MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR 1. rész A KEZDETEK AZ URALKODÓI KÖZPONTOK ÉPÍTÉSZETE RABB PÉTER Ph.D. 2011.
RÉGI KÉPZÉS ÚJ KÉPZÉS
A MÚLT FELFEDEZÉSE Herculaneum Elbouf herceg 1710 Pompei 1748 Napóleon egyiptomi hadjárata 1798 1800 Hieroglifák megfejtése J. F. Champollion 1822 Ninive A. H. Layard 1845 1847 Fehérvár Érdy János 1848 Henszlmann Imre 1862 Trója H. Schliemann 1873 Olümpia E. Curtius 1875-1881
A XIX. SZÁZAD MAGYAR KUTATÓI Letűnt korok Hazai tájak Távoli tájak Henszlmann Imre (1813 1888) Fehérvár, Kassa, Kalocsa, Szeben Rómer Flóris (1815 1889) Magyar műrégészeti kalauz Oláh Miklós (1493 1568) Hungária Bél Mátyás (1684 1749) Természetrajz, gazdálkodás Tessedik Sámuel (1742 1820) Életmód, gazdálkodás Teleki Domokos (1773 1798) Erdély és délvidék Ipolyi Arnold (1823 1886) Vahot Imre (1820 1879) Duna Tisza köze Gerecze Péter (1856 1914) fotó Möller István (1860 1934) Zsámbék, Vajdahunyad Foerk Ernő (1868 1934) felmérések Kőváry László (1820 1907) Erdély Orbán Balázs (1830 1890) Székelyföld Herman Ottó (1836 1914) tárgyi néprajz Karácsonyi János (1858 1929) magyar nemzetségek története Csányi Károly (1873 1955) Borovszky Samu (1860 1912) Magyarország vármegyéi és városai Szentpétery Imre (1878 1950) oklevéltan, kronológia Bátky Zsigmond (1874 1939) tárgyi néprajz, táplálkozás Szepsi Csombor Márton (1594 1623) Nyugat- és Észak Európa Kőrösi Csoma Sándor (1784 1842) India, finnugor őshaza Reguly Antal (1819 1858) finnugor őshaza Xántus János (1825 1894) Távol-kelet, Borneó Vámbéry Ármin (1832 1913) Közép-Ázsia Zichy Jenő (1837 1906) Ázsia Teleki Sámuel (1845 1916) Kelet-Afrika Lóczy Lajos (1849 1920) Kína Goldziher Ignác (1850 1921) arab és iszlám világ Bíró Lajos (1856 1931) Új-Guinea Stein Aurél (1862 1943) Belső-Ázsia Jankó János (1868 1902) Észak-Afrika, finnugor őshaza Gerevich Tibor (1882 1954) művészettörténet Györffy István (1884 1939) tárgyi- és településnéprajz, gazdálkodás Róheim Géza (1891 1953) Új-Guinea, USA
A HŐSKOR Fehérvár, Kassa Gerecze P. Ipolyi A. Rómer F. Henszlmann Imre Schulek Frigyes és Steindl Imre 1846: Kassa 1850: Zentralcomission 1866: önálló Műemléki biz. 1871: MIB 1881: MOB
A FÉNYKOR Fehérvár, Esztergom Dercsényi Dezső (1910-1987) Gerevich Tibor (1882-1954) Lux Kálmán (1880-1961)
UTÓKOR Engel Pál, Györffy György, László Gyula, Guzsik Tamás, Kristó Gyula, Zolnay László, Kubinyi András, Nováki Gyula, Erdei Ferenc, Sedlmayr János, Marosi Ernő
GUZSIK TAMÁS 1947-2002
KI VAN A TÍZEZRESEN? ( KI EZ AZ IDEGEN? )
A KÁRPÁT-MEDENCE A 9. SZÁZADBAN
ELŐZMÉNYEK: SOPRON (SCARBANTIA) FENÉKPUSZTA (VALCUM)
ELŐZMÉNYEK: ÓBUDA KURSZÁN VÁRA
NYITRA (+ Zoreárd-András zoborhegyi remete 1009 k.)
ZALAVÁR Szt. Adorján apátság alapító: I. István (1019) Récéskúti bazilika 9. szd-i háromhajós karoling bazilika
TERMÉSZETI VISZONYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
VEREMHÁZ
JURTA I.
JURTA II.
URALKODÓI KÖZPONTOK I. ESZTERGOM
A KÖZÉPKORI ÉS A MAI ESZTERGOM TERÜLETE 1. Várhegy 2. Víziváros 3. Királyi város 4. Szentpál 5. Szentkirály 6. Szentistván 7. Szentlázár 8. Kovácsi 9. Újfalu 10. Fenyérd 11. Örmény 12. Szentanna 13. Hévíz (Tapolca) 14. Szenttamás 15. Libád 16. Petény 17. Szentgyörgy 18. Sziget 19. Kakat (ma Párkány, Stúrovó)
ESZTERGOM
VARIÁCIÓK AZ ESZTERGOMI VÁRHEGY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉRŐL
HOL LEHETETT AZ ELSŐ URALKODÓI KÖZPONT?
A KERESZTÉNYSÉG KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATAI MAGYARORSZÁGON
URALKODÓI KÖZPONTOK II. FEHÉRVÁR
A KORAI KIRÁLYI PALOTA 997 k. négykarélyos templom, Géza fejedelem nyughelye(?) 1002 Szent Péter-templom első említése 1007 A királyi házban született Imre herceg 1009 Első említés Alba Civitas néven 1015 A bazlikia alapítása (befejezése 1038?) 1018 Az uralkodói központ Fehérvárra költözik 1044 Német neve Weissenburg 1051 III. Henrik körülzárja a várat 1055 Tihanyi alapítólevél 1105 k. Kálmán a királyi udvart Esztergomba teszi át 1242 A tatárok sikertelen támadása 1249 A régi várat IV. Béla lebontatja helyére polgárok települnek 1249 u. Az új királyi vár építése 1. Szent Anna-kápolna (Hentel-kápolna) 2. Szent Péter-templom 3. Négykaréjos templom 4. régi Szent Anna-kápolna
SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM
A KÖZÉPKORI SZÉKESFEHÉRVÁR MAKETTJE MINIVÁROS A KIRÁLYI SÉTA TÖRTÉNELMI IDŐUTAZÁS AZ EZERÉVES SZÉKESFEHÉRVÁRON C. PROJEKT EGYIK KIEMELKEDŐ FEJLESZTÉSE
FEHÉRVÁR
PALMETTA
PALMETTÁK
ELSŐ TEMPLOMOK
A SZAKRÁLIS KÖZPONT MEGALAPOZÁSA
király király király név koronázás temetés név koronázás temetés név koronázás temetés I. István 1038 Imre 1196 I. Ulászló 1440 O. Péter 1038 (1044) III. László 1204 1205 Mátyás 1464 1490 A. Sámuel 1041 II. András 1205 II. Ulászló 1490 1516 I. András 1046 IV. Béla 1235 II. Lajos 1516 1526 Salamon 1057 V. István 1270 Ferdinánd 1527 I. Géza 1075 IV. László 1272 I. János 1540 I. László 1077 III. András 1290 Kálmán 1095 1116 Vencel 1301 II. István 1116 Ottó 1305 II. Béla 1131 1141 Károly R. 1310 1342 II. Géza 1141 1162 I. Lajos 1342 1382 III. István 1162 Kis Károly 1385 II. László 1162 1163 Zsigmond 1387 IV. István 1163 1165 Albert 1438 1439 III. Béla 1173 1196 V. László 1440
A SZARKOFÁG
AZ EGYHÁZSZERVEZET KIÉPÍTÉSE AZ ELSŐ PÜSPÖKSÉGEK
PÉCS
PÉCS
GYŐR, SZÉKESEGYHÁZ
A KÖZIGAZGATÁS KIÉPÍTÉSE AZ ELSŐ ISPÁNSÁGOK
ISPÁNSÁGI KÖZPONTOK (korai megyeszékhelyek, pl: Borsod, Doboka és Szabolcs)
SOPRON (korai határispánság, az ispán IV. lászló uralkodása idején költözik ki a városból)
VISEGRÁD SIBRIK DOMB
URALKODÓI KÖZPONT III. ESZTERGOM III. BÉLA PALOTÁJA
URALKODÓI KÖZPONTOK I.
RÓMA, DOMITIANUS CSÁSZÁR PALOTÁJA A PALATINUS-DOMBON (i.sz. 92)
A GERMÁN HOSSZÚHÁZ (Trelleborg, Dánia, 9-11. szd.)
URALKODÓ KÖZPONTOK II. ANGLIA Athelstan udvara, Cheddar, 10. szd. k. Edwin bretwalda csarnoka, Yeavering, Northumbria, 7. szd. k.
NARANCO I. Ramiro csarnoka, 848.
URALKODÓI KÖZPONTOK IV. GERMÁN FEJEDELMI CSARNOK (PFALZ) Theoderik palotája a ravennai San Appolinare Nuovo mozaikján 6. szd. e. III. Henrik pfalza, Goslar, 11. szd. I. Henrik pfalza, Werla, 10. szd.
A KIRÁLYI PALOTA
III. BÉLA
KULTÚRA III. BÉLA UDVARÁBAN
KULTÚRA III. BÉLA UDVARÁBAN OROSZLÁNKULTUSZ ESZTERGOMBAN
KULTÚRA III. BÉLA UDVARÁBAN KIS ROMÁN PALOTA
PALOTAMAG
PALOTAMAG - KÁPOLNA
S Z E N T A D A L B E R T T P L
PORTA SPECIOSA - SZÉPKAPU
PORTA SPECIOSA