DR. KURTA GÁBOR A NATO HARCÁSZATI LÉGIERŐ ALKALMAZÁSÁNAK TERVEZÉSE A NATO harcászati légierő alkalmazását rendszerint az összhaderőnemi műveletek részeként, a társhaderőnemekkel szoros összhangban tervezik. Az összhaderőnemi erők vezetésének, az alkalmazás megtervezésének és a végrehajtás irányításának rendszerét az AJP 1 (NATO Joint Operations Doktrine) a NATO Összhaderőnemi Hadműveletek Doktrínája írja le részletesen. Az ATP- 33C a NATO harcászati légierő repülő doktrínája a repülőerők tervezési és feladatszabási rendszerét ezzel összhangban tárgyalja. Az összhaderőnemi műveletek, hadjáratok (Allied Joint Compaign) tervezésének és irányításának jogkörét a Szövetséges Összhaderőnemi Erők Parancsnoka (Commander of Allied Joint Forces COMAJF) gyakorolja. A NATO rendelkezik ugyan, a megfelelő szintű összhaderőnemi állandó vezetési szervezetekkel, mégis előfordulhat, hogy egy adott hadszíntéren, vagy régióban (esetleg szubregionális szinten) az összhaderőnemi műveletek előkészítésére és végrehajtására ideiglenes jellegű és összetételű összhaderőnemi parancsnokságot hoznak létre. A légierő alkalmazását, a légi hadműveletek tervezését, vezetését és irányítását egy hadszíntéren, vagy egy régióban a Szövetséges Összhaderőnemi Erők Légierő komponens Parancsnoka (Allied Joint Forces Air Component Commander AJFACC) végzi az egyszemélyi parancsnoki felelősség alapján. A parancsnoki jogkör gyakorlása egy döntés sorozat meghozatalát jelenti. A döntések kialakítását egy kiválóan működő automatizált vezetési rendszer és begyakorlott szakember-gárda segíti. A Légierő-komponens Parancsnok AJFACC döntései alapvetően a légi hadműveletek terveinek kialakítására; az erők és eszközök különböző feladatok végrehajtása érdekében történő elosztására; a hadműveleti feladatok és célkitűzések meghatározására a haderőnemek közötti hatékony együttműködés megvalósítására; és a végrehajtás ellenőrzésére irányulnak. Az AJFACC a légi hadműveletek tervezését a COMAJF (általában a regional commander, vagyis hadszintéri főparancsnok) direktíváiban meghatározott célkitűzések, prioritások, és az erőfeszítések irányultsága alapján végzi. A repülőerők tervezési és feladatszabási ciklusa A repülőerők alkalmazásának megtervezése és a harcfeladat meghatározása, egy rendszeresen ismétlődő körfolyamat (Air Tasking and Plauning Cycle), egy olyan cikluson ismétlődő eljárás, tevékenység, amely áthatja a rendelkezésre álló 24
repülőerők alkalmazásával kapcsolatos tervezés, feladatszabás és koordinálás minden mozzanatát. Az alkalmazás tervezésének körforgása legteljesebben összhaderőnemi szinten, illetve hadműveleti szinten valósul meg. A cikluson ismétlődő funkcionális tevékenységi elemek alacsonyabb vezetési szinteken is jelen vannak, bár nem feltétlenül teljes körűen. A repülőerők feladatszabásának és alkalmazásuk tervezési körforgása 6 fázisból áll. Ezek a következők: a) AZ ERŐFESZÍTÉSEK IRÁNYULTSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA (APPORTIONMENT) A NATO doktrínák, és ezeken belül elsősorban az AJP 1 NATO Összhaderőnemi Hadműveletek Doktrínája (NATO Joint Operations Doktrine) szerint az erőfeszítések irányultságának megállapítása egy olyan folyamat, amelyben meghatározzák a hadműveleti, harcászati célkitűzések fontossági sorrendjét (prioritásokat), az összhaderőnemi műveletek-ben való részvétel, (vagyis a kijelölt célpontok pusztításában való részvétel) mértékét (%-os arányban), illetve a fő és mellék irányokban (hadműveleti területeken) kifejtendő erőösszpontosítások arányát. A tervezési körforgás első fázisa tartalmazza a katonai erőfeszítéseknek a legfontosabb politikai célkitűzések teljesítése érdekében való alárendelését és koordinálását. Hadszíntéri összhaderőnemi műveletek (hadjáratok) részeként tervezett összhaderőnemi műveletek esetében a politikai koordináció a helyzet függvényében elmaradhat. Önálló regionális összhaderőnemi műveletek, illetve a válságkezelés katonai műveleteinek tervezése során a politikai koordináció elengedhetetlen. Válságkezelés esetében, néha harcászati szintű katonai döntéseket is az első számú politikai vezetés jóváhagyásával lehet meghozni, ami maga után vonja a katonai döntési kompetenciák szigorú centralizációját. A tervezés első fázisaként az összhaderőnemi parancsnok (COMAJF) kiad egy direktívát, amely tartalmazza a katonai-politikai célkitűzéseket, a prioritásokat és az erőfeszítések irányultságának meghatározását és megosztását a haderőnemek között. (Lásd az ábrát a következő oldalon.) b) A CÉLPONTOK KIVÁLASZTÁSA (TARGET SELECTION) Az összhaderőnemi légi-földi műveletekben nagy szerepe van a megsemmisítendő célpontok helyes kiválasztásának. A katonai-politika célkitűzések és a meghatározott prioritások alapján, amennyiben regionális szinten történik a tervezés, a Szövetséges Összhaderőnemi Egyesített Légi Hadműveleti Központ (Allied Joint Combined Air Operations Center AJCAOC) felderítő részlege (Intelligence Cell) értékeli a különféle felderítési forrásokból származó adatokat, kiválogatják és megfelelő sorrendbe állítják a célpontokat. Elkészítik az Összhaderőnemi Integrált, Fontossági Sorrendbe Állított Célpontok Listáját (Joint Integrated Prioritised Target List JIPTL). 25
Elsõ fázis: Az erõfeszítések irányúltságának megállapítása (Apportionment) Helyzet elemzés összefüggések feltárása megfogalmazása Politikai és katonai célkitûzések összehangolása Prioritások meghatározása légierõ %-os aránya haditengerészet %- os aránya szárazf-i cs. %-os aránya Erõfeszítések megosztása Szövetséges összhaderõnemi Parancsnok (COMAJF) DIREKTÍVA Második fázis: A célpontok kiválasztása (Target Selection) Helyzetelemzés, összefüggések feltárása Felderítési adatok vétele, gyûjtése Célpontok azonosítása Célpontok kiválogatása Célpontok fontossági sorrendbe állítása Összhaderõnemi Integrált Fontossági Sorrendbe Állított Célpontok Listája (Joint Integraded Prioritised Target List) JIPTL 1. sz. ábra. Az 1. és a 2. fázis 26
A felderítési adatok származhatnak a műholdak, (optikai, infratechnikai és rádiólokációs) a repülőgépek (pilóta és pilótanélküli felderítő repülőgépek), léggömbök, katonai felderítők és ügynökök forrásaiból. Ezek az adatok egy fejlett technológiájú informatikai rendszer segítségével kerülnek továbbításra és értékelésre. A megfelelő szakmai hozzáértéssel, a várható következmények hatásvizsgálatának figyelembevételével megállapított célpont-sorrend elősegíti a csapások eredményességének optimalizálását, az ellenség tevékenységének bénítását, saját célkitűzéseink gyorsabb realizálását. A tervezés második fázisaként tehát a felderítő részleg összeállítja a JIPTL-t. c) A FEGYVERZET ELOSZTÁSA (WEAPON/ALLOCATION) A Szövetséges Összhaderőnemi Egyesített Légi Hadműveleti Központ, (AJCAOC) tervezési részlege (Plans Staff) értékeli az Összhaderőnemi Integrált, Fontossági Sorrendbe állított Célpontok Listáját (JIPTL), a meghatározott célkitűzéseket és prioritásokat. A rendelkezésre álló pusztító erőket és eszközöket kijelölik a megfelelő célpontok pusztítására, vagyis megtörténik az erőeszközmennyiség célpontokhoz való e. Ezek alapján összeállítják a Légi Támadások Általános Tervét (Master Air Attack Plan MAAP), amit a légierő komponens parancsnok (AJFACC) hagy jóvá. A terv az erőfeszítések irányultságát a meghatározott műveletekre, feladatokra és repülő bevetésekre bontja le. A tervezés harmadik fázisaként készül el tehát a Légi Támadások Általános Terve (MAAP). (Lásd az ábrát a következő oldalon.) A Légi Támadások Általános Terve, mint a légierő alapvető műveleti terve, szoros összhangban készül a Hadszintéri Légtérellenörzési Terv -vel (Regional Airspace Conrol Plan RACP), és a Hadszintéri Légvédelmi Terv -vel (Regional Air Defence Plan RADP). Ennek alapját az képezi, hogy a légierő főparancsnok általában egy személyben gyakorolja a hadszintéri légvédelmi parancsnoki (Regional Air Defence Commander RADC), és a légtérellenörző előljárói (Regional Airspace Conrol Autorithy RACA) jogköröket. d) A REPÜLŐ FELADATSZABÓ PARANCS ÖSSZEÁLLÍTÁSA (ATO DEVELO- PEMENT) Amikor a műveleti tervekben meghatározott harcfeladatok végrehajtása aktuálissá válik, az Egyesített Légi Hadműveleti Központ (Combined Air Operations Center CAOC) tervezésért felelős részlege (Offensive Plans Staff), a jóváhagyott Légi Támadások Általános Terve (MAAP) alapján, ha a MAAPot magasabb szinten tervezték, akkor az abból kapott aktuális hadműveleti direktíva alapján, elkészíti a Repülő Feladatszabó Parancsot (Air Tasking Order ATO). A CAOC az alapvető harcászati vezetési szint, a harcoló egységek vezetése és irányítása ezen szervezet hatáskörébe tartozik. 27
Harmadik fázis: A fegyverzet elosztása (Weapon / Allocation) Helyzet elemzés, összefüggések feltárása Célpontok e Fegyverzet e Feladatok e Repülõ Egységek (WINGEK) Alegységek Mûveletek meghatározása Bevetések meghatározása kijelölése meghatározása e A Légi Támadások Általános Terve (Masters Air Attack Plan) MAAP 2. sz. ábra. A 3. fázis A Repülő Feladatszabó Parancs (ATO) tartalmazza az alkalmazásra kijelölt fegyverzet megnevezését, a végrehajtandó feladatokat; a megsemmisítésre kijelölt célpontok adatait; a különféle időpontokat (mint pl. a felszállás, légi utántöltés, harci zónába való belépés... stb. időpontjait); az irányítási feladatokat; és az egyéb szükséges információkat. 28
Negyedik fázis: Repülõ Feladatszabó Parancs összeállítása (Air Tasking Order (ATO) Development) Helyzet elemzés, összefüggések feltárása Célpont adatok Feladatok Idõpontok: - felszállás - légi utántöltés - légi szállítás - belépés a harci zónába - bevetések Repülõ Egységek (WINGEK) Alegységek Egyéb információk Repülõ Feladat Szabó Parancs Air Tasking Order - ATO 3. sz. ábra. A 4. fázis Az ATO-t naponta adják ki, és továbbítják minden repülő egységhez. A Repülő Feladatszabó Parancs az utolsó láncszeme a tervezési folyamatnak, kapocs a terv és a tevékenység között. Elkészítését, tartalmát, alapvetően befolyásolják az ellenségről, a saját és szomszédos egységekről szóló helyzet-információk. A tervezés negyedik fázisában készül el az ATO és kezdik meg a csapatok a végrehajtásra való felkészülést. 29
Ötödik fázis: Végrehajtás (Executions) Helyzet elemzés, összefüggések feltárása Feladatok Bevetések Repülõ Egységek (WINGEK) Alegységek Mûveletek Eredmények Veszteségek Felhasználások Jelentés, tájékoztatás Jelentés, tájékoztatás Eredmények, Jelentések, Módosítások 4. sz. ábra. Az 5. fázis 30
e) A VÉGREHAJTÁS (EXECUTIONS) Ez a fázis a végrehajtás folyamata. Ebben a fázisban nem készülnek tervek, okmányok, csak SZÓBELI ÉS ÍRÁSOS (ELEKTRONIKUS) JELENTÉSEK, KÖZLEMÉ- NYEK ÉS TÁJÉKOZTATÁSOK. Valójában a VÉGREHAJTÁS rendszeridegen eleme a tervezési és feladatszabási ciklusnak. Inkább a végrehajtás irányítása illene a rendszerbe. Az AJP 1, a Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína a végrehajtás (Executions) fogalmat illeszti az ötödik fázisba. Ez nem rendszertévedés. Sokkal inkább annak az átgondolt koncepciónak az eleme, hogy a tervezés, feladatszabás és végrehajtás, lényegét tekintve olyan szoros egységet képez, ami kölcsönösen alapvetően meghatározza egymást. Valós idejű vezetési információk birtokában a végrehajtás és a tervezés folyamata is gyorsan módosítható. Az ATO-ban rögzített feladatok végrehajtását a légierő komponens parancsnok (AJFACC) utasítására lehet megkezdeni. A Repülő Feladatszabó Parancs -ban meghatározott bevetéseket a hadműveleti és harcászati irányítás segítségével teljesítik. A repülő ezredek (Wing-ek) és századok jelentést tesznek a végrehajtásról, veszteségeikről, készleteik felhasználásáról és minden olyan tényezőről, amely a hadműveleti (harcászati) helyzetet érintik. Szükséges esetben engedélyt kérhetnek a módosításra, az eredeti tervtől eltérő további tevékenységek végrehajtására. A vezetési ciklus körforgására tartalmát érintően alapvetően hat a végrehajtás minősége, valamint a tevékenységi folyamatban elszenvedett veszteségek, illetve a felhasználások. A tervezés és feladatszabás ötödik fázisában tehát a végrehajtás irányítása és a tevékenységgel kapcsolatos információk feldolgozása folyik. f) A HADMŰVELETI ELEMZÉS (OPERATIONAL ANALYSIS) A Szövetséges Összhaderőnemi Parancsnok (COMAJF) egy kiértékelő rendszert működtet, amely folyamatosan elemzi a harctevékenységek eredményeit. Ez a rendszer a három haderőnem (szárazföldi csapatok, légierő, haditengerészet) teljes tevékenységét figyeli és elemzi. Az összhaderőnemi kiértékelő rendszerben összegzik a tevékenység eredményességéről szóló jelentéseket, közleményeket, felderítési adatokat, és ELKÉSZÍTIK AZ OKOZOTT KÁROK FELMÉRÉ- SÉT (BATTLE DAMAGE ASSESMENT) BDA-T. A légierő számára döntő fontosságú az Okozott Károk felmérése, ami a további tevékenység tervezésének alapját képezi. A harci károk felmérése lehetővé teszi, hogy a további műveleteket ne vakon, hanem a realizált pusztítások figyelembe vételével tervezzük. Az ötödik és a hatodik fázis, vagyis a végrehajtás és az okozott károk felmérése együttesen jelentős mértékben befolyásolják a következő napi feladatszabó parancs (ATO) tartalmát. A hat fázisból tehát az utolsó három, mint minden nap ismétlődő esemény, kölcsönös, alapvető befolyást gyakorolt egymásra. Az első három fázis pedig, mint a hosszabb távú hadműveleti terv elemzi, 31
a tevékenység célkitűzéseit, meglehetően rugalmas, koncepcionális kereteit adják az összhaderőnemi műveletek tervezéséhez. A tervezés és feladatszabás hatodik (utolsó) fázisában a tevékenységek eredményességének az értékelése folyik. Befejezésül fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a NATO harcászati légierő a leginkább összhaderőnemi erő. Erőfeszítéseinek jelentős hányadát fordítja a szárazföldi csapatok és a haditengerészeti erők közvetlen támogatására. Az összhaderőnemi célpontlista összeállítása döntően légi és űrfelderítési adatok alapján történik a társhaderőnemek felderítő összekötő tisztjeinek bevonásával. A NATO harcászati légierő az összhaderőnemi műveletek fő megvalósítója. Ennek megfelelően minden vezető beosztású tisztnek megfelelő ismeretekkel szükséges rendelkeznie a légierő képességeit, vezetési és irányítási rendszereit érintően. Hatodik fázis: Hadmûveleti elemzés (Operational Analysis) Kiértékelõ rendszer Felderítés Jelentés tájékoztatás Csapatok Szervek Elemzés, értékelés Okozott Károk Felmérése Battle Damage Assesment BDA 5. sz. ábra. A 6. fázis FELHASZNÁLT IRODALOM AAP 6 NATO Glossary of Terms. AJP 1 NATO Joint Operations Doctrine. ATP 33C a NATO harcászati légierő repülő doktrínája. KIS CSABA: Légierő doktrína. ZMNE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest, 1999. A légierő-hadművelet elmélete. Tankönyv, ZMNE, Légvédelmi tanszék, Budapest, 2000. SZABÓ PÁL: Megújul a NATO légi vezetési és ellenőrzési rendszere. In.: Új Honvédségi Szemle, 1997/12. sz. 32