A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-i ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló, többször módosított 25/2005. (XI.24.) számú önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Elıterjesztı: Dr. Völner Pál elnök Elıadó: Dr. Péntek Péter aljegyzı Tisztelt Közgyőlés!
Nem csak célszerő, de idıszakonként szükségszerő is a hatályos önkormányzati rendeleteink felülvizsgálata, és a megváltozott jogi, pénzügyi - gazdasági környezethez igazítása. A 2007. márciusi 29-i közgyőlésünkön a megyei önkormányzat új szervezeti és mőködési szabályzatának megalkotására került sor, most a hatályos vagyongazdálkodási rendeletünk felülvizsgálatára, módosítására, és a módosításokat egységes szerkezetbe foglaló új vagyon rendelet elfogadására teszek javaslatot. Az elfogadásra javasolt rendelet tervezet 4 részre, 12 fejezetre, 40 paragrafusra, 9 mellékletre, és 1 függelékre tagolódik. A mellékletek között található a megyei önkormányzat Versenyszabályzata és Közbeszerzési Szabályzata. A hatályos vagyongazdálkodási rendeletünknek a vagyontárgyakra vonatkozó szabályai lényegében nem változnának, a változás annyi, hogy a tervezet mellékletei közé beemelésre került a megyei önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok jegyzéke. A jegyzék tartalmazza az ingatlanok forgalom képesség szerinti jogi minısítését is. Az intézmények részére beszerzéseket is lebonyolító Gazdasági Szolgáltató Szervezetek megszőnése miatt újra kell szabályozni az intézményi beszerzési igények teljesítésének rendszerét. A jogi és pénzügyi szakértelmet és közbeszerzıi elméleti és gyakorlati ismereteket igénylı beszerzéseket továbbra sem célszerő az ezen feltételekkel nem rendelkezı intézmények felelısségi körébe utalni. A rendelet tervezet legjelentısebb újdonsága a megyei önkormányzat beszerzési rendszerének megváltoztatása. A tervezet elfogadása esetén az intézmények napi mőködéséhez szükséges, mennyiségileg nagy tételeket jelentı, úgynevezett standard termékek és szolgáltatások beszerzésére összevontan, a centrális beszerzési rendszerben kerülne sor. Az intézmények a speciális szakmai tartalmú beszerzéseiket továbbra is decentralizáltan, saját hatáskörben hajtanák végre. A közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról rendelkezı, 2007. január 11-én hatályba lépett 2006. évi CXXXV. törvény indokolása a következık szerint fogalmazza meg a centralizált beszerzési rendszer elınyeit: A hatályos törvényben szabályozott, mőködı központosított közbeszerzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a beszerzések centralizált kiírása és lebonyolítása az érintett szerveket elıre tervezésre, takarékosságra és meggondolt döntéshozatalra készteti. Ezen kívül az ebben részt vevı szervezetek beszerzései lényegesen olcsóbbá válnak, ami a közpénzek gazdaságosabb felhasználását eredményezi. Ezt igazolják a 2
Fıvárosi Önkormányzatnál önkéntes alapon és részlegesen mőködı központosított közbeszerzések adatai is. Nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a közbeszerzések központosítása az abban részt vevı szervezetek számára komoly megtakarítást jelent, a folyamatokat egyszerőbbé, átláthatóbbá és könnyebben ellenırizhetıvé teszi. Ugyanakkor a beszerzı szervezet a sokrétő tapasztalat birtokában információkat adhat, javaslatokat tehet az intézményfenntartó önkormányzatok racionalizálási törekvéseinek megvalósításához. A módosítás arra teremt jogi alapot, hogy amely helyi önkormányzat ki kívánja használni a központosított közbeszerzésben meglévı elınyöket, rendelet alkotásával tehesse ezt meg Az új vagyon rendelet évközi hatályba léptetésére tekintettel a centrális beszerzési rendszer nem egy ütemben, hanem fokozatosan kerülne bevezetésre, egyes termékek és szolgáltatások elsı centralizált beszerzésére elıre láthatólag csak a következı évben kerülne sor. A bevezetést követı 10-12 hónap tapasztalatai alapján lehetıség lesz az indokolt szabályozási korrekciók végrehajtására. Megváltozik a vagyon rendelet mellékletét képezı Közbeszerzési Szabályzat is. A korábbihoz képest részletesebben kerülnek meghatározásra a Hivatal közbeszerzési feladatai, és az egyes feladatok meghatározása mellett egyértelmően megjelölésre kerülnek a végrehajtásért szakmailag és jogilag felelıs személyek is. A tervezet a gyakorlati tapasztalatoknak, és az intézmények jogos elvárásainak megfelelıen a jelenleg hatályos rendelethez képest egyszerőbbé teszi az intézmények hatáskörébe tartozó beszerzési, értékesítési és bérbeadási eljárásokat, de továbbra is fenn kívánjuk tartani a folyamatba épített fenntartói ellenırzés szabályozott formáit is. A rendelet tervezet a jelenleg hatályos vagyon rendelethez képest rendszertani okokból nem foglalkozik a pénzkövetelés-elengedési eljárások, valamint a Hivatal beruházási - mőszaki feladatainak szabályozásával, ezeket az eljárásokat más szabályozási hatáskörbe utalja. - Kérem képviselıtársaimat a mellékelt rendelet tervezet megvitatására és elfogadására. Tatabánya, 2007. április 16. 3 Dr. Völner Pál elnök
RENDELET TERVEZET A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés /2007. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) felhatalmazása alapján a Komárom Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodási szabályairól a következı rendeletet alkotja: I. rész A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet személyi hatálya a megyei közgyőlésre, bizottságaira, tisztségviselıire, önkormányzati hivatalára (a továbbiakban: Hivatal), költségvetési szerveire (a továbbiakban: Intézmény), tárgyi hatálya a megyei önkormányzat tulajdonában lévı vagyontárgyakra, a vagyontárgyakkal kapcsolatos különbözı eljárásokra terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a megyei önkormányzat és intézményei pénzgazdálkodási (tartozás, követelés, stb.) eljárásaira. (2) A nem megyei önkormányzati tulajdonban lévı vagyontárgyak használatára és hasznosítására, ha az átvételrıl szóló megállapodás másként nem rendelkezik, a jelen rendelet szabályait kell értelemszerően alkalmazni. (3) A nem megyei önkormányzati tulajdonban lévı, illetve a megyei önkormányzat tulajdonában, de más önkormányzat illetve állami szerv ingyenes használatában lévı ingatlannak a megyei önkormányzat költségvetésének terhére történı felújítására, korszerősítésére, bıvítésére, átalakítására, stb. csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelezı mértékben kerülhet sor. Amennyiben a tulajdonost terhelı mőszaki munkákat a megyei önkormányzat saját költségére elvégezteti, intézkedni kell a költségek tulajdonosra történı áthárítására, vagy a beruházással arányos tulajdoni igény rendezésére. 4
Ezen kötelezettség alól a Közgyőlés a tulajdonos önkormányzat kérelmére, annak korlátozott gazdasági lehetıségeire tekintettel felmentést adhat. II. rész A vagyontárgyak I. fejezet A vagyontárgyak rendeltetése és csoportosítása 2. (1) A megyei önkormányzat vagyonának rendeltetése a közérdek szolgálata. (2) A megyei önkormányzat vagyonát elsısorban a kötelezı megyei önkormányzati feladatok megvalósítására, a kötelezı közszolgáltatások biztosítására kell felhasználni. (3) Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha a vagyonfelhasználás nem veszélyezteti a megyei önkormányzat kötelezı közszolgáltatási feladatainak ellátását. 3. (1) A megyei önkormányzat vagyontárgyainak csoportosítása: - ingó vagyontárgyak - ingatlan vagyontárgyak, - vagyoni értékő jogok. (2) A rendelet 1. sz. mellékletét képezı Ingatlanok Jegyzéke a megyei önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok felsorolását és polgári jogi minısítését tartalmazza. Az ingatlanok jogi besorolásuktól függıen - forgalomképesek, - korlátozottan forgalomképesek, vagy - forgalomképtelenek lehetnek. (3) Valamennyi ingó vagyontárgy és vagyoni értékő jog ha jogszabály másképp nem rendelkezik forgalomképes. (4) A vagyontárgy jogi besorolásának hatálya a vagyontárgy egészére kiterjed. (5) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak alkotják a megyei önkormányzat törzsvagyonát. 5
4. (1) A Hivatal a megyei önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályi elıírások szerinti nyilvántartásokat vezet. Nyilván kell tartani a megyei önkormányzat ingyenes használatában lévı ingó és ingatlan vagyontárgyakat is. (2) Az ingatlankataszter az önkormányzati ingatlanvagyon telekkönyvi adatait, az egyes ingatlanok rendeltetés szerinti jogi besorolását, a számviteli szabályok szerinti bruttó és nettó értékét, és lehetıség szerint becsült forgalmi értékét tartalmazza. 5. Az éves zárszámadáshoz az önkormányzat vagyonállapotáról külön jogszabályban meghatározott vagyonleltárt kell készíteni, amely felöleli az önkormányzat tulajdonában lévı teljes vagyoni kört, mennyiségben és értékben. A vagyonleltárban külön fıcsoportot képeznek a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes vagyontárgyak. II. fejezet A tulajdonosi jogok gyakorlása 6. (1) A forgalomképes vagyontárgyak és vagyoni értékő jogok elidegeníthetıek, apportálhatóak, megterhelhetıek, bérbe adhatóak, és egyéb más módon hasznosíthatóak. (2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthetı el, nem apportálható, nem terhelhetı meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethetı rá. (3) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének, apportálásának, megterhelésének feltétele a vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítása (jogi átminısítése). (4) Ha a forgalomképtelenné, vagy korlátozottan forgalomképessé nyilvánítás törvényen alapul, úgy az elidegenítés, apportálás, megterhelés feltétele a törvényben meghatározott harmadik személy feltételhez kötött, vagy feltétel nélküli hozzájárulása. 6
(5) A közgyőlés akkor nyilváníthat forgalomképessé forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, ha a jogi átminısítésnek nincs jogszabályi akadálya, és az eredeti jogi besorolás indoka már nem áll fenn. Az átminısítés nem veszélyeztetheti a kötelezı önkormányzati feladatok ellátását. (6) A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak és vagyoni értékő jogok e rendelet szabályai szerint bérbe adhatók, vagy a tulajdonosi rendelkezési jogot nem korlátozó egyéb más módon hasznosíthatók. 7. (1) A megyei önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost általában megilletik, illetıleg terhelik. (2) A megyei önkormányzatot megilletı tulajdonosi jogokat a megyei közgyőlés gyakorolja. A közgyőlés egyes tulajdonosi jogosítványait bizottságai, vagy a közgyőlés elnökének döntési hatáskörébe utalhatja. Megyei önkormányzati vagyonról a megye választópolgárai megyei népszavazás útján rendelkezhetnek. (3) A Közgyőlés döntési hatáskörébıl át nem ruházható tulajdonosi jogosítvány az ingatlan vagyontárgy - elidegenítése, - apportálása, - megterhelése, - jogi átminısítése. (4) A megyei közgyőlés elnöke engedélyezheti a megyei önkormányzat tulajdonában lévı ingatlan, ingatlanrész jogszerő használójának (bérlıjének, ingyenes használójának, stb.) a használt ingatlan székhelyként, illetve telephelyként történı bejelentését. A használati jogviszony megszőnése esetén az engedély hatályát veszti. (5) Jogszabály, szerzıdés, vagy a megyei közgyőlés általi kijelölés hiányában az ingó, ingatlan vagyontárgy intézményi vagyonkezelıjének (a továbbiakban: vagyonkezelıjének) a vagyontárgyat rendeltetésszerően használó Intézményt, ennek hiányában a KEMÖ Tatabányai Gazdasági Szolgáltató Szervezetét kell tekinteni. 8. (1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az önkormányzati társulásba bevitt vagyont a megyei önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. 7
(2) A vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 9. (1) A megyei önkormányzat tulajdonában lévı ingatlan értékesítése esetén az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg. A magasabb szintő jogszabályon alapuló elıvásárlási jog megelızi a jelen rendeleten, illetve a szerzıdésen alapuló elıvásárlási jogot. (2) Egyenlı jogosultak közül annak van elıvásárlási elsıbbsége, akit, illetve amelyet a közgyőlés határozatában kijelöl. A megyei önkormányzatot megilletı elıvásárlási jog gyakorlásáról a közgyőlés versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül - határoz. 10. (1) A megyei önkormányzat bármely vagyontárgyának tulajdonjogát ingyenesen átruházni, a vagyon használati jogát ingyenesen átengedni nem lehet. Nem vonatkozik ez a tiltó rendelkezés a kötelezı, vagy önként vállalt megyei önkormányzati feladatok átadásához, települési önkormányzatok és társadalmi szervezetek közhasznú feladatainak ellátásához kapcsolódó vagyonjuttatásra. Ingó és ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának fenti célra történı ingyenes átengedése közgyőlési, ingó és ingatlan (helyiség) fenti célra történı ingyenes használatának engedélyezése elnöki hatáskör. (2) Megyei önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történı szolgáltatásakor legalább a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehetı figyelembe. (3) Ha harmadik személy tulajdonában lévı vagyonról a megyei önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, bruttó 10 millió forint forgalmi értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a megyei közgyőlés jóváhagyására. Egyéb esetben a kedvezményezett intézmény vezetıje, ennek hiányában a megyei közgyőlés elnöke dönt az elfogadásról. (4) A felajánlott vagyon csak akkor fogadható el, ha a kedvezményezett a pénzügyi - gazdasági stabilitásának veszélyeztetése nélkül képes a felajánlott vagyon mőködtetésével és fenntartásával járó kötelezettségek teljesítésére, és az elfogadott vagyon mőködtetése nem veszélyezteti a kötelezı feladatok ellátását. 8
(5) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja. III. fejezet Az intézményi vagyonkezelı kötelezettségei 11. (1) Az intézmény kezelésébe adott vagyonnal felelıs módon, rendeltetésszerően kell gazdálkodni. A gazdálkodás jogszerőségét és célszerőségét a megyei közgyőlés a pénzügyi bizottság, a fıjegyzı, a Hivatal belsı ellenıre, a Hivatal intézményi belsı ellenırzési szervezete, a könyvvizsgáló, és szükség szerint - megbízott külsı szakértı bevonásával ellenırzi. (2) Az intézményre bízott vagyon az intézmény alapító okiratában meghatározott, illetve engedélyezett tevékenységek ellátását szolgálja. Az intézmény vezetıje az e rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartásával jogosult, és egyben köteles az intézmény vagyonkezelésében lévı, átmenetileg vagy idıszakosan nem használt vagyontárgyak hasznosítására, a tartósan nem használt (felesleges) vagyontárgyak értékesítésére, a hasznosítás és értékesítés fenntartónál történı kezdeményezésére. (3) Az intézmény vezetıje felelıs az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerő használatáért, az intézmény vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetıi és folyamatba épített ellenırzésének megszervezéséért, és annak mőködéséért. 12. (1) Az Intézmények vagyongazdálkodással összefüggı feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási elıirányzatokat terhelı fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, vagy ilyen követelés bevételi elıirányzat teljesítése érdekében történı elıírása - törvényben meghatározott kivétellel - az Intézmények vezetıinek, vagy az általuk megbízott személyek hatáskörébe tartozik. (2) A kötelezettségvállalás érvényességi feltétele az Intézmény saját, vagy kijelölt (megbízott) gazdasági szervezete vezetıjének írásos ellenjegyzése. A kötelezettségvállalásnak elıirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. 9
(3) A kötelezettségvállalás elıtt meg kell gyızıdni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, és le nem kötött kiadási elıirányzata biztosítja-e a kötelezettségvállalás pénzügyi fedezetét. III. rész A vagyongazdálkodási eljárások IV. fejezet A vagyongazdálkodási eljárások típusai 13. A jelen önkormányzati rendeletben szabályozott vagyongazdálkodási eljárások típusai: - a beszerzési eljárások, - az értékesítési eljárások, - a bérbeadási eljárások, - a selejtezési eljárások, - a vagyonbiztosítási eljárások. V. fejezet A beszerzési eljárások 14. A beszerzési rendszer (1) A megyei önkormányzat beszerzési rendszere részben centralizált, részben decentralizált. (2) A közbeszerzési értékhatárokat elérı beszerzéseket (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás), és értékhatárra tekintet nélkül a rendelet 2. sz. mellékletét képezı Kiemelt Termékek és Szolgáltatások Jegyzékében felsorolt áru és szolgáltatás beszerzéseket - a (3)-(4) bekezdésekben foglaltak kivételével centralizált (helyben központosított) beszerzési rendszerben kell végrehajtani. (3) Az azonnali intézkedést igénylı (vis major) helyzetekben az érintett Intézmény vezetıje köteles, a megyei közgyőlés elnöke és a fıjegyzı jogosult az élet és vagyon védelmét közvetlenül veszélyeztetı helyzet megszüntetésére irányuló beszerzési intézkedések azonnali megtételére. 10
(4) A KEMÖ Szent Borbála Kórház - a közbeszerzési értékhatárt el nem érı építési beruházásait, és értékhatárra tekintet nélkül a Kiemelt Termékek és Szolgáltatások Jegyzékében fel nem sorolt termékek és szolgáltatások beszerzéseit decentralizáltan, önálló közbeszerzıi (ajánlatkérıi) hatáskörben jogosult végrehajtani, - közbeszerzési értékhatárt elérı építési beruházásai, és a Kiemelt Termékek és Szolgáltatások Jegyzékében felsorolt termékek és szolgáltatások beszerzései a centralizált beszerzési rendszer hatálya alá tartoznak. (5) (4) A megyei önkormányzat tulajdonosi, illetve alapítói érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, illetve alapítványok csatlakozási díj fizetése ellenében önkéntesen csatlakozhatnak a Kiemelt Termékek és Szolgáltatások Jegyzékében felsorolt termékek és szolgáltatások centralizált beszerzési rendszeréhez. (6) (5) A Kiemelt Termékek és Szolgáltatások Jegyzékébe elsısorban az intézmények többségében rendszeresen beszerzésre kerülı standard termékeket és szolgáltatásokat kell felvenni. (7) (6) A beszerzési szabályok szándékos megsértése miatt az érintett intézmény vezetıjét fegyelmi felelısség terheli. (8) (7) A centralizált beszerzési rendszer hatálya alá tartozó beszerzések lebonyolítási költség-hozzájárulásának és a csatlakozási díj mértékét a megyei önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében kell maghatározni. 15. Beszerzési célok és elıirányzatok (1) A következı évre szóló költségvetési koncepció beszerzési céljait, és a tárgyévi költségvetési rendelet beszerzési elıirányzatait a közgyőlés elnökéhez megküldött Hivatali Beszerzési Javaslatok, illetve Intézményi Beszerzési Javaslatok, és a felhasználható pénzügyi források mérlegelésével kell megtervezni. (2) A közgyőlés - a költségvetési koncepcióban határozza meg a következı év költségvetésének terhére finanszírozható beszerzési célokat, - a tárgyévi költségvetési rendeletében dönt az elfogadott beszerzési célok kiadási elıirányzatairól. 11
16. Az intézmények beszerzési tervei (1) A megyei önkormányzat valamennyi intézménye a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadását követıen, de legkésıbb a tárgyi év márciusának 15. napjáig Intézményi Beszerzési Tervet készít, amelyet az intézmény vezetıje hagy jóvá. A terv az intézmény tárgyévre tervezett valamennyi (centralizált és decentralizált) beszerzéseit tartalmazza, a következı adatokkal: - a beszerzés tárgya, - a beszerzés mennyisége, - a beszerzés tárgyankénti (tárgycsoportonkénti) becsült beszerzési értéke, - a beszerzés idıbeni ütemezése (negyedéves vagy féléves bontásban), - az alkalmazandó beszerzési rendszer típusának meghatározása (centralizált, decentralizált) - a beszerzésre kerülı termék, szolgáltatás, építési beruházás prognosztizált bekerülési költsége. (2) A centralizált beszerzési rendszer hatálya alá tartozó beszerzések a Hivatal hatáskörébe tartoznak. Az intézmény saját hatáskörében kizárólag a beszerzési tervében szereplı decentralizált beszerzéseket hajthatja végre. (3) Az intézményvezetı kötelezettsége az intézmény beszerzési tervének folyamatos aktualizálása. (4) Amennyiben az intézményi beszerzési tervben jóváhagyott bármely centralizált vagy decentralizált beszerzési eljárás idıközben oka fogyottá vált, vagy a beszerzés megkezdésének terv szerinti idıpontjában még nem áll az Intézmény rendelkezésére a szükséges fedezet, vagy annak számon kérhetı írásos ígérvénye, vagy új beszerzési igény merült fel, törlés, zárolás, vagy kiegészítés formájában módosítani kell a beszerzési tervet. (5) Az intézmény vezetıje a módosítás jóváhagyásától számított 2 munkanapon belül e- mail formájában tájékoztatja a közgyőlés elnökét az intézményi beszerzési terv módosításáról. (6) Amennyiben az intézmény nem, vagy csak részben rendelkezik a tervezett beszerzés pénzügyi fedezetével, a 3. sz. melléklet szerinti Beszerzési Célokmányban kell kezdeményeznie a beszerzés hiányzó pénzügyi fedezetének fenntartói biztosítását.(évközi pótigény jelzése) 12
(7) A beszerzési terv nem vonja maga után az abban jóváhagyott beszerzési eljárás lefolytatásának, vagy az ott megjelölt mennyiség teljes körő beszerzésének kötelezettségét. 17. A megyei önkormányzat tárgyévi összesített beszerzési terve (1) A közgyőlés elnöke a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadását követıen, de lehetıség szerint a tárgyi év áprilisának 15. napjáig a közgyőlés elé terjeszti a Megyei Önkormányzat Tárgyévi Összesített Beszerzési Tervét. Az összesített beszerzési terv a centralizált beszerzési rendszer tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési eljárásokat tartalmazza. (2) A megyei önkormányzat tárgyévi összesített beszerzési tervében kell meghatározni a beszerzés tárgyát, az intézményi igények tárgyanként összesített mennyiségét, tárgyanként a beszerzési értékét, az egyes beszerzési eljárások jogszerően alkalmazható típusát, negyedéves vagy féléves bontásban a beszerzés idıpontját, a beszerzésre kerülı termék, szolgáltatás, építési beruházás prognosztizált bekerülési költségét. (3) Az összesített beszerzési tervet a megyei közgyőlés hagyja jóvá, és átruházott hatáskörben a megyei közgyőlés elnöke gondoskodik a terv folyamatos aktualizálásáról. (4) Az összesített beszerzési terv összeállításának és módosításának döntésre elıkészítése a Hivatal közbeszerzési referensének feladata. A közbeszerzési referens által összeállított összesített beszerzési terv javaslat az Intézményi Beszerzési Tervekben jelzett, és a Hivatal belsı szervezeti egységei által javasolt centralizált beszerzéseket tartalmazza. (5) A tárgyévi összesített beszerzési terv összeállításához, aktualizálásához, a jogszerően alkalmazható beszerzési eljárások típusának meghatározásához szükséges adatok nyilvántartását és rendszerezését a Hivatal Közbeszerzési Csoportja végzi. (6) Az intézmény vezetıjét az általa szolgáltatott adatok valódiságáért fegyelmi és kártérítési felelısség terheli. (7) Amennyiben az összesített beszerzési tervben jóváhagyott bármely beszerzési eljárás idıközben oka fogyottá vált, vagy a beszerzés megkezdésének terv szerinti idıpontjában még nem áll a beszerzı Hivatal rendelkezésére a szükséges fedezet, illetve annak számon kérhetı ígérvénye, vagy év közben új beszerzési igények elnöki befogadására kerül sor, törlés, zárolás, vagy kiegészítés formájában módosítani kell a 13
beszerzési tervet. A terv módosításáról tájékoztatni kell az érintett intézmények vezetıit. (8) A beszerzési terv nem vonja maga után az abban jóváhagyott beszerzési eljárás lefolytatásának, vagy az ott megjelölt mennyiség teljes körő beszerzésének kötelezettségét. (9) A centralizált beszerzési eljárások megkezdése elıtt a beszerzésben érdekelt (a beszerzést megrendelı) intézmények vezetıi és a beszerzési eljárás lebonyolítója egyeztetik, illetve pontosítják a beszerzendı termékek és szolgáltatások minıségi, illetve mennyiségi paramétereit, a teljesítés ütemezését, és a megkötésre kerülı beszerzési szerzıdés finanszírozási feltételeit. 18. A beszerzések finanszírozása (1) Amennyiben a megyei önkormányzat összesített beszerzési tervében jóváhagyott beszerzés finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezetet a közgyőlés a tárgyévi költségvetési rendeletében a Hivatal felhasználási körébe utalta, a beszerzést a Hivatal ezen kiadási elıirányzat terhére finanszírozza. A közbeszerzési értékhatárt elérı építési beruházások kiadási elıirányzatait a tárgyévi költségvetési rendeletben a Hivatalhoz kell rendelni. (2) Ha a beszerzés finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezet (költségvetési elıirányzat, kiadási megtakarítás, bevételi többlet) felett a beszerzést kezdeményezı intézmény rendelkezik, a beszerzés konkrét megrendelése esetén a beszerzést ezen pénzügyi források felhasználásával kell finanszírozni. (3) Szerzıdésszerő teljesítés esetén a centralizált beszerzés finanszírozására felhasználható pénzügyi forrás felett rendelkezı intézmény köteles a pénzügyi ellenszolgáltatást, illetve annak az öt terhelı arányos részét a nyertes ajánlattevı (pályázó) részére a beszerzési szerzıdésben meghatározott feltételek szerint megfizetni. (4) A tárgyévi költségvetésben nem nevesített beszerzési célok finanszírozására felhasználható (igényelhetı) költségvetési keretek megnevezését, a felhasználható összeg mértékét, és a felettük való rendelkezés jogát a tárgyévi költségvetési rendeletben kell meghatározni. A váratlan, azonnali beavatkozást igénylı meghibásodások, káresemények elhárítására a Közgyőlés vis major keretet képez az éves költségvetésében. A vis major keret felhasználásáról, illetve a keret minimális szintre történı visszatöltésérıl a Közgyőlés elnöke a felelıs gazdálkodás szabályai 14
szerint köteles gondoskodni. A vis major keret minimális szintjét az éves költségvetési rendeletben kell meghatározni. (5) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı elemi csapás, illetıleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a megyei közgyőlés elnöke a megyei önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyrıl a megyei közgyőlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. A fenti jogkörében a közgyőlés elnöke az elıirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási elıirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplı kiadásokat is teljesíthet. 19. Közbeszerzı, intézményi beszerzı, lebonyolító, megrendelı (1) E rendelet felhatalmazása alapján közbeszerzıi hatáskörrel a Hivatal, és a KEMÖ Szent Borbála Kórház rendelkezik. (2) (1) A közbeszerzı e rendeletben meghatározott szabályok szerint - közbeszerzési eljárásokat és beszerzési versenypályázatokat írhat ki, - közbeszerzési eljárásokat és beszerzési versenypályázatokat bonyolíthat le, - külsı szervezetet bízhat meg a beszerzési eljárások lebonyolításával, - közvetlen vásárlóként, illetve megrendelıként léphet fel, - a rendelkezésére álló pénzügyi fedezet mértékéig kötelezettségeket vállalhat, szerzıdéseket köthet. (2) A Hivatal képviseletében a közgyőlés elnöke, az intézmények Kórház képviseletében az Kórház fıigazgatója intézményvezetık jogosultak kötelezettségvállalásra. (3) Pályázati kiírási feltétel teljesülése érdekében a megyei közgyőlés elnöke eseti közbeszerzıi hatáskörrel ruházhatja fel a pályázó intézményt. (4) Decentralizált beszerzéseik során az intézmények intézményi beszerzıként járnak el: - beszerzési versenypályázatokat írhatnak ki, bonyolíthatnak le, - közvetlen vásárlóként, megrendelıként léphetnek fel, - a rendelkezésükre álló pénzügyi fedezet mértékéig kötelezettségeket vállalhatnak, szerzıdéseket köthetnek. (5) (3) Közbeszerzési eljárás lebonyolítója a Hivatal, az Szent Borbála Kórház, intézmények, vagy az általuk közbeszerzési (versenyeztetési) eljárással kiválasztott külsı szervezetek lehetnek. 15
(6) (4) A centralizált beszerzési rendszerben a beszerzések konkrét megrendelıi a beszerzésben érdekelt intézmények. (7) (5) A Hivatal, illetve annak megbízottja a centralizált beszerzési eljárás teljes folyamatában köteles a beszerzést megrendelı és finanszírozó intézmények igényeit és érdekeit a reális lehetıségek határain belül érvényesíteni. 20. A beszerzett vagyontárgy tulajdonosa, vagyonkezelıje A beszerzett vagyontárgy tulajdonosa a megyei önkormányzat, vagyonkezelıje (üzemeltetıje, üzembentartója) eltérı rendelkezés hiányában a beszerzést kezdeményezı (megrendelı) intézmény lesz. 21. A beszerzés tárgya, bekerülési költsége, értéke (1) A beszerzés tárgya 1 : - árubeszerzés, - szolgáltatás megrendelése (szolgáltatási koncesszió), - építési beruházás (építési koncesszió), - tervpályázati eljárás lehet. (2) A beszerzés prognosztizált bekerülési költsége: - a beszerzésre kerülı termék, szolgáltatás, építési beruházás költségelemzések és aktuális piaci információk alapján prognosztizált, a kínálati piacon elérhetı átlagos beszerzési ára, vállalkozói díja, beruházási költsége. (a beszerzés prognosztizált bekerülési költsége határozza meg a beszerzés finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezet mértékét) (3) A rendelkezésre álló fedezet: - a beszerzés megrendelıjének rendelkezésére álló, és a konkrét beszerzés finanszírozására felhasználható pénzügyi fedezet. (4) A beszerzés értéke: - egy - egy konkrét beszerzésnek a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. sz törvény (Kbt.) 35. - 40. - iban meghatározott szempontok szerint számított, illetve egybeszámított értéke. (a beszerzés értéke határozza meg a jogszerően alkalmazható beszerzési eljárás típusát) 1 A beszerzési tárgyak fogalmát a közbeszerzésekrıl szóló 2003. CXXIX. évi törvény határozza meg 16
22. A beszerzési eljárások (1) A beszerzések lebonyolítására értékhatártól függıen alkalmazható eljárások: - közbeszerzési eljárás, - versenypályázati eljárás, - egyszerősített versenypályázati eljárás, - verseny nélküli eljárás. (2) A szabad belsı tartalékkapacitások költségtakarékossági megfontolásokon alapuló kihasználására a megyei önkormányzat intézményei között beszerzési eljárás lefolytatása nélkül mosodai, étkeztetési és egyéb szolgáltatási integráció hozható létre. 23. A közbeszerzési eljárás (1) Ha a tárgyévi intézményi beszerzési tervben, vagy a megyei önkormányzat összesített beszerzési tervében jóváhagyott beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a beszerzés tárgya szerinti legalsó közbeszerzési értékhatárt, úgy a beszerzést a Kbt. szabályai szerint kell lebonyolítani, értékhatártól függıen - egyszerő eljárási rendszerben, - nemzeti eljárási rendszerben, vagy - közösségi eljárási rendszerben. (2) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás feltételeit centralizált közbeszerzés esetén a közgyőlés elnöke, kórházi decentralizált közbeszerzés esetén a kórház fıigazgatója az intézmény vezetıje határozza meg, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és iratminták alkalmazásával. (3) A centralizált (hivatali) közbeszerzési eljárások lebonyolításában közremőködık feladatait és felelısségi rendszerét, valamint az egyéb eljárási szabályokat a rendelet 4. sz. mellékletét képezı Hivatali Közbeszerzési Szabályzat határozza meg. (4) A decentralizált közbeszerzési eljárások lebonyolításában közremőködık feladatait és felelısségi rendszerét, valamint az egyéb eljárási szabályokat az intézmények vezetıi eljárásonként esetileg, vagy Intézményi Közbeszerzési Szabályzatban határozzák meg a Kbt. rendelkezéseinek keretei között. Az intézményi közbeszerzési szabályzatok a közgyőlés elnökének ellenjegyzése után lépnek hatályba. 17
24. Versenypályázati eljárás (1) Ha a tárgyévi intézményi, illetve a megyei önkormányzati összesített beszerzési tervben jóváhagyott beszerzés értéke meghaladja a nettó 4 millió forintot, de nem éri el az irányadó közbeszerzési értékhatárt, úgy a beszerzést versenypályázati eljárással kell lebonyolítani. (2) A versenypályázati eljárás a pályáztató döntésétıl függıen lehet nyílt vagy meghívásos. A nyílt eljárás versenypályázati felhívását legalább egy megyei napilapban, és a pályáztató ennek hiányában a megyei önkormányzat - honlapján kell közzé tenni. Meghívásos eljárás esetén a versenypályázati felhívás közvetlen megküldésével legalább 3 pályázót kell felkérni pályázat benyújtására. A felhívás tartalmát decentralizált beszerzés esetén az intézmény vezetıje, centralizált beszerzés esetén a közgyőlés elnöke az 5. sz. melléklet szerinti Versenyszabályzat rendelkezései alapján kell meghatározni. határozza meg. (3) A versenypályázati eljárás során biztosítani kell az esélyegyenlıség, az elfogulatlan és szakszerő elbírálás követelményeit. (4) Az intézmény vezetıje a fıjegyzınél kezdeményezheti a Hivatal szakértıi közremőködését az intézmény versenypályáztatásainak szakszerő és jogszerő lebonyolítása érdekében. (5) Hivatali (centralizált) beszerzésnél a közgyőlés elnöke, intézményi (decentralizált) beszerzésnél az intézmény vezetıje dönt a nyertes pályázó személyérıl. 25. Egyszerősített versenypályázati eljárás (1) Ha a tárgyévi intézményi, illetve megyei önkormányzati összesített beszerzési tervben jóváhagyott beszerzés egybeszámított beszerzési értéke eléri a nettó 1 millió forintot, de nem haladja meg a nettó 4 millió forintot, úgy a beszerzést egyszerősített versenypályázati eljárással lehet lebonyolítani. (2) Egyszerősített versenypályázati eljárás esetén - legalább 3 írásos árajánlat beszerzésével és értékelésével kell kiválasztani a legkedvezıbb ajánlatot, 18
- nem kell alkalmazni a Versenyszabályzatot, de az ajánlatok beszerzésekor és értékelésekor biztosítani kell az esélyegyenlıség és az elfogulatlan elbírálás követelményeit, - hivatali (3) Hivatali (centralizált) beszerzésnél a közgyőlés elnöke, intézményi (decentralizált) beszerzésnél az intézmény vezetıje dönt a nyertes pályázó személyérıl.. 26. Verseny nélküli beszerzés (1) Ha a tárgyévi intézményi, illetve megyei önkormányzati összesített beszerzési tervben jóváhagyott beszerzés értéke nem éri el a nettó 1 millió forintot, úgy verseny nélküli beszerzést lehet lebonyolítani. A verseny nélküli beszerzések esetén is érvényesíteni kell a költségtakarékosság elvét. A költségtakarékosság elvének bizonyítható megsértése esetén a beszerzı intézmény vezetıjét fegyelmi és kártérítési felelısség terheli. (2) Nem kell versenypályázati, illetve egyszerősített versenypályázati eljárást lefolytatni, ha a beszerzés teljesítésére csak egy konkrét szervezet (személy) képes, illetve jogosult. (3) A közgyőlés elnöke indokolt esetben (sürgısség, árleszállítási akció, stb.) versenypályázati, illetve egyszerősített versenypályázati eljárás helyett verseny nélküli beszerzést engedélyezhet. VI. fejezet Az értékesítési eljárások 27. (1) A Közgyőlés hatáskörébe tartozik - értékhatártól függetlenül valamennyi ingatlan, és - azon ingó vagyontárgy értékesítésének engedélyezése, amelynek becsült forgalmi értéke a bruttó 20 millió forintot meghaladja. (2) A Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik - annak az értékpapírnak, üzletrésznek, és egyéb tıkebefektetésnek az értékesítése, amelynek becsült forgalmi értéke nem haladja meg a bruttó 20 millió forintot. 19
(3) A Térség - és Gazdaságfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik - annak az egyéb ingó vagyontárgynak az értékesítése, amelynek becsült forgalmi értéke bruttó 10 millió forint felett van, de nem haladja meg a bruttó 20 millió forintot. (4) A Közgyőlés elnökének hatáskörébe tartozik: - annak az egyéb ingó vagyontárgynak az értékesítése, amelynek becsült forgalmi értéke bruttó 1 millió forint felett van, de nem haladja meg a bruttó 10 millió forintot. (amennyiben a forgalmi érték nem, vagy csak magas költségen állapítható, vagy állapítható meg, úgy forgalmi értékként a vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékét kell figyelembe venni. (5) Az értékesítés fenntartói engedélyezését a 6. sz. melléklet szerinti Értékesítési Célokmány benyújtásával lehet kezdeményezni. (6) A vagyonkezelı intézmény vezetıje fenntartói engedély nélkül értékesítheti - azt az egyéb ingó vagyontárgyat, amelynek becsült forgalmi értéke a bruttó 1 millió forintot nem haladja meg. (indokolt esetben forgalmi értékként a vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékét is figyelembe lehet venni) - az érték nélkül nyilvántartott ingó vagyontárgyakat. (7) Ingó és ingatlan vagyont értékesíteni az értékesítést engedélyezı döntésének megfelelıen - hirdetményes versenypályáztatással, gyorsított hirdetményes versenypályáztatással, hirdetményes liciteljárással, gyorsított hirdetményes liciteljárással, vagy indokolt esetben zártkörő (meghívásos) liciteljárással lehet. 28. (1) A közgyőlés engedélyezési hatáskörébe tartozó vagyontárgy értékesítési felhívását legalább 1 megyei és/vagy országos napilapban kell meghirdetni. (napilapos hirdetmény) (2) Az (1) pont hatálya alá tartozó vagyontárgyak gyorsított eljárásban történı értékesítése esetén, illetve A a Pénzügyi Bizottság, a Térség - és Gazdaságfejlesztési Bizottság, a közgyőlés elnökének, illetve a vagyonkezelı intézmény vezetıjének engedélyezési hatáskörébe tartozó vagyontárgyak értékesítési felhívását legalább a megyei önkormányzat honlapján kell közzétenni. (honlapos hirdetmény) (3) A még kedvezıbb eladási ár elérése érdekében a 3 legkedvezıbb vételi ajánlatot benyújtott pályázó meghívásával liciteljárást áralku tárgyalást lehet, a közgyőlés elnökének kezdeményezésére liciteljárást áralku tárgyalást kell lefolytatni. 20
29. (1) A helyiség (szolgálati lakás) bérlıjét elıvásárlási jog illeti meg, kivéve, ha az épület egésze, vagy a bérelt helyiséget (szolgálati lakást) meghaladó épületrész kerül értékesítésre. (2) Szolgálati lakás (szolgálati lakrész) értékesítésekor nem kell alkalmazni a szociális bérlakásokra megállapított jogszabályi rendelkezéseket. (3) Ingatlan, értékpapír, gazdasági társasági üzletész, és egyéb tıkebefektetés értékesítése esetén a megyei önkormányzat, mint tulajdonos képviseletében a közgyőlés elnöke, egyéb ingó vagyontárgy értékesítése esetén a vagyonkezelı intézmény vezetıje jár el. VII. fejezet A bérbeadási eljárások 30. (1) A megyei önkormányzat vagyonának bérbeadására - fenntartói engedéllyel, vagy - fenntartói engedély nélkül, - hirdetményes versenypályáztatással, vagy - hirdetmény (versenyeztetés) nélkül kerülhet sor. (2) A Közgyőlés elnökének hatáskörébe tartozik azon ingó és ingatlan vagyontárgyak bérbeadásának engedélyezése, amelyek becsült forgalmi értéke a bruttó 20 millió forintot meghaladja. A bérbeadás fenntartói engedélyezését a 7. sz. melléklet szerinti Bérbeadási Célokmány benyújtásával lehet kezdeményezni. A fenntartói engedélyhez kötött bérleti szerzıdés elnöki ellenjegyzés hiányában érvénytelen. (3) A vagyonkezelı intézmény vezetıje fenntartói engedély nélkül jogosult az intézmény vagyonkezelésében lévı azon ingó és ingatlan vagyontárgyak bérbeadására, amelyek becsült forgalmi értéke (terület arányos forgalmi értéke) a bruttó 20 millió forintot nem haladja meg. 31. 21
(1) Annak az ingó vagy ingatlan vagyontárgynak a bérbeadását, amelynek becsült forgalmi értéke (terület arányos forgalmi értéke) meghaladja a bruttó 20 millió forintot, legalább 1 megyei és/vagy országos napilapban meg kell hirdetni. (napilapos hirdetmény) (2) Annak az ingó vagy ingatlan vagyontárgynak a bérbeadását, amelynek becsült forgalmi értéke (terület arányos forgalmi értéke) nem haladja meg a bruttó 20 millió forintot, - a (4) bekezdés kivételével - legalább a pályáztató honlapján, ennek hiányában a megyei önkormányzat honlapján kell meghirdetni. (honlapos hirdetmény) (3) Hirdetményes eljárás esetén a még kedvezıbb bérleti díj elérése érdekében a 3 legkedvezıbb díjajánlatot benyújtott pályázó meghívásával liciteljárást áralku tárgyalást lehet, a közgyőlés elnökének kezdeményezésére liciteljárást áralku tárgyalást kell lefolytatni. (4) Hirdetmény nélkül is bérbe adható az ingatlan, (helyiség), ha - a kialkudott bérleti díj összege eléri, vagy meghaladja az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat rendeletében határozatában irányadó bérleti díj mértékét, - települési önkormányzati rendeleti díjtétel hiányában akkor, ha a kialkudott bérleti díj összege legalább 20%-al meghaladja a bérbeadó intézmény önköltség - számítási szabályzata szerint kalkulált, továbbra is a bérbeadót terhelı fenntartási üzemeltetési költségek összegét. (5) A bérbeadói jogok és kötelezettségek alanya a vagyonkezelı intézmény. (6) A megyei önkormányzat tulajdonában vagy ingyenes használatában lévı szolgálati lakásokat és lakásnak nem minısülı szolgálati lakrészeket (szállásokat) a vagyonkezelı intézmények munkaerı szükségleteinek biztosítására kell felhasználni. (7) A szolgálati lakások (szolgálati lakrészek) bérbeadására nem kell alkalmazni a szociális bérlakásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. (8) Szolgálati lakás bérlıjének kijelöléséhez a megyei önkormányzat elnökének elızetes hozzájárulása szükséges. Szolgálati lakást (szolgálati lakrészt) kizárólag határozott idıre, legfeljebb a lakásbérlı (lakrészhasználó) közalkalmazotti jogviszonyának fennállásáig lehet bérbe (használatba) adni, elhelyezési kötelezettség nélkül. Ha a bérleti (használati) jog megszőnését követıen nem kerül sor a lakás, (lakrész) kiürítésére, a bérbeadó (használatba adó) intézmény az egyébként felszámítható éves lakásbérleti díjat (használati díjat) legalább 100 %-al köteles megemelni. Amennyiben 12 hónap elteltével sem kerül sor a lakás (lakrész) kiürítésére, bírósági (végrehajtási) eljárást kell kezdeményezni a lakás (lakrész) mielıbbi kiürítésére. 22
(9) A szolgálati lakások bérleti díjtételeit 2007. évre e rendelet 8. számú melléklete, 2008. január 1-tıl a bérbeadó intézmény vezetıje, határozza meg, a szolgálati lakrészek (szállások) használati díját e rendelet hatályba lépésének idıpontjától a vagyonkezelı használatba adó intézmény vezetıje belsı szabályzatban állapítja meg. VIII. fejezet A selejtezési eljárások 32. (1) A Közgyőlés elnöke engedélyezheti ingó vagyontárgy selejtezését, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke az 1 millió forintot eléri, vagy meghaladja. (2) A vagyonkezelı intézmény vezetıje fenntartói engedély nélkül jogosult a vagyontárgy selejtezésére, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke nem éri el az 1 millió forintot, vagy érték nélkül van nyilvántartva. (3) Selejtezni akkor lehet, ha a vagyontárgy - könyvszerinti nettó értéke nulla, vagy - olyan mértékben meghibásodott, hogy nem javítható, vagy a kijavítás gazdaságtalan lenne. (4) Az intézmény félévente jogosult selejtezési eljárást lefolytatni. (5) A kereskedelmi forgalomban mőszaki áruként (videó, gépjármő, számítógép, stb.) beszerezhetı vagyontárgy javíthatatlanságát, vagy nem gazdaságos javíthatóságát szakszerviz által kiadott nyilatkozattal kell igazolni. (6) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett, épületnek nem minısülı létesítmények selejtezésére az ingó vagyontárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) A selejtezés engedélyezését a selejtezési jegyzıkönyv megküldésével lehet kezdeményezni. Az engedélyezés a jegyzıkönyv elnöki záradékolásával történik. XI. fejezet A vagyonbiztosítási eljárások 23
33. (1) Az intézmények vagyonkezelésében lévı vagyontárgyakra, az intézmények által ellátott tevékenységekre, vagy az intézményeket terhelı egyéb felelısségi esetekre a (2) (3) bekezdések szerinti kivételekkel a Közgyőlés elnöke köteles biztosítási szerzıdést (szerzıdéseket) kötni, (2) Az Intézmény, mint üzembentartó köt kötelezı és casco biztosítási szerzıdést (szerzıdéseket) kötni a használatában lévı gépjármővekre. (3) A Szent Borbála Kórház a vagyonkezelésében lévı ingó és ingatlan vagyontárgyakra, az általa ellátott egészségügyi tevékenységekre saját nevében, saját költségviselés mellett köt vagyon- és felelısség biztosítási szerzıdést, szerzıdéseket. (4) Intézmény mőködéséhez rendelt és ingyenes használatra átvett ingatlanokra csak kivételes esetben, közgyőlési felhatalmazás alapján vállalható a vagyonbiztosítási kötelezettség. IV, rész Záró rendelkezések X. fejezet A nyilvános adatok közzététele 34. (1) A nettó ötmillió forintot elérı vagy azt meghaladó értékő - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékő jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó - szerzıdések típusát, tárgyát, - a szerzıdést kötı felek nevét, - a szerzıdés értékét, - határozott idıre kötött szerzıdés esetében annak idıtartamát, - fenti adatok változásait a megyei önkormányzat internetes honlapján (www.kemoh.hu) közzé kell tenni a szerzıdés létrejöttét követı 60 napon belül, és legalább 5 évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetıségét. 24
(2) A közzétételrıl a Hivatal szerzıdések nyilvántartásával megbízott belsı szervezeti egysége gondoskodik. 35. (1) A szerzıdés értéke alatt a szerzıdés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. (2) Az idıszakonként visszatérı, egy évnél hosszabb idıtartamra kötött szerzıdéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. (3) Az egy költségvetési évben ugyanazon szerzıdı féllel kötött azonos tárgyú szerzıdések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. 36. (1) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggı beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb okból államtitokká, illetve szolgálati titokká minısített adatokra. (2) A költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, továbbá az ezeket megalapozó információk a közgyőlés elé történı beterjesztés után nyilvánosak. A nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati, a bank- és adótitkot képezı adatokra. XI. fejezet A hatályba lépés idıpontja 37. (1) Ez a rendelet 2007. május 2-án lép hatályba. Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejőleg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló, többször módosított 25/2005. (XI.24.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. 25
(2) A megyei önkormányzat 2007. évi összevont beszerzési tervét, és az intézmények 2007. évi beszerzési terveit e rendelet szabályai szerint 2007. május 15 30 -ig felül kell vizsgálni, és el kell végezni a szükséges módosításokat. (3) A Kiemelt Termékek és Szolgáltatások Jegyzékében meghatározott termékekre és szolgáltatásokra e rendelet hatályba lépése elıtt megkötött, és még hatályos szállítási és szolgáltatási szerzıdéseket felül kell vizsgálni, és ezen szerzıdéseket a centralizált beszerzési eljárás várható befejezési idıpontjához igazodva, a fıjegyzıvel egyeztetve jogszerően fel kell felmondani. XII. fejezet Felhatalmazások 38. (1) Felhatalmazást kap a közgyőlés elnöke - a centralizált beszerzési rendszer fokozatos bevezetésére, - a centralizált beszerzési rendszer hatálya alá tartozó egyes termékek, szolgáltatások, és építési beruházások decentralizált (intézményi) beszerzésének ideiglenes engedélyezésére, - a takarékos intézményi költséggazdálkodásra ösztönzı érdekeltségi rendszer tanácsadó cég bevonásával történı kialakítására és bevezetésére, - a beruházási feladatok és hatáskörök elnöki rendelkezésben történı szabályozására. (2) A követelés-elengedési, és egyéb pénzgazdálkodási eljárások szabályait a tárgyévi költségvetési rendeletben kell meghatározni. (3) A közgyőlés indokolt esetben - minısített többségi felhatalmazás alapján - e rendelethez képest eltérı eljárási szabályokat állapíthat meg, de az eltérı eljárási szabályok nem lehetnek ellentétesek a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel. 39. E rendelet mellékletei 1. számú melléklet: a megyei önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok jegyzéke 2. számú melléklet: a Kiemelt Termékek és Szolgáltatások Jegyzéke 3. számú melléklet: Beszerzési Célokmány minta 4. számú melléklete: Hivatali Közbeszerzési Szabályzat 5. számú melléklete: Versenyszabályzat 26
6. számú melléklete: Értékesítési Célokmány minta 7. számú melléklete: Bérbeadási Célokmány minta 8. számú melléklete: a szolgálati lakások bérleti díjtételei 9. számú melléklete: értelmezı rendelkezések 40. E rendelet függeléke: a beszerzési értékhatárok jegyzéke Tatabánya, 2007. április 26 Dr. Csermák Vilmos megyei fıjegyzı Dr. Völner Pál a közgyőlés elnöke /2007. (IV.26.) számú önkormányzati rendelet 1.sz. melléklete 27
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVİ INGATLANOK JEGYZÉKE Hrsz Cím Rendeltetés I. FORGALOMKÉPTELEN INGATLAN 1./ A Tatabányai Gazdasági Szolgáltató Szervezet kezelésében 11202 Tatabánya, Fı tér 4. Megyeháza (helyi kijelölés alapján) II. KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES INGATLANOK 1./ A Középfokú Kollégium (Komárom) kezelésében 5410/185 Komárom, Laboráns utca 1. Középfokú diákotthon 2./ Az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon (Tata) kezelésében 1063 Tata, Új út 21. Ált. iskola, diákotthon 3./ A Hegyháti Alajos Ált. Isk., Készségfejlesztı Szakisk. Diákotthon és Gyermekotthon (Kömlıd) kezelésében 440 Kömlıd, Szabadság utca 23. Ált. iskola, diákotthon, 4./ A Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok (Tatabánya) kezelésében 7013/5 Tatabánya, Puskin utca 7/b Gyermekotthon, központ 817/105 Komárom, Csillag ltp.62/a-d Gyermekotthonok (4 db) 2445 Oroszlány, Balassa B. u. 21. Gyermekotthon 1709 Oroszlány, Kecskédi út 4. Gyermekotthon 2663/2 Komárom, Balassa B. u. 15. Gyermekotthon 4813/14 Komárom, Iskola utca 12. Gyermekotthon 2879 Komárom, Koppány v. u. 140. Gyermekotthon 2672/2 Komárom, Szúnyogvár u.1. Gyermekotthon 856 Ács, Ady Endre utca 1. Gyermekotthon 109 Tatabánya, Kıszikla utca 27. Gyermekotthon 920 Vértesszılıs, Múzeum utca 45. Gyermekotthon 282/30 Környe, József Attila u. 49. Gyermekotthon 4053 Tatabánya, Sárberki utca 64. Gyermekotthon 8057 Tatabánya, Réti út 19. Gyermekotthon 7013/6 Tatabánya, Puskin utca 7/b Belsı út 28