Fizika közészint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. május 7. FIZIKA KÖZÉPSZITŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMZETI ERŐFORRÁS MIISZTÉRIUM
A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól köethetően kell jaítani és értékelni. A jaítást iros tollal, a megszokott jelöléseket alkalmaza kell égezni. ELSŐ RÉSZ A feleletálasztós kérdésekben csak az útmutatóban közölt helyes álaszra lehet megadni a ontot. A ontszámot (0 agy ) a feladat mellett található szürke téglalaba, illete a feladatla égén található összesítő táblázatba is be kell írni. MÁSODIK RÉSZ Az útmutató által meghatározott részontszámok nem bonthatók, hacsak ez nincs külön jeleze. Az útmutató dőlt betűs sorai a megoldáshoz szükséges teékenységeket határozzák meg. Az itt közölt ontszámot akkor lehet megadni, ha a dőlt betűs sorban leírt teékenység, műelet lényegét tekinte helyesen és a izsgázó által leírtak alaján egyértelműen megtörtént. Ha a leírt teékenység több léésre bontható, akkor a árható megoldás egyes sorai mellett szereelnek az egyes részontszámok. A árható megoldás leírása nem feltétlenül teljes, célja annak megadása, hogy a izsgázótól milyen mélységű, terjedelmű, részletezettségű, jellegű stb. megoldást árunk. Az ez után köetkező, zárójelben szerelő megjegyzések adnak toábbi eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelembeételéhez. A megadott gondolatmenet(ek)től eltérő helyes megoldások is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányok megállaításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, l. a teljes ontszám hányadrésze adható értelmezésre, összefüggések felírására, számításra stb. Ha a izsgázó összeon lééseket, araméteresen számol, és ezért kihagyja az útmutató által közölt, de a feladatban nem kérdezett részeredményeket, az ezekért járó ontszám ha egyébként a gondolatmenet helyes megadandó. A részeredményekre adható ontszámok közlése azt a célt szolgálja, hogy a nem teljes megoldásokat könnyebben lehessen értékelni. A gondolatmenet helyességét nem érintő hibákért (l. számolási hiba, elírás, átáltási hiba) csak egyszer kell ontot leonni. Ha a izsgázó több megoldással agy többször róbálkozik, és nem teszi egyértelműé, hogy melyiket tekinti églegesnek, akkor az utolsót (más jelzés hiányában a la alján léőt) kell értékelni. Ha a megoldásban két különböző gondolatmenet elemei keerednek, akkor csak az egyikhez tartozó elemeket lehet figyelembe enni: azt, amelyik a izsgázó számára előnyösebb. A számítások közben a mértékegységek hiányát ha egyébként nem okoz hibát nem kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredmények csak mértékegységgel együtt fogadhatók el. A grafikonok, ábrák, jelölések akkor tekinthetők helyesnek, ha egyértelműek (tehát egyértelmű, hogy mit ábrázol, szereelnek a szükséges jelölések, a nem megszokott jelölések magyarázata stb.). Grafikonok esetében azonban a mértékegységek hiányát a tengelyeken nem kell hibának enni, ha egyértelmű (l. táblázatban megadott, azonos mértékegységű mennyiségeket kell ábrázolni). Ha a 3. feladat esetében a izsgázó nem jelöli álasztását, akkor a izsgaleírásnak megfelelően kell eljárni. Értékelés után a laok alján található összesítő táblázatokba a megfelelő ontszámokat be kell írni. írásbeli izsga / 7 0. május 7.
ELSŐ RÉSZ. A. C 3. C. A 5. A 6. A 7. B 8. C 9. B 0. C. A. C 3. C. C 5. C 6. B 7. C 8. B 9. B 0. A Helyes álaszonként ont. Összesen 0 ont. írásbeli izsga 3 / 7 0. május 7.
. feladat Adatok: s6 km, km 90, h MÁSODIK RÉSZ km 0 h a) Az utazás menetidejének felírása és kiszámítása az első esetben: + ont s t 0,78 h 0 erc 0 s Az utazás menetidejének kiszámítása a második esetben: + ont s t 0,6 h 8 erc s A menetidő különbségének kiszámítása: + ont Δt t t erc 56 s (A két menetidő exlicit kiszámításának hiánya nem számít hibának, amennyiben a keresett menetidő-különbség értéke helyes.) b) A teljesítmények arányának kiszámítása: P F ( ont) 6 ont P P F F ( ont) P P,5 F 0 km/h F 90 km/h,83 (behelyettesítés és számítás + ont) Összesen ont írásbeli izsga / 7 0. május 7.
. feladat Adatok: T h, T h a) A kétféle izotó kezdeti arányának kiszámítása: Miel két óra elteltéel a kétfajta izotó száma a mintában ' ( ont), illete ' ( ont) szerint áltozik, alamint az összes radioaktí magra a mintában + ' + ' teljesül ( ont), 3 8 ont + + ( ont), amiből (rendezés és számítás, + ont) 3 (Ha a szöeges magyarázatok nem szereelnek, de a jelölések egyértelműek és a gondolatmenet helyes és köethető, a megfelelő ontszám megadandó.) b) Az újabb két óra múla megmaradt radioaktí atommagok hányadának kiszámítása: 0 ont Újabb két óra elteltéel a kétfajta izotó száma a mintában megint ' ' ' ' ( ont), illete ' ' ( ont) szerint áltozik, azaz ' ' ( ont), illete ' ' ( ont). 6 + " + " A keresett arány 6 (3 ont), amiből felhasználásáal ' + ' + " + ' + " ' 3 8 3 adódik (rendezés és számítás + ont). (Ha a szöeges magyarázatok nem szereelnek, de a jelölések egyértelműek és a gondolatmenet helyes és köethető, a megfelelő ontszám megadandó.) (Ha alaki, csak a radioaktí bomlástörényt írja fel, a teljes feladatra legfeljebb ontot kahat.) Összesen 8 ont írásbeli izsga 5 / 7 0. május 7.
3/A feladat m 30 9 Adatok: m00 kg, a 50 m, γ 6,67 0, M 0 kg a, CSE 50 0 m kg a) A nafénynyomás csökkenésének megadása: + ont A táblázatból ett adatárok segítségéel a keresett arányok felírhatók: CSE CSE ( ont), 3 CSE CSE 9 ( ont), b) Az 5 CSE táolságban uralkodó fénynyomás meghatározása: 5 CSE CSE 90 5 m 7 7 5 CSE 0 3,6 0 5 m 6 ont (Annak felismerése, hogy a nyomás a táolság négyzetéel fordítottan arányos 3 ont, a konkrét arány meghatározása ont, az egyenlet felírása ont, számítás ont.) c) A nafény nyomáscsökkenésének indoklása : ont A nafény nyomása azért csökken, mert a táolsággal a a fényének ereje csökken. (Bármilyen más megfogalmazás is elfogadható, l. a nasugárzás intenzitása csökken, keesebb foton éri a itorlát stb.) d) Az űrszondára ható graitációs erő felírása és kiszámítása: m M a F γ,9 R e) Az űrszonda szükséges itorlaméretének kiszámítása: F fény A 7,9 90 0 ( d ), + ont 6 ont (A fény nyomóerejének araméteres felírása ont, a felület felírása a itorla élhossza (d) segítségéel ont, a konkrét adatok behelyettesítése ont).,9 d 360 m 7 90 0 (Az egyenlet d-re rendezése ont, számítás ont) Összesen 0 ont írásbeli izsga 6 / 7 0. május 7.
3/B feladat a) Az áramkör zárásakor létrejöő folyamat ismertetése és a hang keletkezésének leírása: 6 ont Amikor a kacsolóal zárjuk az áramkört, abban áram folyik ( ont), ennek köetkeztében edig az elektromágnes mágneses teret gerjeszt ( ont). A mágnes behúzza a lágyasat, ami a karra an erősíte ( ont), így a kar égén léő kis kalaács ráüt a csengőre ( ont). b) Az elektromágnes fogalmának megadása és részeinek felsorolása: ont Az elektromágnes egy olyan szerkezet, amely áram segítségéel mágneses teret gerjeszt ( ont). Legfontosabb részei a tekercs és a asmag ( + ont). c) A lágyas fogalmának ismertetése és annak indoklása, hogy miért nem helyettesíthető acéllal: 5 ont A lágyas olyan anyag, ami mágnesezhető, de mágneses tulajdonságát nem őrzi meg ( ont), azaz ha a mágneses tér megszűnik, a lágyas is eleszíti mágnesességét. Ha acéllaot tennénk a helyére, az előbb-utóbb mágnesessé álna ( ont), és az elektromágnes asmagjához áram hiányában is tartósan odaragadna ( ont). d) A csengő folyamatos működésének ismertetése: 5 ont Amint a mágnes behúzza a lágyasat, a csúcsnál megszakad az áramkör ( ont). Miel így nem folyik áram, az elektromágnes tekercsében leéül a mágneses tér ( ont), így a mágnes elengedi a lágyasat ( ont). Amikor a lágyas isszaugrik a helyére, az ismét zárja az áramkört ( ont) és újraindulhat a ciklus ( ont). Összesen 0 ont írásbeli izsga 7 / 7 0. május 7.