NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR [INTÉZET NEVE szögletes zárójeles mezőket értelemszerűen helyettesíteni kell!] [TANSZÉK NEVE] DIPLOMAMUNKA [Diplomamunka címe] [Diplomamunka címe angolul] Készítette: [Hallgató neve] Sopron [benyújtás éve]
Feladatkiírás A diplomamunka készítője: A diplomamunka címe: Tanszéki konzulens: Külső konzulens: [Hallgató neve] [évfolyam, szak] [Cím] [Angol cím] [Belső konzulens neve] [Belső konzulens munkahelyének megnevezése, Egyetem, Kar, Intézet, Tanszék] [Külső konzulens neve] [Külső konzulens munka-helyének megnevezése] A feladat részletezése: Elvégzendő feladatok felsorolása A diplomamunka beadásának határideje: a [év/év]. évi tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint. Sopron, év. hónap nap. Jóváhagyom! Sopron, év. hónap nap. [Intézetigazgató neve] intézetigazgató [Szakfelelős neve] szakfelelős [Dékán neve] dékán
Szerzői nyilatkozat Alulírott [HALLGATÓ NEVE] (neptun kód: [KÓD]) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a [DOLGOZAT CÍME] című: házi dolgozat / diplomamunka / szakdolgozat (megfelelő részt megtartani, másik kettőt törölni!) (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében 1. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyugat-magyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Kijelentem, hogy a dolgozatot más szakon más felsőoktatási intézményre vonatkozóan is nem nyújtottam be. Sopron, év. hónap nap.... [Hallgató neve] 1 1999. évi LXXVI. tv. 34. (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. 36. (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
Kivonat [Magyar cím] A dolgozat kivonata magyar nyelven, 5-10 sor terjedelemben: bevezetés, anyag és módszer, eredmények rövid összegzése. Abstract [Angol cím] The abstarct of thesis in English, 5-10 row in extent: introduction, materials and methods, brief summary of the results.
Tartalomjegyzék Az egyes fejezetekhez fűzött útmutatók a végleges dolgozatból törlendők! A tartalomjegyzéket ez a sablon már tartalmazza. A tartalomjegyzék a következő módon frissíthető: jobb klikk a tartalomjegyzéken, majd Mezőfrissítés, Teljes jegyzék. A dolgozat érdemi része új szakaszban folytatódik, ennek köszönhetően önálló fejlécet és oldalszámozást kap. A tartalomjegyzék után sok ábra / táblázat / egyenlet esetén ábra / táblázat / egyenlet jegyzékek szúrhatók be (Hivatkozás, Ábrajegyzék beszúrása). 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK... 1 1.2. ALAPVETŐ FORMAI KÖVETELMÉNYEK... 1 1.2.1. Alfejezet... 1 1.3. IDÉZÉS ÉS SZÖVEGKÖZI HIVATKOZÁS... 2 1.4. KÉPLETEK... 2 1.5. TÁBLÁZATOK... 3 1.6. ÁBRÁK... 3 1.7. NYELVHELYESSÉG ÉS STÍLUS... 6 1.8. DOLGOZAT LEADÁSA... 7 2. ANYAG ÉS MÓDSZER... 8 2.1. VIZSGÁLATI ANYAG ISMERTETÉSE... 8 2.2. MÉRŐ MŰSZEREK, KÍSÉRLETI PROTOKOLLOK... 8 2.3. KIÉRTÉKELÉS SORÁN ALKALMAZOTT STATISZTIKAI MÓDSZEREK, SZOFTVEREK... 8 3. EREDMÉNYEK... 9 4. EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA... 10 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK... 11 6. ÖSSZEFOGLALÁS... 12
1 1. Bevezetés A bevezető röviden megindokolja a dolgozat témájának, kérdéseinek időszerűségét, szükségszerűségét. Itt soroljuk fel a kutatás célkitűzéseit, amiknek a megoldására törekszünk a dolgozatunkban. Terjedelme általában nem haladja meg az 1 oldalt. A következő alfejezetek a dolgozattal kapcsolatos tartalmi, formai, stilisztikai követelményeket fogalmazza meg. A végleges dolgozatból ezek az alfejezetek törlendők! 1.1. Tartalmi követelmények A dolgozatsablon felépítését, fejezetcímeit, beállításait, stílusait, tartsuk meg. Törekedjünk arra, hogy az szakirodalmi feldolgozás a teljes dolgozat harmadánál ne legyen nagyobb, a saját munkát és a saját eredményeket kell kihangsúlyozni. 1.2. Alapvető formai követelmények A formai előírások a dolgozat minden számozott fejezetére érvényesek. Az előre beállított stílusokat használjuk, azokat ne módosítsuk! A normál stílus betűtípusa Times New Roman, mérete 12p, sorkizárt, másfeles sortávolság, automatikus térköz a bekezdés előtt és után. A címsor stílusok automatikus sorszámozásúak, betűtípusuk Arial, betűméret 12-14p, balra zárt. A Címsor1 mindig új lapon kezdődik. A lap mérete A4 (210x297mm). A margók mérete: 30 mm bal oldalon, máshol 25 mm. A Fontos szavakat, fogalmakat, megállapításokat vastag betűvel kiemelhetjük, de a kiemelést ne vigyük túlzásba. Kiemelésre aláhúzást ne használjunk. A fajok, taxonok tudományos neveit, idegen szavakat, zárójeles (megjegyzéseket) dőlt betűvel szedjük. A számozott fejezetek fejlécében egy helyen módosítsuk nevet és a címet. A fejlécben az oldalszámozás automatikus. 1.2.1. Alfejezet Szükség esetén további alfejezetek is beszúrhatók. Három szintnél mélyebbre csak indokolt esetben menjünk. Inkább használjunk felsorolást.
2 1.3. Idézés és szövegközi hivatkozás Csak okkal idézünk egy szöveget, vagy azért tesszük ezt, hogy értelmezzük, vagy azért, hogy saját gondolatmenetünket alátámasszuk vele. Idézésnek két fajtája van: szó szerinti és tartalmi idézés. Szó szerinti idézésnél idézőjeleket használjunk. Minden idézetnél hivatkozni kell a gondolat szerzőjére és meg kell adni a publikálás dátumát. A hivatkozásoknál a következő formai lehetőségek közül válasszunk, amely egyúttal a felsorolások formátumát is bemutatja: 1. Ódor és mtsai (2007) szerint: Mind a bolygatások elmaradása, mind a túlhasználat a közösség leromlásához, elszegényedéséhez vezet. 2. Az egyenletrendszer felírásánál Detrekői (1991) jelöléseit alkalmaztuk. 3. A fraktál geometria (Horváth et al. 1999) a kartográfiában is alkalmazható. 4. A légköri megfigyelések (Märcz és Sátori 2005) újabb eredményekre vezettek. 5. A légköri elektromosság mérését Märcz és Sátori (2005) szerint mutatjuk be. Amennyiben egy szerzőnek egy évben írt több dolgozatára is hivatkozunk, az évszám mellett az abc kisbetűivel tegyük egyértelművé a sorrendet (1999a, 1999b). 1.4. Képletek A nemzetközi szokásoknak megfelelően a konstansokat dőlt betűkkel jelöljük, a számokat azonban álló számjegyekkel (pl. c 300000 km/s). A vektorokat dőlt félkövér kisbetűk jelölik. A vektor hossza, mint skaláris mennyiség dőlt kisbetűs (pl. r a helyzetvektor és r a vektor hossza). A mátrixokat dőlt félkövér nagybetűk jelöljük (pl. P a súlymátrix). A képletekhez a Képlet stílust használjuk, a képletet középre igazítsuk, jobb szélen zárójelben sorszámozzuk a képletet. A mondatba illesztett képleteknél a helyesírás szabályai szerint járjunk el. Képletekre a szövegben kötelezően hivatkozzunk (1), vagy leírás után azonnal következzen a képlet. Például a normálegyenlet megoldása: x ( A t P A ) -1 A t ˆ = P b (1) Képletekben használt változókat a képlet előtt a szövegben, vagy közvetlenül a képlet után, felsorolásszerűen ismertessük. Nem saját képletek esetén a mindig nevezzük meg a forrást.
3 1.5. Táblázatok Táblázatokat a Táblázat stílusban szerkesszük meg (1. táblázat). Nagyméretű táblázatok inkább a mellékletben kapjanak helyet és a szövegben hivatkozzunk rájuk. Táblázatok aláírására használjuk a beépített Képaláírás stílust, vagy a Hivatkozás, Képaláírás beszúrása parancsot. A táblázatokra mindig hivatkozzunk (Hivatkozás, Kereszthivatkozás) a szövegben a táblázat előfordulása előtt (1. táblázat). Nem saját forrásból származó táblázat esetén a táblázat aláírásban vagy szöveg között mindig nevezzük meg a forrást. Fafaj Terület Átlagátmérő Átlagmagasság T 23.5 23.2 18.2 B 17.6 26.5 19.5 Cs 14.2 22.1 17.6 1. táblázat: Példa egy táblázatra (forrás) 1.6. Ábrák Rajzolt, szerkesztett ábrák, grafikonok, térképek, fotók beszúrását a középre igazított Ábra stílust használjuk. Kis ábrák esetén egy sorban több ábrát is elhelyezhetünk. Az ábrák aláírásra a beépített Képaláírás stílust alkalmazzuk vagy a Hivatkozás, Képaláírás beszúrása parancsot, amely automatikusan sorszámoz. Az ábrákra mindig hivatkozzunk a szövegben (Hivatkozás, Kereszthivatkozás) az ábra előfordulása előtt (1. ábra). Nem saját forrásból származó ábráknál az ábra aláírásban vagy szöveg között mindig nevezzük meg a forrást. Ábrák legyenek világosak, érthetőek. Kerüljük a sötét hátterű ábrákat. Fekete-fehér ábráknál használjunk eltérő vonaltípusokat (vastag vonal, szaggatott vonal, nyilak).
4 1. ábra: Példa vonalas ábrára (forrás) Grafikonok esetében törekedjünk arra, hogy minden fontos információ leolvasható legyen. Az adatok megjelenítésére megfelelő grafikontípust válasszunk: kördiagram az arányok bemutatására, pontdiagram az eloszlások szemléltetésére, vonaldiagram az időbeli változások bemutatására, oszlopdiagram a mennyiségek összehasonlítására alkalmas. Grafikoncím nem kell, mivel van képaláírás. Vagy feliratozzuk a kategóriatengelyeket vagy használjunk jelmagyarázatot. Értéktengelyt feliratozzuk és a mértékegységet is tüntessük fel. Használjunk lágy, pasztell, de elkülöníthető színeket. Célszerű az adatokat is feliratozni. Ha időnk van, dobjuk fel a grafikont 3 dimenziós megjelenítéssel, átlátszósággal, árnyékkal, egyedi színekkel (2. ábra). 2. ábra: Példa 3 dimenziós grafikonra (forrás)
5 Szövegbe illesztett térképek esetében tüntessük fel a méretarányt, vagy a méretskálát. Nagyobb térképeket önálló mellékletként készítsünk el. Ezeken a térképeken elengedhetetlen a vetület megnevezése, a méretarány megadása, esetleg őrháló, őrkereszt elhelyezése. Tematikus térképeknél mindenképpen szükséges a jelkulcs elkészítése is ( 3. ábra). A térképi elemek kitöltési színe világos, pasztellszín legyen. Vonalszínként élénk vagy sötét színeket használjunk, esetleg kontúros vastag vonalakat. Alkalmazzunk eltérő vonaltípusokat (vastag, szaggatott, kontúros). A nyomtatott térképen a szimbólumok felismerhetők, a feliratok olvashatók legyenek. Térképeknél különösen fontos a metaadatok megadása: ki, mikor, milyen forrás alapján készítette a térképet. 3. ábra: Példa egy térképre (forrás)
6 1.7. Nyelvhelyesség és stílus A dolgozat gépelésekor a magyar nyelv szabályait kell alkalmazni. A zárójelek és idézőjelek a bennük foglalt szöveghez betűhely kihagyása nélkül csatlakoznak. A páratlan írásjelek (.,?! ;) mindig szorosan tapadnak ahhoz a szóhoz, ami után állnak, és utánuk egy betűhely kimarad. A kötőjelek közül a kiskötőjel (-) szoros összetartozást fejez ki, és betűkihagyás nélkül gépeljük. A gondolatjel hosszabb a kötőjelnél ( ), és előtte valamint utána szóközt ütünk. Százalékot a következőképp adjuk meg: 25%, hőmérsékletet pedig így: -17 C. A műveleti jeleket szóközzel választjuk el a számoktól: 17-12. A szorzás művelet helyes megadása: 4 4 = 16. Számok megadásánál tizedesvesszőt használjunk. A hosszú szám hármas tagolását szóközzel jelöljük: 10 236 512. A dátum leírásakor az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, ha a hónapot, napot is megadjuk. Mondataink nyelvtanilag helyesek legyenek. A fogalmak legyenek világosak. Törekedjünk a rövid, tömör, de ugyanakkor világos megfogalmazásra. A rövidebb mondatok könnyebben megérthetőek, mint a hosszú, csapongó körmondatok. Egy mondatban csak egy állítás legyen. A jó stílus könnyen érthető is egyben. Minden bekezdés legyen logikusan felépítve. Tartalmazzon önálló és befejezett gondolatsort. Bekezdésenként vagy fejezetrészenként olvassuk át a dolgozatot, esetleg kérjünk meg valakit, hogy olvassa át. Ha csapatmunka volt, írhatunk többes szám első személyben, ha önálló kutatás jobb, ha vállaljuk a felelősséget és egyes szám első személyben írunk. Megoldás, ha kerüljük a személyes névmásokat, pl. arra lehet következtetni... Alapvetően jelen időt használjunk, de amikor az elvégzett munkáról írunk, múlt időben fogalmazzunk, pl. mértünk, kiértékeltük, a kutatásokat tavasszal és nyár közepén végeztük... Kerüljük a passzív szerkezetet, az idegen kifejezések, ha van magyar megfelelőjük, az igekötős idegen szavakat (bedigitalizálni). Rövidítéseket, idegen szavakat első használat
7 előtt fejtsünk ki, vagy zárójelben magyarázzuk meg. Azután használhatjuk a rövidítést, az idegen szavakat is. 1.8. Dolgozat leadása Az elkészült dolgozatot két példányban, kemény kötésben a tanulmányi rendben meghatározott időpontig kell leadni a Tanulmányi Osztályon. A dolgozatokban el kell helyezni a dolgozat CD-re írt verzióját is. A főszöveg PDF formátumú, a munka egyéb részei (mellékletek, térképek stb.) digitális formátuma értelem szerinti legyenek.
8 2. Anyag és módszer Az Anyag és módszer részben szerepeljen minden alkalmazott módszer rövid leírása. Minden tudományos és műszaki munkával szemben támasztott fontos követelmény a mások által is megismételhetőség (reprodukálhatóság), ennek akkor teszünk eleget, ha leírjuk a módszereket eljárásokat, feljegyezzük a kísérleti, végrehajtási körülményeket. Ahol a módszer leírása nemzetközi folyóiratban vagy kézikönyvben megtalálható ott elég csak a hivatkozást megadni, de a módosításokat részletesen le kell írni. Az anyag alfejezetbe kerül ismertetésre pl. botanikai témák esetén a földrajzi kistáj éghajlatának, földtani, geológiai, hidrológiai viszonyának ismertetése. A fejezeten belül általában három alfejezetet különíthetünk el: 2.1. Vizsgálati anyag ismertetése Például: földrajzi kistáj, erdőtársulás, a faj biológiájának bemutatása. 2.2. Mérő műszerek, kísérleti protokollok Például: DNS kivonása GenElute Mammalian Genomic DNA Miniprep Kit (Sigma- Aldrich) segítségével. 2.3. Kiértékelés során alkalmazott statisztikai módszerek, szoftverek Például: genetikai távolságot MEGA 5.02 program segítségével számoltuk.
9 3. Eredmények A kutatás során keletkezett eredmények közlése ábrákkal, táblázatokkal megfelelően dokumentálva. Itt kell közölni a kísérleti bizonyítékokat, amelyek mérési eredmények, megfigyelések vagy a legkülönbözőbb természetű adatok lehetnek. Mindig számszerű adatokra kell törekedni, mert ezek jól feldolgozhatók, objektívan értékelhetők. Ha a megfigyeléseket számok helyett szavakkal lehet csak leírni, akkor igyekezni kell a szubjektivitást leginkább nélkülöző kifejezéseket használni.
10 4. Eredmények megvitatása Ez a fejezet tartalmazza az adatok értelmezését, összehasonlítását a szakirodalomban leírtakkal. Össze kell vetni, hogy az induló hipotézist mennyiben bizonyítják az eredményink, illetve meg kell tárgyalni, hogy az eredmények mennyire vannak összhangban a szakirodalomban föllelhető tapasztalatokkal. A feldolgozott téma esetleg indokolhatja az előző fejezettel (Eredmények) történő összevonást. Ilyenkor ez a bekezdés a címmel együtt törlendő.
11 5. Következtetések, javaslatok A vizsgálatokból levonható következtetéseket tartalmazza, utal a dolgozat (eredmények) gyakorlati hasznosíthatóságára, a vizsgált probléma megoldására, illetve kiemeli a nyitva hagyott, vitatható (vizsgálandó) kérdéseket, továbbfejlesztési lehetőségeket. Például az eredményekkel indokolható területkezelési javaslatok, természetvédelmi intézkedések, műszaki megoldások stb.
12 6. Összefoglalás A dolgozat legfontosabb megállapításait fogalmazza meg tömören, maximum egy oldal terjedelemben. Ide nem szokás irodalmi hivatkozásokat és rövidítéseket írni. Arra koncentrál, hogy összefoglalja az elvégzett munkát, és utaljon arra milyen megoldandó feladatok dilemmák maradtak, amivel a jövőben foglalkozni kell vagy érdemes. A használható összefoglaló rendszerint a következő fő elemekből tevődik össze: 1. a dolgozat főbb megállapításainak újrafogalmazása, 2. összefüggések a dolgozat különböző részei, megállapításai között.
13 Köszönetnyilvánítás Pár sorban meg szokás emlékezni azon személyek munkájáról, közreműködéséről, akik nem szerepelnek a szerzőtársak között, de a dolgozat létrejöttében tanácsokkal, javaslatokkal, tényleges munkával (laboráns, figuráns stb.) részt vettek. Ha a dolgozatot valamilyen szerv finanszírozta vagy ösztöndíjjal támogatta arról, is meg kell emlékezni.
14 Irodalmi hivatkozások A hivatkozások jegyzéke csak olyan referált, általánosan elérhető anyagokat tartalmazhat, amelyre a szövegben is hivatkoztunk. A hivatkozások jegyzékét többféle képpen lehet összeállítani, de a kiválasztott sémához következetesen ragaszkodni kell. Itt az Erdészettudományi Közlemények szerzőknek adott instrukcióit hozzuk fel szemléltető példaként. A szerzőket abc sorrendben adjuk meg és az automatikus sorszámozású Hivatkozás stílust használjuk. Hivatkozás formátuma: Szerző vagy Szerzők megjelenés éve: Cím, Kiadó vagy kiadvány, hely, évfolyam(szám), oldalak vagy oldaltól-oldalig. A hivatkozáslistában minden szerzőt fel kell tüntetni, itt nem lehet rövidíteni: mtsa, et.al. Ha egy szerzőtől, 1 évből több munkát idézünk, akkor a szövegközi hivatkozással megegyező betűjelölést alkalmazunk. Két társszerző esetén a szerzőket és -sel (idegen nyelvű cikk esetében az ennek megfelelő idegennyelvű szóval- and, und stb.) választjuk el, több társszerző esetén pontos vesszőt használjunk (;). A folyóiratok címeit ne rövidítsük! A fajok, taxonok tudományos nevei a listában is dőlt szedéssel jelenjenek meg. A listában a függő sorok 5 mm-es behúzását állítsuk be. Szerkesztett könyv bibliográfiai paramétereit úgy adjuk meg, hogy a szerkesztők felsorolása után zárójelben odaírjuk, hogy szerk., vagy ed. (mint editor). Például: Tóth J. (ed.): Erdészeti rovartan Ha egy könyv fejezetre hivatkozunk, akkor a szerző-évszám-fejezetcím után megemlékezünk a kötetről és a kötet szerkesztőiről, úgy hogy In kettőspont szerk. stb. Például: Traser Gy. 1999: Collembola-Ugróvillások. 108-110. In: Tóth J. (ed): Erdészeti rovartan. Agroinform, Budapest Példák: Folyóirat cikk:
15 Csóka Gy.; Wittmann F. és Melika G. 2009: A szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu 1951) megjelenése Magyarországon. Növényvédelem, 45 (7): 359-360. (csak magyarázat: évfolyam 45, szám (7), oldalak 359-360.) Könyv: Győrfi J. 1957: Erdészeti rovartan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 345 pp. Könyvfejezet: Traser Gy. 1999: Collembola-Ugróvillások. 108-110. In: Tóth J. (szerk.): Erdészeti rovartan. Agroinform, Budapest Elektronikus hivatkozások esetén lektorált internetes folyóiratokat, vagy széles körben elfogadott adatbázisokat (pl. IUCN, EPPO, IBOL, GenBank,...) adjunk meg. Ha elkerülhetetlen az internetes hivatkozás, akkor a cím után tüntessük fel az elérhetőséget (URL). Tartalmukért és elérhetőségükért a szerzőt terheli a felelősség! Ne csak az URL címére hivatkozzunk, hanem írjuk le a weboldal/adatbázis pontos nevét, és a dátumot, amikor az oldalt meglátogattuk. Érdemes az elektronikus hivatkozások anyagait CD-ROMon mellékelni a dolgozathoz. Hasonlóan járjunk el a nem publikus anyagokkal is. Példák: CD-ROM: Csóka Gy., Hirka A. és Csiky Zs. 2002: Az erdővédelem magyarországi szakirodalma (1792-2000). CD-ROM, ERTI-AGROINFORM. Bp. Honlap: Erdészeti Tudományos Intézet [honlap az interneten]. Sárvár. Megtalálható: http://www.erti.hu/ - hivatkozva: 2012. 07. 20. Adatbázis az interneten: GenBank - National Center for Biotechnology Information [internetes adatbázis] Megtalálható: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/genbank/ - hivatkozva 2012. 07. 20.
16 Mellékletek Ide kerülnek mindazok a dokumentumok, térképek, ábrák, táblázatok, melyek terjedelmük miatt nem férnek bele a szöveges részbe, pl. felvételi adatokat tartalmazó nyers táblázatok, melyek terjedelme több oldal (csak a belőlük származtatott táblázatok, magyarázó grafikonok kerüljenek be a szöveg közé magyarázatként). A függelékben kérdőíveket, műhelytanulmányokat, összefoglaló táblázatokat, kutatásunkat támogató referenciákat, kronológiát, térképeket stb. helyezünk el. A melléklet minden részének külön címet kell adni. Sok melléklet esetén célszerű jegyzéket is készíteni.
17 1. Melléklet Praktikus tanácsok: Hogyan álljunk neki? Legelőször a szakirodalmat kell felkutatnunk, aztán jöhet a többi. Először a címet, a bevezetőt és a tartalomjegyzéket kell megírni, ezzel megadjuk a szakdolgozat kereteit. Előre vetítjük, hogy mi mindent kell véghezvinnünk, azaz felfogható, úgyis, mint munkahipotézis. Nem számít, hogy menetközben százszor átdolgozzuk, hiszen folyamatosan formálódnak, érnek a gondolataink. Majd a "tartalomjegyzékbe" vázoljuk fel, hogy mit akarunk megírni az adott fejezetről, mik a terveink. Ezzel saját magunk előtt is tisztázhatjuk a dolgokat, lehet, hogy jó gondolatnak tűnik egy-két dolog, de amikor megpróbáljuk megfogalmazni, kiderül, hogy nem rendelkezünk elég ismerettel még ahhoz sem, hogy épkézláb mondatokba foglaljuk, vagy pedig teljesen használhatatlan. Következő lépésben esetleg a témavezető számára is érthető, kicsit letisztázottabb verziót fogalmazhatunk meg. Tovább tisztulnak a gondolatok. Már a munka elején próbálgatni kell az írást, nem szabad az utolsó pillanatig halogatni, mert túl nagy sokként éri az embert. A bevezetőben csak annyit ígérjünk meg, amit meg is tudunk valósítani a dolgozatban. Ha meg van a tartalomjegyzék, az ember a szakdolgozat/diplomamunka írást gyakorlatilag attól a fejezettől kezdheti írni, amelyikhez a legtöbb ismerettel rendelkezik, és ez megnöveli az önbizalmát. Érdemes egy "gondolkodó füzetet" vezetni, amibe feljegyezhetjük az összes ötletünket, ami a témával kapcsolatban megfogalmazódik. Ez azért is jó mert, nyomon követhetjük saját fejlődésünket, másrészt nem felejtődnek el és nem vesznek el, harmadrészt egy helyen fognak rendelkezésre állni. Előny: nem szóródik szét, mint a cédula, bárhol használható (nincs géphez kötve), és nincs meg benne a csábítás, hogy a túlhaladott gondolatokat kitörölje, megsemmisítse az ember. Hátrány, hogy nem lehet fontossági sorrendbe átrendezgetni őket, mint a cédulákat, vagy az elektronikus jegyzeteket. Ugyanígy érdemes a szakirodalmi élményeket is kijegyzetelni vagy cédulára, vagy szintén egy kisfüzetbe jegyzetelni. Évek múlva is használható, feltéve, hogy az ember szisztematikus és rendszerető. Ezért a legjobb, legmodernebb valamilyen bibliográfiarendező program használata, kiküszöbölhető a kis cetlik elvesztése, és gyorsan kereshetők az információk ebben az adatbázisban. Minden szakkifejezést pontosan határozzunk meg, melyek a dolgozat szempontjából kulcsfontosságúak. Az olvasó nem biztos, hogy végig csinálta azt az irodalmazást, amit mi, illetve abból kell kiindulni, hogy a saját témánknak mi vagyunk a szakértői. Ugyanakkor ne magyarázzuk agyon a dolgokat, (pl. a tudományág vitathatatlan alap szakszavait azért mégse definiáljuk). Ne használjunk túl hosszú mondatokat, mert nehéz őket megemészteni. Ha mégis leírjuk őket, inkább daraboljuk fel. A rövidebb mondatokat könnyebb értelmezni. Ne alkalmazzunk a szövegben túl sok névmást és alárendelt mondatot. Használjunk új bekezdéseket! Megadja a szöveg ritmusát, logikai felépítését.
18 Írjunk le mindent, ami eszünkbe jut, de csak az első megfogalmazáskor. Ugyanis az írás hevében nagyon eltérhetünk az eredeti célkitűzéstől. Ezt ne hagyjuk! Másrészt nem prózát írunk, hanem (természettudományos, műszaki) dolgozatot, melynek viszonylag kötött a formája és szókincse! Ajánlatos a témavezetőnek időben eljuttatni a dolgozatot, hogy legalább az alapvető hibáinkat ki tudja velünk javíttatni. Ne használjunk felkiáltó jeleket és három pontot (utóbbit lásd az idézésnél), nem hatásvadász szöveget írunk, hanem tudományosan megalapozott tényeket (legalábbis ez lenne a cél). Három pontot akkor szokás alkalmazni, amikor az idézett szövegből kihagyunk egy részt, illetve felsorolás végén ezzel jelezzük, hogy lehetne még folytatni. Mindig, akkor definiáljunk egy dolgot, amikor először szólunk róla. Használjunk pontokba szedett felsorolásokat ez szintén áttekinthetővé teszi a dolgozatot Ajánlott irodalom: Baintner K. (szerk.) 1982: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? TAKEFT, Budapest Eco, U. 1996: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Győr. Facskó F. 1994: Az Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények publikálási előírásai. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 40-41:205-211. Gaál Cs. 2007: Szakírás. Bevezetésa tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Medicina Könyvkiadó ZRT, Budapest Gyurgyák L. 1997: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest. Majoros P. 2004: A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt, Budapest Précsényi I. (szerk.) 1995: Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projektértékelési módszerek szupraindividuális biológiában. KLTE, Debrecen Reiczigel J., Harnos A., Solymosi N. 2010: Biostatisztika nem statisztikusoknak. Javított után nyomás, Pars Kft., Budapest Szabó K. 2001: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest. Készült a NYME Erdőmérnöki Kar hallgatói számára Összeállította: Czimber Kornél, Tóth Viktória, Facskó Ferenc és Lakatos Ferenc