Szövegértés 1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat! 1. Hajduska Mihályné a történet elején a. újra életre kel. b. meghal. c. bemegy a temetőbe. 2. Amikor Hajduska Mihályné feltámad, a. többen odamennek a sírjához. b. senki nincs a temetőben. c. egész Budapest a temetőbe szalad. 3. A taxisofőr azt kérdezi tőle, a. kér-e valamit enni. b. szeretne-e inni valamit. c. hogy érzi magát. 4. Az emberek a temetőben a. nem lepődnek meg azon, hogy egy halott feltámadt. b. nagyon meglepődnek a különös eseményen. c. nagyon megijednek a halottól. 5. A temetői látogatók a nem tudnak mit mondani Hajduskánénak. b. mindent elmesélnek, ami a szabadságharc óta Magyarországon történt. c. nem akarják, hogy Hajduskáné megtudja, mi történt a szabadságharc óta.
6. Apostol Barannikov nem szereti az esőt, a. mert megázik, és beteg lesz. b. mert ha esik, senki nem vesz tőle virágot. c. mert nem tesz jót a virágoknak. 7. Az emberek azt mondják Hajduskánénak, hogy a. ma szebb az élet, mint a tizenkilencedik században. b. rosszabbul élnek, mint Hajduskáné a tizenkilencedik században. c. semmi nem változott, amióta Hajduskáné meghalt. 8. A taxisofőr csak azért beszélgetett Hajduskánéékkal, mert a. utast szeretett volna szerezni. b. érdekelte Hajduskáné élete. c. szerette volna, ha vele is foglalkozik valaki. 9. Hajduskáné végül azért megy vissza a sírba, mert a. látja, hogy nem tudnak mit mondani neki az emberek. b. mindent megtudott a mai világról, ami érdekelte. c. megijedt a beszélgetőtársaitól. 10. Az öreg néni a. úgy érzi, nagyon jót beszélgetett a halottal. b. unatkozott a beszélgetés közben. c. nem értette, mit akar tőlük Hajduskáné. 2. Tegyen fel kérdéseket! 1....? - Nem, csak Hajduskáné támadt fel. 2....? - Hétköznapi dolgokról.
3....? - Nem tudnak semmi érdekeset mondani neki. 4....? - Hajduskáné visszamegy a sírba. 5....? - A Budapesten (Magyarországon) együttélő népeket. 3. Kire igaz? 1. Apostol Barannikov a. nem várja meg a beszélgetés végét 2. Deutsch Dezső b. sajnálja, hogy Hajduskáné visszament a sírba 3. Hajduskáné c. esőben kevesebb virágot tud eladni 4. a nénike d. nagyon érdekli, mi történik Budapesten 5. a taxisofőr e. pesszimista, tud németül 1. 2. 3. 4. 5. Szókincs 4. Szinonimák. Hogy mondjuk másképp? 1. Föltámadt az ott nyugvó halott, név szerint Hajduska Mihályné. a. meghalt b. elaludt c. életre kelt
2. A borongós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben. a. esős b. napos c. szeles 3. Nem szomjas-e, érdeklődött egy taxisofőr. a. kérdezte b. válaszolta c. mondta 4. Amilyen pocsék ez a pesti víz, jegyezte meg a sofőr, neki se volna kedve inni. a. finom b. piszkos c. rossz 5. Valaki azt mondta, hogy ma már az egész világon klórozzák a vizet. a. egész Magyarországon b. mindenhol c. minden reggel 6. Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony. a. Milyen újságot árulnak még b. Mit gondolnak az újságokról c. Mi történt még 7. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt tőlük. a. amikor érezte b. amikor hallotta c. amikor látta 8. - A viszontlátásra - mondta és leereszkedett a gödörbe. a. leugrott b. legurult c. leszállt
9. A horgászbot-készítő kisiparos előzékenyen a kezét nyújtotta neki. a. gyorsan b. udvariasan c. azonnal 10. Pedig milyen jól eldiskuráltunk. a. elbeszélgettünk. b. elnevetgéltünk. c. eljátszottunk. 5. Mondatpárok. Keresse meg a szinonim mondatot a szövegben! 1. Elkezdett esni az eső (25-30. sor):... 2. Nem lesz maga vizes az esőben? (25-30. sor):... 3. Mi történt még? (25-30. sor):... 4. Nem baj (30-35. sor):... 5. A nénike a fejével jelezte, hogy nem érti, ami történt (55-59. sor):... 6. Melyik főnév illik az igékhez? (A főneveket a novellából vettük.) 1. elered - eláll - csepereg - esik:... 2. borongós - szeszélyes - változó - esős:... 3. locsolni - ültetni - szedni - árulni:... 4. vezetni - parkolni - beindítani - leállítani:... 5. olvasni - kiadni - árulni - írni:... 7. Egészítse ki a mondatokat a "mondani" ige szinonimáival! 1. Nem szomjas-e, szerette volna tudni egy taxisofőr. = Nem szomjas-e,... egy taxisofőr.
2. Most nem akar inni, felelte a volt halott. = Most nem akar inni,... a volt halott. 3. Amilyen pocsék ez a pesti víz, mondta mellékesen a sofőr, neki se volna kedve inni. = Amilyen pocsék ez a pesti víz,... a sofőr, neki se volna kedve inni. 4. Hogy ő ezt nagyon meg tudja érteni, bólogatott a horgászbot-készítő kisiparos. = Hogy ő ezt nagyon meg tudja érteni,... a horgászbot-készítő kisiparos. 5. Ez van! egészítette ki a taxisofőr a többieket. = Ez van!... a taxisofőr. 8. Keressen szinonimákat a "Senki nem tudott mit mondani" mondatra! 1. Itt a beszélgetés elakadt. 2.... 3.... 4.... 5.... 9. Kakukktojás. Melyik szó nem illik a sorba? 0: Milyen nem lehet egy autó? márkás - (barátságos) kétajtós jobbkormányos új 1. Milyen nem lehet az eső? langyos - nyári - barátságos - jeges - novemberi 2. Milyen nem lehet a föld? fekete - kopár - szikkadt - termékeny - unalmas
3. Milyen nem lehet egy nő? fiatal - szép - karcsú - kedves - jóképű 4. Milyen nem lehet egy beszélgetés? érdekes - hosszú - tanulságos - idegen - nyomasztó 5. Milyen nem lehet a víz? klóros - száraz - friss - jéghideg - langyos Nyelvtan 10. Múltidő. Egészítse ki a mondatokat! 1.... a sír, és... Hajduska Mihályné. (kettényílni, föltámadni) 2. Akik... a robajlást,... (meghallani; odajönni) 3. A fiatalasszony fésűt... kölcsön, és... (kérni; megfésülködni) 4. Nem szomjas-e,... egy taxisofőr. (érdeklődni) 5. Most nem akar inni,... a volt halott. (válaszolni) 6. Mi baja a pesti víznek,... Hajduskáné. (kérdezni) 7. Megint csönd... (lenni) 8. Ekkor... az eső. (eleredni) 9. Hát meséljenek már valamit!... rájuk a feltámadott. (nézni) 10. Ez van!... a taxisofőr. (hozzátenni)
11. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő igekötővel! el-, el-, el-, fel-, ki-, le-, meg-, meg-, meg-, oda-, vissza-, vissza- 1. Kettényílt a sír, és...támadt Hajduska Mihályné. 2. Akik...hallották a robajlást,...jöttek. 3. A fiatalasszony fésűt kért kölcsön, és...fésülködött. 4. Itt a beszélgetés...akadt. 5. Ekkor...eredt az eső. 6. Nem fog maga...ázni? 7. A taxisofőr csalódottan...sétált az autójához. 8. A föltámadott...nézett a gödörbe. 9. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki...fogyott a szóból,...köszönt tőlük. 10. - Mi történt? kérdezte a taxisofőr. Csak nem mászott... a sírba? 12. Egészítse ki a mondatokat a névszóragokkal! -ba, -ban, -ban, -be, -hoz, -nál, -nek, -on, -ről, -vel 1. Hogy mi baja a pesti víz..., kérdezte Hajduskáné. 2. Klórozni klórozzák, helyeselt Apostol Barnnikov, aki a temetőkapu... virágokat árult. 3. Ő esővíz... kénytelen locsolni a palántáit. 4. Valaki azt mondta, hogy ma már az egész világ... klórozzák a vizet. 5. Ő erről a langyos nyári eső... beszél, közölte Hajduskáné. 6. Most hosszabb szünet állt be a társalgás... 7. A taxisofőr csalódottan visszasétált az autója... 8. A föltámadott lenézett a gödör... 9. Mi történt? kérdezte a bejárat... a taxisofőr. 10. Csak nem mászott vissza a sír...?
13. Egészítse ki a mondatokat a személyes névmással! 1. Amilyen pocsék ez a pesti víz, jegyezte meg a sofőr,... se volna kedve inni. (ő) 2. Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony. Nincs semmi különös, mondták... (ő) 3. Nem fog... megázni? (maga) 4. Nem számít, mondta Hajduskáné,... direkt szereti az esőt. (ő) 5. Hát meséljenek már valamit! nézett... a feltámadott. (ők) 6. Mit meséljünk? mondta az öreg nénike. Nincs... annyi mesélnivalónk. (mi) 7. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt... (ők) 8. A horgászbot-készítő kisiparos a kezét nyújtotta... (ő) 9. - Mi történt? kérdezte... a taxisofőr. (ők) 14. Egészítse ki a mondatokat a felszólító módú igealakokkal! 1. Hát... már valamit! nézett rájuk a feltámadott. (mesélni - Önök) 2. Mit...? mondta az öreg nénike. Nincs nekünk annyi mesélnivalónk. (mesélni - mi) 3. A horgászbot-készítő kisiparos, hogy el ne..., a kezét nyújtotta neki. (csúszni) 15. Egészítse ki a mondatokat! de, de, de, ekkor, és, hogy, hogy, mert, minthogy, pedig 1. A borongós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben,... akik meghallották a robajlást, odajöttek. 2. Valaki azt mondta,... ma már az egész világon klórozzák a vizet. 3.... mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony. 4. Hogy neki viszont semmilyen eső se kell, mondta Apostol Barannikov,... elriasztja a látogatókat a temetőből.
5. Mindig történik valami legyintett a kisiparos. -... ahogy a német mondja: Selten kommt etwas Besseres nach. 6. Ez van! tette hozzá a taxisofőr, és... csak fuvart szeretett volna fogni, csalódottan visszasétált az autójához. 7. Várt még egy kicsit,... látva,... mindenki kifogyott a szóból, elköszönt tőlük. 8. A viszontlátásra mondta,... leereszkedett a gödörbe. 9. De visszamászott csóválta a fejét a nénike. -... milyen jól eldiskuráltunk. 16. Egészítse ki a mondatokat a tagadószóval! ne, nem, nem, nem, nincs, nincs, se, semmi, semmilyen 1. Az obeliszkre rá volt vésve a férje neve is; ő azonban,... tudni, miért, nem támadt föl. 2.... szomjas-e, érdeklődött egy taxisofőr. 3. Most... akar inni, válaszolta a volt halott. 4. Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony....... különös, mondták neki. 5.... fog maga megázni? 6. Hogy neki viszont... eső... kell, mondta Apostol Barannikov. 7. - Mit meséljünk? - mondta az öreg nénike. -... nekünk annyi mesélnivalónk. 8. A horgászbot-készítő kisiparos, hogy el... csússzon, előzékenyen a kezét nyújtotta neki. Helyesírás 17. -k vagy -g? Egészítse ki a szavakat! 1. A boron...ós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben. 2. Fésűt kért...ölcsön, me...fésülködött. 3. Hát mi újság még, érde...lődött a fiatalasszony.
4. Ő dire...t szereti az esőt. 5. Most hosszabb szünet állt be a társal...ásban. Örkény István stílusáról Örkény-novellája abszurd, irreális történetet mesél el: egy halott feltámad, az eseményt azonban közöny fogadja. A helyzet groteszk volta a szereplők nyelvezetében is tükröződik. A temetőlátogatók még a szenzációs eseményt csak közhelyekkel (nyelvi klisékkel) képesek kommentálni. "Hát meséljenek már valamit!" "Hát mi újság még?" "Nincs nekünk annyi mesélnivalónk!" "Ez van." "Nincs semmi különös." Ezek a mondatok az abszurd helyzetben az érdektelenség frappáns és humoros kifejezését szolgálják. Beszélgessünk! 1. Tudja-e, milyen fontos események történtek Magyarországon a huszadik században? 2. Fontos-e az Ön országában a halottak tisztelete? Vannak-e a halottakkal kapcsolatos ünnepek, szokások? Meséljen róluk! 3. Került-e már abszurd, groteszk helyzetbe? Mesélje el!
Kulturális sarok A magyar forradalom és szabadságharc (1848-1849) Az 1848-as forradalmi hullám márciusban Magyarországot is eléri. Párizs és Bécs után 1848. március 15-én Budapesten is kitör a forradalom. A forradalmárok között ott van például Jókai Mór és Petőfi Sándor is. A forradalom célja Magyarország Ausztriától való elszakadása és a független, demokratikus magyar kormány megalakítása. Ez 1848 áprilisában meg is alakul, miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos lesz. A (Habsburg) császári seregek még áprilisban megtámadják Magyarországot és kitör a szabadságharc. A szabadságharc vereséggel végződik: 1849. augusztus 13-án a magyar seregek Világosnál (ma: Siria, Románia) leteszik a fegyvert. A szabadságharcot tömeges kivégzések követik. A magyar politikusok egy része - például Kossuth Lajos - emigrál, az országban maradottak pedig kompromisszumot keresnek a Habsburgokkal. 1867-ben megtörténik a kiegyezés, vagyis megszületik az említett kompromisszum. Eredménye az az 1918-ig fennálló dualista rendszer lesz, amelyet Osztrák- Magyar Monarchiának nevezünk. 1848 tavaszán egyébként a Habsburg-birodalom egész területén forradalmak és felkelések törnek ki. Maguk az osztrákok is demokratikus kormányt szeretnének, a Magyar Királyság területén élő kisebbségek pedig független, demokratikus államot és kormányt. A magyar forradalom és szabadságharc ma is a haladás és a függetlenség jelképe. A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.)
Megoldások 1. Többszörös választás. 1. a. Hajduska Mihályné a történet elején újra életre kel. 2. a. Amikor Hajduska Mihályné feltámad, többen odamennek a sírjához. 3. c. A taxisofőr azt kérdezi tőle, szeretne-e inni valamit. 4. a. Az emberek a temetőben nem lepődnek meg azon, hogy egy halott feltámadt. 5. a. A temetői látogatók nem tudnak mit mondani Hajduskánénak. 6. b. Apostol Barannikov nem szereti az esőt, mert ha esik, senki nem vesz tőle virágot. 7. c. Az emberek azt mondják Hajduskánénak, hogy semmi nem változott, amióta Hajduskáné meghalt. 8. a. A taxisofőr csak azért beszélgetett Hajduskánéékkal, mert utast szeretett volna szerezni. 9. b. Hajduskáné végül azért megy vissza a sírba, látja, hogy nem tudnak mit mondani neki az emberek. 10. a. Az öreg néni úgy érzi, nagyon jót beszélgetett a halottal. 2. Tegyen fel kérdéseket! 1. Feltámadt-e Hajdúska Mihály is? - Nem, csak Hajduskáné támadt fel. 2. Miről beszélgettek a látogatók Hajdúskánéval? - Hétköznapi dolgokról. 3. Hogyan reagálnaka látogatók Hajdúskáné kérdéseire? - Nem tudnak semmi érdekeset mondani neki. 4. Hogyan végződik a történet? / Mit csinál Hajdúskáné a beszélgetés után. - Hajduskáné visszamegy a sírba. 5. Mit jelképeznek (valószínűleg) a szereplők nevei? - A Budapesten (Magyarországon) együttélő népeket. 3. Kire igaz? 1. Apostol Barannikov a. nem várja meg a beszélgetés végét
2. Deutsch Dezső b. sajnálja, hogy Hajduskáné visszament a sírba 3. Hajduskáné c. esőben kevesebb virágot tud eladni 4. a nénike d. nagyon érdekli, mi történik Budapesten 5. a taxisofőr e. pesszimista, tud németül 1. 2. 3. 4. 5. c e d b a 4. Szinonimák. Hogy mondjuk másképp? 1. a. Föltámadt/Meghalt az ott nyugvó halott, név szerint Hajduska Mihályné. 2. a. A borongós/esős időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben. 3. a. Nem szomjas-e, érdeklődött/kérdezte egy taxisofőr. 4. c. Amilyen pocsék/rossz ez a pesti víz, jegyezte meg a sofőr, neki se volna kedve inni. 5. b. Valaki azt mondta, hogy ma már az egész világon/mindenhol klórozzák a vizet. 6. c. Hát mi újság még/mi történt még, érdeklődött a fiatalasszony. 7. c. Várt még egy kicsit, de látva/amikor látta, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt tőlük. 8. c. - A viszontlátásra - mondta és leereszkedett/leszállt a gödörbe. 9. b. A horgászbot-készítő kisiparos előzékenyen/udvariasan a kezét nyújtotta neki. 10. a. Pedig milyen jól eldiskuráltunk/elbeszélgettünk. 5. Mondatpárok. Keresse meg a szinonim mondatot a szövegben! 1. Elkezdett esni az eső: Ekkor eleredt az eső. 2. Nem lesz maga vizes az esőben?: Nem fog maga megázni? 3. Mi történt még?: (Hát), mi újság van még? 4. Nem baj: Nem számít. 5. A nénike a fejével jelezte, hogy nem érti, ami történt:...csóválta a fejét a nénike 6. Melyik főnév illik az igékhez? (A főneveket a novellából vettük.) 1. elered - eláll - csepereg - esik: eső 2. borongós - szeszélyes - változó - esős: idő
3. locsolni - ültetni - szedni - árulni: virág(ot) 4. vezetni - parkolni - beindítani - leállítani: autó(t), taxi(t) 5. olvasni - kiadni - árulni - írni: újság(ot) 7. Egészítse ki a mondatokat a "mondani" ige szinonimáival! 1. Nem szomjas-e, szerette volna tudni egy taxisofőr. = Nem szomjas-e, érdeklődött egy taxisofőr. 2. Most nem akar inni, felelte a volt halott. = Most nem akar inni, válaszolta a volt halott. 3. Amilyen pocsék ez a pesti víz, mondta mellékesen a sofőr, neki se volna kedve inni. = Amilyen pocsék ez a pesti víz, jegyezte meg a sofőr, neki se volna kedve inni. 4. Hogy ő ezt nagyon meg tudja érteni, bólogatott a horgászbot-készítő kisiparos. = Hogy ő ezt nagyon meg tudja érteni, helyeselt a horgászbot-készítő kisiparos. 5. Ez van! egészítette ki a taxisofőr a többieket. = Ez van! tette hozzá a taxisofőr. 8. Keressen szinonimákat a "Senki nem tudott mit mondani" mondatra! 1. Itt a beszélgetés elakadt. 2. Megint csönd lett. 3. Most hosszabb szünet állt bea társalgásban. 4. Hallgattak. 5. Mindenki kifogyott a szóból. 9. Kakukktojás. Melyik szó nem illik a sorba? 1. Milyen nem lehet az eső? barátságos 2. Milyen nem lehet a föld? unalmas 3. Milyen nem lehet egy nő? jóképű (Ezt férfiakra mondjuk.) 4. Milyen nem lehet egy beszélgetés? idegen 5. Milyen nem lehet a víz? száraz
10. Múltidő. Egészítse ki a mondatokat! 1. Kettényílt a sír, és föltámadt Hajduska Mihályné. 2. Akik meghallották a robajlást, odajöttek. 3. A fiatalasszony fésűt kért kölcsön, és megfésülködött. 4. Nem szomjas-e, érdeklődött egy taxisofőr. 5. Most nem akar inni, válaszolta a volt halott. 6. Mi baja a pesti víznek, kérdezte Hajduskáné. 7. Megint csönd lett. 8. Ekkor eleredt az eső. 9. Hát meséljenek már valamit! nézett rájuk a feltámadott. 10. Ez van! tette hozzá a taxisofőr. 11. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő igekötővel! 1. Kettényílt a sír, és feltámadt Hajduska Mihályné. 2. Akik meghallották a robajlást, odajöttek. 3. A fiatalasszony fésűt kért kölcsön, és megfésülködött. 4. Itt a beszélgetés elakadt. 5. Ekkor eleredt az eső. 6. Nem fog maga megázni? 7. A taxisofőr csalódottan visszasétált az autójához. 8. A föltámadott lenézett a gödörbe. 9. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt tőlük. 10. - Mi történt? kérdezte a taxisofőr. Csak nem mászott vissza a sírba? 12. Egészítse ki a mondatokat a névszóragokkal! 1. Hogy mi baja a pesti víznek, kérdezte Hajduskáné. 2. Klórozni klórozzák, helyeselt Apostol Barnnikov, aki a temetőkapuban virágokat árult. 3. Ő esővízzel kénytelen locsolni a palántáit. 4. Valaki azt mondta, hogy ma már az egész világon klórozzák a vizet. 5. Ő erről a langyos nyári esőről beszél, közölte Hajduskáné.
6. Most hosszabb szünet állt be a társalgásban. 7. A taxisofőr csalódottan visszasétált az autójához. 8. A föltámadott lenézett a gödörbe. 9. Mi történt? kérdezte a bejáratnál a taxisofőr. 10. Csak nem mászott vissza a sírba? 13. Egészítse ki a mondatokat a személyes névmással! 1. Amilyen pocsék ez a pesti víz, jegyezte meg a sofőr, neki se volna kedve inni. 2. Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony. Nincs semmi különös, mondták neki. 3. Nem fog maga megázni? 4. Nem számít, mondta Hajduskáné, ő direkt szereti az esőt. 5. Hát meséljenek már valamit! nézett rájuk a feltámadott. 6. Mit meséljünk? mondta az öreg nénike. Nincs nekünk annyi mesélnivalónk. 7. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt tőlük. 8. A horgászbot-készítő kisiparos a kezét nyújtotta neki. 9. - Mi történt? kérdezte tőlük a taxisofőr. 14. Egészítse ki a mondatokat a felszólító módú igealakokkal! 1. Hát meséljenek már valamit! nézett rájuk a feltámadott. 2. Mit meséljünk? mondta az öreg nénike. Nincs nekünk annyi mesélnivalónk. 3. A horgászbot-készítő kisiparos, hogy el ne csússzon, a kezét nyújtotta neki. 15. Egészítse ki a mondatokat! 1. A borongós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben, de akik meghallották a robajlást, odajöttek. 2. Valaki azt mondta, hogy ma már az egész világon klórozzák a vizet. 3. Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony. 4. Hogy neki viszont semmilyen eső se kell, mondta Apostol Barannikov, mert elriasztja a látogatókat a temetőből. 5. Mindig történik valami legyintett a kisiparos. - De ahogy a német mondja: Selten kommt etwas Besseres nach. 6. Ez van! tette hozzá a taxisofőr, és minthogy csak fuvart szeretett volna fogni, csalódottan visszasétált az autójához.
7. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt tőlük. 8. A viszontlátásra mondta, és leereszkedett a gödörbe. 9. De visszamászott csóválta a fejét a nénike. - Pedig milyen jól eldiskuráltunk. 16. Egészítse ki a mondatokat a tagadószóval! 1. Az obeliszkre rá volt vésve a férje neve is; ő azonban, nem tudni, miért, nem támadt föl. 2. Nem szomjas-e, érdeklődött egy taxisofőr. 3. Most nem akar inni, válaszolta a volt halott. 4. Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony. Nincs semmi különös, mondták neki. 5. Nem fog maga megázni? 6. Hogy neki viszont semmilyen eső se kell, mondta Apostol Barannikov. 7. - Mit meséljünk? - mondta az öreg nénike. - Nincs nekünk annyi mesélnivalónk. 8. A horgászbot-készítő kisiparos, hogy el ne csússzon, előzékenyen a kezét nyújtotta neki. 17. -k vagy -g? Egészítse ki a szavakat! 1. A borongós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben. 2. Fésűt kért kölcsön, megfésülködött. 3. Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony. 4. Ő direkt szereti az esőt. 5. Most hosszabb szünet állt be a társalgásban.