Nyílt forráskódú szoftverek a Közoktatásban Bevezetés Támogatás - Fejlesztés

Nyílt forráskódú szoftverek a Közoktatásban Bevezetés Támogatás - Fejlesztés Tartalomjegyzék 1.Vezetői Összefoglaló...2 2.Érvek... 3 Megfelel az EU ajánlásának... 3 Megszünteti az egyetlen gyártótól való függőséget (lock-in)...3 Megszűnteti az oktatásban a jelenlegi monopolhelyzetet... 3 Nemzetközi példák... 4 Szabadon másolható-terjeszthető-fejleszthető...5 Esélyegyenlőség...5 3.Rövid távon jelentkező előnyök...5 Alacsonyabb költségek... 5 Tudatosabb felhasználók - a fiatalok ismerjék a lehetőségeket... 6 4.Középtávon jelentkező előnyök...6 Nagymértékű, évi 15-20 milliárd forint megtakarítása... 6 Gyorsuló szakmai és általános (digitális írástudás) fejlődést eredményez... 6 Új üzleti lehetőségek...6 5.A nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos tévhitek...7 1.Tévhit: Nincs gyártói támogatás... 7 2.Tévhit: Magasabb a TCO-ja...7 3.Tévhit: A szakemberek drágábbak és kevés van belőlük...7 6.A bevezetés folyamata, szükséges teendők... 7 Pályázatok kiírása...7 Támogatási hálózat kialakítása, működtetése...8 Oktatási hálózat kialakítása, működtetése... 8 Szabad szoftverek terjedésének támogatása...8 Tudásközpontok felállítása... 8 7.Appendix... 9 Irodai alkalmazás formátumok...9 Cél: az interoperabilitás... 9 BECTA - British Educational Communications and Technology Agency... 10 Linkek:... 11 Copyright: Jelen tanulmány szerzője az Open SKM Agency Kft; A tanulmány a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács felkérésére készült. A tanulmányt sokszorosítani, abból idézni, részben, vagy egészben, szóban vagy írásban, azt publikálni, harmadik félnek bemutatni kizárólag a szerzők előzetes írásbeli beleegyezésével lehet. Minden jog fenntartva. 1

1. Vezetői Összefoglaló 2005 óta számos sikeres európai kormányzati kezdeményezés igazolja, hogy a közoktatásban az Open Source alapú szoftverek bevezetésének eredményeképpen az állam már rövidtávon is jelentős megtakarításokat könyvelhet el, hosszabb távon pedig egyes számítások szerint akár évi 20-30 milliárd forintot is az oktatásfejlesztésre és egyéb kapcsolódó célokra fordíthat. Magyarországon a nyílt forráskódú szoftverek elterjedésének legnagyobb gátja jelenleg az, hogy az iskolákban kizárólag Microsoft szoftverekkel találkoznak a hallgatók. Biztosítani kell, hogy a diákok megismerkedhessenek a nyílt forráskódú szoftverekkel, operációs rendszerekkel és az EU által ajánlott, ISO szabványnak megfelelő (ODF) irodai programcsomagokkal. Javaslat Az oktatási intézményekben kizárólag nyílt forráskódú alkalmazások, rendszerek támogatása, az ezekkel kapcsolatos támogatási, oktatási feltételek megteremtése. Érvek Megfelel az EU ajánlásának Megszünteti az egy gyártótól való függőséget, s az oktatásban a jelenlegi monopolhelyzetet Nemzetközi tapasztalatok igazolják az átállás eredményességét Korszerű szemlélet Szabadon másolható-terjeszthető-fejleszthető Esélyegyenlőség Rövid távon jelentkező előnyök Alacsonyabb költségeket eredményez A tanulók tudatosabb felhasználókká válnak Fejlődik az iskolai/egyedi kreativitás Egyenlő esélyeket teremt Licence díj helyett az Állam a pénzt oktatásra és kutatás-fejlesztésre fordítja Középtávon jelentkező előnyök Nagymértékű, évi 10-20 milliárd forint megtakarítása Gyorsuló szakmai és általános (digitális írástudás) fejlődést eredményez Új üzleti lehetőségek Feladatok Pályázatok kiírása Támogatási hálózat Oktatási hálózat Szabad szoftverterjesztés CD-n, vagy egyéb adathordozón 2

2. Érvek Megfelel az EU ajánlásának Az Európai Bizottság "eeurope 2005: An Information Society for all" kezdeményezésének 2002. júniusi Akcióterve előírja egy együttműködési keretrendszer kifejlesztését, amely nyílt szabványokon alapul, és bátorítja a nyílt forrású szoftver használatát az intézményekben. Megszünteti az egyetlen gyártótól való függőséget (lock-in) A zárt, magántulajdonban maradó forráskódú fejlesztések a bevezetésük során kedvező feltételeket kínálva jelentős felhasználói tábort gyűjtenek, piaci sikereik következtében a későbbiekben azonban egyre költségesebb és egyre nehezebben leküzdhető függőséget jelentenek a felhasználóknak. A kormánynak mindenkor képesnek kell lennie arra, hogy elkerülje a bennragadást ("lock-in") olyan informatikai vagy kommunikációs technológiákba és termékekbe, amelyeket végső soron egy-egy cég értékesít, és ezáltal elkerülje a gyártó igényei és "üzleti terve szerinti" fejlesztést, a saját informatikai és kommunikációs stratégia alaptényezőjéről, a gyártótól függetlenül módosítható forráskódról való lemondást, saját jövőbeli technológiai választási lehetőségeinek beszűkülését, összességében: az adófizetők pénzének indokolatlan pazarlását. Az Európai Únió többek között a fenti érvek miatt ajánlja a nyílt szabványokat, zárt magántulajdonban lévő kódok választása esetén ezeket a kitűzött célokat interoperabilitás, költséghatékonyság, biztonság - nem lehet megvalósítani. Megszűnteti az oktatásban a jelenlegi monopolhelyzetet A nyílt forráskódú szoftverek elterjedésének legnagyobb gátja jelenleg az, hogy az iskolákban kizárólag Microsoft szoftverekkel találkoznak a hallgatók. az informatika, ideértve a szoftvereket is, hihetetlen sebességgel fejlődik. Jelentős tudásbéli hátrányba kerülnek azok a tanulók, akik egy adott szoftver használatát sajátítják el és nem a szoftverhasználatot általában. A konkrét példánál maradva, a szövegszerkesztés nem egyenlő az MS Word használatával. 3

Nemzetközi példák Ország Migrálás éve Anglia/Bristol City 2006 Érintett terület Teljes városi adminisztráció Licencek Száma 5 500 Alkalmazott megoldás Teljes átállás StarOffice-ra Franciaország 2006 Francia közigazgatás 400 000 Teljes átállás Franciaország 2006 Gazdasági Minisztérium 60 000 Teljes átállás Franciaország 2006 Adóhivatal 80 000 Teljes átállás Portugália 2006 Oktatás 135 000 Teljes átállás 9000 iskolában 300M Euró kereskedelmi értékű nyílt forráskódú szoftvercsomag terjesztése Finnország 2006 Igazságügyi Minisztérium és 300 kapcsolódó hivatal Dánia 2006 Oktatás Spanyolország/Extremadura 2006 Oktatás/Igazgatás 80 000 Teljes átállás Spanyolország/Andalúzia 2006 Oktatás/Igazgatás Irország 2005 Oktatás Franciaország 2005 Rendfelügyeleti szervek 70 000 Teljes átállás Kormányendelet nyílt Horváthország 2005 szabványok használatáról a teljes NA Teljes átállás államigazgatásban Kanada 2005 Oktatás Teljes városi Németország /München 2005 14 000 Teljes átállás adminisztráció Teljes városi Németország /Saxony 2005 12 000 Teljes átállás adminisztráció Olaszország /Dél-Tirol 2005 Oktatás 23 000 Átállás 72 iskolában USA/Indiana 2005 Oktatás 300 000 Teljes átállás Skócia 2004 Oktatás 10 000 22 000 200 000 833 000 2 500 000 788 000 Átállás 8500 PC-n OpenOffice-ra 1500 PC-n MSOffice-ra Átállás oktatási intézményekben Teljes átállás, emellett a lakosság részére 500.000 CD-t juttattak nyílt forráskódú alkalmazásokkal Teljes átállás 4000 iskolában StarOffice-ra Teljes átállás az oktatásban StarOfficera Teljes átállás 2833 iskolában StarOffice-ra 4

Szabadon másolható-terjeszthető-fejleszthető A szabad licenc kifejezés olyan licencszerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt szellemi termék szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a számítástechnikában használatos szoftverek licencelése. A fogalmat a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi, védjegyoltalom alá eső licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre. A szabad értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül: felhasználhat, (program esetén pl. futtathat); tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja; lemásolhat módosíthat; módosított változatokat publikálhatja. Esélyegyenlőség Jelenleg kizárólag Microsoft operációs rendszerek és irodai alkalmazások érhetők el az oktatási intézményekben, s így a diákok a megfelelő szintű otthoni gyakorláshoz is be kell szerezzék a megfelelő alkalmazást - s bár ez jelenleg elvileg ingyen történik, gyakorlatilag 3-5.000 Ft-ba kerül a családnak, nem beszélve az ár államilag finanszírozott részéről. A nyílt forráskódú szoftverek bevezetése az oktatásban olyan tudást adna a diákoknak, melyet akkor is hasznosíthatnak, ha elhagyják az iskolát s úgy, hogy nem kell illegális vagy komoly költségekkel járó szoftvereket használniuk. 3. Rövid távon jelentkező előnyök Alacsonyabb költségek Rövid távon az oktatásban, középtávon pedig ezáltal szinte az összes IKT technológiát felhasználó ágazatban fel lehet váltani a nagy költséggel járó szoftverparkokat teljesítményüket tekintve egyenértékű, nyílt forráskódú és költséghatékony alkalmazásokkal. Az oktatásban jelenleg évente mintegy 2 Milliárd forint költséget jelent az államnak a Microsoft szoftverek megvásárlása. Ennek az összegnek a egyharmadából meg lehetne oldani, hogy a megfelelő támogatással és képzéssel - az iskolákban nyílt forráskódú szoftverekkel dolgozhassanak az oktatók, s a diákok. 5

Tudatosabb felhasználók - a fiatalok ismerjék a lehetőségeket A szoftverrendszerek esetében kiemelten fontos, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen több fajta szoftvertermékkel megismerkedni, s így későbbi tevékenységük jobban fel tudják mérni az egyes szoftverek valódi értékét, s független gondolkodású, jóval tudatosabb felhasználókká válnak. Ez a későbbiekben azt eredményezi, hogy bármilyen alkalmazás használatát egyszerűbben tudják elsajátítani, s képesek lesznek tökéletesen elvégezni feladataikat nyílt forráskódú költséghatékony megoldásokkal is, akár a közigazgatásban, akár a kereskedelmi szférában. 4. Középtávon jelentkező előnyök Nagymértékű, évi 15-20 milliárd forint megtakarítása A nyílt forráskódú szoftverek terjedése az oktatásban már középtávon hozzájárul ahhoz a folyamathoz, hogy a közigazgatásban is felválthassák a nyílt forráskódú szoftverek a jelenlegi drága alkalmazásokat, a szoftverpark működtetésének racionalizálása által pedig újabb milliárdokat takaríthat meg az állam. Gyorsuló szakmai és általános (digitális írástudás) fejlődést eredményez A nyílt forráskódú szoftverek megjelenése az iskolákban a nemzetközi tapasztalatok alapján képessé tette a tanulókat arra, hogy bármilyen számítógépes környezetben egyszerűbben, gyorsabban oldják meg a feladatokat. Ebből következően ha kizálólag Microsoft szoftverekkel ellátott iskolákban tanulnak a diákok, kevesebb esélyük van a más környezetben is magabiztos digitális tudás megszerzésére. Új üzleti lehetőségek A váltás következtében új tudásanyag jut el az iskolákba, s a megtakarítás kapcsán felszabaduló összegeket K+F projektekre és tudásközpontok kialakításának támogatására lehet fordítani. A nyílt szoftverrendszerek mélyebb ismerete, a tudásbázisok kialakulása új üzleti lehetőségeket nyit meg a magyarországi kis-közepes fejlesztő cégek előtt, s akár már középtávon a nemzetközi IT élvonalba kerülhetünk. 6

5. A nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos tévhitek 1. Tévhit: Nincs gyártói támogatás Gyártói támogatás (support) a nyílt forráskódú szoftverek nagy részéhez létezik. Számos hazai és külföldi szoftvercég, köztük multinacionális vállalatok (Oracle, Novell, IBM, HP, SUN, stb.) foglalkozik különféle szoftverek, operációs rendszerek támogatásával. Ezen keretek között elérhetőek a hibajavítások, szoftverfrissítések, a cégek telepítési-, üzemeltetési- és fejlesztői támogatást nyújtanak, amelyért felelősséget vállalnak. 2. Tévhit: Magasabb a TCO-ja Elfogulatlan módszertanon alapuló számításokkal TCO alapú megközelítésben az esetek nagy részében jobban megéri a szabad szoftverek használata, amint azt az EU IDABC ajánlása is alátámasztja - http://blade.eurodyn.com/idabc/en/document/2623/5585#migration. A gyakorlatban ezt minden esetben egyedileg kell vizsgálni. Csak speciális esetekben fordul elő, hogy a rendszert kiszolgáló egyéb zárt forrású szoftverek miatti migrációs költségek olyan nagyok, hogy nem ér meg a váltás. 3. Tévhit: A szakemberek drágábbak és kevés van belőlük Statisztikailag nincs kimutatható különbség a szabad szoftverekhez értő és a kizárólag Microsoft technológiákat ismerő informatikusok munkabére között. A szakirányú felsőfokú végzettséggel (pl. mérnök informatikus, gazdasági informatikus, programtervező informatikus) rendelkező informatikusok tantervében minden esetben szerepelnek szabad szoftverek is. Az OKJ képzések jelentős része már tartalmaz ilyen jellegű képzést, és a különféle szaktanfolyamok révén viszonylag rövid idő alatt megszerezhető a szükséges tudás. A közoktatásban dolgozó informatika tanárok és informatikusok képzésére fordítandó összeg töredéke az elérhető megtakarításnak. 6. A bevezetés folyamata, szükséges teendők Pályázatok kiírása Pályázati úton támogatni kell az open-source szoftverek terjesztését, valamint a kapcsolódó oktatási és támogatási hálózat kialakítását. 7

Támogatási hálózat kialakítása, működtetése A szoftvereket támogató cégek kialakítanak egy országos hálózatot Támogató (fejlesztés, migráció) Migrációs központokat, ahova az oktatási intézmények fordulhatnak problémáikkal, illetve ahol az iskolai rendszergazdák szakmai képzését végzik. Oktatási hálózat kialakítása, működtetése Pályázatokkal támogatni olyan Open-source szoftverek oktatását kialakító OKJ-s tanfolyamok beindítását, amelyek akkreditáltatják tanfolyamaikat a pedagógus továbbképzésbe. Jelenleg is léteznek különböző FLOSS-t oktató tanfolyamok pl: általános - Linux op. rendszerről, konkrét céges SuSE Linuxról, stb. Szabad szoftverek terjedésének támogatása A támogató központok egyúttal licence elosztási központként is működnek, hogy az implementációt a lehető legegyszerűbbé tegyék az összes intézmény számára. Az iskolák vezetői le is tölthetik a szoftvert a támogató cégek webhelyéről, de természetesen a médiát (CD + User Guide) is megkaphatják. Az nyílt forráskódú szoftverek otthoni használatának támogatását több nyugat-európai ország adathordozón (CD, pendrive) történő terjesztéssel oldotta meg, melyeket az oktatási intézményekben osztott ki a tanulóknak. Tudásközpontok felállítása A nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő vállalatok (Novell, Sun, IBM) támogatásával regionális tudásközpontokat kell létrehozni, melyek a felmerülő rendszerkarbantartási feladatok, később az oktatási, támogatási és üzleti fejlesztési kérdések kapcsán kompetens kapacitásként bevonhatók. A tudásbázisok a felgyülemlett hasznos tudást, szakmai információkat megosztják a közösséggel online eszközök alkalmazásával. 8

7. Appendix Irodai alkalmazás formátumok OpenDocument Format (ODF) A StarOffice, az OpenOffice.org és az IBM Lotus Symphony az OpenDocument fájlformátumot támogatják, amely az ISO által 2006-ban szabványosított, XML-alapú fájlformátum-specifikáció a nyílt forrású közösség által fenntartott irodai alkalmazások számára. Office Open XML formátum a Microsoft "nyílt" formátuma Az OO XML formátum egy a Microsofttól származó nyílt fájlformátum irodai alkalmazásokhoz, amely szabadon beépíthető más szoftverekbe, ám licenszköteles. Az Office Open XML a nemrég megjelent Microsoft Office 2007 alapértelmezett formátuma. Az ISO 2007 szeptemberében elutasította a Microsoft kérelmét az OOXML formátum nemzetközi nyílt szabvánnyá emelésére. A Microsoft Office a zárt fájlformátumai miatt vált monopóliummá a nyolcvanas években: ha egy cég egyszer elkezdte használni, többé nem szabadulhatott tőle, ugyanis az Office-szal létrehozott fájlokat egyetlen más alkalmazás sem volt képes tökéletesen kezelni. Az oktatási intézmények által használt IT rendszerek szinte kivétel nélkül megvalósíthatók nyílt forráskódú szoftvereszközök igénybevételével, az átállás minden esetben lehetséges. Cél: az interoperabilitás A monopóliumokkal szemben rendkívül szigorú Európai Unió az OpenDocumentet javasolja, mint az információcsere, a publikus dokumentumok szabványát. A Microsoft Office is alkalmazkodni kénytelen a megváltozott piaci körülményekhez, s ezért már jelenleg is több tucat formátumot támogat a termékek közti együttműködés érdekében különböző eszközökkel. Kétirányú konvertálás Az Open XML Translator segítségével már lehetséges a kétirányú átkonvertálás, tehát az MS Office-ban lementett fájlok is átalakíthatóak OpenDocument formátumúvá. A két irodai programcsomag így egységesen jeleníti meg a különböző képleteket, sablonokat. Mostantól tehát nem a kompatibilitáson van a hangsúly, hanem a funkcionalitások megfelelésén. 9

BECTA - British Educational Communications and Technology Agency A BECTA az angliai oktatási intézmények kommunikációs és technológiai infrastruktúrájának kialakításáért felelős álami ügynökség. Több tanulmányt készítettek a közelmúltban, mely egyértelműen azt igazolta, hogy az oktatásban a lehető leghamarabb fel kell hagyni a zárt forráskódú szoftverek használatával és nyílt forráskódú alkalamazásokkal kell megoldani a felmerülő feladatokat. A BECTA tanulmányainak fő felismerései: 1. Az iskolák IT infrastruktúrájának működtetése problémamentesen megoldható nyílt forráskódú alkalmazásokkal 2. A nyílt forráskódú alkalmazások használata az iskolákban magasabb szintű IT ismeretekhez juttatja a diákokat 3. A nyílt forráskódú alkalmazások használata ugyanolyan egyszerűek bizonyult az oktatási intézményekben, mint a zárt forráskódú hasonló funkcionalitású alkalmazásoké 4. A megtakarítási lehetőségek és a bevezetések sikere egyértelműen igazolták, hogy a nyílt forráskód a megfelelő választás az oktatási IT igények kielégítésére 5. Nyílt forráskódú alkalmazások szinte minden területre képesek megoldást kínálni, így az átállás következtében lehetővé vált fejletteb szoftverrendszerek és alkalmazások üzemeltetése - ráadásul költségmentesen. A BECTA felismerte, hogy a verseny és a választás lehetősége kulcskérdése annak, hogy az IT beszerzések valódi értéket képviseljenek, ezért felkérte a PwC-t, hogy mérje fel a problémákat a nyílt sztenderdek terjedésével kapcsolatban az oktatásban olyan szervezetek megkérdezésével, mint az Apple, SUN és az Open Source Community. A fő problémák eszerint a következők: - az oktatási intézmények vezetői nem jól informáltak a szoftverlicenszeléssel kapcsolatban, ebből következően nem is fordítanak megfelelő figyelmet erre a kérdésre 10

- a kormányzati döntéshozók a megfelelő tudás hiányában - a látható hátrányok tudtával - jóváhagyják a domináns termékek fájlformátumának használatát - legyen szó akár webböngészőról vagy irodai szoftverről. Az OSC szerint ennek közvetlen hatása az, hogy az iskolák nem szorgalmazzák a változásokat - akkor sem, ha ők is tisztában vannak a helyzet hátrányaival. Linkek: BECTA tanulmányok http://publications.becta.org.uk/display.cfm?resid=28197&page=1835 http://publications.becta.org.uk/display.cfm?resid=28199&page=1835 http://publications.becta.org.uk/display.cfm?resid=25907&page=1835 TCO számítás http://blade.eurodyn.com/idabc/en/document/2623/5585#migration Horvátország Open source policy http://www.e-hrvatska.hr/repozitorij/dokumenti/downloads/open_source_software_policy.pdf ODF Alliance http://www.odfalliance.org EU támogatja a nyílt forráskódot http://ec.europa.eu/idabc/en/document/2627/5894 Extremadura projekt http://index.hu/tech/szoftver/linuxlan/ 11