HU Európai Alkotmány Róma, 2004. október 29. EURÓPAI UNIÓ
További bővebb információt az Európai Unióról az Interneten talál. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu.int Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2004. ISBN: 92-894-7968-X Európai Közösségek, 2004 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrás elismert. Printed in Belgium FEHÉR KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA
Út az Alkotmányig 1957 Római Szerződés 1986 Egységes Európai Okmány 1992 Maastrichti Szerződés 1997 Amszterdami Szerződés 2001 Nizzai Szerződés 15/12/2001 Laeken-i Nyilatkozat 28/02/2002 Európai Konvent 10/07/2003 4/10/2003 Kormányközi Konferencia 18/6/2004 29/10/2004 Róma: Az Alkotmány aláírása 2004-2006 Ratifikációk / Népszavazások 1
1957. március 25-én hat ország (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) Rómában aláírta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződést. E szerződés a későbbiekben még további európai szerződéssekkel bővült (Maastrichti szerződés, Amszterdami szerződés stb.). A 2001-ben a belgiumi Laekenben az Európai Unió akkori 15 tagállamának állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy összehívják az Európai Konventet azzal a feladattal, hogy készítse el a már létező európai szerződések módosítását. Az Európai Konvent Valéry Giscard d Estaing elnöklete alatt 2002. február 28-án kezdte meg munkáját 105 taggal, akik a tagállamok és a tagjelölt országok kormányait, e tagállamok nemzeti parlamentjeit, az Európai Parlamentet és a Bizottságot képviselték. A Konvent munkájában 13 megfigyelő is részt vett a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az európai szociális partnerek és az Európai ombudsman képviseletében. Valamennyi ülés nyilvánosan zajlott, és az összes hivatalos dokumentumot nyilvánosságra hozták az Interneten. Számos munkacsoport jött létre, és az Európai Konvent hosszas konzultációkat folytatott a civil társadalmat képviselő szervezetekkel, úgymint szakszervezetekkel, munkáltatói oldallal, nem kormányzati szervezetekkel, egyetemi csoportokkal stb. 16 hónapos megfeszített munka után 2003. június-júliusában az Európai Konvent konszenzussal elfogadta egy Európai Alkotmány tervezetét. Ezt a tervezetet a jelenlegi és a majdani tagállamok kormányküldötteiből álló Kormányközi Konferencia elé bocsátották, ahol az állam- és kormányfők 2004. június 18-án megállapodásra jutottak. Az Európai Alkotmányt a 25 tagállam állam- és kormányfői 2004. október 29-én írták alá Rómában. 2 Európai Alkotmány
Mi is az Alkotmány? Az Alkotmány egy olyan jogi szöveg, amely egy államnak, vagy államok egy csoportjának alapvető rendelkezéseit tartalmazza. E rendelkezések hivatottak választ adni több kérdésre, mint például: Hogyan működnek az intézmények? Hogyan oszlik meg a hatalom? Melyek a politikák végrehajtásának lehetséges eszközei? Mely értékeket védi az Európai Unió? Melyek a polgárok alapvető jogai? A valóságban az Európai Alkotmány amellett, hogy egy olyan szerződés, amelyre nemzetközi jogszabályok vonatkoznak mivel alkotmányos elemeket is tartalmaz egyben Alkotmány is. Az Európai Alkotmányt egy áttekinthető és demokratikus folyamat során dolgozta ki az az Európai Konvent, melynek 105 tagjából 72 a polgárok által közvetlen és általános választás útján megválasztott képviselő. E gyakorlat záróakkordja az a ratifikációs eljárás, amely az Európai Unió 25 tagállamának szintén közvetlenül és általánosan megválasztott nemzeti parlamentjenek bevonásával, vagy népszavazás útján történik. Miért van szükség az Európai Alkotmányra? Az Európai Alkotmány az európai építkezés egyik kiemelten fontos mérföldköve, melyet azért dolgoztak ki, hogy megfeleljen egy kibővült Európa által jelentett kihívásoknak, azaz a 25 tagállamot és 450 millió vagy a jövőben akár ennél is több lakost számláló, demokratikus, átlátható, hatékony és az európai polgárok szolgálatában álló Európai Uniónak. Az Európai Alkotmány egyetlen dokumentumként helyettesíti a már létező európai alapszerződéseket. Miért van szükség az Európai Alkotmányra, ha hazámnak már van alkotmánya? Az Európai Alkotmány nem helyettesíti az európai országok nemzeti alkotmányait, hanem azokkal együtt érvényes, létjogosultsággal rendelkező autonóm okmány. Az Európai Alkotmány határozza meg az Európai Unió cselekvéseinek keretét. Európa különálló intézményrendszerrel is rendelkezik (Európai Bizottság, Európai Parlament, Miniszterek Tanácsa, Európai Bíróság stb.), végül az Európai Alkotmány az Unió teljes területén érvényes. 3
Mi szerepel az Alkotmányban? Az Európai Alkotmány 4 részből áll. Az első az Európai Unió értékeit, célkitűzéseit, hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intézményeit határozza meg. Emellett ez a rész tesz említést az Unió jelképeiről, az uniós polgárságról, a demokratikus életről illetve a pénzügyekről. A második rész újratárgyalja az Európai Unió alapjogi chartáját. A harmadik rész ismerteti az Európai Unió politikáit, bel- és külpolitikai tevékenységeit, valamint működését. A negyedik rész tartalmazza az általános és záró rendelkezéseket, köztük az Alkotmány elfogadásának és módosításának eljárásait. 33 ÚJDONSÁG! Ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy egy ország, amennyiben úgy kívánja, kilépjen az Európai Unióból. Mit nyerek én az Alkotmánnyal? 3 Bizonyos közös értékek és egy európai társadalmi modell tiszteletben tartásának biztosítását Az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, és az emberi jogok tiszteletben tartását. Egy pluralizmuson, megkülönböztetés-mentességen, tolerancián, igazságosságon, szolidaritáson, illetve a férfiak és a nők közötti egyenlőségen alapuló társadalmat. Az Európai Unióhoz csak a fenti értékeket tiszteletben tartó államok csatlakozhatnak. Ha egy tagállam nem tartja tiszteletben ezeket az értékeket, intézkedések sora foganatosítható ellene. 3 Az alapvető szabadságokat A személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, és a letelepedés szabadsága. Az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés-mentesség. 4 Európai Alkotmány
3 Uniós polgárságot Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság a következő kiegészítő jogokkal jár: az uniós polgárok jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni, választójoggal rendelkeznek és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni egy harmadik ország területén, jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az Európai ombudsmanhoz fordulni, valamint arra, hogy az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez anyanyelvükön forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. 3 Az Alapjogi Chartát A Charta garantálja az emberi méltóságot, az élethez való jogot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmát, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, az oktatáshoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség tiszteletben tartását, a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedését, a tárgyaláshoz és pártatlan bírósághoz való fordulás jogát, az ártatlanság vélelmét, a védelemhez való jogot stb. A Charta az Alkotmány szerves része és és rendelkezéseinek címzettjei az európai intézmények és a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A Charta nem csupán az 1950-es az emberi jogokról szóló Európai Egyezményben szereplő polgári és politikai jogokat tartalmazza, hanem olyan kiegészítő területeket is, mint a munkavállalók szociális jogai, a környezetvédelem vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog. 5
Nem országokat egyesítünk, hanem embereket. [ Jean Monnet, 1952. április 30. ] 3 Fokozott szolidaritás Ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Európai Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel adott esetben akár katonai eszközök bevetésével hogy a szóban forgó tagállamnak segítséget nyújtsanak. 3 Az Unió demokratikus életének javulása Az európai intézményeket új rendelkezések szabályozzák a civil társadalom képviselőivel folytatott konzultációk, az átláthatóság, a döntéshozatali eljárás nyilvánossá tétele, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférés terén. ÚJDONSÁG! Megvalósul a polgári kezdeményezés joga: ha bizonyos számú tagállam legkevesebb egy millió polgára úgy kívánja, az Európai Bizottságot javaslattételre szólíthatják fel a polgárok által szorgalmazott ügyekben. 3 Közös célkitűzések La béke és a jólét. A szabadság, a biztonság és az igazságosság. Kiterjedt belső piac és szabad verseny. Fenntartható fejlődés a gazdasági, társadalmi, és környezetvédelmi szféra integrálásával. Tudományos és technikai fejlődés. Szociális igazságosság és védelem. A gyermekek jogainak védelme. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió és a tagállamok közötti szolidaritás. Kulturális és nyelvi sokszínűség. Az európai kulturális örökség megőrzése és fejlesztése. 6 Európai Alkotmány
Az európai intézmények Kinek mi a feladata? Állam- és kormányfők EURÓPAI TANÁCS ELNÖK Ösztönzés, útmutatás, prioritások Külügyminiszter** Nemzeti miniszterek MINISZTEREK TANÁCSA* SOROS ELNÖKSÉG Felügyeli a szubszidiaritás elvének betartását NEMZETI PARLAMENTEK EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖK 25 TAG 2014 Javaslatot tesz az európai jogszabályokra és felügyeli azok végrehajtását Ellenőrzis Közösen elfogadják az európai jogszabályokat és az európai költségvetést EURÓPAI PARLAMENT ELNÖK MAXIMUM 750 TAG BÍRÓSÁG A A A A Euro Pénzügyi felügylet Konzultáció Konzultáció EURÓPAI KÖZPONTI BANK SZÁMVEVőSZÉK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG * Az egyhangúságot igénylő területek kivételével a Miniszterek Tanácsának határozatait az Unió lakosságának 65%-át képviselő tagállamok 55%-a kell, hogy támogassa. ** Az Európai Bizottság alelnöke és a Miniszterek Tanácsában a közös kül- és biztonságpolitika felelőse. 7
És milyen területeken? Az Alkotmány tisztázza az Európai Unió hatásköreit azok számba vételével és osztályozásával, ismerteti melyek az Unió hatáskörének kizárólagos területei, (kizárólagos hatáskörök), melyek azok, ahol csak a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel (megosztott hatáskörök) és melyek azok, ahol az Unió csak megállapított feltételek mellett, a harmonizáció lehetősége nélkül rendelkezik hatáskörrel (támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések). Kizárólagos hatáskörök Vámunió Versenypolitika (a belső piacon) Monetáris politika az eurót bevezető tagállamok tekintetében A tengeri biológiai erőforrások megőrzése Közös kereskedelempolitika Megosztott hatáskörök Belső piac A szociálpolitika bizonyos vonatkozásai Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Mezőgazdaság és halászat Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Közlekedés Transzeurópai hálózatok Energia A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség A közegészségügy egyes vonatkozásai A kutatás, a technológiai fejlesztés és az űrkutatás egyes vonatkozásai Fejlesztési együttműködés és a humanitárius segélyezés egyes vonatkozásai Támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések Az emberi egészség védelme Iparpolitika Kultúra Idegenforgalom Oktatási, ifjúsági, sport és szakképzési politika Polgári védelem Igazgatási együttműködés Az Unió ezen felül hatáskörrel rendelkezik a gazdaságpolitikák és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának összehangolását illetően, valamint a közös kül- és biztonságpolitika terén, amely magában foglalja a közös védelempolitikát is. 8 Európai Alkotmány
Az Unió bármit megtehet? A hatáskör-átruházás elve Az Unió a megállapított célkitűzések elérése érdekében kizárólag a tagállamok által az Alkotmányban ráruházott hatáskörök keretén belül jár el. A szubszidiaritás elve Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a megtenni szándékozott intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az arányosság elve Az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami az Alkotmány célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A Bíróság által gyakorolt ellenőrzés A fenti három elv betartását a Bíróság ellenőrzi, és azok adott esetben fellebbezés tárgyát is képezhetik. ÚJDONSÁG! Az Alkotmány tovább erősíti a második és a harmadik elv alkalmazását: a jövőben minden nemzeti parlament megvizsgálhatja, hogy a Bizottság által tett jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e a szubszidiaritás elvével. A vizsgálat eredményeként a Bizottság akár felül is bírálhatja javaslatát. 77 9
Egyszerűsítés Nem csak azt fontos tudni, hogy a különböző területeken kinek mi a feladata az Unióban, hanem az is legalább ennyire fontos, hogy hogyan léphet fel az Unió, és erre mely eszközöket használ? Korábban több tucatnyi különböző jogi aktust különböztettünk meg! Az Alkotmány hatra csökkentette az Unió által alkalmazható eszközök számát. EURÓPAI JOG EURÓPAI KERETJOGSZABÁLY 3 JOGALKOTÁSI AKTUS A Bizottság javaslatát az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa fogadja el. EURÓPAI RENDELET EURÓPAI HATÁROZAT 3 NEM JOGALKOTÁSI AKTUS Bizottság vagy Miniszterek Tanácsa (rendeletek, küldöttek vagy végrehajtó jogi aktusok) AJÁNLÁS VÉLEMÉNY 3 NÉZőPONTOK Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Központi Bank stb. 33 ÚJDONSÁG! Ezen túl nem csak az Európai Parlament, hanem a Miniszterek Tanácsa is köteles nyilvános üléseket tartani a jogalkotási javaslatok vizsgálata és elfogadása esetén (munkálatok átláthatósága). 10 Európai Alkotmány
Az Európai Unió jelképei Az Alkotmány több jelképpel is felruházza az Európai Uniót. Ezek a jelképek fontosak, hiszen segítségükkel az európai polgárok könnyebben tudnak azonosulni Európával. Az európai zászló nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa tágabb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok alkotta kör az európai népek közötti szolidaritást és harmóniát jelképezi. A csillagok száma nem a tagállamok számát szimbolizálja: azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert ez a szám hagyományosan a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe. Így a zászló nem változik az Unió majdani bővítései során sem. Az Európai himnusz részlet Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájából, melynek utolsó tételében Beethoven Friedrich von Schiller 1785-ben írt művét, az Örömódát zenésítette meg. Ez a vers fejezi ki Schiller emberiségről alkotott idealista látomását az emberek között testvériségről, melynek Beethoven is híve volt. Egység a sokféleségben Az európai jelmondat azon a 80 ezer 10 és 20 év közötti európai fiatal részvételével zajló pályázaton lett első helyezett, amelyet európai polgárok egy csoportja írt ki. Több ország is úgy döntött, hogy nemzeti pénznemét az egységes európai pénznemre, az euróra cseréli. Ezek az országok eddig a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter előterjesztette javaslatát, melyben Európa szerveződésének alapjául a szén- és az acélipar összevonását képzelte el azzal az elsődleges céllal, hogy elkerülje az európai háborús felek közötti esetleges újabb háború kirobbanását. Ezt a Schuman nyilatkozat néven ismertté vált javaslatot tekintjük az Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Ma május 9-én ünnepeljük Európa napját, amikor ünnepségsorozatokkal, fesztiválokkal hozzák közelebb egymáshoz Európát és polgárait, illetve az európai népeket. 11
3 Közös bevándorlás-politika A közös bevándorlás-politika középpontjában a szabályos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekkel szembeni méltányos elbírálás biztosítása mellett az elvándorlók hullámainak hatékonyabb kezelése, áll. Emellett e politika égisze alá tartozik az illegális bevándorlás és a különösen a nőket és a gyermekeket sújtó emberkereskedelem elleni hatékonyabb küzdelem, valamint a szabályos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek integrálásának elősegítése. Az Európai Unió megállapodásokat köthet a harmadik országokkal azzal a céllal, hogy megkönnyítse az illegálisan az uniós országban tartózkodó külföldiek visszatérését ezen országokba. 3 A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megerősítése E megerősítés közelebbről a bírósági határozatok kölcsönös elismerését, azok végrehajtását, a bizonyításfelvétel területén megvalósuló együttműködést és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítését jelenti. 3 A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés megerősítése E megerősítés közelebbről a következőket jelenti: hatékonyabb küzdelem a terrorizmus, a nők és a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a kábítószer-csempészet, a pénzmosás, a korrupció illetve a szervezett bűnözés ellen. 3 Az Európai Ügyészség létrehozása A fenti intézmény létrehozásával eredményesebben lehet felvenni a harcot a nemzetközi bűnözéssel. 3 Az Europol megerősítése és hatékonyabb ellenőrzése Az európai rendőrségek az Europol elnevezésű szervezet égisze alatt működnek együtt. Az Europol cselekvési területe kiterjedhet például a nyomozásokra vagy a közös fellépésekre. Az Europol tevékenységét is az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek és a Bíróság ellenőrzi. 13
Politikák 3 példa A szolidaritáson és a polgárok szolgálatán alapuló regionális politika 3 Miért van szükség a kohéziós politikára? Az Európai Unió világszinten tevékenységekben gazdag térségnek számít. Azonban az Uniót számos széthúzó erő feszíti belülről, s ez nem csupán tagállamai, hanem főleg közel 250 régiója között jelentkezik. Más szóval: nincs két olyan európai polgár, akinek lakóhelyüktől függően a globalizációs kihívásokkal szemben ugyanazok az erősségei és esélyei lennének a sikerre. Ezen próbál meg javítani az európai kohéziós politika, noha a munkahelyhez jutás, a vállalatok versenyképessége és a technológiai beruházások mindenekelőtt a gazdasági szereplők és a nemzeti és regionális hatóságok felelőssége. 3 Mire jó ez a politika? A regionális politika az európai szolidaritás kézzelfogható bizonyítéka, és 1989 óta folyamatos fejlődésen megy keresztül. A regionális politika keretében az uniós tagállamok által az európai költségvetésbe befizetett hozzájárulások egy részét a régiók és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek kapják. A 2000-2006 közötti időszakban e juttatások a közösségi költségvetés egy harmadát, azaz 213 milliárd eurót jelentenek. Ez a jelentős pénzösszeg elsősorban a hátrányos helyzetű régiókat segíti abban, hogy behozzák a fejlődésben felhalmozott lemaradásukat. E költségvetés fennmaradó részéből egyes nehéz helyzetben levő terület gazdasági és társadalmi szerkezetváltását, a képzési rendszerek korszerűsítését és a foglalkoztatás elősegítését támogatják. Nem beszélve arról a számtalan, célzott kezdeményezésről, amelyet az Unió a régiók közötti együttműködés, a válságos helyzetben levő városok és városnegyedek fenntartható fejlődése, a vidékfejlesztés vagy akár a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében tesz. 14 Európai Alkotmány
3 Hogyan működik ez a politika? A kohéziós politika pénzalapjainak felhasználásáról nem Brüsszel dönt. Az igényeket a régiók vagy a tagállamok a helyszínen gondosan kiértékelik. A megvalósítás tehát decentralizált. Azonban a pénzalapok felhasználásának általános keretét európai szinten, szigorú szabályok szerint határozzák meg. Például feltétel lehet, hogy egy fejlesztés legyen környezetbarát, és biztosítsa az esélyegyenlőséget is. Az Európai Unió szerepe több, mint egyszerűen pénzt adni. Kohéziós politikájával az uniós szinten meghatározott prioritások a helyszínen valósíthatók meg annak érdekében, hogy az Unió egyszerre lehessen szolidáris és versenyképes (foglalkoztatás, fenntartható fejlődés, információs társadalom, kutatás, általános gazdasági érdekű szolgáltatások ). A kohéziós politika így az egységes európai piac és a gazdasági és monetáris Unió nélkülözhetetlen kelléke. Figyelem! Az intervenció típusától függetlenül az európai támogatások nem helyettesítik, hanem kiegészítik a nemzeti támogatásokat. A cél, hogy Európa segítő kezet nyújtson a hasznos projektekhez, amelyek e segítség nélkül nem tudnának megvalósulni. 3 És az Európai Alkotmány? Az Európai Alkotmány konszolidálja Európa regionális politikáját, amely közel áll a polgárokhoz, és alapja a szolidaritás. Az Alkotmány támogatja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást. A jövőben ez az Európai Unió egyik alapvető célkitűzése. Ez közelebbről azt jelenti, hogy szemben a korábbi gyakorlattal, minden hátrányos vagy nehéz helyzetben levő terület részesülhet a tagállamok közötti szolidaritásból, azaz az európai támogatásokból. 15
Politikák 3 példa Környezetvédelem a ma és a holnap nemzedékei számára Az Európai Alkotmány megerősíti a környezetvédelem lehetőségeit: 3 A fenntartható fejlődés elvét az európai terv középpontjába helyezi. Ezt az elvet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett első Földcsúcson érvényesítették. Célja, hogy az eljövendő generációk igényeinek veszélyeztetése nélkül választ adjon a ma nemzedékeinek szükségleteire. Mint ilyen, Európa egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedésért, egy társadalmi piacgazdaságért munkálkodik, valamint azért, hogy a környezet minőségének javítását és védelmét magasabb szintre helyezze. 3 Alapvető jognak tekinti, kezeli, hogy a környezetvédelmi dimenziót valamennyi európai politika szerves részévé kell tenni. 3 Az Európai Alkotmány bevezeti az Európai Unió és a tagállamok, valamint a természeti illetve ember okozta katasztrófa által sújtott tagállam közötti szolidaritást. 3 Az Alkotmánnyal az európaiak és a képviseleti szervek (a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek) számára lehetővé válik, hogy véleményt alkossanak, illetve párbeszédet és tanácskozást folytassanak az európai politikákról (közelebbről a környezetvédelmi politikáról). Az új polgári kezdeményezési jog szerint amelyhez minimum egy millió polgár részvétele szükséges az Európai Bizottság egy adott környezetvédelmi kérdésben javaslattételre kötelezhető. 3 Az Alkotmány támogatja az energiahatékonyságot, az energiagazdaságokat, valamint az új és megújuló energiaforrások fejlesztését. 16 Európai Alkotmány
Bővebb információ Europe Direct Amennyiben kérdése van az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban, hívja a 00 800 67 89 10 11-es díjmentes, vagy a +32 2 299 96 96 fizetős telefonszámot! Futurum Ha többet szeretne tudni az Európai Alkotmányról, keresse fel internetes honlapunkat az alábbi címen: http://europa.eu.int/futurum Európai Közösségek Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2004 20 oldal 14,8x21 cm ISBN: 92-894-7968-X
Politikák 3 példa A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Az Európai Alkotmány egy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló egyedülálló térséget kínál az európaiak számára. Nézzük, mit jelent ez pontosan: 3 Az Európai Unió belső határain történő ellenőrzések eltörlése Minden európai polgár szabadon ellenőrzés vagy útlevelének kötelező felmutatása nélkül mozoghat az európai országok többségének (a Schengeni térséghez tartozó államok) területén. 3 Az Európai Unió külső határain végzett ellenőrzések megerősítése E megerősített ellenőrzés a harmadik országokkal közös határszakaszokon (például Spanyolország és Marokkó, vagy Lengyelország és Ukrajna) kívül a tagállamok nemzetközi repülőtereire és kikötőire is vonatkozik (például a Dél-Amerikából a rotterdami kikötőbe érkező hajó, vagy az Ázsiából a budapesti reptérre érkező repülőgépek esetében). A megerősített ellenőrzés a következő területeken jelentkezik: a közös vízumpolitika és a rövid távra szóló egyéb tartózkodási engedélyek, a külső határokat átlépő személyek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések, sőt, a külső határok integrált kezelési rendszerének fokozatos bevezetése. 3 Közös menekültpolitika E politika a következőkre vonatkozik: az egész Európai Unió területén érvényes egységes menekültstátusz, e státusz odaítélését illetve visszavonását szabályozó közös eljárások, illetve partneri viszony megteremtése a harmadik országokkal a menedékjogot kérők áradatának kezelése érdekében. A közös menekültpolitikának meg kell felelnie a menekültek jogállásáról szóló Genfi Egyezménynek. 12 Európai Alkotmány
25 Tagállamok Tagjelölt országok KA-60-04-806-HU-C Európai Közösségek Cím: B-1049 Brussels (Belgium)