KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET. 3.előadás KIRÁLYI NYOMOKON 1. A XI. SZÁZAD. Istvántól Kálmánig. az államalapítástól a konszolidációig

Átírás

1 KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 3.előadás KIRÁLYI NYOMOKON 1. A XI. SZÁZAD Istvántól Kálmánig az államalapítástól a konszolidációig Rabb Péter PhD 2013

2 KENNETH CLARK ( ; Civilisation A Personal view, 1969)

3 A NÉPVÁNDORLÁS ÉS ÁLLAMALAPÍTÁS KORÁNAK LEGMEGHATÁROZÓBB KUTATÓI László Gyula ( ) Györffy György ( ) Kristó Gyula ( ) régész, történész, képzőművész történész történész

4

5

6

7

8

9 A MÚLT FELTÁRÁSÁNAK APOKRIF MUNKÁSAI

10 A TUDOMÁNYOSSÁG HATÁRAI HOFFMANN TAMÁS: Parasztházak Európában H. CSUKÁS GYÖRGYI: Balatoncsicsó épületei a 18. század közepén (Forráselemzés) KATONA GYULÁNÉ-SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig SEBESTYÉN KÁLMÁN: Kalotaszeg népi építészete a 18. században BALASSA M. IVÁN: Százéves a néprajzi falu BAKÓ FERENC: Remetebarlangok (Mátraverebély-Szentkút). Építéstörténeti tanulmány HÁLA JÓZSEF-MÉSZÁROS BORBÁLA: A budafoki barlanglakások ZENTAl TÜNDE: A földön alvás szerepe az újkori népi lakáskultúrában SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi hagyományos épületek falai és építőanyagai KLAMÁR ZOLTÁN: Az észak-bácskai Tisza-vidék népi építészete SABJÁN TlBOR: Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten MERIKE LANG: Észt Szabadtéri Múzeum. Alapkoncepció és a fejlődés jelenlegi tendenciái

11 Tévéjáték: Dráma:

12 A SZEREPOSZTÁS Álmos ( 895) Árpád ( ) Taksony ( 970 k.) Géza ( 997) I. István ( ) O. Péter ( és ) A. Sámuel ( ) I. András ( ) Salamon ( ) I. Géza ( ) I. László ( ) I. Kálmán ( )

13 GÉZA ÉS ISTVÁN

14 URALKODÓI KÖZPONTOK I. ESZTERGOM

15

16 ESZTERGOM

17 VARIÁCIÓK AZ ESZTERGOMI VÁRHEGY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉRŐL

18 AZ ÚJABB FELTÁRÁS: Nagy Emese S. Nagy Emese kutatásai bebizonyították, hogy valóban e helyen állt Géza fejedelem és Szent István hatalmas méretű [ ] kővára. A kutató e Géza kori palotának pompásan megmunkált, kváderekből épített, kör alaprajzú házikápolnáját is megtalálta. S. Nagy Emese feltárásának eredményei alapján immáron hitelesnek kell elfogadnunk azt a középkori legendát, amely az esztergomi várhoz fűzi Géza fejedelem és István király [ ] megkeresztelését s uralkodása színhelyét. És most már az is bizonyított: nem tévedett a kutatás, amely itt [ ] a Várhegyen kereste az ország egyik első kővárát. (Zolnay László, 1983.)

19 HOL LEHETETT AZ ELSŐ URALKODÓI KÖZPONT?

20 1109 k. 2. [...] István Esztergom városában született. Az ún. Kisebbik legenda 1116 k. 3. [ ] Megjelent ugyanis boldog István lévita és első vértanú előtte, a lévita öltözet díszeivel ékesítve, s így kezdett szólni hozzá [mármint Sarolthoz]: «Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá.» Rácsodálkozván az asszony így válaszolt: «Ki vagy, uram, vagy mely néven neveznek?» «Én vagyok -felelt az- István első vértanú, aki először szenvedtem vértanúságot krisztus nevéért.» Ezt mondván eltűnt. 4. Közben megszületett a fejedelem Istvántól megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhében fogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. [...][István] Esztergom városában született. Hartvik püspök legendaszerkesztménye

21 ESZTERGOM KIRÁLYI VÁROS

22 A KIRÁLYI VÁROS

23

24 ADALBERT ÉS ESZTERGOM

25

26

27

28

29 997 k. négykarélyos templom, Géza fejedelem nyughelye(?) 1002 Szent Péter-templom első említése 1007 A királyi házban született Imre herceg 1009 Első említés Alba Civitas néven 1015 A bazlikia alapítása (befejezése 1038?) 1018 Az uralkodói központ Fehérvárra költözik 1044 Német neve Weissenburg 1051 III. Henrik körülzárja a várat 1055 Tihanyi alapítólevél 1105 k. Kálmán a királyi udvart Esztergomba teszi át 1242 A tatárok sikertelen támadása 1249 A régi várat IV. Béla lebontatja helyére polgárok települnek 1249 u. Az új királyi vár építése 1. Szent Anna-kápolna (Hentelkápolna) 2. Szent Péter-templom 3. Négykaréjos templom 4. régi Szent Anna-kápolna

30 HENSZLMANN IMRE ÁSATÁSAI ( )

31 KIRÁLYSÍROK (ÉRDY JÁNOS, HENSZLMANN IMRE, )

32 SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM

33 1038-ra [István] gyásztitsztiszteségére Pannónia minden tájáról összesereglettek, a királyi székhelyre, azaz Fehérvárra vitték el a testet, s minthogy a tőle épített egyház [ ] még nem volt felszentelve, tanácsot tartván a főpapok azt határozták, hogy szenteljék fel előbb a bazilikát, a testet a földnek csak azután adják át. Hartvik 1543 minden szögletében és zugában drága márványból, vagy kőből kifaragott csodálatos alakok voltak [ ] kőből csinált utálatos alakok [ ] akiknek fejükre csillogó drágakövekkel kirakott koronákat, mellükre arany és ezüst kereszteket, kardokat és handzsárokat tettek, ujjaikra pedig nagy értékű aranygyűrűket. [ ] Mivel tehát a [királyi bazilika] szemlélete félelmet gerjesztő vala és intésül szolgált, nem volt alkalmas arra, hogy dzsámivá alakíttassék, s így a muzulmán harcosok egy másik nagy és pompás templomot tisztítottak meg a nyomorult bálványoktól s alakítottak át dzsámivá és abban imádkoztak istenhez. Dzselálzáde

34

35

36 PALMETTÁK

37 A SZARKOFÁG

38 A FEHÉRVÁRI MŰHELY KISUGÁRZÁSA Pannonhalma I. / Csoltmosostor II-III, Vésztő / Pécsvárad I. / Kalocsa I. / Gyulafehérvár I.

39

40 KONSZOLIDÁCIÓ I. ISTVÁN URALKODÁSA IDEJÉN 995 k.: házassága Gizellával, II. (Civakodó) Henrik bajor herceg lányával / 997 k.: leszámolás Koppánnyal / 1003: hadjárat Gyula ellen / 1028 k.: hadjárat Ajtony ellen / 1014 k.: morva területek visszafoglalása / 1017: hadjárat a besenyők ellen / 1018: bolgár hadjárat / 1018: szentföldi zarándokútvonal megnyitása / 1030: II. Konrád visszaverése / érsekségek: esztergomi (1001 k.), kalocsai (1009) / püspökségek: veszprémi (1000), győri (1009 e.), pécsi ( ), erdélyi ( ), egri (XI. szd.), bihari (XI. szd.), csanádi (1030) / kb. 50 vármegye

41 SZENT MÁRTON-HEGY / PANNONHALMA Szent Márton-monostor / 996: Géza fejedelem alapítja egy korábbi fejedelmi udvarház helyén Szent Adalbert Břenovból (Csehország) érkező tanítványai számára / első apátja: Anasztáz (= Asztrik?) / 1002: alapítólevél: Monte Cassino-val azonos kiváltságokat és Somogy megye tizedeit biztosítja / 1. periódus: ismeretlen, feltehetően kétszentélyes / 2. periódus: 1137, Dávid apát, néhány kőtöredék / 3. periódus: 1224-től: Uros apát építkezése XV. szd-i későgótikus, majd barokk átépítésekkel

42

43 PÉCSVÁRAD Bencés monostor / Szent Benedek és Szűz Mária / alapító: I. István (1015) / felszentelés: 1038 / erődítés: XIII. szd. elejétől

44 BAKONYBÉL ÉS VESZPRÉMVÖLGY Bakonybél Veszprémvölgy, bazilita apácakolostor Szt. Móric Szűz Mária alapító: I. István (1018) alapító: I. István (1020 e.) (Günter és Gellért remetéskedésének közelében) Szt. Günter béli remete

45 Veszprémvölgy

46 SZERMONOSTOR (PUSZTASZER) alapító: Bor-Kalán nemzetség templom: XI. szd. 1. fele monostor: XI. szd. vége

47 SZERMONOSTOR Litér KAPU

48 CSOLTMONOSTOR (VÉSZTŐ) alapító: Csolt nemzetség (Vata) templom: XI. szd. 1. fele monostor: XII. szd. 1. harmada

49 MONOSTOROK A DÉLVIDÉKEN

50 ROTUNDÁK

51 A KÖZIGAZGATÁS KIÉPÍTÉSE AZ ELSŐ ISPÁNSÁGOK

52 ISPÁNSÁGI KÖZPONTOK (korai megyeszékhelyek, pl: Borsod, Doboka és Szabolcs)

53 CASTRUM SUPRUN / SOPRON 907: Pozsony melletti győzelem a bajorok felett; ekkor még 5-6 m magasan állnak a római falak X. szd.: kisebb helyőrség XI. szd. eleje: sánc építése a római falak belső oldalán (5-6 m magas, m talpszélességű, kazettás-favázas konstrukció); a római falak felett fa ácsolat, északi kaput befalazzák : több német támadás 1096: Remete Péter 40 ezres seregét a vár(os) feltartóztatja 1125: castellum 1162: castrum 1241: a tatárok nem tudják elfoglalni 1241: Frigyes oszták herceg IV. Bélától kizsarolja 1247: IV. Béla visszafoglalja 1270-es évek: az ispáni központ kiköltözik 1273: II. Ottokár kezére jut 1277: IV. Lászlónak adják át a várat a soproniak 1277: szabad királyi város, Fehérvár jogával 1297: a várfalak romosak; a fertői vám felét III. András a falak építésére adja 1344-ig: új erődfal (2 m vtg., 6 m magas), m széles várárokkal, a római toronyalapozások ismételt felfalazása, a falak külső köpenyezése és magasítása

54

55 VISEGRÁD, SIBRIK DOMB ISPÁNSÁGI VÁR

56 VISEGRÁD SIBRIK DOMB, RÓMAI TÁBOR ISPÁNSÁGI VÁR

57 ORSEOLO PÉTER 1010 k k. / Magyar király és között / Ottó, velencei dózse fia, I. István unokaöccse / 1023-tól István udvarában él / kijelölt trónutód 1031-től / 1041: palotaforradalom, Aba Sámuel nádor vezetésével / 1044: Ménfői csatában Sámuelt legyőzi III. Henrik és Péter serege / 1045: Péter felajánlja az országot Henriknek, aki hűbérül Péternek adja / 1046: újabb zendülés, a Vazul-fiakat (Andrást, Bélát és Leventét) visszahívják az országba. Mosonnál elfogták, Zámolynál megvakíttatták / későbbi sorsa bizonytalan

58 PÉCS

59

60 PÉCS

61

62

63

64 1805

65 : Pollack Mihály

66 : Friedrich Schmidt

67 GYŐR, SZÉKESEGYHÁZ

68 ABA SÁMUEL Kabar vezéri dinasztiából származó főúr / I. István sógora / nádor(?) / magyar király között / uralkodását a régi törzsi társadalom vezetői támogatták, ezért törekvéseire leginkább a régi szokások és jogrendszer visszaállításának kisérelete jellemző / 1044-ben III. Henrik és Orseoló Péter serege a Ménfői csatában Sámuel seregét legyőzte, őt magát kivégezték / feltehetően a feldebrői templom kriptája volt az első nyughelye

69 FELDEBRŐ I.

70 ANALÓGIÁK Genga, san Vittore apátsági templom (XI. szd.) / Canosa, Puglia, San Leucio (ókeresztény)

71 FELDEBRŐ ÉS ETSMIADZIN

72 ST. GERMIGNY DES PRÉS 806: Theodulf

73 FELDEBRŐ II.

74 TARNASZENTMÁRIA Fejedelmi temetkezőhely?

75

76 I. ANDRÁS 1015 k / király között / az I. István által 1031 után megvakíttatott Vazul elűzött fiainak egyike / felesége Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem lánya / 1048: Levente halála után hazahívja Bélát Krakkóból, s megosztozik vele a királyságon (hercegség intézménye ) / 1055: a tihanyi bencés apátság alapítása / 1057 k.: fiát, Salamont örökösévé teszi elmérgesedik a viszonya Bélával (Várkonyi jelenet) / 1060: a Mosoni csatában András halálos sebet kap, Tihanyban temetik el

77 TIHANY Bencés apátság / Szűz Mária és Szent Ányos / 1055: I. András

78 I. BÉLA / király között / Vazul fia, 1031 után cseh, majd lengyel száműzetésben él / felesége a lengyel fejedelem lánya, Adelhaid(?) / fiai: Géza, László és Lampert / 1047-ben I. András hívja haza és megosztozik vele a királyságon (hercegség intézménye) / viszonyuk Salamon megkoronázása miatt romlik meg / 1060: lengyel segítséggel legyőzi Andrást / 1061: Szekszárdon bencés apátságot alapít / 1063: a dömösi udvarházban a ráomló trón(?) alatt leli halálát, Szekszárdon temetik el

79 SZEKSZÁRD, Szt. Megváltó alapító: I. Béla (1062)

80

81

82

83 SALAMON Király között / I. András fia, 1057-től megkoronázott örököse / felesége Judit, IV. Henrik császár nővére / 1063: I. Béla halálát követően IV. Henrik támogatásával kerül trónra / 1064: I. Béla idősebb fia, Géza megkapja a hercegséget / 1068: kerlési csata, győzelem a besenyők felett / 1071: Belgrád bevétele, a viszony elmérgesedése a Béla-fiakkal / : háború Gézával, Mogyoródi csata, Salamon csak Moson és Pozsony birtokosa / 1081: kiegyezés, hercegi ellátásért lemond a trónigényéről / 1062: merénylet terve: bebörtönzik Visegrádon / 1083: külföldre szökik / 1085: besenyőkkel tör be az országba / későbbi sorsa bizonytalan

84 VISEGRÁD, SIBRIK DOMB ISPÁNSÁGI VÁR

85 I. GÉZA / MAGNUS Király között / I. Béla legidősebb fia / 1063: Salamon uralma elől lengyel földre menekül / 1064: lengyel támogatással kiegyezik Salamonnal: Géza megkapja a hercegséget / 1071: megbomlik a korábbi jó viszony Géza és Salamon között / 1074: Mogyoródi csata Géza győzelmével zárul, de Salamont nem képes kiűzni az országból / 1081: kiegyezés Salamonnal / a garamszentbenedeki bencés apátság megalapítása és a váci székesegyház felépítése / Vácott temetik el

86 GARAMSZENTBENEDEK, BENCÉS APÁTSÁG (1380 e.) (kapcsolat a budai (Nbo. 2. per.) műhellyel: alaprajz, térszervezet, kapu, részletek)

87 ZSELICSZENTJAKAB alapító: Győr nembeli Ottó (1061, felszentelés: 1068, jelen van: Géza és László herceg)

88 I. László 1040 k / király: / I. Béla középső fia / mindvégig testvérét, Gézát segíti Salamon ellen / 1068: Kerlés, harc a lányrabló kunnal / I. Géza uralkodása alatt a hercegséget birtokolta / uralkodása első időszakát a pápapárti politika jellemezte a német császár ellenében / 1083: az első szentté avatások / 1091: Horvátország elfoglalása, a zágrábi püspökség megalapítása, a somogyvári bencés apátság megalapítása / 1091 k.: a bihari püspöki központ Váradra helyezése / előbb Somogyvárott temetik el, majd testét 1113 k. Váradra viszik / 1192: III. Béla szentté avattatja

89 SOMOGYVÁR, Szt. Péter, Szt. Pál és Szt. Egyed alapító: I. László (1091)

90 SOMOGYVÁR Kupavár: honfoglaláskori földvár, feltehetően Koppány birtokközpontja, később ispánsági vár 1002: I. István Koppány birtokait a pannonhalmi bencés apátságnak adja 1091: I. László adománylevelet ad ki a bencés monostornak. Jelen van: Lampert és Dávid herceg, Almar veszprémi püspök, Péter nádorispán, Acha főispán, Arnulf királyi követ, Tenzó pápai követ, Odiló St. Gilles-i apát, Péter prépost, a kinevezett apát július 29.: meghal I. László, testét Somogyváron temetik el 1113: III. Boleszló lengyel fejedelem, lázadó féltestvére, Zbigniew megvakíttatása miatt vezeklésből Szent István fehérvári sírjához és Somogyvárra zarándokol

91 SOMOGYVÁR ALAPRAJZÁNAK HASONMÁSAI Somogyvár Győr, székesegyház Garamszentbenedek, Pest, belvárosi templom 1009 előtt, a XII. szd-ban bencés apátság XII. szd. átépült alapító I. Géza, 1075 Deáki, 1103 után

92 (KÖNYVES) KÁLMÁN 1070 k / király között / I. Géza fia, testvére Álmos herceg / 1090 k.: váradi püspök / 1095: trónviszály László halála után: Álmosé a hercegség, Kálmánt pápai támogatással 1096-bam megkoronázzák / 1096: Remete Péter keresztes seregét szétveri / 1097: felesége a szicíliai normann fejedelem lánya, Felícia(?) / 1102: horvát király / 1105: Dalmácia nagy részének elfoglalása / 1105: fiát, Istvánt királlyá koronáztatja / 1112: házassága Eufémia orosz hercegnővel (Borisz) / 1115: Álmos és fia, Béla megvakíttatása / Fehérváron temetik el

93 DÖMÖS, Szt. Margit alapító: Álmos hg. (1107 k.)

94 KÁLMÁN ÉS ÁLMOS Kálmán ( ) testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrős, vaksi, púpos, sánta volt és selypített. I. László az 1090-es évek elején Kálmánt (váradi) püspökké szenteltette, míg öccse, Álmos 1091 és 1096 között a horvát királyi címet viselte. Mert elmondotta nekünk tisztelendő fiunk, Odilo, Szent Egyed apátja, hogy a világiaknál szokatlan jártassággal tűnsz ki az egyházi írások tudományában, és ami még inkább illik a bírói hatalomhoz, a szent kánonok ismeretében. (II. Orbán pápa levele Kálmánhoz megkoronázása alkalmából, 1096) : Kálmánt közel egy esztendővel László halála után koronázzák meg 1096: Álmos Kálmántól megkapja a hercegséget 1098: Álmos első akciója a trón megszerzésére (Várkony, majdnem csata) 1105: Álmos IV. Henrik császártól kér támogatást (nem kapott) 1106: Álmos lengyel sereggel tör be az országba. Kálmán és Boleslaw békekötése meghiúsítja sikerét 1107: Kálmán, miközben Álmos jeruzsálemi zarándoklaton vesz részt, elveszi tőle a dukátust (pontosabban megszüntette azt) 1108: Álmos V. Henriktől kér segítséget, aki Svatopluk cseh fejedelemmel betör az országba és ostrom alá fogja Pozsonyt 1108: A dömösi prépostság alapítása, a szertartáson Álmos merényletet tervezett Kálmán ellen, de terve kitudódott Kálmán és Álmos a merényletre vonatkozó kellő bizonyíték híján ismét békét kötnek 1115: Álmos újabb szervezkedése, melyet véres megtorlás követ: Álmost, fiát, Bélát valamint a főemberek közül Urost, Vatát és Pált megvakíttatják

95 KÁLMÁN ÉS ISTVÁN KÁLMÁN LEGITIMÁCIÓS TÖREKVÉSEI Trónra kerülésének problematikussága miatt a trónra való alkalmasságának igazolása, László király szerepének háttérbe szorítása, új igazodási (igazolási) pont kitűzése: visszatérés Szent Istvánhoz. a legkeresztényibb királyunk, Kálmán [ ] miután látta, hogy [ ] az ország törvényes rendje hanyatlásnak indult, a királyi udvar tekintélye szétfoszlott, [ ] szent emlékű István király törvénykönyvét felülvizsgálta, s abból ha a dolgot jól megnézed, semmit el nem vett, hanem (inkább) növelte; nem úgy mint alapító, hanem mint továbbépítő, hogy [ ] az igazság növekedését érjék el. [ ] Végezetül: mindkét király azt tűzte ki célul, hogy miként a megérdemelt, bosszuló büntetés a kárhozat fiait emészti, az üdvösség fiait gyámolítsa. (a Tarcali zsinat előszava, 1096 k.) Részvétel István szentté avatási eljárásában(?) Részvétel Szent István vértanú ünnepének elrendelésében (Szabolcsi zsinat, 1092) Birtok- és jogviszonyok visszaállítása (a nem István által adományozott birtokok csak egyenes ágon örökölhetők) Királyi udvar visszatérése Esztergomba Szent István két legendájának megíratása új motívumok a Hartvik-legendában ( között): koronaküldés, Szent István vértanú megjövendöli a későbbi Szent István születését, merényletkísérlet István király ellen, az ország felajánlása Szűz Máriának, Szent István király és a vértanú sírjának felbontásakor lejátszódó csodás események hasonlósága A nemzeti király-mítosz megteremtése, István felemelésével saját személyének és pozíciójának erősítése Saját fiát Istvánnak kereszteli (II. István király) Elsőként a királyok közül István sírja mellé temetkezik

96 VARIÁCIÓK AZ ESZTERGOMI VÁRHEGY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉRŐL

97 A KÉT SZENT ISTVÁN AZONOSSÁGA

98