E G Y E S Ü L E T I K Ö Z L E M É N Y E K Rovatvezető: Kiráfy Pál Partos Gyula 1889-1972 Partos Gyula, az Erdészeti Tudományos Intézet nyugalmazott igazgatója, az Erdészeti Egyesület volt elnöke, a Munka Érdemrend, a Szocialista Munkáért" érdemérem tulajdonosa, az Erdészet kiváló dolgozója 1972. december 17-én elhunyt. Volt munkatársai személyében korának egyik legnagyobb erdészét gyászolják, akitől a hivatástudaton, kötelességtudáson, a munka, az alkotó emberi tevékenység szeretetén túl mély humanizmust tanultak. Elmélyült tudásához párosuló szerénysége példamutató volt mindenki számára. Partos Gyula, Partos Vilmos közalapítványi erdőtanácsos fia, 1889. évi november 13-án a Temes megyei Jerszegen született. Középiskoláit 1907-ben Nagykőrösön fejezte be és még ebben az évben beiratkozott a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskolára, ahol 1911-ben kitűnő eredménnyel erdőmérnöki oklevelet szerzett. Erdészeti szolgálatát az Erdőkincstárnál kezdte. Első beosztása a Zsarnócai Erdőhivatal erdőrendezősége volt. 1913 1919-ig a zsarnócai Erdőhivatalnál, majd a máramarosszigeti Erdőigazgatóság nagybocskói faraktáránál végzett különböző üzemi teendőket. A monarchia összeomlása után két évig a máramarosszigeti Román Királyi Erdőigazgatóságnál szolgált, majd 1921-ben a Csehszlovák Köztársaság Rahói, ill. Bustyaházai Erdőigazgatóságához került, ahol a magyarok 1939-es bevonulásáig mint felügyeleti tiszt, majd vasútépítő, ill. vasútüzemvezető dolgozott. 1939-től ismét felügyeleti tiszti beosztásba került és 1942-ben megbízták a Bustyaházai Erdőigazgatóság vezetésével. 1944 derekán Budapestre helyezték át az akkori "Faforgalmi Központba. A felszabadulás Budapesten érte. Azonnal jelentkezett szolgálatra és 1945 nyarán a Pécsi Erdőigazgatósághoz került vezetőhelyettesnek, majd ugyancsak pécsi székhellyel a déli megyék erdőgazdaságainak központi felügyeleti tiszti teendőit ellátva vett részt a ország újjáépítésében. Eközben a minisztérium megbízásából megírta az ország egész területére érvényes Csemetenevelési utasítás"-t. 1948-ban a MÁLLERD központjába került, ahol egyideig az Erdőművelési és Fatermelési Főosztályt vezette, majd az Ellenőrzési Osztály vezetője lett. Az erdészet első átszervezése után is a minisztérium Erdészeti Főosztályán maradt különböző beosztásokban és innen helyezték át 1953-ban az Erdészeti Tudományos Intézethez. Innen vonult nyugdíjba 1959-ben. Időközben Egyesületünkben is inten-
zíven tevékenykedett. 1954 1957-ig az Országos Erdészeti Egyesület elnöke volt. Partos Gyula negyvenéves szolgálatának legnagyobb részét az erdészeti üzemben töltötte. Ez volt az ő igazi otthona. Mint erdész, sikeresen ötvözte össze sokoldalú tudományunk különböző ágazatait. Nem specializálódott, de a maga idejében mindenben specialista volt. Mindig átfogóan az egészet nézte, de behatóan ismerte a részleteket. Fáradságot nem ismerve képezte magát. Beszélt németül és szolgálata során sajátította el a cseh nyelvet, melyből megfelelő szinten államvizsgát kellett tennie. Munkásságát 1921 1939 között a Csehszlovák Köztársasági Erdészet is elismerte. Egyike volt azoknak a gyakorlati szakembereknek, akik napi munkájuk mellett nem feledkeztek meg a tudomány műveléséről sem. Gyakorlati tapasztalatait és tudományos értékű megállapításait harminc különböző közlemény őrzi. Ezek közül kiemelkedőbbek a már említett, és 1949-ben megjelent Csemetenevelési Utasítás, az 1951-ben megjelent Erdőápolási Utasítás, az MTA Agrártudományi Osztálya Közleményeiben 1954- ben közzétett Az alátelepítés és állományápolás összefüggése, valamint termelékenységet fokozó hatása" c. dolgozata, a Magyar Nyárfatermesztés c. könyvben 1962-ben megjelent A nyarak vegetatív szaporítása" c. fejezet, az 1959- es Erdősítési és fásítási utasítás" szerkesztése és egyes fejezetei, valamint az 1955-ben az MTA vitaülésén a Maggyűjtés és csemetenevelés problémáiról tartott felolvasása. Szinte nincs száma azoknak az előadásoknak, melyeket az OEE különböző szakrendezvényein tartott. Munkásságát az említett kormány és főhatósági kitüntetéseken kívül utolsó szolgálati helye, az Erdészeti Tudományos Intézet 1971-ben a Vadas Jenő Emlékéremmel fémjelezte. Partos Gyula munkás élete a közösség iránt érzett mély felelősségből táplálkozott. Ez csendült ki búcsúbeszédéből, melyet 1959-ben történt nyugalombavonulásakor tartott. Ebben a beszédben az elsők között hívta fel a magyar erdészeket arra a kötelességükre, mely őket az ember természetes környezetének fenntartásában megilleti. Partos Gyulától, mint egy nagy erdésznemzedék egyik utolsó kiváló tagjától búcsúzunk. Szelleme neveltjeinek, tanítványainak, munkatársainak mindennapi tevékenységében, alkotómunkájában fog tovább élni! Dr. Pankotai Gábor Molnár Lajos 1939-1972 Tragikus hirtelenséggel, autóbaleset következtében elhunyt Molnár Lajos erdőmérnök, egyesületünk szombathelyi csoportjának titkára. Zalabéren, 1939. november 19-én született. Tanulmányait 1958-ban kitűnő eredménnyel a soproni Erdészeti Technikumban fejezte be. Ez után a sárvári erdőgazdaságban dolgozott különböző munkakörökben. Katonai szolgálatának letöltése után a körmendi erdészetben teljesített szolgálatot mint műszaki vezető. Munkája mellett 1969-ben kitűnő eredménnyel erdőmérnöki oklevelet szerzett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. 1970-től kezdve a Szombathelyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság központjában irányító munkakört látott el. Tudása és rátermettsége alapján rövid időn belül a fiatal szakembert a Gazdaság a termelési osztály vezetésével bízta meg. Ebben a felelős, sokrétű munkakörben dolgozott fáradságot nem ismerve haláláig. Nemcsak a hivatali, de a társadalmi munkából is aktívan kivette a részét. Fiatalon került a párt soraiba, tagja volt a körmendi nagyközségi pártbizottságnak. Az Országos Erdészeti Egyesület szombathelyi csoportjának titkáraként különösen nagy buzgalommal dolgozott azon, hogy összefogja nemcsak a nagy Gazdaság, hanem egész Vas megye erdészkollektíváját. Munkájának eredményeként a helyi csoport az elsők között szerepelt az eredményes egyesületi munkában. Szerény magatartása, tudása, jó kedélye, embersége miatt szerették és becsülték munkatársai; emlékét az erdésztársadalom kegyelettel megőrzi.
Egyesületünk 1973. évi munkájának főbb célkitűzései Egyesületi munkánk 1973. évre vonatkozó főbb célkitűzéseit az MTESZ VIII. Közgyűlésének határozatai, továbbá a helyi csoportok titkáraival 1972. október 24-én tartott megbeszélésen kialakult irányelvek és elnökségünk 1972. november 27-i határozata foglalja össze. Az MTESZ VIII. Közgyűlése megállapította, hogy a Szövetségben folyó társadalmi munka fejlődésére nagymértékben hatottak hazánk politikai és gazdasági életének olyan kiemelkedő eseményei és tényezői, mint a X. Pártkongresszus, az MSZMP állásfoglalásai a gazdaságirányítás reformjáról, a tudománypolitikáról, az ifjúságpolitikáról, az MSZMP KB Titkárságának határozata az MTESZ munkájáról. Ezek hosszútávra meghatározói az MTESZ és a keretében működő egyesületek tevékenységének. Az MTESZ fő tartalmi feladatai a negyedik ötéves tervben" című tanulmányban összefoglalt ajánlásokat és javaslatokat használta fel Egyesületünk is az 1973. évi munkaterve összeállítása során. Egyesületünkre a tanulmányból különösen a következő a társegyesületek - kel együttesen megoldandó komplex feladatok hárulnak: A lakásépítési program végrehajtása a lakótelepek urbanisztikai és emberi problémáinak összehangolása a tömegszerű termelés gazdasági-műszaki és esztétikai problémáival; a lakótelepek komplettálásának műszaki-gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési problémái. Környezetvédelem az emberi környezet védelme (füst-, por-, gáz-, zajártalmak és az ún. civilizációs ártalmakkal mint amilyent pl. a felfokozott tempójú városi közlekedés kivált szembeni védekezés) ; a természeti környezet védelme (a vizek tisztaságának, a termőtalajnak, az erdőnek, a természetes növény- és állatvilágnak, a természetvédelmi. objektumoknak, a természetes tájképi formáknak stb. védelme). Az anyagmozgatás és csomagolás fejlesztése az anyagmozgatás és csomagolás helyének, szerepének meghatározása a népgazdaság újratermelési folyamatában. A termelési, elosztási, raktározási és értékesítési folyamatok szervezettségének és hatékonyságának növelése a korszerű anyagmozgatási folyamatok és csomagolási módszerek alkalmazásával. Cellulóz- és papíripar a hazai félcellulóz és cellulózgyártás fejlesztése, figyelemmel a hazai faállomány gazdaságos felhasználására és az együttműködés lehetőségeire; a cellulóz- és papíripari szakemberszükséglet és képzés kérdései. Mezőgazdaság, élelmiszeripar, fagazdaság a termelőszövetkezetek tevékenységi körének bővítése; az erdőterületek további növelése a gyengébb adottságú mezőgazdasági területek erdősítésével; a fagazdaság vertikális fejlesztése. Egyesületünk alapvető célkitűzése 1973-ban működésének átállítása az új, átdolgozott Alapszabályok megvalósítására. Ez kettős feladatot jelent. Egyrészt az Egyesületnek is be kell kapcsolódnia a fagazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését célzó állami feladatok megvalósításába, másrészt meg kell kezdeni azoknak a feladatoknak a szervezett és tartalmi végrehajtását, amelyek az Alapszabályokból új feladatként adódnak. Ilyenek elsősorban a szakmai érdekvédelmi feladatok. Ezen túlmenően valamennyi egyesületi szervünk számára közös feladatként jelöljük meg az új Alapszabályok minél szélesebb körű tartalmi ismertetését annak érdekében, hogy a tagság körében az egységes szemlélet, következésképp ennek nyomán az egységes cselekvési készség kialakuljon. Az Erdőművelési Szakosztály a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának Fatermesztéstani Munkabizottságával közösen tartotta ülését. Az ülésen a mintegy 30 résztvevő először meghallgatta Király László előadását, amelynek címe Az erdőrendezés feladatai a fatermesztési munkák tervezésében, nyilvántartásában és ellenőrzésében; az elektronikus adatfeldolgozó gépek alkalmazása a feladatok során" volt. Az előadást követő vita eredményeként kialakult állásfoglalás szerint:
az adatfeldolgozó gépek alkalmazásának kiszélesítésével arra kell törekedni, hogy az erdőgazdálkodás irányításának szükséges információkat, adatokat gyorsan és megbízhatóan szolgáltatni lehessen; célszerű lenne egy országos adatbankot létesíteni; az erdők növedékének meghatározásával a jövőben intenzívebben kell foglalkozni, hogy a rendelkezésre álló növedékadatok a valóságos állapotokat minél jobban megközelítsék; a fatermesztés keretén belül ismételten felül kell vizsgálni a vágáskort és egyes fafajok esetében célszerű felemelni; a vágáskoncentrációk különböző hatását és szerepét a jövőben tovább kell vizsgálni, figyelemmel a környezetvédelemre, a nevelővágásokra és a természetes felújítások sikerére. Ezt követően a résztvevők az 1973. évi munkatervet beszélték meg, majd a MÉM STAGEK Számítástechnikai Központjában történt látogatás során megtekintették a múltban alkalmazott és a felszerelés alatt álló legkorszerűbb elektronikus adatfeldolgozó gépeket. Közben áttekintést kaptak az ERTI faterméstani kutatási adatainak itt folyó feldolgozásáról, valamint a matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásáról. A Vadgazdálkodási Szakosztály ülésének napirendjén két téma szerepelt. Elsőként dr. Csőre Pál tartott előadást A vadászati jog haszonbérbeadásának tapasztalatai és a jövőre vonatkozó elgondolások" címmel. A nagy érdeklődéssel kísért előadás rövid értékelést adott a haszonbérleti ciklus első öt évéről, s több alternatív javaslatot ismertetett a vadászati jog hasznosításának jövőjére vonatkozóan. A szakosztályi ülés úgy határozott, hogy az előadás anyagát, valamint a vita eredményeként kialakult állásfoglalást ajánlásként megküldi a MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztályának. A második napirendi pontban az ülés elfogadta a szakosztályvezető 1973. évi munkatervre vonatkozó javaslatát. Az Erdei Vasutak Szakosztálya az 1972. évi munkáját értékelte, illetőleg az 1973. évi munkatervét vitatta meg Tóth Gyula szakosztályi titkár vezetésével. A Szakosztály elnökségi összekötője, Nyirádi Lajos időszerűnek tartotta az Erdei Vasutak Szakosztályi Közleményei" címen az elhangzott előadások sajtó alá rendezését. Javasolta, hogy egy szakosztályülésen kerüljön ismertetésre az Egyesület új alapszabálya, valamint megtárgyalásra a vasutak helyzete a következő ötéves tervben. Az Erdőrendezőségi Szakosztály tagjainak széles körű érdeklődése mellett Németh Ferenc tartott előadást a növényzetkárosodás légifényképes leltározásáról a berlini nemzetközi kollokvium tapasztalatai alapján. Az előadást sok hozzászólás és élénk vita követte, amelyben a tagság a fotóinterpretáció hazai hasznosítási lehetőségeivel foglalkozott. Az előadások és a hozzászólások alapján az ülés állást foglalt amellett, hogy a légifénykép hasznos segítséget nyújt az erdészek munkájában, de fotóinterpretációs célra racionálisan csak akkor alkalmazható, ha megvalósítjuk többcélú felhasználását. Az ülés kívánatosnak tartaná, hogy az erdészeti fotóinterpretáció témájával alkalmazott kutatás formájában foglalkozzanak. Az egyesületi csoportok életéből Az Erdőrendezőségi Csoport taggyűlésén Rakonczay Zoltán és Mészöly Győző tartott előadást. Rakonczay Zoltán előadása nyomán a résztvevők teljes képet kaptak a hazánkban folyó természetvédelemről. Megtudhatták, hogy a mintegy 15 000 ha-t kitevő természeti ritkaságok védelmére 1935-től napjainkig számos, de egységes szerkezetbe nem foglalt törvényt hoztak. Az egységes szerkezetbe foglalt törvény tervezete most készül és azt az Országos Természetvédelmi Hivatalnak 1975-ig kell a Minisztertanács elé terjeszteni. Az előadó elmondta, hogy a természetvédelem céljára létrehozott szervezet nem mindenben tökéletes. Hangsúlyozta, hogy a hivatal munkájában elsősorban az erdésztársadalommal való teljes együttműködésre számít. A meglevő 300 természetvédelmi
objektumból 50 országos, 250 pedig helyi értékű. A védelmi rendeltetésű területeket és objektumokat felülvizsgálják, némelyek védettségét esetleg megszüntetik. A Hortobágy egy részét nemzeti parkká alakítják ki. Mészöly Győző előadásában az erdőnek hármas (termelési védelmi szociális) funkcióját hangsúlyozta. Manapság mindinkább a jóléti erdőgazdálkodás, a szociális rendeltetés felé fordul a figyelem. Az embereknek a felüdülés iránti igénye rohamosan növekszik. Az előadó arra figyelmeztetett, hogy az erdőgazdálkodásnak fel kell készülnie ennek az igénynek a kielégítésére. Éppen ezért aláhúzta, hogy mind a tervezés, mind a végrehajtás az eddigieknél is gondosabban történjék. A népgazdaság a IV. ötéves tervben a jóléti erdőgazdálkodás kibontakoztatására mintegy 120 millió forintot fordít. A hozzászólók egy része azt a véleményét fejezte ki, hogy a szakszerűen kezelt erdők már a maguk valóságában is a közjólét célját szolgálják, mások a természetvédelem propagandájának bővítését szorgalmazták. A Baranya megyei Csoport előadás keretében vitatta meg Krámer Antal Az erdőművelésben alkalmazandó új, korszerű technológiák" c. dolgozatát. Az előadó rámutatott arra, hogy a mindinkább jelentkező munkaerőhiány feltétlenül megköveteli erdőművelési tevékenységünk racionalizálását, reális alapokon nyugvó szakmai elvek kialakítását. A korszerűsítési és fejlesztési elgondolásokat komplex vizsgálat és szemlélet alapján úgy kell kialakítani, hogy azok kedvező hatása a csemeteneveléstől az állománynevelésig érvényesüljön. A csoport megvitatta Tóth Aladár A szállítás szervezése az értékesítés és a gépkihasználás összefüggésében" címmel tartott előadását. Az előadó részletesen ismertette a szállítási műszaki vezetők teendőit és a szállítási, értékesítési terv teljesítését befolyásoló tényezőket. A Csongrád megyei Csoport taggyűlést tartott. Ezen Vida László, a csoport titkára beszámolt az 1972. évi munkáról, majd megvitatták az 1973. munkatervet és költségvetést. Ezt követően két tagtársunknak a 30 éves, míg hat tagtársunknak a 20 éves tagsági jubileumi jelvényt adtak át. A Debreceni Csoport erdészettörténeti szakcsoportjának ülésén Kovács János muzeológus (Székesfehérvár) tartott előadást Erdészettörténeti helynevek gyűjtése" címmel. Az előadó rövid áttekintést adott a hazánkban eddig végzett helynév-gyűjtés eredményeiről, a fellelhető és legrégebbre visszanyúló adatok alapján. Ezután kifejtette nézetét az erdővel kapcsolatos helynevek gyűjtésének szükségességéről és fontosságáról. A szakcsoport elhatározta, hogy a Debrecen környéki erdőkre különösen a Nagyerdőre tekintettel összegyűjti az erdős puszták adatait Nagycsere, Haláp és Bánk körzetében. Elvégzi a guthi és a bagaméri erdészetek helynévgyűjtését. Az Egri Csoport erdőművelési szakbizottsága kétnapos tanácskozást tartott az arlói erdészetnél. Varga Béla osztályvezető tájékoztatást adott az erdészet jelenlegi helyzetéről, várható szerepéről és jelentőségéről, egyben beszámolt az Erdészeti Világkongresszus néhány eseményéről és az ott hozott határozatokról. A tanácskozás során felvetődött, hogy az erdészetekben szolgálatot teljesítő egyesületi tagok segíthetnék az erdőgazdaság szellemi tőkéjének növekedését a gyorsabb ütemű fejlesztés érdekében. Elhatározták, hogy szakirodalmi figyeiő szolgálatot alakítanak. A Győri Csoport a csikóségeri erdészkerületbe szakmai bemutatóval egybekapcsolt tapasztalatcserét szervezett a fakitermelés és az erdőfeltárás kapcsolatának témakörében. A vitaindító előadást Balsay Endre erdészetvezető tartotta. Ismertette a mechanikai stabilizációval megépült főfeltáró útvonal műszaki jellemzőit, amelyhez csatlakozóan kell kialakítaniuk a kiszállítás technológiáját. Balsay bemutatta a rendelkezésre álló lánctalpas traktorokból és rakodógépekből összeállított gépsort. A Kecskeméti Csoport a Szolnoki Csoport 45 tagja részére szakmai bemutatót szervezett. Az ismertetést Ván László és Göbölös Antal tartotta. A résztvevők a bugaci erdészet pusztaházai kerületében a KEFAG tuskózási problémáit, annak technológiáját, a forgatással egybekötött erdősítést tanulmányozták. A nyárjasi erdészet Helvécia-fehértói csemetekertjében sikeres fenyőnevelést láttak. A kecskeméti műszaki erdészetnél az új négysoros aprómagvetőgéppel ismerkedtek meg, a kerekegyházi erdészet Kunadacs-csókási kerületében a kis területű, erdőállomány közötti fenyőnevelést, a fenyőcsemeték műanyagzacskóba csomagolását tekintették meg. A csoport klubdélutáni összejövetelén Sípos Sándor csoporttitkár mintegy 120 színes dia vetítésével tartott beszámo-
lót a tatai vándorgyűlésről, a keszthelyi titkári értekezletről, valamint a csoport zalai tanulmányútjáról. A Mátrafüredi Csoport Gyöngyösön, a termelőszövetkezeti erdészeti szakemberek részére egyhetes, bennlakásos, középszintű tanfolyamot szervezett. A tematika a következőkre terjedt ki: gazdaságpolitika, vállalatgazdálkodási ismeretek a vezetés elmélete és gyakorlata, üzem- és munkaszervezés. A tanfolyam végén a hallgatóktól bekért közvéleménykutató lapok kiértékeléséből adódó tanulságok voltak: a hallgatók a szakmai továbbképzést szükségesnek tartják, az egyhetes tanfolyam helyett általában kéthetes tanfolyam tartását látják helyesnek, a heti 41 órát zsúfoltnak tartják, a hallgatók több külső gyakorlatot kérnek és jónak látnák az előadók számának csökkentését. A csoport előadás keretében vitatta meg Dala László Erdők a közjóért" címmel tartott, diavetítéssel egybekötött előadását. A Miskolci Csoport a miskolci és a parasznyai erdészet területére szakmai bemutatót szervezett. Megtekintették a ládi fűrészüzem rekonstrukciós munkáit, majd Kékmezőn a csókási véghasználati termelés szálfás kiközelítését. A fahasználat termelési technológiájának továbbfejlesztési lehetőségei" címmel Bartucz Ferenc igazgatóhelyettes tartott előadást. Az előadás alapgondolata: átállítani a termelésiérték-centrikus szemléletet kereskedelmi-centrikussá, hogy a piaci igényeknek megfelelően termeljenek. A miskolci erdészet és a parasznyai erdészet számadatokkal bizonyította, hogy az azonnali kiszállítás mennyi előnyt jelent a gazdaságnak. A bemutató során felszínre került, hogy a fahasználati tervekhez már előzetesen intézkedési terv is készítendő. A fizikai dolgozók hozzászólásaiból kitűnt, hogy örülnek ugyan az új technológiának, de érzik, hogy az bérezésük szempontjából hátrányos. Kérték, hogy a gazdaság úgy alakítsa ki az új módszert, hogy az ne csak a vállalat részére legyen kedvezőbb, hanem a dolgozóknak is. íav ők is nagyobb kedvvel és ezáltal eredményesebben tudnának dolgozni. A Nyíregyházi Csoport a nyugatnémet Stihl-gyár technikusát meghívta továbbképző előadás tartására. Bemutatásra kerültek az 1973. évben gyártandó legújabb stípusú motorfűrészek: a Stihl 020 AV, 031 AV, 041 AV, 050 AV, 051 AVL. A műszaki tájékoztatást a terepen döntési és darabolási bemutató követte. Az ERTI Csoport téli előadássorozata igen hasznos kezdeményezésnek bizonyul. Alkalmat ad a gyakran meglehetős elszigeteltségben dolgozó kutatók munkájának, problémáinak széles körű megismertetésére és szereplési lehetőséget nyújt azoknak is, akiknek ilyenre eddig kevés módjuk volt. Hasznos az Intézeten kívüliek részére is, mert lehetővé teszi a itteni tapasztalatok, elgondolások friss megismerését. A sok és gyakran igen jó vetített képanyag élményszerűen segíti elő a megértést és rögzítést. A legtöbb vendéget eddig dr. Keresztesi BéZénak a VII. Erdészeti Világkongresszusról szóló beszámolója vonzotta. A főleg Intézeten belüli érdeklődés kísérte előadások közül legutóbb Mátyás Csabáé keltett igen jó benyomást. A három hónapon skandináv tanulmányútján tapasztaltak megerősíthetik kutatóinkat abban, hogy kutatómunkánk több téren is valóban élen jár és nem puszta udvariasság az az elismerés, amivel eredményeinket külföldi vendégeink gyakran szemlélik. Emelik a beszámolók az általános műveltséget is. Sok érdekeset közölhetnek, a kint járót pedig ilyenirányú érdeklődésre is ösztönzik. Mátyás Csaba beszámolója igyekezett ilyen igényeket is kielégíteni. A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a következő előadásokat tartották: Budapesten Büki József né: Űtibeszámoló Bulgária gombaelőfordulásairól"; Pintér István Beszámoló az üzbegisztáni tanulmányútról"; Jurányi Dezső: Beszámoló a görögországi tanulmányútról"; Babos Lórántné és dr. Konecsni István: Az 1972. évi érdekes gombaelőfordulások". Nagykanizsán dr. Majer Antal: Állománynevelések racionalizálása", dr. Káldy József: Követelmények a fahasználat korszerűsítésénél alkalmazandó technikával és technológiával szemben". Kecskeméten Rácz Antal: Erdészeti és vadászati tapasztalatok Tanzániában". Szegeden Erdős László: Élménybeszámoló az észak-olaszorsági tanulmányútról"; Tóth Miklós: Élménybeszámoló az USA-ban tett tanulmányútról"; dr. Pintér Ferenc: A környezetvédelem szociológiájának kérdései"; dr. Pagony Hubert: Az erdővédelmi technológiákkal kapcsolatos problémák".
Halálozás. Hosszú szenvedés után, életének 74. évében Budapesten elhunyt Fritsch Antal ny. főerdőmérnök. Életének 74. évében Mecsekszentkúton elhunyt Vöröshegyi (Wurziger) Jenő erdész. Nyugdíjazás. Nyugalomba vonult tagtársaink: Mosonyi István oki. erdőmérnök, MÉM főosztályvezetőhelyettes; Jakóts László oki. erdőmérnök, MÉM osztályvezető; Irareh János mérlegképes könyvelő, MÉM csoportvezető; Rába János erdész, MÉM főelőadó; Vályi Ferenc MÉM személyzeti főelőadó; Szendrő József erdész, Pécsvárad; Mojzer Károly erdészetvezető, Felsőnyék. Űj egyesületi tagfelvétel: Kollár áruforgalmi előadó (ÉRDÉRT). István A szerkesztőség kérése a szerzőkhöz A lap szerkesztőségéhez beérkező kéziratoknak nagyobb arányú és gyorsabb közölhetősége, a nyomdai előkészítés megkönnyítése és az adminisztrálás zavartalansága érdekében a következőkre kérjük a t. Szerzőket: A tanulmányaik tárgyát a szorosanvett erdészet területéről válasszák, közléseik az erdőgazdaság fejlesztésére irányuljanak. A kapcsolódó területek, faipar, vadgazdaság stb. anyagainak közlésére a FAIPAR, a NIMRÓD stb. állnak rendelkezésre. Mondanivalójukat fogják rövidre. Egy-egy kézirat lehetőleg ne haladja meg a 4 6 gépírt oldalt. Szakmánk rendkívül sokrétű és minden lapszámban sokirányú érdeklődést kell, hogy kielégítsünk. Fontosabb megállapításaikat, tanulmányuk lényegét a végén foglalják össze. Az országhatárokon túli hasznosulást segíti elő, ha az összefoglalást mindjárt orosz és angol nyelven is megadják. A kéziratot gépen, ritka sorokkal (legalább másfélszeres soremeléssel) írt két példányban kérjük beküldeni. A papírlapnak csak az egyik oldalára szabad írni és baloldalt 5 cm-nyi margót kell hagyni. Ezen lehet feltüntetni az esetleges ábráknak, táblázatoknak a helyét. Az ábrákat, táblázatokat a kézirattól elkülönítetten, folyamatos számozással és felirattal ellátva kell megadni. A feliratokat a számozás sorrendjében külön papírlapon jegyzékbe is kell foglalni. A szövegben előforduló irodalmi hivatkozásokat a szövegben használt számozásnak megfelelően, Irodalom" cím alatt, külön lapon szintén közölni kell, megadva a hivatkozott szerző nevét, dolgozatának címét, megjelenési helyét és idejét. A kéziraton, vagy annak kísérőjén kérjük feltüntetni a szerző nevét, tudományos fokozatát, munkahelyét és ottani beosztását, a pontos címet és telefonszámot, amin munkaidőben elérhető. A kéziratokat kérjük a következő címre beküldeni: AZ ERDŐ szerkesztősége 1277 Budapest, Postafiók 17.