A Kisbajomi Gyöngyszem Napköziotthonos Óvoda a 2013.
Tartalomjegyzék Bevezető 3 1. Általános rendelkezések 4 1.1 Az intézmény alapadatai 4 1.2 A költségvetési szerv közfeladata: 4 1.3 Az intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatai 4 1.4 Az intézmény tevékenységi körét meghatározza 5 1.5 A költségvetési szerv alaptevékenysége 5 1.6 A költségvetési szerv működési köre 5 1.7 A gazdálkodással összefüggő jogosítványok 5 1.8 A költségvetési szerv alapító szerve 5 1.9 A költségvetési szerv irányító szerve 5 1.10 A költségvetési szerv fenntartó szerve 6 1.11 Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon 6 1 2. Az intézmény vezetése, felépítése 7 2.1 Az intézmény vezetője 7 2.1.1 Az óvodavezető feladatai 8 2.1.2 Az óvodavezető helyettesítése 8 2.2 Az intézmény felépítése 9 2.2.1 Az óvodapedagógus 9 2.2.2 Az óvodai dajka 10 2.3 Az intézmény közösségei, egymással való kapcsolatuk 11 2.3.1 Nevelőtestület 11 2.3.2 Alkalmazotti közösség 11 2.3.3 A szülők közössége 12 2.4 A közösségek kapcsolattartása 12 2.4.1 A vezető kapcsolattartása a nevelőtestülettel és az alkalmazotti közösséggel 12 2.4.2 Szülők tájékoztatásának formái 12 3. Az óvoda közoktatási intézményként való működése 13 3.1 A működés rendje 13 3.1.1 Az óvodai felvétel 14 3.2 Az alkalmazottak munkarendje 15 3.3 Az intézményben való tartózkodás rendje: 15 3.3.1 A vezető munkarendje 15 3.3.2 Az alkalmazottak munkarendje 15 3.4 A jogviszonyban állók és nem jogviszonyban állók belépésének és bent tartózkodásának rendje 16 3.4.1 Az intézménnyel jogviszonyban állók benntartózkodására vonatkozó szabályok 16 3.4.2 Az intézménnyel jogviszonyban nem állókkal kapcsolatos szabályok 16 3.5 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 17 3.6 Intézményi védő-óvó előírások 19 3.6.1 Általános előírások 19 3.6.2 Az intézmény dolgozóinak feladatai 19
3.6.3 A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 20 3.7 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 23 3.8 Az ünnepek, megemlékezések rendje 25 3.9 Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 26 3.9.1 Az intézmény alapdokumentumai 26 3.9.2 Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések 29 3.10 Pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 30 4. Mellékletek 32 4.1 Munkaköri leírás minta dajka 32 4.2 Munkaköri leírás minta óvodapedagógus 35 4.3 Munkaköri leírás minta konyhai kisegítő 37 2 5. Záró rendelkezések 38
Bevezetés Jelen szabályozás az intézmény felépítését, működésének belső rendjét, az intézmény kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Az SZMSZ hatálya kiterjed: - az óvodába járó gyermekek közösségére, 3 - a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, - a nevelőtestületre, - az intézményvezetőre, - a nevelőmunkát segítőkre, - az egyéb munkakörben dolgozókra. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
1. Általános rendelkezések 1.1 Az intézmény alapadatai A költségvetési szerv neve: Kisbajomi Gyöngyszem Napköziotthonos Óvoda A költségvetési szerv OM azonosítója: 202214 A költségvetési szerv székhelye: A költségvetési szerv típusa: Óvoda 4 Az alapító okirat kelte, száma: 2012. december 18. 102/2012. (XII.20) A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 808884 1.2 A költségvetési szerv közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 6. pontja szerint az óvodai ellátás ellátandó helyi önkormányzati feladat. Hároméves kortól a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermekek személyiségének és képességének fejlődését, gondoskodik a nevelésről és felkészíti a gyermeket az iskolai oktatásra. A gyermekeknek napi háromszori étkezést biztosít. 1.3 Az intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatai: Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés (cigány kisebbségi nevelés magyar nyelven) Iskolai életmódra való felkészítés. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulásának esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek. b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek. Különleges gondozást igénylő gyermekek integrált nevelése. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkészítését segítő foglalkozások szervezése, tartása. Képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs nevelés. Az óvodai nevelés felzárkóztató program keretében kiterjed a cigány kisebbségi hagyományok, szokások megörökítésére, továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására, fejlesztésére. Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelést biztosít.
1.4 Az intézmény tevékenységi körét meghatározza a központi jogszabályokon kívül: Az Alapító Okirat, mely tartalmazza az alapvetően ellátandó feladatokat az államháztartási szakfeladatok rendje szerint). A Szervezeti és Működési Szabályzat (az intézmény működésének rendjéről). Az intézmény Helyi Nevelési Programja (a szakmai feladatokról). Az intézmény Minőségirányítási programja. Az éves Munkaterv, mely a feladatokat kisebb időegységekre lebontva határozza meg: a nevelési év feladatait, a nevelési értekezletek időpontját, témáját, a továbbképzési programot, a helyi továbbképzések ütemezését, továbbképzéseinek időpontját, témáját, ünnepek, megemlékezések, hagyományok ápolását, a pedagógiai munka belső ellenőrzésével összefüggő feladatokat. 5 1.5 A költségvetési szerv alaptevékenysége: 851011 Óvodai nevelés, ellátás. 851012 Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gondozásba vett enyhe értelmi fogyatékkal, érzékszervi fogyatékkal (gyengén látó, enyhe fokban hallássérült) küzdő gyermekek nevelése az oktatási miniszter által kiadott irányelv szerint. 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás. 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok. Óvodai fejlesztő program (IPR). 1.6 A költségvetési szerv működési köre: Kisbajom község közigazgatási területe 1.7 A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyi, gazdasági és számviteli feladatait a Kutas és Kisbajom Községek Körjegyzősége látja el, a költségvetési szervek közötti megállapodás alapján. Költségvetése Kisbajom Község Önkormányzata költségvetésébe épül be. 1.8 A költségvetési szerv alapító szerve: Kisbajom Község Önkormányzata 1.9 A költségvetési szerv irányító szerve: Kisbajom Község Önkormányzatának Képviselőtestülete
1.10 A költségvetési szerv fenntartó szerve: Kisbajom Község Önkormányzata 1.11 Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény Kisbajom Község Önkormányzata tulajdona. Az intézményt megilleti a Kisbajom, Kossuth Lajos utca 143. számú ingatlan és az intézményi leltárban szereplő a feladatellátást szolgáló ingó vagyon birtoklási és használati joga, egyéb rendelkezési jogosultságot a felügyeleti szervnek a vagyonrendeletében foglaltak szerint köteles kezelni. Az intézmény a feladat ellátásához biztosított vagyont (ingó, ingatlan) nem értékesítheti, nem terhelheti meg. 6
2.1 Az intézmény vezetője: 2. Az intézmény vezetése, felépítése Az intézmény élén, mint magasabb vezető, az óvodavezető áll, akit nyilvános pályázat útján az önkormányzat képviselőtestülete bíz meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A vezető megbízásakor véleményezési jogkörrel rendelkeznek: a nevelőtestület, a szülők közössége, az alkalmazotti közösség. 7 Az intézményvezető ellátja az intézmény képviseletét. Felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény 69 (1) bekezdése állapítja meg. Az óvoda dolgozói felett a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. 2.1.1 Az óvodavezető feladatai Az óvoda fenntartásával és gazdálkodásával összefüggő gazdasági tevékenysége során, köteles a Kutas és Kisbajom Községek Körjegyzőségével, mint az irányító szerv által kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvel együttműködni. Az óvodavezető felel: Az óvoda szakszerű és törvényes működéséért. A takarékos gazdálkodásért. A pedagógiai munka színvonaláért. A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért. Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért. A tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és a számviteli rendért (önálló gazdálkodás esetén). Az óvoda gazdasági eseményeiért. A gyermekbalesetek megelőzéséért.
Az óvodavezető feladatai: A nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. A nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján. A munkavállaló érdekképviseleti szerveivel és a szülői szervezetekkel való együttműködés. Az intézmény képviselete külső szervek előtt. Kötelességvállalási, munkáltatói, és kiadmányozási jogkör gyakorlása. Döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával, minden olyan az intézmény működésével kapcsolatos ügyben, melyet jogszabály vagy a Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe. A nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése és megünneplése. A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben. Jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. 8 2.1.2 Az óvodavezető helyettesítése: Az óvodavezető távolléte esetén helyettesítését ügyviteli helyettese, az intézmény óvodapedagógusa látja el. Felelőssége és döntési jogköre az intézmény működésével és a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
2.2 Az intézmény felépítése: ÓVODAVEZETŐ ÓVODAPEDAGÓGUS 9 DAJKA 2.2.1 Az óvodapedagógus Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért. Nevelőtevékenysége során gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartatására. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Az óvodapedagógus feladatai: Betartja, és ötleteivel, pedagógiai kultúrájával segíti az elfogadott éves munkatervben meghatározott feladatok végrehajtását, valamint az intézményi pedagógiai elvek megvalósítását. Fejleszti szakmai műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját (továbbképzéssel, önképzéssel) Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.
Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, különleges gondozását. Segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, ill. a gyermek hátrányos helyzetéből adódó felzárkózását elősegíti. Tájékoztatja a szülőket gyermekük nevelésével és fejlődésével kapcsolatban, továbbá ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A pedagógiai programnak és az éves munkatervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermekeket és a csoportot. Naprakészen vezeti a csoport munkájához szükséges adminisztrációs feladatokat (csoportnapló, mulasztási napló, gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentumokat). Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. 10 2.2.2 Az óvodai dajka A dajka az óvónő nevelő munkáját közvetlenül segítő közalkalmazott. A csoportvezető óvónő irányítása mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen vesz részt a gyermekcsoport életében. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás a jellemző. A dajka feladatai: A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi, és a mosogatóba viszi. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Alkotói módon működik együtt az óvónőkkel. Hozzájárul az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához. Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre. Figyeli a baleseti veszélyforrásokat, s azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. A rábízott növények, napi gondozásban részt vesz. A napközben megbetegedett gyermeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.
2.3 Az intézmény közösségei, egymással való kapcsolatuk 2.3.1 Nevelőtestület: Az intézményvezető és az óvodapedagógus alkotják az óvoda nevelőtestületét. Nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az intézmény nevelőtestülete nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 11 A nevelőtestület dönt a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a házirend elfogadásáról, az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott egyéb ügyekben. Vélemény-nyilvánítási joggal rendelkezik: az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, a költségvetés szakmai-anyag keretének felhasználásakor, az óvodai fejlesztések, beruházások tervezésekor, a tankötelezettség meghosszabbításáról, a pedagógusok külön megbízásának elosztásakor. 2.3.2 Alkalmazotti közösség Az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Nevükben az általuk közvetlenül megválasztott közalkalmazotti képviselő gyakorolja az érdekképviseletet. Valamennyi alkalmazott felelős: a vagyonvédelmi, egészségvédelmi, tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért, az óvoda tisztaságának és rendjének biztosításáért, az energia ésszerű és takarékos felhasználásáért, az óvoda tulajdonát képező eszközök és berendezések állagának megóvásáért.
2.3.3 A szülők közössége Az intézménybe járó gyermekek szüleiből szerveződik a Szülői Közösség. Az óvodai és családi nevelés összehangolásában a szülők képviseletét látja el, tagjait a szülők nyílt szavazással választják. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését. A szülők egyetértésével kerül sor az intézményben: a Házirend és a SZMSZ módosítására. 12 A szülői szervezet véleményt nyilvánít: a nevelési év rendjének meghatározásáról, a nevelési program elfogadásakor, a vezetői megbízás előtt a vezetői programról, az intézmény működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről. a szülők javaslatot tehetnek az intézményt érintő kérdésekben. 2.4 A közösségek kapcsolattartása 2.4.1 A vezető kapcsolattartása a nevelőtestülettel és az alkalmazotti közösséggel A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösségi értekezletet az óvodavezető hívja össze az éves munkaterv alapján, ettől kivételt képez az óvodavezetői pályázattal kapcsolatos értekezlet. 2.4.2 Szülők tájékoztatásának formái A szülő jogos igénye, hogy gyermeke nevelési, tanulmányi előmeneteléről és az óvodában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik: a napi személyes találkozások alkalmával, a faliújságra kifüggesztett információk alapján, szülői értekezleteken, ünnepélyeken, közös óvodai rendezvényeken, családlátogatások alkalmával, fogadóórákon, személyes értesítéseken keresztül. A kapcsolattartás más közvetlenebb formában is megvalósulhat, melyek alkalmat adnak a személyes, közvetlen párbeszédre. Fórumai: nyílt hét, munkaestek, munkadélutánok, közös, nyitott rendezvények.
3. Az óvoda közoktatási intézményként való működése 3.1 A működés rendje: A Kisbajomi Gyöngyszem Napköziotthonos Óvoda 1 vegyes csoporttal működő intézmény. Az Alapító okirat alapján maximum 25 gyermeket fogad. A gyermek 3 éves korától az iskolaérettség eléréséig, legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény. 13 A nevelési év minden év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az intézmény 5 napos munkarenddel működik. Kivételt képez, ha nemzeti ünnepek miatt a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvoda 7.00 órától 16 óráig, napi 9 órában tart nyitva. Ettől eltérés előfordulhat rendezvények, illetve rendkívüli esemény esetén. A nyitva tartást érintő változásokról a szülőket legkésőbb 7 nappal korábban értesíteni kell. A szülők kötelesek a nyitvatartási időhöz igazodni és gondoskodni arról, hogy gyermekük a nyitvatartási időn belül érkezzenek és távozzanak az óvodából. Az intézmény a nyári szünidőben a fenntartó jóváhagyásával 4-6 hétre terjedő időszakban zárva tart. A szünet időpontjáról minden év február 15-ig a szülőket értesíteni kell. A zárva tartás ideje alatt gyermeket nem fogad az intézmény. Karácsony és Újév között a zárva tartást - a szülők igényeinek felmérése után - a fenntartó engedélyezi. A nevelés nélküli napok időpontja az éves munkatervben kerül meghatározásra. A nevelés nélküli napok száma nevelési évenként nem haladhatja meg az 5 napot. A konkrét időpontokról a szülők és a fenntartó legalább egy héttel előbb tájékoztatást kapnak. Az új gyermekek befogadása szeptember 1-jétől fokozatosan történik. Azokat a gyermekeket, akik évközben töltik be a három évet, és a beíratáskor előjegyzésbe kerültek, a harmadik életévük betöltése utáni naptól kezdhetik meg az óvodát.
3.1.1 Az óvodai felvétel A gyermek felvételének, átvételének feltétele, eljárásrendje a 2011. évi CXC. törvény 49. és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. alapján történik. Az óvodába a harmadik életévét betöltött gyermek vehető fel, akár nevelési év közben is, amennyiben a férőhelyek száma ezt lehetővé teszi. A beiratkozás során a szülő a gyermekét annak anyakönyvi kivonatával, TAJ számával és lakcímkártyájával igazolja. Az óvodavezető írásban közli döntését a szülővel. 14 Ha az igénylők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, felvételi bizottságot kell létrehozni. A bizottság tagjai: Elnök: óvodavezető Tagok: SZM elnöke, önkormányzat képviselete, családgondozó, körzeti védőnő. A felvételi bizottság határozatáról a szülőt 15 napon belül értesíteni kell. Fel kell venni az óvodába azt a gyermeket, annak a nevelési évnek a kezdő napjától, amelyben betölti 5. életévét, köteles az óvodai nevelésben részt venni. Hatályát veszti: 2014. 08.31. (2011. évi CXC. tv a köznevelésről) Az óvodába kötelező a szülőnek beíratni a 3 évet betöltött gyermeket. Hatályba lép: 2014. 09.01. (2011. évi CXC. tv a köznevelésről) Az a Sajátos nevelési igényű gyermek felvehető az intézménybe, akiről a szakértői bizottság megállapítja, hogy a többi gyermekkel együtt nevelhető, és az alapító okiratban szerepel az integrálható fogyatékosság típusok között. Kötelező felvenni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, valamint akinek a felvételét a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi. Az óvoda a fenntartó által megfogalmazottak szerint az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles közzé tenni. Ennek fórumai: óvodai hirdetőtábla és faliújság a községben kihelyezett hirdetőtáblák. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a jegyző a szülő kérelmére engedélyt ad az óvodából való kimaradásra, a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a gyermek betöltötte a 8. életévét.
3.2 Az alkalmazottak munkarendje Az alkalmazottak munkarendjét a törvényes kereteken belül az óvodavezető állapítja meg. Az óvodapedagógus munkaideje heti 40 óra, csoportban eltöltendő kötelező óraszáma heti 32 óra. A fennmaradó időkeretet a nevelőmunkával összefüggő alkalmi vagy rendszeres tevékenységekre fordítja. Az óvodavezető kötelező óraszáma heti 12 óra. A vezető a kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. 15 A dajka munkaideje heti 40 óra, munkarendjét az óvodavezető tanév elején határozza meg. 3.3 Az intézményben való tartózkodás rendje: 3.3.1 A vezető munkarendje A vezető és ügyviteli helyettese közül a nyitva tartási időben egyikük az intézményben tartózkodik. Az intézményvezető munkaideje kötetlen. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délután távozó vezető után az óvodapedagógus felel az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 3.3.2 Az alkalmazottak munkarendje Az óvodapedagógus és a dajka évenkénti munkarendjét és beosztását az óvodavezető készíti el. Az alkalmazottak kötelesek az óvodában olyan időpontban megjelenni, hogy a munka kezdetekor a munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak. A munkába érkezést és távozást a jelenléti íven vezetni, és aláírással igazolni kell. A távollét igazolására szolgáló okiratokat munkába lépéskor az óvodavezetőnek kell leadni. A munkában való akadályoztatást a lehető legrövidebb időn belül kötelesek a vezetőnek jelenteni. Munkaidőben a dolgozók csak a vezető engedélyével hagyhatják el az intézményt.
3.4 A jogviszonyban állók és nem jogviszonyban állók belépésének és bent tartózkodásának rendje: Az öltözők és a csoportszoba a főbejáraton át közelíthető meg. A személyzeti helyiségeket csak az óvoda dolgozói használhatják. A bejárati ajtókat tűzvédelmi okokból üzemelési időben kulcsra zárni és a menekülési útvonalakat eltorlaszolni nem lehet. 16 A gyermekek egészségügyi vizsgálatát végző, illetve a nevelőmunkát segítő szakemberek (orvos, védőnő, logopédus, gyógypedagógus) a részükre kijelölt helyiségekben végzik munkájukat. 3.4.1 Az intézménnyel jogviszonyban állók benntartózkodására vonatkozó szabályok: Jogviszonyban áll: Szülő, gondviselő, ill. általuk írásban felhatalmazott személy; szakmai szolgáltatást nyújtó személyek; fenntartó. Rájuk vonatkozó szabályok: A szülők a gyermek átadása-átvétele idején tartózkodhatnak az intézményben, ill. az intézmény területén. Kivétel: szervezett programok (munkaestek, szülői értekezlet), ill. előzetes bejelentés alapján (nyílt hét, fogadó óra; a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékozódás) Utóbbi esetekben köteles az egészségügyi szabályokat betartani és váltócipőről gondoskodni. A csoportszobába kinti cipővel belépni TILOS! Ha a szülők a megszokottól eltérő időben kívánják gyermeküket hazavinni, azt előre be kell jelenteni az óvodapedagógusnak. Ha a gyermekért nem közvetlen hozzátartozó jön, azt a szülő előre jelezze. Egyedül járó gyermeket, vagy kiskorú testvér kíséretében távozó gyermeket csak a szülő írásbeli kérelmére és nyilatkozata alapján lehet hazaengedni. A hozzátartozók az öltözőkben, folyóson, udvaron várakozhatnak a gyermekekre. 3.4.2 Az intézménnyel jogviszonyban nem állókkal kapcsolatos szabályok: Csak előzetes bejelentés alapján tartózkodhatnak az intézmény területén. Kivéve: áruszállítók, meghívott vendégek, szakszolgálat képviselői. Utcai árusok kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak az intézmény területén
3.5 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Pedagógiai Intézet: Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. Pedagógiai Szakszolgálat 17 A gyermekek fejlesztésének, logopédiai ellátásának, illetve iskolai alkalmasságának, iskolaérettségének megállapítása érdekében az óvodavezető együttműködik a Pedagógiai Szakszolgálat intézményével. Általános Iskola: Az óvodavezető és az óvoda-iskola munkacsoport tagja rendszeres információs kapcsolatot tart fenn az általános iskolával. Ennek leggyakoribb formái: Kölcsönös meghívások (évnyitó, ballagás, események, értekezlet) egymás programjaira. Folyamatos kapcsolattartás az alsó tagozatos gyermekek tanítóinak munkacsoportjával. Igény szerint a leendő 1. osztályos tanítók látogatása a nagycsoportosoknál, és az év végi szülői értekezleten. Az óvoda-iskola átmenet segítő munkacsoport együttműködési megállapodás és munkaterv alapján rendszeres munkamegbeszéléseket tart, közös programokat szervez. Gyermekjóléti szolgálat: Óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. Az óvodai gyermekvédelmi felelős részt vesz a gyermekjóléti szolgálat által megszervezett esetmegbeszéléseken. Kapcsolattartás formája: A gyermekjóléti szolgálat képviselője meghívás alapján részt vesz nevelési értekezleteinken. Szükség szerint közös családlátogatás szervezése. A gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja.
A gyermekjóléti szolgálat együttműködési megállapodás alapján negyedévente intézmény szintű tájékoztatást tart az esetleges problémákról, megoldásokról, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatban. Egészségügyi szolgáltatóval (orvos, fogorvos, védőnő) Az óvodavezető kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltatóval. Ennek formái: Védőnő rendszeresen látogatja az intézményt a gyermekek tisztasági ellenőrzése miatt (fejtetvesség, rüh, stb.) Az óvodás korú gyermekek évente egyszer fogászati, szemészeti, általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Az egészségügyi szolgáltató segítségével tájékozódunk a még be nem íratott gyermekek számáról, illetve az újonnan beköltözőkről. 18 A fenntartóval A kapcsolattartás az óvodavezető feladata. Az óvodavezető a fenntartó önkormányzattal tart fenn közvetlenül kapcsolatot, amely kiterjed: Az alapdokumentumok elfogadására, jóváhagyására; Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére; Az intézmény gazdálkodási, működési tevékenységének ellenőrzésére, a szakmai munka eredményességének szempontjából. Egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel. Az intézmény más közösségekkel való kapcsolattartása A településen működő civil szervezetek gyakori partnerek az óvodai rendezvényeken. A kapcsolattartás formája, rendszeressége a kapcsolat jellegétől függően alakulhat, lehet szakmai, kulturális, sport vagy egyéb jellegű. A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való kapcsolattartás Együttműködési megállapodás keretében, közös programok szervezése, pályázati lehetőségek kihasználása. A vezető évente egyszer tájékoztatást ad az óvodai tevékenységekről, eredményekről. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat segíti a szülőkkel való kapcsolattartást, illetve segítséget nyújt a cigány kultúrával kapcsolatos dolgokban.
3.6 Intézményi védő-óvó előírások 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 168-169. alapján Az intézmény valamennyi dolgozójának alapvető feladata, hogy a gyermekek számára az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. 3.6.1 Általános előírások: A gyermekeknek az óvodában történő tartózkodás során be kell tartaniuk az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat. A tevékenységeikkel együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve szükség szerint (kirándulások és egyéb programok, új gyermek érkezését követően, udvarra menetel előtt, stb.) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük, melynek tényét és tartalmát a csoportnaplókban dokumentáljuk. 19 Az intézmény védő-óvó előírása minden dolgozóra vonatkozik, azt felelősséggel kell betartania, ill. felismernie a váratlanul előforduló veszélyforrásokat, melyeket megszüntetéséről azonnal gondoskodnia kell. Baleset esetén a megfelelő nyomtatvány kitöltése szükséges a nyilvántartáshoz. Minden nyilvántartott balesetet ki kell vizsgálni. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, a szülőnek, valamint egy példányt meg kell őrizni. A gyermekekkel az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás előtt életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell a védő-óvó előírásokat. Tervező munkában ezt a megfelelő szimbólummal kell jelölni.. 3.6.2 Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban Az óvoda házirendjében határozzuk meg azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, felnőtteknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe (az épület valamint az udvar) felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani a Munkabiztonsági Szabályzat, a Tűzvédelmi Utasítás és a Tűzriadó terv rendelkezéseit.
3.6.2.1 Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze, hogy Az óvodában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés; ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése nem végezhető, kivétel az épületen szakkivitelező által folytatott építési-, felújítási-, javítási- munka. Az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. A gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen, az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével. A gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. 20 3.6.2.2 A pedagógusok feladata, hogy Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezető felelős. A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszoba még biztonságosabbá tételére. Év elején a gyerekek életkorának megfelelő tájékoztatást tegyék meg a balesetvédelemmel kapcsolatban. Éves tervező munkájuk során a baleseti helyzetek elkerülésére fokozott figyelmet fordítsanak. 3.6.2.3 Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. A veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 3.6.3 A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 3.6.3.1 A sérült gyermekkel teendő azonnali intézkedések: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost, mentőt kell hívni. A sérülést, balesetet okozó veszélyforrást - amennyiben további sérülés nélkül elkerülhető - meg kell szüntetni. Minden gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet jelezni kell az intézmény vezetőjének.
3.6.3.2 Az intézményvezető feladatai A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló gyermekbaleseteket azonnal ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvet felvenni intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik). ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának és a gyermek szüleinek. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 21 Súlyos az a gyermekbaleset, amely: a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. 3.6.3.3 A pedagógus feladata: Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok ellátása az intézményvezető utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása az intézményvezető utasítására a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában.
Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. 3.6.3.4 Nem pedagógus alkalmazott teendője: Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 22
3.7 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézményben tartózkodók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, orkán, stb) tűz robbantással történő fenyegetés. 23 Akinek az intézmény épületét vagy a benne tartózkodók biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, vagy a rendelkezésre jogosult más felelős személlyel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket. A rendkívüli esemény észlelése után a vezető vagy az intézkedésre jogosult személy utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, s haladéktalanul hozzá kell látni az épület kiürítéséhez. Az épületet a Tűzriadó tervben található Kiürítési terv alapján kell elhagyni. A gyermekek kivezetéséért, a kijelölt helyen való gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a velük foglalkozó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell, hogy Minden gyermeknek távozni kell, ezért fokozottan ügyelni kell az esetlegesen mosdóban tartózkodó gyermekekre is. A mozgásban, cselekvésben akadályozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A csoportszobát a pedagógusnak kell utoljára elhagynia, hogy meggyőződjön, hogy nem maradt gyermek az épületben. A gyermekeket az épület elhagyása előtt és a várakozási helyszínen a pedagógusnak meg kell számolnia és azonosítania.
A vezetőnek illetve az intézkedésre jogosult személynek az épület kiürítésével egy időben felelős dolgozók kijelölésével gondoskodni kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerelési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek fogadásáról. 24 A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek megérkezése után a rendvédelmi és katasztrófa elhárító szervek illetékes vezetőjének utasítása szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. Ezen utasításokat az intézmény dolgozói és a gyermekek kötelesek betartani.
3.8 Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepek, jeles napok, hagyományaink időpontját, módját az éves munkaterv, tartalmát az óvoda nevelési programja tartalmazza. Megvalósításuk módja a szülőkkel egyeztetésre kerül. Ünnepeink, hagyományaink: Új gyermekek fogadása Születésnapok megünneplése Mikulás várás Adventi munkaestek, Karácsony Farsang Március 15. Húsvét és húsvéti hagyományok Anyák napja Gyermeknap Évzáró, iskolába menők búcsúja Kirándulás 25 A hagyományos programok bővíthetőek a szülők, gyermekek igényének megfelelően. Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünneplés módja, hogy a szülők számára nyilvános, vagy csoporton belül, zárt körben ünneplünk, az évek folyamán kialakult. A zárt ünnepek megrendezése a délelőtti időszakban történik bensőséges körülmények között, ezeken a napokon szervezett foglalkozást nem tartunk (kivéve a születésnapokon). A nyitott ünnepek alkalmával a csoport és a szülők, vendégek együtt ünnepelnek, erősítve a közösségi, baráti érzés elmélyítését. Az ünnepek megtartásáért az intézményben dolgozó óvónők a felelősek, az előkészületekben a dajka és a szülők is részt vesznek. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
3.9 Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 3.9.1 Az intézmény alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat, Óvodai törzskönyv, Az óvoda Pedagógiai Programja, Az óvoda Minőségirányítási Programja, Az óvoda éves pedagógiai munkaterve, Az óvoda éves ellenőrzési munkaterve, Jelen SZMSZ és mellékletei, Házirend, Felvételi előjegyzési napló, Felvételi és mulasztási napló, Csoport napló, Tankötelesség megállapításához szükséges szakvélemény, Gyermekek egyéni fejlettségének nyomon követéséhez tartozó dokumentáció, Védelmi jellegű dokumentumok: Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Veszélyes anyagok Udvari játékok ellenőrzési szabályzata Munkahelyi kockázatértékelés HACCP 26 3.9.1.1 Alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 3.9.1.2 Óvodai törzskönyv Formanyomtatvány, amely tartalmazza az intézménnyel kapcsolatos alapvető információt: épületről, gyermek létszámról, dolgozók belépési és kilépési dátumát.
3.9.1.3. Pedagógiai Program: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a 2011. évi CXC. számú Köznevelési Törvény és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint megfelel a törvényi előírásoknak. Tartalmazza: az alapelveknek megfelelően a helyi sajátosságok figyelembevételével a célkitűzéseket és feladatokat, továbbá a szervezet munkafejlesztésének fő irányait, alapvető módszereit és formáit. 3.9.1.4 Mérés-értékelés Program 27 Tartalmazza a működés folyamatát, ezen belül a szervezési, tervezési, ellenőrzési tervét, mérési, értékelési feladatok végrehajtásának rendjét. 3.9.1.5 Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. 3.9.1.6 Felvételi előjegyzési napló Tartalmazza azoknak a gyermekeknek az adatait, akiket a következő nevelési évre szülei beírattak intézményünkbe. 3.9.1.7 Felvételi és mulasztási napló Tartalmazza a csoportba járó gyermekek adatait, hiányzások napjait (igazolt és igazolatlan napok számát), a szülők elérhetőségét, valamint a szakértői bizottság által adott vizsgálati és felülvizsgálati időpontokat.
3.9.1.8 Csoportnapló Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Az óvodai csoportnapló tartalmazza a gyermekek nevét és óvodai jelét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, a napirendet, a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban, Nevelési éven belüli időszakonként a tervezett programokat és azok időpontjait Szülői Közösségi tagok nevét családlátogatások időpontját a nevelési feladatok éves tervét ciklusterveket, melyek 2 heti tevékenységet foglalnak magukba, a szervezési feladatokat, képesség fejlesztés-t az értékeléseket egy nevelési év folyamán. 28 3.9.1.9 Óvodai Szakvélemény A gyermek iskola érettségére vonatkozó óvodai állásfoglalás. 3 példányból álló TÜV nyomtatvány. 3.9.1.10 Gyermekek egyéni fejlettségének nyomon követéséhez tartozó dokumentáció Az óvodába felvett gyermek fejlődését az Egyéni fejlődés nyomon követése dokumentumban rögzítjük. A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgásfejlődés. Rögzítésre kerülnek a gyermek fejlesztési feladatai, intézkedések, megállapítások, javaslatok, fejlesztési tervek. Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. A fejlesztési javaslatokat, bejegyzéseket ismertetjük a szülővel, aki azt aláírásával igazolja az erre rendszeresített formanyomtatványon.
3.9.2 Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat elfogadás után az intézményben kifüggesztésre kerül. Pedagógiai programunkat, Házirendünket a szülők számára mindenkor hozzáférhető helyen, kifüggesztve helyezzük el (az öltözői részeken, jól látható helyen), hogy szabadon megtekinthető legyen. Biztosítjuk a nyugodt körülmények közötti ismerkedést előre megbeszélt időpontban. (iroda) 29 A Házirendet minden újonnan beiratkozott gyermek szüleinek a beiratkozáskor ismertetés céljából átadjuk. A házirend belső törvény, melynek betartása mindenkire nézve kötelező.
3.10 Pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 4 (1) bekezdése alapján Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az óvodavezető feladata. Az ellenőrzés valamennyi pedagógiai tevékenységre kiterjed. Az intézményben az ellenőrzés az óvodavezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőjének és pedagógusának munkaköri leírása teremti meg. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. 30 Minden nevelési évben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: a csoportokban folyó nevelőmunka ellenőrzése, a csoportnaplók folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése, a munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése Az ellenőrzés célja: Pedagógiai munka jogszerű működésének biztosítása. Pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának fokozása. Hibák mielőbbi feltárása, s ez alapján a helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés követelményei: Fogja át a pedagógiai munka egészét. Segítő szándékú, ösztönző hatású legyen. Mérje, értékelje a pedagógus által elért eredményeket. Támogassa a pedagógiai munka célszerű, hatékony színvonalának megteremtését. Segítse, támogassa a megfelelő pedagógiai módszerek megtalálását, alkalmazását. Az ellenőrzés szempontjai: Pedagógiai munka fegyelme. Helyi nevelési program következetes megtartása. Adminisztráció pontossága. Program elmélet/gyakorlat koherenciája. Óvónő-gyermek kapcsolata, Nevelői munka színvonala a tanulás tartalmakban is
Az ellenőrzés formái, módszerei: Írásos dokumentáció megtekintése, Csoportban folyó gyakorlati munka megfigyelése. Az ellenőrzés fajtái: Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint, Spontán, alkalomszerű: problémák feltárása, megoldása érdekében; a napi készültség felmérése érdekében. 31 Az ellenőrzés folyamata: Önértékelés (tervezett, megvalósult) Az ellenőrzést végző tapasztalatai Érintett pedagógus vélemény nyilvánítása az értékelésre Az ellenőrzés írásos rögzítése. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat és azok ütemezését az éves Munkaterv részét képző belső ellenőrzési terv határozza meg. 4. Mellékletek 4.1 Munkaköri leírás - MINTA dajka
Közvetlen felettese az csoportvezető óvónő. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban: 32 Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében. A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja., az edényeket étkezések után leszedi, és a mosogatóba viszi. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. Ébresztés után helyrepakolja azokat. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A reggeli érkezések során, szükség esetén feltakarítja az öltözőket. Ebéd után és a gyermekek távozása után fertőtleníti a mosdót, feltakarítja az öltözőkkel együtt. Gondoskodik a mosdóban a wc papír és a folyékony szappan pótlásáról. Naponta kiüríti a kukákat, szükség szerint gondoskodik a kukászsák cseréjéről. A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. A gyermekek öltözékét, tisztaságát ellenőrzi. Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel. Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához. Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.