heves megyében adódott a legmagasabbnak (1,3%ooo), emellett Győr-Moson-Sopron megyében (1,1%ooo) is meghaladta az országos átlag dupláját. A két legfiatalabb beteg újszülött, a legidősebb 83 éves volt, a legtöbb beteg (27 beteg - 69,2%) a 60 évesek és idősebbek korcsoportjába

57 Epinfo 57 tartozott. A korspecifikus morbiditás is az egyévesnél fiatalabbak között (2,2%ooo) és a 60 évesnél idősebbek körében (1,1%ooo) volt a legmagasabb, az országos átlagnak több mint az ötszöröse illetve közel a háromszorosa. 15 betegnek a vér- illetve szövetmintájából, 14 betegnek a liquorából mutatták ki a kórokozót. Az OEK-be beküldött 28 törzsnek a Fágtipizáló és molekuláris epidemiológiai osztályon elvégzett vizsgálatai alapján négy törzs IIa, három IIb, kettő IIc, kettő IVa, 17 (60,7%) pedig IVb szerotípusúnak bizonyult. A IVb szerotípusú törzsek pulzáltatott mezejű gélelektroforézissel végzett molekuláris vizsgálata alapján a törzsek négyféle klónba voltak besorolhatóak, közülük egy klónba tartozott a legtöbb törzs (8 törzs), melyek négy területen (Budapest, Győr-Moson-Sopron, Heves és Veszprém megye), az év során folyamatosan (január-november között, de főként az I. félévben - 6) előfordult megbetegedésekből származtak. Minden megbetegedés hazai eredetűnek minősült. Leptospirosis A leptospirosis bejelentések száma (62) közel nyolcszorosa volt a évben regisztrált 8 esetnek. A években 8-16 között változott a megbetegedések száma, a medián 9 beteg. A morbiditás 0,6%ooo volt. A betegek 93,5%-a (58 fő) részesült kórházi ápolásban, minden beteg meggyógyult. A betegek 75,8%-a férfi volt. A legtöbb megbetegedés augusztus (42) és július (12) hónapban kezdődött. A megbetegedések 9 megye területén fordultak elő. A legtöbb esetet Jász-Nagykun-Szolnok megyében (46 beteg - 74,2%) és Hajdú-Bihar megyében (5 beteg) észlelték. Tizenegy megyében egyetlen megbetegedést sem regisztráltak. Kiugróan magas morbiditást - a betegség legnagyobb kockázatát, az átlagos érték húszszorosát - jegyeztek Jász-Nagykun-Szolnok megyében (12,0%ooo), ezt követte Hajdú-Bihar (0,9%ooo) és Békés (0,6%ooo) megye érintettsége. A legfiatalabb beteg 16 éves, a legidősebb 70 éves volt. Az esetek egy-egy negyede (25,8%-a, 16 beteg) a éves korcsoportba, illetve az éves korcsoportba tartozott (24,2%, 15 beteg). A korspecifikus morbiditás a évesek (1,3%ooo) és az évesek (1,1%ooo) korcsoportjában volt a legmagasabb.

58 58 Epinfo A klinikai diagnózist 31 esetben sikerült szerológiai vizsgálattal alátámasztani, 31 - járványhoz tartozó - betegnél valószínűsíthető a diagnózis. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tárgyévben jelentett 46 beteg közül 43 eset területi járványhoz tartozott, amely július-augusztusban a megye középső és keleti részét érintette. Jellemző klinikai tünetek: visszatérő C-os láz, koncentrált vizelet, izomfájdalmak, hányás, erős fejfájás, szédülés, 2 főnél eszméletvesztés. A fertőző forrás nagy valószínűséggel a mezei pocok, melynek jelentős mértékű elszaporodásáról számoltak be, továbbá elhullott rágcsálók tetemeit is megfigyelték. A kikérdezett betegek a lappangási időben mezőgazdasági munkát végeztek (döntően kukoricát címereztek) és mezítláb dolgoztak, gyakran térdig érő vízben az eső által elárasztott, sáros földeken. Laboratóriumi vizsgálat 12 főnél igazolta a L. grippotyphosa kóroki szerepét, de a klinikai tünetek és a közös expozíció alapján a többi betegnél is leptospirosis valószínűsíthető. Szövődmény nem fordult elő, valamennyien meggyógyultak. Tularemia A 2014-ben regisztrált tularemia esetek száma (140) lényegesen, 2,8-szor több volt, mint az előző évben (49) jelentett megbetegedéseké. A morbiditás 1,4%ooo volt, haláleset nem történt. Az estek 41,4%-át (58) ápolták kórházban. A betegek 83,5%-a (117) volt férfi. A megbetegedések klinikai kórformája a következőképpen alakult: az esetek 53,6%-a (75) glanduláris illetve ulceroglanduláris, 37,9%-a (53) thoracalis volt, a fennmaradó esetek pedig oculoglandularis illetve typhosus kórformában jelentkeztek. A betegség szezonalitása igen kifejezett volt, az esetek 88,5%-a az év második felében fordult elő. Kiugróan magas volt a morbiditás, az országos átlag közel ötszöröse Békés (7,0%ooo) megyében, valamint az országos átlag közel 3,5-4-szerese Jász-Nagykun-Szolnok (6,8%ooo), Tolna (6,1%ooo) és Bács-Kiskun (5,0%ooo) megyében. Négy megye területéről egyetlen bejelentés sem érkezett. A legfiatalabb beteg 6 éves volt. A legérintettebbnek a évesek korosztálya bizonyult (2,3%ooo). A betegség terjedésére vonatkozó epidemiológiai adatok gyűjtésére szolgáló egyedi járványügyi vizsgálati lapok információi alapján fertőző

59 Epinfo 59 forrásként vadnyulat, vaddisznót, őzet és mezei egeret/pockot 32 esetben (22,9%) neveztek meg, 27 esetben (19,3%) a forrás azonosítása nem járt sikerrel. Az esetek 27,9%-ánál (39) a megbetegedés valamilyen rovarcsípést követően alakult ki. A kivizsgálók a megbetegedések 32,1%-ánál a légúti terjedési módot vélelmezték. A betegek foglalkozása 33 esetben (23,6%) volt összefüggésbe hozható a fertőzés lehetséges terjedési módjával (erdész, állatgondozó, mezőgazdasági munkás). A mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat minden esetben alátámasztotta a klinikai diagnózist. Minden megbetegedés hazai eredetűnek minősült. Tetanus 2014-ben két beteget jelentettek. A morbiditás 0,02% ooo volt. Egy beteg meghalt, a mortalitás 0,01%ooo-nek, a letalitás 50,0%-nak bizonyult. Mindkét tetanusz megbetegedést augusztus hónapban diagnosztizálták. A két beteg 80 éven felüli, tetanusz elleni védőoltásban nem részesült nő volt. A Győr-Moson-Sopron megyei 86 éves nő házkörüli tevékenységek közben elesett, nyílt orsócsonttörést szenvedett, ezért két napig kórházi ellátásban részesült. Tetanus-profilaxist nem kapott. A sérülést követő 15. napon jelentkezett izomfájdalomra a háziorvos levofloxacin és diclofenac kezelést kezdeményezett. Az izomfájdalom elmúlt, de pár nap múlva a beteg száját nem tudta kinyitni, nyelési nehézség, a tarkóizmok rigiditása alakult ki. Ekkor merült fel a tetanusz gyanúja, intenzív osztályra helyezték, humán tetanusz immunglobulint (TETIG) kapott. Két nap után áthelyezték a traumatológiai osztályra, ahonnan 5 napi ápolás után gyógyultan távozott. A Veszprém megyei oltatlan, 82 éves nő otthonában elesett és a fején zúzódásos jellegű sérülés keletkezett. A sérülésével kezelésre járt a sebészeti ambulanciára, mivel a kórházi kezelést visszautasította. Az ellátás során tetanus toxoidot is kapott. A sérülés után egy héttel, kontroll vizsgálat során trismust, tarkómerevséget tapasztaltak, emiatt kórházba utalták. A felvétel napján az elesett állapotú betegnél szájzárat, baloldali ptosist, a nyaki izmok merevségét észlelték. Parenterális antibiotikum adását kezdték el, egyidejűleg humán tetanus

60 60 Epinfo immunglobulint is kapott. A megkezdett terápia mellett a beteg állapota stagnált, az esti órákban azonban elhunyt. Ornithosis 2014-ben 44 ornithosis megbetegedést regisztráltak, ezzel szemben a években között alakult e megbetegedések száma ban 27 beteget észleltek, ezt követően jelentkezett 2014-ben 44 megbetegedés (63% emelkedés). A morbiditás 0,4%ooo volt. 28 beteg (63,6%) férfi volt. 31 beteg (70,5%) állapota kórházi ápolást igényelt, 13 esetben ambulánsan történt a betegek ellátása. Halálozással egyetlen megbetegedés sem végződött. A betegség két hónap (június és szeptember) kivételével az év minden hónapjában előfordult, a legtöbb megbetegedést (8) novemberben regisztrálták. A betegséget az év során kilenc területen diagnosztizálták, a legtöbb beteget Csongrád megyéből jelentették (24 beteg), Békés megyében 6, Budapesten és Pest megyében 4-4 esetet észleltek. A területi morbiditás Csongrád megyében volt a legmagasabb (5,9% ooo), az országos átlag közel 15-szöröse. Emellett Békés megyében haladta meg a morbiditás az országos átlagot (1,7%ooo). A legfiatalabb beteg 19 éves, a legidősebb 64 éves volt, a legtöbb beteg a (14) és az évesek (13) korcsoportjába tartozott. A korspecifikus morbiditás is a és az évesek körében volt a legmagasabb, az országos átlagnak több mint a duplája (1,0-1,0%ooo). Két beteg kivételével (Szeged) az OEK referencia-laboratóriumában végzett szerológiai vizsgálat erősítette meg a klinikai gyanút. Minden megbetegedés hazai eredetűnek tekintendő. Három megbetegedés valószínűsítettnek, 41 megerősítettnek minősült. 21 megbetegedés járványhoz kapcsolódóan fordult elő: a füzesgyarmati baromfifeldolgozó üzemben február-május között négy megbetegedés fordult elő; a szentesi baromfifeldolgozóhoz 17 megbetegedés köthető, melyek az egész év során előfordultak, januártól decemberig, a legtöbb beteget októberben (3) és novemberben (4) regisztrálták.

61 Epinfo 61 Q-láz 2014-ben 59 Q-láz esetet jelentettek be, ugyanakkor 2009-től 2013-ig között alakult e megbetegedések száma. A évi megbetegedések kiugróan magas számát követően a betegség előfordulási gyakorisága visszatért az előző években megszokott szintre. A morbiditás 0,6%ooo volt. 44 beteg (74,6%) férfi volt. 37 beteg (62,7%) állapota kórházi ápolást igényelt, 22 esetben ambuláns ellátásra került sor. Egy megbetegedés végződött halállal, a betegség hazai járványügyi történetében ez az első regisztrált haláleset. A mortalitás 0,01%ooo-nek, a letalitás 1,7%-nak bizonyult. A betegség az év minden hónapjában hasonló gyakorisággal fordult elő. Május-júniusban és szeptemberben regisztrálták a legnagyobb számban a betegeket (9-9 eset/hó), a legkevesebb megbetegedést februármárcius-április és július hónapokban észlelték (2-2 beteg/hó). A betegség az év során 15 területen fordult elő, a legtöbb beteget Hajdú-Bihar megyéből jelentették (16 beteg), ugyanakkor Fejér, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Somogy és Zala megyében nem regisztráltak 2014-ben beteget. A területi morbiditás is Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (3,0%ooo), az országos átlag ötszöröse. Ezt Tolna (2,2%ooo) és Békés megye (2,0%ooo) követte. A legfiatalabb beteg 12 éves, a legidősebb 79 éves volt, a legtöbb beteg a évesek korcsoportjába tartozott. A korspecifikus morbiditás is a évesek körében volt a legmagasabb, az országos átlag duplája (1,2%ooo). Egy 76 éves férfi a betegség következtében meghalt. Minden betegnél az OEK referencia-laboratóriumában végzett szerológiai vizsgálat erősítette meg a klinikai gyanút. Minden megbetegedés sporadikusan fordult elő, az év során területi halmozódást nem észleltek. Egy megbetegedés importált eredetű volt: a beteg Afganisztánban akvirálta a kórokozót, tünetei is ott kezdődtek, de a diagnózis Magyarországon született meg a laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján.

62 62 Epinfo Vírusos haemorrhagiás láz Az importált víruseredetű vérzéses lázak csoportjában 2014-ben hat dengue-láz esetet jelentettek be, míg 2009-től 2013-ig 1-10 között alakult e megbetegedések száma. A morbiditás 0,06%ooo volt. Mind a hat beteg férfi volt. Három beteg állapota kórházi ápolást igényelt, három esetben ambuláns ellátásra került sor. Halálozás nem történt. A megbetegedések február és november között fordultak elő, három megbetegedés márciusban kezdődött. A betegek közül öt főt Budapesten, egyet pedig Heves megyében diagnosztizáltak. A betegek kora év között változott, két beteg tartozott a évesek korcsoportjába. A korspecifikus morbiditás a évesek körében volt a legmagasabb (0,2%ooo), ezt a 30-39, illetve az évesek hasonló mértékű morbiditása követte (0,07%ooo). Mindegyik betegnél az OEK-ben végzett vírusszerológiai vizsgálat erősítette meg a klinikai gyanút. Mindegyik megbetegedés importált eredetű volt, négyen Ázsiában (Malajzia - 2, Thaiföld -1, India - 1), egy-egy beteg pedig Afrikában (Nigéria) illetve Amerikában (Kuba) járt a lappangási időben, így ott akvirálhatta a fertőzést. Hantavírus okozta veseszindróma Az év során hat megbetegedést regisztráltak, míg az előző évben kettőt között 3-11 között alakult a hantavírus okozta veseszindrómában megbetegedetett, bejelentett személyek száma (medián: 8 beteg). A morbiditás 0,06%ooo volt. Minden beteg férfi volt. Mindegyiküket kórházban ápolták. Haláleset nem történt. Április és november között havonta 1-1 megbetegedés fordult elő (kivéve júniust és szeptembert). Öt területet érintett a betegség: Pest (2), Hajdú-Bihar, Heves, Vas, Veszprém megye (1-1 eset). A területi morbiditás Vas megyében (0,4%ooo) illetve Heves és Veszprém megyében (0,3%ooo) volt a legmagasabb. A legfiatalabb beteg 21, a legidősebb 58 éves volt. A korspecifikus morbiditás a évesek korcsoportjában volt a legmagasabb

63 Epinfo 63 (0,2%ooo), és a illetve évesek körében a legalacsonyabb (0,07%ooo). Három megbetegedésben (Vas, Veszprém és Pest megye) Puumalavírus, kettőben (Heves, Hajdú-Bihar megye) Dobrava-vírus etiológiai szerepét igazolta a laboratóriumi vizsgálat. Egy Pest megyei beteg esetében a vírus mélyebb azonosítására vonatkozó információ nem került be a fertőzőbeteg-nyilvántartásba. Minden megbetegedés hazai eredetű volt és sporadikusan fordult elő. A járványügyi vizsgálatnak egy beteg esetében sikerült a fertőződés helyét és a fertőző forrást valószínűsíteni: az egyik Pest megyei beteg a lappangási időben Jász-Nagykun-Szolnok megye középső területén, a Holt-Tiszában horgászott, és elmondása szerint ekkor ott igen sok volt a rágcsáló. Malária 2014-ben 15 esetet jelentettek, amely az elmúlt 5 év legmagasabb esetszáma és háromszorosa a 2013-ban nyilvántartottnak (5). Az elmúlt 10 évben csak 2006-ban regisztráltak több megbetegedést (18). Két beteg kivételével valamennyi beteget kórházban ápolták, halálozás nem történt. A betegek közül 10 férfi volt, és 5 nő. A fővárosban hat, Hajdú-Bihar megyében három megbetegedést diagnosztizáltak, továbbá egy-egy beteget észleltek Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Pest, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A betegek közül két fő a évesek, négy fő a évesek, három fő a évesek, négy fő a évesek, és egy-egy beteg az évesek illetve a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A legfiatalabb beteg 17, a legidősebb 72 éves volt. A rendelkezésre álló laboratóriumi eredmények alapján 13 esetben Pl. falciparum, két esetben Pl. falciparum és Pl. malariae együttes kóroki szerepét igazolták. Valamennyi eset importált volt: 14 esetben Afrikából és egy esetben Közép-Amerikából importálták a kórokozót. (Nigéria 5, Sierra Leone és Zambia 2-2; Kongó, Uganda, Libéria, Kamerun, Csád és Dominikai- Köztársaság egy-egy beteg). A betegek közül 8 volt magyar és 7 külföldi állampolgár. Tevékenységük tekintetésben: munkavállalás céljából 7 fő tartózkodott Afrikában és egy fő Közép-Amerikában, 3 fő turistaként betegedett meg, 4 fő nigériai állampolgár Afrikában él, csak tanulmányait folytatja Magyarországon.

64 64 Epinfo Tizenhárom beteg nem részesült gyógyszeres malária-profilaxisban, két esetben a betegek nem az előírások szerint jártak el, azaz a megadott időnél rövidebb ideig, illetve nem rendszeresen szedték a malária-profilaktikumot. Toxoplasmosis 2014-ben a bejelentett esetek száma 91 volt, közel kétszerese az előző évben bejelentett esetszámnak (50) között között alakult a regisztrált betegek száma (medián: 102 eset) A morbiditás 0,9%ooo, halálozás nem történt. A betegek 7,7%-át ápolták kórházban. 59 nő (64,8%), és 32 férfi beteget (35,2%) jelentettek. Szezonalitás nem mutatható ki. Nógrád kivételével az ország minden területéről érkezett jelentés ezzel a diagnózissal, a legtöbb Bács-Kiskun (11) és Hajdú-Bihar megyéből (10). A területi morbiditás Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 2,1%ooo. Magas volt még a morbiditás értéke, az országos érték több mint kétszerese Békés, Heves (2,0%ooo), valamint Baranya és Hajdú-Bihar megyében (1,9-1,9%ooo). A legtöbb megbetegedés a évesek és a évesek körében fordult elő (21-21). Magas volt bejelentett megbetegedések száma a évesek (14), és a évesek korcsoportjában is (13). A korspecifikus morbiditás a éves korcsoportban volt a legmagasabb (2,9%ooo), de a 6-9 évesek körében (2,0%ooo), és a éveseknél (1,7%ooo) is meghaladta az országos átlagot. Minden betegnél sikerült a diagnózist szerológiai vizsgálattal megerősíteni. A fertőzés forrása sok esetben ismeretlen maradt. Az ismert esetekben fertőző forrásként többnyire a betegek saját, vagy rokonok macskája valószínűsíthető ben három esetben jelentettek congenitális toxoplasmosist, egyet januárban, kettőt márciusban. Egy-egy esetet Győr-Moson- Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyében észleltek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Egy 32 éves anyánál és gyermekénél a szülést követően derült fény a friss toxoplazma-fertőzésre. A gravidánál várandóssága alatt három esetben történt toxoplasmaszűrés, amely friss fertőzést nem igazolt, fogékonyságot jelölt. A szülés után az anya nyirokcsomó-duzzanatot észlelt, lázas volt, mely miatt

65 Epinfo 65 többszöri szerológiai vizsgálat történt, mely alapján friss toxoplasmafertőzést igazoltak. Ennek következtében az anya nyirokcsomóit eltávolították és az újszülöttet is megvizsgálták, akinél szintén friss fertőzést igazoltak és megkezdték az antibiotikus kezelést. A csecsemő gondozás alatt áll, Miskolcon és Budapesten is ellenőrzik. Házi gyermekorvosa rendszeresen látja, szemészeti gondozás is történik. A család macskát nem tart. Kertes családi házban, rendezett körülmények között élnek. A védőnő elmondása alapján a kismama ez irányú felvilágosítása megtörtént, amelyet a gravida betartott az egész terhesség alatt. Győr-Moson-Sopron megye: Az újszülöttnél emelkedett CRP mellett nagyobb lépet és májat találtak. A kivizsgálás során veleszületett toxoplasmosist igazoltak. A gyermeknek idegrendszeri tünetei nem voltak, otthonában kezelték, kontroll-vizsgálatokra jár. Az anya feltehetőleg a 3. trimeszterben fertőződött, tünetei nem voltak. Veszprém megye: Egy 40 éves anya és az újszülött gyermeke betegedett meg. A gyermeknél születéskor hydrocephalus internust diagnosztizáltak. Születés után végzett szerológiai vizsgálatok és liquor PCR acut congenitalis toxoplasmosist igazolt. Az anyánál is történt szerológiai vizsgálat, ami friss fertőzést bizonyított. Echinococcosis 2014-ben két echinococcosis megbetegedést jelentettek, szemben a évi 5 esettel. A éves időszakban 6-11 között alakult a megbetegedések száma (medián: 8 beteg). A morbiditás 0,02%ooo volt. Mindkét beteget otthonában ápolták, halálozás nem történt. A betegek közül az egyik férfi, a másik nő, mindketten hatvan év felettiek. A megbetegedésekre májusban illetve augusztusban derült fény. Az eseteket Komárom-Esztergom és Csongrád megyéből jelentették. Mindkét esetben laboratóriumi vizsgálattal megerősítést nyert a klinikai diagnózis. A kórokozó az egyik esetben Echinococcus granulosus, a másikban Echinococcus sp. volt. A fertőzés módjára egyik esetben sem derült fény. Taeniasis 2014-ben két taeniasis megbetegedést jelentettek, szemben a évi egy esettel tól 2012-ig 3-7 között változott a regisztrált esetek száma (medián: 3 beteg). A morbiditás 0,02%ooo volt, halálozás nem történt, az egyik beteget kórházban, a másikat az otthonában ápolták. Mindkét beteg férfi volt.

66 66 Epinfo A megbetegedések április és november hónapokban történtek, mindkettőt Budapesten észlelték. Az egyik beteg a évesek, a másik pedig a évesek korcsoportjába tartozott. Mindkét esetben laboratóriumi megerősítést nyert a diagnózis. A kórokozó az egyik esetben Taenia saginata, a másikban Taenia sp. volt. A fertőzés módjára egyik esetben sem derült fény. Lyssa-fertőzésre gyanús sérülések 2014-ben 11,3%-kal nőtt a lyssa-fertőzésre gyanús sérülés miatt oltottak száma az előző évhez (4 327 fő) képest. A lakosra jutó, veszettség elleni posztexpozíciós védőoltásban részesítettek száma Borsod-Abaúj-Zemplén (81), Heves és Jász- Nagykun-Szolnok megyében (79-79) volt a legmagasabb, de Pest, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében is jelentősen meghaladta az országos átlagot (49). Nógrád (17) és Zala (22) megye oltottsági arányai - az előző évhez hasonlóan - jelentősen az országos átlag alatt maradtak.

67 Epinfo sz. táblázat A laboratóriumi vizsgálattal igazoltan veszett állatok száma és a lyssa-fertőzésre gyanús sérülés miatt oltottak száma, Terület Laboratóriumi vizsgálattal igazoltan veszett állatok száma január december 31 között Lyssa-fertőzésre gyanús sérülés miatt oltottak száma lakosra Budapest Baranya Bács-Kiskun 7 róka, 1 őz Békés Borsod-A.-Z Csongrád Fejér Győr-M.-S Hajdú-B Heves Jász-N.-Sz. 1 róka Komárom-E Nógrád Pest 12 róka, 1 kecske, 1 kutya Somogy Szabolcs-Sz.-B Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

68 68 Epinfo 1/a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon Betegség Botulizmus Typhus abdominalis - 1* 1* - 1* Paratyphus 4* 1* 1* 1* - Salmonellosis Dysenteria Shigellosis Amoebiasis Pathogen E.coli által okozott megbetegedés Enterohaemorrhagiás/verotoxintermelő E.coli által okozott megbetegedés Egyéb pathogen E.coli által okozott megbetegedés Campylobacteriosis Cryptosporidiosis Giardiasis Yersiniosis Rotavírus-gastroenteritis Hepatitis infectiosa Hepatitis A Hepatitis B (heveny) Hepatitis C (heveny) Hepatitis E Hepatitis infectiosa k.m.n AIDS Morbilli - 5# 2* 1* - Parotitis epidemica Pertussis Rubeola - 3* Scarlatina Tetanus Varicella Keratoconjunctivitis epidemica Legionárius betegség Meningitis purulenta Meningococcus invazív betegség Haemophilus meningitis Pneumococcus meningitis Meningitis purulenta k.m.n ( ) nincs adat (*) importált eset (#) importált esetekkel együtt

69 Epinfo 69 1/b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon Betegség S.pneumoniae invazív betegség 54 Pneumococcus invazív betegség 4 Pneumococcus meningitis Meningitis serosa Encephalitis infectiosa Kullancsencephalitis Nyugat-nílusi láz Encephalitis infectiosa k.m.n Chikungunya-láz 2* Creutzfeldt-Jakob betegség Anthrax Leptospirosis Listeriosis Lyme-kór Ornithosis Q-láz Tularemia Hantavírus okozta veseszindróma 8 2* 6 Vírusos heamorrhagias láz 18# 9# 3* 10* 6* Echinococcosis Malária 5* 10* 5* 5* 15* Schistosomiasis 1* 1 2* 1* - Strongyloidosis Taeniasis Toxoplasmosis Congenitalis toxoplasmosis ( ) nincs adat (*) importált eset (#) importált esetekkel együtt

70 70 Epinfo 2/a. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések ( lakosra) Magyarországon Betegség Botulizmus 0,03 0,05 0,04 0,02 0,1 Typhus abdominalis - 0,01* 0,01* - 0,01* Paratyphus 0,04* 0,01* 0,01* 0,01* - Salmonellosis 62,4 64,6 58,9 51,7 55,9 Dysenteria 1,2 0,5 0,4 0,5 0,1 Shigellosis 1,0 0,4 0,3 0,4 0,08 Amoebiasis 0,2 0,05 0,05 0,07 0,06 Pathogen E.coli által okozott megbetegedés 0,4 0,3 0,7 Enterohaemorrhagiás/verotoxintermelő E.coli által okozott megbetegedés Egyéb pathogen E.coli által okozott megbetegedés 0,2 0,6 Campylobacteriosis 71,9 61,4 64,1 73,2 86,0 Cryptosporidiosis 0,3 0,1 0,1 0,06 0,08 Giardiasis 0,9 0,9 0,8 0,6 0,6 Yersiniosis 0,9 0,9 0,5 0,6 0,4 Rotavírus-gastroenteritis 52,3 48,5 70,5 Hepatitis infectiosa 3,4 2,5 5,2 13,5 18,3 Hepatitis A 2,1 0,8 3,3 11,4 15,8 Hepatitis B (heveny) 0,6 0,7 0,5 0,6 0,7 Hepatitis C (heveny) 0,1 0,4 0,4 0,5 0,4 Hepatitis E 0,5 0,5 0,9 0,9 1,4 Hepatitis infectiosa k.m.n. 0,1 0,04 0,1 0,02 0,05 AIDS 0,3 0,3 0,5 0,4 0,5 Morbilli - 0,05# 0,02* 0,01* - Parotitis epidemica - 0,05 0,04 0,08 0,02 Pertussis 0,2 0,09 0,05 0,2 0,2 Rubeola - 0,03* 0, Scarlatina 26,5 31,9 27,6 23,6 21,0 Tetanus - 0,04 0,05 0,02 0,02 Varicella 395,5 404,5 336,0 349,2 292,4 Keratoconjunctivitis epidemica 0,01 0,6 0,04 3,5 1,0 Legionárius betegség 0,6 0,4 0,4 0,3 0,3 Meningitis purulenta 1,9 2,6 2,5 2,0 2,1 Meningococcus invazív betegség 0,4 0,7 0,6 0,5 0,3 Haemophilus meningitis 0,05 0,08 0,04 0,02 0,03 Pneumococcus meningitis 0,5 0,6 0,7 0,5 0,5 Meningitis purulenta k.m.n. 0,9 1,2 1,2 1,0 1,2 ( ) nincs adat (*) importált eset (#) importált esetekkel együtt

71 Epinfo 71 2/b. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések ( lakosra) Magyarországon Betegség S.pneumoniae invazív betegség 0,5 Pneumococcus invazív betegség (meningitis nélkül) 0,04 Pneumococcus meningitis 0,5 0,6 0,7 0,5 0,5 Meningitis serosa 0,9 0,5 0,9 0,8 0,6 Encephalitis infectiosa 1,2 0,9 1,0 1,3 0,8 Kullancsencephalitis 0,5 0,4 0,4 0,5 0,3 Nyugat-nílusi láz 0,2 0,04 0,2 0,4 0,1 Encephalitis infectiosa k.m.n. 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 Chikungunya-láz 0,02* Creutzfeldt-Jakob betegség 0,2 0,2 0,2 0,3 0,2 Anthrax ,09 Leptospirosis 0,09 0,2 0,1 0,08 0,6 Listeriosis 0,2 0,1 0,1 0,2 0,4 Lyme-kór 23,5 16,8 15,3 11,3 6,2 Ornithosis 0,1 0,3 0,3 0,3 0,4 Q-láz 0,7 0,4 0,4 1,8 0,6 Tularemia 1,3 0,2 0,2 0,5 1,4 Hantavírus okozta veseszindróma 0,08 0,02* 0,06 Vírusos heamorrhagias láz 0,2# 0,1# 0,03* 0,1* 0,06* Echinococcosis 0,09 0,1 0,06 0,05 0,02 Malária 0,05* 0,1* 0,05* 0,05* 0,15* Schistosomiasis 0,01* 0,01 0,02* 0,01* - Strongyloidosis 0,02 0, ,02 Taeniasis 0,03 0,03 0,07 0,01 0,02 Toxoplasmosis 1,1 1,1 0,8 0,5 0,9 ( ) nincs adat (*) importált eset (#) importált esetekkel együtt

72 72 Epinfo 3. sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések okozta halálozások + Magyarországon Betegség Botulizmus Salmonellosis Campylobacteriosis Rotavírus-gastroenteritis Hepatitis infectiosa Hepatitis A Hepatitis B (heveny) Hepatitis C (heveny) Hepatitis E AIDS Tetanus Varicella Legionárius betegség Meningitis purulenta Meningococcus invazív betegség Haemophilus meningitis Pneumococcus meningitis Meningitis purulenta k.m.n S.pneumoniae invazív betegség 13 Pneumococcus meningitis Meningitis serosa Encephalitis infectiosa Kullancsencephalitis Nyugat-nílusi láz Encephalitis infectiosa k.m.n Creutzfeldt-Jakob betegség Listeriosis Ornithosis Q-láz Hantavírus okozta veseszindróma - 1* - Malária - - 1* - - (+) a tárgyévben megbetegedettek közül meghaltak száma ( ) a tárgyévben meghaltak száma, függetlenül a megbetegedés idejétől (*) importált eset ( ) nincs adat

73 Epinfo sz. táblázat Bejelentett fertőző megbetegedések okozta halálozások ( lakosra) + Magyarországon Betegség Botulizmus 0, Salmonellosis 0,09 0,03 0,05 0,06 0,09 Campylobacteriosis ,01 0,01 Rotavírus-gastroenteritis ,02 Hepatitis infectiosa 0,04 0,06 0,03 0,01 0,03 Hepatitis A ,01 Hepatitis B (heveny) 0,03 0,04 0,02 0,01 0,02 Hepatitis C (heveny) - 0, Hepatitis E 0,01 0,01 0, Tetanus - 0,01 0,04 0,01 0,01 Varicella - 0,01 0, Legionárius betegség 0,1 0,1 0,1 0,07 0,02 Meningitis purulenta 0,5 0,6 0,7 0,6 0,6 Meningococcus invazív betegség 0,04 0,1 0,06 0,09 0,03 Haemophilus meningitis - 0,01-0,01 0,01 Pneumococcus meningitis 0,1 0,2 0,1 0,2 0,1 Meningitis purulenta k.m.n. 0,3 0,4 0,5 0,4 0,4 S.pneumoniae invazív betegség 0,1 Pneumococcus meningitis 0,1 0,2 0,1 0,2 0,1 Meningitis serosa 0,01 0, ,02 Encephalitis infectiosa 0,03 0,03 0,02 0,04 0,03 Kullancsencephalitis - 0, Nyugat-nílusi láz 0, ,01 - Encephalitis infectiosa k.m.n. 0,02 0,02 0,02 0,03 0,03 Listeriosis 0,1 0,04 0,02 0,08 0,1 Ornithosis - 0,01 0, Q-láz ,01 Hantavírus okozta veseszindróma - 0,01 - Malária - - 0, (+) a tárgyévben megbetegedettek közül meghaltak lakosra vonatkozva ( ) nincs adat

74 74 Epinfo 5. sz. táblázat Bejelentett fertőző betegségek letalitása (halálozások 100 betegre) Magyarországon Betegség Botulizmus 33, Salmonellosis 0,1 0,05 0,09 0,1 0,16 Campylobacteriosis ,01 0,01 Rotavírus-gastroenteritis ,03 Hepatitis infectiosa 1,2 2,4 0,6 0,08 0,17 Hepatitis A ,06 Hepatitis B (heveny) 5,1 6,1 3,8 1,6 3,0 Hepatitis C (heveny) - 2, Hepatitis E 2,0 1,9 1,1 - - Tetanus - 25,0 80,0 50,0 50,0 Varicella - 0,002 0, Legionárius betegség 18,3 27,0 35,3 24,1 6,3 Meningitis purulenta 23,4 24,6 27,0 31,0 29,1 Meningococcus invazív betegség 9,8 17,1 10,7 16,7 9,1 Haemophilus meningitis - 12,5-50,0 33,3 Pneumococcus meningitis 27,1 24,2 19,7 29,4 26,0 Meningitis purulenta k.m.n. 32,6 30,2 39,3 39,6 35,8 S.pneumoniae invazív betegség 24,1 Pneumococcus meningitis 27,1 24,2 19,7 29,4 26,0 Meningitis serosa 1,2 2, ,6 Encephalitis infectiosa 2,5 3,2 1,9 3,1 3,9 Kullancsencephalitis - 2, Nyugat-nílusi láz 5, ,8 - Encephalitis infectiosa k.m.n. 3,8 4,3 4,7 7,3 8,6 Listeriosis 50,0 36,4 15,4 33,3 28,2 Ornithosis - 2,9 3,5 - - Q-láz ,7 Hantavírus okozta veseszindróma - 50,0 - Malária ,0 - - ( ) nincs adat

75 Epinfo 75

76 76 Epinfo

77 Epinfo 77

78 78 Epinfo

79 Epinfo 79

80 80 Epinfo

81 Epinfo 81

82 82 Epinfo

83 Epinfo 83

84 84 Epinfo

85 Epinfo 85

86 86 Epinfo

87 Epinfo 87

88 88 Epinfo

89 Epinfo 89

90 90 Epinfo

91 Epinfo 91

92 92 Epinfo II. INFLUENZA, INFLUENZASZERŰ MEGBETEGEDÉSEK AZ INFLUENZA-SURVEILLANCE 2014/15. ÉVI EREDMÉNYEI A surveillance működése A 2014/2015. évi influenzaszezonban a év 40. hetétől a év 20. hetéig tartott az influenzaszerű megbetegedések hetenkénti előfordulására vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése. Ebben a szezonban összesen háziorvos (az összes praxis 22%-a) vett részt az influenza-figyelőszolgálatban. 679 felnőtt, 369 gyermek és 334 vegyes háziorvosi praxist ellátó orvos jelentette hetenként a lakosság kb. egyötödére vonatkozó betegforgalmi adatokat, valamint az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók számát korcsoportok szerint. A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok közül 100 volt az úgynevezett őrszem (sentinel) orvosok száma, akik a betegforgalmi adatok mellett rendszeresen (hetente maximum kétszer) végeztettek a betegeknél virológiai vizsgálatokat is az influenzaszerű megbetegedések kórokozóinak meghatározása céljából. A háziorvosok a betegforgalmat, az influenzaszerű tünetekkel orvosnál jelentkezők számát korcsoportonként, napi bontásban, minden hétfőn 12 óráig telefonon vagy elektronikusan jelentették a rendelő telephelye szerint illetékes fővárosi kerületi/járási népegészségügyi intézetnek, ahol az adatokat kedden 12 óráig rögzítették az EFRIR Influenza alrendszerben. Súlyos, szövődménnyel járó influenza megbetegedésekre, továbbá influenzával összefüggésbe hozható halálesetekre vonatkozó adatgyűjtés a 2014/2015. évi szezonban sem történt. Az influenza-aktivitás főbb jellemzői Az influenzás panaszok miatt orvoshoz fordulók száma a év első hetétől kezdődően hétről-hétre emelkedett. Az országos morbiditás értéke a 3. héten lépte át a járványos küszöböt (150 beteg/ lakos/hét). A járvány a 7. naptári héten 923 beteg/ lakos/hét orvoshoz fordulási gyakorisággal érte el a maximumát, és a heti betegszám folyamatos csökkenése után a 12. héten fejeződött be. A legtöbb influenza-pozitív beteget a 7. héten diagnosztizálták. A járvány időbeli lefolyása hasonló volt, mint az előző két szezonban, azonban a morbiditás lényegesen magasabbnak bizonyult. (20. sz. ábra)

93 Epinfo 93 A surveillance adatok alapján megállapítható, hogy a év hete között az egész országra kiterjedő, magas intenzitású influenzajárvány bontakozott ki. Ezen időszak alatt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók becsült száma fő volt. 20. sz. ábra Influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma lakosra, és az influenza-pozitív minták száma Magyarországon, hét hét

94 Pozitivitási arány % 94 Epinfo 21. sz. ábra A sentinel influenza-pozitív minták száma és az influenza-pozitivitási arány, Magyarország, hét 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10, pozitív minták száma 0, hetek pozitivitási arány (%) Influenza A (NT) Infl. A/H1pdm09 Infl. A/H3 Influenza B 2014/ Az influenza-pozitivitási arány azt mutatja meg, hogy az adott héten a sentinel orvosoktól érkezett minták hány százaléka bizonyult influenza-pozitívnak. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a járvány ideje alatt az influenzaszerű megbetegedések hátterében milyen szerepet játszanak az influenzavírusok. A 2014/15. szezonban az influenza-pozitivitási arány az 5. héten volt a legmagasabb (60,0%), de az influenzaszerű megbetegedés miatt vizsgált betegek mintáinak a 6-8. hét között is több mint felében influenzavírus volt kimutatható. (21. sz. ábra) Területi érintettség A járvány Magyarország valamennyi közigazgatási területét érintette. A becsült kumulatív morbiditás Tolna (8,6%), Győr-Moson-Sopron (8,0%) és Pest megyében (7,1%) volt a legmagasabb. Ez azt jelentette, hogy a járvány ideje alatt ezen a három területen a lakosság 7,1-8,6%-a fordult orvoshoz influenzaszerű megbetegedés miatt. A legkisebb gyakoriságot Csongrád megyében regisztrálták, ahol a lakosság kevesebb mint 2,6%-a jelent meg orvosnál influenzás panaszok miatt.

95 morbiditás (%ooo) Epinfo 95 Életkor szerinti jellemzők A járvány során megbetegedettek 9,0%-a a 0-5 évesek, 20,0%-a a 6-14 évesek, 36,0%-a a évesek, 26,0%-a a évesek, 9,0%-a pedig a 60 éven felüliek közé tartozott. A megbetegedések 29,0%-a a 15 éven aluli gyermekek között fordult elő. Az influenzaszerű megbetegedések becsült előfordulási gyakorisága a 3-5 és a évesek között volt a legmagasabb: , azonos korcsoportba tartozó gyermek közül , illetve fő betegedett meg. A csecsemőknél (1 814,9%ooo) és 60 évesnél idősebbek között fordult elő legritkábban a betegség (1 785,4%ooo). (22. sz. ábra) Az influenza becsült morbiditása korcsoportonként, lakosra a járvány ideje alatt ( hét) Magyarországon 22. sz. ábra , , , , , ,0 0,0 0 éves 1-2 éves 3-5 éves 6-9 éves éves éves éves éves 60 éves Közösségi járványok A járvány 9 hete alatt 150, influenzaszerű megbetegedéssel jellemezhető közösségi halmozódásról érkezett jelentés: 5 bölcsődéből, 84 óvodából, 3 gyermekotthonból, 25 általános iskolából, 2 szakközépiskolából, 7 szociális intézményből és 25 egészségügyi intézményből. A 25 egészségügyi intézményi járvány 20 kórházban fordult elő, ezek során 342 ápolt és 156 dolgozó betegedett meg. Az összes érintett tünetes beteg 31,3%-a, azaz közel egyharmada volt egészségügyi dolgozó. A 25 járványból 17 esetében igazolták az influenzavírus kóroki szerepét.

96 96 Epinfo A százötven közösségi járvány során 107 betegnél történt mintavételezés. Harminckilenc járványban az influenza A (H3), két járványban az influenza A (H1), két járványban pedig az RS, illetve egy-egy járványban influenza B és adenovírus jelenlétét igazolták a betegek légúti mintáiban a virológiai vizsgálatok. Virológiai adatok A Nemzeti Influenza Referencia-laboratóriumba VTM-ben (Vírus Transzport Medium) érkezett összesen 1913 orr/garat és 69 egyéb (BAL, metszet, aspirátum, köpet stb.) minta 48,1%-a (954 beteganyag) származott sentinel orvosoktól. A kórokozók detektálására használt nukleinsav-kimutatási módszer a real-time, multiplex RT-PCR metodika volt. A pozitív minták számát és beküldő szerinti területi megoszlását a 24. sz. ábra szemlélteti. A sentinel és a hagyományos beküldés révén érkezett minták vizsgálata során 654 főnél influenza A [68 influenza A(H1N1)pdm09, 581 influenza A(H3) és 5 influenza A(NT)], 94 főnél influenza B, továbbá 99 főnél RS vírus, 17 főnél adenovírus kóroki szerepét igazolták. (23. sz. ábra) 23. sz. ábra Virológiai vizsgálattal igazolt influenza-pozitív minták száma megyénként, év év 20. hét

97 Epinfo 97 III. A SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ, BEJELENTENDŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE 2014-ben a bejelentett syphilis-fertőzések és az acut urogenitalis chlamydiasisok száma az elmúlt évhez képest nem változott, a gonorrhoeas fertőzések száma 6%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. (STD 1-2. sz. táblázat) Az év során két megerősített connatalis syphilis és három lymphogranuloma venereum került a nyilvántartásba. Syphilis 2014-ben összesen 623 (6,3%ooo) syphilis-fertőzést jelentettek, a megbetegedések 70%-át férfiak körében, 30%-át nőknél kórismézték. (STD 3-4. sz. táblázat) A syphilis korspecifikus morbiditása a éves korosztály kivételével minden korcsoportban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. A férfiaknál a évesek között, nőknél a évesek között volt a legmagasabb az incidencia. (STD 5-6. sz. táblázat) Ebben az évben a fővárosból jelentették be a syphilis-fertőzések 62%-át, Budapesten közel nyolcszor több syphilis jutott lakosra, mint vidéken. A fővároson kívül Zala (9,7%ooo) és Bács-Kiskun (7%ooo) megyében volt a legmagasabb az incidencia. (STD 7-8. sz. táblázat) 2014-ben a bejelentett syphilis-fertőzések döntő többségét, 91%-át a korai fertőző szakaszban diagnosztizálták. Összesen 569 syphilist jelentettek korai fertőző stádiumban, 55%-uk tünetes szakaszban, 45%-uk tünetmentes szakaszban került felismerésre. (STD 9. sz. táblázat) A két connatalis syphilis egyike korai, a másik késői connatalis syphilis diagnózissal került a regiszterbe. A korai connatalis syphilist a kecskeméti bőr- és nemibeteg-gondozó jelentette január hónapban. Az újszülött gondozatlan terhességből született, az anyát syphilis latens recens diagnózissal kórismézték a szülés után. Az újszülöttnél hepatosplenomegaliat állapítottak meg, képalkotó eljárással mindkét femur distalis vége inhomogénnek látszott. A laboratóriumi vizsgálatok alapján az RPR 1:32 titerben volt pozitív, a TP ELISA IgM és a TP Immunoblot IgM szintén pozitívnak bizonyult.

98 98 Epinfo Gonorrhoea 2014-ben összesen (16,4%ooo) gonorrhoeas fertőzést jelentettek, a bejelentett fertőzöttek háromnegyede férfi, egynegyede nő volt. (STD sz. táblázat) A fertőzések 62%-át a főváros területén regisztrálták, vidéken Szabolcs- Szatmár-Bereg (16,7%ooo), Borsod-Abaúj-Zemplén (13,8%ooo) és Somogy megyében (11,4%ooo) észlelték a legmagasabb incidencia értékeket ben minden korcsoportban magasabb volt a korspecifikus morbiditás a férfiaknál, mint a nőknél. A férfiaknál kiemelkedően magas volt az incidencia a és a éves korcsoportban, a nőknél a éves korcsoportban volt legmagasabb a morbiditás. A fertőzések 87%-a urogenitális, 5%-a pharyngeális, 4%-a rectális lokalizációjú volt. Az esetek 5%-ában multilokális volt a kórokozó fellelhetősége. Acut urogenitális chlamydiasis Ebben az évben összesen urogenitális chlamydiasist jelentettek (11,3%ooo), a betegséget a évihez hasonló számban regisztrálták. A betegek háromnegyede férfi, egynegyede nő volt. Budapesten lakosra 27 fertőzés jutott, vidéken a legnagyobb incidencia értékeket Somogy (15,8%ooo), Hajdú-Bihar (15,2%ooo) és Borsod-Abaúj-Zemplén (14,5%ooo) megye jegyezte. A korspecifikus morbiditás a férfiaknál a évesek között, a nőknél a évesek között volt a legmagasabb. Lymphogranuloma venereum 2014-ben három személynél állapították meg lymphogranuloma venereum diagnózist, valamennyit Budapesten. Az első beteget a SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika STD Centruma, a második beteget a Kőrúti Orvosi Centrum, a harmadik beteget a Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat (JESZ) kórismézte. Az első esetben egy 28 éves férfi kétoldali, fájdalmas inguinalis nyirokcsomó-megnagyobbodással jelentkezett a klinikán. A beteg anamnézisében HIV-pozitivitás és gonorrhoea szerepelt. Az urethra-mintából tisztított DNS PCR-RFLP és RT PCR módszerrel vizsgálva egyaránt L2b genotípusú Chlamydia trachomatis-t azonosítottak, amelyet a szekvenálás megerősített.

99 Epinfo 99 A második esetben a rectális minta egy HIV-pozitív, 41 éves férfitől származott, akinél L2b genotípusú Chlamydia trachomatist detektáltak. A harmadik esetben a JESZ nemibeteg-gondozásán sipolyozó penisszel jelentkezett a 29 éves HIV-pozitív férfi beteg, akinél az urethralis mintán L genotípusú Chlamydia trachomatis, jelenlétét igazolták. Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek, Magyarország, STD 1. sz. táblázat Betegség Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum - - 1* 2** 3 Acut urogenitalis chlamydiasis * import eset ** import esettel együtt STD 2. sz. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek lakosra, Magyarország, Betegség Syphilis 5,0 5,7 6,2 6,3 6,3 Gonorrhoea 11,7 13,7 14,9 15,4 16,4 Lymphogranuloma venereum - - 0,01 0,02 0,03 Acut urogenitalis chlamydiasis 7,1 8,6 10,6 11,4 11,3

100 100 Epinfo STD 3. sz. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek nemek szerint, Magyarország, 2014 Betegség Férfi Nő Együtt Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum Acut urogenitalis chlamydiasis STD 4. sz. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek lakosra, nemek szerint Magyarország, 2014 Betegség Férfi Nő Együtt Syphilis 9,3 3,6 6,3 Gonorrhoea 26,6 7,1 16,4 Lymphogranuloma venereum 0,06 0,0 0,03 Acut urogenitalis chlamydiasis 17,9 5,4 11,3

101 Epinfo 101 Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek korcsoport szerint Magyarország, 2014 STD 5. sz. táblázat Korcsoport Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum Acut urogenitalis chlamydiasis < Összesen

102 102 Epinfo Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek korspecifikus morbiditása lakosra Magyarország, 2014 STD 6. sz. táblázat Korcsoport Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum Acut urogenitalis chlamydiasis < 2 0, ,3 0, ,8 0,8-0, ,1 28,1-14, ,6 55,7-48, ,1 50,5 0,3 43, ,2 38,5-27, ,5 23,0-13, ,7 19,5 0,1 10, ,3 14,0-6,0 50 2,5 3,0-1,5 Összesen 6,3 16,4 0,03 11,3

103 Epinfo 103 Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korcsoport szerint, férfiak körében Magyarország, 2014 STD 7. sz. táblázat Korcsoport Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale Acut urogenitalis chlamydiasis < Összesen

104 104 Epinfo STD 8. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korspecifikus morbiditása lakosra, férfiak körében Magyarország, 2014 Korcsoport Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale Acut urogenitalis chlamydiasis < ,4 1,6-0, ,3 32,5-13, ,4 78,8-66, ,1 76,8 0,6 70, ,5 66,5-44, ,1 36,9-21, ,8 31,8 0,3 15, ,1 21,0-10,5 50 4,4 5,7-2,3 Összesen 9,3 26,6 0,06 17,9

105 Epinfo 105 STD 9. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korcsoport szerint, nők körében Magyarország, 2014 Korcsoport Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale Acut urogenitalis chlamydiasis < Összesen

106 106 Epinfo STD 10. sz. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek korspecifikus morbiditása lakosra, nők körében Magyarország, 2014 Korcsoport Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum, ulcus molle, granuloma inguinale Acut urogenitalis chlamydiasis < 2 1, ,5 0, , , ,9 23,4-16, ,7 31,4-29, ,7 22,9-15, ,7 9,8-10, ,8 8,8-5, ,5 7,0-5, ,5 7,0-1,5 50 1,1 1,1-0,9 Összesen 3,6 7,1 0,0 5,4

107 Epinfo 107 STD 11. sz. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek területenként Magyarország, 2014 Terület Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum Acut urogenitalis chlamydiasis Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z Csongrád Fejér Győr-M.-S Hajdú-Bihar Heves Jász-N.-Sz Komárom-E Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B Tolna Vas Veszprém Zala Vidék Budapest Összesen

108 108 Epinfo Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző betegségek területenként lakosra Magyarország, 2014 STD 12. sz. táblázat Terület Syphilis Gonorrhoea Lymphogranuloma venereum Acut urogenitalis chlamydiasis Baranya 2,1 8,6-5,3 Bács-Kiskun 7,0 9,7-14,1 Békés 3,1 2,8-0,6 Borsod-A.-Z. 4,0 13,8-14,5 Csongrád 2,9 5,9-9,3 Fejér 2,1 3,8-1,7 Győr-M.-S. 1,3 5,1-4,2 Hajdú-Bihar 1,7 10,9-15,2 Heves 1,3 6,6-8,6 Jász-N.-Sz. 4,2 3,7-4,7 Komárom-E. 3,0 6,0-6,3 Nógrád 1,0 3,0-7,1 Pest 2,0 6,5-5,2 Somogy 2,9 11,4-15,8 Szabolcs-Sz.-B. 2,1 16,7-9,3 Tolna 1,3 3,1-3,9 Vas 2,4 5,1-3,9 Veszprém 2,0 4,0-12,0 Zala 9,7 3,6-3,6 Vidék 2,9 7,6-8,0 Budapest 22,1 57,4 0,2 26,9 Összesen 6,3 16,4 0,03 11,3

109 Epinfo 109 Bejelentett syphilis megbetegedések kórformák szerint, Magyarország, STD 13. sz. táblázat Kórforma Syphilis connatalis korai (<2 év) késői (>2 év ) Syphilis I. recens symptomatica Syphilis II. recens symptomatica Syphilis latens recens Syphilis cardiovascularis Neurosyphilis Egyéb késői syphilis Syphilis latens tarda Egyéb syphilises megbetegedések Összesen

110 110 Epinfo Bejelentett gonorrhoea fertőzések nemek szerint, Magyarország, 2014 STD 14. sz. táblázat Kórforma Férfi Nő Együtt Urogenitalis gonorrhoea A torok gonorrhoeas fertőzése A végbél gonorrhoeas fertőzése Gonorrhoeas fertőzés k.m.n Összesen STD 15. sz. táblázat Bejelentett gonorrhoea fertőzések lakosra, nemek szerint, Magyarország, 2014 Kórforma Férfi Nő Együtt Urogenitalis gonorrhoea 23,5 5,8 14,2 A torok gonorrhoeas fertőzése 1,9 0,7 0,8 A végbél gonorrhoeas fertőzése 1,1 0,2 0,6 Gonorrhoeas fertőzés k.m.n. 1,0 0,4 0,7 Összesen 26,6 7,1 16,4

111 Epinfo 111 IV. VÉDŐOLTÁSOK VÉDŐOLTÁSOK TELJESÍTÉSE, 2014 Életkorhoz kötött kötelező védőoltások Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése lényegesen nem tért el az előző évekétől. A Budapest Fővárosi és a megyei kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervétől kapott jelentések szerint a folyamatos és kampányoltás keretében végzendő valamennyi oltást az oltandók több mint 99%-a megkapta. (V. 1. sz. táblázat) A évre vonatkozó Védőoltási Módszertani Levélben előírt jelentendő korcsoportok átoltottsága a folyamatos oltások tekintetében a fővárosban és 19 megyében meghaladta a 99%-ot. A 2014-ben végzett kampányoltások teljesítése összességében az előző évinél kedvezőbben alakult. Három olyan terület volt, ahol az oltandók kevesebb mint 99%-a részesült védőoltásban a kampányoltások során (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a dtap, valamint a fővárosban és Pest megyében Hepatitis B II.). (V. 2/a-b. sz. táblázat) A folyamatos oltások átoltási üteme a júniusi adatok alapján Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legkedvezőbb, ahol az esedékesség utáni két hónap múlva minden oltás tekintetében elérték a 98% feletti átoltottságot. Kedvezően alakult az átoltás üteme Nógrád és Veszprém megyében is, ahol egy oltásfajta kivételével valamennyi oltás esetében igen jó volt az átoltási ütem.

112 112 Epinfo V. 1. sz. táblázat Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítési aránya*, Védőoltások teljesítési aránya (%) Oltás megnevezése évben BCG 99,8 99,9 DTPa +IPV +Hib (2 hó) 99,9 99,9 DTPa +IPV +Hib (3 hó) 99,9 99,9 DTPa +IPV +Hib (4 hó) 99,8 99,9 MMR (15 hó) 99,9 99,8 DTPa +IPV +Hib (18 hó) 99,6 99,6 DTPa+IPV (6 éves) 99,7 99,7 dtap 99,5 99,5 MMR újraoltás 99,3 99,4 Hepatitis B I 1 99,4 3 99,5 Hepatitis B II 2 99,1 1 99,3 BCG = Bacillus Calmette-Guérin / tuberkulózis elleni oltóanyag DTPa= diftéria tetanusz és acelluláris pertussis Hib = b típusú Haemophilus influenzae IPV = inaktivált poliovírus vakcina MMR = morbilli-mumpsz-rubeola dtap = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis emlékeztető oltás *Beszámolás a évi Védőoltási Módszertani Levélben meghatározott szempontok szerint 1 a 2012/2013. iskolai tanévben oltott személyekre vonatkozó adatok 2 a 2011/2012. iskolai tanévben oltott személyekre vonatkozó adatok 3 a 2013/2014. iskolai tanévben oltott személyekre vonatkozó adatok Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a négyhónapos korban esedékes DTPa+Hib+IPV védőoltás átoltási üteme lassú volt: öt vagy annál több hónap volt szükséges a 98% feletti átoltottság eléréséhez. Lassú volt az átoltás üteme Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Pest, Vas és Zala megyében a 18 hónapos korban esedékes DTPa+Hib+IPV védőoltásnál, és három területen (Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye) a 6 éves korban esedékes DTPa+IPV védőoltásnál. A folyamatos oltások átoltási üteme Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legkedvezőtlenebb. A 2013 júniusában tapasztalthoz képest Békés, Pest és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében több oltásfajtát tekintve gyorsult, míg Vas és Zala megyében lassult az átoltás üteme.

113 Epinfo 113 V. 2.a táblázat

114 114 Epinfo V. 2.b táblázat

115 Epinfo 115 Terület BCG Az életkorhoz kötött oltások üteme területenként a júniusi adatok alapján DTPa+H ib+ IPV DTPa+H ib+ IPV DTPa+H ib+ipv MMR V. 3. sz. táblázat DTPa+Hi b+ipv (2 hó) (3 hó) (4 hó) (15 hó) (18 hó) Budapest igen jó igen jó igen jó közepes közepes közepes DTPa+ IPV (6 év) nagyon elhúzódó Baranya igen jó igen jó igen jó jó jó jó jó Bács-Kiskun igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó Békés igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó közepes jó Borsod-A.-Z. igen jó igen jó elhúzódó elhúzódó közepes nagyon elhúzódó elhúzódó Csongrád igen jó igen jó igen jó jó igen jó jó közepes Fejér igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó jó jó Győr-M.-S. igen jó igen jó igen jó jó jó közepes jó Hajdú-Bihar igen jó igen jó igen jó közepes jó elhúzódó jó Heves igen jó igen jó igen jó jó jó jó közepes Jász-N.-Sz. igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó Komárom-E. igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó jó jó Nógrád igen jó igen jó igen jó igen jó jó igen jó igen jó Pest igen jó igen jó jó közepes jó elhúzódó elhúzódó Somogy igen jó igen jó igen jó jó igen jó jó jó Szabolcs-Sz.-B. igen jó igen jó jó nagyon elhúzódó közepes közepes közepes Tolna igen jó igen jó igen jó közepes jó igen jó igen jó Vas igen jó igen jó igen jó jó jó elhúzódó közepes Veszprém igen jó igen jó igen jó jó igen jó igen jó igen jó Zala igen jó igen jó jó közepes jó elhúzódó közepes A 98%-os átoltottság elérése az esedékesség utáni 2. hónapban = igen jó 3. hónapban = jó 4. hónapban = közepes 5. hónapban = elhúzódó 6. hónapban vagy több = nagyon elhúzódó

116 116 Epinfo Megbetegedési veszély elhárítása érdekében végzett kötelező védőoltások A kórokozó-hordozók környezetében összesen 21 személy részesült hastífusz elleni védőoltásban Hajdú-Bihar megyében. Lyssa-fertőzésre gyanús sérülés miatt főnél kezdték meg a veszettség elleni védőoltási sorozatot. A hepatitis A posztexpozíciós profilaxisához aktív immunizálás céljából fő kapott első, míg fő emlékeztető hepatitis A elleni oltást. Az első oltásban részesített személyek száma kevesebb volt, mint 2013-ban ( fő). A gamma-globulin védelemben részesített személyek száma hasonló volt, mint előző évben: 2014-ben összesen fő passzív immunizálása történt meg az előző évi fővel szemben. A HBsAg-pozitív anyák újszülöttjei HBV-fertőződésének megelőzése céljából 163 újszülött részesült aktív-passzív immunizálásban. Hepatitis B megbetegedés megelőzése céljából a dializált betegek oltásához adag, a hemofíliás betegek oltásához 15 adag, az akut beteg, vagy krónikus HBV-hordozó személy környezetében élők oltásához 585 adag vakcinát használtak fel. A várandósság alatt nem vizsgált anyák újszülöttjeinek oltásaihoz kevesebb oltóanyagra (1 754 adag) volt szükség, mint az előző évben (1 909 adag). Megbetegedési veszély elhárítása céljából térítésmentesen végzett önkéntes oltások Pneumococus elleni védőoltások A megyei és járási kormányhivatalok népegészségügyi munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérték a pneumococcus védőoltások végrehajtását és az átoltottság alakulását. A december havi oltási jelentés alapján megállapítható, hogy a január 1. és december 31. között született nyilvántartott oltandó 95,6%-a kapta meg a pneumococcus elleni alapimmunizálás első (PCV1), míg 94,7%-a a második részletét (PCV2). (V. 4. sz. táblázat)

117 Epinfo 117 V. 4. sz. táblázat A január és december között születettek pneumococcus elleni alapimmunizálásának teljesítése terület szerint, Magyarország, 2014 Terület Oltandók száma Oltottak száma PCV1 % Oltottak száma PCV2 Budapest , ,6 Baranya , ,7 Bács-Kiskun , ,4 Békés , ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,0 Csongrád , ,1 Fejér , ,4 Győr-Moson-Sopron , ,1 Hajdú-Bihar , ,4 Heves , ,9 Jász-Nagykun-Szolnok , ,7 Komárom-Esztergom , ,8 Nógrád , ,9 Pest , ,4 Somogy , ,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,3 Tolna , ,5 Vas , ,8 Veszprém , ,1 Zala , ,7 Összesen , ,7 A jelzett korosztályban az átoltottság Vas és Zala megyében volt a legmagasabb, mind a PCV1 (98,1% és 98,0%), mind a PCV2 (97,8% és 97,7%) oltásokat tekintve, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legalacsonyabb (PCV1-92,9%; PCV2-92,0%). (24. sz. ábra) %

118 118 Epinfo 24. sz. ábra A évben születettek önkéntes PCV1 és PCV2 oltásának teljesítése területenként, ,0 98,0 97,0 96,0 95,0 94,0 93,0 92,0 91,0 90,0 PCV1 (2014) PCV2 (2014) A január 1. és december 31. között születettek 15 hónapos korban esedékes pneumococcus elleni oltásának (PCV emlékeztető) országos teljesítési aránya 93,2% volt. Ezen korosztályban az átoltottság aránya Csongrád (97,3%) és Békés megyében (97,2%) volt a legmagasabb. A PCV emlékeztető oltás teljesítése alig haladta meg a 90%-ot a fővárosban (90,6%) és Pest megyében (90,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig az oltandók kevesebb mint 90%-a kapott pneumococcus elleni emlékeztető oltást (89,6%). (V. 5. sz. táblázat)

119 Epinfo 119 V. 5. sz. táblázat A január-december között születettek pneumococcus elleni emlékeztető oltásának teljesítése* terület szerint, Magyarország, 2014 Terület Oltandók száma Oltottak száma % Budapest ,6 Baranya ,0 Bács-Kiskun ,5 Békés ,2 Borsod-A.-Z ,6 Csongrád ,3 Fejér ,4 Győr-M.-S ,2 Hajdú-Bihar ,0 Heves ,1 Jász-Nagykun-Sz ,9 Komárom-E ,3 Nógrád ,8 Pest ,2 Somogy ,5 Szabolcs-Sz.-B ,1 Tolna ,7 Vas ,7 Veszprém ,1 Zala ,9 Ország összesen ,2 *A december havi oltási jelentésben közölt adat. Méhnyakrák elleni védőoltások A hazai méhnyakrák-megelőzési program részeként a 2014/2015-ös tanévben került bevezetésre a humán papillomavírus (HPV) elleni önkéntes, térítésmentes védőoltás az általános iskolát végző 7. osztályos leányok számára. Az iskolai kampányoltás keretében szervezett, két oltásból álló oltási sorozat első részletének beadása 2014 októberében volt esedékes. A védőoltás beadását a szülő/gondviselő egy írásos nyilatkozat kitöltésével kérhette. Az iskola-egészségügyi szolgálatoknál dolgozó védőnők által az Országos Szakmai Információs Rendszer (OSZIR) Védőoltási és oltóanyag-logisztikai alrendszerében rögzített kampányoltás-elszámoló

120 120 Epinfo jelentések alapján megállapítható, hogy az ország iskolájában a védőoltásra jogosult leánytanuló közül számára a szülő kérte a védőoltás beadását és közülük leány kapta meg a védőoltási sorozat első, míg a második részletét. (V. 6. sz. táblázat) Jelentés a 2014/2015. évi HPV kampányoltás teljesítéséről V. 6. sz. táblázat Terület HPV védőoltásra jogosult leány tanulók száma Védőoltást igénylők A védőoltást igénylők közül beoltott leányok HPV1 HPV2* száma % száma % száma % Budapest , , ,3 Baranya , , ,7 Bács-K , , ,9 Békés , , ,4 Borsod-A.-Z , , ,4 Csongrád , , ,7 Fejér , , ,8 Győr-M.-S , , ,7 Hajdú-B , , ,0 Heves , , ,4 Jász-N.-Sz , , ,1 Komárom-E , , ,8 Nógrád , , ,6 Pest , , ,0 Somogy , , ,7 Szabolcs-Sz.-B , , ,1 Tolna , , ,8 Vas , , ,9 Veszprém , , ,7 Zala , , ,2 Összesen , , ,0

121 Epinfo 121 Influenza elleni védőoltások A 2014/2015. évi szezonra rendelkezésre álló adag Fluval AB oltóanyagból személy (három éven felüli) részesült influenza elleni védőoltásban (59,6%). Az oltások 70%-át a 60 éven felüliek (beleértve az ezen korcsoportba tartozó krónikus betegeket is), 30%-át a 60 évesnél fiatalabbak körében végezték. A 2014/2015. évi szezonban egészségügyi dolgozót oltottak influenza ellen, hasonlóan az előző szezonban oltottak számához ( fő). A szociális intézményben foglalkoztatott, influenza elleni védőoltásban részesített személyek száma fő volt az előző évi fővel szemben. (V. 7. sz. táblázat) A jelentések alapján az országban a 60 évesnél idősebbek 22,6%-a részesült térítésmentes oltóanyag felhasználásával influenza elleni védőoltásban, amely lényegesen alacsonyabb, mint a 2013-ban tapasztalt átoltottság értéke (29,0%).

122 122 Epinfo V. 7. sz. táblázat Kimutatás a 2014/2015. évi térítésmentes FLUVAL AB influenza elleni oltóanyag felhasználásáról és az elvégzett védőoltásokról Az oltóanyag felhasználása az oltási indikációk szerint: Oltott csoport* Krónikus légzőszervi betegségben szenvedők (beleértve az asztmát is) 60 éven felüli Oltott személyek száma 60 éves vagy annál fiatalabb Összesen Szív-, érrendszeri betegségben szenvedők Krónikus vesebetegségben szenvedők Diabetes-ben szenvedők Egyéb anyagcsere-betegségben szenvedők Betegség vagy orvosi kezelés miatt csökkent immunitású személyek (kivéve malignus daganat) Krónikus májbetegek Tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, egészségügyi intézményekben ápolt személyek 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül Egészségügyi dolgozók Szociális intézmények dolgozói Várandós nők, gyermekvállalást tervező nők Egyéb személyek Összesen *A több szervrendszert érintő krónikus betegségben szenvedőket csak egy betegségnél (legsúlyosabb) kell figyelembe venni. A rendelkezésre álló Fluval AB oltóanyag felhasználásának aránya három megyében haladta meg a 70%-ot, tíz területen 60,0-69,9% közötti és hat megyében 50,0-59,9% közötti volt. Egy területen az oltóanyag kevesebb mint fele fogyott el. (25. sz. ábra)

123 Epinfo 123 A Fluval AB oltóanyag felhasználása területenként, sz. ábra 2014-ben adag Vaxigrip Junior vakcina állt rendelkezésre a 3 éven aluli kockázati csoportba tartozó gyermekek térítésmentes influenza elleni védőoltásához, ebből adag oltóanyagot használtak fel csecsemő és kisgyermek influenza elleni védőoltása történt meg. Közülük fő először részesült influenza elleni védőoltásban, ezért két oltást kapott, míg kisgyermek egy oltásban részesült. (V. 8. sz.táblázat) Ennek megfelelően a gyermekek részére biztosított vakcina 71,7%-a fogyott el. Négy megyében a központilag biztosított oltóanyag több mint 90%-át, míg három megyében az oltóanyag felét sem használták fel. (26. sz. ábra)

124 124 Epinfo V. 8. sz. táblázat Kimutatás a gyermek számára készült, térítésmentes, influenza elleni oltóanyag (Vaxigrip Junior) 2014/2015. évi felhasználásáról és az elvégzett védőoltásokról Oltott csoportok* 1 oltást kapott 2 oltást kapott Összesen Krónikus szív-, légzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekek Veleszületett vagy másodlagos immundeficienciában szenvedő gyermekek Vesebeteg gyermekek Anaemiában, hemoglobinopathiában szenvedő gyermekek Hosszantartó acetilszalicilsavterápiában részesülő gyermekek Egyéb krónikus betegségben szenvedő gyerekek (diabetes egyéb, anyagcsere - betegségek) Egészségügyi intézményben tartósan ápolt gyermekek, csecsemő- és gyermekotthonok lakói Összesen *A több szervrendszert érintő krónikus betegségben szenvedőket csak egy betegségnél (legsúlyosabb) kell figyelembe venni. 26. sz. ábra Vaxigrip Junior oltóanyag felhasználása területenként, 2014