TÁJÉKOZTATÓ AZ ERDÉSZETI SZÁMÍTÁSTECHNIK A HELYZETÉRŐL

Átírás

1 Király László TÁJÉKOZTATÓ AZ ERDÉSZETI SZÁMÍTÁSTECHNIK A HELYZETÉRŐL AZ ERDŐ szerkesztő bizottsága felkért arra, hogy adjak tájékoztatást az erdészeti számítástechnika eddigi eredményeiről, helyzetéről és a fejlesztési elképzelésekről. A felkérést az váltotta ki, hogy AZ ERDŐ szerkesztő bizottságához fordultak olyan észrevétellel, illetve aggállyal, miszerint egyrészt fennáll annak a veszélye, hogy az erdészeti számítástechnikát annak minden vívmányával együtt kisajátítja magának egy szűk kör, másrészt így szól az aggály kis csoportok dolgoznak egymástól elszigetelten, néha ugyanazon a feladaton fáradozva úgy, hogy a másik eredményeiről semmit sem tudnak. Ezek az aggályok részben a megfelelő tájékoztatás hiányára vezethetők vissza. Igaz ugyan, hogy AZ ERDŐ az erdőrendezési számítástechnika valamennyi jelentősebb eredményéről beszámolt, és a Tájoló is többízben foglalkozott számítástechnikával, az elmúlt két évben azonban a téma a szaksajtóban valóban háttérbe szorult, a megfelelő tájékoztatás iránti igény tehát jogosnak látszik. Ezt az igényt igyekszem a következőkben kielégíteni. Ma már számítástechnikán elsősorban számítógép-alkalmazást értünk. Nem szabad elfelejtkeznünk azonban arról, hogy az erdészeti ügyvitel gépesítése tulajdonképpen a könyvelőgépek bevezetésével kezdődött. Ezen kívül néhány esetben az erdészet hagyományos lyukkártya gépeket is alkalmazott (főként az ERTI, kisebb mértékben az erdőgazdaságok és az erdőrendezés). Az elektronikus számítógépek erdészeti alkalmazásának gondolata hazánkban először 1961-ben vetődött fel egy tanulmányban, amely elsősorban az üzemtervi adatfeldolgozás gépesítésének lehetőségeivel foglalkozott. Ebben egyértelműen lerögzítésre került, hogy az elektronikus adatfeldolgozási rendszer bevezetése... csak az egész államerdészet bizonylati rendszerének, sőt szervezeti felépítettségének, adatáramlásának teljes átszervezése esetén lehetne gazdaságos". Az üzemtervi gépi adatfeldolgozás fő előnyét abbah látja az említett tanulmány, hogy a nyilvántartási kártyákkal való, évenkénti összedolgozás eredményeképpen a fakészlet, erdősült terület naprakész állapotba hozható és sokféle szempont szerinti megoszlásáról készíthetünk kimutatásokat. Az esetleges hibákra" szakmai és számszaki hibákra tételesen is fény derülhet". Ugyancsak 1961-ben javaslat készült egy erdészeti ügyvitelgépesítési bizottság létrehozására is. A tanulmány jövőre vonatkozó elképzelései szerint célszerű lenne egy erdészeti adatfeldolgozó vállalatot, vagy üzemet életre hívni, amely természetesen a Tervfőosztály, OEF Főkönyvelőség, ERTI és más szervek részéről felmerülő munkákat is elvégezné". Egy ilyen üzem kb. 15 év múlva működhetne csak teljes kapacitással..." A javaslatok többszöri megismétlés után végülis az erdőrendezés teréneredményre vezettek: 1965-ben megkezdődött az erdőrendezési számítástechnika gyakorlati módszereinek kifejlesztése. Az ezt követő években az erdőrendezési

2 adatfeldolgozás fokozatosan kialakult. Mindig igyekeztünk a hazai legjobb számítógépekkel dolgoztatni és mennél több erdőrendezőt rávenni arra, hogy számítógépes ismeretekre tegyen szert. Az erdőgazdaságok, az ERDŐTERV, az EMSZI, az ERTI és az EFE részéről felmerült adatfeldolgozási szaktanácsadási igényeket az erdőrendezési fejlesztési csoport, majd az Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodája tudomásom szerint eddig minden esetben kielégítette. Az erdőgazdasági adatfeldolgozás ugyanebben az időszakban változatlanul a korábbi könyvelőgépes megoldások elterjesztését szorgalmazta, egyre fejlettebb könyvelő-, számlázógépekre alapozva, s csak esetenként vett igénybe egy-egy feladatra számítógépet. Időközben egyre több számítógépet állítottak be a népgazdaság számos területén, s a számítógéppel foglalkozók száma is megsokszorozódott. így állt elő az erdészeti elektronikus adatfeldolgozás területén az a helyzet, amit a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti helyi csoportja, valamint az OEE műszaki fejlesztési bizottsága számítástechnikai albizottsága közös rendezésében 1972 novemberében megtartott ankét résztvevői az OEE elnökségének tett javaslatunkban a következőképpen jellemeztek: 1. Az ügyvitelgépesítés ágazatunkban két területen fejlődött ki, egymástól teljesen függetlenül. a) az erdőgazdaságok számviteli munkáinak gépesítése könyvelő és számlázó gépekkel; b) az erdőrendezési adatok feldolgozása közepes-nagy elektronikus számító- ' gépekkel. 2. Ágazatunk az elektronikus adatfeldolgozás (EAF) terén erősen le van maradva: saját ágazati számítógépparkunk nincs. Az erdészetben alkalmazott EAFmódszerek ennek ellenére elérik a nemzetközileg alkalmazott eljárások színvonalát, bár viszonylag szűk körre terjednek ki. 3. Az eddigi vállalati ügyvitelgépesítés elsősorban a meglevő számviteli eljárások gépesítésére irányult. A Kiskunsági EFAG kezdeményezése ezen jelentős mértékben túlterjed, mivel a műszaki információigény kielégítésére is törekszik; lyukszalagos adatrögzítés révén lehetőséget biztosít az adatok elektronikus továbbfeldolgozására, s ezzel lehetővé teszi a rendszer továbbfejlesztését. 4. Az elektronikus számítástechnika országos továbbfejlesztése jellegéből következően már nem vállalati szintű tevékenységet igényel, hanem országos feladat." Az ankét résztvevői a következőket javasolták: I. Az elektronikus számítástechnika ágazati alkalmazási lehetőségeinek és az alkalmazáshoz szükséges alapismereteknek oktatását a középfokú szakoktatásban meg kell kezdeni, a felsőfokú képzésben és továbbképzésben pedig tovább kell fejleszteni. II. Gondoskodni kell arról, hogy az 1976/77-re tervezett ágazati számítógéppark létrehozásának időpontjára a megfelelő előkészítés haladéktalanul megkezdődjék. Ehhez az EAF rendszerszervezői és programozói kapacitást az ágazati számítóközpontot úgy kell fejleszteni, hogy a számítógép beállításának időpontjáig a főbb programrendszerek kialakíthatók legyenek, s így a számítógép legalább kapacitása 60%-áig ágazati feladatokkal legyen leterhelhető. Az eddigi tapasztalatok és ismeretek alapján ezt a munkát már 1973-ban meg kell kezdeni.

3 Az ágazati számítóközpont fő feladatai a számítógéppark beállításáig: E AF-rendszerszervezés; programozási feladatok; központi ágazati adatbank létrehozása; gondoskodás a népgazdaság más ágazataihoz (mezőgazdaság, könnyűipar stb.) és központi szerveihez (OT, KSH, MNB stb.) kapcsolódó információ szolgáltatás és információ átvétel ésszerű megoldásáról. III. Az ágazati számitógépek 1976/77-es belépését figyelembevéve legkésőbb 1978 végéig el kell érni, hogy a hosszútávú, középtávú és éves tervezés és beszámoltatás, valamint a vállalati operatív irányítás főbb területeire korszerű matematikai módszereket is felhasználható, üzemeltetésre alkalmas kész programrendszerekkel rendelkezzünk. IV. A z erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, és a faipari vállalatok ügyvitelgépesítésüket úgy szervezzék meg, hogy a kecskeméti kezdeményezéshez hasonlóan az alapadat felvétel és rögzítés módja alkalmas legyen arra, hogy a vállalati és országos szintű műszaki-gazdasági célú programrendszerek alapadat ellátását biztosíthassa. V. Az OEE MFB számítástechnikai albizottsága az elmúlt három évben felmérte az ágazati számítástechnikai fejlesztés lehetőségeit ezt részben a szaksajtóban is publikálta, ezért javasoljuk, hogy az OEE elnöksége forduljon megkereséssel a MÉM-hez annak érdekében, hogy a most létesített MÉM számítástechnikai alkalmazási bizottságban az OEE MFB számítástechnikai albizottságának tapasztalatai és tevékenysége egy-két tag részvétele útján hasznosításra kerülhessen." Részben ennek a javaslatnak, részben más javaslatoknak eredményeképp a MÉM Fagazdasági Tanácsa vizsgálat tárgyává tette a számítástechnikai fejlesztés kérdését. A Tanács elejtette azt az elgondolást, hogy szervezeti változásokkal" biztosítsák az erők összefogását", mert ez a tapasztalatok szerint hosszabb időre visszaveti az alkotó munkát és a végső eredmény így is kétséges". Ehelyett a Tanács létrehozott egy fagazdasági számítástechnikai munkabizottságot (FSZM). Ennek a munkabizottságnak javaslatokkal és hatékony koordináló tevékenységgel elő kellett volna segítenie azt, hogy a fagazdaság az elsők között térjen át teljes egészében a számítástechnika alkalmazására". A bizottság munkáját alátámasztó szervezetnek az Állami Műszaki Irodáját (ÁEMI) jelölték ki. Erdőrendezőségek Az FSZM több javaslatot terjesztett fel. A MÉM Fagazdasági Tanácsa ezek közül egyet sem tárgyalt meg, a hatékony koordinálásnak pedig még a legalapvetőbb feltételei is hiányoztak. Csupán egy javaslat vezetett eredményre, az ÁEMI számítástechnikai kapacitásának fejlesztésére vonatkozó. A javaslat egy végberendezés jellegű számítógép és egy adatrögzítő állomás ÁEMI-nél való felállítására vonatkozott. Az elhelyezéshez szükséges megépítés alatt álló helyiséget 1973-ban az ÁEMI megvásárolta. A MÉM számítástechnikai alkalmazási bizottsága több ízben foglalkozott erdészeti számítástechnikai kérdésekkel októberében kelt határozata szerint Az erdő- és fagazdaság információs rendszerét a Fagazdasági Tanács és,a fagazdasági számítástechnikai munkabizottság programjainak megfelelően ki kell alakítani és számítógépesítését az Államigazgatási Számítógépes Szolgálathoz kapcsolódóan, a MÉM önálló alrendszereként kell megoldani. Üzemeltetéséhez 1975-ben egy intelligens terminál szükséges az Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodája kezelésében."

4 A határozatok alapján az egységes erdészeti számítástechnikai fejlesztés koordinátora az FSZM lett volna, ehhez azonban nagyobb hatáskört kellett volna részére biztosítani. Erre vonatkozóan több javaslat is készült. Az időközben végrehajtott különböző átszervezések (az ÁEMI belső átszervezése, a FAGOK megszervezése, az OEE műszaki fejlesztési bizottsága számítástechnikai albizottságának átalakítása rendszerszervezési szakosztállyá, a MÉM-en belüli átszervezés) miatt a helyzet állandóan változott, így a javaslatok többé-kevésbé elvesztették aktualitásukat. Az FSZM ma már csak számítástechnikai tanácsadói szerepet tölt be. (Ezt a szolgáltatást elsősorban az ÁEMI fejlesztési osztályán az erdészet és faipar dolgozói közül bárki ingyen igénybe veheti!) Az elmúlt évben az erdészeti-faipari információs rendszer vállalati alrendszerének kialakításaival főként a FAGOK foglalkozott, a Faipari Kutató Intézet, az ERTI és az EMSZI segítségével. Az ÁEMI információgazdálkodási osztálya ezalatt az erdőrendezési adatok folyamatos gépi feldolgozása mellett tovább folytatta a számítógéppark (Erdőrendezési Számítástechnikai Laboratórium) beállításának előkészítésével kapcsolatos munkákat. Időközben konkretizálódott a beállításra kerülő számítógép típusa is (R 20). A számítógépet előreláthatóan 1976 novemberétől az ÁEMI fogja üzemeltetni. A számítógép jelenleg tervezett feladata elsősorban az erdőrendezési adatok feldolgozása (üzemterv, nyilvántartás,, üzemtervi adatok aktualizálása, erdőrendezési mérlegstatisztikák készítése stb.). A számítógépet két műszakban tervezik üzemeltetni től kezdve már az erdőrendezési adatokból történő feldolgozással más erdészeti, szakágazati és országos szervek igényét is kielégíthetik, bérmunkában. Az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat kapacitásának igénybe vételére vonatkozóan még nincs konkrét szerződés. Távlatban ezt a kapacitást az erdészeti és faipari ágazati információs rendszer (amelynek részrendszere az erdőrendezés) technikai bázisának lehetne tekinteni, ha a gépre szervezés munkája időben beindulna. A jelenlegi helyzet az elmondottak alapján úgy hiszem mindenki számára világos. A beállításra tervezett számítógép egyértelműen az egész népgazdaság érdekét szolgálja, azáltal, hogy lehetővé teszi az erdőrendezési adatok hatékonyabb feldolgozását. A változó helyzetből és változó elképzelésekből eredően egyértelmű tájékoztatásra az elmúlt két évben nem volt lehetőség. Ami a jövőt illeti, az erdészeti számítástechnika fejlődése és egységesítése elsősorban az állami erdőgazdaságok információigényén múlik. Ha a döntési rendszerünk színvonala nem emelkedik, akkor az információigény változatlan marad és nincs szükség nagyobb arányú számítógépes munkára. Ha az erdőgazdaságok valamennyi tervezési munkájukhoz messzemenően fel fogják használni az aktualizált erdőállomány adattárat kiegészítve azt a számukra szükséges egyéb információkkal, nagy lépést teszünk előre az erdészeti számítástechnika fejlesztése és egységesítése irányában. Az erdőrendezési számítógép használat már ma is jelentősen megkönnyíti az üzemtervezők adatfeldolgozási munkáját, részletes tájékoztatást biztosít az erdőfelügyelőségek részére, az erdőrendezőségek vezetői részére és a MÉM erdészeti szakemberei részére.

5 Sajnos azonban még az erdőrendezési szervezetben és a MÉM szervezetében sem él mindenki az adatfeldolgozás terén kínálkozó lehetőségekkel. Ha csak néhány ember foglalkozik intenzíven az adatfeldolgozás eredményeinek elemzésével, az nem azt jelenti, hogy az adatfeldolgozás csak néhány ember munkáját támogatja, s még kevésbé azt, hogy csupán csoportérdekeket szolgál (bár természetesen ilyen veszély minden nagyobb létesítmény esetén fennáll). Helyesebb lenne inkább úgy fogalmazni, hogy sajnos egyelőre még csak kevesen hasznosítják a népgazdaság érdekében a korszerű számítástechnika által nyújtott lehetőségeket. A számítástechnika fejlesztését két oldalról is el lehet kezdeni. Az egyik oldal -a megfelelő technikai bázis (számítástechnikai szellemi és gépi kapacitás), a másik oldal a gazdasági rendszer, döntési rendszer, információs rendszer. Egy folyton fejlődő gazdasági rendszeren belül a két oldal többé-kevésbé arányosan fejlődik, egymással kölcsönhatásban. A fejlettebb munkaeszköz fejlettebb rendszert követel, a fejlettebb rendszer fejlettebb munkaeszközt igényel. Elképzelhető persze az is, hogy egy korszerű eszköz bevezetése valahol még túl korainak bizonyulna, mivel az adott gazdasági körülmények között, az adott munkaerőkkel az eszköz gazdaságosan nem üzemeltethető. Ez lenne a helyzet az erdészeti számítógép-alkalmazás terén is? Azt hiszem, túlzottan lebecsülnénk magunkat, ha egyértelmű igennel válaszolnánk. Azt hiszem, bízhatunk abban, hogy az erdészet és faipar országos irányításának egységesítése után megfelelő szervezéssel, megfelelő szervezetek kialakításával, megfelelő érdekeltség biztosításával, megfelelő továbbképzéssel rövidesen elérhetjük, hogy a most kialakuló s remélhetőleg fokozatosan bővülő számítástechnikai bázis által nyújtott lehetőségeket néhány éven belül már nemcsak néhányan, nemcsak az erdőrendezők egy része, hanem az erdész szakemberek zöme hasznosítani fogja valamilyen formában munkája hatékonyságának fokozásához. Az ERTI Sárváron pályázatot hirdet tudományos munkatársi állás betöltésére. A tudományos munkatárs feladata lomb- és fenyőnemesítéssel kapcsolatos kutatásban való részvétel. A pályázattal kapcsolatban' felvilágosítást az intézet Lombfatermesztési és Fenyőtermesztési főosztályának vezetője, a személyzeti vezető, valamint a sárvári kísérleti állomás igazgatója ad. Pályázhatnak erdőmérnöki oklevéllel és legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezők, akik a kutató munkához hivatást éreznek. A betöltendő állás után a 2/1974. (II. 17.) MüM sz. rendeletben az erre a munkakörre megállapított illetmény jár. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását és fizetését, a pályázó eddigi szakmai munkájának és eredményeinek részletes ismertetését, tudományos munkájának részletes ismertetését, nyelvismeretét, a nyelvismereti fok megjelölésével, jelentősebb külföldi tanulmányútjait. A pályázathoz mellékelni kell: részletes önéletrajzot, a szakképzettséget tanúsító oklevelet, vagy annak hiteles másolatát, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt. A pályázati kérelmeket az előírt mellékletekkel együtt az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójához (1277 Budapest, Pf. 17.) november 15-ig kell beadni.