Adóelkerülés Kutatási összefoglaló november

Adóelkerülés 2016 Kutatási összefoglaló 2016. november

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Módszertani tudnivalók... 5 Részletes eredmények... 6 A közügyek és a gazdasági/pénzügyi hírek iránti érdeklődés... 6 SZJA 1%... 8 Vélemények az adóelkerülésről... 10 Adóelkerülés ügyek, ismeretek... 19 Adóelkerülők és felelősök... 21 Igazságos adózás... 36 A pártorientációk hatása... 43 További információ, kapcsolat:... 44 Kutatás, elemzés... 44 2

Vezetői összefoglaló A kutatás célja Módszertan A közügyek és a gazdasági hírek iránti érdeklődés SZJA 1% Vélemények az adóelkerülésről Adóelkerülésügyek, ismeretek Adóelkerülők és felelősök A kutatással arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a magyar közvélemény miként viszonyul az adóelkerüléshez. Milyen véleménystruktúrák alakultak ki a jelenséggel kapcsolatban és miként befolyásolják a véleményeket a társadalmi-demográfia tényezők. A kutatási kérdésekre telefonos kérdőíves adatfelvétel segítségével válaszoltunk. A kutatást 2016. novemberében a Publicus Intézet végezte. Az 1000 fős minta korcsoportok, nemek és iskolai végzettség mentén jól reprezentálja az ország felnőtt lakosságát. A teljes mintában az alapeloszlások maximális mintavételi hibája ±3,1 százalék. A kutatási összefoglaló csak a szignifikáns eltéréseket mutató különbségeket és összefüggéseket említi meg. A megkérdezettek 77 százaléka érdeklődik valamennyire a közügyek iránt, a pénzügyi/gazdasági híre pedig 70 százalékukat érdeklik valamennyire. Azt találtuk, hogy az érdeklődésre erősen hat a válaszadók életkora és iskolai végzettsége. Az iskolázottságnak csak főhatása van: minél magasabban iskolázott valaki annál nagyobb valószínűséggel érdeklődő. Életkor szerint nézve viszont árnyaltabb a kép: a 18-44 éveseket sokkal kevésbé érdeklik a gazdasági/pénzügyi hírek, mint a közügyek, míg a 45 évnél idősebbek körében a gazdasági hírek iránti érdeklődés gyakorlatilag egybeesik az általános érdeklődéssel. Az összes megkérdezett 52 százaléka főállásban vagy részidőben aktív kereső, ám csak 46 százalékuk fizetett 2016-ban személyi jövedelemadót. E 46% 63 százaléka mondta azt, hogy rendelkezett személyi jövedelemadója 1%-ról. A válaszoknak lehet hinni, hiszen a NAV hivatalos kimutatása szerint 2016-ban 3,5 millió adóbevallásban rendelkeztek az adózók legalább 100 forint szja-ról összesen 26 ezer civil szervezet javára. A megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor nem fizeti ki az összes adóterhét. A véleménymegoszlásra csak a válaszadók iskolázottsága hat jelentősen. A nagy többség egyetért azzal, hogy a nagyvállalatoknak ott kéne adózniuk ahol megtermelik a profitjukat, és azzal is, hogy az országoknak össze kellene hangolniuk az adózásra vonatkozó jogszabályaikat. Annál az állításnál viszont negatív a válaszok mérlege, hogy jó lenne megnézni bárkiről: mennyi adót fizet. Az adóelkerülési ügyek általában bonyolultak, így nem meglepő, hogy a konkrét esetek alig jutnak át a közvélemény ingerküszöbén. Mindössze a megkérdezettek tizede tudott legalább egy súlyos adóelkerülési ügyet említeni. Adóparadicsomokat viszont a megkérdezettek 23 százaléka említett. A legismertebb adóparadicsomnak Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyultak. A közvélemény a politikusokat érzi elsődlegesen adóelkerülőnek, de viszonylag sokan választották a listáról, a multikat és a gazdasági háttérembereket is. 3

Igazságos adózás Előbbieket elsősorban a kormánypárt(ok) támogatói, utóbbiakat a diplomások. A megkérdezettek elsődlegesen úgy vélik, hogy az adóelkerülőknek azért van lehetőségük az adóelkerülésre, mert senki sem kéri számon rajtuk, illetve megengedhetik maguknak (kellően gazdagok). A közvélemény úgy érzi, hogy az állam (a kormány és az adóhatóság) tehet(ne) a legtöbbet az adóelkerülés ellen. A nyilvánosság szerepét másodlagosnak a külföldi intézmények szerepét pedig harmadlagosnak érzi a legtöbb válaszadó. A válaszok átlagait nézve a közvélemény 100 forintból 14 forint elvonását érezné igazságosnak a saját jövedelmekből, 17 forintét a kkv szektortól és 21 forintét a multiktól. A hazai kkv szektor fejlődését a megkérdezettek 52 százaléka támogatná adókedvezménnyel, a multiknak viszont csak 4% adna adókedvezményt a kormány helyében. A nők inkább a szegényeknek és a nagycsaládosoknak adnának adókedvezményt, a férfiak pedig inkább a hazai kkv szektornak. Az utóbbi gondolat azonban a diplomások körében a legnépszerűbb. Figyelemreméltó, hogy egyedül az adókedvezményekre vonatkozó kérdésnél találtunk szignifikáns eltérést a válaszadók lakóhelye szerint: a budapestiek körében kiugróan népszerű gondolat a szegények adókedvezménnyel támogatása. Elsősorban a hazai kkv szektor rovására. Az adókedvezményekről vallott véleményekre természetesen hat a válaszadók párorientációja is, bár nem igazán nagyok ezek az eltérések. A kormánypártiak a nagycsaládosokat támogatnák az átlagosnál nagyobb valószínűséggel, az ellenzéki pártok hívei pedig a szegényeket. 4

Módszertani tudnivalók A telefonos kérdőíves adatfelvételre 2016. novemberében került sor. A válaszadók a kérdésekre telefonon keresztül, közvetlenül a kérdezőbiztosoknak válaszoltak. A mintába 1000 megkérdezett válaszai kerültek be, 81 százalékukat mobiltelefonon, 19 százalékukat pedig vezetékes telefonon keresztül sikerült elérni. A minta nem, életkor és iskolázottság szerint jól, település típusok és régiók szerint pedig kielégítően jól reprezentálja a felnőtt magyarországi lakosságot. Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy a minta kielégítően pontosan reprezentálja a tejes 18 évnél idősebb magyar lakosságot. A teljes mintában a maximális becslési bizonytalanság ±3,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy az elméleti 50/50 százalékos populáció béli eloszlás esetén 5 százaléknál kisebb a valószínűsége annak, hogy a becslés 3 százaléknál jobban eltér az 50 százaléktól. Más (valós) populáció béli eloszlások esetében (pl. 80/20%) a becslési bizonytalanság természetesen kisebb ±3,1 százaléknál. A szemléletesség és a mélyebb elemzések megkönnyítése érdekében számos választ mérleg-indexre, illetve 100 fokú skálára vetítettünk. Ezek az egyszerű lineáris transzformációk nem befolyásolják a hipotézisvizsgálatok eredményeit. Jelen kutatási összefoglaló csak azokat a különbségeket és összefüggéseket mutatja be, amelyek matematikai-statisztikai értelemben szignifikánsak és társadalomtudományi szempontból relevánsak. 5

Részletes eredmények A közügyek és a gazdasági/pénzügyi hírek iránti érdeklődés A megkérdezettek 77 százaléka érdeklődik valamennyire a közügyek iránt, a pénzügyi/gazdasági hírek pedig 70 százalékukat érdeklik valamennyire. Ha az 1. ábrán bemutatott adatokat mérleg-indexre vetítjük (nagyon érdekli=+100 pont, egyáltalán nem érdekli=-100 pont), akkor a közügyek iránti érdeklődés átlaga +36 pontnak, a gazdasági/pénzügyi hírek iránti érdeklődés mérlege pedig +27 pontnak adódik. A különbség szignifikáns. 1. ábra A két érdeklődés mutató természetesen szorosan korrelál egymással: r=0,56 (p=0,000). Ez azt jelenti, hogy mindkét mutatót egy általános érdeklődés attitűd alakítja a leginkább, és ezt az általános attitűdöt megbízhatóan méri a két változó átlaga, mely képzett változó átlaga +31 pontnak adódott. 6

Az általános érdeklődés attitűd-mutató eloszlását nézve azt találtuk, hogy a 18 évnél idősebb magyarok harmada határozottan érdeklődő (érték +75 pont), 17 százalékuk viszont határozottan nem érdeklődő (érték -75 pont). Továbbá azt találtuk, hogy az érdeklődésre erősen hat a válaszadók életkora) és iskolai végzettsége (2. és 3. ábra). De ennél többet is mondhatunk. Az iskolázottságnak csak főhatása van: minél magasabban iskolázott valaki annál nagyobb valószínűséggel érdeklődő. Életkor szerint nézve viszont árnyaltabb a kép: a 18-44 éveseket sokkal kevésbé érdeklik a gazdasági/pénzügyi hírek, mint a közügyek, míg a 45 évnél idősebbek körében a gazdasági/pénzügyi hírek iránti érdeklődés gyakorlatilag egybeesik a közügyek iránti érdeklődéssel. 2. ábra 7

3. ábra SZJA 1% Az összes megkérdezett 52 százaléka főállásban vagy részidőben aktív kereső, ám csak 46 százalékuk (456/1000 fő) fizetett személyi jövedelemadót. E 46% 63 százaléka mondta azt, hogy rendelkezett személyi jövedelemadója 1%-ról. Ez a kérdés azért volt lényeges, mert az 1 százalékokról való rendelkezés egyfajta adótudatosságot is jelez. A válaszoknak lehet hinni, hiszen a NAV hivatalos kimutatása szerint 2016-ban 3,5 millió adóbevallásban rendelkeztek az adózók legalább 100 forint szja-ról összesen 26 ezer civil szervezet javára. Minél magasabb egy jogosult iskolai végzettsége, annál nagyobb valószínűséggel rendelkezett az SZJA 1%-ról. Az összefüggés hátterében elsősorban az húzódik meg, hogy azon jogosultak körében, akik rendelkeztek az SZJA 1%-ról lényegesen magasabb az érdeklődés mutatók átlaga, mint azok körében, akik nem, rendelkeztek. Márpedig a magasabb iskolai végzettség együtt jár a fokozott közéleti és gazdasági érdeklődéssel (4. és 5. ábra). 8

4. ábra 5. ábra 9

Vélemények az adóelkerülésről A megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor nem fizeti ki az összes adóterhét, és csak a negyedük véli úgy, hogy az adóelkerülők többsége legális jogi furfangokkal él. A véleménymegoszlásra csak a válaszadók iskolázottsága hat jelentősen, ám még a diplomások körében is nagyon magas azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. Utóbbiak nagyon is magas aránya azt is sejteti, hogy a legtöbben érzések és nem tudás alapján válaszoltak. Ami persze érthető, hiszen ez is egy olyan kérdés, amiről nem igazán folyt nyilvános diskurzus az utóbbi években (6. ábra) 6. ábra Az adózással, illetve az adóelkerüléssel kapcsolatos vélemények finomabb feltárása érdekében arra kértük a megkérdezetteket, hogy nyilvánítsanak véleményt 15 állításról. Az állítások olyan véleményeket tartalmaznak, amelyek valamilyen formában teret kaptak a közbeszédben, de nem feltétlenül abban a megfogalmazásban, ahogyan az a kérdőíven szerepelt. A szemléletesség érdekében a válaszokat mérlegindexre vetítettük: teljesen egyet ért=+100 pont, inkább igen=+50 pont, inkább nem=-50 pont, egyáltalán nem ért egyet=-100 pont. 10

Mennyire éret Ön egyet a következő állításokkal? (teljesen=+100 pont, inkább igen=+50 pont, inkább nem=-50 pont, egyáltalán nem=-100 pont) A nagyvállalatoknak abban az országban kellene adót fizetniük, amelyikben megtermelték a profitjukat. Az országoknak sokkal jobban össze kéne hangolniuk a jogszabályaikat, hogy kevesebb lehetőség legyen az adóelkerülésre. Az állam adó- és járulékbefizetésekből származó pénzekkel gazdálkodik, tehát az állam végső soron az én pénzemet is költi. Tudnunk kellene, hogy kik, milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött, mert így hatékonyabban fel lehetne lépni az adóelkerülés ellen is. A multinacionális nagyvállalatoknak jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kisvállalkozásoknak. Az országoknak és a nemzetközi szervezeteknek el kéne érniük, hogy megszűnjenek az adóparadicsomok. Erkölcstelen az, hogy egyesek külföldi offshore cégek mögé bújtatnak nagy vagyonokat, és nem adóznak utána. Az adóelkerülők mindenkitől lopnak, ezért az adóelkerülést szigorúbban kéne büntetni, mint a közönséges lopást. Az állam jól teszi, ha adókedvezményeket ad a munkahelyteremtő vállalkozásoknak, függetlenül attól, hogy hazai vagy multinacionális vállalkozásokról van-e szó. Az ország számára nem az a legfontosabb, hogy egy nagyvállalat mennyi adót fizet, hanem az, hogy mennyi munkahelyeket teremt. Az adó és járulékfizetés költség, így elfogadható, ha egy magánszemély vagy egy vállalkozás igyekszik legális eszközökkel minimalizálni ezeket a kiadásait. Attól, hogy az adóelkerülés gyakran legális, még tisztességtelen. Az adóbefizetés mértéke érzékeny személyes adat és/vagy üzleti titok, ezért az államnak sokkal jobban kéne őriznie az adótitkokat, mint jelenleg teszi. Azokat, akik segítenek feltárni a nagy cégek adóelkerülését, akkor sem lenne szabad megbüntetni, ha eközben esetleg megsértenek valamilyen szabályt. Jó lenne, ha meg tudnám nézni bárkiről, hogy mennyi adót fizet. mérleg 83 pont 80 pont 72 pont 72 pont 70 pont 67 pont 63 pont 60 pont 54 pont 47 pont 38 pont 16 pont 15 pont 1 pont -11 pont Először is azt láthatjuk, hogy csak egy állításnál billent elutasítás irányba a válaszok mérlege. Másrészt a válaszmegoszlásokra erősen hat a válaszadók iskolázottsága és életkora, néhány esetben pedig a neme is. Miközben a válaszadók pártorientációja és szubjektív anyagi helyzete alig vagy egyáltalán nem hat a véleményekre. Ráadásul egyszerre nézve a 15 választ nem találtunk jellegzetes válaszmintázatokat, statisztikai nyelven: a válaszok nem rendeződnek reliábilis faktorokba. Mindez együtt azt jelenti, hogy ennél a kérdésblokknál is alapvetően érzések, nem pedig közéleti diskurzusok nyomán kialakuló véleményszerkezetek, illetve tudomások alakították az egyedi válaszokat, így ezek meglehetősen esetlegesek. Ezzel együtt érdemes áttekinteni a társadalmi-demográfiai változók mentén talált szignifikáns különbségeket (7. 21. ábrák) 11

7. ábra 8. ábra 12

21. ábra Érzés alapú, esetleges válaszokra utal az a tény is, hogy alig találtunk szignifikáns korrelációkat az érdeklődés mutatók és az egyes állítások elfogadása/elutasítása között. De azért a közélet iránt fokozottan érdeklődők az átlagosnál valamivel hajlamosabbak egyetérteni azzal, hogy jó lenne mindenkiről megnézni, hogy mennyi adót fizet (r=0,12 p<0,001), illetve azzal hogy: az országoknak jobban össze kellene hangolniuk az adójogszabályaikat (r=0,12 p<0,001). Adóelkerülés ügyek, ismeretek A korrupcióról sok szó esik a közéleti diskurzusokban. Az adóelkerülési ügyek azonban általában bonyolultak, ezért konkrét ügyekről ritkán esik szó, így nem meglepő, hogy konkrét esetek alig jutottak át a közvélemény ingerküszöbén. Mindössze a megkérdezettek tizede tudott (vagy akart) súlyos adóelkerülési ügyeket említeni, több eset is pedig csak 2 százalékuk említett. A kevés tájékozott válaszadó körében Andy Vajna és Rogán Antal neve, illetve az offshore kifejezés jutott eszébe a legtöbb embernek. Továbbá az, hogy a munkaadók nem jelentik be a dolgozókat (22. ábra). Adóparadicsomokat a megkérdezettek 23 százaléka említett. Többet is 7 százalékuk. A legismertebb adóparadicsomnak Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyult (23. ábra). 19

Adóelkerülők és felelősök A megkérdezettek 7 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy kik a legnagyobb adóelkerülők, 34 százalékuk pedig csak 1 szereplőt választott ki a 6 elemű listáról. Maximum kettőt lehetett volna, és ezzel a lehetőséggel a megkérdezettek 58 százaléka élt. 24. ábra A kormánypárt(ok) támogatói kisebb valószínűséggel (60%) választották a politikusokat, mint valamelyik ellenzéki párt hívei, illetve a bizonytalanok (azaz azok, akik nem tudtak vagy nem akartak pártnévvel válaszolni a pártpreferenciájukat firtató kérdésre). A politikusok választásának aránya a Jobbik táborában a legmagasabb (81%). Ugyanakkor a multik választása a kormánypárt(ok) táborában a leggyakoribb (47%) (25. ábra). A gazdasági háttéremberek választási gyakoriságára némileg meglepő módon nem hat a pártorientáció. Az iskolai végzettség viszont nagyon erősen hat (26. ábra). Ez azt jelenti, hogy a manapság valójában csak Fidesz kontextusban emlegetett gazdasági háttéremberek kifejezés igazán csak az érdeklődő közönség egy részének a fejében ragadt meg. Ez lehet az oka annak, hogy a háttéremberek adóelkerüléssel gyanúsítása nem vált pártválasztást alakító tényezővé (27. ábra). 21

27. ábra A következő kérdésblokkal azt firtattuk, hogy milyen tényezők teremtik meg a lehetőséget az adóelkerülésre. A közvélemény három okot érez elsődleges fontosságúnak és négy okot másodlagosan fontosnak (28. ábra). A senki nem kéri számon ok tulajdonítása lényegesen gyakoribb a 45+ évesek, mint a fiatalabbak körében (29. ábra), és a törvények megengedik ok tulajdonítás is jellemzőbb az idősebbekre, mint a fiatalabbakra (30. ábra). Hasonlóan a nem működik jól az adóhatóság okhoz (31. ábra). A megvédik őket a politikusok ok tulajdonítás pedig különösen jellemző a 45-59 éves korcsoportra (32. ábra). A megengedhetik maguknak (kellően gazdagok) ok választására az életkoron túl a válaszadók iskolai végzettsége is hat. Ez az ok tulajdonítás különösen népszerű a szakképzettek körében, míg a diplomások az átlagosnál kisebb jelentőséget tulajdonítanak ennek az oknak (33. ábra). Akárcsak annak az oknak, hogy a sajtó nem képes feltárni ezeket az ügyeket (34. ábra). Végül a közvélemény nem figyel oda ok tulajdonítás kiugróan népszerű a szakképzetlenek körében, és népszerűbb vidéken, mint a fővárosban (35. ábra). 23

A hét válasz együtt járásait faktoranalízissel 1 vizsgálva azt találtuk, hogy ezeket alapvetően két attitűd alakítja: 1. a politikának tulajdonított felelősség, és 2. a nyilvánosság hiányának tulajdonított felelősség. Az adóhatóságról és a számonkérés hiányáról szóló állítások egyik attitűdhöz sem illeszkednek 2. A felelősség faktorai Politika (faktorsúlyok) Nyilvánosság (faktorsúlyok) megvédik őket a politikusok,745 megengedhetik maguknak (kellően gazdagok),730 a törvények megengedik,730 a közvélemény nem figyel oda ezekre az ügyekre,821 a sajtó nem képes feltárni ezeket az ügyleteket,791 A politika faktor alapján képzett (az eredeti változókhoz hasonlóan 100 fokúra kalibrált) skála átlaga kiugróan magas a 45-59 évesek, illetve a Jobbik támogatók körében. A kormánypártiak és a 18-29 évesek körében viszont szignifikánsan alacsonyabb az átlag mint a főátlag. A nyilvánosság skála átlaga viszont a 60+ évesek és a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a legmagasabb, illetve a diplomások körében a legalacsonyabb (36. és 37. ábra). 1 Főkomponens analízis, direkt oblimin rotációval. Legkisebb kommunalitás=0,52. A két faktor lefedi a teljes variancia 58 százalékát. 2 kommunalitás=0,34, illetve 0,41 28

A közvélemény jól tudja, hogy a kormánynak és az adóhatóságnak van a legnagyobb lehetősége arra, hogy hatékonyan fellépjen az adóelkerülés ellen (38. ábra). Másrész a legalacsonyabb átlagot éppen a civil szervezeteknél találtuk, noha éppen civil szervezetek szokták a közvélemény elé tárni a legtöbb adóelkerülési ügyet. 38. ábra Az ENSZ-nek gyakorlatilag semmilyen lehetősége sincs arra, hogy fellépjen az egyes nemzetekben zajló adóelkerülésekkel szemben, és ezt az iskolázottak jobban tudják, mint a kevésbé iskolázottak (39. ábra). Az EU-nak, illetve más nemzetközi szervezeteknek már van erre valamekkora lehetősége, és itt csak a válaszadók életkora hat az átlagokra (40. és 41. ábra). A rendőrségnek elvileg dolga az, hogy üldözze az adóelkerülőket, így kissé meglepő, hogy a szakképzetlenek átlaga a legmagasabb. Valószínűleg az ennek az oka, hogy ők mindenféle bűnözés megelőzését elsődlegesen rendőri feladatnak érzik (42 ábra). Ugyanakkor a civil szervezetek átlaga is a szakképzetlenek körében a legmagasabb (43. ábra). Végül az oknyomozó újságíróknak a szakképzetlenek, a diplomások és a 45+ évesek tulajdonítanak az átlagosnál nagyobb lehetőséget az adóelkerülés elleni fellépésben (44. ábra). 30

A válaszok együtt járásait vizsgálva azt találtuk, hogy a 8 intézmény három3 csoportba rendeződik, azaz három attitűd alakítja a válaszokat 3. A rendőrség 4 az állam faktorban és a nyilvánosság faktorban is (hasonlóan kis) súlyt kapott, és a kép sokkal tisztább lesz, ha a rendőrséget kihagyjuk a faktorelemzésből, és a skálaképzésekből. külföld állam nyilvánosság ENSZ,926 más nemzetközi szervezetek,800 EU,764 kormány,870 adóhatóság,811 oknyomozó újságírók,918 civil szervezetek,750 Az eredeti változókhoz hasonló 100 fokú skálára vetítet állam skála főátlaga 83 pontnak adódott, a nyilvánosság skála átlaga 51 pont, míg a külföld skáláé csak 49 pont. A pártorientáció egyik skála átlagaira sem hat jelentősen, és az állam skála esetében csak iskolázottság szerint találtunk kicsi, de azért szignifikáns eltéréseket (45. ábra). A nyilvánosság és a külföld skálák átlagait viszont a válaszadók életkora is befolyásolja (46. és 47. ábra). 3 Főkomponens analízis, direkt oblimin rotáció. legkisebb kommunalitás=0,67. A három faktor a teljes variancia 73 százalékát fedi. 4 kommunalitás=0,49 34

47. ábra Igazságos adózás A megkérdezettek 81 százaléka tudott és akar érdemi választ adni arra a kérdésre, hogy 100 forintból hány forint adót és járulékot lenne igazságos elvonnia az államnak a saját bevételekből, illetve a hazai kkv szektortól. Az előbbire vonatkozó válaszok átlaga 14 forint, utóbbiaké pedig 17 forint, és a két válasz r=0,72 szinten tehát nagyon szorosan korrelál egymással. Az átlagértékekben az is benne van, hogy az érdemi választ adók 11 százaléka 0 forint elvonást érezne igazságosnak a saját bevételeiből, 6 százalékuk pedig a a hazai kkv szektortól (is) se vonna pénzt. A multik adóztatásáról a megkérdezettek 79 százalékának volt számszerűsített véleménye, és a válaszok átlaga 21 forintnak adódott. A multik igazságosnak érzett adóterhelése is erősen szignifikánsan korrelál a másik két válasszal, de itt azért sokkal lazábbak az összefüggések. Saját bevétel * multik Kkv szektor * multik r=0,39 r=0,60 A multik esetében az érdemi választ adók 6-3 százaléka érezné igazságosnak a 0 forint elvonást. 36

A multik igazságosnak vélt adóterhelésének átlagainál nem találtunk szignifikáns társadalmidemográfiai különbségeket, a saját bevételek és a kkv szektor igazságosnak vélt adóterhelése viszont szignifikánsan eltérő a válaszadók neme és iskolai végzettsége szerint (48. és 49. ábra) 5. 48. ábra 5 A saját bevételnél ±0,4 Ft, a kkv szektornál ±0,5 Ft, a multiknál pedig ±0,6 Ft a főátlag becslési bizonytalansága. 37

49. ábra A megkérdezettek 4 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy a kormány helyében kiknek adna adókedvezményeket, 30 százalékuk viszont kiválasztott egy csoportot listáról, 66 százalékuk pedig a maximálisan engedélyezett kettőt is (50. ábra). A legtöbben a hazai kis és közepes vállalkozásoknak adnának adókedvezményt, a gazdaság erősítése érdekében. A multikat viszont csak a válaszadók 7 százaléka támogatná adókedvezménnyel 38

50. ábra A szegények és a nagycsaládosok sorsát sokkal jobban a szívükön viselik a nők, mint a férfiak. A hazai kkv szektor adókedvezménnyel támogatása különösen a diplomások körében népszerű gondolat. Az érettségi nélküliek inkább a szegényeket támogatnák, a nagycsaládosok támogatása pedig a szakképzetlenek körében a legnépszerűbb. A középosztály választása viszont az érettségizettek körében a leggyakoribb. Életkor szerint nézve a középosztály és a nagycsaládosok választásánál találtunk szignifikáns eltéréseket, amennyiben a 45-59 évesek mintegy a nagycsaládosok rovására másoknál szívesebben választották a középosztályt. Figyelemreméltó, hogy egyedül ennél a kérdésnél találtunk szignifikáns eltéréseket lakóhely szerint: a budapestiek másoknál lényegesen nagyobb valószínűséggel támogatnák adókedvezménnyel (is) a szegényeket. Elsősorban a hazai kkv szektor rovására. Végül pártorientáció szerint is találtunk szignifikáns eltérést: a baloldali ellenzék támogatói körében 58 százalék támogatná adókedvezménnyel a szegényeket, a bizonytalanok körében 44%, a Jobbik hívei körében 43%, míg a kormánypárt(ok) támogató körében csak 34% ez az arány (51. 56. ábrák). 39

Pártorientációk és adózással kapcsolatos vélekedések Az elemzés végén lépésenként diszkriminancia analízis segítségével vizsgáltuk azt a kérdést, hogy milyen adózással kapcsolatos kérdések alapján, mennyire jól lehet elkülöníteni egymástól a négy pártorientáció csoportot. Az eddig bemutatott adatokból már kiderült, hogy kevés egyedi kérdésnél találtunk szignifikáns különbségeket. A lépésenkénti diszkriminancia analízis lényege a következő: a 0. lépésben egyváltozós varianciaanalízist készít az algoritmus a teljes változókészlettel; az 1. lépésben kiválasztja az a változót, amelyiknél a legnagyobb a kontraszt a csoportok között, majd a diszkrimináló egyenletbe vont változó hatását kiszűri (kovariancia analízis segítségével) az összes többi változóból; a következő lépésekben ez addig ismétlődik, míg van olyan változó, amelyik a többi változó hatásától függetlenül is kontrasztot képez a csoportok között. Jelen esetben három változót vont be az algoritmus a diszkrimináló egyenletbe: csoportátlagok kormánypárti bizonytalan Jobbik baloldali ellenzék 1. adókedvezményt adna a szegénye 34% 44% 43% 58% 2. a multiknak jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből 83 pont 67 pont 71 pont 63 pont 3. az adóelkerülők mindenkitől lopnak 67 pont 55 pont 70 pont 65 pont A tanulmányban ismertetet összes többi változónak egyáltalán nincs ezektől független hatása a pártorientáció csoportok megkülönböztethetőségére. Ez azért azt jelzi, hogy Magyarországon az adózással kapcsolatos véleményeknek alig van hatása a pártválasztásokra. Ugyanakkor a három változó alapján felállított diszkrimináló egyenlet viszonylag jól tudja klasszifikálni a kormánypártiakat és a baloldali ellenzék támogatóit. A Jobbik híveit és bizonytalanokat viszont nem tudja jól klasszifikálni az algoritmus. az algoritmus szerinti besorolása ténylegesen kormánypárti bizonytalan Jobbik baloldali ellenzék kormánypárti 50% 13% 7% 30% bizonytalan 37% 17% 8% 38% Jobbik 42% 8% 7% 42% baloldali ellenzék 11% 30% 4% 55% 43

További információ, kapcsolat: dr. Bördős Éva Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) 1052 Budapest Apáczai Cs. J. u. 1. IV/40. +361 411 0410 bordos.eva@demnet.org.hu www.demnet.hu Kutatás, elemzés A kutatást, az adatfelvételt, és az elemzést a DemNet megbízásából a Publicus Intézet végezte. Publicus Intézet info@publicus.hu A kutatás az Európai polgárok mobilizációja annak érdekében, hogy az egyenlőtlenség és a méltányos adózás az európai fejlesztési kérdések központi témájává váljon a 2015-ös európai fejlesztési évben és utána c., az Európai Unió által támogatott projekt keretében jött létre (EuropeAid/134863/C/ACT/MULTI). A projekt vezető partnere az ActionAid UK, hazai partnere a DemNet Alapítvány. A projektről bővebb információk: https://europa.eu/eyd2015/en/tax-justice-together 44