Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november
Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint építésügyi hatósági eljárásokról és építési követelményekről szóló kormányrendeletek módosításáról BM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 2
A szabályozás úniós keretei az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keretről szóló 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet kapcsolódik az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének végrehajtásához (3 %) 3
Az Irányelvet Magyarország 2012-ben átültette: az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 105/2012. (V. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet keretében 4
Kötelezettségszegési eljárás a közel nulla energia fogyasztású épület fogalmának meghatározása nem szerepel jogszabály szövegében; nem jelent meg jogszabály előírásában a közel nulla energiaigényű épületek bevezetésének dátuma az Irányelvnek megfelelően az Irányelv átültetése kapcsán megjelölt jogszabály nem tartalmazza a távhűtés fogalmát; nincs jogszabályban rögzítve az állami tulajdonú, hatóságok által használt középületek energetikai tanúsítványában szereplő felújítási javaslatok megvalósításának ösztönzése; nincs jogszabályban rögzítve, hogy milyen módon történik az érintett tulajdonosok és épülethasználók tájékoztatása az energiahatékonyság fokozására szolgáló módszerekről; 5
A közel nulla energia fogyasztású épület fogalmának meghatározása az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított 6
a közel nulla energiaigényű épületek bevezetésének dátuma az Irányelvnek megfelelően: 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű lehet 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek lehetnek 7
A jogbiztonság érdekében az építtetőket már az építési engedélyeztetés során értesíteni kell arról, hogy ha 2019, illetve 2021 után kezdik meg az engedélyeztetni kívánt épület építését, akkor annak közel nulla energetikai szinten kell készülnie. Az építető az építési engedélyezés során határozatot kap az építési jogairól és kötelezettségeiről. Ebben a határozatban történik meg a figyelemfelhívás erre a kötelességre. 8
a távhűtés fogalmának rögzítése technikai Korm R: Az enegiatanúsítvány szerinti energiamegtakarításra irányuló javaslatot a tanúsítvány hatálya alatt megvalósított energia-megtakarítási célú épületfelújítás során figyelembe kell venni, amennyiben a beruházás a (3) bekezdés szerint készült számítás alapján az épület várható élettartama alatt megtérül. A javasolt intézkedések részlegesen, több ütemben is megvalósíthatóak 9
Az érintett tulajdonosok és épülethasználók tájékoztatása az energiahatékonyság fokozására szolgáló módszerekről: Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott www.e-epites.hu honlapon az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ az energetikai tanúsítással kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat biztosít, továbbá tájékoztató és műszaki segédleteket tesz elérhetővé az energiahatékony épületfelújítások érdekében. 10
Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának javításában Cél az energiatakarékos új épületek építése mellett a felújítások ösztönzése! (2012/27/EU irányelv előírja hosszú távú épületfelújítási stratégia készítését) Cél a középületek energiahatékonyságának javítása Cél a szakmai tudás és az építési minőség javítása Költség-optimalizált követelményszint elérése és a közel nulla energiaigényű épület fogalmának meghatározása Minden európai uniós országban az épületállomány korszerűsítésére indított állami ösztönző programok a gazdasági válság hatásainak enyhítésére és az építésgazdaság élénkítésére használhatók. 11
Költség-optimalizált szint A számítási módszer uniós szinten kötelező a 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és a kiadott segédlet alapján kötelező épülettípusok és költségtípusok, Országonként eltérő, valós költségadatok és paraméterek Az eredményeket össze kell hasonlítani a hatályos követelményekkel. 12
Eredmények, megállapítások 1. A meglévő épületeknél annak az esetnek az összköltsége a legmagasabb a 20 (illetve 30) éves időszakra kiszámítva, amikor az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi állapotában. A kizárólag ablakcserével történő felújítás csak az iskoláknál jelent számottevő csökkenést a globális költségek tekintetében és az energiahatékonyság szempontjából sem eredményez lényeges javulást és minden esetben fennáll az épület károsodásának veszélye. Kedvező a határoló szerkezetek teljes körű kiegészítő hőszigetelése. Az esetek egyharmadábana költség-optimum eléréséhez már komplex felújítás szükséges! 13
Eredmények, megállapítások 2. Viszonylag jó hőszigetelésű épületek korszerűsítése esetében a gépészeti felújításban a kazáncsere, alapvezetékek hőszigetelése és helyiségenkénti szabályozók (termosztatikus szelep) beépítése jelentős előrelépést jelent. Komoly javulást hoz iskolák esetében gépi szellőzésnél hővisszanyerő beépítése. Lakásokban való alkalmazása energiamegtakarítást eredményez, de az optimálisnál magasabb összköltség mellett. Iskolák esetében a napelemek alkalmazása igen kedvező. Kedvező még családi házak esetében a földgázfűtésről fatüzelésre való átállás. Ez nem alkalmazható minden esetben, továbbá sűrűn lakott települések esetében nem javasolható. Hőszivattyúk és a pellet kazán beépítése nem volt gazdaságos. 14
Eredmények, és következményük A számítások alapján a jelenleg hatályos jogszabályban előírt összesített energetikai jellemző követelménye a költség-optimális szinthez képest hazánkban családi házak esetében kb. 55%-kal, új építésű irodák iskolák esetében 60 %-kal tér el. Mivel az energiahatékonyság igen alacsony, az eltérés jóval meghaladja a 15%-os értéket, ezért intézkedési tervet kell készíteni és a jelentéshez csatolni, 15
Kialakult komponens követelmények Fontosabb épületszerkezetek Hőátbocsátási tényező követelmény és az ahhoz szükséges hőszigetelés vastagság λ=0,04 W/mK esetén Jelen követelmény Költségoptimum Közel nulla U (W/m2K) 2006 2015 2019 d (cm) U (W/m2K) d (cm) U (W/m2K) d (cm) Homlokzati fal 0,45 7 0,24 16 0,2 20 Tető 0,25 15 0,17 24 0,14 30 Fa, PVC üvegezett nyílászáró 1,6-1,15-1 - Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,5-1,4-1,3 - Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,8-1,45-1,3 - Talajon fekvő padló (új épületeknél) 0,5 6 0,3 12 0,25 15 16
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár Belügyminisztérium 17