OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER

Szerző: Csutak István Szerkesztette: Vincze Loránt Technikai szerkesztés: IDEA Plus Kft., Kolozsvár, 2012 Kiadja az RMDSZ A tanulmány elkészítését az Európai Néppárt Képviselőcsoportja támogatta.

Tartalomjegyzék Előszó...5 I. Bevezető...6 II. Vezetői összefoglaló...7 III. Stratégiai célok tervezés...10 III.1. Kiemelt specifikus célkitűzések...11 III.1.a Vidékfejlesztés...11 III.1.b Kohéziós Politika Kohéziós Alap...12 III.1.c Kohéziós Politika Regionális Konvergencia Európai Regionális Fejlesztési Alap...13 III.1.d Kohéziós Politika Regionális Konvergencia Európai Szociális Alap...14 IV. Közös Agrárpolitika KAP...15 IV.1. Tematikus célkitűzések...15 IV.2. Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap EMVA Várható intézkedések...15 IV.2.a Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek...15 IV.2.b Beruházások tárgyi eszközökbe...15 IV.2.c A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése...16 IV.2.d A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése...16 IV.2.e Alapvető szolgáltatások a vidéki térségekben és a falvak megújítása...17 IV.2.f Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások...17 IV.2.g Termelői csoportok létrehozása...18 IV.2.h Agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos műveletek...18 IV.2.i Ökológiai termelés...19 IV.2.j Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések...19 IV.2.k A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések...19 IV.2.l A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése...19 IV.2.m Állatjólét...19 IV.2.n Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem...20 IV.2.o Együttműködés...20 IV.2.p Kockázatkezelés...20 IV.2.q Termény-, állat- és növénybiztosítás...21 V. Kohéziós Politika...22 V.1. Tematikus célkitűzések...22 V.2. Európai Regionális Fejlesztési Alap ERFA...22 V.2.a Feladatok...22 V.2.b Várható intézkedések...22 V.3. Európai Szociális Alap ESZA...24 V.3.a Feladat...24 V.3.b Várható intézkedések...24 V.4. Kohéziós Alap KA...25 V.4.a Feladatok...25 V.4.b Várható intézkedések...26 V.5. Európai Területi Együttműködés ETE...27 V.5.a Feladata...27 V.5.b Várható intézkedések...27 VI. Pénzügyi tervezés allokációk...28

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER VI.1. Közös Agrárpolitika tervezés...28 VI.2. Kohéziós Politika tervezés...29 VI.2.a Regionális konvergencia Európai Regionális Fejlesztési Alap...29 VI.2.b Regionális konvergencia Európai Szociális Alap...30 VI.2.c Kohéziós Alap...31 VI.2.d Európai Területi Együttműködés...32 VI.3. Stratégiai célok...32 VI.4. Stratégiai célok allokációk...33 VI.5. Közös Agrárpolitika allokációk...33 VI.6. Európai Területi Együttműködés allokációk...34 VI.7. Kohéziós Alap allokációk...34 VI.8. Regionális konvergencia ERFA allokációk...35 VI.9. Regionális konvergencia ESZA allokációk...37 VII. Logikai Keret Mátrixa...38 VIII. Sikeres projektek jó gyakorlatok...42 VIII.1. Egészségmegőrző turizmus Salzburg, Ausztria...42 VIII.2. Zöld energia a szegedi kórház számára...42 VIII.3. Minőségi előrelépés egy híres folklórfesztivál számára Vichodna, Szlovákia...43 VIII.4. Élő középkor tiroli élmények, Ehrenberg, Ausztria...43 VIII.5. Gyümölcsfeldolgozás és -tárolás Lettországban...43 Jegyzetek...44

Előszó Európai közösség, európai régióban Az elmúlt két évtized legnagyobb és legszélesebb körű felmérését készítette el tavaly az RMDSZ az erdélyi magyarság körében. Az Erdélyi Konzultáció során összesen nyolcvanezer család, több mint kétszázötvenezer ember mondott véleményt a saját helyzetéről és az érdekképviselet tennivalóiról. Az eredmények világossá tették számunkra, hogy különösképpen a gazdasági válság hatására az erdélyi magyar emberek prioritásai a munkahelyteremtés, a bérek, a nyugdíjak, vagyis általában a mindennapi megélhetés. Ezt követik a létbiztonság, a gazdasági és szociális biztonsággal kapcsolatos kérdések és sajátos közösségi gondjaink. Az RMDSZ feladata ezzel világossá vált: konkrét elképzelésekkel, tervvel kell válaszolni az erdélyi magyarokat foglalkoztató kérdésekre. A helyi cselekvési tervek az önkormányzati választásokat megelőzően elkészültek, nagyon sok helyen a helyi választási tervek versenyeztetése is megtörtént. Az erdélyi magyarok válasza egyértelmű volt, azok a jelöltek nyertek, akik életképes terveket mutattak be, akik eddigi tevékenységükkel is bizonyították, hogy képesek a helyi közösség elvárásainak megfelelően alakítani a települések vagy megyék fejlesztését. Az RMDSZ jelöltjeinek elsöprő sikere azt mutatja, hogy helyi szinten megfelelő stratégiák és elképzelések születtek, amelyek megvalósítása a következő évek feladata. A konzultációból származó elvárásoknak megfelelően egész Erdélyre vonatkozó fejlesztési terv elkészítésére van szükség, összhangban az Európai Unió által elfogadott Európa 2020 prioritásrendszerrel. Ezért indítottuk útjára januárban Kolozsvárott a Gazdasági Tanács által javasolt Erdély 2020, a szülőföld inkluzív fejlesztési tervének kidolgozását. Jövőképünk a szülőföldön gyarapodó magyar nemzeti közösség, amelynek gazdasági értelemben sikerét a magas foglalkoztatottság, az egyre javuló termelékenység, az erős társadalmi kohézió jelenti. Tervünk európai keretbe illeszti Erdély fejlesztését, hiszen célunk a régió európai felzárkóztatása. Tervünk a fejlesztési prioritások mentén útmutatást kíván adni a következő évek pozitív jövőképéhez. Erdély európaiságának fontos jellemzője az egység a sokszínűségben, a székelyföldi, bánsági, közép-erdélyi és partiumi sajátosságok érvényesítése. A társadalom széttöredezése és a gazdasági bizonytalanság egyaránt aggasztóak. A válság, a véget nem érő átmenet megfosztotta perspektívájától, jövőbe vetett bizalmától az erdélyi magyarokat. Mentalitásváltásra van szükség, amelyet pozitív jövőkép kidolgozásával, megvalósítható célok kitűzésével érhetünk el. A fejlesztési tervet tanulmányozva önkormányzataink megismerhetik az EU finanszírozásával megvalósítható terveket, az erdélyi magyar vállalkozók és civilszervezeteink képet alkothatnak arról, hogy milyen területeken várhatóak pályázati kiírások a következő időszakban. A kedvezményezettek körében visszatérő a társulás gondolata. Az önkormányzatok társulásai több forrást szerezhetnek, mint egyenként egy-egy település. A kistérségi önkormányzati társulások, a kiemelt termelői csoportok és az egyéni gazdálkodók társulásai szintén megnövelik esélyeiket és sikerüket a Közös Agrárpolitikából származó források megszerzésére. Ugyanakkor az Erdély 2020 az erdélyi magyar emberekhez szól, kimondott célja a mentalitásváltás. Románia európai uniós tagságának első öt éve, főként az előre nem látható globális gazdasági válság kontextusában, nem hozta el a várt fejlődést. Felzárkózás helyett országunk távolodni látszik az EU erős magjától. Úgy tekintjük, hogy az Erdély 2020 fejlesztési terv megfelelő keretet és lehetőséget ad arra, hogy a következő években rátérjünk a felzárkózás útjára, és a jövő elhozza a gyarapodó társadalmat a szülőföldön. Jövőképünk sikeréhez közös elhatározásra, eltökéltségre és közös munkára lesz szükség. Kolozsvár, 2012. október 15. Kelemen Hunor szövetségi elnök 4 5

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER I. Bevezető A szülőföld fejlesztési terve Az Európai Unió intézményeiben, így az Európai Parlamentben is 2012-ben számos kihívásra kellett választ adni. A globális gazdasági válság következményei, az államadósságok válsága, az Európai Unió és az euróövezet jövője mind-mind olyan témák, amelyek az európai és a hazai közvéleményt foglalkoztatták. A mi szempontunkból talán a legfontosabb vita, amely az EU-intézményekben idén zajlik, a kohéziós politikával, a Közös Agrárpolitikával és a 2014 2020 közötti költségvetés-tervezéssel kapcsolatos. Az erdélyi magyar közösség válaszát és prioritásait tartalmazza az Erdély 2020 fejlesztési terv, úgy is mondhatnánk, hogy ebbe foglaltuk bele az erdélyi magyar emberek hozzájárulását az európai vitához. Az említett viták jövőre várható végkimenetele kulcsfontosságú Románia és szűkebb hazánk, Erdély számára is. Eldőlnek a kiemelt prioritások és azoknak a forrásoknak a nagysága, amelyeket az Uniótól lehet megszerezni és felhasználni a szülőföld fejlesztésére. Öt év elteltével egyértelmű, hogy Románia európai uniós csatlakozásának legnegatívabb tapasztalata az uniós alapok kihasználásához fűződik. A források gyenge felhasználása elszalasztott lehetőségek sorát jelenti, hiszen a vissza nem térítendő források olyan pluszlehetőséget jelentenek, amelyek az Unió fejlődési szintjéhez való közeledésünket biztosítják. A gyenge teljesítmény következtében a közeledés helyett Románia távolodik az Unió erős magjától, és a hosszú távú leszakadás veszélyével küzd. Az RMDSZ Gazdasági Tanácsa tágas konzultáción alapuló fejlesztési terv kidolgozásáról döntött, amely Erdély vonatkozásában felveszi a harcot ezzel a jelenséggel. Szándékunk rávilágítani a következő években az uniós forrásokból kielégíthető fejlesztési szükségletekre. Az Európai Unió legösszetettebb válasza a gazdasági válságra az Európa 2020 stratégia. Az ebben megfogalmazott prioritások figyelembe vételével születik meg az Európai Unió új hétéves költségvetési kerete. Természetszerű, hogy az összefoglalónkban vázolt Erdély 2020 prioritások alapja az Európa 2020 stratégia, ezért pontosan illeszkedik majd az új költségvetési időszak rendszerébe. Erdély mint európai régió sikere úgy biztosított, hogy fejlesztési tervünket összehangoljuk az EU prioritásaival, ezeket kell majd beépíteni Románia nemzeti fejlesztési stratégiájába. Felméréseink szerint az erdélyi fejlesztés finanszírozásának szükségleteit harminc százalékban EU-s forrásokból lehet biztosítani. Mivel ezek vissza nem térítendő források, létfontosságú, hogy az elmúlt években tapasztalt helyzetet korrigálni tudjuk a felhasználás vonatkozásában, és az uniós alapok közvetlen befektetést jelentsenek régiónk fejlesztésében. Az Erdély 2020 fejlesztési terv filozófiája az úgynevezett glokalizáció. A globalizáció hatásaival harcolni lehet, de nem érdemes, a nyertes stratégia az, hogy meglovagoljuk a hullámot, vagyis a globalizációs erőket saját lokális érdekeink érvényesítésére használjuk. Erdély jövője a régiók Európájában nem az elzárkózó, önmagába forduló Erdély, hanem a nyitott, befogadó, értékeit európai értékek sorába emelő európai Erdély. A Gazdasági Tanács munkacsoportjának nevében köszönetet mondok mindazoknak az erdélyi magyar embereknek, önkormányzati képviselőknek, szakértőknek és RMDSZ-tisztségviselőknek, akik a január 20-án megkezdett társadalmi és szakmai konzultáció során véleményeikkel, ötleteikkel, észrevételeikkel hozzájárultak az Erdély 2020 fejlesztési terv megvalósításához. Winkler Gyula Gazdasági Tanács

II. Vezetői összefoglaló A gazdasági visszaesésből való kilábaláshoz intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre van szükségünk. Az intelligens, fenntartható és inkluzív térségek létrehozásához létfontosságú a megfelelő térségre összpontosító integrált területi stratégia megalkotása. 2020-ig Európában az egyes térségek/régiók jellemzőinek és értékeinek azonosítására épülő versenyelőnyök kiaknázása jelenti a sikeres talpon maradás kulcsát. A térségi/regionális szereplők és erőforrások a kiválóságra alapozó jövőkép mögé fognak felsorakozni. A térségünket érintő számos gazdasági, környezeti és társadalmi kihívás miatt integrált és földrajzilag megalapozott megközelítésre van szükség a problémák hatékony kezeléséhez. Az Erdély 2020 megfogalmazása, a nyilvános társadalmi egyeztetést követően, újabb szakaszához érkezett, nevezetesen az Operatív tervhez. Ez pedig nem más, mint a jövőkép: hogyan képzeljük el Erdélyben a 2014 2020 közötti időszakban életünk alakulását? Milyen eszközöket látunk célszerűnek használni a jövőkép megvalósításához? Jelen anyag kereteit és rendeltetését túllépi a statisztikai adatok és felmérések alapján elvégzett helyzetelemzés ismertetése, a problémafák ok-okozati struktúráinak bemutatása, a fenyegetések és kockázatok leltárának és a kockázatelemzés eredményeinek itt történő mustrája. A Stratégiai célok valójában az erdélyi magyar közösség Közös Stratégiai Kerete (KSK). Szemlélteti a KSK felépítését és az eddigi tapasztalatok alapján a következő tervidőszakban pályázati úton bevonható források nagyságát is. Következik a KSK kibontása, részletesebb ismertetése. A Tematikus célok a fejlesztéspolitika nagy fejezeteinek céljait ismertetik, a Várható intézkedések pedig már a pályázati jogcímeket jelentik. Ott, ahol az Európai Bizottság dokumentumaiból kiolvasható, a pályázók körét is ismertetjük. A tervezési alfejezetekben, forrásokra bontva, a logikai struktúrát grafikusan bemutatva, a jogcímekre javasolt százalékos arány is megjelenik. Látható, hogy hangsúlyosan (vagyis jelentős mértékű allokációval) erdélyi magyar közösségünk gondjait orvosló eszközökkel számolunk. Kihagytunk néhány olyan intézkedést, amelyeknek végrehajtása a központi kormányzat hatáskörébe tartozik. Az allokációs alfejezetekben sokak számára könnyebben értelmezhető táblázatokba foglaltuk a számadatokat. A támogatások intenzitása, a támogatható költségek köre és a támogatható pályázók köre a 2004 2013- as gyakorlathoz közelít. Ezek az adatok országos szinten nem érhetőek el, hisz az irányító hatóságok most dolgoznak a KSK elemein. Senkit ne riasszon meg a rengeteg pályázási jogcím. Ugyanis az allokációs tervből jól látható, hogy néhány (összesen 13) specifikus célkitűzés megvalósítására összpontosul a teljes költségvetés bő 57%-a. Ezek a specifikus célkitűzések valójában a konzultációk nyomán megfogalmazott igények (melyek leg- 6 7

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER többször a statisztikai adatok által tükrözött valós problémákat orvosolná) alapján kerültek hangsúlyosan előtérbe. Vidékfejlesztés 35,00% Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben 28,00% A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése 15,00% Beruházások tárgyi eszközökbe 78,00% Kohéziós Politika Kohéziós Alap 18,00% Az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a kis- és középvállalkozásokban 18,00% A hulladékágazatba történő beruházásra irányuló jelentős igények kielégítése az uniós környezeti acquis követelményeinek való megfelelés érdekében 14,00% Az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban 10,00% A biológiai sokféleség megóvása, illetve helyreállítása, beleértve a zöld infrastruktúrákat is 60,00% Kohéziós Politika Regionális Konvergencia Európai Regionális Fejlesztési Alap 18,75% Beruházás a nemzeti, regionális és a helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 15,00% A kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával 10,00% A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével 43,75% Kohéziós Politika Regionális Konvergencia Európai Szociális Alap 26,00% A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése a koragyermekkori nevelésben és az alap-, illetve középfokú oktatásban 12,50% A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat 10,00% Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása 48,50% Ugyanakkor van 55 olyan specifikus célkitűzés, mely a nagy átlagnál versenyképesebb, mozgékonyabb szereplők számára nyújt fejlesztési lehetőséget a fennmaradó forrásokból.

Az eddigi tapasztalatok alapján mondható, hogy az Európai Bizottság következetesen és megjósolhatóan tevékenykedik, és mind a rendeletjavaslatokban, mind pedig a munkadokumentumokban közzé tett információk érvényben lesznek a 2014 2020 közötti időszakban. Reményeink szerint tehát ez a füzet 2020 ig érvényes tájékoztató anyag az Erdély 2020 legtöményebb kivonata. A jó gyakorlatok néhány példáját közösségünk számára is megvalósítható projektekből válogattuk. Csutak István 8 9

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER III. Stratégiai célok tervezés

III.1. Kiemelt specifikus célkitűzések III.1.a Vidékfejlesztés 10 11

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER III.1.b Kohéziós Politika Kohéziós Alap

III.1.c Kohéziós Politika Regionális Konvergencia Európai Regionális Fejlesztési Alap 12 13

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER III.1.d Kohéziós Politika Regionális Konvergencia Európai Szociális Alap

IV. Közös Agrárpolitika KAP IV.1. Tematikus célkitűzések fenntartható élelmiszer-termelés a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés kiegyensúlyozott területi fejlődés IV.2. Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap EMVA várható intézkedések IV.2.a Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek A szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek magukban foglalhatnak tanfolyamokat, workshopokat és személyre szabott tanácsadást is. Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra szóló üzemvezetési csereprogramok és üzemlátogatások lebonyolításához is. A mezőgazdasági, az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek, gazdálkodók és egyéb, a vidéki térségekben kkv-ként működő gazdasági szereplők részesülhetnek támogatásban. A támogatás kedvezményezettje a képzési vagy egyéb, tudásátadást vagy tájékoztatást nyújtó szolgáltató. A tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó pályázóknak rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában. A támogatható költségek a tudásátadásra vagy a tájékoztatásra irányuló tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei. A demonstrációs projektek esetében a támogatás a kapcsolódó beruházási költségek fedezésére is kiterjedhet. A résztvevők utazási és szállásköltségei, napidíja, valamint a mezőgazdasági termelők helyettesítésének költségei szintén támogathatók. IV.2.b Beruházások tárgyi eszközökbe A mezőgazdaság fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúrára irányulnak, beleértve a mezőgazdasági és az erdőterületekhez való hozzáférést, a birtokrendezést és a termőföld minőségének javítását, az energiaellátást és a vízgazdálkodást is; vagy az agrár-környezetvédelmi, illetve az erdészeti környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítéséhez, a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fa- 14 15

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER jok és élőhelyek védettségi állapotához, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra kerülő, jelentős természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. A támogatás mezőgazdasági üzemeknek ítélhető oda. IV.2.c A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése A támogatás mezőgazdasági termelőknek vagy mezőgazdasági termelők csoportjainak ítélhető olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházásokra, amelyek célja az esetleges természeti katasztrófák és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése vagy a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági földterületek és termelési potenciál helyreállítása. IV.2.d A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése (a) a vállalkozás beindításához nyújtott támogatás: i. fiatal mezőgazdasági termelők számára; ii. vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységekhez (a mezőgazdasági háztartás azon tagjainak ítélhető oda, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik); iii. mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez; (b) nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások (a vidéki térségekben működő nem mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági háztartások tagjainak); (c) éves kifizetések azoknak a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelőknek, akik mezőgazdasági üzemüket véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. (Azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda, akik támogatás iránti kérelmük benyújtásának időpontjában már legalább egy éve részt vesznek a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, és vállalják, hogy mezőgazdasági üzemük egészét és a kapcsolódó kifizetési jogosultságokat véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre.) A mezőgazdasági munkavállalók kivételével bármely természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek bármely csoportja mezőgazdasági háztartás tagjának minősülhet, a nemzeti jog által a csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül.

IV.2.e Alapvető szolgáltatások a vidéki térségekben és a falvak megújítása (a) a vidéki térségekben található települési önkormányzatok és az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Natura 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele; (b) beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, beleértve a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat is; (c) széles sávú (internet) infrastruktúra, beleértve annak létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is, passzív széles sávú infrastruktúra és hozzáférés biztosítása széles sávú szolgáltatásokhoz és nyilvános e-kormányzati megoldásokhoz; (d) a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére, illetve kiterjesztésére irányuló beruházások; (e) állami szervek által a rekreációs infrastruktúra, a turisták tájékoztatása és a turisztikai helyszínek táblával való jelzése tekintetében megvalósított beruházások; (f) a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével az ezekhez kapcsolódó társadalmi és gazdasági szempontokat is beleértve kapcsolatos tanulmányok és beruházások; (g) olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településekhez közeli épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából. IV.2.f Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások (a) erdősítés és fásítás földdel rendelkező magántulajdonosok és földbérlők, valamint települési önkormányzatok és társulásaik számára nyújtható és az erdősítéssel kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartás beleértve a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítést is költségeit fedező, legfeljebb tíz éven át nyújtható, hektáronkénti éves támogatásra fordítható Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület egyaránt támogatható. A telepített fajoknak meg kell felelniük az adott terület környezeti és éghajlati viszonyainak, és ki kell elégíteniük bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelményeket. Nem ítélhető oda támogatás rövid vágásfordulójú sarjerdők, karácsonyfák, valamint energiatermelésre szánt, gyors növésű fák telepítése céljából. Azokon a területeken, ahol az erdősítést kedvezőtlen talaj- és éghajlati adottságok nehezítik, a helyi körülményekhez alkalmazkodni képes egyéb évelő fás fajok, például cserjék és bokrok telepítéséhez is nyújtható támogatás. (b) agrár-erdészeti rendszerek létrehozása földdel rendelkező magántulajdonosok és földbérlők, valamint települési önkormányzatok és társulásaik számára ítélhető oda, és a rendszerek létrehozásával kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartás költségeit fedező, legfeljebb három éven át nyújtható hektáronkénti éves támogatásra fordítható (c) az erdőtüzek és a természeti katasztrófák által okozott erdőkárok többek között kártevőfertőzések és betegségek, katasztrófaesemények, valamint az éghajlattal kapcsolatos fenyegetések által előidézett károk megelőzése és helyreállítása magán, részben állami és állami erdőtulajdonosoknak, települési önkormányzatoknak, állami erdőknek és társulásaiknak ítélhető oda a következőkhöz kapcsolódó költségek fedezésére: 16 17

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER (i) védelmi infrastruktúra kiépítése. A tűzvédelmi pászták esetében a támogatás a fenntartási költségek fedezéséhez nyújtott hozzájárulás formájában is nyújtható. Nem ítélhető oda támogatás az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások által lefedett területeken folytatott, a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek céljaira; (ii) a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések; (iii) az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó felügyeleti eszközök és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése; (iv) az erdőtüzek, illetve egyéb természeti katasztrófák a kártevőfertőzéseket, a betegségeket, valamint a katasztrófaeseményeket és az éghajlatváltozással összefüggő eseményeket is beleértve által károsított erdészeti potenciál helyreállítása; (v) az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás következményeinek való ellenállás növelését célzó beruházások; (vi) új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások. (d) az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások természetes személyeknek, magán-erdőtulajdonosoknak, magánjogi és részben állami szerveknek, települési önkormányzatoknak és társulásaiknak ítélhető oda (e) új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások magán-erdőtulajdonosok, települési önkormányzatok és társulásaik, valamint kkv-k számára, az erdészeti potenciált növelő vagy az erdei termékek értékét gyarapító feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos beruházások céljára ítélhető oda IV.2.g Termelői csoportok létrehozása A támogatásban kizárólag a kkv-k meghatározása alá tartozó termelői csoportok részesülhetnek. (a) az ilyen csoportokban tagsággal rendelkező termelők termelésének és eredményeinek a piaci követelményekhez való igazítása; (b) az áruk közös forgalmazása, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását; (c) közös szabályok létrehozása a termeléssel, különösképpen a betakarítással és az elérhetőséggel kapcsolatos információkra vonatkozóan; (d) egyéb, termelői csoportok által végezhető tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása. IV.2.h Agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos műveletek Ezt az intézkedést kötelező belefoglalni a vidékfejlesztési programokba. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelői csoportoknak, illetve mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon csoportjainak ítélhetők oda, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek mezőgazdasági földterületen történő végrehajtását, amelyek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások közül egy vagy több teljesítéséből állnak.

IV.2.i Ökológiai termelés Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben a támogatást az ökológiai termelés fenntartásához nyújtják, a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban lehetővé tehetik az éves alapon történő meghosszabbítást a kezdeti időszak lejártát követően. IV.2.j Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések A támogatás mezőgazdasági termelőknek és magán-erdőtulajdonosoknak, valamint erdőtulajdonosok társulásainak ítélhető oda. Kellően indokolt esetekben egyéb gazdálkodók is részesülhetnek támogatásban. IV.2.k A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések A hegyvidéki területek és más, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek mezőgazdasági termelőinek járó kifizetések évente, hektáronként ítélhetők oda a mezőgazdasági termelők számára az érintett területen folyó mezőgazdasági termelést sújtó hátrányokkal összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem ellentételezése céljából. IV.2.l A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése Támogatható területek: (a) hegyvidéki területek; (b) a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek; (c) egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek. IV.2.m Állatjólét Azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhetők oda állatjóléti kifizetések, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. A szóban forgó kötelezettségvállalások teljesítését egyéves időtartamra kell vállalni, mely időtartam meghosszabbítható. 18 19

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER IV.2.n Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem Erdőterület-hektáronként ítélhető oda azoknak az erdőbirtokosoknak, települési önkormányzatoknak és társulásaiknak, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. Állami tulajdonú erdőkkel gazdálkodó szervek is részesülhetnek a támogatásból, feltéve, hogy függetlenek az állami költségvetéstől. IV.2.o Együttműködés (a) együttműködésre irányuló megközelítések az uniós mezőgazdaság, élelmiszerlánc és erdészeti ágazat különböző szereplői, valamint egyéb olyan szereplők többek között szakmaközi szervezetek között, akik, illetve amelyek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához; (b) klaszterek és hálózatok kiépítése; (c) a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó operatív csoportjainak létrehozása és működtetése. Az együttműködés különösen a következőkhöz kapcsolódik: (1) kísérleti projektek; (2) új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; (3) kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése, illetve az eszközök és a források megosztása terén folytatott együttműködés; (4) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatására szolgáló logisztikai platformok létrehozása érdekében; (5) a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek; (6) az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések; (7) környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések; (8) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között az élelmiszer- és az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható termelése terén; (9) az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását célzó helyi fejlesztési stratégiáknak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek által történő végrehajtása; (10) erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozása. IV.2.p Kockázatkezelés (a) kedvezőtlen éghajlati jelenségek és állat- vagy növénybetegségek, illetve kártevőfertőzés által okozott gazdasági veszteségek ellen kötött termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz nyújtott, közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek kifizetett pénzügyi hozzájárulások;

(b) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára állat- vagy növénybetegség, illetve környezeti esemény által okozott gazdasági veszteségek mezőgazdasági termelők számára történő ellentételezéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások; (c) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett. IV.2.q Termény-, állat- és növénybiztosítás A támogatás kizárólag azon biztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek fedezik a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztító kedvezőtlen éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegség, kártevőfertőzés, illetve valamely, a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából. 20 21

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER V. Kohéziós Politika V.1. Tematikus célkitűzések Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Kis- és középvállalatok (kkv-k) versenyképessége Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és -kezelés Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése V.2. Európai Regionális Fejlesztési Alap ERFA V.2.a Feladatok A gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése a főbb regionális egyenlőtlenségek kiigazítása azáltal, hogy a regionális gazdaságok fejlődését és strukturális alkalmazkodását támogatja, többek között a hanyatló ipari területek és a hátrányos helyzetű térségek szerkezetátalakítása révén. V.2.b Várható intézkedések V.2.b.1 A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése (a) a vállalatok K+I beruházása, illetve a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által V.2.b.2 Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése, illetve e technológiák használatának és minőségének fokozása (a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése; (b) az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása; (c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése.

V.2.b.3 A kkv-k versenyképességének fokozása (a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével; (b) a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával. V.2.b.4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása; (b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése. V.2.b.5 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése (a) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése V.2.b.6 Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése (a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítése érdekében; (b) a kulturális örökség védelme, elősegítése és fejlesztése; (c) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, beleértve a Natura 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is; (d) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, beleértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is. V.2.b.7 A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása (a) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontoknak a TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával; (b) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése. V.2.b.8 A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése (a) üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás és cégalapítás beruházásokkal való támogatása; (b) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESZA-rendelet alkalmazási körén kívül esnek; (c) beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába. 22 23

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER V.2.b.9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra; (b) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása; (c) a szociális vállalatok támogatása. V.2.b.10 Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével V.2.b.11 Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESZA által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása V.3. Európai Szociális Alap ESZA V.3.a Feladat A gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése: a magas szintű foglalkoztatás ösztönzése és a minőségi munkahelyek megteremtésének elősegítése; a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitásának támogatása és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásuk segítése; az oktatás és képzés magas színvonalának elősegítése; a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség ösztönzése; a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység leküzdése. V.3.b Várható intézkedések A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén: (a) munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén; (b) a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja; (c) önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás; (d) a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése; (e) a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez;

(f) aktív és egészséges idősödés; (g) a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket. V.3.b.1 Az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba való beruházás (a) a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; (b) a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzá fér he tő ségé nek javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében; (c) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása. V.3.b.2 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (a) aktív befogadás; (b) a társadalom peremére szorult közösségek például a romák integrációja; (c) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem; (d) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat; (e) a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése; (f) közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák. V.3.b.3 Az intézményi kapacitások javítása és a hatékony közigazgatás elősegítése (a) a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása; (b) a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére. V.4. Kohéziós Alap KA V.4.a Feladatok A gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése: pénzügyi hozzájárulás a környezetvédelmi projektekhez, valamint a közlekedési infrastruktúra területén belül a transzeurópai hálózatokhoz kapcsolódó projektekhez. 24 25

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER V.4.b Várható intézkedések V.4.b.1 Minden ágazatban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás támogatása (a) megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának támogatása; (b) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a kis- és középvállalkozásokban; (c) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban; (d) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása a városi területeken. V.4.b.2 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -menedzsment támogatása (a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások támogatása; (b) bizonyos kockázatokkal, katasztrófaelhárítással és katasztrófavédelmi rendszerekkel foglalkozó beruházások támogatása. V.4.b.3 A környezetvédelem és a forráshatékonyság támogatása (a) a hulladékágazatba történő beruházásra irányuló jelentős igények kielégítése az uniós környezeti acquis követelményeinek való megfelelés érdekében; (b) a vízügyi ágazatba történő beruházásra irányuló jelentős igények kielégítése az uniós környezeti acquis követelményeinek való megfelelés érdekében; (c) a biológiai sokféleség megóvása, illetve helyreállítása, beleértve a zöld infrastruktúrákat is; (d) a városi környezet javítása, beleértve a szennyezett talajú területek helyreállítását és a levegőszenynyezés csökkentését. V.4.b.4 A fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból az alábbiak segítségével (a) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése, amelybe beletartozik a fenntartható városi mobilitás támogatása is V.4.b.5 Az intézményi kapacitás növelése és eredményes közigazgatás kialakítása a Kohéziós Alap feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által

V.5. Európai Területi Együttműködés ETE V.5.a Feladata A határokon átnyúló együttműködés célja, hogy leküzdje a határrégiókban együttesen tapasztalt közös kihívásokat (például rossz megközelíthetőség, nem megfelelő üzleti környezet, a helyi és regionális közigazgatások közötti hálózatok, a kutatás és innováció, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának hiánya, környezetszennyezés, kockázatmegelőzés, a szomszédos államok polgáraival szembeni negatív viszonyulás), és kiaknázza a határterület még feltáratlan lehetőségeit (határokon átnyúló kutatási és innovációs rendszerek, illetve klaszterek kialakítása, határokon átnyúló munkaerő-piaci integráció, egyetemek vagy egészségügyi központok közötti együttműködés), egyúttal erősítve az együttműködés folyamatát az Unió általános összehangolt fejlődése érdekében. 1. a kapcsolódó régiók határokon átnyúló együttműködése az egymással szomszédos határrégiók közötti integrált regionális fejlesztés támogatása, két vagy több tagállam között vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország szomszédos határrégiói között az Unió külső határain 2. régiók közötti együttműködés a kohéziós politika hatékonyságának megerősítésére a következők ösztönzése révén: (a) Az Unión belül a partnerek között a jó gyakorlat meghatározására és terjesztésére vonatkozó, tematikus célkitűzéseket érintő tapasztalatok cseréje, azoknak a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célkitűzés keretében megvalósuló működési programok számára való átadása céljából; (b) a fenntartható városi és vidékfejlesztés jó gyakorlatának meghatározására, átadására és terjesztésére irányuló tapasztalatok cseréje; (c) a területi együttműködéssel összefüggő fellépésekkel és az európai területi együttműködési csoportosulások felhasználásával kapcsolatos jó gyakorlatok és innovatív megközelítések meghatározására, átadására és terjesztésére irányuló tapasztalatok cseréje; (d) a területi kohéziós célokat érintő fejlődési tendenciák elemzése, valamint az európai terület harmonikus fejlesztésének elemzése tanulmányokon, adatgyűjtéseken és egyéb intézkedéseken keresztül. V.5.b Várható intézkedések V.5.b.1 a) A határokon átnyúló együttműködés keretében: (a) a határon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, beleértve a határokon átnyúló mobilitást, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és közös képzést (a foglalkoztatás előmozdítására és a munkaerőmobilitás támogatására vonatkozó tematikus célkitűzés keretében); (b) a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség támogatása határokon át, valamint a határokon átívelő társadalmi befogadás ösztönzése (a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem tematikus célkitűzésének keretében); (c) közös oktatási és képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása (a szakértelembe, oktatásba és egész életen át tartó tanulásba történő befektetés tematikus célkitűzés keretében); (d) jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a magánszemélyek és intézmények közötti együttműködés támogatása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében). V.5.b.2 b) A transznacionális együttműködés keretében: (a) a makroregionális medencékkel kapcsolatos stratégiák kidolgozása és végrehajtása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében) 26 27

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER VI. Pénzügyi tervezés allokációk VI.1. Közös Agrárpolitika tervezés

VI.2. Kohéziós Politika tervezés VI.2.a Regionális konvergencia Európai Regionális Fejlesztési Alap 28 29

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER VI.2.b Regionális konvergencia Európai Szociális Alap

VI.2.c Kohéziós Alap 30 31

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER VI.2.d Európai Területi Együttműködés VI.3. Stratégiai célok

VI.4. Stratégiai célok allokációk Intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés 1 500 000 000 Kohéziós Politika 675 000 000 Regionális konvergencia 452 250 000 Kohéziós Alap 189 000 000 Európai Területi Együttműködés 33 750 000 Közös Agrárpolitika 825 000 000 Vidékfejlesztés 825 000 000 VI.5. Közös Agrárpolitika allokációk Vidékfejlesztés 825 000 000 Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 16 500 000 Beruházások tárgyi eszközökbe 123 750 000 A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések 24 750 000 bevezetése A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése 231 000 000 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása 288 750 000 Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások 16 500 000 Termelői csoportok létrehozása 8 250 000 Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek 8 250 000 Ökológiai termelés 8 250 000 Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések 16 500 000 A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek esetében teljesített kifizetések 16 500 000 A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése 8 250 000 Állatjólét 16 500 000 Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem 16 500 000 Együttműködés 8 250 000 Kockázatkezelés 8 250 000 Termény-, állat- és növénybiztosítás 8 250 000 32 33

OPERATÍV PROGRAMJAVASLAT KOLOZSVÁR, 2012. OKTÓBER VI.6. Európai Területi Együttműködés allokációk Európai Területi Együttműködés 33 750 000 Határokon átnyúló együttműködés 27 000 000 a határon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, beleértve a határokon átnyúló mobilitást, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és közös képzést 8 100 000 (a foglalkoztatás előmozdítására és a munkaerő-mobilitás támogatására vonatkozó tematikus célkitűzés keretében) a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség támogatása határokon át, valamint a határokon átívelő társadalmi befogadás ösztönzése (a társadalmi 4 050 000 befogadás és a szegénység elleni küzdelem tematikus célkitűzésének keretében) közös oktatási és képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása (a szakértelembe, oktatásba és egész életen át tartó tanulásba történő befektetés 8 100 000 tematikus célkitűzés keretében) jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a magánszemélyek és intézmények közötti együttműködés támogatása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében) 6 750 000 Transznacionális együttműködés 6 750 000 a makroregionális medencékkel kapcsolatos stratégiák kidolgozása és végrehajtása (az intézményi kapacitás növelése és a hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése 6 750 000 keretében) VI.7. Kohéziós Alap allokációk Kohéziós Alap 189 000 000 minden ágazatban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás támogatása 75 600 000 a megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának támogatása 3 780 000 az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a kis- és középvállalkozásokban 34 020 000 az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban 26 460 000 alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása a városi területeken 11 340 000 az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -menedzsment támogatása 18 900 000 az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások támogatása 12 285 000 bizonyos kockázatokkal, katasztrófaelhárítással és katasztrófavédelmi rendszerekkel foglalkozó beruházások támogatása 6 615 000 a környezetvédelem és a forráshatékonyság támogatása 75 600 000