Arányok és irányok Pályázatok: Panel Öko Kémény A kormányzat 2007 decemberében döntött arról, hogy Új Magyarország Lakásfelújítási Program címen, a korábban meglévő és újonnan megjelenő, alapvetően az épületek energiatakarékos felújítását célzó öt pályázat egységes rendszert alkosson. A pályázatok az önkormányzatokat felügyelő, valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok kezelésében vannak. Tavaly szeptembertől az ÉMI Kht. látja el a pályázatok kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) közreműködésétől a kivitelezések jelentős minőségi javulását várják. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében hirdette meg 2008- ban az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a megújult panel-, a termofor kémények felújítása-, illetve az ÖKO-programot. A változások a lakosság és az önkormányzat számára is lényegesek A pályázatok közül az ÖKOprogram teljesen új konstrukció, amely a távfűtött lakóépületek egyedi szabályozhatóságának, költségosztásának, illetve mérési lehetőségének kialakítását támogatja. A változtatások lényegesek, nemcsak a műszaki tartalomra, hanem a pályázat teljes folyamatára vonatkozóan is alapvető váltást jelentenek. Az ÚMLP pályázati kiírása egyértelműen meghatározza a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) körét, rögzíti a feladatokat, a hatásköröket és a felelősségeket is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium idén február elsején jelentette meg a pályázati kiírásokat, amelyeknek beadási határideje szeptember 30., illetve október 31. volt. Felkerült a minisztérium honlapjára a kiírás, a pályázati útmutató, valamint azok az adatlapok, amelyek kitöltésével a pályázatok benyújthatók. A korábbitól alapvetően eltérő feladatot jelent a pályázat benyújtása a lakóközösségek, illetve a pályázatot támogatni szándékozó helyi önkormányzatok számára is. A pályázati anyag tartalmi változásain kívül változnak a szerepek, a feladatok és a folyamatok is. Pályázati feltételek Lényeges a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) egyértelmű meghatározása, a feladatok, hatáskörök és felelősségek rögzítése. Az új megközelítésben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, A kormány az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordított a panelprogramra. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program (ÚMLP) keretében 2008-tól minden eddiginél több forrás, azaz terv szerint évente 10 milliárd forint fordítható lakásfelújításra. Az új program alapján pályázni lehet a panelrekonstrukcióra és tűzvédelemre (820 ezer iparosított technológiával készült lakást érint), az ÖKO-program keretében a távfűtésű lakások hőfogyasztásának szabályozására és mérésére (650 ezer távfűtéses lakást érint), valamint a kémények felújítására (csak a fővárosban mintegy 120 ezer lakást érint). A felújítások 8 50 százalék közötti energiamegtakarítást eredményeznek, a felújítások mértékétől függően. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez. 9
lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. Amennyiben a pályázó a tulajdonosok közössége, akkor az önkormányzat döntése, hogy a pályázati rendszerben milyen szerepet vállal. Támogatóként joga, hogy a vállalt támogatást feltételekhez kösse, legyen szó anyagi vagy közreműködői támogatásról (anyagi támogatás, közbeszerzés lebonyolítása, műszaki ellenőrzés stb.). Vállalt szerepeit saját tulajdonában lévő gazdasági társaságára vagyonkezelő, távhőszolgáltató delegálhatja, támogatásának formáit, mértékét és feltételeit saját pályázati kiírásában jogosult meghatározni. Fontos az egyes hatósági engedélyek, jóváhagyások előírása, egyeztetések kötelezővé tétele. Panelprogram. A legnagyobb érdeklődéssel kísért, legsikeresebb pályázata a minisztériumnak az iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakarékos felújítására kiírt pályázat, közismertebb nevén a panelpályázat, melynek keretében nyílászárók cseréjére, hom- lokzatok, tetők, födémek hőszigetelésére, gépészeti felújításokra (fűtés, szellőzés, elektromos rendszer, lift) lehetett igényelni viszsza nem térítendő állami támogatást. A pályázat célja a lakások energiafelhasználásának csökkentése. A panelprogram műszaki tartalmában, a finanszírozásban és pályázati rendszerében egyaránt jelentős változásokat tartalmazott. Műszaki tartalmában lényeges újdonság a megújuló energiaforrások beépítésének támogatása, az energetikai elvárások szigorodása az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai ebben a pályázatban érvényesíthetők először. Lényeges elem, hogy a fűtési rendszer szabályozottsága és mérhetősége legalább az épület szintjén a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere esetén egyaránt követelmény. Ennek oka az, hogy az épület jobb energetikai jellemzőiből eredő megtakarítás csak a fűtés szabályozásával realizálható. Lakástámogatások települések szerinti megoszlása Megyei jogú városok (48% 55 124 db 10 497 647 927 forint) Egyéb települések (22% 24 789 db 5 374 252 066 forint) Budapest (30% 35 032 db 2 902 477 378 forint) A 2001-ben indított lakásprogram keretében bérlakás kialakítására (2001-től 2003-ig), telekközművesítésre (2001-től 2003- ig), egyházi lakás felújítására (2002-től 2003-ig), termoforkémény felújítására és panelépületek energiatakarékos felújítására lehetett pályázni. Bérlakás pályázat keretében: 668 pályázat 11 578 lakás kialakítását támogatta a minisztérium 63,328 milliárd forint értékben. 564 paplak újult meg 1,16 milliárd forint állami támogatással, 30 telekpályázattal 1824 közművesített telek kialakítására került sor 1,66 milliárd forint támogatással. Összesen 390 kéménypályázat keretében 10 533 lakás termoforkéménye lett felújítva 651,2 millió forint támogatással. A felsoroltak közül a kémény- és a panelpályázat jelenleg is a minisztérium kiemelt programja. Az egy lakásra jutó legnagyobb támogatás 400 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt. Ezzel a kormány a magasabb műszaki tartalmú komplex felújításokat ösztönzi, mivel ezek a munkák eredményezik a legmagasabb energiamegtakarítást. A pályázat hosszú távú finanszírozása először megoldott ebben az évben: a konvergenciaprogram költségvetése a 2011-ig tartó időszakban éves szinten tízmilliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A finanszírozás új piaci modellje, az úgynevezett harmadik feles, vagy ESCOvállalkozás, ahol a projektben résztvevő vállalkozó kockázatot vállal az általa ígért megtakarítás teljesüléséért. A pályázatok eddig az önkormányzatok, 2008-ban a lakóközösségek számára lett meghirdetve. Ez szabadságot jelent az önkormányzatok számára támogatási döntéseik meghozására, egyben megnyitja a pályázás lehetőségét azon lakóközösségek előtt, amelyek korábban az önkormányzati pályázat hiányában nem nyújthatták be igényüket. Az állam 1/3 arányú részvételét elnyerését feltételezve ezeknél a munkáknál a 2/3 arányú lakóközösségi sajáterőt ténylegesen a lakóknak kell kiállítaniuk az önkormányzat közreműködése nélkül. Ez nyilvánvalóan akadály a pályázat szempontjából, illetve korlát lehet az elvégzendő munkák tervezésénél. A pályázatban bizonyos munkanemek (nyílászárócsere, hőszigetelések, szellőzőrendszer felújítása) tűzoltósággal való véleményeztetésének előírása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal való egyeztetések eredményeként született. A pályázatban a projektek monitoring rendszerének erősítésére hívják fel a figyelmet. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a beépített szerkezetek komplex felújítása esetén az épület egészének meg kell felelnie a 2006. szeptember 1- jén életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak. Ez a követelmény a korábbi pályázatok során támasztottnál magasabb energeti- 10 ÖN KOR KÉP 2008. november december
kai elvárást jelent. Az elkészült felújítási projektek a jelentős energiamegtakarításon túl a lakótelepek városképi, erkölcsi és anyagi felértékelődését is magukkal hozzák. A program folytatása országosan is mérhető energiamegtakarítást, a felújításokban résztvevő lakóközösségek, családok számára fűtési költségeik érdemi csökkentését ezzel párhuzamosan azonban lakhatásuk imázsának értéknövekedését is jelentik. A felújítási program továbbvitele az állam számára az az alternatíva, amellyel nem a pazarló fogyasztás lakossági terheit, hanem az energiafelhasználást magát csökkenti. Ez a befektetés az energiaárak mozgásának várható irányát figyelembe véve a lakosság és az állam számára értékelhető időn belül megtérül. A műszaki tartalom fő jellemzői. Az épületek felújításának elemei (hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása) megmaradtak, viszont előírják az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepcióterv készítését, megszüntetik a külső környezeti felújítás támogatását. A fűtés szabályozása és mérése a hőszigetelés, illetve a nyílászárócsere feltétele. Az épületek tűzvédelme szempontjából hangsúlyt kap a szellőzőrendszerek felülvizsgálata, tisztítása, illetve felújítása a megfelelő légcsere. Előírják az épületek statikai felülvizsgálatát az állékonyságra vonatkozóan, és sokak örömére a pályázatokból kikerült a távhőszolgáltatásról való leválás támogatásának tiltása a megújuló energia felhasználásának elősegítésére. A megújuló energiaforrások alkalmazása az unió által és a TNM rendeletben egyaránt megfogalmazott elvárás, a távhőszolgáltatásról való leválás tiltása a megújuló energiaforrások alkalmazása esetén semmi esetre sem indokolt. A gépészeti rendszerek támogatható elemei között megjelennek a megújuló energiaforrások: a megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók, az alkalmazás támogatása esetén az engedélyezési és a működési garanciákat kell beépíteni. A pályázat finanszírozása Az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje, azzal, hogy a fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja. Elutasító önkormányzati döntés esetén az utóbbi részt a lakóközösség átvállalhatja. Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázat sikerének fontos eleme. Lehetőség van ezt a korábbi évek pályázatai is lehetővé tették úgynevezett harmadik feles finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energiamegtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO-vállalatok stb.). A maximális állami támogatás mértéke 500 ezer forint/lakásra nő. A panelpályázat beadásának határideje szeptember 30- án lejárt. Az eddiginél nagyobb volt az érdeklődés: a beérkezett 1847 pályázat több mint 92 ezer lakás 29,3 milliárd forint nagyságrendű állami támogatási igényét jelenti. Ez a nagyságrend figyelembe véve a hiánypótlások utáni lemorzsolódást, a projektek megvalósításának időigényét a konvergenciaprogram keretén belül kezelhető. A kormány a program finanszírozására szükség esetén további források bevonását is ígérte. Az ÖKO-program a fűtési rendszer szabályozását, a költségosztók, illetve a mérők Az Önkormányzati Minisztérium pályázatai (otm.gov.hu) : Megújult Panelprogram ÖKO-program Termoforkémények felújítási programja Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (khem.gov.hu) NEP pályázatai Hagyományos épületek energiatakarékos felújítása Megújuló energiaforrások pályázat felszerelését célozza. Az önálló meghirdetést az indokolja, hogy a viszonylag olcsó beavatkozás önmagában is 8 15 százalék megtakarítást eredményezhet, de ennél is fontosabb, hogy segítheti a lakóközösségeket a magasabb szintű felújításokra vonatkozó döntéseik meghozatalában. Ebben a programban eredetileg 35 százalék támogatást lehetett igényelni maximum lakásonként 54 ezer forintot ezt a kormány szeptemberben 50 százalékra és 77 ezer forintra növelte, és a beadás határidejét 2009. június 30-áig meghosszabbította. A kéménypályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. A meghirdetendő pályázat a 2006. évi pályázat műszakipénzügyi tartalmának változatlanul hagyásával kizárólag a pályázó személyét illetően változtatott a panel-pályázathoz hasonlóan. A pályázatban résztvevők szerepeinek tisztázásával itt is a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. A 2003 óta működő pályázatra évente átlagosan 200 250 pályázat érkezik be, melynek keretében mintegy 7000 lakás kéményeit tehetik a lakók biztonságossá. A támogatás mértéke itt magasabb, 40 százalék vissza nem térítendő állami támogatáshoz még 30 százalék önkormányzati támogatás is kapcsolódhat. 11
Budapesti kerületek PÁLYÁZATI ADATOK BUDAPESTRE VONATKOZÓAN Teljes bekerülési költség (forint) Önkormányzati támogatás (forint) Támogatási igény (forint) Lakásszám Budapest I. 39 191 611 0 11 338 621 135 Budapest II. 105 185 784 0 35 142 830 103 Budapest III. 2 373 149 860 492 184 535 787 359 507 2041 Budapest IV. 516 458 696 55 406 192 177 463 972 3590 Budapest V. 30 902 268 5 185 170 10 705 793 213 Budapest VI. 7 479 825 2 617 000 1 680 000 21 Budapest VII. 0 0 0 0 Budapest VIII. 576 956 675 147 080 548 171 107 212 748 Budapest IX. 470 365 196 2 400 000 151 719 703 739 Budapest X. 1 011 402 897 233 143 382 337 549 217 1871 Budapest XI. 1 970 509 363 57 546 914 670 065 318 3809 Budapest XII. 149 278 211 44 894 203 50 732 443 221 Budapest XIII. 1 577 483 453 38 193 610 516 098 070 2296 Budapest XIV. 3 864 724 613 403 237 344 1 283 291 396 3994 Budapest XV. 2 716 980 746 496 188 380 885 719 712 3825 Budapest XVI. 253 018 899 26 003 949 88 725 023 599 Budapest XVII. 682 841 412 176 493 577 221 945 799 632 Budapest XVIII. 2 944 239 619 286 570 164 975 861 656 4854 Budapest XIX. 798 177 414 56 760 000 254 481 141 588 Budapest XX. 577 818 588 0 185 546 492 1153 Budapest XXI. 2 255 124 860 378 572 410 743 305 664 3349 Budapest XXII. 42 635 978 0 16 934 026 257 Budapest XXIII. 21 806 747 0 7 268 916 88 Összesen 22 985 732 714 2 902 477 378 7 584 042 512 35126 Pályázati dömping Jelenleg a beérkezett nagyszámú pályázatok (az országból a három pályázatra összesen 2286 db!) feldolgozása, hiánypótlása folyik, az értékelhető pályázatokra vonatkozóan az első döntési kör várhatóan decemberben lesz. A panelpályázatokban a lakásonkénti átlagos támogatási igény lényegesen megnőtt: az eddigi 200 ezer forintról 310 ezer forintra. Ez azt mutatja, hogy a lakóközösségek többsége komplexebb beruházásokra adott be pályázatot. Ezeknek a felújításoknak a megvalósításához 2013-ig több, mint 30 milliárd forint állami támogatás, 90 milliárd forint beruházás szükséges, amivel további 90 ezer lakás az eddiginél jobb minőségű és hatékonyabb felújítása valósítható meg. Ez a befejezést követően éves szinten áremelkedéssel nem számolva 3,9 milliárd forint megtakarítást jelent. A 2008 2013. években mindösszesen 16,75 milliárd forint megtakarítás jelentkezik. Az Önkormányzati Minisztérium a következő pályázat meghirdetését legkésőbb 2009 szeptemberéig tervezi, de a kiírás feltétele, hogy új források álljanak rendelkezésre. A beadott pályázatokról egy kis statisztika A 2286 pályázat 91 településről érkezett 115 ezer lakásra vonatkozó felújítási igényre. Az összes tervezett beruházás értéke 93,4 milliárd forint, ebből 30,2 milliárd forint az állami támogatási igény, és 18,7 milliárd a pályázók részére már odaítélt önkormányzati támogatás értéke. Ez több tényt is jelent: egyrészt sok önkormányzat anyagi lehetősége nem tette lehetővé valamennyi pályázat támogatását, ha adott is, nem mindig 1/3-ot, több helyen annál kevesebbet, például 25-20- 12 ÖN KOR KÉP 2008. november december
Érintett település PÁLYÁZATI ADATOK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKRA VONATKOZÓAN Teljes bekerülési költség (forint) Önkormányzati támogatás (forint) Támogatási igény (forint) Lakásszám Békéscsaba 189 616 728 0 63 205 575 275 Debrecen 2 795 242 054 383 202 797 931 156 647 3535 Dunaújváros 1 493 451 147 250 861 005 493 125 198 3636 Eger 1 107 121 792 172 306 813 369 067 915 2394 Érd 171 308 524 57 102 841 57 102 841 135 Győr 2 283 052 877 753 104 667 760 314 827 2817 Hódmezővásárhely 1 033 330 321 337 786 327 339 883 207 1128 Kaposvár 2 371 574 773 618 332 811 790 013 735 3017 Kecskemét 3 299 825 812 1 090 626 937 1 101 819 496 3515 Miskolc 4 809 537 801 1 041 258 717 1 584 365 115 4900 Nagykanizsa 1 249 241 303 30 960 000 424 438 183 1678 Nyíregyháza 4 890 951 668 811 417 707 1 634 545 997 4003 Pécs 1 919 586 991 535 397 211 640 550 304 5012 Salgótarján 10 301 000 0 3 090 000 28 Sopron 1 242 218 267 398 614 715 405 930 489 1078 Szeged 6 947 343 632 1 372 043 014 2 301 260 298 5953 Székesfehérvár 2 279 782 874 764 460 396 761 935 878 2832 Szekszárd 227 628 097 9 999 911 74 639 454 599 Szolnok 2 856 502 038 919 753 689 935 090 194 3023 Szombathely 2 121 786 732 683 072 596 723 602 139 2399 Tatabánya 174 055 670 58 018 483 58 018 553 303 Veszprém 880 249 488 199 007 291 292 977 156 1376 Zalaegerszeg 953 159 884 10 320 000 317 910 647 1488 ÖSSZESEN 45 306 869 474 10 497 647 927 15 064 043 848 55 124 17 százalékot. Jelenti azt is, hogy a pályázók igen nagy hányada nagyobb önrészt vállalt az 1/3-nál. A pályázók között képviselteti magát mind a 23 megyei jogú város, akár a támogatási igényt, akár a lakásszámot tekintve közel az igény közel 50 százaléka ezekben a városokban jelentkezik. Budapesten egy-két kerülettől eltekintve az elmúlt években nem volt túl nagy érdeklődés, ez azoban ebben az évben igencsak megváltozott: öszszesen 35 ezer lakás 7,5 miliárd forint támogatási igénye érkezett be. A 12. oldalon található táblázat a fővárosi kerületek részvételét mutatják állami támogatási igény és a pályázatban részt vevő lakások számát tekintve. Budapesten kívül még négy városból, Szegedről, Nyíregyházáról, Miskolcról és Kecskemétről érkezett be egymilliárd forintnál magasabb támogatási igény, az érintett lakásszám ezekben a városokban 3500 5990. A kisebb városokból nem tehetetlenségből nem nyújtottak be annyi pályázatot, mint a nagyobb városokból, hanem mert ott nagyságrendileg kevesebb az iparosított technológiával épített lakóház. Ez a tény például a fajlagos részvétellel is bizonyítható, ha az egyes települések pályázataiban részt vettek számát hasonlítjuk a település teljes lakosságszámához, az így kapott arányszám sokkal jobban mutatja az adott település aktivitását. 0,17 százaléktól 28,83 százalékig igen széles a skála, az átlag 5,76 százalék. A legkisebb szám Salgótarjánt jellemzi, a legnagyobb Pétfürdőt, a már említett négy nagyvárosban 8 9 százalék, Budapesten 5,17 százalék. K. Zs. 13