2010 szeptember 01. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Máris hatalmas vihart kavart Amerikában az új női kondom, a, mely nem elsősorban a gyermekáldás ellen véd, hanem a nemkívánt széptevők ellen. Az ötlet nem új, hiszen ehhez hasonló csapdák már a középkorban ismertek és használtak voltak, ám a megvalósítás igen, s az hogy ez a 21. században ismét forgalomba kerül, szintén vita és elemzések tárgya. 1. oldal (összes: 5)
Miről is van szó? Dél-Afrika. Pontosan 40 évvel ezelőtt. Dr. Sonnet Ehlers frissen végzett orvosként éjszakai műszakot látott el éppen, amikor egy elcsigázott, ürestekintetű nő esett be a rendelőjébe. A lányt megerőszakolták. Többször, brutláisan. "Bárcsak fogaim lennének odalenn!"-sírta a megszégyenült lány és Ehlers doktornő komolyan megígérte neki, egy napon segíteni fog a hasonló sorsú nőkön. Azóta az éjszaka óta 40 év telt el, s piacra dobták Dél-Afrikában a -t. Először 2005-ben kezdték forgalmazni Rapex néven. Most új névvel, azokban a városokban reklámozzák a legjobban, ahol a Világkupa mérkőzései zajlanak, s ez újra a figyelem középpontjába állította a doktornőt és találmányát. A úgy néz ki, mint egy kondom, s a nők tamponként helyezhetik fel. Belső oldalán fűrészfogakhoz hasonló horgocskák találhatóak, melyek közösüléskor a péniszbe kapaszkodnak. Amennyiben ez megtörténik, az illető férfiú nem szabadul tőle, csakis orvosi segítséggel, hisz az eltávolítási kísérletek során a fűrészfogak még jobban rádolgozzák magukat a fogvatartottra. A fejlesztők évtizedes munkával gondoskodtak róla, hogy roppant kényelmetlen legyen. Fájdalmas, de nem okoz vérzést (az AIDS veszély miatt Afrikában különösen fontos), maradandó sérülést, ám se járni rendesen, se pisilni nem lehet, amíg a -től meg szabadítja a szatírt egy szakavatott kéz. Dr. Sonnet Ehlers eladta a házát, az autóját, hogy találmányát a World Cup ideje alatt ingyenesen eljuttathassák a leginkább érintett körnek. Az éjszakai étkezdékben, bárokban felszolgáló, a Világkupát kisegítő személyzet női tagjainak, összesen 30000 darabot. A későbbiekben 2 dollár lesz a kezdő fogyasztói ár és Sonnet doktornő reméli, megfelelő mennyiségű visszajelzést kap a nőktől, a sajtótól. 2. oldal (összes: 5)
Az utóbbiból nem lesz hiánya, mivel az amerikai lapokban, televízióban és a legfontosabb hírportálokon már beszélnek róla és a megítélés nagyon szélsőséges. Tudnunk kell, hogy Dél-Afrikában a legmagasabb az erőszakos közösülések száma. Az Emebri Jogok Megsértését Vizsgáló Bizottság felmérései alapján a férfilakosság 28%-a aktívan követ el erőszakot ismeretlen nőkön és 20 megkérdezett erőszakolóból 1 a múlt évben követte el tettét. Dél-Afrikában az áldozatul esett nők nagy ritkán jutnak azonnali orvosi ellátáshoz és nincsenek tesztek, melyek az apaság kérdésében segítenének, amennyiben a nő terhes marad és megszüli gyermekét. Ezeken a nőkön sem a törvény, sem a jog nem segít. Önmagukat kell megvédeniük. És ez az eszköz ebben segít. 3. oldal (összes: 5)
A tervezők, akik pszichológusokkal, nőgyógyászokkal dolgoztak együtt, reménykednek, hogy az orvostársadalom együttműködik majd a rendőrséggel az orvosi rendelőkben ezzel a csapdával a péniszükön megjelent férfiak számonkérésében, elfogásában. A Dél-afrikai nők számára ez az eszköz egyfajta biztonásgot nyújt, hisz amennyiben elterjed a híre, nem lesz az a férfi, aki ezt a csapdábaesést megkockáztatná, vagyis kétszer is meggondolja tettét, vélik a feltalálók. Az ellenzők szerint a egyfajta rabszolgaság. Victoria Kajja, az ugandai Járványügyi Központ vezetője szerint, viselője rabszolgája lesz saját félelmének és az eszköz nemhogy felszabadítja az állandó szorongás alól, méginkább tudatossá teszi a rettegést. Az eszköz ellentáborának másik érvelése szerint a becsapja viselőjét. Magabiztosabbá teszi a nőt, ám a támadás ellen nem véd, mert az erőszak be fog következni így is, úgy is, s a lelki megrázkódtatás ellen nem véd semmi. Nem utolsó sorban az is az új eszköz ellen szól, hogy a doktornő visszakanyarodott a középkorba, az erényövek és társaik szintjére. Azt azonban elfeledik, hogy az afrikai nők félelmükben már borotvákat, vágóeszközöket helyeznek alsónemüikbe, önmagukat is állandó veszélynek kitéve. Amerikában természetesen más a jog, az igazságszolgáltatás, s a nőket ért erőszak megítélése, és az ellene való küzdelem is. A probléma sajnos itt is jelen van, főleg bizonyos társadalmi körökben, ám a -vel kapcsolatban más kérdések is felmerültek. Amerikában mások a társadalmi erkölcsök, másképp gondolkodnak, viselkednek a nők, a lányok, különösen a fiatalabb korosztály. Vajon hány fiatal lány lesz, aki csupán heccből, esetleg bosszúból, féltékenységből használja majd? S hány olyan eset, amikor a csapdába esett férfi dühében súlyos sérüléseket okoz a nőnek? Vagyis hány olyan bűntény, amikor a "könnyebb" nemi erőszak helyett a nő gyilkosság áldozatává válik? A nők nagy része ettől tart, ám a szakemberek szerint sajnos ez mindig benne van a pakliban. Az erőszakolók bizonyos százaléka mindig megöli áldozatát, ide vagy oda. Ezzel az eszközzel úgy tűnik, a nő még időt is nyer a menekülésre. Megannyi kérdés, aggály, ám a doktornő így nyilatkozik. "Igen, az eszköz, melyet feltaláltam középkori. Középkori szintű aljas cselekedet ellen vetem be, mely a középkor óta kísérti a nőket. Valamit tenni kell! És ha már csupán néhány férfit ez állít meg és tántorít el az erőszakos cselekedet elkövetésétől, már megérte." Forrrás: Dr. Sonnet Ehlers honlapja Garbutt Katalin http://tinkmara.freeblog.hu/ Szerző a Flag Polgári Műhely tagja 4. oldal (összes: 5)
Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldal (összes: 5)