Európai Unió Bírósága Sajtó- és tájékoztatási osztály Magyar, cseh és szlovák ügyek csoportja Dr. Lehóczki Balázs Tel: 00 352 4303 5499 Fax: 00 352 4303 2028 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK HÍRLEVELE Tájékoztató a jelentősebb és érdekesebb ügyekről Fontos: ez a hírlevél kizárólag a sajtó tájékoztatására szolgál, tartalma nem köti az Európai Unió Bíróságát. Az Európai Unió Bíróságának részletes munkaprogramja az alábbi helyen található meg: Tárgyalási jegyzék A következő hetek munkaprogramjából az alábbi ügyekre hívnám fel a figyelmét: Március 25-e és április 7-e között az Európai Unió Bíróságán a húsvéti ítélkezési szünet miatt nincsenek tárgyalások és ítélethirdetések. Az április 8-tól április 12-ig tartó munkahét Bíróság 2013. április 11., csütörtök Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-335/11 Ring és C-337/11 Skouboe Werge egyesített ügyek [Fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés Hosszan tartó és/vagy gyógyíthatatlan betegség] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2012. december 6. Sajtóközlemény ítélethirdetésről (9 óra) C-443/11 Jeltes és társai [Határ menti ingázók Munkanélküli ellátások nyújtására jogosult tagállam meghatározása] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2013. január 10. Sajtóközlemény ítélethirdetésről (9 óra) C-645/11 Sapir és társai [A náci rezsim elől elmenekült személyek kárpótlása Túlfizetés A tévedésből kifizetett összeg visszatéríttetésére irányuló eljárás Joghatóság] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2012. november 28.
Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-636/11 Berger [Élelmiszerbiztonság Vadhús Fogyasztásra alkalmatlan termék visszahívása Kártérítés] Háttéranyagok Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-401/11 Soukupová [Gazdálkodók korengedményes nyugdíjazási támogatása Rendes nyugdíjkorhatár Nemen alapuló diszkrimináció] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2012. október 23. Tárgyalás C-199/12 X, C-200/12 Y és C-201/12 Z egyesített ügyek [Menedékjog Homoszexualitás börtönbüntetéssel való szankcionálása Meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás miatti üldöztetés] Háttéranyagok (C-199/12) Háttéranyagok (C-200/12) Háttéranyagok (C-201/12) Törvényszék 2013. április 12., péntek Sajtóközlemény ítélethirdetésről (11.30 óra) T-411/08 Artisjus kontra Bizottság [Szerzői jogvédők Az EU piacának nemzeti határok mentén történő felosztása Eltiltás a versenykorlátozó magatartástól] Háttéranyagok Az április 15-től április 19-ig tartó munkahét Bíróság 2013. április 16., kedd Sajtóközlemény ítélethirdetésről C-202/11 Las [Munkavállalók szabad mozgása Munkaszerződés nyelve Nemzetközi jellegű állások] A főtanácsnoki indítvány kelte: 2012. július 12.
Törvényszék 2013. április 18., csütörtök Tárgyalás T-240/10 Magyarország kontra Bizottság [Géntechnológiával módosított növények Amflora burgonya Egészség- és környezetvédelem] Háttéranyagok Ellenkező értesítés hiányában a feltüntetett eljárási cselekmények mindig 9.30 órakor kezdődnek. A sajtóközlemények valamennyi elkészült nyelvi változata elérhető az Európai Unió Bíróságának honlapján. C-335/11 Ring és C-337/11 Skouboe Werge egyesített ügyek A dán jog szerint a munkaszerződésben kiköthető, hogy a munkavállaló rövidített (egy hónapos) felmondási idő mellett elbocsátható abban az esetben, ha bármely egymást követő 12 hónap alatt összesen 120 nap fizetett betegszabadságot vett igénybe. Miután az uniós jog a foglalkoztatás és a munkavégzés körében tiltja a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, felmerült a kérdés, hogy egyes, különösen a hosszabb lefolyású és/vagy gyógyíthatatlan betegségek, nem minősülnek-e egyben fogyatékosságnak is. Ebben az esetben ugyanis az érintetteket fokozott védelem illetné meg az elbocsátással szemben, ami könnyen annak megállapításához vezethet, hogy az említett dán szabályozás nem megengedhető. C-443/11 Jeltes és társai Az uniós jog értelmében a munkanélküli-ellátások a kérelmező lakóhelye szerinti országban igényelhetők. E szabályozás miatt olyan holland állampolgárságú személyek, akik korábban Hollandiában dolgoztak, de akiknek a lakóhelyük Belgiumban, illetve Németországban van, nem kaphatnak munkanélküli-ellátást Hollandiában. Az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy a kérdéses uniós szabály alkalmazható-e olyankor is, amikor a kérelmezőket állampolgárságuk és korábbi munkahelyük is egy, a lakóhelyük szerintitől eltérő tagállamhoz köti. C-645/11 Sapir és társai A Harmadik Birodalom idején számos német volt üldöztetésnek kitéve, akik külföldre történő emigrálásuk előtt messze értéken aluli áron voltak kénytelenek túladni vagyonukon. E személyek, illetve azok örökösei később az eladott vagyonuk tényleges értékét figyelembe vevő kárpótlásra voltak jogosultak. A mostani
ügyben kiderült, hogy a német hatóságok egy korábban üldöztetett személy örököseinek túlzottan nagy összegű kárpótlást fizettek, a tévedésből kifizetett összeget pedig bírósági úton próbálják visszaszerezni Németországban. A német bíróságok arról kérdezik az Európai Bíróságot, hogy a jelen esetben alkalmazható-e a joghatóságról szóló uniós rendelet azon szabálya, amely szerint több személy perlése esetén az eljárás valamennyiük tekintetében bármelyik alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága előtt lefolytatható. Igenlő válasz esetén ugyanis a más EU-tagállamokban lakó örökösök is perelhetőek lennének Németországban. A német bíróságok arra a kérdésre is választ várnak, hogy a perek az Izraelben, tehát az EU-n kívül lakó örökösök ellen is lefolytathatók-e Németországban. C-636/11 Berger A Nyugat-Európában kirobbant lóhús-botrány fényében tűnhet érdekesnek ez az ügy, amely onnan indult, hogy egy vadhúst forgalmazó cég termékeiről megállapították a német hatóságok, hogy azok kellemtelen szagúak és az emberi fogyasztásra alkalmatlanok. E megállapításukat a hatóságok sajtóközleményekben tudatták a fogyasztókkal is, visszahívva egyben a forgalomból a kérdéses termékeket. A cég szerint azonban a sajtóközlemények kibocsátása nem volt szükséges, mivel a termékek csak esztétikailag voltak kifogásolhatóak, de az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelentettek. A vállalkozás most a sajtóközlemények kibocsátása miatt bekövetkezett állítólagos kárának megtérítését kéri, az eljáró német bíróságok pedig arra a kérdésre várnak választ Luxembourgból, hogy a német hatóságok eljárása összhangban volt-e az élelmiszerbiztonságról szóló uniós rendelettel. C-401/11 Soukupová Az Unió az 55. életévüket betöltött, de a rendes nyugdíjkorhatárt még el nem érő gazdálkodóknak lehetővé teszi, hogy korengedményes nyugdíjazási támogatást kapjanak, amennyiben felhagynak az üzletszerű mezőgazdasági tevékenységgel. E támogatást a jogosultak az Unió mezőgazdasági alapjából kapják, mégpedig 75 éves korukig, de maximum 15 éven keresztül. A rendes nyugdíjkorhatárt azonban nem az uniós jog, hanem a tagállamok határozzák meg. E korhatár Csehországban a férfiak számára magasabb, mint a nőknek, és ez utóbbiak közül is a sokgyerekesek hamarabb mehetnek nyugdíjba. Egy cseh gazdálkodó, aki egyben két gyermek anyja is, kérte a korengedményes nyugdíjazási támogatás nyújtását, amelyet azért utasítottak el, mert már betöltötte a tekintetében alkalmazandó nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjazási támogatás összege egyébként magasabb lett volna, mint a cseh szabályok alapján járó nyugdíja. Az érintett azonban bírósághoz fordult, mivel úgy vélte, hogy azáltal, hogy többgyermekes anyaként hamarabb éri el a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjazási támogatás igénylése szempontjából hátrányosabb helyzetbe került a nála kevesebb gyermeket nevelő vagy gyermektelen nőkhöz, illetve a férfiakhoz képest. Az ügyben eljáró cseh bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jog megengedi-e e hátrányos megkülönböztetés alkalmazását.
C-199/12 X, C-200/12 Y és C-201/12 Z egyesített ügyek A menedékjogra vonatkozó nemzetközi és uniós szabályozás értelmében menekültként kell elismerni azt, akit származási országában faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöznek. Afrika számos országában a homoszexualitást szigorú börtönbüntetéssel büntetik. Szenegálból, Ugandából és Sierra Leonéból érkezett személyek Hollandiában kérték a menekültként való elismerésüket arra hivatkozva, hogy őket ezen országokban szexuális irányultságuk miatt üldözik. E kérelmekkel kapcsolatban tett fel egy holland bíróság kérdéseket az Európai Bíróságnak, amelyek közül a legfontosabb arra vonatkozik, hogy a homoszexualitás meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásnak, és így a menedékjog iránti kérelmet adott esetben megalapozó körülménynek minősül-e. A holland bíróság arra is kíváncsi, hogy a homoszexualitás börtönbüntetéssel való fenyegetését üldöztetésnek kell-e tekinteni. T-411/08 Artisjus kontra Bizottság Az RTL és a Music Choice nevű angol internetes zeneszolgáltató panaszt intéztek a Bizottsághoz a Szerzői Jogvédői Társaságok Nemzetközi Szövetsége és annak nemzeti tagszövetségei által folytatott és elsősorban az EU-n belüli piac nemzeti határokon alapuló felosztásában megnyilvánuló versenykorlátozó magatartás miatt. 2008 júliusában meghozott határozatában (lásd a Bizottság sajtóközleményét) a Bizottság megállapította, hogy 24 nemzeti szerzői jogvédői társaság (köztük az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) megsértették az uniós versenyszabályokat, mivel az a jelenlegi gyakorlatuk, amely szerint a több tagállamot érintő és szerzői joggal védett művek bemutatását is magában foglaló (interneten, kábelen vagy műholdon keresztüli) műsorszolgáltatást végző vállalkozásoknak minden egyes tagállam nemzeti szerzői jogvédő társaságától engedélyt kell kapniuk, a közös piac nemzeti határokon alapuló felosztásának tilalmába ütközik, és hátrányos mind a szerzők, mind pedig a műsorszolgáltatók számára. A Bizottság határozatában megtiltotta az érintett szerzői jogvédői társaságoknak az összehangolt versenykorlátozó magatartás folytatását, de versenybírság kiszabását nem látta szükségesnek. A Bizottság e határozatát támadta meg számos EU-tagállam szerzői jogvédő szervezete, köztük a magyar Artisjus. A mai napon nemcsak a magyar, de az összes többi ügyben is ítéletet hirdet a Törvényszék. C-202/11 Las A belgiumi flamand közösség joga szerint Flandriában a munkaviszonnyal kapcsolatos valamennyi dokumentumot hollandul kell szövegezni, az e rendelkezéssel ellentétes iratok és intézkedések semmisek. 2004-ben A. Las, egy Hollandiában lakó holland állampolgár határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött, vezető pénzügyi tisztviselő pozícióra, egy szingapúri székhelyű és kikötőket üzemeltető nemzetközi cégcsoporthoz tartozó céggel, a PSA Antwerppel. A szerződést angolul kötötték, és abban megállapították, hogy a munkavégzés helye Belgium lesz, jóllehet bizonyos feladatokat a munkavállaló Hollandiából fog ellátni.
2009 szeptemberében A. Las egy angol nyelvű felmondólevelet kapott, amelyben munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetéséről tájékoztatták. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban folyó jogvitában felmerült az angol nyelvű munkaszerződés érvényességének kérdése, és az eljáró belga bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a flamand szabályozás ellentétben áll-e a munkavállalók szabad mozgásának elvével amiatt, hogy nemzetközi jellegű állásoknál is megköveteli, hogy a munkaviszonyra vonatkozó valamennyi dokumentum hollandul legyen megírva. T-240/10 Magyarország kontra Bizottság Az Amflora elnevezésű, géntechnológiával módosított burgonya egy keményítő-összetételben módosított burgonyafajta, amely műszaki alkalmazásokra (pl. papír-, fonal- vagy ragasztógyártás) optimalizált keményítőt tartalmaz. A génmódosítás következtében a burgonya génállományába egy olyan jelzőgén kerül, amely rezisztens bizonyos antibiotikumok tekintetében. A Bizottság 2010 márciusában két határozatot hozott, amelyekben egyrészről hozzájárult a szóban forgó burgonya termesztés és ipari felhasználás céljából való forgalomba hozatalához, másrészről pedig engedélyezte az említett burgonyából előállított takarmányt, valamint az ilyen burgonyát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszereket, illetőleg takarmányt, amelyekben a kérdéses genetikailag módosított szervezet véletlenül vagy technikailag elkerülhetetlen módon, legfeljebb 0,9 %-ban jelen van. Mivel Magyarország szerint az Amflora burgonya káros hatással lehet az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre, ezért hazánk keresetet indított a Törvényszék előtt a Bizottság említett két határozatának megsemmisítése érdekében.