3. ÉVFOLYAM SZKA_103_27

Hasonló dokumentumok
3. ÉVFOLYAM SZKA_103_14

szka105_35 É N É S A V I L Á G

A HAGYOMÁNYOK SZEREPE A KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN

SZKB_104_12 É N É S A M Á S I K NÉHA NEHÉZ DÖNTENI. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4.

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

MODULVÁZLAT. A tevékenység célja, fejlesztendő készségek. Figyelem Beszédkészség Véleményalkotás Ismeretek felidézése

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_103_16. A modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

a gyermek jogai és az unicef

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

ÖSSZETARTOZÁS, KIREKESZTETTSÉG

KONFLIKTUSOK MEGJELENÉSE SZÓLÁSOKBAN, KÖZ - MONDÁSOKBAN

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Ádám Ferencné szabó Anna Kornélia. SZKA_101_30 Természetes és mesterséges anyagok

Gyerek, kamasz, felnőtt

SZKA_103_15. A modul szerzôje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Alkossunk, játsszunk együtt!

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

SZKA_103_06. A modul szerzôje: Takáts Rita SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SZKC 103_15. A modul szerzője: Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SZKA_101_26. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

Feladatkörök a kooperatív munkában

szka102_02 É N É S A V I L Á G erősítése Készítette: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

Gazdag szegények szegény gazdagok

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Bánki Vera szabolcs Csilla. SZKA_101_02 A világ körülöttünk I.

SZKC 103_02. Motívumok különböző. Népek és tárgyaik. A modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

a betegségektől! 3. ÉVFOLYAM SZKA_103_08

szka102_33 É N É S A V I L Á G Készítette: Ádám Ferencné (Szabó Anna Kornélia) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

SZKC_105_14. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Sáfár Anita, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

RÓLUK NÉLKÜLÜK REFORMKORI VITÁK A JOBBÁGYOK FELSZABADÍTÁSÁRÓL 7. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_207_04

Eltévedés útkeresés visszatalálás

SZKA_101_23 Kérlek, segíts! A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

A modul szerzője: Makai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

1. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Andóné Nagy Katalin, petik Ágota, ruzsa Ágnes, Korbai Katalin

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben

ZULEJKA ÉS TÁRSAI 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_49. A modul szerzôje: Erdei Erika

KARTHÁGÓT PEDIG EL KELL PUSZTÍTANI

SZKB_101_13. A modul szerzõje: Czincz Józsefné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK

REND ÉS RENDETLENSÉG I. Rend és rendetlenség a közvetlen környezetünkben

A hazugság és őszinteség, a félelem, a bizalom, az önbizalom, a nyilvános kiállás és a hitelesség összefüggései

A településünk működése

Az én helyem, az én kuckóm III.

SZKA_103_21. A modul szerzôje: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK, MÁSSÁG

Viták a népgyűlésen. A közvetlen demokrácia működése az ókori görög világban 9. ÉVFOLYAM SZKA_209_08. Készítette: Baracs Nóra és Magasi András

SZKB_101_09 Répamese. Egyedül nem megy. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

6. ÉVFOLYAM. é n é s a v i l á g SZKA_106_07

a világ gyermekei 3. Tudod, hogy ki készítette?

A táplálkozás, az öltözködés és a

SZKC_105_05. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

JÁTÉK KÖZÖSSÉG ÖNISMERET

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

REND ÉS RENDETLENSÉG III. Rend és rendetlenség az időben

Az első három perctől

Az actiumi csata modellezése

SZKA_103_25. Játék a tűzzel. A modul szerzôje: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SZKB_101_08. Boltosjáték. A modul szerzõje: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

VIZET VISZEK 7. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_207_13. Készítette: Bányai László

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

SZKA_103_05. A modul szerzôje: Szabolcs Csilla SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

A modul szerzője: Korbai Katalin és Miczingerné Fuksz Ilona SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_33. A modul szerzője: Béri Eszter. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

a képzelet útjain 1. ÉVFOLYAM a z é n d i m e n z i ó i A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

Problémamegoldás és konszenzus

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

A KÖZÉPKORI VÁROSOK KÖLTSÉGVETÉSI VITÁJA

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

KÍVÜLRÔL VAGY BELÜLRÔL?

A településünk működése: A helyi szolgáltatások és intézményhálózat személyi, tárgyi feltételei

SZKA_103_30. A modul szerzôje: Szabó Anna Kornélia, Ádám Ferencné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

POLGÁR A DEMOKRÁCIÁBAN SZKA208_33 KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSA. Készítette: Földes Petra SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA 8.

SZKA_103_37. A modul szerzôje: Takáts Rita SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SZKB_104_01 É N É S A M Á S I K BARÁTSÁG SZÜLETIK. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4.

SZKB_106_01. arányosság A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

AZ ARCODRA VAN ÍRVA 5. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_105_02. A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

Az időjárás és a mindennapi

SZKA_103_26. A modul szerzôje: Szabolcs Csilla SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS?

A marokvilág hiányzó etikettje

Állathangok a zenében

szka102_06 É N É S A V I L Á G

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

GENERÁCIÓK PÁRBESZÉDE

A HARAG 2. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZCK_102_07. A modul szerzõi: Czike Bernadett, Korbai Katalin, Schüttler Vera

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

KÖSSÜNK BÉKÉT! AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_11. A modul szerzôje: Magasi András

A Kilimandzsáró gyermekei

SZKA_106_14. A modul szerzője: Iván Zsuzsanna. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_101_08 Utazz velem! Közlekedj okosan! A modul szerzõje: IFA Műhely. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Vassné Juhász Julianna. SZKA_101_13 Étkezzünk egészségesen!

Átírás:

é n é s a v i l á g Szegények és gazdagok modul szerzôje: IF Mûhely (dr. Mihály Ottó, dr. Falus Katalin, Jakab György, F. Kristóf Mária, Czincz Józsefné, Iván Márta, Janicsek Lajos Tamás, Kálmán Katalin, Kolláth Erzsébet, Marcz Klára, Molnár Géza, Molnár Zsuzsa, Montay eáta, Ursu Zsuzsanna, Zsigmond Ottilia) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYM SZK_103_27

352 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK TNÁRI MODULVÁZLT tevékenység célja, I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése I/a Ráhangolódás tanító felolvassa Móra Ferenc Három Matyi című elbeszélését. Szövegértés Empátia bemutatás D1 (Móra Ferenc Három Matyi) tanulók párokat alkotnak, és párban elolvassák Móra Ferenc Három Matyi című elbeszélését. Szövegértés Empátia Páros munka olvasás D1 (Móra Ferenc Három Matyi) C tanulók önállóan elolvassák Móra Ferenc Három Matyi című elbeszélését. Szövegértés Empátia olvasás D1 (Móra Ferenc Három Matyi) I/b eszélgetés tanulók elmondják gondolataikat a történetről. Megfogalmazzák a szegénységgel kapcsolatos érzelmeiket, gondolataikat. Empátia Érzelmek kezelése Verbális kommunikáció beszélgetés

tanári Szegények és gazdagok 3. évfolyam 353 tevékenység célja, I/c sszociációs játék Szóasszociáció hívószóval. tanulók két körben kiegészítik a mondatokat, a tanító a szavakat a táblára írja. Nekem a szegénységről a... jut szembe. Nekem a gazdagságról a... jut eszembe. körök végén összegzik a mondottakat. Kapcsolatot keresnek a fogalmak és a gyűjtött szavak között. sszociációs készség Összefüggések felismerése Szókincsbővítés asszociációs játék beszélgetés csoportok fürtábrát készítenek. Minden csoport kap egy-egy csomagolópapírt, melynek közepére fel van írva a szegénység vagy a gazdagság szó. ( csoportok fele a szegénység, másik fele a gazdagság szót kapja.) csoporttagok a kerekasztal módszerével leírják azokat a kifejezéseket, melyek a szóról eszükbe jutnak. leírt szavak, fogalmak között kapcsolatokat keresnek, ezeket össze is kötik. csoportok az előzetes felkészülés után bemutatják az ábrájukat az osztálynak, és beszámolnak arról. sszociációs készség Összefüggések felismerése Szókincsbővítés kerekasztal csoportforgó Csomagolópapír, íróeszköz

354 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK TNÁRI tevékenység célja, II. Új tartalom feldolgozása II/a fogalmak meghatározása, körüljárása csoportok egyik fele a szegénység, másik fele a gazdagság szó értelmezésével, körüljárásával foglalkozik. z azonos munkát végző csoportok feladatcserével kiegészítik egymás munkáit. Minden témából egy vállalkozó csoport beszámol a munkájáról, az azonos témájú csoport kiegészíti a beszámolót. gyűjtéseket elhelyezik a táblán vagy egy jól látható helyen. 2 Kézikönyvhasználat Szövegértés Információkezelés Együttműködés kutatás feladatcsere beszámoló Magyar értelmező kéziszótár; O. Nagy Gábor: Szólások és közmondások; Magyar szinonimaszótár; a szólások szókártyákon, /3-as lapok, filctollak P1 (Szólások, közmondások) a könyveket a tanító szerzi be, a szókártyákat össze kell vágni gyurmaragasztó II/b Zenei illusztráció tanulók meghallgatják Kodály Zoltán: Háry János című művéből a Szegény vagyok, szegénynek születtem kezdetű dalt. rról beszélgetnek, miért szólnak a népdalok többnyire a szegényekről, nem pedig a gazdagokról. Hangulatteremtés Empátia z összefüggések felismerése zenehallgatás beszélgetés Kodály Zoltán: Háry János című cd-je, cd-lejátszó

tanári Szegények és gazdagok 3. évfolyam 355 tevékenység célja, csoportok szegény emberekről szóló népdalokat gyűjtenek (pl. Szegény legény vagyok én; Érik a szőlő). Majd ezeket közösen eléneklik. rról beszélgetnek, miért szólnak a népdalok többnyire a szegényekről, nem pedig a gazdagokról. Hangulatteremtés Ismeretek felidézése z összefüggések felismerése gyűjtés éneklés beszélgetés II/c Ki szegény, ki gazdag? tanító felolvassa József ttila: Kedves Jocó! című versét. (Ha van rá mód, használható a Vrana Mámi mesél című CD, melyen magyar és cigány nyelven is megtalálható a vers.) tanulók a versben megfogalmazódó vágyak kapcsán a szegénység és a gazdagság fogalmát árnyalják, viszonyítási pontokat keresnek. Figyelem, empátia, összehasonlítás bemutatás beszélgetés D2 (József ttila Kedves Jocó!) Vrana Mámi mesél című CD csoportok az előzetesen gyűjtött, embereket ábrázoló képeket megfigyelik. Külső jegyeket keresnek, ami alapján szétválogatják a képeket. válogatás alapján megfogalmazzák a szegénység és a gazdagság megfigyelhető jeleit, ezeket megvitatják. Véleményüket megosztják az osztállyal. Megfigyelőképesség Következtetés Verbális kommunikáció Vita csoportosítás vita Frontális bemutatás az összegyűjtött képek, ragasztó, csomagolópapír P2 (Csoportosítás)

356 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK TNÁRI tevékenység célja, II/d Válogatás csoportok a gyűjtött vagy a munkafüzetben található képeket válogatják szét abból a szempontból, hogy a mindennapi élethez alapvetően fontos vagy nem fontos dolgokat ábrázol. válogatás után a gyerekek mindkét csoportra gyűjtenek még példákat. tablókat kirakják a falra, és megbeszélik egymásét. 1 z összefüggések felismerése Rendszerezés válogatás képtárlátogatás D3 (Tárgyak képei) ragasztó, olló, csomagolópapír csoporttagok összegyűjtik, mit tartanak fontos dolognak az életükben. blak módszerrel megvizsgálják, hogy a csoport közösen mit tart fontos dolognak. Minden csoport elmondja azt a néhány dolgot, amit minden csoporttag fontosnak ítélt. tanító ezeket egy csomagolópapírra írja. tanulók Költs el egy húszast! módszerrel súlyozzák, hogy az osztály által gyűjtöttek közül mi mennyire értékes számukra. Közösen arról beszélgetnek, hogy a legfontosabbnak ítélt dolgok közül mihez van szükség pénzre, mire nincs, mi függ össze a szegénységgel, mi nem. 3 Véleményalkotás Verbális kommunikáció Kritikai gondolkodás gyűjtés ablak csoportszóforgó költs el egy húszast! beszélgetés Papír, írószer, csomagolópapír, mindenkinek 21 db színes korong gyurmaragasztó P3 (Mi a fontos?)

tanári Szegények és gazdagok 3. évfolyam 357 tevékenység célja, II/e arangolás a Földgömbön! csoportok kapnak egy-egy kártyát, melyeken különböző országokban élő gyerekről szóló rövid szövegeket olvashatnak. Ezeket megbeszélik, majd néhány mondatos bemutatkozást írnak az idegen gyerek nevében. térképen megkeresik az adott gyerek lakóhelyét, majd felolvassák a bemutatkozó sorokat. beszámolók után közösen megbeszélik, hogy hogyan ítélik meg az egyes gyerekek életkörülményeit. 1 Szövegértés Szövegalkotás Empátia Tájékozódás a térképen megbeszélés szövegalkotás csoportszóforgó Szövegkártyák P4 (arangolás a Földgömbön) nagyméretű földgömb vagy világtérkép Minden csoport hat különböző gyerekről szóló kártyát kap. Megkeresik e gyerekek lakóhelyét, és kis névkártyával gyurmaragasztó segítségével megjelölik a térképen. csoportok csoportforgóval ellenőrzik a megoldásokat, majd megbeszélik, hogyan ítélik meg az egyes gyerekek életkörülményeit. 1 Vizuális jelek értelmezése Téri tájékozódás Véleményalkotás kerekasztal csoportszóforgó Térkép minden csoportnak szövegkártyák, gyurmaragasztó, papír, filctoll P4 (arangolás a Földgömbön) nagyméretű földgömb vagy világtérkép

358 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK TNÁRI tevékenység célja, II/f Mitől szegény? Mitől gazdag? gyerekek saját elképzeléseik, tapasztalataik, irodalmi élményeik alapján próbálnak magyarázatot találni arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy valaki szegény vagy gazdag. (z előző feladatban megismert földrajzi, gazdasági adottságokat mindenképpen emeljük ki. Próbáljunk hazai viszonylatban is hasonló okokat keresni árvíz, kevés munkahely stb.!) meglévő ismeretek mozgósítása Összefüggések felismerése Véleményalkotás beszélgetés csoportok a kerekasztal nevű kooperatív technikával összegyűjtik az ötleteiket, elképzeléseiket azzal kapcsolatban, hogy mi az oka annak, hogy valaki szegény vagy gazdag. munka végeztével a csoportok beszámolnak egymásnak, és összegzik az elhangzottakat. ( csoportmunka megkezdése előtt hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy az előző feladat tapasztalatait se hagyják figyelmen kívül!) meglévő ismeretek mozgósítása Összefüggések felismerése Véleményalkotás kerekasztal csoportszóforgó Papír, íróeszköz

tanári Szegények és gazdagok 3. évfolyam 359 tevékenység célja, III. z új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értékelés III/a Hogyan segíthetünk? csoportok levelet írnak iskolatársaiknak, melyben bajba jutott, szegény sorban élő emberek (pl. árvízkárosultak, földrengés áldozatai, nehéz helyzetben lévő iskolások, szegény erdélyi falvak iskolái stb.) megsegítésére kérik őket! Minden csoport más területet kap vagy választ. Ezután a csoportok beszámolói, az elkészült munkák bemutatása következik. 1 Szövegalkotás Lényegkiemelés Érvelés szövegalkotás csoportszóforgó Papír, íróeszköz csoportok plakátot készítenek, melyen bajbajutott, szegény sorban élő emberek (pl. árvízkárosultak, földrengés áldozatai, nehéz helyzetben lévő iskolások, erdélyi szegény falvak iskolái stb.) megsegítésére kérik iskolatársaikat! Minden csoport más területet vagy választ kap. csoportok beszámolói, az elkészült munkák bemutatása. 1 Lényegkiemelés Ábrázolás Kreativitás plakát képtárlátogatás Csomagolópapír, rajzeszközök III/b Javaslat otthoni, illetve követő feladatra tanulók gyűjtsék össze olyan mesék címeit, melyek szegény vagy gazdag emberről szólnak! meglévő ismeretek mozgósítása Emlékezet megbeszélés gyűjtés

360 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK TNÁRI tevékenység célja, Kutassanak olyan híres (gazdag) emberek után a régmúltban vagy napjainkban, akik sokat tettek valamilyen közös ügyért (pl. könyvtáralapítás, segélyakció stb.). Információgyűjtés meglévő ismeretek mozgósítása megbeszélés kutatás C tanulók a könyvtárban vagy az interneten keressenek a témához kapcsolható képeket. Információgyűjtés vizuális kifejezések értelmezése megbeszélés kutatás III/c Értékelés tanulók értékelik a saját munkájukat a megadott szempontok (pl. aktivitás, együttműködés, fegyelem, a szabályok betartása) alapján. Önismeret Véleményalkotás önértékelés tanulók befejezetlen mondatokkal értékelik a saját munkájukat. Ma az tetszett a legjobban, amikor... legnehezebb feladat az volt, hogy.. Önismeret Véleményalkotás önértékelés C csoportok értékelik a saját munkájukat a megadott szempontok alapján. csoporton belüli előzetes megbeszélés alapján az értékelést megosztják a többiekkel. Szempontok: együttműködés, a szabályok betartása. z egymás iránti figyelem Tapintatos kritika értékelés beszélgetés

tanári Szegények és gazdagok 3. évfolyam 361 tevékenység célja, D tanóra vége előtt néhány (kb. 10) perccel a pedagógus kioszt a tanulóknak egy-egy kártyát (cédulát), és arra kéri őket, hogy írjanak le: néhány, az órán megismert, megtárgyalt, számukra fontos gondolatot; egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdést; egy személyes megjegyzésüket vagy észrevételüket. (Nem kötelező mindhárom ponthoz írni valamit.) Önálló gondolkodás Kritikai gondolkodás Lényegkiemelés kilépőkártya Papír, íróeszköz

362 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK TNÁRI MELLÉKletek P1 Szólások, közmondások csoportok között elosztjuk a két témát. feladatokat kis kártyán adjuk oda nekik, vagy írjuk fel a táblára. Megbeszéljük velük, hogy a feladatokat érdemes elosztani csoporton belül. munka végén közösen beszéljék meg, és ellenőrizzék a megoldásokat. 1. csoport: Megkeresik a szegény és a szegénység szavak meghatározását a Magyar értelmező kéziszótárban. Szinonimákat keresnek a szegénység szóra. szegénységhez kapcsolódó szólásokat, közmondásokat állítanak össze a szókártyákból, majd azokat értelmezik. (Ehhez a feladathoz vágjuk össze a szólásokat.) 2. csoport: Megkeresik a gazdag és a gazdagság szavak meghatározását a Magyar értelmező kéziszótárban. Szinonimákat keresnek a gazdagság szóra. gazdagsághoz kapcsolódó szólásokat, közmondásokat állítanak össze a szókártyákból, majd azokat értelmezik. (Ehhez a feladathoz vágjuk össze a szólásokat.) Ráfér az áldás. Van mit aprítania a tejbe. bőre alatt is pénz van.

tanári Szegények és gazdagok 3. évfolyam 363 nnyi a pénze, hogy a tyúk eszi az apraját. nnyi a pénze, mint a béka tolla. Egér sincs a háznál, mert morzsát sem találna. Szegény, mint a templom egere. Maga sem keresett, apjáról sem maradt semmi. szegénységet, betegséget nem lehet eltitkolni.

364 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK TNÁRI P2 Csoportosítás Ennél a feladatnál térjünk ki az előítélet fogalmára. eszéljünk arról, hogy a külső megjelenést sok dolog befolyásolja (pl.: ízlés, igényesség stb.), így nem mindig mutatja meg a valóságot. Ezért óvatosan bánjunk azzal, hogy külső megjelenés alapján ítéljünk meg valakit. (Nem a ruha teszi az embert.) P3 Mi a fontos? Ez a feladat hosszabb időt vesz igénybe. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor az előző és az ezt követő feladatok közül az osztály érdeklődésének megfelelően hagyjunk ki feladatokat. P4 arangolások a Földgömbön szövegeket egyben is adhatjuk a gyerekeknek, hogy lássák, a többi csoport miből készült fel. Darabokra is vághatjuk, így pedig könnyebb a saját munkára koncentrálni. India Tarun India egyik városának szegénynegyedében él. Gangeszfolyóban fürdik, homokkal dörzsöli le a testét, szappant nem használ. Régen egy viskószerű kis házikóban éltek, de a legutóbbi árvíz elmosta az otthonukat, így most Tarun az utcán él az egész családjával. Általában főtt rizst, gyümölcsöt, ünnepnapokon rizslepényt eszik. Iskolába nem jár, mert a közelben nincs iskola, ahhoz pedig még kicsi, hogy egy távoli tanintézménybe egyedül elgyalogoljon. usztrália Jane usztráliában él egy farmon. Reggelente az anyukája autóval viszi őt és a testvérét a közeli város iskolájába. z édesapja hatalmas marhacsordát tart, olyan nagyot, hogy gyakran helikopterrel kell az állatokat összeterelni. mikor van egy kis szabadidejük, dzsippel kirándulni mennek. Jane nagyon szereti fényképezni az ország különleges állatait. z iskolában már kiállítást is rendeztek a fotóiból. Svédország Ingmar, a svéd fiú egy hegyi faluban él egy szép nagy faházban. ár arrafelé nagyon hideg a tél, a házakban jó meleg van. faluban van egy szép új iskola, Ingmar is odajár. Nagyon szeret a könyvtárban olvasgatni, mert rengeteg érdekes könyvet lehet ott találni. z osztályokban számítógépek is vannak. barátjával gyakran keresgélnek az interneten érdekességeket a természetismeret órára. Etiópia lima az afrikai Etiópiában él. z országban nagy a szárazság, ezért nehezen élnek meg a növények. Gyakran még ivóvíz is alig van lima édesanyja sok kilométert gyalogol, hogy agyagkorsóban vizet hozzon. lima nem jár iskolába, mert az nincs a közelben. Tavaly nyáron a kistestvére megbetegedett, de nem tudtak neki gyógyszert adni, mivel az még 100 kilométerre levő kórházban sem volt. Így lima kisöccse négyévesen meghalt.

tanári Szegények és gazdagok 3. évfolyam 365 Kanada Marc Kanada egyik nagyvárosában él. Reggelente az iskolabuszszal megy iskolába. Jól tanul, délutánonként hokiedzésekre jár. z iskolához közel van a hokicsarnok, ahol mindig van műjég, így a gyerekek nyáron is tudnak edzeni. Téli hétvégeken gyakran járnak kirándulni, olyankor Marc a motoros szánt is kipróbálhatja. Nyáron a családjával a tengerhez megy nyaralni. Románia Erzsike egy kis erdélyi faluban lakik. szülei krumplit termesztenek, amit ott pityókának neveznek. Néhány tyúkot és egy disznót is tartanak. Erzsike nagyon szereti az állatokat gondozni, iskola után sokat segít körülöttük. Tavaly télen az édesanyjától megtanult szőni, mert az iskolában nem volt fűtés, így a szünet napjait szövéssel töltötte otthon. Már a kedvenc ételét, a tárkonyos pityókalevest is el tudja készíteni.