Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén található összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz-hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 1311 2 / 8 2014. május 20.
I. Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (10 2 = 20 pont) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 C B C C B C D D C C Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám = 20 pont. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 2 = 1) I-H Válasz Pontszám 1) Ha a reklám hatásos, azaz befolyásolja a vevők vásárlási H szándékát, akkor a keresleti függvény a változás jellegének 1+ megfelelő irányba (pl. növekvő vásárlás esetén jobbra) eltolódik. H 2) AFC = FC/Q, ezért minél nagyobb a Q, annál kisebb 1+ az AFC értéke. H 3) Az üzem működése akkor járna pozitív hatással, ha a környezetének járulékos előnyöket biztosítana. A jelentkező többletköltségek miatt ez a külső hatás negatív externáliának 1+ minősül. I 4) A végső fogyasztásra szánt javak értéke és a termelésben felhasznált javak együttes értéke annyi, mint a termelt javak összes értéke, azaz a bruttó kibocsátás. 1+ vagy GO termelőfogyasztás = GDP H 5) Ha az inflációs ráta kétszámjegyű, akkor vágtató inflációról beszélünk, ami mérhető. 1+ 6) Lebegő árfolyamrendszer esetén nem a jegybank rögzíti H az árfolyamot, hanem az a valutapiac változásai szerint 1+ alakul. 2. Definíciók (4 2 = 8 pont) Sorszám Meghatározás Pontszám A) Adott időszak alatt a nemzetgazdaságban előállított összes jószág piaci értéke, a létrehozott termékek és szolgáltatások összessége. B) A háztartások bevétele a munkajövedelem és az államtól kapott transzfer, ebből kell fedeznie a kiadásait, azaz a fogyasztást és a megtakarítást, valamint az államnak fizetendő adót is ez fedezi. vagy képletben: W + TR H = C + S H + T H C) Az országban adott évben előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. D) Az árszínvonal különböző termékek árainak súlyozott átlaga. írásbeli vizsga 1311 3 / 8 2014. május 20.
3. Kifejtős kérdés (1 + 4 + 3 = 8 pont) Részkérdés Válasz Pontszám Meghatározás A versenyző vállalat rövidtávú kínálati függvénye a határköltség függvényének pozitív meredekségű (növekvő) szárának az átlagos változó költség minimuma feletti szakasza. Ábra és a - A vállalat rövid távon akkor kínálja a terméket, ha az ár eléri vagy meghaladja az átlagos változó költség mini- függvény menetének mumát. 2- jellemzése - Ennél nagyobb ár esetén az ár növekedésével a kínált mennyiség is nő. Nevezetes pontok Fedezeti pont (F): Olyan termelés-költség kombináció, amely mennyiség mellett a bevétel pontosan megegyezik az összköltséggel, az ár akkora, mint az átlagköltség minimuma. Üzemszüneti pont (Ü) Olyan termelés-költség kombináció, amely mennyiség mellett a bevétel csak a változó költségeket fedezi, az ár akkora, mint az átlagos változó költség minimuma. 1+ 4. Kiegészítés (6 1 = 6 pont) 4.1. kisebb kisebb 4.2. ugyanakkora 4.3. nagyobb nagyobb 4.4. ugyanakkora 5. Elemző, értékelő feladat (6 1 = 6 pont) 5.1. B 5.2. C 5.3. A 5.4. A 5.5. A 5.6. B írásbeli vizsga 1311 4 / 8 2014. május 20.
III. Számítási és grafikus feladatok 6. feladat (5 + 3 = 8 pont) 6.1. a) b) Árbevétel Számviteli költség = Számviteli profit 7 400 000 4 800 000 = 2 600 000 Megjegyzés: Az is helyes megoldás, ha a következő képletet használják: Számviteli profit = Gazdasági profit +Normál profit Implicit költség - Normál profit = Amortizáció 2 200 000-800 000 = 1 400 000 c) Számviteli költség - Amortizáció = Explicit költség 4 800 000-1 400 000 = 3 400 000 d) e) 6.2. Árbevétel - Gazdasági profit = Gazdasági költség 7 400 000-1 800 000 = 5 600 000 Megjegyzés: Az is helyes megoldás, ha a következő képletet használják: Gazdasági költség = Explicit költség +Implicit költség vagy Gazdasági költség = Számviteli költség+ Normál profit Gazdasági költség -Számviteli költség = El nem számolható implicit költség 5 600 000-4 800 000 = 800 000 Megjegyzés: Az is helyes megoldás, ha a következő képletet használják: El nem számolható implicit költség = Normál profit A gazdasági profit nagysága/előjele alapján minősíthetjük a vállalkozás jövedelmezőségét: (- Ha a gazdasági profit pozitív, akkor érdemes a vállalkozást fenntartani. - Ha a gazdasági profit 0, akkor az erőforrások máshol is ugyanilyen profit mellett működtethetők. - Ha a gazdasági profit negatív, akkor az erőforrásokat máshol nagyobb jövedelem mellett lehetne működtetni, nem érdemes a vállalkozást fenntartani.) Ennél a vállalkozásnál pozitív gazdasági profitot lehet elérni, ezért érdemes ezt a vállalkozást működtetni. írásbeli vizsga 1311 5 / 8 2014. május 20.
7. feladat (4 + 4 + 4 = 1) Sorszám Válasz Pontszám 7.1. MC = MR = P összefüggés alapján D és MC metszéspontja határozza meg az iparági kibocsátást. Az ábráról leolvasható számértékek: P Q tökéletes verseny 40 320 7.2. 7.3. Itt először az MR függvényt kell berajzolni, amely a D-hez képest 2- szeres meredekségű egyenes. Optimális esetben MC = MR, a metszéspontnál lévő Q- hoz tartozó ár a D függvényről olvasható le. Az ábráról leolvasható számértékek: P Q monopólium 120 160 Megjegyzés: Ha az MR függvény nem szerepel az ábrán, a táblázat kitöltéséért nem adható meg a pontszám, még helyes adatok esetén sem. Fogyasztói többlet = P P Q 2 a) Tökéletes verseny esetén: 200 40 320 Fogyasztói többlet = = 25 600 2 b) Monopólium esetén: 200 120 160 Fogyasztói többlet = = 6 400 2 A monopólium mellett elérhető fogyasztói többlet kisebb, mint a tökéletes verseny mellett. írásbeli vizsga 1311 6 / 8 2014. május 20.
8. feladat (2 + 1 + 2 + 3 = 8 pont) Induló adataink szerint: Y C S 7500 6600 Y-C=900 7000 Y-S=6200 800 8.1. ezért a fogyasztási határhajlandóság ( ) értékét közvetlenül számíthatjuk: = 8.2. 8.3. Az autonóm fogyasztás (C 0 ) értékét egyenletből számíthatjuk, pl. 6600 = C 0 + 0,8 7500 C 0 = 600 A megtakarítási függvény általános alakja: S(Y) = -S 0 + (1-ĉ) Y Az előző pontban kiszámított értékek felhasználásával: S(Y) = - 600 + (1-0,8) Y Y D = C + I Y D = 600 + 0,8 Y + 840 = 1440 + 0,8 Y Árupiaci egyensúly: Y D = Y, Y = 1440 + 0,8 Y Ye = 7200 8.4. Y D = C + I Y D = 600 + 0,8 Y + 900 = 1500 + 0,8 Y Y D = Y, Y =1500 + 0,8 Y Ye = 7500 Összehasonlítás: I = 900-840 = 60 Y = 7500-7200 = 300 Y/ I = 300/60 = 5x Az egyensúlyi jövedelem változása nagyobb mértékű volt, mint a beruházások változása, mivel a beruházások egységnyi növekedése miatt az egyensúlyi jövedelem növekedése ennek ötszöröse. (beruházási multiplikátor). írásbeli vizsga 1311 7 / 8 2014. május 20.
9. feladat (2 + 3 + 3 + 4 = 1) 9.1. Mivel az Inaktív népesség = 0,4 x Munkaképes korú népesség, a 3 200 000 = 0,4 x Munkaképes korú népesség egyenletből a munkaképes korú népesség = 8 000 000 fő Aktív népesség (L * ) = Munkaképes korú népesség Inaktív népesség L * = 8 000 000 3 200 000 = 4 800 000 fő 9.2. 9.3. 9.4. A foglalkoztatás akkor maximális, ha a munkapiacon egyensúly van. L D = L S alapján 5 700 0,6W/P = 2 700 + 0,15W/P egyenletet kell megoldani. Eredmény: (W/P) e = 4 000, L D (W/P = 4000) = 3300, azaz a foglalkoztatási függvény maximális értéke L fogl = 3 300 000 fő. Az aktuális reálbér (W/P) 1 = (W/P) e + 1000 = 5000 L D (5 000) = 5 700-0,6 5 000 = 2 700 ezer fő és az L S (5 000) = 2 700 + 0,15 5 000 = 3 450 ezer fő A foglalkoztatottak számát a rövidebbik oldal elve alapján határozzuk meg, azaz most L fogl = L D = 2 700 ezer fő. Azok száma, akik nem kívánnak dolgozni a jelenlegi reálbér mellett, az aktív népesség (L * ) és a munkakínálat aktuális értékének különbségeként határozható meg, azaz: L * - L S = 4 800 3 450 = 1 350 ezer fő. Azok számát, akik munkát keresnek, de jelenleg nem kapnak munkát, a munkakínálati függvény és a munkakeresleti függvény értékének a különbségeként határozzuk meg, azaz: L S - L D = 3 450 2 700 = 750 ezer fő. írásbeli vizsga 1311 8 / 8 2014. május 20.