A MAGYAR SPORT VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓI OLIMPIA TÜKRÉBEN GULYÁS Erika, STERBENZ Tamás, KOVÁCS Eszter, CSURILLA Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont OLIMPIA SOK SZEMPONTBÓL
TARTALOM Versenyképesség definíciója Versenyképességi kutatások a sportban Nemzetközi kutatások főbb eredményei A kutató központ eddigi kutatásai és eredményei További kutatási irányaink
VERSENYKÉPESSÉG A versenyképesség azon tulajdonságok összessége, amelyek hozzásegítenek valamely például művészeti, sport stb. verseny megnyeréséhez, vagy legalábbis a jó helyezés eléréséhez. Másképp a verseny győztese egyben a legversenyképesebb is, ami tehát azt jelenti, hogy a versenyképességet általában győztesek képességeinek és adottságainak számbavétele és elemzése útján lehet meghatározni (Szilágyi, 2008). Forrás: Dr. Szilágyi György (2008): A versenyképesség mérése a nemzetközi összehasonlítások módszertanának tükrében. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 1. szám
VERSENYKÉPESSÉG KUTATÁSOK A SPORTBAN Makro - GDP; lakosság; politikai rezsim stb. Gazdasági tényezők 41,6%-ban magyarázzák az egyes országok helyezését a nyári olimpiák éremtábláján Mezo - Sportirányítási rendszer felépítése, szabályozások stb. Szerepük egyre jelentősebb az egyes nemzetek sikeressége szempontjából Mikro - Egyéni preferenciák, adottságok, képességek Ösztönzők hatása a sportolók teljesítményére
Magyarország versenyképessége
Magyarország versenyképessége 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 1,00% 0,50% Belgium Croatia Czech Republic Denmark Hungary Romania Slovakia 0,00% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Magyarország és a környező országok piaci részesedése a nyári olimpiákon és világbajnokságokon elért érmes helyezések alapján
A NYÁRI OLIMPIÁK TERMÉSZETE 1992 1996 1996 2000 2000 2004 2004 2008 2008 2012 Érmek száma Azonos kategóriában maradó országok aránya Magasabb kategóriába lépő országok aránya Azonos kategóriában maradó országok aránya Magasabb kategóriába lépő országok aránya Azonos kategóriában maradó országok aránya Magasabb kategóriába lépő országok aránya Azonos kategóriában maradó országok aránya Magasabb kategóriába lépő országok aránya Azonos kategóriában maradó országok aránya Magasabb kategóriába lépő országok aránya 0 80% 20% 89% 11% 91% 9% 86% 14% 89% 11% 1-5 63% 16% 62% 9% 48% 15% 66% 18% 57% 14% 6-15 67% 11% 61% 17% 61% 11% 58% 11% 55% 14% 16-25 50% 13% 38% 25% 60% 20% 17% 17% 40% 20% >25 67% 0% 100% 0% 91% 0% 82% 0% 90% 0%
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI SPLISS 2.0 kutatás 3 legsikeresebb országa a nyári olimpiai sportágakban: Ausztrália Japán > 2008! Franciaország
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI 1. Benchlearn: a jó gyakorlatok helyett a jó irányelvek keresése, mely az adott keretek között a legjobban működik = más szervezetek erősségeiből való tanulás 2. Megvásárolhatóak-e az érmek? támogatások nagysága meghatározzák a sikert, de nem jelentenek garanciát rá ROI egyre csökken Egyre nagyobb beruházás szükséges az eredmények szinten tartásához Hatékonyság kulcs 3. Sportági részvétel és a tehetségkiválasztási rendszer nem szignifikáns Kisebb nemzeteknél szorosabb kapcsolat 4. Létesítmények, sportolók támogatása, jól képzett edzők fontos tényezők
PILLÉREK BRAINSPORTING EDDIGI KUTATÁSAI MAKRO ELEMZÉS Egyéni és csapatsportágak külön vizsgálata Bevont változók: GDP Lakosság Kultúra Politikai rendszer Host UP eredmények MEZO SZINTŰ ELEMZÉS Nemzetközi irodalom eredményei alapján a hazai sajátosságok azonosítása Finanszírozás hatékonyságának vizsgálata Steakholderek bevonása Sportágak elemzése Finanszírozás Szervezeti struktúra, kommunikáció Sportági részvétel Tehetség-kiválasztási rendszer Sportolói karrier támogatása Létesítmények Edzői kiválasztás, életpálya Versenyrendszerek Innováció és tudományos kutatások
INPUT Sportra fordított egy főre jutó nemzeti kiadások nagysága a SPLISS országokban euróban (2011/2012)
INPUT
Kormányzati támogatás vs. hatékonyság 1. Modell: Ln(Market Share) i,t = -13.920 (p =0.13) + 0.543 Ln(Governmental funding) i,t-1 (p =0.27) - - 11.658*Year2015 i (p =0.36) + + 0.516*Ln(Governmantal funding) i,t-1 *Year2015 (p =0.43) + + 0.002*Number of participants in Heracles program i,t-4 (p =0.77) ahol ln Governmental funding i,t 1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére jutatott állami támogatás a (t-1)-edik évben Number of participants in Heracles program i,t 4 is az i-edik sportágban a Heraklész programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben, Year2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0). FÜGGETLENSÉGIZSGÁLAT A piaci részesedést egyik vizsgált változó (sem az állami támogatás, sem a Herklész programban részvevők korábbi száma) nem magyarázza statisztikailag szignifikánsan.
Kormányzati támogatás vs. hatékonyság 2. Modell: Ln(Governmental funding) i,t = 19.525 (p =0.00) + 0.034 Ln(Market Share) i,t (p =0.82) + + 0.20 Ln(Market Share) i,t-1 (p =0.817) + + 0.959*Year2015 i (p =0.00) + + 0.007*Number of participants in Heracles program i,t-4 (p =0.02) Ahol ln Market Share i,t 1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére piaci részesedése a (t-1)-edik évben Number of participants in Heracles program i,t 4 is az i-edik sportágban a Heraklész programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben, Year2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0). FÜGGETLENSÉGIZSGÁLAT Az állami támogatást a Heraklész programban részvevők száma, illetve a 2015-ös év magyarázza statisztikailag szignifikánsan.
1400% 1200% 1000% 800% 600% 400% 200% Atlétika Ökölvívás Kajak-kenu Vívás Torna Judo Öttusa Úszás Asztalitenisz Sportlövészet Bírkózás Korcsolya RELATÍV EREDMÉNYESSÉG 0% 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 REFERENCIA ÉV: 2006
1932 1936 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 MAGYARORSZÁG EREDMÉNYESSÉGE 10,00% 9,00% 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% MarketShare Lineáris (MarketShare)
VESZÉLYEK 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 Sportágak száma az egyes Olimpiákon 25 26 28 28 28 26 28 Magyar résztvevő sportolók száma 217 214 178 209 171 152 157 Nyert érmek száma 30 21 17 17 10 18 17 Sportágak száma, melyben magyar induló volt Sportágak száma, melyben magyar érem született Sportágak száma, melyben magyar érem született/sportágak száma, melyben magyar induló volt Nyert érmek száma/résztvevő magyar sportolók száma 21 24 23 22 24 24 21 8 9 11 9 5 10 4 38% 38% 48% 41% 21% 42% 19% 14% 10% 10% 8% 6% 12% 11% RIÓ - 2016
Elemzett sportágak Versenyszám Nyerhető érmek száma Egy sportoló által több érem is nyerhető Asztalitenisz 4 12 x Atlétika 48 143 x Birkózás 18 72 Evezés 14 42 x Judo 14 56 Kajak-Kenu 12 36 x Kerékpár 14 42 x Kézilabda 2 6 Ökölvívás 13 52 RIÓ - 2016 Öttusa 2 6 Sportlövészet 15 45 x Súlyemelés 15 45 Torna 16 48 x Úszás 32 98 x Vívás 10 30 x Vízilabda 2 6 Összesen 236 754
PIACI RÉSZESEDÉS MINT EGY LEHETSÉGES MUTATÓ A SPORTÁGI EREDMÉNYESSÉG MÉRÉSÉRE 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 2008 2012 2016 Atlétika Bírkózás Evezés Judo Kajak-kenu Kézilabda Kerékpár Ökölvívás Öttusa Súlyemelés Sportlövészet Torna Úszás Vívás Vizilabda RIÓ - 2016
1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Mixed Open Women Men RIÓ - 2016 0% Az olimpiákon, világbajnokságokon és Európa Bajnokságokon férfi és női sportolóink által nyert érmek százalékos megoszlása Nők szerepe a hazai eredményességben
SPORTÁGI ELEMZÉSEK Vizsgált időszak: 2008-2016 A sportág legsikeresebb öt nemzetének és hazánk piaci részesedésének a helyzete. A magyar eredményektől függően dobogós, 1-8. vagy 1-16. helyezések alapján. Európa Bajnokságokon, Világbajnokságokon és Olimpiákon elért helyezések száma érmes helyezések száma 1-8. helyezések száma 1-16. helyezések száma Koncentráció A sportági koncentráció megállapításával arra voltunk kíváncsiak, hogy a három legsikeresebb ország milyen mértékben dominálja a sportágat, valamint, hogy a legsikeresebb országok összetétele mennyire változik az egyes évek alatt. E mutató segíthet a sportági stratégiák kialakításában. Korreláció Sportági vizsgálatok keretében végeztünk korrelációelemzést is, amely során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes sportági eseményeken - úgymint Olimpián, Világbajnokságon vagy Európa Bajnokságokon szerzett eredmények milyen kapcsolatban vannak egymással.
SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI) RIOI CÉLKITŰZÉS OLIMPIAI PONTOK: 37 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 18 TÉNY OLIMPIAI PONTOK: 27 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 15 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Germany Hungary Spain Great Britain Brazil New Zealand Ukraine A sportágat továbbra is jelentős mértékben dominálja Magyarország és Németország, de látható Új- Zéland és Brazília komoly előretörése, valamint hazánk csökkenő piai részesedése a németek igen látványos növekedésével szemben.
SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Continental Championships/European Championships Summer Games World Championships KORRELÁCIÓ VIZSGÁLAT Európai országok dominanciája következtében a sportágban az Európa Bajnokságon elért helyezés hasonlóan erős kapcsolatot mutat az Olimpiai eredményekkel, mint a Világbajnoksági helyezések.
SPORTÁG: ÚSZÁS RIOI CÉLKITŰZÉS OLIMPIAI PONTOK: 30 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 23 TÉNY OLIMPIAI PONTOK: 40 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 33 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 United States Australia Hungary Japan Great Britain
1-8. HELYEZÉSEK SZÁMA 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 80 70 60 50 200m vegyes úszás első helyezettjeinek időeredménye 40 30 20 10 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 European Championships Olympic Games World Championships KORRELÁCIÓ 1:50:53 1:52:19 1:53:46 1:55:12 1:56:38 1:58:05 1:59:31 World Championships Olympic Games European Championships Az Egyesül Államok és Ausztrália dominanciája következtében a sportágban a Világbajnokságokon elért helyezések erősebb kapcsolatot mutatnak az Olimpiai eredményekkel, mint az Európa Bajnokságok helyezései.
SPORTÁG: JUDO RIOI CÉLKITŰZÉS OLIMPIAI PONTOK: 13 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 9 TÉNY OLIMPIAI PONTOK: 0 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 8 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% Japan France Russia Brazil Italy Hungary 0,00% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
1-8. helyezések száma 9 8 7 6 5 4 3 2 1 EB 1-8. helyzések száma Olimpia 1-8.helyzések száma VB 1-8. helyzések száma 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 KORRELÁCIÓ A korreláció vizsgálat alapján az Olimpiát megelőző már két-három évben rendezett Világbajnokságokon elért eredmények is szignifikáns erős kapcsolatot mutatnak az Olimpián elért eredményekkel. Az Európa Bajnokságok és Olimpiák eredményessége közötti kapcsolat nem szignifikáns, így nem javasolt az EB eredmények alapján történő sportági eredményesség előrejelzése.
További kutatási irányaink Finanszírozási rendszer hatékonyságának javítása Sportágak egyedi jellemzőinek transzparens beépítése a finanszírozási rendszerbe kulcs tényező lesz BRAINSPORTING INDEX Kontraszelekció kialakulásának veszélye OTKA SPORTOLÓI SZINT VIZSGÁLATA, CSAPAT SPORTÁGAK BEVONÁSA ELŐÁLLÍTÓK (KLUB, SZÖVETSÉG) FOGYASZTÓK ADÓ? ÁLLAM