Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 213. december 1. - 214. február 28. közötti időszakban a Tisza szegedi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 214. február 28-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések. 1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 213. december 1-től 214. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére, a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján 118,1 mm, a szegedi vízgyűjtőre pedig csak 84,3 mm csapadék hullott. Ez a két érték mindkét vízgyűjtőn elmarad az elmúlt 28 év átlagértékétől, ami Tokajnál 126,3 mm, annak 93,5 %-a, Szegednél 165,7 mm, annak csak 5,9 %- a. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy átlagot kevéssel meghaladó érték mindkét vízgyűjtőn januárban volt, a február átlagosnak mondható, de a december nagyon száraz, a Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos érték 27%-a, a Szeged feletti vízgyűjtőn csak a 19,5 %-a esett. csapadék [mm] csapadék [mm] 8 7 6 5 4 3 2 1 213-214 Sokéves átlag Dec. Jan. Febr. 1. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza tokaji vízgyűjtőjén 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 28 29 21 211 212 213 214 2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza tokaji vízgyűjtőjén 1
csapadék [mm] csapadék [mm] 8 7 6 5 4 3 2 1 213-214 Sokéves átlag Dec. Jan. Febr. 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 28 29 21 211 212 213 214 3. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza szegedi vízgyűjtőjén 4. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza szegedi vízgyűjtőjén Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első harmadát szárazság jellemezte, decemberben jóval a sokéves átlag alatti csapadék hullott, amit az átlagosnál kissé nedvesebb január, majd egy közepesen csapadékos február követett. (Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.) 2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő 213. december 214. január 214. február [ o C] [ o C] [ o C] Felső Tisza -1,3 (-1,) 1,3 (-2,7) 2,9 (-2,) Szamos -,4 (-,5) 2, (-1,8) 4,1 (-,7) Bodrog,2 (-,4) 1,9 (-1,8) 3,7 (-,8) Körösök,8 (,2) 2,5 (-1,2) 4,2 (,) Maros -1,5 (-,8) 1,3 (-2,1) 3,3 (-,5) 1. táblázat. A Tisza vízrendszerének téli hőmérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy decemberben csak a Felső-Tisza és a Maros részvízgyűjtőjén volt átlagos, vagy az átlagosnál kissé hidegebb az időjárás. A jellemző havi középhőmérsékletek januárban és februárban is fagypont felett és az átlagosnál 3-4 o C-kal magasabban alakultak. 2
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén az átlag körüli decembert egy hőmérsékleti szempontból átlagosnál jóval melegebb január és február követte, fagypont feletti átlaghőmérsékletekkel. 3. A vízgyűjtőn 213. február 28-án hó alakjában tárolt vízkészlet A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értéket a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembe vételével számított mintegy 125 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. 5. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Tisza szegedi vízgyűjtőjén Látható, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag alatt maradt, csak december közepén volt átlagosnál nagyobb mennyiségű. December utolsó dekádjában megindult a hó olvadása, és januárban a hóvízkészlet a sokéves minimumra fogyott. Január végén és február elején kissé nőtt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, de csak kis mértékben haladta meg a sokéves minimum értéket. A vizsgált időszak átlag alatti csapadéka és a viszonylag meleg időjárás jelentős hófelhalmozódást nem eredményezett a vízgyűjtőn. A hókészlet mennyisége az időszak végén, február 28-án a sokéves átlagnak mindössze 12 %-a, gyakorlatilag a sokéves minimummal egyezik meg. A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 214. február 28-i értékét 5 m-es magassági bontásban ábrázoltuk. A hóban tárolt vízkészlet február 28-i értéke a,38 km 3, az 1995-213-as időszak ugyanezen a napon mért maximális értékének csak a 4,6 %-a, az átlagértéknek, ami 2,938 km 3 pedig a 12.9 %- a. A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi értékét a 6. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, a 7. ábrán pedig az elmúlt 1 év ugyanezen napján mért adataival ábrázoltuk. 3
Tisza - Szeged Tengerszint feletti magasság [m.b.f.] Vízgyűjtő terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] 2 58422,,,, 2 5 4341,,,, 5 1 27429,,193,1,4 1 15 8228 13,2,27 27,4,225 15 2 1181 53,,21 111,1,131 2 3 79 91,,269 245,2,19 Összesen: 13842,38 2. táblázat. A Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 214. február 28-án. km 3 km 3 6 5 4 3 6 5 4 3 2 2 1 1 sokévi átlag 214 24 26 28 21 212 214 6. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke 7. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet a sokéves átlaggal együtt. értékei február 28-án 214.február 28-án 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 214. március elsején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március és április átlagosnál melegebbnek és átlagosan csapadékosnak ígérkezik, míg májusban az átlagosnál magasabb hőmérsékletek mellett, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértői átlagosnál szárazabb időjárást jeleztek előre. A március első felére vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 15-2 mm csapadékot jelez, mely jellemzően az időszak elején, valamint a hónap vége felé fog leesni. A középhőmérsékletek jóval fagypont felett alakulnak, további havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő 4
területein várható. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Tisza Szeged 214. március 214. április 214. május Havi közepes vízállás [cm] 128±11 146±159 157±142 Havi maximális vízállás [cm] 28±116 31±166 324±177 3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Tisza - Szeged A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 214. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-1. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. H [cm] H [cm] H [cm] 8 8 8 7 7 7 6 6 6 5 5 5 4 4 4 3 3 3 2 2 2 1 1 1 29 21 211 212 213 214 29 21 211 212 213 214 29 21 211 212 213 214 8. ábra. Max. márciusi vízállások 9. ábra. Max. áprilisi vízállások 1. ábra. Max. májusi vízállások Tisza - Szeged Tisza - Szeged Tisza - Szeged Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az utóbbi évek legszárazabb és az átlagosnál jóval melegebb téli időszakában felhalmozódott hókészlet az időszak végére elmarad a sokéves átlag értékétől, gyakorlatilag a sokéves minimummal megegyező. Mivel március első felében nem jeleznek előre területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadékot, valamint a hőmérsékleti viszonyok továbbra is fagypont felett várhatóak, jelentős mértékű hó felhalmozódására már nem kell számítanunk. Az enyhe, változékony idő következtében ebben az időszakban a hókészlet további csökkenése, és kisebb vízszintemelkedések kialakulása várható. Amennyiben az ezt követő időszakban további, erős felmelegedés következik be, amit jelentős csapadék tevékenység kísér, akkor március második felében, illetve áprilisban jelentősebb vízszintemelkedések is kialakulhatnak. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál lényegesen kisebb, de az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Kisebb, az 5
árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel még március vége felé, illetve április hónap folyamán számíthatunk. Budapest, 214. március 3. Spitzerné Farkas Márta vízjelző referens 6