ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1. / AZ ÉPÍTÉSZET KEZDETEI NÉPI ÉPÍTÉSZET

Átírás

1 ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1. / AZ ÉPÍTÉSZET KEZDETEI NÉPI ÉPÍTÉSZET B M E É P Í T É S Z E T T Ö R T É N E T I É S M Ű E M L É K I T AN S Z É K / D r. I S T V ÁN F I G Y U L A / D r. R AB B P É T E R /

2 Dr. Istvánfi Gyula építész, ny. egyetemi tanár, prof. emeritus a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2006) / a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke (2009) / Széchenyi-díjas (2011)

3 Dr. Rabb Péter építész, egyetemi adjunktus

4 LÁZAS ELŐKÉSZÜLETEK / KOSZTÜMÖS FÓPRÓBA (2013, TARD)

5 BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK K. II

6 1. szeptember 9. Bevezetés / Kutatástörténet - szeptember 16. BME Sportnap / elmarad 2. szeptember 23. A Kőkor építészete / Lakhelyek 3. szeptember 30. A Kőkor építészete / Kultikus építmények + október 3. Kirándulás a Skanzenbe 4. október 7. A Bronz- és a Vaskor Európában / Kelták és germánok 5. október 14. Távoli tájak köznépi építészete / Ázsia és Afrika 6. október 21. Távoli tájak köznépi építészete / Amerika és Európa 7. október 28. A köznépi építészet szerkezetei 1. / Falak, födémek 8. november 4. A köznépi építészet szerkezetei 2. / tetőszerkezet, héjazat, füstelvezetés 9. november 11. A Kárpát-medence háztípusai 1. / Közép-magyar háztípus 10. november 18. A Kárpát-medence háztípusai 2. / A dunántúli háztípusok 11. november 26. A Kárpát-medence háztípusai 3. / A kelet-magyarországi háztípusok 12. december 2. A köznépi építészet sajátos elemei / Gazdasági építmények, pásztorépítmények

7

8

9 INFORMÁCIÓK / TEMATIKA / ÜTEMTERV / ÓRAREND

10 OKTATÁS / ÓRAREND / TANTÁRGYAK

13

14 MI AZ ÉPÍTÉSZET?

15

16 A VÁROS AZ EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET SZÍNTERE / LÉTREHOZÁSA VALÓJÁBAN A VILÁG ÚJRATEREMTÉSE Palmanova / 1593

17 AZ ÉPÜLET, MINT A FÖLDÖNTÚLI VILÁG (TÚLVILÁG / FELSŐ VILÁGOK) FÖLDI TRANSZFORMÁCIÓJA / NAGYÍTÁS Amon-templom, Karnak, Egyiptom

18 AZ ÉPÜLET, MINT A FÖLDÖNTÚLI VILÁG (TÚLVILÁG / FELSŐ VILÁGOK) FÖLDI TRANSZFORMÁCIÓJA / TORZÍTÁS St. Gallen, Ideálterv IX. szd. eleje 1. vendégház, 2. gazdasági épület, 3. vendégház, 4. külső iskola, 5. apát háza, 6. gazdasági épület, 7. érvágás háza, 8. orvos és gyógyszertár, 9. füvészkert, 10. harangtorony, 11. kapus, 12. iskolai elöljáró, 13. könyvtár, 14. fürdő és konyha, 15. ispotály, 16. kerengő, 17. bejárat, 18. fogadócsarnok, 19. kórus, 20. templom, 21. cselédek, 22. juhok, 23. sertések, 24. kecskék, 25. kancák, 26. tehenek, 27. konyha, 28. vendégfogadó, 29. éléstár és borospince, 30. nagy kerengő, 31. hálóterem és melegedőhelyiség, 32. sekrestye, 33. ostyasütő, 34. kerengő, 35. konyha, 36. novíciusok iskolája, 37. lovak, 38. ökrök, 39. kádár műhely, 40. esztergályos műhely, 41. magtár, 42. malátaaszaló, 43. konyha, 44. ebédlő, 45. fürdő, 46. temető, 47. serfőzde, 48. pékség, 49. döngölő, 50. malom, 51. kézművesek, 52. szérű, 53. csűr, 54. kertészház, 55. konyhakert, 56. baromfiudvar

19 AZ ÉPÜLET (HÁZ ALAKÚ URNA / SZARKOFÁG), MINT AZ EVILÁG TÚLVILÁGI HÍRNÖKE / KICSINYÍTÉS

20 AZ ÉPÍTÉSZET TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG Stonehenge munkaóra Kr.e Henge (Avebury) Nagy méretű rituális körzet munkaóra (3 ezer ember / 1 év) Kr.e VÁLASZTÓVONAL A TÖRZSI ÉS A FŐNÖKSÉGI TÁRSADALMI BERENDEZKEDÉS KÖZÖTT Körárkos-sáncos tábor Rituális központ (Thornborough) munkaóra (250 ember / 40 nap) Kr.e Hosszú sírhalom (West Kennet) munkaóra Kr.e

21 AZ ÉPÍTÉSZET SZAKRÁLIS (KULTIKUS), KÖZÖSSÉGI CSELEKMÉNY, MELY A FÖLDÖNTÚLI VILÁG EVILÁGI ÚJRATEREMTÉSÉRE IRÁNYUL

22

23 A TÉMA ÉS KORSZAK MEGHATÁROZÁSA / MIKOR KEZDŐDIK A TÖRTÉNELEM? az írás megjelenése a Földközi-tenger keleti medencéjében (sumér, egyiptomi) az írás megjelenése Észak- és Kelet-Európában az írás megjelenése Ausztráliában (1788) az első ismert építmény nyoma (Olduwai hasadék) az első ismert szakrális célú építmény (Göbekli Tepe) ábra forrása: Istvánfi Gyula: Az építészet története / Őskor, Népi építészet, 1997.

24 A KORSZAK (ÉS A GONDOLAT) HATÁRAI / A BIBLIKUS IDŐSZÁMÍTÁS Kr.e Teremtés (szeptember ) Kr.e Özönvíz Kr.e Ábrahám elhívatása Kr.e Kivonulás Egyiptomból Kr.e A templom építése Jeruzsálemben Kr.e. 5 Jézus születése The Authorized King James version of Bible (KJV), 1611 James Ussher érsek ( ) The Egyptians anciently boasted of a very great and lasting Empire under their Kings [ ] reaching eastward to the Indies, and westward to the Atlantic Ocean; and out of vanity have made this monarchy some thousands of years older than the world. Isaac Newton ( ) és az ókorban [az Egyiptomiak] szokásos módon azzal dicsekedtek, hogy királyaik alatt hatalmas birodalmuk volt [ ] amely keleten Indiáig, nyugaton pedig az Atlanti-óceánig terjedt, és királyságukat hiúságból a földnél néhány ezer évvel idősebbnek tüntették fel. (The Chronology of Ancient Kingdoms Amended. Chapt. II. 1728)

25 A KORSZAK HATÁRAI / A TÖRTÉNELEM KEZDETE / DE MIKOR IS KEZDŐDÖTT? Szóthisz-ciklus: 4 x 365 = 1460 év Első ismert dátum: III. Szeszórtisz (Szenuszret, XII. din.) uralkodásának 7. éve: Kr.e Palermói kő (Kr.e. 332 u.) Torinói Királyi Kánon (Kr.e k.) Narmer sztélé (0. din., Kr.e k.) Keresztdatálás / A görög (krétai, műkénéi) civilizáció kronológiája

26 TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL William Stukeley ( ) / Silbury Hill Itinearium Curiosum (1724) / Stonehenge (1740) / Avebury (1743) / 1729: druida-mánia (felfigyelt a gabonatáblák növekedésében mutatkozó egyenlőtlenségekre)

27 TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL John Frere ( ) / Hoxne / Suffolk / Anglia / BP Ezek a tárgyak minden bizonnyal egy nagyon régi korszakba tartoznak, jóval a jelen világunk előtti időkbe.

28 TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL? / A PILTDOWNI ESET Piltdown / Sussex / 1912 / Charles Dawson és Smith Woodward / lehet-e az állatcsontokkal datálni az egyes rétegeket? / az emberi maradványok milyen helyet foglalnak el az evolúciós láncban? koponya: régi, de modern ember / állkapocs: majom / fog: víziló / és egyéb azonosíthatatlan állatcsontok

29 TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL / NAPÓLEON EGYIPTOMI HADJÁRATA / A ROSETTE-I KŐ MEGTALÁLÁSA

30 1798: a kairói Egyiptomi Intézet (Institut de l Egypte) létrehozása

31 Austen Henry Layard ( ) és a Nagy Nimrudi Bikarablás (1847) A technika diadala: míg Paul-Émile Botta ( ) moszuli francia konzul Párizsba csak szétfűrészelt (bontott) bikákat vitt ( ), addig Layardnak ez egyben (10 t) is sikerült

32 A RÉGÉSZET KEZDETE / TOMÁNYOS KUTATÁS vs. MŰKINCSRABLÁS Pompeji / 1710: Elboeuf herceg (Herculaneum) / 1748: Pompeii felfedezése / 1860: az első dokumentált ásatások (Giuseppe Fiorelli) Trója (ma: Truva, Tr.) / : Heinrich Schliemann

33 A TUDOMÁNY SZÍNRE LÉP Boucher de Perthes ( ) vámtiszt Charles Darwin ( ) Abbeville melletti teraszok kutatása (1847) A fajok eredete és a természetes kiválasztódás (1859) Az emberi őstörténet (őskor) fogalma tárgytipológia / kulturális evolúció

34 A DATÁLÁS MÓDSZEREI / SZTRATIGRÁFIA / RÉTEGTAN / AZ EGYMÁSRA RAKÓDÁS ELVE RELATÍV KRONOLÓGIA! Minél mélyebben lévő azaz régebbi a réteg, annál egyszerűbbek a benne lévő őslénytani maradványok William Smith ( ) Albrecht Penck ( )

35 A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A HÁRMAS KORFELOSZTÁS KOR SZAKASZ SZERSZÁM GAZDASÁG LAKHELY TÁRSADALOM VALLÁS ŐSKŐKOR Pattintott (Paleolitikum) Természetben talált, illetve készített eszközök: husáng, bunkó, marokkő, tű, szigony, ár Vadászat, gyüjtögetés Mobil létforma: barlang, kunyhó, sátor (elsősorban folyó- és tópartokon) fős csoportok KŐKOR KŐKOR (Mezolitikum) ÚJKŐKOR Csiszolt (Neolitikum) Íj és nyíl, kosár, csónak Véső, kapa, eke, járom, horog, őrlőkő, szövőszék, kerámia Újkőkori forradalom : átmenet a mezőgazdaságb a vadászat, gyüjtögetés, háziasítás, halászat Tanyák Törzsek Törzsek, formálódó főnökségek, nemzetségek Hit a túlvilági életben: temetési rítusok, ősök tisztelete Christian Thomsen ( ) Jens Jakob Worsaae ( ) BRONZKOR Réz- és bronz eszközök, fazekaskorong Mezőgazdaság VASKOR Vas eszközök Első városok Első államok

36 A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A DIFFUZIONIZMUS Senkinek sem kell mélyen beleásnia magát annak a kutatásába, hogy milyenek voltak a körülmények itt északon a kőkorszakban ahhoz, hogy lássa, a dolmenek eredeti őshazája nem kereshető Észak-Európában. [ ] ez abszurd lenne. Egy olyan erős hatás, mely képes lett volna befolyásolni olyan sok és annyira széles területen megoszló ember temetkezési szokásait, évezredekkel mai korunk előtt, egyszerűen nem indulhatott el innen. Önmagában már az is figyelemre méltó, hogy keletről kiindulva ilyen korai időpontban elért minket. Oscar Montelius ( ) Gordon Childe ( )

37 A DIFFUZIONIZMUS KITELJESEDÉSE Gordon Childe öt axiómája (The Orient and Europe, 1939): 1. A civilizáció Keleten rendkívül régi 2. A civilizáció terjedhet 3. A civilizáció egyes elemei valójában diffúzióval jutottak Keletről Európába 4. A történeti kronológiával datált keleti elemek diffúziója alapot szolgáltat arra, hogy a prehistorikus Európát a történeti kronológia rendszerébe illesszük 5. Európa őskori kultúrái szegényebbek, mint a korabeli keletiek, tehát az európai civilizáció későbbi, mint a keleti Elliot Smith elképzelése a kultúrák (hordozóinak) vándorlásáról. Az egész kiáramlás Egyiptomból(!) indul. (The Migrations of Early Cultures, 1929)

38 A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A KÉT RADIOKARBON-FORRADALOM (1949-) 1960-tól Dendrokronológia (1955-) 1967-től Willard F. Libby ( , Nobel-díj: 1960) Kaliforniai szálkásfenyő (ez a legidősebb példány: 4900 éves)

39 KELTEZÉS FELTÁRHATÓ IDŐSZAK, TERÜLET ALAPELV SZÜLETÉSE Rétegtan (sztratigráfia) A régebbi réteg mélyebben van William Smith / 1790 k. RELATÍV Tipológiai sorozatok (szeráció) Hasonló a hasonlóhoz Oscar Montelius / XIX. szd. 2. fele Nyelvészeti keltezés Éghajlati keltezés (éghajlat, pollen, fauna) Naptárak Kr.e k-ig 1. Varvok (gleccser-peremi üledékrétegek) Kr.e k-ig Csak Skandinávia A gleccserek változása ciklikus folyamat (évszak-függő) XIX. szd. 2. fele Évgyűrűk (dendrokronoloógia) Kr.e k-ig Csak amerikai délnyugat Évgyűrűk megszámolása, összeillő évgyűrű-csoportok kereszt-datálása A.E. Douglas / 1930 Radiokarbon (kalibrálatlan / kalibrált) Kr.e C14 izotóp bomlásának mérése F.i.: év Willard F. Lubby / Kálium-Argon Urán-sor Kr.e től Vulkanikus kőzetekben Kr.e Mészkőben (fogban) K40 Ar40-né bomlik F.i.: 1,3 millió év (10 % pontosság) U238 és U235 bomlása, a leányizotópok vízben nem oldódnak (6 % pontosság) ABSZOLÚT Hasadási nyom Kr.e től U238 feleződése F.i.: 4,468 milliárd év 3. Thermolumineszcens (optikai) Kr.e ig kerámiák Elektronspin-rezonancia Kr.e Kiégetés hatására az elketroncsapdák lenullázódnak Obszidián hidratáció Kr.e ig Az obszidián felületén hidratációs réteg keletkezik Irving Friedman Robert Smith 4. Aminosav Kr.e ig Csontok Aminosavak halál utáni bomlása 1970-es évek Kation arány Kr.e ig Kationok bomlásának mérése 1980-as évek Archeo-mágnesesség Kr.e ig A föld mágneses tere változik Geomágneses irányváltások Kr.e től Legutóbbi irányváltás: 780 ezer évvel ezelőtt 1: szemrevételezéses; 2: radioaktív órák; 3: csapdázott elektron; 4: kalibrált relatív módszerek

40 A DIFFUZIONIZMUS ÖSSZEOMLÁSA / AZ ELSŐ ISMERT ÍRÁS DATÁLÁSA Vinča-kultúra / Tatárlaka-i (Tartaria, Románia) táblák A diffuzionizmus szerint a sumér írás (Kr.e táján) trójai (Kr.e k.) közvetítéssel a Duna mentén jut el a Balkánra. A kalibrált radiokarbon kormeghatározás szerint a Vinča-kultúra közel évvel korábbi (Kr.e ). Vinča, Belgrád egyik külvárosa, feltárta Torma Zsófia (1875) / Tatárlaka (1961)

41 A DIFFÚZIONIZMUS ÖSSZEOMLÁSA / AZ ÚJRÉGÉSZET Los Millares (Alméria, Spanyolország, Kr.e k.) Kastrí (Khalandriani, Szürosz, Görögország, Kr.e k.) Colin Renfrew

42 AHOGY A NEANDERVÖLGYI EMBEREKET ELKÉPZELNI SZOKÁS PERSZE CSAKIS SZIGORÚAN TUDOMÁNYOS ALAPON

43 KAPCSOLAT A BENNSZÜLÖTTEKKEL / VADAKKAL EGYKOR

44 ÉS MA / VAN KÜLÖNBSÉG?

45 - JÉÉÉ, BESZÉÉL!

46 AZ ETNOGRÁFIA KEZDETEI Az etnográfiának, azaz az emberiséget leíró tudománynak az atyja az az első kőkori ember volt, aki a törzs többi tagjával együtt a tábortűz körül kuporgott, és társait azzal nevettette, hogy a szomszédos hordák nevetséges és képtelen szokásairól mesélt nekik.»mi ÉS MÁSOK«(Kaj Birket-Smith: A kultúra ösvényei, 1969) ETNOLÓGIA / ETNOGRÁFIA / NÉPRAJZ KULTÚRANTROPOLÓGIA / SZOCIÁLIS ANTROPOLÓGIA Kaj Birket-Smith ( ) Frederica Annis Lopez de Leo de Laguna ( ) társaságában (1937), illetve az 5. Thule-expedíció tagjaként Grönlandon ( )

47 A KUTATÁS KEZDETEI / A FELFEDEZÉSEK KORA (XVI- XVIII. szd.) Kolumbusz Kristóf ( ) Martin Waldseemüller világtérképe (1507) Kolumbusz útjai ( ) Alberto Cantino térképe (1502)

48 AZ ELSŐ EREDMÉNYEK / (RÉM)HÍREK AZ ÚJVILÁGBÓL

49 A KUTATÁS KEZDETEI / JEZSUITA MISSZÓK A GYARMATOKON (XVIII. szd.) Joseph François Lafitau ( ) Az amerikai vadak szokásai, összehasonlítva az ősidők szokásaival (1724) / Afrikai missziós telep térképe

50 A KUTATÁS KEZDETEI / FELFEDEZŐ UTAZÁSOK (XVIII. szd. második fele) A tudományos megismerésre törekvés jellemzi. (Mögöttes hódítási, illetve kereskedelem-bővítő szándékokkal) Az utakon természettudósok is részt vesznek, akik földrajzi, növénytani, állattani megfigyeléseik mellett etnográfiai feljegyzéseket is készítenek. James Cook ( ) útjai: cél: a Vénusz átvonulásának megfigyelése Tahitin Új-Zéland, majd Ausztrália keleti partvonalának feltérképezése cél: a Déli Kontinens létének igazolása Antarktisz első körbehajózása, az Új Hebridák, illetve a Déli Georgia- és Déli Sandwichszigetek felfedezése cél: az Északnyugati Átjáró felfedezése A Sandwich-szigetek felfedezése

51 A KORSZERŰ KUTATÁS KEZDETE (XIX. szd. közepe) Lewis Henry Morgan ( ) Az irokézek szövetsége (1851) az első tudományosan megírt törzsmonográfia Sir George Frazer ( ) A karosszék antropológia atyja

52 A KORSZERŰ KUTATÁS KEZDETE / A TEREPMUNKA ELŐTÉRBE KERÜL Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj ( ) Sven Hedin ( ) a tervszerű terepmunka úttörője (Új Guinea, )

53 KUTATÁSMÓDSZERTAN

54 Claude Lévi-Strauss szociológus, etnológus, antropológus ( ) : Brazília, Sao Paulo; Guyarcuru, Bororo, Nambikwara és Tupi-Kawahib törzsek tanulmányozása A strukturalisták vacsorája: Foucault, Lacan, Lévi-Strauss és Barthes

55 TÁJAK-KOROK MAGYAR FELFEDEZŐI Letűnt korok Hazai tájak Távoli tájak Henszlmann Imre ( ) Fehérvár, Kassa, Kalocsa, stb. Rómer Flóris ( ) Magyar műrégészeti kalauz Oláh Miklós ( ) Hungária Bél Mátyás ( ) Természetrajz, gazdálkodás Tessedik Sámuel ( ) Életmód, gazdálkodás Teleki Domokos ( ) Erdély és délvidék Ipolyi Arnold ( ) Vahot Imre ( ) Duna Tisza köze Gerecze Péter ( ) fotó Möller István ( ) Zsámbék, Vajdahunyad Foerk Ernő ( ) felmérések Kőváry László ( ) Erdély Orbán Balázs ( ) Székelyföld Herman Ottó ( ) tárgyi néprajz Karácsonyi János ( ) magyar nemzetségek története Borovszky Samu ( ) Magyarország vármegyéi és városai Csányi Károly ( ) Jankó János ( ) tárgyi néprajz Szepsi Csombor Márton ( ) Nyugat- és Észak Európa Kőrösi Csoma Sándor ( ) India, finnugor őshaza Reguly Antal ( ) finnugor őshaza Xántus János ( ) Távol-kelet, Borneó Vámbéry Ármin ( ) Közép-Ázsia Zichy Jenő ( ) Ázsia Teleki Sámuel ( ) Kelet-Afrika Lóczy Lajos ( ) Kína Goldziher Ignác ( ) arab és iszlám világ Bíró Lajos ( ) Új-Guinea Stein Aurél ( ) Belső-Ázsia Szentpétery Imre ( ) oklevéltan, kronológia Gerevich Tibor ( ) művészettörténet Bátky Zsigmond ( ) tárgyi néprajz, táplálkozás Györffy István ( ) tárgyi- és településnéprajz, gazdálkodás Jankó János ( ) Észak-Afrika, finnugor őshaza Róheim Géza ( ) Új-Guinea, USA

56 A MAGYAR FELFEDEZŐUTAK KEZDEMÉNYEI Zalánkeményi Kakas István ( ) Perzsia Szepsi Csombor Márton ( ) Ny-Európa ( ) Europica Varietas (1620)

57 A NAGY UTAZÓ Benyovszky Móric ( ) Litvánia, Kamcsatka (száműzetés), Makaó, Madagaszkár (forrásértékű megfigyelések)

58 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Haraszthy Ágoston ( ) Magyar László ( ) Észak-amerikai indiánok mindennapi életének leírása ( ) Brazília ; Kongó ; Utazás Éjszakamerikában (Pest, 1850) Angola ; Okawango ; A kaliforniai szőlőkultúra megteremtője (San Diego, Buena Vista) Zambézi

59 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Xántus János ( ) / Old Shatterhand Egyesült Államok, levél, 1855-ben Kansasban végez növény- és állatgyűjtést a Smithsonian Intézetnek. Hazaküldött anyagára tekintettel az Akadémia tagjává választják Itthon, székfoglaló a Magyar Tudományos Akadémián Az Egyesült Államok mexikói konzulja 1864 Itthon, a Fővárosi Állatkert első igazgatója Ceylon, Sziám, Kína, Japán Celebesz, Borneó, Jáva 1870 Rómer Flórissal összeállítja a bécsi világkiállítás magyar néprajzi anyagát

60 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN / TUDOMÁNY ÉS/VAGY SZEMFÉNYVESZTÉS Vámbéry Ármin ( ) utazása Közép-Ázsiában: (valójában: április-november) A tudományos fegyelmezettség szemüvegén át nézve mindenesetre hiba volt ez, de engem csak az újdonszerű, az ismeretlen és az előttem még meg nem írt dolog izgatott. [ ] Ha megmaradok a keleti tudomány megszokott ösvényén, vagyis, ha képes lettem volna hozzászoktatni elmémet a nyelvtani szőrszálhasogatáshoz és az elméleti kutatók vizsgálódásain való tűnődéshez, békén művelhettem volna keleti veteményem kertecskéjét, a szaktudósok ismeretes módja szerint. De uram Isten! Az olyan emberből, ki dervis módjára egy árva garas nélkül barangolta be az iszlám egész világát, ki eminensül gyakorlatias irányával meglelte helyét az élet oly sokféle helyzetében s kit végezetül józan és a tényekhez ragaszkodó felfogásra késztettek a körülmények, az olyan embertől ki várná azt, hogy elméleti szőrszálhasogatásokba mélyedjen és idealista, üres szemlélődésnek adja magát? Szobatudós sohasem válhatott volna belőlem. (Vámbéry Ármin: Küzdelmeim, 1905) A serény munka öndicséret, hivalkodás és saját teljesítménye túlértékelése közben folyt. Naponta hallhattam, hogy a dervisutazás a tudományos turizmus legnagyszerűbb teljesítménye volt, s hogy tanárom a legnagyobb orientalista a világon. A híres férfiú, ahogy ezt 15 éves érintkezés után immár bizonyosan tudtam: hitvány, hazug, jellemtelen, velejéig rossz ember; lelkének egyetlen rezdülése sem hajlott soha a jóra. Tudományos karaktere szédelgés, morális lénye önzés és pénzsóvárság, társadalmi ténykedése reklámfogás és rászedés. (Goldziher Ignác Vámbéry Árminról)

61 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Gróf Teleki Sámuel ( ) kelet-afrikai utazása ( : Zanzibár, Tanzánia, Kenya, Etiópia; Rudolf- és Stefánia-tavak, Teleki-vulkán)

62 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Bíró Lajos ( ) Hat (hét) év Új-Guineában ( : Astorable-öböl)

63 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Stein Aurél ( ) 1883-tól Angliában él, Londonban, Oxfordban, Cambridge-ben tanul Utazásai: 1886 India; Takla-Makán déli pereme, romvárosok felfedezése Sven Hedin nyomában; Góbi sivatag, Takla-Makán északi része, buddhista barlangtemplomok felfedezése; Kelet-Irán.

64 VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Daniel Defoe ( ): Robinson Crusoe (1719) / Alexander Selkirk ( ) tartózkodása a Juan Fernandez-szigeteken:

65 VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Néprajzi attrakciók az állatkertben / Humanzoo / Völkerschau / Carl Hagenbeck ( )

66 HUMANZOO Batwa-pigmeusok jönni megnézni Amerika. Ti meg nézni minket, nem félni, mi mindent megmutatni! (1904)

67 VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Élménytúrák a vadonban / A kannibálok földjén / Repülőstoppal a kőkorszakba

68 TALÁLKOZÁS A HAZAI (NÉPI) KULTÚRÁVAL

69 TÁJAK-KOROK MAGYAR FELFEDEZŐI Letűnt korok Hazai tájak Távoli tájak Henszlmann Imre ( ) Fehérvár, Kassa, Kalocsa, stb. Rómer Flóris ( ) Magyar műrégészeti kalauz Oláh Miklós ( ) Hungária Bél Mátyás ( ) Természetrajz, gazdálkodás Tessedik Sámuel ( ) Életmód, gazdálkodás Teleki Domokos ( ) Erdély és délvidék Ipolyi Arnold ( ) Vahot Imre ( ) Duna Tisza köze Gerecze Péter ( ) fotó Möller István ( ) Zsámbék, Vajdahunyad Foerk Ernő ( ) felmérések Kőváry László ( ) Erdély Orbán Balázs ( ) Székelyföld Herman Ottó ( ) tárgyi néprajz Karácsonyi János ( ) magyar nemzetségek története Borovszky Samu ( ) Magyarország vármegyéi és városai Csányi Károly ( ) Jankó János ( ) tárgyi néprajz Szepsi Csombor Márton ( ) Nyugat- és Észak Európa Kőrösi Csoma Sándor ( ) India, finnugor őshaza Reguly Antal ( ) finnugor őshaza Xántus János ( ) Távol-kelet, Borneó Vámbéry Ármin ( ) Közép-Ázsia Zichy Jenő ( ) Ázsia Teleki Sámuel ( ) Kelet-Afrika Lóczy Lajos ( ) Kína Goldziher Ignác ( ) arab és iszlám világ Bíró Lajos ( ) Új-Guinea Stein Aurél ( ) Belső-Ázsia Szentpétery Imre ( ) oklevéltan, kronológia Gerevich Tibor ( ) művészettörténet Bátky Zsigmond ( ) tárgyi néprajz, táplálkozás Györffy István ( ) tárgyi- és településnéprajz, gazdálkodás Jankó János ( ) Észak-Afrika, finnugor őshaza Róheim Géza ( ) Új-Guinea, USA

70 Jankó János: Javaslat a néprajzi kiállítás ügyében. Budapest, 1891

71

72

73

74

75

76

77 A TUDOMÁNY(OSSÁG) HATÁRAI

78 Más világ van ott az egyenlítő alatt, mint nálunk. Másképpen süt le a nap, más csillagok ragyognak ott felettünk! Nincs ott fa, nincs egy fűszál, még egy kis bogárka sem, ami ugyanaz volna, mint a miénk! Csak az anyaföld ugyanaz, mint nálunk. S ez az anyaföld, amelyből az ember vétetett, ugyanazt az emberfajt szülte, s ha a környezet, a különböző természeti viszonyok színét, haját, arcvonásait különbözővé tették is, lelke és erkölcsi érzéke most is ugyanaz. Műveltsége lehet fokozatokra osztható, de szellemi és erkölcsi élete felett ugyanolyan természeti törvények uralkodnak. Az ember mindenütt ember, az általános emberi mindenütt egyformán mutatkozik meg szellemi és erkölcsi életében. Bíró Lajos, 1904

79 PÉLDA AZ IDEGEN KULTÚRÁK ELFOGADÁSÁRA Ha a Paradicsomot áhítod, ó, szúfi, a mennyországot az Aja Szófiában leled. [ ] E csodálatos kupola a mennyek kilenc tartományával vetekszik. Az építészet tudományának teljes tárházát vonultatta fel itt egy kivételes ember. Az egymásra hágó félkupolákkal, a hegyes- és tompaszögekkel, a szívvadító leányok szemöldökére emlékeztető káprázatos boltívekkel, a függő díszítéssel a mester oly hatalmas belső teret alkotott, mely ötvenezer ember befogadására képes. [ ] Miután a Világ Császára végigtekintett a kupola belső borításán lévő különös és csodálatos képeken és díszítéseken, kegyeskedett fellépdelni a kupola külső domborulatán, miként [Jézus] az isten lelke emelkedett fel a mennyek negyedik tartományába. Az oromzat mindenik szintjéről letekintvén az alanti márványudvarra, felment a kupolába. Midőn meglátta a csodálatos épületegyüttes romjait, a múló és változékony világról s a végső pusztulásról elmélkedett. Turszun bég ( 1499) II. Mehmed történetírója, a díván titkára (Târîh-i Ebü l-feth ve Tursun Bey)

80 -Na, viszlát! Találkozunk a jövő héten!

81 ELŐZETES A JÖVŐ HETI ELŐADÁSHOZ / KÉSZÜL AZ OKTATÁSI SEGÉDANYAG

82 ADDIG IS, HA NEM BÍRNAK MAGUKKAL: