A KÖZÉPISKOLAI MUNKA NÉHÁNY MUTATÓJA 2001

A KÖZÉPISKOLAI MUNKA NÉHÁNY MUTATÓJA 2001

A KÖZÉPISKOLAI MUNKA NÉHÁNY MUTATÓJA 2001 Országos Közoktatási Intézet 2002

Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában Az OKI KK 10532/2001. számú projekt témavezetõje: Neuwirth Gábor Írta: Neuwirth Gábor A kutatás szakértõbizottságának tagjai: Balázs Éva, Környei László, Lannert Judit, Pataki Mihály, Pósfai Péter, Roberts Éva Olvasószerkesztõ: Simon Mária Tipográfia, grafikai terv: Mészáros János Adatszolgáltatók: Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda, Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Nemzeti Szakképzési Intézet, Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet, valamint körülbelül 70 országos középiskolai verseny szervezõje Számítógépes adatfeldolgozás: ELTE Számítógépes Szolgálat, Variancia Bt. A kutatás adatai elérhetõk: http://www.oki.hu/kozepiskolak/ http://mars.elte.hu/verseny/ Kiadja az Országos Közoktatási Intézet Felelõs kiadó: Halász Gábor fõigazgató A nyomás a Grafika-Typopress Nyomdaipari Kft. nyomdájában készült. Felelõs vezetõ a nyomda igazgatója. Neuwirth Gábor, 2002 Országos Közoktatási Intézet, 2002

Tartalom Elõszó........................................................ 7 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai........................ 8 Összegzés.................................................... 8 A kutatás célja, korlátjai és története................................ 10 Az eddigi vizsgálatok ismertetése................................... 11 Az eredményességi k (indikátorok)............................. 13 A felsõoktatási felvételik....................................... 13 A középiskolai tanulók versenyeredményei.......................... 18 A kutatás elemzési dimenziói...................................... 21 Országos szintû adatok......................................... 21 Területi szintû adatok.......................................... 21 Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok.......................... 23 2. A magyar középiskolák fejlõdése................................. 25 Országos szintû adatok.......................................... 25 A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai............................... 25 A felsõoktatási felvételek arányai.................................. 26 A felsõoktatási intézménytípusok adatai............................. 27 A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsga arányai................ 29 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek...................... 29 Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek......................... 31 Az egyéb középiskolai versenyek................................. 32 A nemzetközi tanulmányi versenyeken szerzett pontok................. 33 Területi szintû adatok........................................... 34 A településtípusok adatai....................................... 34 A megyék adatai............................................. 40 A nagyvárosok és a fõvárosi kerületek adatai......................... 49 Az iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok......................... 62 A középiskolák i fenntartóik szerint.......................... 62 A középiskola-típusok adatai.................................... 67 3. A középiskolák 9. osztályaiban végzett felmérések.................... 74 A beérkezett kérdõívek száma és megoszlása........................... 74 A középiskolai tanulmányaikat elkezdõ tanulók helyzete.................. 76 A lakóhelyek és az általános iskolák településeinek nagysága............. 76 A tanulók szüleinek iskolai végzettsége............................. 78 A tanulók anyagi háttere....................................... 80 Az általános iskolákra jellemzõ k............................. 82 A 9. osztályosok általános iskolai tanulmányi eredményei................ 82 5

A nyelvtanulás idõtartama iskolai keretek között, illetve azon kívül......... 86 A középiskolák eredményességére és a 9. osztályosokra vonatkozó k....... összefüggései................................................. 87 A felsõoktatásba felvettek aránya................................ 88 A felsõoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye.............. 92 A felvételre jelentkezõk által letett nyelvvizsgák aránya................. 96 A tanulmányi versenyek (OKTV, OSZTV és egyéb) pontszámai........... 100 4. A hozzáadott érték........................................... 107 Területi szintû adatok.......................................... 108 A településtípusok je a hozzáadott érték szerint................ 108 A megyék je a hozzáadott érték szerint...................... 109 A nagyvárosok je a hozzáadott érték szerint................... 110 Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok hozzáadott értékei............. 111 Az iskolafenntartó szervezetek je a hozzáadott érték szerint........ 111 Az iskolatípusok je a hozzáadott érték szerint.................. 111 Középiskolák hozzáadott értékei................................... 113 Irodalomjegyzék............................................... 114 Mellékletek................................................... 115 1. Az iskolák je az összes tárgy írásbeli átlageredménye alapján........... 1996 2000..................................................115 2. Az iskolák je a felvételi arányok (F/L) alapján 1996 2000............ 121 3. Az iskolák je a felvételi arányok (F/L) alapján 1996 2000 felsõoktatási.... intézménycsoportok szerint...................................... 128 4. A középiskolák je az összes verseny 1986-2000 évi pontszámai szerint. 144 5. Iskolaek (A 9. osztályos tanulók felmérésének adatai)............. 159 6

Elõszó Negyedik alkalommal kapják meg a középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó irányítóés civil szervezetek annak a húsz éve folyó kutatómunkának a legújabb eredményét, amely számos objektív alapján hasonlítja össze a magyar középiskolákat. E vizsgálatok több vonatkozásban teszik lehetõvé az egyes középiskolák helyzetének értékelését, és módot adnak a fejlõdés irányzatainak felismerésére is. Eddig nem voltak alkalmasak a korábbi kutatások információit tartalmazó adatbázisok és a közölt iskolaek arra, hogy megítéljük a középiskolai oktatómunka hatékonyságát, hiszen az egyes középiskolák mûködési feltételei, az oktatott tanulók kezdeti felkészültsége és képességei nagymértékben eltérõek, melyekrõl korábban nem álltak rendelkezésre kutatási adatok. 2001-ben másodízben (ezt megelõzõen 2000-ben) a középiskolák segítségével összegyûjtötték és megvizsgálták a tanulmányaikat megkezdõ diákok néhány szociokulturális ját, így ezek összevetése az eredményességi kkal egyre több támpontot ad az iskolákban folyó munka minõsítésére. A kiadvány most elõször ismertet egy olyan számítási módot, amely az iskola által termelt hozzáadott érték megállapítását kísérli meg. Fel kell hívni az olvasók figyelmét arra, hogy az oktatási intézményekben folyó munka megítélésének az egyes iskolaek csak egyik dimenzióját jelentik. Ezeken túlmenõen még számos olyan nevelõ-oktató cél és feladat létezik, amelyeknek teljesítése legalább olyan fontos minõségi ja egy iskola tevékenységének, mint a kötetben közölt ek. Ráadásul minden lista más-más sajátosságokkal rendelkezik, így más típusú következtetések levonására ad alkalmat, miközben számos esetleges vonást is tartalmaz. Gondoljunk például arra, hogy a felvételi arányszámok alapján készült egyre kevésbé tájékoztat egy adott intézmény oktatási tevékenységének eredményességérõl, hisz ma már sok helyen visszaszorult a felvételi vizsga, számos felsõoktatási intézményben a diákok zömét középiskolai eredményei alapján veszik fel, és persze az sem mellékes körülmény, hogy egy iskola diákjai egy bizonyos speciális szakterületen gyakorlatilag mind továbbtanulhatnak, míg más iskolákból a tanulók szinte kizárólag a legfrekventáltabb egyetemekre pályáznak. Ennél a nál sokkal inkább összemérhetõ, reálisabb, így az iskola tanulmányi színvonaláról is jobban tájékoztat a felsõoktatási írásbeli felvételi vizsgákon szerzett pontszámok alapján összeállított iskola. Javasoljuk az olvasónak, hogy az iskolaeket együttesen vizsgálva vonja le a tanulságokat. Várjuk az érdekeltek észrevételeit és a kutatás továbbfejlesztésére irányuló javaslatait., 2001. november. Környei László 7

8 A középiskolai munka néhány ja 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai ÖSSZEGZÉS Szokatlannak tûnhet, hogy bevezetés helyett összegzéssel indul kiadványunk. Indokolttá és érthetõvé válik azonban akkor, ha tájékoztatjuk az olvasót arról, hogy a középiskolai munka eredményességét vizsgáló kutatásunk leíró és elemzõ adatait 145 táblázatban, 73 mellékletben és 128 megállapításban, illetve következtetésben foglaltuk össze. Mindezek áttekinthetõségét kívánjuk elõsegíteni néhány összefoglaló gondolattal. 1 1) Abból indultunk ki, hogy lehetséges és szükséges a középiskolák eredményességi jeinek összeállítása. Ezek különbözõ objektív k alapján rendezik az iskolák tanulóinak eredményeit, s egyben módot adnak arra, hogy a diákok és szüleik, a pedagógusok és az iskolák vezetõi, az oktatási intézményeket mûködtetõ szervek egymáshoz viszonyíthassák a középiskolákat, a k idõsora pedig lehetõvé teszi, hogy felmérjék ezek fejlõdését, alakulását. Kötetünk, illetve az interneten elhelyezett mellékletei hetvenkét különbözõ szempont alapján kialakított eredményességi et tartalmaznak. 2) Az iskolák csoportjainak településtípusonkénti, megyénkénti, városonkénti, fenntartók szerinti és iskolatípusonkénti összehasonlítása lehetõvé teszi a középiskolai oktatás fejlõdésének leírását. A sok szempontú elemzésbõl kitûnik, hogy az elmúlt évtizedben a középiskolák száma 50%-kal, tanulóinak száma (L) 43%-kal, az érettségi évében felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk száma (J) 85%-kal és a felsõoktatásba ezek közül bekerülõk száma (F) 122%-kal növekedett. Ez a jelentkezési arányok (J/F) 2,4-rõl 1,85-re történõ csökkenését jelenti, miközben a felvételi arányok (F/L) 23%-ról 36%-ra emelkedtek. Ilyen ütemû fejlõdés a magyar köz- és felsõoktatás történetében páratlan. Ez az expanzió ugyanakkor együtt járt az iskolák legeredményesebb és legkevésbé eredményes csoportjai közötti különbségek növekedésével, azaz évrõl évre nagyobb a különbség a legjobb és legrosszabb iskolacsoportok, településtípusok, megyék, városok, iskolafenntartók és iskolatípusok között. Ez a tény arra hívja fel az iskolák és az oktatás irányítóinak figyelmét, hogy erõfeszítéseket kell tenniük a leszakadó iskolák, iskolacsoportok hátrányainak csökkentésére, a tanulók esélyegyenlõségének növelésére. 3) A 2000. és a 2001. évben a 9. osztályokban lefolytatott, a szociális helyzetre és az elõtanulmányokra vonatkozó (továbbiakban szociokulturális) felmérések lehetõvé tették egyrészt a középiskolák tanulói összetételének összehasonlítását, másrészt az ezekbõl képzett k (mint bemenõ adatok) összevetését az elmúlt évtizedben kialakított eredményességi kkal (kimenõ adatokkal). 4) A középiskolák tanulói összetétele igen nagy mértékben különbözik egymástól: míg az iskolák 12%-ában a szülõk átlaga nem rendelkezik érettségivel (az iskolázottság átlagéve 11 alatt van), addig az iskolák 11%-ában a szülõk többsége diplomás (az iskolázottság átlagéve 14 év feletti); 1 További kérdésekkel fordulhatnak a szerzõhöz a neuwirthg@oki.hu és a neuwirth@axelero.hu email címen, ill. a 215-6155 telefonszámon.

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 9 míg az iskolák 10%-ában a szülõk átlagos munkanélküliségi aránya 7% alatt van, addig az iskolák 10%-ának esetében 37% felett; míg a középiskolák 17%-ában olyan tanulókat vesznek fel, akiknek az általános iskolában kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig a középiskolák 12%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt az általános iskolában; míg a középiskolák 9-11%-ába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, addig az iskolák 31-35%-ába 3,5 alatt van a 9. osztályt kezdõ diákok átlaga. A szociokulturális k szorosan összefüggenek egymással, különösen erõs az összefüggése a települési knak a szülõk iskolázottsági ival és a munkanélküliségi aránnyal. 5) A középiskolák néhány bemenõ, illetve kimenõ adata szoros összefüggést mutat egymással. Ezek az összefüggés erõsségének jében a következõk: családi és felkészültségi k: az általános iskolai osztályzatok átlaga, a szülõk iskolázottságának átlagos évei, a szülõk munkanélküliségi aránya; eredményességi k: a felvételi arány (F/L), a nyelvvizsga arány (Ny/J), az írásbeli felvételi dolgozatok átlaga. A középiskolák korrelációs együtthatói 2 az általános iskolai osztályzatok átlaga és a felvételi arány között 0,78, nyelvvizsga arány között 0,70, felvételi dolgozatok átlaga között 0,64; a szülõk iskolázottságának átlagos évei és a felvételi arány között 0,75, nyelvvizsga arány között 0,70, felvételi dolgozatok átlaga között 4; a szülõk munkanélküliségi aránya felvételi arány között 0,48, nyelvvizsga arány között 0,45, felvételi dolgozatok átlaga között 0,40. Ez azt jelenti, hogy az iskolák többségénél a tanulók összetétele determinálja az eredményességi kat. 6) A középiskolák tanulói családi és felkészültségi inak és eredményességi inak viszonylag szoros összefüggése lehetõséget ad a hozzáadott érték számítására. Az iskolák 10%-a esetében jelentõsen jobbak vagy rosszabbak az eredményességi k, mint azt a szociokulturális k indokolnák. A pozitív irányba eltérõknél a hozzáadott érték meghaladja, a gyengébb eredményt produkálóknál pedig nem éri el az átlagot. Két év bemenõ adatainak ismerete alapján még nem tûnik megalapozottnak a hozzáadott érték szerinti iskolaek közlése. Megnyílt azonban a lehetõség arra, hogy 1-2 éven belül ismertté váljon az iskolák hozzáadott érték szerinti je, így feltárhatóvá válnak azok az iskolavezetési, pedagógiai, gazdasági tényezõk, amelyek a kiemelkedõen jó vagy éppen gyenge teljesítményeket elõidézték. Ha ezek az elõreláthatóan néhány évig tartó elemzések eredményeket hoznak, mód nyílhat a leghatékonyabb iskolák tapasztalatainak elterjesztésére, az elmaradó iskolák hátrányainak csökkentésére. A hozzáadott érték számításhoz rendelkezésre álló adatok már most is elegendõek arra, hogy az iskolák egyes csoportjait (településtípusok, megyék, nagyvárosok, iskolafenntartó szervezetek, iskolatípusok) illetõen tanulságokat vonhassunk le. Ezt e kiadvány megkísérli. 2 A korrelációs együttható értéke 0 és 1 között lehet. A magasabb érték az erõsebb kapcsolatot jelzi.

10 A középiskolai munka néhány ja A KUTATÁS CÉLJA, KORLÁTJAI ÉS TÖRTÉNETE A decentralizált oktatási rendszerekben nagy az iskolák önállósága, így nem könnyû megítélni az oktató munka minõségét, eredményességét, nehéz visszajelzést kapni az iskolai munka hatékonyságáról. A kutatás célja, hogy segítse a tanulókat, a szülõket, a pedagógusokat és az irányító szerveket a magyar középiskolai rendszer áttekintésében és értékelésében. A középiskolai munka eredményességét objektív adatok alapján vizsgáló kutatás eredményeit immár negyedik alkalommal kapják kézhez a magyar középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó szervezetek. A kutató több mint két évtizede törekszik olyan adatok összegyûjtésére, amelyek alapján összehasonlíthatók a hazai középiskolák, az azokat fenntartó szervezetek, az iskola- és településtípusok. Az erre irányuló igény több oldalról érzékelhetõ: az iskolák vezetõi és pedagógusai szeretnék tudni, hogy saját maguk és a tantestület erõfeszítései milyen eredményeket hoznak a többi oktatási intézményhez viszonyítva; a tanulók és szüleik ismerni akarják azoknak az iskoláknak az értékeit, amelyek között választhatnak, amikor gyermekeik továbbtanulásáról döntenek; az iskolákat irányító szervek objektív ismérvek alapján kívánják meghozni az iskolákra vonatkozó döntéseiket. A vállalt feladat teljesítése azonban nem egyszerû. Az iskolákkal szemben támasztott igények ugyanis nagyon sokrétûek, ugyanakkor az eredmények mérésének lehetõségei korlátozottak, hiszen a tanító- és a nevelõmunka hatásai a tanulói agyakban és szívekben mutatkoznak meg, így ezek változásai nehezen tárhatóak fel és hasonlíthatóak össze. Szinte járhatatlan útnak tûnik a tanárok és az iskolák oktató-nevelõ munkájának közvetlen megfigyelése, hisz ez elsõsorban a tantermek zárt ajtói mögött folyik, de ha az osztályokban videokamerák lennének is elhelyezve, akkor sem lehetne olyan versenybírót találni, aki képes lenne objektíven értékelni a látottakat. A kutatási tapasztalatok alapján az eddig bevált egyetlen lehetõség, ha a tanító- és a nevelõmunkát az eredmények tükrében vizsgáljuk, azaz azt mérlegeljük, hogyan szerepelnek a középiskolák tanulói olyankor, amikor valamilyen módon összehasonlítják tudásukat, produkcióikat. Ezen alkalmak közül elsõsorban a felsõoktatási felvételi vizsgák és a középiskolások különbözõ versenyei biztosítanak lehetõséget a teljesítmények összevetésére. A felsõoktatási intézmények alapképzéseinek felvételi vizsgáin a nappali tagozaton évente 70-80 ezren vesznek részt, e diákok több mint fele a felvételi évében érettségizik. A versenyek száma, melyeken bármely középiskolás bizonyíthatja felkészültségét, több száz, az induló diákok száma pedig több százezer. A felvételi vizsgákon és e versenyeken együttesen a középiskolások közel kétharmada és általában a jobbik hányada vesz részt, így ezek viszonylag megbízhatóan mérik a középiskolákban folyó munkát. Nem hagyható figyelmen kívül azonban néhány olyan korlát, amely az összehasonlítást befolyásolja. A teljesség igénye nélkül ezekrõl a buktatókról szólunk a továbbiakban. 1) A középiskolák azokat a tanulókat formálják, akik beiratkoznak hozzájuk. Egyes intézmények iránt olyan nagy az érdeklõdés, hogy csak a jelentkezõk legjobbjait tudják felvenni, számos iskolában viszont alig van válogatási lehetõség. Egyes középiskolák a legjobb általános iskolákból merítik tanulóikat, mások a gyengébbekbõl. Van, ahol olyan tanulói rétegeket képeznek, akiknek szülei sok kulturális és anyagi segítséget képesek adni gyermekeiknek, míg máshol a tanulók nagy része többszörösen hátrányos helyzetû. A település mérete és szerkezete, ahol az iskola mûködik, nagymértékben befolyásolja ezeket a tényezõket.

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 11 Nincs az a tanári együttes, amely képes lenne ezeket a különbségeket kiegyenlíteni, nincsenek olyan mérési módszerek, amelyek képesek lennének valamennyi ilyen eltérést figyelembe venni. 2) Az egyes versenyek természetesen különbözõ képességeket, tudást mérnek. Nyilván más pedagógusi munka tükrözõdik egy népdaléneklési, egy sportági, egy Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny vagy egy diákolimpiai elsõ helyezésben. A felsõoktatási felvételi vizsgák összehasonlításának is sok buktatója van, hiszen nem azonos értékû bejutni egy olyan egyetemre, ahol nehéz vizsgákon tízszeres túljelentkezés mellett kell helytállni, mint egy olyan fõiskolára, ahol minden válogatás nélkül bárkit felvesznek. Az sem egyenértékû, ha egy osztályból a felvettek számát a jelentkezõkhöz vagy az osztály létszámához viszonyítják. Még nehezebben hasonlíthatók össze egymással a felvételi vizsgák eredményei és a különbözõ versenyek helyezései. 3) A felvételi vizsgák és a középiskolai tanulók versenyei elsõsorban az adott tantárgyakból szerzett felkészültséget, tudást, azaz elsõsorban a továbbtanulásra való alkalmasságot mérik. A középiskolák egy jelentõs részének azonban más feladatai is vannak, a munkaerõpiac igen változatos egyéb igényeit is ki kell elégíteniük. Aláhúzzuk, hogy a következõkben ismertetett vizsgálat erre vonatkozóan kevés támpontot nyújt. Azt is ki kell emelnünk, hogy a középiskoláknak a tantárgyi felkészítésen kívül sok egyéb feladata is van, többek között az egyéni képességek kibontakoztatása, az erkölcsi és testi nevelés. Ezeket a különbözõ versenyek legfeljebb csak áttételesen mérik. Egy olyan iskola, amely a felvételi és a versenyeredmények tekintetében kiváló, középszerû lehet a nevelés hatékonysága terén, és amelyik eredményesen nevel, nem feltétlenül mutat fel versenyeken gyõztes tanulókat. Az iskolák összevetése csak a felvételi és a versenyeredmények alapján tehát félrevezetõ lehet, hiszen a nevelõmunka eredményességének összehasonlítására nem ad módot. 4) Az adatgyûjtõ munka is sok akadályba ütközik. A felvételi adatokat szolgáltató szervezetek és a versenyszervezõk információi esetenként nem megbízhatóak, néha elvesztek, és akad olyan versenyszervezõ is, aki megtagadja az eredmények kiadását. Azok az iskolák, amelyek ilyen versenyekben érdekeltek, joggal vetik fel, hogy az emiatt keletkezett hátrányok sértik érdekeiket és jó hírüket. Mindezek ellenére nem lenne helyes eltekinteni az iskolák összehasonlításától, de gondosan mérlegelni kell ennek módszereit, s egy pillanatig sem szabad megfeledkezni e módszerek vitathatóságáról és bizonyos szempontból egyoldalúságáról. AZ EDDIGI VIZSGÁLATOK ISMERTETÉSE Hazánkban 1967 és 1994 között évenként jelentek meg a Középiskolák felvételi vizsgaeredményei a felsõoktatási intézményekben c. kiadvány kötetei, amelyek 1987 óta tartalmazták a középiskolák jét a felsõoktatási felvételek több ja szerint is. E k 1992 óta kibõvültek a felvételi írásbelik átlagai alapján összeállított rangsorral is. Az 1980-as évek közepétõl elkezdõdött az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek és az egyéb középiskolai versenyek adatainak gyûjtése, és sikerült több hiányossággal létrehozni egy 1986-tól idõsorosan vezetett adatbázist. Ennek létrejötte 1994 után lehetõvé tette egy új kutatási feladat kitûzését: a magyar középiskolák fejlõdési irányzatainak vizsgálatát objektív ismérvek alapján. Az elemzés azonban ekkor még csak az eredményességi k alapján történhetett.

12 A középiskolai munka néhány ja 1996-ban felmerült az igény, hogy ezeket az eddigi kimenõ adatokat vessük össze a bemenõ adatokkal, vagyis a középiskolát kezdõ 9. osztályos tanulók szociális és tanulmányi ival. 2000-ben nyílt elõször lehetõség az elsõ olyan felmérés lefolytatására, amely ilyen adatokat szolgáltatott, és amely lehetõséget biztosított összefüggések feltárására, a középiskolák összehasonlítására a tanulmányaikat kezdõ tanulók összetétele és az azt befejezõ diákok elért eredményei között. 2001-ben, a második felmérés után már meg lehet kísérelni olyan ek összeállítását, amelyek a tanulmányaikat kezdõk szociokulturális (bemenõ) és azt végzõk eredményességi (kimenõ) adatainak összevetésével a hozzáadott értéket mutatják be. A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium 1995 novemberében adta meg a kutatónak az elsõ megbízást az adatok további gyûjtésére és rendszerezésére, 1998-ig a minisztérium, azután az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja indított évente újabb projektet az adatbázis kiegészítésére, illetõleg a kutatás kiszélesítésére. E megbízások alapján készült el 1996 márciusában az I., 1997. június végén a II., 1999. június végén a III. és 2000. július végén a IV. kutatási jelentés. E jelentések anyagát adta közre 1997-ben, 1999-ben és 2000-ben e kiadvány három megelõzõ kötete. Az eddigi kutatás eredményeként létrejött adatbank tartalmazta: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) 1986 1999 közötti adatait; az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) 1986 1999 közötti adatait; a középiskolások számára szervezett 66 egyéb tantárgyi verseny 1986 1999 közötti adatait; a felsõoktatási felvételek 1991 1999 közötti adatait, ezen belül a felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgák 1992 1999 évek közötti átlagait; a középiskolák 9. osztályában 1999 õszén végzett felmérés adatait. A 2000 2001. évi kutatási terv célkitûzései a következõk voltak: az adatbank kiegészítése a 2000. évi versenyek és a felsõoktatási felvételek adataival, valamint a még hiányzó és beszerezhetõ korábbi adatokkal; az adatok értékelése településtípusok, megyék, nagyvárosok, illetve iskolatípusok és iskolafenntartók szerint; második kérdõíves felmérés az iskolákban a tanulók összetételének megállapítására, a tanulói összetételt jellemzõ k és az eredményességi k közötti kapcsolat, a hozzáadott érték vizsgálata; az összegyûlt adatok és következtetések publikálása két formában: a) elektronikus úton (Internet és CD): iskolai rangsorok a felsõoktatási felvételek i, a különbözõ versenyek helyezései és a szociológiai felmérés i szerint a középiskolák, a diákok és a szülõk számára; b) kiadvány formájában (4. kötet): a középiskolai oktatás néhány ja és annak kontextusa; többszempontú rangsorok és azok elemzése településtípusonként, megyénként, nagyvárosonként, illetve iskolatípusonként és iskolafenntartók szerint, amelyek hozzásegítenek a középiskolák munkájának vizsgálatához, illetõleg bemutatják, milyen szempontok szerint és milyen módon lehet értékelni a középiskolák munkáját, hogyan lehet számítani a hozzáadott értéket. A 2000 2001. évi kutatás eredményeként létrejött adatbank tartalmazza: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) 1986 2000 közötti adatait, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) 1986 2000 közötti adatait, a középiskolások számára szervezett 71 egyéb tantárgyi verseny 1986 2000 közötti adatait,

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 13 a felsõoktatási felvételek 1991 2000 közötti adatait, ezen belül a felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgák 1992 2000 évek közötti átlagait, a középiskolák 9. osztályaiban 2000-ben és 2001-ben végzett felmérések adatait. 1. táblázat A kutatás során eddig kiépített adatbázis teljességének mértéke Versenycsoport Versenyek (ek) száma Idõszak Összes lehetséges adat Eddig megszerzett adat Az adatállomány teljességének mértéke (%) OKTV 22 1986 2000 10 755 10 755 100,00 OSZTV 88 1986 2000 8 773 7 680 87,54 Egyéb versenyek 71 1986 2000 15 114 14 584 82,33 Összesen 181 34 642 33 019 95,32 Felvételi vizsga általános 4x14 1991 2000 363 975 363 975 100,00 tantárgyi 14 1992 2000 103 644 103 644 100,00 Mindösszesen 251 502 261 500 638 99,68 A fenti táblázatból látható, hogy a különbözõ versenyek eredményei alapján 181-féle, a felsõoktatási felvételek adatai szerint további 66-féle, összesen 251-féle iskola állítható össze. Ilyen nagyszámú természetesen nem tekinthetõ át, amellett egyes versenyeken csak viszonylag kevés számú iskola tanulói vesznek részt. Ezért a versenyeket megfelelõen kezelhetõ csoportokra osztottuk, s közülük a továbbiakban 72 iskola közlésére és elemzésére kerül sor. A jelentést a mellékletek és a számítógépes adatállományok (http://www.oki.hu/kozepiskolak; http://mars.elte.hu/verseny) egészítik ki és támasztják alá. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK) A vizsgálatok lehetõvé teszik, hogy a középiskolai munkát a felsõoktatási felvételik számainak és néhány, nagy tömegeket megmozgató verseny eredményeinek tükrében elemezzük. A felsõoktatási felvételik A felsõoktatási felvételi vizsgák adatai alapján a középiskolák a következõ k szerint állíthatók be 2 : A létszámokkal összefüggõ adatokat tartalmazó táblázatok 1) A felsõoktatásba felvettek számát (F) a 12. osztály tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F/L táblázat; 2) A felsõoktatásba felvettek számát (F) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F/J táblázat; 3) A felsõoktatásba jelentkezettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsõoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NY/J táblázat;

14 A középiskolai munka néhány ja 4) A felsõoktatásba felvettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsõoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NY/F táblázat; 5) A felsõoktatásba jelentkezettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsõoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYK/J táblázat; 6) A felsõoktatásba felvettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsõoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYK/F táblázat, 7) A felsõoktatásba jelentkezettek felsõfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsõoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYF/J táblázat; 8) A felsõoktatásba felvettek felsõfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsõoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYF/F táblázat; 9) A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a 12. osztály tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F1/L táblázat; 10) A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F1/J táblázat; 11) A mûszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a 12. osztály tanuló létszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F2/L táblázat; 12) A mûszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F2/J táblázat; 13) A fõiskolákra felvettek számát (F3) a 12. osztály tanuló létszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F3/L táblázat; 14) A fõiskolákra felvettek számát (F3) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F3/J táblázat. A fenti 14 féle táblázat elkészítéséhez az 1991 2000. évekre vonatkozóan gyûltek össze az adatok. Az utóbbi évekre nézve a középiskolából hozott pont/felvételi vizsgán szerzett pont (H/SZ) már félrevezetõ lenne, mert mind a kétféle pontot az egyes felsõoktatási intézmények különbözõképpen számítják. A felvételi írásbeli dolgozatok átlagait tartalmazó táblázatok Négy táblázatcsoport készült az 1992 2000. években megírt közös és egységes írásbeli vizsgák átlageredményeibõl. Ezek: 15) Az érettségi évében felvételizõk átlageredményei az összes felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 16) Az érettségi utáni évben felvételizõk átlageredményei az összes felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 17) Az érettségi évében felvételizõk átlageredményei az egyes vizsgatárgyak esetében; 18) Az érettségi utáni évben felvételizõk átlageredményei az egyes vizsgatárgyak esetében. Nem egyenértékûek a táblázatok abból a szempontból, hogy miként minõsítik az iskolák továbbtanulásra felkészítõ munkáját. E tekintetben többféle megítélés lehetséges, a következõ, kurzív betûkkel szedett mondatok a kutatást végzõ vitatható véleményét tükrözik. A felvételi létszámokra és az írásbeli dolgozatokra vonatkozó k közül az utóbbiak jelzik megbízhatóbban a középiskolai tanítás eredményességét, mert ezek a megszerzett ismeretek, tudás szintjét mérik. A létszámokra vonatkozó 14 közül az iskolák felsõoktatásra felkészítõ munkájának hatékonyságát legjobban az F/L (a száz 12. osztályos tanulóból felvettek száma) jellemzi. Ez

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 15 tükrözi ugyanis, hogy az iskola a tanulók hány százalékát teszi fogékonnyá és alkalmassá a továbbtanulásra, illetve irányítja olyan felsõoktatási intézménybe, ahol felvételi esélyei a legjobbak. Ez a nagymértékben függ attól, hogy a tanulók olyan felsõoktatási intézménybe jelentkeznek-e, amelybe a felvétel feltételei legkedvezõbbek számukra. Sokan tartják fontosnak az F/J (a száz jelentkezõbõl felvettek száma) jelzéseit. Ez kétségtelen olyan iskolatípusok esetében, amelyeknek nem elsõdleges feladata a továbbtanulásra való felkészítés (szakközépiskola, vegyes iskola). Ezeknek a táblázatoknak azonban súlyos hibája, hogy jobb helyezési számot adnak azoknak az iskoláknak, amelyeknek csak egy-két tanulója jelentkezett a felsõoktatásba, ha azokat felvették (akár felvételi vizsga nélkül is), mint azoknak, amelyeknek valamennyi tanulója jelentkezett (akár a legigényesebb felsõoktatási intézményekbe), de közülük egyet nem vettek fel. A nyelvvizsgákra vonatkozó táblázatok (NY/J, NY/F, NYK/J, NYK/F, NYF/J, NYF/F) a tanulók idegen nyelvi felkészültségét jelzik. Ez a felsõoktatásba való bejutást illetõen igen fontos tényezõ, hiszen szinte valamennyi felsõoktatási intézmény többletpontokkal jutalmazza az államilag elismert nyelvvizsgákat. A jelentkezõk közötti nyelvvizsgával rendelkezõk aránya jobban jelzi a középiskolák nyelvi felkészítõ munkáját, mint a felvettek közötti arány, mert utóbbiakban az is tükrözõdik, hogy a tanulók egyéb tárgyak vizsgáin milyen eredménnyel szerepeltek. Ezek a k azonban nemcsak az iskola felkészítõ munkájára utalnak, hanem erõsen függenek a családi körülményektõl is. Több középiskola bírálta a múltban az F/L táblázat jelzésértékét amiatt, hogy összemossa azokat a felsõoktatási intézményeket, amelyekbe nehéz feltételekkel, szigorú vizsgák árán lehet bekerülni azokkal, amelyek vizsgák nélkül veszik fel a pályázókat. Ezért készültek el a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre (nehezebb felvételi vizsgák, magasabb jelentkezési arányok) vonatkozó F1/L, F1/J k, illetve a mûszaki és az agráregyetemekre (alacsonyabb jelentkezési arányok, sok vizsgamentesség) vonatkozó F2/L, F2/J, k. Hasonló módon összeállítottuk a fõiskolákra vonatkozó F3/L, F3/J, kat is. Ezek az indikátorok valóban jobban differenciálnak, mint azok, amelyek együtt kezelnek valamennyi felsõoktatási intézményt. Hiányosságuk viszont minthogy egy-egy középiskolában kicsi és gyakran véletlenszerû azoknak a tanulóknak száma, akik egy-egy iskolatípusba jelentkeznek, hogy ezek a k nem mindig tekinthetõk jellemzõnek. Az írásbeli dolgozatok átlageredményeit feltüntetõ táblázatok csökkentik azt a zavaró tényezõt, amely a továbbtanulási célként választott intézmények különbözõ felvételi követelményszintje miatt bizonytalanná teszi az iskolák összehasonlítását. A közös és egységes írásbeli dolgozatokat ugyanis tárgyanként egy idõpontban, azonos tételekbõl írják a felvételizõk, és azokat egységes javítási út alapján értékelik. Ezért a dolgozatírás egy nagy versenynek tekinthetõ, amelyben évenként az iskolák tanulóinak legjobbjai (válogatott csapata) vesznek részt. E k elõnye, hogy egy-egy tantárgy oktatási hatékonyságát is jellemzik. Ezek együtt vizsgálva az OKTV és az egyéb versenyek tantárgyi táblázataival igen jól jelzik, hogy az elit- és a tömegképzés az egyes iskolákban az adott tantárgyban mennyire eredményes. E táblázat hiányossága, hogy azok a felvételizõk, akik felvételi mentességet élveznek, nem írják meg e dolgozatokat. A felvételi k értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált évtizedben a felvételi eljárás jelentõsen változott. A nagyszámú felvételi mentesség bevezetése, a felvételi arányok nagymértékû változása, a pontozási módszerek divergálása, majd az utóbbi években a pontozási eljárás különbözõségének csökkenése indokolttá teszi, hogy az idõsorokat több esetében fenntartásokkal kezeljük. A középiskolák általános képzésének eredményessége elsõsorban a felsõoktatási felvételek ival mérhetõ, hisz a felvételi vizsgák az 1991 2000-es évekre vonatkozó több mint három-

16 A középiskolai munka néhány ja százezer adata többféle szempontból teszi lehetõvé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti közel ezer középiskolára vonatkozó harmincezer adat 40-43 ezer középiskolás teljesítményére jellemzõ, amely alkalmas általános tanulságok levonására. A felsõoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményébõl nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes oktatási intézményekben és azok csoportjaiban folyó munka minõségére, a tanulók továbbtanulási esélyeire. A következõkben a számos felvételi ból négy csoportot veszünk figyelembe. Ezek: a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlageredményei, a felsõoktatásba felvettek aránya a végzõ középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (F/L ) az összes felsõoktatási intézmény vonatkozásában, az F/L három felsõoktatási intézménycsoportot tekintve és a felsõoktatási felvételekre jelentkezõ középiskolások nyelvvizsgáinak aránya. A közös és egységes felvételi írásbeli dolgozatok eredményei Az évenként felvételizõ diákok nagy többsége megír egy vagy két közös írásbeli érettségifelvételi dolgozatot (biológia, fizika, kémia, matematika, angol, német, francia) vagy egységes írásbeli dolgozatot (magyar, történelem, földrajz, közgazdaságtan, olasz, orosz, spanyol). E dolgozatok eredményeinek átlaga alapján tehát összemérhetõk a középiskolák. (Egy-egy dolgozatra maximum 15 pont adható.) Az írásbeli vizsgák átlageredményeit táblázatokba csak azokat az iskolákat állítottuk be: az összes eredményt táblázatok esetében, amelyeknek diákjai egy-egy évben legalább 5 dolgozatot, az 5 év alatt pedig összesen legalább 26 dolgozatot írtak; az egyes tárgyak eredményeit táblázatokba, amelyeknek tanulói egy-egy évben legalább 3 dolgozatot, az 5 év alatt összesen legalább 16 dolgozatot írtak. Erre a szelekcióra azért volt szükség, mert a kisebb dolgozatszámot produkáló iskolák sorba állítása sok véletlen elemet tartalmazott volna, az ilyen átlag nem lett volna jellemzõ. Még emellett is ajánlatos óvatosan kezelni azokat az átlageredményeket, amelyek kis számú vizsgázó teljesítményét tükrözik! 2. táblázat A közös és egységes írásbeli felvételi dolgozatok alapadatai, 1992 2000 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Küldõ * iskolák száma 655 691 714 788 791 788 832 837 841 Dolgozatok száma 32 514 34 299 32 061 32 616 42 398 34 388 34 199 31 372 34 042 Átlageredmény 8,00 9,09 8,56 8,60 8,21 8,26 7,71 7,88 7,16 *Amelynek a tanulói dolgozatot írtak. Az elõzõkben ismertetett korlátozó feltételek mellett a be állított iskolák száma 662 (lásd 5/1. melléklet). A középiskolák egy része, közöttük elsõsorban az ötéves tanítási idejû (technikus képzést folytató) szakközépiskolák tanulóinak egy jelentõs része nem az érettségi évében, hanem a rákövetkezõ évben jelentkezik a felvételi vizsgákra. Ezért az írásbeli vizsgák átlagait és a felvételi arányokat táblázatok nemcsak az adott évben érettségizõkre készültek el (mint a többi táblázat), hanem a felvétel évét megelõzõ évben érettségizõkre is.

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 17 A felsõoktatásba felvettek aránya a 12. osztályok létszámához viszonyítva az összes felsõoktatási intézményre vonatkozóan E (F/L) szerinti ek felállításakor a középiskolákat négy csoportra bontottuk: gimnáziumok, mûvészeti középiskolák, szakközépiskolák, vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat oktató) középiskolák. Ezt a csoportosítást az indokolja, hogy ezeknek az iskolatípusoknak eltérõ az elsõdleges képzési célja: magasabb szintû tanulmányokra vagy szakmára történõ felkészítés, illetve a más felvételi feltételeket támasztó mûvészeti felsõoktatási intézményekbe való bejutás megalapozása. Ezért nem lenne méltányos e négy típusba tartozó iskolákat a felsõoktatási felvétel szempontjából egymással összehasonlítani. Ugyanakkor az egyes típusok megalkotása nem egyszerû feladat, s ennek megfelelõen óvatosan kezelendõ, hiszen ma már egyre gyakoribb, hogy egy intézményben többféle oktatási program is elõfordul, sõt az egy iskolában oktatott programok kombinációi is rendkívül sokfélék. 3 3. táblázat A középiskolák száma intézménytípusonként, 1991 2000 Iskolatípusok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Gimnáziumok 191 191 202 219 233 246 262 284 286 310 Vegyes középiskolák 149 150 153 160 160 164 165 166 168 171 Mûvészeti középiskolák 11 13 15 18 17 19 19 20 21 21 Szakközépiskolák 264 292 303 326 364 380 389 413 420 442 Összesen 615 646 673 723 774 809 835 883 895 944 A középiskola-típusok összehasonlításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy míg az évtizedben az iskolák száma 53%-kal emelkedett, a gimnáziumoké 62%-kal, a szakközépiskoláké 67%-kal, a vegyes iskoláké 15%-kal, a mûvészeti középiskoláké pedig 90%-kal növekedett. Az iskolaekben a középiskolák csak akkor értek el helyezési számot, ha a k nagyobbak nullánál, azaz ahol legalább egy tanulót felvettek a felsõoktatásba. Miután a táblázatokban az 1991 1995-ös és az 1996 2000-es évek helyezési számai és i láthatók, véleményt alkothatunk az iskolák fejlõdésérõl is. Az iskolák je és a, amelynek alapján elnyerte a helyezést, minden fent említett év adataiból elkészült. Az összefoglaló táblázatokban (lásd mellékletek) az iskolák a k ötévi átlagának jében vannak felsorolva. Azok az iskolák, amelyeknek az ötbõl nincs legalább négy ja, nem szerepelnek. Így biztosítható, hogy az iskolaek ne tartalmazzák azokat az iskolákat, amelyeknek csak egy-két év adata áll rendelkezésünkre. Felvételi arányok felsõoktatási intézménycsoportonként Mint már említettük, ha az összes felsõoktatásba felvett diák számát viszonyítjuk a középiskola 12. évfolyamának létszámához, és e szerint ítéljük meg a középiskolák jét, elhanyagoljuk azt az igen fontos körülményt, hogy a különbözõ felsõoktatási intézményekbe való felvétel esélyei, nehézségei jelentõsen eltérnek. Ennek kiküszöbölésére csoportosítottuk a felsõoktatási intézményeket három csoportba (ennél több kategória kialakítása esetén az adatok áttekinthetetlenné válnának). 3 Errõl bõvebben lásd: Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (2000): Szerk.: Halász Gábor Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet,.

18 A középiskolai munka néhány ja Az elsõ csoportban tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek igen magas a felvételre jelentkezõk aránya a felvehetõk számához képest, ezért általában magasak a felvételi követelmények. A második csoportban mûszaki és agráregyetemek általában alacsonyabb a jelentkezési arány, így vagy csak írásbeli vizsgák vannak, vagy egyáltalán nincsenek felvételi vizsgák. A harmadik csoportban fõiskolák igen eltérõek a felvételi körülmények, van, ahol nem is kell felvételizni. Természetesen az egyes csoportokon belül is jelentõs különbségek vannak a felvételi vizsgák követelményeiben. A felvételizõk idegennyelv-ismerete Napjainkban az államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezõk nemcsak a felsõoktatási tanulmányokra jelentkezõk esetében jelentenek többletpontszám szerzési lehetõséget, hanem ez a tudás fontos összetevõje a munkaerõ-piaci elhelyezkedésnek is. Egy adott középiskola idegen nyelvet oktató munkájának eredményességét jelzi a nyelvvizsgával rendelkezõ tanulók száma, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy e t nagymértékben befolyásolják iskolán kívüli tényezõk is (nyelvtanulás magánúton, külföldi utazás stb. lehetõségei). Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a magyarországi érettségi vizsgakövetelményekben szerepel legalább egy idegen nyelv ismerete. Ezt a követelményt ugyanakkor nyilván eltérõ színvonalon teljesítik az egyes intézmények (két tanítási nyelvû iskolák, nyelvtagozatos osztályok, világbanki szakközépiskolák stb.). Az idegen nyelv ismerete a rendelkezésre álló adatbázisból három val vizsgálható: az idegen nyelvi felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeivel, az idegen nyelvi OKTV adataival és a felvételi vizsgákon résztvevõk nyelvvizsgaarányaival. A középiskolai tanulók versenyeredményei Az iskolák nevelési-képzési stratégiái eltérõek. Vannak olyan iskolák, amelyek nagy súlyt helyeznek diákjaik versenyeken való megmérettetésére, mások ezt nem szorgalmazzák különösképpen, mégis kiváló oktató munkát folytatnak. Ezt a szempontot figyelembe kell vennünk akkor, amikor az OKTV-n, az OSZTV-n és az egyéb országos tantárgyi versenyeken elért helyezések alapján kialakult iskolaekbõl vonunk le tanulságokat. Az adatbázis a középiskolák tanulóinak versenyeredményeit kétféle módon tartalmazza: a) az elért helyezések (1 3. helyezettek, 4 10. helyezettek) és a dicséretek száma szerint; b) a helyezések és a dicséretek pontszáma szerint (1. helyezés=10 pont, 10. helyezés=1 pont, minden dicséret = pont). A továbbiakban az áttekinthetõség kedvéért ez utóbbi, pontozásos módszert alkalmazzuk. Egy iskolacsoport iskolái akár megyénként, akár településtípusonként, akár programtípusonként alakítjuk ki statisztikai szempontból természetesen nem hasonlíthatók össze a versenyeken szerzett pontok alapján, hiszen nyilvánvalóan egy kisebb megye iskoláinak nincs olyan esélye a pontok megszerzésére, mint egy nagyobbnak. Ezért a továbbiakban a csoport pontjait a csoportban lévõ lakosság lélekszámának, illetve az összes tanuló létszámának figyelembevételével kell összehasonlítani. Természetesen tudjuk, hogy egy tanuló szereplése számos más, szociológiai kategóriákkal leírható tényezõtõl függ, de jelen tanulmányunkban ezek közül csak néhányat volt módunk alkalmazni.

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 19 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek 4 Az OKTV-n elért eredményekrõl 1986-tól vannak adataink. Némi változás volt a különbözõ években abból a szempontból, hogy milyen tantárgyakból és hány kategóriában rendeztek versenyeket, de ezek számossága nem befolyásolja az összehasonlíthatóságot. 4. táblázat A 2000-ben rendezett OKTV összefoglaló adatai Tantárgy Kategóriák száma Jutalmazott helyezések Tantárgy Kategóriák száma A következõ összefoglaló táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt évtizedben a középiskolák számának növekedésével (53%) nem járt együtt hasonló dinamikus emelkedés az OKTV-n sikeresen szereplõ iskolák számában (16%). 5. táblázat Az OKTV-n helyezést elért iskolák száma és aránya, 1991 2000 Jutalmazott helyezések Angol 1 10 Matematika 3 30 Biológia 2 10 Német 2 20 Filozófia 2 10 Német nemzetiségi 1 5 Fizika 3 25 Orosz nyelv 1 10 Francia 2 20 Olasz nyelv 2 10 Földrajz 1 10 Román nemzetiségi 1 3 Horvát 1 3 Spanyol nyelv 1 5 Kémia 2 20 Szerb nemzetiségi 1 3 Latin 1 5 Szlovák nemzetiségi 1 3 Magyar irodalom 1 10 Szlovén nemzetiségi 1 3 Magyar nyelv 1 10 Történelem 1 10 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Középiskolák száma 615 646 673 723 774 809 835 883 895 944 Helyezést szerzett iskolák száma 209 157 165 181 181 188 159 175 212 242 Helyezést szerzett iskolák aránya 33,2 23,6 23,9 24,3 22,7 22,8 18,6 19,6 23,7 25,6 Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV-n szereplõ középiskolákról, illetve tanulóikról 1986-tól vannak adataink. A versenyeket a jobb áttekinthetõség kedvéért négy csoportba osztottuk. Az adatbázis nem volt teljessé tehetõ, mert az adatszolgáltatóknál elvesztek a következõ információk: az agrárversenyek 1991 1993. évek közötti adatai, a gazdasági és mûszaki versenyek 1991. és 1994. évi adatai, illetve az egyéb versenyek 1991. és egyes versenyek 1993. és 1994. évi adatai. Az 1995 elõtti hiányok megszüntetésére már alig van remény. Ennek ellenére a szakmai tanulmányi versenyeken sikeresen szereplõ középiskolások 1986 és 2000 között 7680 diák adatainak (melyik iskolából, melyik megyébõl, milyen településtípusról indultak) elegendõek a változás tendenciáinak felrajzolására. 4 Lásd: http://www.oki.hu/kozepiskolak

20 A középiskolai munka néhány ja 6. táblázat Az OSZTV összefoglaló adatai, 1986 2000 Versenytípus Versenyek száma 1 3. helyezett 4 10. helyezett Dicséretben részesült Összes pont Agrár 15 390 427 135 5 500 Gazdasági 26 619 1 133 774 10 742 Mûszaki 48 947 1 616 944 15 910 Egyéb 5 164 363 168 3 036 Összesen 94 2 120 3 539 2 021 35 188 Egyéb középiskolai versenyek Az 1986 2000. évi idõszak 71 egyéb országos versenyének adatait állnak rendelkezésünkre, melyeket 12 tematikus csoportba foglaltunk össze. Az adatbázis a vizsgált idõszakra vonatkozóan nem teljes. Egyes versenyek adatai néhány évben hiányoznak, ezeket a szervezõk még vagy nem bocsátották rendelkezésünkre, vagy a 2000. évi adatbázis lezárása után érkeztek. Néhány országos verseny adatai még egyáltalán nem voltak beszerezhetõk. Becslésünk szerint az adatbázis a hiányok ellenére 82 százaléknál nagyobb mértékben teljes, összesen 14 584 középiskolás adatait tartalmazza. 7. táblázat Az egyéb középiskolai versenyek összefoglaló adatai, 1986 2000 Versenytípus Versenyek száma 1 3. helyezett 4 10. helyezett Dicséretben részesült Összes pont Agrár 5 210 18 0 1 997 Biológia 1 187 285 1 2 946 Földrajz, földtan, csillagászat 6 186 279 13 2 798 Fizika 9 897 1 051 293 12 851 Irodalmi 9 339 549 62 5 670 Kémia 2 244 371 10 3 811 Matematika 7 1 206 1 021 307 15 385 Nemzetközi 11 479 13 1 4 828 Sport 2 2 548 2 248 0 35 512 Technikai 5 282 341 10 4 004 Mûvészeti 7 421 119 22 4 388 Egyéb 7 521 50 0 4 986 Összesen 71 7 520 6 345 719 99 174 A fentiekben közölt összefoglaló adatok részletes bontásban megtalálhatóak kötetünk mellékleteiben, illetve az Interneten. Ezek több célra használhatók. Alkalmasak arra, hogy megítéljük az egyes középiskolák továbbtanulásra felkészítõ tevékenységét és az iskolák fejlõdési tendenciáit. Másrészt lehetõséget biztosítanak arra, hogy felismerjünk olyan általános tendenciákat, amelyek egyes iskolatípusokra jellemzõek. Többek között erre is törekszünk a következõkben.

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 21 A KUTATÁS ELEMZÉSI DIMENZIÓI A középiskolai munka eredményességérõl szóló kutatás módszertanának kialakítása az elõzõekben ismertetett rendszer létrehozásán alapult. Ahhoz, hogy ezek a k ne pusztán arra legyenek használhatóak, hogy egy-egy középiskola évenkénti helyezéseit láthassuk a különbözõ iskolaekben, szükséges volt azon tényezõk számbavétele, melyek a teljesítményeket befolyásolják. A különbözõ k alakulása nemcsak a pedagógusok munkájától függ, hanem attól is, hogy milyenek a tanulók kiválasztásának lehetõségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei. A kutatás eredményeként létrejött adatbázis ezeket a hatásokat nem mindig tudja számszerûen kimutatni. Alkalmas viszont arra, hogy a korábban ismertetett k alakulását: országos szinten, területi szinten: településtípusok, megyék, nagyvárosok és fõvárosi kerületek, továbbá az iskolák fajtái: iskolafenntartók és programtípusok szerint tudjuk vizsgálni. Országos szintû adatok Az elmúlt évtizedben jelentõsen emelkedett a felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk száma, illetve a középiskolát elvégzõ diákok jelentkezési aránya. A táblázatból az is látható, hogy nemcsak a jelentkezõk, hanem a felvettek száma is jelentõsen emelkedett. 8. táblázat Az érettségi évében felsõoktatási intézménybe jelentkezõk alapadatai, 1991 2000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 A középiskolák száma 615 646 673 723 774 809 835 883 895 944 12. osztályok létszáma 55 932 62 029 70 740 71 015 72 337 75 639 77 482 81 416 77 919 79 848 Jelentkezõk száma 23 277 29 392 35 840 36 451 37 478 40 071 40 776 43 333 42 491 42 995 Felvettek száma 12 839 15 208 18 378 18 090 20 011 22 931 24 909 27 053 27 382 28 522 Területi szintû adatok A magyarországi középiskolák székhelye döntõ többségben (88%) a 10 000 fõnél nagyobb lakosságszámú településeken van. A legkisebb településeken lévõ középiskolák száma bár a 10 év alatt több mint duplájára nõtt igen alacsony. 9. táblázat A középiskolák száma a település lélekszáma szerint, 1991 2000 A település lélekszáma A középiskolák száma 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 122 133 142 161 172 183 191 205 208 227 100 001 fõ felett 123 127 127 138 145 152 155 160 164 171 50 001 100 000 95 96 104 106 112 116 120 126 128 133 25 001 50 000 89 95 96 106 114 116 119 122 124 127 10 001 25 000 120 128 131 140 151 155 158 169 169 174 5 001 10 000 51 52 55 55 61 63 67 74 75 79 5 000 fõ alatt 15 15 17 17 19 24 25 27 27 33 Összesen 615 646 673 723 774 809 835 883 895 944

22 A középiskolai munka néhány ja Míg 1991-ben az összes középiskola 19%-a, addig 2000-ben már 24%-a volt budapesti székhelyû. A központúságot mutatja a következõ táblázat is. Az iskolák száma 53%-kal emelkedett az évtizedben, de Pest megyében és a fõvárosban majdnem megkétszerezõdött. 10. táblázat A középiskolák száma megyénként, 1991 2000 Megye 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Baranya 22 22 24 25 26 28 28 30 32 35 Bács-Kiskun 31 35 35 39 41 41 42 43 45 46 Békés 27 29 30 30 31 35 38 38 39 39 Borsod-Abaúj-Zemplén 40 40 40 46 48 52 55 56 57 57 Csongrád 34 34 34 35 37 39 39 39 39 40 Fejér 24 24 25 26 27 29 30 34 35 37 -Moson-Sopron 33 34 35 37 40 40 41 44 44 46 Hajdú-Bihar 30 31 31 34 41 42 42 43 43 44 Heves 19 20 20 21 24 24 25 28 28 29 Jász-Nagykun-Szolnok 27 28 30 31 32 34 36 39 39 41 Komárom-Esztergom 25 25 26 27 29 29 29 30 30 31 Nógrád 12 13 13 15 15 15 15 15 15 17 Pest 33 37 39 45 50 53 55 60 60 64 Somogy 18 20 25 25 27 27 28 31 31 33 Szabolcs-Szatmár-Bereg 34 34 35 36 37 40 40 42 42 43 Tolna 20 20 20 20 23 23 23 23 24 26 Vas 22 24 24 24 25 25 26 27 27 28 Veszprém 24 25 26 26 28 29 29 32 32 36 Zala 18 18 19 20 21 21 23 24 25 25 122 133 142 161 172 183 191 205 208 227 Összesen 615 646 673 723 774 809 835 883 895 944 A területi különbségek elemzésére további lehetõséget nyújt, ha a nagyvárosok és a budapesti kerületek adatait vizsgáljuk. Tanulmányunkban nagyvárosnak tekintjük a százezer lakos feletti, az 50 000 100 000 lakosú városokat, illetve azt a három megyeközpontot, melynek lélekszáma ötvenezer fõ alatti. A nagyvárosok esetében sem egyenletes az iskolák számának növekedése, Kaposváron például 113%-kal, Dunaújvárosban, Egerben és Kecskeméten 60%-kal nõtt az iskolaszám. Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy az egyes megyék középiskolai intézményhálózata fejlõdésének különbségeit is láthatja, ha a 10. és 11. táblázat adatsorait összeveti. Látni fogja, hogy vannak olyan megyék, amelyek a megyeszékhely iskolahálózatát, s vannak olyanok, amelyek nagyvárosaik, illetve városaik középiskolai kínálatát bõvítik.

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 23 11. táblázat A nagyvárosok középiskoláinak száma, 1991 2000 Nagyvárosok Lélekszám 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Békéscsaba 63 427 10 11 12 12 12 13 14 14 14 14 203 648 19 20 20 11 24 24 24 24 24 25 Dunaújváros 55 043 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 Eger 57 289 10 10 10 10 12 12 13 15 15 16 Érd 51 400 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Esztergom 28 224 8 8 8 8 9 9 9 9 9 9 127 119 17 18 19 20 21 21 21 23 23 25 Kaposvár 66 411 8 8 12 12 13 13 15 17 17 17 Kecskemét 105 606 10 12 12 14 14 14 14 14 16 16 172 357 17 17 17 20 21 24 26 26 26 26 Nagykanizsa 51 697 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 Nyíregyháza 112 419 14 14 15 15 15 16 16 16 16 17 Pécs 157 332 15 15 15 15 15 16 17 18 19 20 Salgótarján 43 950 6 6 6 7 7 7 7 7 7 7 Sopron 53 573 9 9 9 9 10 10 10 11 11 11 158 158 17 17 17 18 20 21 21 21 21 21 Székesfehérvár 105 119 13 13 13 14 15 16 16 18 19 20 Szekszárd 35 087 7 7 7 7 8 8 8 8 8 9 Szolnok 75 962 10 10 11 12 12 12 12 13 13 13 Szombathely 81 228 13 13 13 13 13 13 13 14 14 15 Tatabánya 71 701 8 8 8 8 9 9 9 9 9 9 Veszprém 61 534 9 9 9 9 10 10 10 10 10 13 Zalaegerszeg 60 422 7 7 8 9 9 9 10 10 10 10 Összesen 1 998 706 238 243 253 255 282 290 299 312 316 329 Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok Az ország iskolaszerkezete a vizsgált évtizedben jelentõs mértékben átalakult mind a fenntartó szervezetek, mind az iskolatípusok vonatkozásában. Ezt a ek változásának megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni. 12. táblázat A középiskolák száma fenntartók szerint, 1991 2000 Iskolafenntartó 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Települési önkormányzat 446 465 482 512 543 566 581 600 607 624 Megyei önkormányzat 116 127 136 147 152 152 155 157 158 159 Központi költségvetési szerv* 17 18 18 20 24 26 25 28 28 31 Egyház, felekezet 28 28 29 31 38 43 49 57 60 67 Alapítvány 5 5 5 9 13 18 21 34 34 53 Egyéb 3 3 3 4 4 4 4 7 8 10 Összesen 615 646 673 723 774 809 835 883 895 944 *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

24 A középiskolai munka néhány ja Míg az évtizedben az iskolák száma 53%-kal növekedett, az alapítványi iskolák száma megtízszerezõdött, az egyházi-felekezeti iskolák száma 140%-kal, a központi költségvetési szerveké 82%-kal emelkedett. Az is látható, hogy az iskolák 83%-át a települési, illetve a megyei önkormányzatok felügyelik. (A középiskola-típusok számának alakulását a 3. táblázatban mutattuk be.) 13. táblázat A gimnáziumok és a vegyes középiskolák megoszlása programtípusonként, 1991 2000. Gimnáziumok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 4 osztályos 68 70 74 83 90 97 104 117 118 128 4 és 6 osztályos 69 70 71 77 83 85 92 92 92 96 4 és 6 és 8 osztályos 3 3 3 3 3 3 3 5 5 6 4 és 8 osztályos 39 39 42 42 42 44 46 50 50 53 6 osztályos 6 3 6 7 7 9 9 11 11 13 6 és 8 osztályos 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 8 osztályos 5 5 5 6 7 7 7 8 9 12 Vegyes középiskolák 4 osztályos 100 100 103 108 108 111 112 113 114 116 4 és 6 osztályos 29 29 29 30 30 30 30 30 30 31 4 és 8 osztályos 17 17 17 18 18 19 19 19 19 19 6 osztályos 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 8 osztályos 1 1 Az adatbázis nem tartalmazza az egyes iskolákon belül a különbözõtanterv típusok szerint tanító osztályok adatait, ezért az iskolákat egységként kell a továbbiakban tárgyalnunk. A 4 és 6 és 8 osztályos tantervû, a 6 és 8 osztályos tantervû gimnáziumok és a 6 osztályos tantervû és a 8 osztályos tantervû vegyes iskolák száma olyan kicsi, hogy az ezek jére vonatkozó további megállapításokat fenntartásokkal kell kezelni. Elõszó.........................................................7 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai........................8 Összegzés.....................................................8 A kutatás célja, korlátjai és története.................................10 Az eddigi vizsgálatok ismertetése....................................11 Az eredményességi k (indikátorok)..............................13 A felsõoktatási felvételik........................................13 A középiskolai tanulók versenyeredményei...........................18 A kutatás elemzési dimenziói......................................21 Országos szintû adatok.........................................21 Területi szintû adatok..........................................21 Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok..........................23

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 25 2. A magyar középiskolák fejlõdése ORSZÁGOS SZINTÛ ADATOK A középiskolai munka eredményességét a következõkben a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei, a felsõoktatási felvételi arányok, ezen belül a felsõoktatási intézménytípusok adatai, a felvételizõk nyelvtudása, illetve az országos tanulmányi, szakmai és egyéb versenyeken elért helyezések alakulása alapján jellemezzük. A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeinek vizsgálata lehetõséget biztosít arra, hogy bemutassuk a hazai középiskolák szélsõséges (legjobb és legrosszabb átlagú) csoportjai közötti különbségek változásait. 14. táblázat A középiskolák száma tanulóik felvételi írásbeli dolgozatainak pontátlagai szerint, 1992 2000 Pontátlagok A középiskolák száma 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 10 felett 17 95 46 54 28 26 11 21 7 8 9,99 164 243 215 235 199 192 151 170 103 5 7,99 318 230 309 304 365 318 367 305 326 5 alatt 83 28 45 64 74 66 106 113 213 Eredményt elért iskola összesen Részt vevõ iskola összesen 582 596 615 657 666 602 635 609 649 655 691 714 788 791 788 832 838 841 E táblázat csak azokat az iskolákat veszi figyelembe, amelyeknek vizsgázói évente legalább 6 és a 9 évben legalább 46 dolgozatot írtak. 1. megállapítás Az adatokból látható, hogy a 10 pont feletti átlagú felvételi írásbeli dolgozatokat író iskolák aránya 1993 óta 13,7%-ról 0,8%-ra csökkent, ugyanakkor az 5 pontnál gyengébb dolgozatot író iskolák aránya 4,1%-ról 25,3%-ra emelkedett. Ez a tendencia még akkor is aggodalomra ad okot, ha tudjuk, hogy a dolgozatok átlageredménye függ azok nehézségétõl is. A minõség romlását magyarázza, hogy a dolgozatot írók létszáma és aránya évrõl évre emelkedett, azaz mind több gyengébb középiskolai tanuló jelentkezett felvételre, ugyanakkor a felvételi mentességet élvezõ tanulók aránya évrõl évre növekedett. 25

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 26 26 A középiskolai munka néhány ja 15. táblázat A legalacsonyabb és a legmagasabb átlagú csoport aránya közötti különbség, 1992 2000 (%) Csoport 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 10 pont felett 2,9 15,9 7,5 8,2 4,2 4,3 1,7 3,4 1,1 5 pont alatt 14,3 4,7 7,3 9,7 11,1 11,0 16,7 18,6 32,8 Különbség 11,4-11,2-0,2 1,5 6,9 6,6 15,0 15,2 31,7 Látható, hogy a különbség 1996-tól folyamatosan, az utóbbi három évben jelentõsen emelkedik, ami az iskolák differenciálódását jelzi. A felsõoktatási felvételek arányai 16. táblázat A felsõoktatási felvételekre jelentkezõk és felvettek aránya, 1991 2000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Összes Jelentkezõ/végzõs 41,6 47,4 50,7 51,3 51,8 53,0 52,6 53,2 54,5 53,9 51,4 Felvett/végzõs 23,0 24,5 26,0 25,5 27,7 30,3 32,2 33,2 35,1 35,7 29,7 Felvett/jelentkezett 55,2 51,7 51,3 49,6 53,4 57,2 61,1 62,4 64,4 66,3 57,9 2. megállapítás A XX. század utolsó évtizedében az iskolák száma 53%-kal, a 12. osztályos tanulók száma 43 százalékkal növekedett (lásd 8. táblázat), az ezekbõl az osztályokból a felsõoktatásba jelentkezõk száma 85%-kal, a felvettek száma pedig több mint százhúsz százalékkal emelkedett. Ez a jelentkezési arány 30%-os, felvételi arány 56%-os növekedését idézte elõ. Ez kétségtelenül ennek az idõszaknak a legjelentõsebb eredménye. Az felvett/végzõs átlagok megoszlásából lehet következtetni arra, hogy a hazai középiskolák mekkora hányadából kerülnek ki a felsõoktatási intézmények hallgatói, illetve hogy a középiskolák csoportjaiban milyen a továbbjutási esély az egyetemekre, fõiskolákra. A következõ táblázatból látható, hogy a felvettek 10, 20.100%-a az iskolák milyen hányadából került a felsõoktatásba. 17. táblázat A felsõoktatásba felvettek aránya a küldõ iskolák aránya szerint, 1991 2000 Felvettek százaléka Iskolák (%) 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 10 1,8 1,9 2,1 2,0 1,9 2,1 2,1 2,2 2,4 2,1 20 4,2 4,5 4,6 4,6 4,7 4,9 5,0 5,0 5,2 4,7 30 7,5 7,8 7,9 8,0 7,9 8,2 8,3 8,3 8,6 7,8 40 11,4 11,6 11,9 12,2 11,8 12,5 12,3 12,5 12,7 11,6 50 16,1 16,4 16,8 16,9 16,6 17,5 17,2 17,5 17,9 16,2 60 22,1 22,6 23,0 22,9 22,3 23,6 23,3 23,6 24,1 22,2 70 29,7 30,7 30,9 30,7 29,9 31,6 31,4 31,3 32,0 29,4 80 40,3 41,1 41,7 41,5 40,2 41,9 41,8 41,5 42,2 39,4 90 56,3 56,4 57,5 56,8 56,1 56,6 57,0 56,8 57,6 54,8 100 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 27 2. A magyar középiskolák fejlõdése 27 3. megállapítás Az egyetemi, fõiskolai hallgatók fele az iskolák 16-17 százalékából, kilencven százaléka az iskolák 56-57%-ból került a felsõoktatásba. 2000-ben a felsõoktatásba hallgatókat küldõ iskolák száma és aránya csökkent a korábbi évekhez képest. A 2000-ben érettségizett tanulók közül 308 iskolából (az iskolák egyharmadából) átlagosan tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsõoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. osztályosok 20%-a. Ezekbõl az iskolákból csak minden tizenkettedik tanuló került a felsõoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 29-bõl három, 30-ból két, 29-bõl egy diák tanult tovább és 31-bõl egy sem. 18. táblázat A középiskolai tanulók továbbtanulási esélye az 1991 2000 éveket együtt tekintve Iskolák száma 12. osztályos tanuló Tanuló % Felvett fõ Felvételi arány 17 32 548 4,5 21 828 67,1 23 36 459 5,0 21 716 59,6 27 41 053 5,7 21 074 51,3 34 49 090 6,8 21 965 44,7 40 49 882 6,9 21 332 42,8 52 58 573 8,1 21 454 36,6 68 74 747 10,3 21 623 28,9 92 86 761 12,0 21 361 24,6 140 107 718 14,9 21 518 20,0 449 187 502 25,9 21 532 11,5 942 724 333 100 215 403 29,7 4. megállapítás A fenti adatokból kiszámítható, hogy a középiskolák 4%-ából került be a felsõoktatásba a felvettek egyötöde, ezekben az érettségizõ osztályok tanulóinak 9,5%-a tanult, az õ továbbtanulási esélyük 63% volt. Az iskolák további 11%-ából került be a felsõoktatásba a felvettek 30%-a, ezekben a 12. évfolyamosok 19%-a tanult, e fiatalok továbbtanulási esélye 46%. A középiskolák további 37%-ából került be a felvettek 40%-a, ezekben az érettségizõ osztályok diákjainak 37%-a tanult, akiknek a továbbtanulási esélye 32% volt. Ugyanakkor a 10 év alatt a magyar középiskolák csaknem másik felébõl, amelyben a tanulók egynegyede tanult, csak minden kilencedik tanuló került a felsõoktatásba. Természetesen az egyes iskolák megítélésénél figyelembe kell venni mindazokat a tényezõket, melyeket az elõzõ fejezetben részletesen kifejtettünk (a tanulók kiválasztásának eltérõ lehetõségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei, az iskolák különbözõ képzési célja, feladata stb.). Ha a megyék, az iskolafenntartók, településtípusok és középiskola-típusok szerinti átlagokat vizsgáljuk (lásd a következõ fejezetet), ezeknek a körülményeknek a hatása mérsékeltebb. A felsõoktatási intézménytípusok adatai Mélyebb betekintést ad az egyes iskolák felsõoktatásra való felkészítõ munkájába, ha felsõoktatási intézménytípusonként vizsgáljuk a felvételi arányokat.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 28 28 A középiskolai munka néhány ja 19. táblázat A 12. évfolyamosok felvételi arányai felsõoktatási intézménytípusonként, 1991 2000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 12. o.-k létszáma 55 932 62 029 70 740 71 015 72 337 75 639 77 482 81 416 77 919 79 848 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek Felvettek száma 3 536 4 115 5 300 4 820 5 166 6 314 6 585 7 354 11 441 8 532 Felvételi arány 6,2 6,6 7,4 6,7 7,0 8,2 8,4 9,0 14,7 10,7 Mûszaki és agráregyetemek Felvettek száma 2 274 2 989 3 261 3 057 3 694 4 490 4 776 4 312 2 114 4 179 Felvételi arány 4,0 4,8 4,5 4,2 5,0 5,8 6,1 5,3 2,7 5,2 Fõiskolák Felvettek száma 7 108 8 165 9 921 10 337 11 214 12 198 13 348 15 346 13 928 15 418 Felvételi arány 12,5 13,0 13,8 14,3 15,2 15,8 16,9 18,7 17,9 19,3 5. megállapítás Az elmúlt évtizedben az érettségi évében felvettek száma legnagyobb mértékben, 141%- kal a tudományegyetemi csoportban növekedett, ezt követik a fõiskolák 117%-os emelkedéssel, míg a mûszaki-agrár csoportban 84%-os volt a növekedés. Az érettségi évében felvettek felvételi arányai hasonló módon emelkedtek: a tudományegyetemi csoportban 72%-kal, a fõiskolák esetében 54%-kal, a mûszaki-agrár csoportban 31%-kal. Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen összefüggés látható a küldõ középiskolák és a felsõoktatásba bekerült diákok száma és/vagy aránya között a különbözõ felsõoktatási intézménytípusok esetében, az alábbi táblázatból vonhatunk le következtetéseket. 20. táblázat A felsõoktatásba felvettek és az õket képzõ iskolák aránya felsõoktatási intézménytípusonként, az 1991 2000-es évek együttesen Felvettek Tudományegyetemek * Mûszaki- és agráregyetemek Fõiskolák (%) Iskolák száma Küldõ iskolák (%) Iskolák száma Küldõ iskolák (%) Iskolák száma Küldõ iskolák (%) 10 8 0,9 13 1,4 23 2,5 20 19 2,1 32 3,5 52 5,7 30 35 3,8 55 6,0 86 9,4 40 54 5,9 85 9,3 126 13,7 50 80 8,7 120 13,1 172 18,8 60 112 12,2 164 17,9 228 24,9 70 154 16,8 220 24,0 298 32,5 80 218 23,8 300 32,7 389 42,4 90 338 36,9 421 45,9 526 57,4 100 881 96,1 861 93,9 907 98,9 * Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 29 2. A magyar középiskolák fejlõdése 29 6. megállapítás Az 1991 2000-es éveket együtt vizsgálva a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre az érettségi évében felvett diákok fele a magyar középiskolák 8,7%-ából, a mûszaki és agráregyetemekre 13,1%-ából, a fõiskolákra pedig 18,8%-ából került ki. Ha a felvett tanulók kilencven százalékára vonatkozó adatokat tekintjük felsõoktatási intézménytípusonként, a küldõ iskolák arányai 36,9%, 45,9%, illetve 57,4%. Ennek a másik oldala, hogy a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre a középiskolák 63,1%-ából csak minden ötvenharmadik diák kerülhetett be, a mûszaki és agráregyetemekre a középiskolák 54,1%-ából csak minden hetvenkilencedik diákot vették fel, a fõiskolákon a középiskolák 42,6%-ából csak minden tizenharmadik diák kapott helyet. A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsga arányai Az 1991 2000 közötti években 930 középiskolából összesen 374 825 olyan fiatal jelentkezett felsõoktatási intézménybe, aki a felvételi vizsga évében érettségizett. E fiataloknak összesen 154 666 nyelvvizsgája volt, tehát az átlagos nyelvvizsgaarány 41,3%. 7. megállapítás Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt megszerzõ tanulók száma és aránya a vizsgált tíz évben rohamosan növekedett a felvételre jelentkezõk körében: míg 1991-ben átlagosan minden harmadik jelentkezõnek volt egy nyelvvizsgája, addig az utóbbi években már több mint minden másodiknak. 1 Az egész idõszakot tekintve e vizsgák több mint 90%-át azonban 277 iskola tanulói hozták, ez az iskolák 30%-a. Ezekben az iskolákban a tanulók 57%-ának volt egy nyelvvizsgája. Az iskolák közel 70%-ából 654 középiskolából jelentkezõknek mindössze 15 513 nyelvvizsgája volt. Ezekbõl az iskolákból 136 541 fiatal jelentkezett egyetemekre, fõiskolákra, azaz csak minden 8-9. fiatalnak volt egy nyelvvizsgája. Ezen belül az iskolák 30%- ából jelentkezõknek még rosszabbak a i: csak minden harmincnegyedik tanuló szerzett egy nyelvvizsga-bizonyítványt. Óriási tehát a különbség e tekintetben az iskolák egy kisebb hányada és az iskolák nagy többsége között. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Évenként 22 tantárgyi verseny (33 versenykategória) 260-311 helyezettjének és 208-712 megdicsértjének, a 15 év alatt összesen 4 168 helyezettnek és 6 587 dicséretben részesítettnek, összesen 10 755 középiskolásnak az adatai találhatók a táblázatokban. Ebben a névsorban találhatók minden bizonnyal az ország legtehetségesebb diákjai. Életútjuk figyelemmel kísérése fontos nemzeti érdek lenne. 1 Errõl bõvebben lásd: Vágó Irén: Az oktatás tartalma. In: Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (2000): Szerk.: Halász Gábor Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet,.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 30 30 A középiskolai munka néhány ja 21. táblázat Az OKTV-n különbözõ helyezést elért iskolák szám és az elért pontszám tantárgyanként, 1986 2000 Tantárgy Iskola 1 3 4 10 Dicséret Pontszám Angol 152 82 188 356 1696,0 Biológia 173 90 210 659 1979,5 Filozófia 26 19 39 38 345,0 Fizika 182 135 315 621 2788,5 Francia 107 89 210 357 182 Földrajz 123 48 112 431 1095,5 Horvát 2 21 20 0 304,0 Kémia 151 90 211 735 202 Latin 65 45 105 102 875 Magyar irodalom 145 45 105 282 966,0 Magyar nyelv 96 45 110 99 888,5 Matematika 258 151 349 1109 3307,5 Német nyelv 192 90 210 641 1971,5 Német nemzetiségi 10 24 56 77 479,5 Orosz nyelv 218 105 245 440 2145,0 Olasz nyelv 60 60 141 172 1189,0 Spanyol nyelv 40 48 113 113 942,5 Román nemzetiségi 1 19 11 0 238,0 Szerb nemzetiségi 3 18 2 0 177,0 Szlovák nemzetiségi 7 17 20 0 250,0 Szlovén nemzetiségi 1 4 0 0 38,0 Történelem 156 45 106 355 1005,5 Összesen 2009 1290 2878 6587 26523 Az OKTV összefoglaló adatait az 5. táblázat tartalmazza. Ha az iskolák számát az elért pontszámok jében tüntetjük fel, azt láthatjuk, hogy az iskolák élmezõnyében minden évben 4-7 iskola tanulói szereznek 50-nél több pontot és további 46-58 iskola 10 50 pontot. 22. táblázat Az OKTV-n szereplõ iskolák száma az elért pontszámok szerint, 1990 2000 Pontszám Iskolák száma 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 50 felett 6 5 4 3 5 2 3 4 5 7 5 10 50 55 51 45 50 51 58 56 50 48 46 49 5,5 9,5 36 39 30 31 31 33 36 32 44 41 39 5 127 114 78 81 94 88 93 73 78 118 149 Összesen 224 209 157 165 181 181 188 159 175 212 242 Pontot szerzett iskolák aránya (%) 35,0 33,2 23,6 23,9 24,3 22,7 22,8 18,6 19,6 23,7 25,5

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 31 2. A magyar középiskolák fejlõdése 31 8. megállapítás Az OKTV-helyezést elért tanulók a vizsgált tizenöt évben 486 iskolából, a magyar középiskolák 51,4%-ából kerültek ki. Ezek közül 230 gimnázium (a hazai gimnáziumok 73,5%-a), 111 vegyes középiskola (ezen iskolatípus 63,8%), és 145 szakközépiskola (a szakközépiskolák 32,2%). A megszerzett pontok kilencven százalékát 167 iskola (ez az összes iskolák 17,6%) tanulói szerezték meg. Miközben a középiskolák száma a tizenöt év alatt 69%-kal növekedett, az OKTV-helyezéseket elért iskolák száma az 1986 1990 közötti emelkedés után némileg csökkent, azaz az OKTV-n sikeresen szereplõ középiskolák aránya az összes hazai középiskolához képest jelentõsen csökkent (az iskolák több mint egyharmadáról az egynegyedére). Az OKTV-n pontszámokat szerzett iskolák csoportján belül három fõvárosi gyakorló gimnázium kiemelkedõ eredményeket ért el, és elvitte az elérhetõ dobogós helyezések 17%- át (az elérhetõ pontok 16%-át). 19 iskola birtokában van az ilyen helyezések 42%-a (az összes pont 41%-a). Egy viszonylag szûk csoport 50 iskola szerezte meg a pontok kétharmadát. A legkiemelkedõbb eredményeket elért tanulók döntõ többségét tehát a magyar középiskolák 5 százalékában képzik. Ez az alacsony arány még akkor is elgondolkodtató, ha jól tudjuk, hogy az iskolák versenyeztetési indítékai például a munkaerõpiacra való felkészítés eltérõ feladatai miatt különbözõek. Talán egy kicsi elmozdulást jelent, hogy 1997-tõl a pontot szerzett iskolák aránya némileg emelkedett, bár ez elsõsorban a 10 pont alatt teljesítõk számának emelkedésébõl fakad (lásd 5. és 22. táblázat). Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV-n elért pontszámok alapján (az 1991-es és az 1994-es év kivételével) évenként rangsorolhatóak a középiskolák. A kirajzolódó változási tendencia eltér az OKTV-rangsorban szereplõ iskolák számának alakulásától. A következõ táblázatból látható, hogy az OSZTV-ken eredményeket elért iskolák száma a vizsgált idõszakban közel hasonló ütemben növekedett, mint a hazai középiskolák száma, ezért évrõl évre átlagosan a középiskolák 28%-ának tanulói szereztek pontokat. 23. táblázat Az OSZTV-n pontot szerzett iskolák száma az elért pontszámok szerint, 1986 és 2000 között Pontszám * Pontot szerzett iskolák aránya Iskolák száma 1986 1987 1988 1989 1990 1992 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 50 felett 1 2 1 1 4 4 3 2 3 11 6 7 13 40 49 4 3 1 2 2 4 3 2 6 10 5 8 10 30 39 4 1 6 7 3 3 4 12 14 11 20 9 15 20 29 16 11 13 22 19 23 27 27 24 25 28 24 18 10 19 49 61 65 61 51 39 45 66 74 70 71 64 69 1 9 75 80 64 115 97 135 120 152 118 131 133 100 125 Összesen 149 158 150 208 176 208 202 261 239 258 263 212 250 n/m * 26,6 26,9 24,7 32,3 27,5 31,3 29,2 32,8 29,0 30,3 29,5 23,7 26,4

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 32 32 A középiskolai munka néhány ja 9. megállapítás A vizsgált tizenhárom évben az OSZTV-helyezettek 486 iskolából, a magyar középiskolák 51%-ából kerültek ki. Ezek közül 31 gimnázium (a gimnáziumok 10%-a), 117 vegyes középiskola (az ilyen iskolák 67%-a) és 338 szakközépiskola (ezeknek az iskoláknak a 73%-a). A megszerzett pontok felét 69 iskola (az összes iskolák 7%-a), kilencven százalékát 241 iskola (az iskolák egynegyedének) tanulói szerezték meg. Az OSZTV-ket a szakközépiskolai osztályok tanulói számára szervezik. Ezért magától értetõdõ, hogy a szakközépiskolások aránya jóval magasabb a gimnazistákénál. Az egyéb középiskolai versenyek Az egyéb versenyek száma igen nagy (71-et tartalmaz az adatbázis), ezek produkció-felülete rendkívül különbözõ. Legnagyobb részük a kiemelkedõ felkészültséget, képességet méri (ezek a középiskolai elitképzés jelzõszámai), egy kisebb de nagy tömegeket megmozgató részük az általános képzésre jellemzõ. Kiadványunk többnyire együttesen vizsgálja e versenyeket (a versenytípusonkénti összefoglaló adatokat lásd 7. táblázat). 24. táblázat Az egyéb versenyeken pontszámokat szerzõ középiskolák száma, 1986 2000 Pontszám * Pontot szerzett iskolák aránya A középiskolák száma 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 200 felett 1 1 1 1 1 1 1 1 4 1 1 1 2 3 6 100 199,5 1 1 3 4 1 3 6 9 8 6 6 15 13 15 16 90 99,5 1 1 1 3 6 2 4 3 2 7 6 80 89,5 1 2 3 1 3 5 9 1 2 2 5 6 9 70 79,5 2 2 2 1 3 6 1 4 4 4 6 9 60 69,5 1 3 4 3 3 6 12 7 5 7 10 4 13 50 59,5 2 1 1 7 1 10 7 16 7 16 13 12 15 17 40 49,5 4 2 3 4 4 10 9 14 11 13 12 11 18 15 22 30 39,5 7 7 4 7 11 12 23 29 21 17 13 23 23 32 36 20 29,5 8 9 11 12 18 21 38 38 53 45 31 36 53 49 53 10 19,5 27 35 39 65 50 81 85 95 89 89 84 103 107 124 122 9,5 70 62 73 63 52 44 113 130 111 103 127 117 143 149 149 Összesen 121 123 138 162 152 177 295 337 346 292 305 335 392 425 458 n/m * 21,6 20,9 22,7 25,1 23,8 27,6 44,4 48,8 50,0 36,7 37,1 39,3 44,0 47,5 48,3 A vizsgált tizenöt évben az egyéb versenyek helyezettei 736 iskolából, a magyar középiskolák 78%-ából kerültek ki. Ezek közül 260 gimnázium (a gimnáziumok 83%-a), 147 vegyes középiskola (ezen iskolatípus 85%-a) és 329 szakközépiskola (az intézménytípus 71%-a). 10. megállapítás A pontot szerzõ középiskolák aránya emelkedõ tendenciát mutat, 1986 és 2000 között megduplázódott, de ez minden bizonnyal összefügg azzal is, hogy az adatbázis az idõszak elsõ felében hiányosabb, mint a másodikban.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 33 2. A magyar középiskolák fejlõdése 33 A nemzetközi tanulmányi versenyeken szerzett pontok A továbbiakban a nemzetközi versenyeket vizsgáljuk két okból: (a) ezeknek az eredményei külföldi összehasonlításban is jelzik a magyar elitképzés színvonalát, (b) azok az iskolák, amelyeknek tanulóit nemzetközi versenyekre küldik ki, kétségtelenül kiemelkedõ eredményekkel büszkélkedhetnek. 25. táblázat A nemzetközi versenyek összefoglaló adatai, 1986 2000 A verseny megnevezése Fõ 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Ifjú Fizikusok R 5 12 19 12 17 13 15 16 Nemzetközi Versenye H 4 4 1 4 2 3 2 3 1 3 3 Izraeli magyar R 4 8 8 8 8 8 8 8 8 8 Matematikaverseny H 1 1 1 1 1 1 1 1 2 Nemzetközi R 4 25 23 46 35 49 53 56 61 64 70 Diákolimpia Informatika H 3 5 6 13 4 6 18 12 27 19 Nemzetközi R 2 11 32 Diákolimpia Filozófia H 9 3-8 Nemzetközi R 5 21 25 27 29 32 31 37 41 47 51 55 56 56 62 62 Diákolimpia Fizika H 4 5 3 7 8 3 12 2 13 9 11 17 4 10 4 Nemzetközi R 4 22 26 26 26 28 30 33 38 41 42 45 47 47 51 53 Diákolimpia Kémia H 7 10 9 6 9 3 2 6 12 12 9 1 1 5 3 Nemzetközi R 6 37 42 49 50 54 55 64 73 69 73 75 82 76 81 82 Diákolimpia Matematika H 8 6 16 10 6 6 8-9 8 5 5 3 2 3-4 11 9 Nemzetközi R 6 Diákolimpia Német H 16 R= részt vevõ országok száma; H= a magyar csapat által elért helyezési szám. Megjegyzés: Az jel esetében vagy nem volt verseny, vagy nem vettünk részt. 11. megállapítás A magyar közoktatás évrõl évre igen jól vizsgázik. A nemzetközi versenyeken gyakoriak a dobogós helyezések, és szinte minden versenyen és minden évben a magyar csapatok a mezõny elsõ ötödében foglalnak helyet. Az utóbbi két évben a kémia-, a matematika- és a fizikaversenyeken emelkedtek ki diákjaink. A nyilvántartott 15 évben 96 iskola tanulói vettek részt a felsorolt nemzetközi versenyeken, ez az iskolák egytizede. Az ebben az idõszakban elért 493 helyezés 83%-át 34 iskola tanulói szerezték (ez az iskolák 3,6%-a). Mindössze 26 olyan iskola van, amelyik ebben az idõszakban háromnál több versenyzõt tudott kiállítani, õk a kiküldött résztvevõk 78,5 százalékát adták.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 34 34 A középiskolai munka néhány ja A versenyzõket küldõ iskolák közül 71 gimnázium, 16 vegyes középiskola, 9 pedig szakközépiskola. A gimnáziumokból került ki a helyezettek 90 százaléka, a szakközépiskolából 2%-a, a vegyes középiskolákból 8%-a. Az iskolák közül 22 en, 21 a nagyvárosokban, 17 az 50 000 100 000 lakosú városokban, 12 a 25 000 50 000 lélekszámú településeken, 19 a 10 000 25 000 lakosú városokban, 3 az 5 10 000 lakosú városokban és 1 a kistelepüléseken mûködik. A budapesti iskolák versenyzõi a helyezések több mint felét, a 100 000 lakos feletti városok csaknem egynegyedét szerezték meg. TERÜLETI SZINTÛ ADATOK A településtípusok adatai Amikor oktatási egyenlõtlenségekrõl beszélünk, óhatatlanul elõkerül a települések közötti különbségek problémaköre. A területi egyenlõtlenségek az oktatás területén is több vonatkozásban elemezhetõek, jelen kutatási eredményeink ezek közül a tanulás eredményességét leíró kra koncentrálnak. A középiskolák tanulói által elért eredmények vizsgálhatók a településtípusok, a megyék, valamint mivel a középiskoláztatás döntõen városi ellátást jelent a városok szintjén. A középiskolák székhelyének településtípusát elsõsorban a lakosságszám alapján alakítottuk ki, kivételt a fõváros jelent, ahol a kerületek szintjén is elemezzük az adatokat. Az általunk alkalmazott tipizálás eltér a hagyományos szociológiai településtipológia csoportosítástól, inkább a településnagysághoz kapcsolódó fogalomrendszerhez áll közelebb. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei 1992-tõl 2000-ig éves bontásban szerepelnek adatbázisunkban. Az összegzõ táblázatok közül az alábbiakban az összes felsõoktatási felvételi írásbeli adatot tartalmazóakat elemezzük, de felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy az interneten az egyes vizsgatárgyak eredményei is megtalálhatóak. 26. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok száma és átlageredményei településnagyság szerint, 1992 2000 Települési kategória 1992 1995 1996 2000 Dolgozatok száma Átlageredmény Dolgozatok száma Átlageredmény 39 461 8,5 52 087 7,8 100 000 felett 32 235 8,8 44 736 8,2 50 001 100 000 19 193 8,7 26 703 7,9 25 001 50 000 15 836 8,4 20 415 7,7 10 001 25 000 18 303 8,4 23 889 7,6 5 001 10 000 4 957 8,1 6 510 7,3 5 000 alatt 1 505 9,0 2 059 7,8 Összesen 131 490 8,6 176 399 7,9

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 35 2. A magyar középiskolák fejlõdése 35 12. megállapítás A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlaggal rendelkezõ településtípusok közötti különbség ingadozik, nem ismerhetõ fel semmilyen irányzat. Maga a különbség sem jelentõs, a vizsgált években: 0,6 és 1,5 között mozog. A fõváros iskoláiból kikerülõk átlagai a legkisebb településekhez hasonlóan évrõl évre más helyet foglalnak el a ben. Általában legmagasabb az írásbeli dolgozatok átlaga a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban kivétel az a három év, amikor a legkisebb települések iskolái álltak az élen, leggyengébbek az 5 10 ezer lakosú településeknél. A felsõoktatási felvételek arányai A felsõoktatásba jelentkezõ 12. osztályosok között településtípusok szerint már nagyobbak a különbségek a bekerülési esélyeket tekintve, mint az írásbeli felvételik átlageredményei esetében. 13. megállapítás Legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban. Ezt követi a tizenegy 50 100 ezer lakosú város. Harmadik helyen a legtöbb évben a 10 25 ezer lakosú városok, negyedik helyen a 25 50 ezer lakosúak iskolái voltak. A fõváros iskolái a korábbi 6-7. helyrõl 1996-ra feljöttek az 5. helyre. Az utóbbi négy évben a 6. és a 7. helyen az 5 10 ezer lakosú városok és az 5 ezer lélekszám alatti települések találhatók. Az 1991 2000-ig terjedõ idõszak átlagadatait az 1. ábra mutatja. 1. ábra A középiskolák felvételi arányai településtípusonként, 1991 2000 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 35,37 32,30 28,70 29,40 25,07 25,29 22,55 100 000 felett 50 000-100 000 25 000-50 000 10 000-25 000 5 000-10 000 5 000 alatt 14. megállapítás A településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az 1998-1999-es visszaesés után ismét igen magas.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 36 36 A középiskolai munka néhány ja 2. ábra Különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus között 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 18,8 14,9 18,8 10,7 12,1 14,9 14,5 8,5 10,7 7,7 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 A felsõoktatási intézménytípusok adatai A településtípusok szerinti felvételi arányok (a felsõoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) különbségei az egyes felsõoktatási intézménytípusoknál eltérõen alakulnak. 15. megállapítás A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemi csoportban legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban, a legutóbbi két évben a 25 50 ezer lakosú városok feljöttek a második helyre, a fõváros iskolái viszont visszaestek az ötödik-hatodikra. A mûszaki, agráregyetemi csoportban az elsõ három helyen évrõl évre más településtípus iskolái találhatók, az utolsó helyen legtöbbször az 5 10 ezer lakosú városok tanyáznak. A legkisebb települések iskolái az elmúlt tíz évben váltakozva a harmadik és negyedik hely kivételével minden helyen voltak. A fõiskolai csoportban az 50 100 ezer lakosú városok foglalják el az elsõ helyet, a második helyen legtöbbször a 100 ezer feletti nagyvárosok voltak, a harmadik és ötödik helyen az 5000 lakos feletti településtípusok váltakoztak, az utolsó két helyet a fõváros és a legkisebb települések iskolái foglalták el. 16. megállapítás A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség nagyságának változása 1991 és 2000 között szintén kiszámítható a 27. táblázatból. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemi csoportban tíz év alatt egy 1994-1995 közötti visszaesés mellett a különbség csaknem megduplázódott (5,7-rõl 10,8-ra). A mûszaki, agráregyetemi csoportban kicsi a különbség évente, és a változás mértéke nem jelentõs. A fõiskolai csoportban az 1997. évi visszaeséstõl eltekintve növekszik a legalacsonyabb és legmagasabb felvételi aránnyal rendelkezõ települések közötti különbség (1991-ben 6,4, míg 2000-ben 1).

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 37 2. A magyar középiskolák fejlõdése 37 27. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai településtípusonként, 1991 2000 Településtípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek 6,3 6,6 6,5 6,2 6,6 7,6 7,8 9,0 12,5 11,0 100 000 felett 8,8 8,9 10,8 9,9 10,7 12,1 12,7 13,2 17,4 18,3 50 001 100 000 6,4 6,4 6,6 6,1 5,8 7,4 7,9 8,4 14,1 11,6 25 001 50 000 4,7 5,3 6,3 5,0 5,5 6,6 6,3 7,3 15,8 12,0 10 001 25 000 4,5 5,2 6,3 5,8 5,7 7,2 6,8 7,1 14,4 10,4 5 001 10 000 3,1 3,6 4,7 3,9 4,6 4,1 4,3 4,3 13,8 7,5 5 000 alatt 5,5 6,5 7,6 4,7 4,6 6,4 5,7 6,6 11,5 11,1 Összesen 6,2 6,6 7,4 6,7 7,0 8,2 8,4 9,0 14,7 12,6 Mûszaki és agráregyetemek 4,5 4,6 4,9 4,4 5,0 5,2 5,9 5,0 1,3 5,7 100 000 felett 4,4 5,2 5,1 4,1 5,4 6,3 7,0 6,1 3,8 6,9 50 001 100 000 4,2 5,2 4,3 4,6 5,5 6,8 6,2 5,5 3,0 6,9 25 001 50 000 3,9 4,4 4,2 4,6 4,8 5,2 6,1 5,0 2,3 6,1 10 001 25 000 3,3 4,5 3,9 4,0 5,0 6,2 5,6 5,0 3,1 6,3 5 001 10 000 2,0 3,6 3,3 3,6 3,1 4,5 4,0 3,8 3,2 3,8 5 000 alatt 1,7 5,5 5,5 3,5 4,5 6,3 4,2 5,8 2,7 4,8 Összesen 4,0 4,8 4,5 4,2 5,0 5,8 6,1 5,3 2,7 6,2 Fõiskolák 8,1 9,4 9,8 9,2 9,4 11,4 13,2 14,2 17,7 17,3 100 000 felett 14,3 14,2 14,0 16,1 17,1 17,6 18,7 2 19,8 24,2 50 001 100 000 14,5 15,1 16,7 17,7 19,1 19,2 19,5 21,7 19,5 27,8 25 001 50 000 13,1 13,8 15,8 16,1 16,4 15,8 17,2 18,9 16,1 24,9 10 001 25 000 14,3 14,2 15,5 15,9 17,3 17,5 18,3 20,1 16,7 22,8 5 001 10 000 12,4 14,4 14,9 14,9 15,6 16,1 15,9 19,1 15,8 23,7 5 000 alatt 14,3 10,8 12,5 12,1 13,7 12,5 14,6 16,6 12,5 19,7 Összesen 12,5 13,0 13,8 14,3 15,2 15,8 17,0 18,7 17,9 22,8 A nyelvvizsgarány a felvételre jelentkezõk körében 28. táblázat A nyelvvizsgaarány a felvételizõk körében településtípusonként, 1991 2000 Településtípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1991 2000 47,9 48,0 44,6 44,7 43,4 43,2 50,8 60,6 64,7 51,3 50,2 100 000 felett 32,6 34,7 36,6 35,7 36,3 37,1 48,7 59,3 60,3 47,2 43,9 50 001 100 000 3 30,2 30,6 32,9 31,5 33,5 49,0 57,7 58,8 42,6 41,1 25 001 50 000 24,6 27,3 29,3 26,5 24,8 26,3 37,7 46,0 56,0 37,7 34,7 10 001 25 000 24,1 24,5 25,2 24,6 26,2 26,5 35,3 45,6 49,9 37,5 33,2 5 001 10 000 14,9 16,8 22,8 19,3 21,2 23,8 24,9 34,6 42,0 31,2 26,6 5 000 alatt 44,3 39,2 41,5 33,8 33,1 35,4 41,6 41,6 37,1 34,9 38,1 Összesen 33,2 34,3 34,5 33,8 33,5 34,5 44,6 54,0 57,6 43,7 41,3

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 38 38 A középiskolai munka néhány ja Az egyetemi, fõiskolai tanulmányokra jelentkezõ tanulók nyelvtudását a jelentkezési lapon közölt és igazolt nyelvvizsgák alapján összesítettük. 17. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgaarány a fõvárosi iskolákban, majd rendre a településméret mentén csökkennek az arányok, kivéve az 5 10 ezer lakosú városokat, akik az utolsó helyen állnak. Ha a legmagasabb és legalacsonyabb nyelvvizsgaátlaggal rendelkezõ településtípusok iskolái közötti különbséget vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedben a kisebb-nagyobb hullámzások ellenére csökkenõ tendenciát mutatnak: míg 1991-ben 33%-nyi, addig 2000-ben 20%-nyi volt az eltérés. 3. ábra Különbség a legalacsonyabb és legmagasabb nyelvvizsgaaránnyal rendelkezõ iskolák között településtípusok szerint, 1991 2000 35 31,2 30 33,1 27,6 25,4 25,9 25 22,2 25,9 20 21,8 19,4 20,0 15 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek 29. táblázat Az ezer tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszámok települési kategóriánként, 1986 és 2000 között Települési kategória Tanulószám * Összes pont * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben. 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Pontszám Pontszám Pontszám 18 790 606 198 195 213 100 000 felett 18 095 365 127 114 124 50 001 100 000 12 382 248 98 69 81 25 001 50 000 11 153 205 67 64 74 10 001 25 000 13 191 185 60 67 58 5 001 10 000 4 680 84 20 24 40 5 000 alatt 1 557 213 55 57 101 Összesen 79 848 1 907 625 590 691

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 39 2. A magyar középiskolák fejlõdése 39 A településtípusok szerinti OKTV-pontszámok összehasonlítása csak akkor helyes, ha a pontszámokat az adott településtípusban tanulók számára vetítjük. Ezért az elõzõ táblázatban a 2000. év 12. évfolyamos tanulói létszámát alapul véve az ezer tanulóra jutó OKTV-pontszámokat mutattuk be. 18. megállapítás A települési kategóriák iskoláinak ezer tanulóra jutó OKTV-pontszámok szerinti jében elsõ helyen legtöbbször a fõváros, másodikon a százezer lakos feletti 8 nagyváros iskolái vannak, az utolsó hely az 5 10 000 lakosú kisvárosok iskoláié. A 3-6. helyeken a többi település iskolái váltogatják egymást. Érdekes, hogy a legkisebb települések iskolái a 15 év alatt a minden helyén voltak már. A fõvárosi iskolák ezer tanulóra jutó OKTV-pontszáma másfélszerese a 100 000 fõ feletti lélekszámú városok, két és félszerese az 50 000 100 000, háromszorosa a 25 000 50 000 és hétszerese az 5 000 10 000 lakosú városok iskoláinak. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A szakmai versenyek vizsgálatánál a tanulmányi versenyek elemzési módszerét követjük. Bár az 1991-es és az 1994-es adatok hiányoznak, a fejlõdés irányai így is megragadhatóak. 30. táblázat Az ezer tanulóra jutó átlagos OSZTV-pontszámok települési kategóriánként, 1986 és 2000 között Települési kategória Tanulószám * Összes pont 1986 1990 1992, 1993, 1995 1996 2000 Pontszám Pontszám Pontszám 18 790 508,6 143,9 107,6 257,1 100 000 felett 18 095 481,0 152,1 103,9 225,0 50 001 100 000 12 382 590,4 145,9 131,6 312,9 25 001 50 000 11 153 394,5 136,6 66,9 191,0 10 001 25 000 13 191 232,2 70,4 44,3 117,5 5 001 10 000 4 680 228,3 62,6 37,1 128,6 5 000 alatt 1 557 329,2 107,3 51,7 170,2 Összesen/átlag 79 848 440,7 127,4 89,1 217,0 * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben. 19. megállapítás Legtöbbször, fõleg az utóbbi években az 50 100 ezer lakosú városok iskoláinak tanulói szerezték a legtöbb ezer tanulóra jutó pontszámot, ezeket a fõváros, majd a 100 ezer fõ feletti városok iskolái követik. Az utolsó helyet váltakozva 5 10 ezer és a 10 25 ezer lélekszámú települések iskolái foglalták el. A legkisebb települések iskolái évente váltakozva szinte valamennyi helyen voltak már. Az ezer tanulóra jutó legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámmal rendelkezõ településcsoportok iskolái közötti különbség 1986 óta némi ingadozással emelkedõ irányzatot mutat: a 15 év alatt megkétszerezõdött (1986-ban 23,3 és 2000-ben 50,4 pont).

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 40 40 A középiskolai munka néhány ja Az egyéb középiskolai versenyek Az egyéb versenyek összefoglaló adatait kötetünk 7. táblázatában közöltük. A továbbiak értékelésekor érdemes szem elõtt tartani, hogy ezeknek a versenyeknek a tematikája rendkívül széles skálán mozog, ennek megfelelõen egészen különbözõ képességeket és tudásokat mérnek. 31. táblázat Az ezer tanulóra jutó átlagos egyéb középiskolai versenypontszámok települési kategóriánként, 1986 és 2000 között Települési kategória Tanulószám * Összes pont * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben. 20. megállapítás Érdekes folyamat figyelhetõ meg: míg az 1986 1990 közötti idõszakban az ezer tanulóra jutó pontszámok a településnagyság szerint csökkentek, az 1991 1995 közötti idõszakban a százezer fõ feletti városok, az 1996 2000 közöttiben az 50 100 ezer lakosúak iskolái foglalták el az elsõ helyet. A fõváros iskolái az elsõ helyrõl a harmadikra estek vissza. A kisebb települések (10 ezer fõ alattiak) tanulói tehát ebben a rendkívül vegyes egyéb verseny kategóriában sem tudnak elõre lépni a ranglétrán. A legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkezõ településcsoportok közötti különbség 1994-ig növekedett (31-rõl 161 pontra), majd 1995-ben jelentõs csökkenés következett be (82 pont). 1996 és 2000 között ismét emelkedett a különbség mértéke: 2000-ben már több mint ötszöröse volt az 1986. évinek. A megyék adatai A középiskolai munka eredményességének megyénkénti vizsgálata esetén sem szabad megfeledkezni az oktatás társadalmi, gazdasági környezetérõl. Magyarország régiói, illetve megyéi köztudottan jelentõsen eltérnek egymástól településszerkezeti szempontból, a lakosságszám tekintetében, az egy fõre jutó GDP mértéke, a munkanélküliség i szerint stb. Jelen tanulmányunkban nem célunk minden településszociológiai tényezõ számbavétele, pusztán a rendelkezésünkre álló, az oktatás eredményességét jelzõ adatok közlését és elemzését vállalhatjuk. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Pontszám Pontszám Pontszám 18 790 1 472 226 495 751 100 000 felett 18 095 1 532 202 556 774 50 001 100 000 12 382 1 457 142 540 775 25 001 50 000 11 153 1 058 139 342 577 10 001 25 000 13 191 841 129 293 419 5 001 10 000 4 680 475 49 162 264 5 000 alatt 1 557 419 28 144 247 Összesen/átlag 79 848 1 242 165 434 642 Korábban már láttuk (lásd 14. táblázat), hogy országos szinten a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye a vizsgált idõszakban romlott. A következõkben az egyes megyék jét összesítjük e dimenzió mentén.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 41 2. A magyar középiskolák fejlõdése 41 32. táblázat A megyék je a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei alapján, 1992 és 2000 között Megye 1992 1995 1996 2000 Sorrend Átlag Sorrend Átlag Baranya 2. 9,11 1. 8,50 Bács-Kiskun 4. 9,05 4. 8,19 Békés 15. 8,31 16. 7,66 Borsod-Abaúj-Zemplén 18. 8,14 19. 7,42 Csongrád 6. 8,91 6. 8,07 Fejér 11. 8,41 13. 7,80 -Moson-Sopron 3. 9,05 7. 8,02 Hajdú-Bihar 10. 8,53 5. 8,15 Heves 19. 8,10 17. 7,49 Jász-Nagykun-Szolnok 13. 8,35 14. 7,78 Komárom-Esztergom 12. 8,35 15. 7,69 Nógrád 20. 7,87 20. 7,22 Pest 17. 8,21 18. 7,49 Somogy 14. 8,33 8. 7,99 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16. 8,31 11. 7,82 Tolna 7. 8,86 2. 8,22 Vas 1. 9,16 9. 7,98 Veszprém 5. 9,03 10. 7,97 Zala 8. 8,86 3. 8,20 9. 8,53 12. 7,80 Összes megye átlaga 8,57 7,86 21. megállapítás A megyék fejlõdésére lehet következtetni a ben való elhelyezkedés változásából. A felvételi írásbeli átlagok vonatkozásában az utolsó öt évben Somogy megye iskolái 6, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyéké 5 helyezéssel jobbak, viszont Vas megyéé 8, Veszprém megyéé 5, -Moson-Sopron megyéé 4, Komárom- Esztergom megyéé és a fõvárosé 3 hellyel rosszabbak az 1992 1995 idõszak helyezéseihez képest. Az eltérést évenként vizsgálva ingadoznak az adatok: az eltérés mértéke 1993-ban és 1994-ben a legalacsonyabb (1,2), a legmagasabb pedig 1995-ben (1,9). A teljes vizsgálati idõszakot tekintve az 1992-tõl 1999-ig terjedõ évek átlageredményeit és a 2000-es adatokat összehasonlítva az egyes megyék fejlõdése a következõképpen alakult. A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlagú megyék közötti eltérés a vizsgált nyolc évben ingadozott: 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Eltérés mértéke 1,61 1,23 1,23 1,87 1,32 1,22 1,36 1,46 1,62

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 42 42 A középiskolai munka néhány ja 33. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeinek csökkenése megyénként 2000-ben, az elõzõ nyolc év átlagához képest Megye 1992 99 2000 Csökkenés Hajdú-Bihar 8,38 7,79 9 Csongrád 8,52 7,76 0,76 Jász-Nagykun-Szolnok 8,10 7,31 0,79 Somogy 8,23 7,37 0,86 Heves 7,84 6,91 0,93 Békés 8,05 7,06 0,99 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,14 7,10 1,04 Komárom-Esztergom 8,09 7,00 1,09 Tolna 8,65 7,51 1,14 Bács-Kiskun 8,68 7,52 1,16 Baranya 8,90 7,72 1,18 8,24 7,04 1,20 Borsod-Abaúj-Zemplén 7,86 6,61 1,25 Pest 7,93 6,64 1,29 Veszprém 8,56 7,25 1,31 Fejér 8,21 6,80 1,41 Zala 8,63 7,21 1,42 -Moson-Sopron 8,64 7,17 1,47 Nógrád 7,65 6,17 1,48 Vas 8,69 7,10 1,59 22. megállapítás Legkisebb az írásbeli átlageredmények csökkenése Hajdú-Bihar, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék iskoláiban, tehát itt a legnagyobb az átlagok relatív javulása. Legnagyobb az átlag csökkenése a Vas, Nógrád és -Moson-Sopron megyei iskolákban. A felsõoktatási felvételek arányai (F/L) A felvételi arányok (a felsõoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint eltérõen alakulnak. 23. megállapítás Meglepõ, hogy az elsõ három helyen olyan, gazdasági helyzetét tekintve eltérõ megye iskolái foglalnak helyet, mint -Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár- Bereg. en ugyan csaknem a legalacsonyabb a felvételi arány, de itt vannak olyan kerületek, amelyeknek iskolái a legjobb megyékkel egyenrangú felvételi arányt produkálnak, ezeket azonban ellensúlyozzák azok a kerületek, amelyek iskoláinak felvételi arányai sokkal alacsonyabbak, mint a leggyengébb eredményû megyéké (lásd a 43. táblázatot). Az 1996 2000. évi és az 1991 1995. évi felvételi arányok szerinti ben elfoglalt helyek különbségével is mérhetõ a megyék fejlõdése. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar és

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 43 2. A magyar középiskolák fejlõdése 43 Vas megyék iskolái 6, Komárom-Esztergom megyéé 5, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé 4, Tolna megyéé 3 hellyel léptek elõre, viszont Baranya, Bács-Kiskun és Békés megyéé 3 hellyel léptek hátra az 1991 1995. közötti idõszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ megyék iskolái közötti különbség változásában sajnálatos módon növekedés tapasztalható: 1991-ben 12, 2000- ben már 19 százaléknyi volt. 34. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai megyénként, 1991 és 2000 között Megye 1991 1995 1996 2000 Sorrend F/L Sorrend F/L Baranya 8. 28,0 11. 33,6 Bács-Kiskun 1. 31,0 4. 38,3 Békés 14. 25,6 17. 31,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 4. 28,6 7. 34,7 Csongrád 5. 28,5 6. 35,5 Fejér 16. 23,8 15. 31,8 -Moson-Sopron 2. 29,4 1. 40,6 Hajdú-Bihar 9. 27,4 3. 39,2 Heves 3. 28,7 8. 34,6 Jász-Nagykun-Szolnok 10. 27,0 14. 32,2 Komárom-Esztergom 18. 23,4 13. 32,2 Nógrád 20. 20,9 20. 27,2 Pest 17. 23,5 16. 31,6 Somogy 15. 24,0 18. 29,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. 28,4 2. 39,8 Tolna 13. 26,1 10. 33,8 Vas 11. 26,4 5. 37,3 Veszprém 12. 26,1 12. 33,2 Zala 7. 28,3 9. 34,0 19. 20,9 19. 28,9 Összesen 25,5 33,3 Különbség * 10,1 13,4 * A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arány között. A megyék felvételi arányai felsõoktatási intézménytípusonként Egy adott megye tanulóinak továbbtanulási sikerességérõl árnyaltabb képet kapunk, ha a felsõoktatási intézménytípusok szerint vizsgálódunk. 24. megállapítás Az 1991 és 1995 közötti átlagos felvételi arányok az 1996 és 2000 közötti hasonló kat tekintve mindhárom intézménycsoportban emelkedtek. A következõ táblázatból ugyanakkor az is látható, hogy a különbözõ megyék iskoláinak eredményessége az egyes intézménycsoportok esetében eltérõ. A tudományegyetemi csoportban legnagyobb fejlõdés Heves és Pest megyében volt, erõs visszaesés mutatkozott viszont Veszprém és

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 44 44 A középiskolai munka néhány ja -Moson-Sopron megyékben. A mûszaki-agrár csoportban legjobban Hajdú-Bihar, Tolna, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlõdött, ugyanakkor jelentõsen romlott Heves megye és. A fõiskolai k tekintetében Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar megye felvételi arányai növekedtek legnagyobb mértékben, míg Somogyé és Hevesé romlottak leginkább. 35. táblázat A megyék je a különbözõ felsõoktatási intézménycsoportok felvételi arányai szerint, 1991 és 2000 között T * M F Megye sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 Baranya 1. 10,4 3. 13,1 19. 3,2 20. 2,8 18. 13,2 14. 17,3 Bács-Kiskun 4. 8,4 4. 12,6 12. 4,1 16. 3,8 1. 18,4 4. 21,2 Békés 11. 6,1 11. 9,0 20. 3,2 17. 3,8 9. 16,2 13. 18,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 5. 7,9 5. 11,7 1. 6,3 2. 6,9 14. 14,2 18. 16,1 Csongrád 3. 10,0 2. 15,1 14. 3,8 18. 3,7 12. 14,8 16. 16,4 Fejér 19. 4,5 19. 7,8 10. 4,3 7. 5,2 11. 14,9 8. 18,6 -Moson-Sopron 10. 6,3 15. 8,3 2. 5,5 1. 7,4 4. 17,4 1. 24,3 Hajdú-Bihar 2. 10,3 1. 15,2 16. 3,7 3. 6,1 17. 13,5 12. 18,1 Heves 14. 5,4 7. 9,7 3. 5,5 13. 4,8 2. 17,8 7. 19,7 Jász-Nagykun-Szolnok 12. 5,8 13. 8,5 13. 3,9 14. 4,8 8. 16,2 10. 18,1 Komárom-Esztergom 18. 4,7 18. 7,9 5. 5,1 5. 5,9 15. 13,7 9. 18,5 Nógrád 20. 4,4 17. 8,0 18. 3,4 19. 3,4 19. 12,9 19. 15,4 Pest 17. 4,7 12. 8,9 4. 5,2 6. 5,4 16. 13,6 15. 16,8 Somogy 16. 5,0 20. 7,6 11. 4,2 12. 4,9 10. 15,0 17. 16,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. 7,1 6. 11,7 15. 3,7 10. 5,1 3. 17,6 3. 23,0 Tolna 13. 5,7 10. 9,2 17. 3,6 11. 5,0 7. 16,8 5. 19,8 Vas 15. 5,3 16. 8,1 9. 4,4 8. 5,1 5. 16,8 2. 23,5 Veszprém 7. 6,6 14. 8,5 7. 4,9 4. 6,1 13. 14,6 11. 18,1 Zala 8. 6,5 9. 9,3 6. 5,0 9. 5,1 6. 16,8 6. 19,8 9. 6,5 8. 9,4 8. 4,7 15. 4,6 20. 9,3 20. 14,4 Átlag 6,8 10,2 4,5 5,0 13,9 17,8 * T: Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek; M: Mûszaki és agráregyetemek; F: Fõiskolák 4. ábra A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ iskolák közötti különbség megyék szerint, felsõoktatási intézménycsoportonként 1991 2000 15 10 5 0 11,8 12,4 9,8 1 10,3 11,2 13,4 13,3 8,9 9,0 12,4 6,6 7,5 9,5 10,1 5,5 7,5 8,1 7,1 7,9 8,3 2,4 6,4 4,7 4,3 3,9 4,3 6,0 4,7 4,4 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Tudományegyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 45 2. A magyar középiskolák fejlõdése 45 25. megállapítás A 2000. évi különbségek a tudományegyetemi és a fõiskolai intézménytípusnál nagyobbak, a mûszaki és agráregyetemi csoportban viszont hasonlóak voltak, mint 1991-ben. A tíz év alatt a legnagyobb felvételi követelményeket támasztó (legkevesebb vizsgamentességet adó) tudományegyetemek esetében megkétszerezõdött a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között. A nyelvvizsgaarányok megyénként A felsõoktatásba jelentkezõ tanulók nyelvtudásának jellemzésére az egyik lehetõség, ha megvizsgáljuk, hogy közülük hányan rendelkeznek nyelvvizsgával (Ny/J arány). 36. táblázat A nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõk aránya megyénként, 1991 és 2000 között Megye 1991 1995 1996 2000 Sorrend Ny/J Sorrend Ny/J Baranya 5. 35,4 7. 48,4 Bács-Kiskun 10. 30,7 8. 46,4 Békés 16. 24,3 16. 40,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 11. 26,8 17. 39,1 Csongrád 9. 31,6 6. 49,4 Fejér 7. 33,4 10. 44,9 -Moson-Sopron 3. 41,4 1. 58,7 Hajdú-Bihar 8. 31,9 12. 41,9 Heves 18. 23,9 11. 43,0 Jász-Nagykun-Szolnok 12. 26,8 15. 40,6 Komárom-Esztergom 17. 24,3 13. 41,6 Nógrád 20. 18,5 18. 38,2 Pest 14. 25,2 14. 40,7 Somogy 15. 24,6 20. 34,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19. 21,9 19. 36,5 Tolna 13. 26,5 9. 45,3 Vas 1. 47,5 2. 57,5 Veszprém 4. 37,4 5. 54,0 Zala 6. 34,7 3. 55,6 2. 45,6 4. 54,3 26. megállapítás Azt a tényt, hogy napjainkban a nyelvtudás egyre fontosabbá válik, jelzi az is, hogy a felvételizõk körében egyre nagyobb számban vannak olyan tanulók, akik nyelvvizsga-bizonyítvány birtokában szeretnének továbbtanulni: 1991 1995 között arányuk 34%, 1996 2000-ben már 47% volt. Az adatok természetesen megyénként is szórnak: legmagasabb a nyelvvizsgák aránya -Moson-Sopron, Vas, Zala megyék és a fõváros iskoláiban, legalacsonyabbak Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, illetve Nógrádban. A legmagasabb és a legalacsonyabb val rendelkezõ megyék közötti különbség csökkenõ irányzatú: míg az 1991 1995 évek átlagában 30% volt, addig az 1996 és 2000 közötti évek átlagában már csak 24%.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 46 46 A középiskolai munka néhány ja Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Az OKTV, az OSZTV és az egyéb versenyeken elért eredmények elemzése megyénként csak akkor helyes, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes megyék lélekszáma eltérõ. Ezért a továbbiakban a különbözõ versenyeken megszerzett pontszámokat ezer lakosra vetítve közöljük. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek összefoglaló adatait tanulmányunk 5. és 22. táblázata tartalmazza. Az egyes megyék iskoláinak sikerességét az elmúlt 15 év átlagában a következõ ábra mutatja. 5. ábra A megyék je az ezer lakosra jutó OKTV-pontszámok szerint, 1986 2000 átlaga 7 6 5 4 3 2 1 0 6,3 Budapes t 3,7 3,6 3,2 2,6 2,1 2,1 1,9 1,8 1,8 1,7 1,7 1,6 1,5 1,5 1,4 1,2 1,2 Csongrá d Gy őr Baranya Hajdú Komárom Zala Tolna Veszprém Békés Vas Bács Heves Szolnok Fejér Borsod Somogy Pest 0,7 0,6 Nógrád Szabolcs Adataink lehetõvé teszik, hogy megvizsgáljuk, vajon az egyes megyék iskolái az elmúlt 15 év alatt kisebb idõtartamokat (5 éves átlagok) tekintve hogyan mozogtak a ranglétrán. 37. táblázat A megyék je az ezer lakosra jutó OKTV-pontszámok alapján, 1986 2000 Megye 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Baranya 4. 1,0 4. 0,9 2. 1,3 Bács-Kiskun 13. 0,6 9. 15. Békés 17. 0,4 16. 0,4 4. 1,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 16. 14. 0,4 16. Csongrád 2. 1,6 3. 1,2 5. 0,9 Fejér 11. 0,6 17. 0,3 11. 0,6 -Moson-Sopron 3. 1,2 2. 1,3 3. 1,1 Hajdú-Bihar 5. 0,8 5. 0,9 6. 0,9 Heves 12. 0,6 12. 12. Jász-Nagykun-Szolnok 15. 10. 14. Komárom-Esztergom 8. 0,7 7. 0,7 7. 0,7 Nógrád 19. 0,3 18. 0,3 20. 0,1 Pest 18. 0,3 13. 0,4 17. 0,4 Somogy 14. 0,6 19. 0,3 18. 0,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20. 0,2 20. 0,2 19. 0,2 Tolna 10. 0,6 6. 0,7 9. 0,6 Vas 9. 0,7 11. 13. Veszprém 6. 0,8 15. 0,4 10. 0,6 Zala 7. 0,8 8. 0,7 8. 0,7 1. 2,1 1. 2,0 1. 2,2 Összesen 0,9 0,8 0,9 Különbség * 1,8 1,9 2,1 * A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám közötti különbség.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 47 2. A magyar középiskolák fejlõdése 47 27. megállapítás Azt láthatjuk, hogy a megyék iskoláinak eredményessége az OKTV-n különbözõ idõszakokban változó. Néhány példa a fenti táblázat alapján: míg Békés megye 13, Baranya megye iskolái 2 hellyel léptek elõre az utolsó öt évben az 1986 1990. évi idõszakhoz képest, addig Somogy, Vas és Veszprém megyék iskolái 4, Csongrád megyéé 3 és Bács-Kiskun megyéé 2 hellyel estek vissza. A legalacsonyabb és a legmagasabb OKTV-pontszámú megye iskolái közötti különbség növekedett. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV összefoglaló adatait tartalmazó 6. és 23. táblázat elemzésekor már jeleztük, hogy ebben a versenytípusban elsõsorban a szakközépiskolák érnek el sikereket, illetve látható volt, hogy az iskolák számának növekedésével csaknem párhuzamosan nõtt a versenyben részt vevõ oktatási intézmények száma is. E tények alapján nem meglepõ, hogy a megyék iskoláinak je másként alakul, mint az OKTV esetében. 38. táblázat A megyék je az ezer lakosra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1986 és 2000 között Megye 1986 1990 1992 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Baranya 10. 0,86 17. 0,35 16. 0,84 Bács-Kiskun 13. 0,75 11. 0,61 11. 1,40 Békés 5. 1,12 7. 0,85 12. 1,33 Borsod-Abaúj-Zemplén 8. 1,04 12. 4 13. 1,18 Csongrád 4. 1,48 5. 0,94 7. 1,83 Fejér 12. 0,76 13. 0,45 9. 1,65 -Moson-Sopron 1. 2,31 1. 1,44 2. 3,40 Hajdú-Bihar 6. 1,11 6. 0,92 8. 1,76 Heves 16. 5 9. 0,77 6. 1,94 Jász-Nagykun-Szolnok 11. 0,81 8. 0,78 5. 1,97 Komárom-Esztergom 15. 0,60 16. 0,36 19. 0,79 Nógrád 20. 0,33 19. 0,19 20. 0,49 Pest 19. 0,38 20. 0,10 17. 0,81 Somogy 18. 0,49 18. 0,31 10. 1,65 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14. 0,63 15. 0,40 18. 0,79 Tolna 17. 0 14. 0,41 15. 0,93 Vas 2. 2,09 2. 1,30 1. 4,66 Veszprém 9. 0,89 10. 0,77 14. 1,17 Zala 7. 1,06 4. 1,08 4. 2,19 3. 1,49 3. 1,12 3. 2,67 Összesen 1,01 0,71 1,72 Különbség * 1,98 1,34 3,71 * A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám között. 28. megállapítás A megyék iskoláinak fejlõdésére lehet következtetni a ben való elhelyezkedés változásából: az utolsó öt évben Heves megye iskolái 10, Somogy megyéé 8, Jász-Nagykun-

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 48 48 A középiskolai munka néhány ja Szolnok megyéé 6, Fejér és Zala megyéé 3 hellyel léptek elõre, viszont Békés megye iskolái 7, Baranya megyéé 6, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyéké 5, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom megyéké 4 hellyel léptek hátra az 1986 1990. közötti idõszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. 6. ábra Az OSZTV 1996 2000 és 1986 1990 évi átlagos pontszámainak az aránya (%) 400 350 353 337 300 250 243 223 217 213 207 187 186 179 200 150 159 148 147 132 131 125 124 119 113 98 100 50 0 Heves Somogy Szolnok Vas Fejér Pest Zala Bács To l n a Hajdú Nógrád Győr Komárom Veszprém Szabolcs Csongrád Békés Borsod Baranya A legmagasabb és legalacsonyabb átlagú megyék közötti különbség némi ingadozással 1987 1996. között emelkedõ irányzatú volt, 1997 óta csökkent, 2000-ben ismét emelkedett: 1986-ban 6 volt, 2000-re 0,89-re nõtt. Az egyéb középiskolai versenyek Az 1986-tól 2000-ig terjedõ idõszakot együttesen vizsgálva, ezer lakosra vonatkoztatva a megyék iskoláinak helyezései az élmezõnyt, illetve a kevésbé sikeresen szereplõket tekintve az OKTV-rangsorhoz hasonló képet mutatnak: az elsõ három helyen, Csongrád megye iskolái szerepelnek, az utolsó három helyen pedig Pest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé. Ugyanakkor az is látható, hogy ebben a versenykategóriában a legnagyobb a mozgás, ha ötéves ciklusokat vizsgálunk (lásd 39. táblázat). 29. megállapítás Az elért helyezések nagy mértékû változását jelzi, hogy például az utolsó öt évben Baranya megye iskolái 11, Hajdú-Bihar megyéé 10, Tolna és Vas megyéké 9, Fejér megyéé 5 hellyel léptek elõre, viszont Nógrád megye iskolái 15, Komárom-Esztergom megyéé 11, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék 7, és -Moson-Sopron megyéé 3 hellyel léptek hátra az 1986 1990. közötti idõszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. Az ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkezõ megyék közötti különbség ellentétben a nem túl sokat változó OKTV- és OSZTV-pontszámokkal jelentõsen növekedett: az 1986-os 0,36%-ról 2000-re 1,33%-ra, ami 3,7-szeres emelkedést jelent.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 49 2. A magyar középiskolák fejlõdése 49 39. táblázat A megyék je az ezer lakosra jutó egyéb középiskolai versenyek pontszámai alapján, 1986 és 2000 között Megye 1986 1990 1992 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Baranya 18. 0,78 15. 2,71 7. 5,36 Bács-Kiskun 10. 1,12 8. 3,61 10. 4,84 Békés 14. 0,93 12. 3,03 13. 4,23 Borsod-Abaúj-Zemplén 9. 1,17 13. 2,87 16. 3,50 Csongrád 3. 2,07 1. 5,25 4. 6,81 Fejér 16. 0,91 16. 2,27 11. 4,58 -Moson-Sopron 2. 2,23 5. 4,27 5. 6,31 Hajdú-Bihar 12. 1,09 7. 3,81 2. 7,54 Heves 8. 1,29 17. 2,23 15. 3,67 Jász-Nagykun-Szolnok 7. 1,31 10. 3,31 14. 3,81 Komárom-Esztergom 6. 1,34 14. 2,86 17. 3,48 Nógrád 5. 1,44 19. 1,69 20. 1,93 Pest 20. 0,30 20. 1,51 18. 2,88 Somogy 13. 1,04 9. 3,46 12. 4,48 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19. 1 18. 2,14 19. 2,29 Tolna 17. 0,85 3. 4,72 8. 5,03 Vas 15. 0,93 6. 4,09 6. 5,98 Veszprém 11. 1,10 4. 4,35 9. 4,86 Zala 4. 1,84 11. 3,25 3. 7,01 1. 2,34 2. 5,14 1. 7,79 Összesen 1,31 3,45 5,11 Különbség * 2,04 3,74 5,86 * A legmagasabb és legalacsonyabb egyéb versenyek pontszámai között. A nagyvárosok és a fõvárosi kerületek adatai A nagyvárosok esetében nyolc százezer lakos feletti város, tizenkét 50 100 ezer lakosú város és három kisebb lélekszámú megyeközpont adatait dolgoztuk fel. E nagyvárosok és a 23 budapesti kerület elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyes k és ek nem kizárólag az adott településen, illetve kerületben lakó tanulók eredményeit tükrözik, mert a figyelembe vett intézmények tanulóinak 40-60%-a más településekrõl, kerületekbõl jár be az iskolákba. A felvételi írásbeli dolgozatok átlaga 30. megállapítás A legjobb átlagú írásbeli dolgozatot Pécs,, Érd, Kecskemét és Zalaegerszeg, a leggyengébbeket Salgótarján,, Békéscsaba, Eger és Sopron iskoláinak a tanulói írták. A nagyvárosok iskoláinak fejlõdésére lehet következtetni a ben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt év átlagában és Nyíregyháza iskolái 6, Székesfehérváré 4 helyezéssel jobbak, viszont Dunaújváros, Érd és Nagykanizsa iskolái 5, és Szombathely iskolái 4 hellyel rosszabbak az 1992 1995 közötti idõszak helyezéseihez képest.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 50 50 A középiskolai munka néhány ja 40. táblázat A nagyvárosi tanulók felvételi írásbeli dolgozatainak átlageredményei, 1992 2000 Város 1992 1995 1996 2000 Sorrend Átlag Sorrend Átlag Békéscsaba 20. 8,2 18. 7,7 11. 8,7 5. 8,4 Dunaújváros 12. 8,6 17. 7,9 Eger 19. 8,3 19. 7,5 Érd 1. 9,9 6. 8,3 Esztergom 17. 8,4 16. 7,9 7. 9,1 11. 8,0 Kaposvár 13. 8,6 14. 8,0 Kecskemét 4. 9,3 3. 8,5 21. 8,2 21. 7,4 Nagykanizsa 10. 8,7 15. 7,9 Nyíregyháza 15. 8,5 9. 8,1 Pécs 3. 9,3 1. 8,7 Salgótarján 23. 7,9 22. 7,3 Sopron 18. 8,3 20. 7,5 2. 9,3 4. 8,4 Székesfehérvár 16. 8,4 12. 8,0 Szekszárd 9. 8,8 7. 8,3 Szolnok 14. 8,5 13. 8,0 Szombathely 6. 9,1 10. 8,1 Tatabánya 22. 8,0 23. 7,2 Veszprém 8. 9,1 8. 8,2 Zalaegerszeg 5. 9,2 2. 8,5 Különbség * 2,0 1,4 * Különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb írásbeli átlagú nagyváros között. 31. megállapítás A legjobb átlageredményû írásbeli dolgozatokat az V., a VIII. és a XIV. kerület iskoláinak tanulói, a leggyengébbeket a XV., a XVI. és a X. kerület diákjai írták. A fõvárosban az utóbbi öt évben a XX. kerület iskolái 12, a XXII. kerületé 7, a X. kerületé 5 helyezéssel jobbak, viszont a XXI. kerületé 6, a VI. kerületé 5, a XI. és a IX. kerületé 4 hellyel rosszabbak az 1992 1995 közötti idõszak helyezéseihez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlaggal rendelkezõ nagyvárosok közötti különbség csökkent, a budapesti kerületek közötti különbség viszont növekedett.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 51 2. A magyar középiskolák fejlõdése 51 41. táblázat A fõvárosi tanulók felvételi írásbeli dolgozatainak átlageredményei kerületenként, 1992 2000 Kerület 1992 1995 1996 2000 Sorrend Átlag Sorrend Átlag I. 8. 8,6 11. 7,8 II. 12. 8,2 9. 7,8 III. 5. 9,0 5. 8,3 IV. 17. 7,8 17. 7,0 V. 1. 9,8 1. 9,1 VI. 9. 8,4 14. 7,3 VII. 7. 8,7 8. 7,9 VIII. 2. 9,4 3. 8,5 IX. 14. 7,9 18. 7,0 X. 21. 7,4 16. 7,0 XI. 11. 8,3 15. 7,1 XII. 4. 9,0 4. 8,4 XIII. 13. 8,0 12. 7,7 XIV. 3. 9,1 2. 8,6 XV. 22. 7,0 22. 6,1 XVI. 19. 7,6 20. 6,7 XVII. 16. 7,8 19. 6,7 XVIII. 6. 8,7 7. 8,0 XIX. 10. 8,4 10. 7,8 XX. 18. 7,8 6. 8,1 XXI. 15. 7,9 21. 6,3 XXII. 20. 7,6 13. 7,4 XXIII. 23. 3,2 Különbség * 2,8 3,0 * Különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb írásbeli átlagú kerület között. A felsõoktatási felvételek arányai A felvételi arányok (a felsõoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) az egyes nagyvárosokban akárcsak megyénként eltérõen alakulnak. Az érdeklõdõ olvasó tanulmányunk következõ, illetve a 34. táblázatát együtt vizsgálva találhat összefüggést egy adott megye és az adott megye nagyvárosainak eredményei között. 32. megállapítás Az elsõ helyeken Érd, Nyíregyháza, Kecskemét,, az utolsókon pedig Tatabánya, Salgótarján, Esztergom, Kaposvár, Dunaújváros iskolái találhatók. Az 1996 2000. évi és az 1991 1995. évi átlagos felvételi arányok szerinti ben bekövetkezett változásokból a legtöbbet elõre, illetve visszalépõket emeljük ki: az utolsó öt évben Szombathely tanulói 10, é 6, é, Soproné és Székesfehérváré 4 hellyel kerültek elõbbre, ugyanakkor Zalaegerszeg diákjai 12, Dunaújvárosé 7, Kaposváré 6 és Salgótarjáné 4 hellyel estek vissza.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 52 52 A középiskolai munka néhány ja 42. táblázat A felsõoktatási felvételi arányok (F/L) alakulása a nagyvárosokban, 1991 2000 Város * A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arány közötti különbség. 1991 1995 1996 2000 Sorrend F/L Sorrend F/L Békéscsaba 12. 28,0 15. 35,0 11. 28,8 5. 42,0 Dunaújváros 13. 28,0 20. 29,7 Eger 5. 31,5 6. 41,1 Érd 1. 52,9 1. 53,1 Esztergom 22. 21,8 19. 30,7 7. 30,9 3. 43,2 Kaposvár 15. 26,4 21. 29,1 Kecskemét 2. 34,2 4. 42,4 9. 30,1 10. 37,1 Nagykanizsa 16. 26,0 13. 36,0 Nyíregyháza 3. 33,2 2. 47,9 Pécs 10. 30,1 11. 37,0 Salgótarján 19. 22,9 23. 28,7 Sopron 21. 22,0 17. 34,1 6. 31,4 8. 37,8 Székesfehérvár 18. 24,2 14. 35,1 Szekszárd 20. 22,2 18. 31,0 Szolnok 8. 30,6 9. 37,3 Szombathely 17. 25,5 7. 38,6 Tatabánya 23. 20,3 22. 28,9 Veszprém 14. 26,9 12. 36,2 Zalaegerszeg 4. 32,9 16. 34,7 Különbség * 32,5 24,4 43. táblázat A felsõoktatási felvételi arányok (F/L) alakulása a fõváros kerületeiben, 1991 2000 Kerület 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 Kerület Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L I. 2. 29,0 5. 38,7 XIII. 15. 16,6 15. 24,9 II. 13. 19,7 4. 39,8 XIV. 5. 26,2 12. 29,9 III. 4. 27,9 3. 41,1 XV. 23. 8,8 21. 16,8 IV. 18. 14,4 20. 18,3 XVI. 16. 15,1 16. 24,1 V. 1. 34,0 1. 47,6 XVII. 17. 14,5 17. 23,0 VI. 7. 24,0 13. 28,2 XVIII. 8. 23,3 10. 31,0 VII. 9. 23,1 14. 27,2 XIX. 12. 20,2 7. 31,5 VIII. 6. 24,5 11. 30,0 XX. 14. 16,7 6. 32,7 IX. 21. 11,5 18. 2 XXI. 20. 12,5 22. 15,4 X. 19. 14,2 19. 20,4 XXII. 11. 20,4 8. 31,2 XI. 10. 20,8 9. 31,1 XXIII. 22. 9,8 23. 6,8 XII. 3. 28,2 2. 42,5 Különbség * 25,1 40,7 * A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ kerületek közötti különbség.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 53 2. A magyar középiskolák fejlõdése 53 33. megállapítás A fõváros iskolái közül az V., a XII. és a III. kerületiek felvételi arányai a legmagasabbak, a XXIII., a XXI. és a XV. kerületeké a legalacsonyabbak. Az utolsó öt évben a II. kerület 9, a XX. kerület 8, a XIX. kerület 5 hellyel lépett elõre, a XIV. kerület 7, a VI. kerület 6, a VII. és a VIII. kerület 5 hellyel esett vissza a ben. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ nagyvárosok iskolái közötti különbség az 1991 1995 közötti és az 1996 2000 közötti évek átlagában csökkent, a budapesti kerületek iskolái közötti különbség viszont növekedett A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai A fõiskolai és egyetemi tanulmányokra jelentkezõ fõvárosi és nagyvárosi tanulók sikerességét az egyes felsõoktatási intézmények esetében a kilencvenes évtized elsõ, illetve második felének i alapján vizsgáljuk. 44. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai (F/L) nagyvárosonként, 1991 2000 T M F Város 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. Békéscsaba 6,9 11. 10,3 11. 3,4 20. 4,0 21. 17,7 8. 22,6 7. 11,8 4. 18,2 2. 4,0 16. 7,0 5. 12,9 21. 18,1 17. Dunaújváros 4,7 20. 5,8 23. 3,6 19. 4,1 20. 19,7 3. 20,0 12. Eger 6,6 14. 13,6 8. 5,5 5. 5,6 11. 19,5 4. 24,2 4. Érd 16,4 1. 17,4 3. 13,2 1. 13,0 1. 23,3 1. 22,7 6. Esztergom 4,4 21. 9,0 16. 5,3 7. 5,6 10. 12,1 23. 17,1 19. 6,9 12. 7,9 20. 5,5 4. 7,5 4. 18,2 7. 27,8 1. Kaposvár 6,7 13. 8,0 19. 4,6 13. 5,1 13. 15,2 11. 16,2 21. Kecskemét 11,0 5. 16,2 4. 4,7 11. 4,8 17. 18,6 6. 23,3 5. 9,3 6. 13,8 7. 7,3 2. 8,2 3. 13,6 18. 15,4 23. Nagykanizsa 5,8 15. 9,7 13. 5,4 6. 6,0 9. 14,9 13. 20,7 10. Nyíregyháza 9,1 7. 16,2 5. 4,7 12. 6,2 8. 19,4 5. 27,1 2. Pécs 12,0 3. 16,1 6. 3,0 23. 2,9 23. 13,5 19. 18,9 15. Salgótarján 4,8 18. 8,6 18. 4,3 14. 4,2 19. 13,4 20. 16,9 20. Sopron 2,9 23. 7,6 21. 4,3 15. 6,8 6. 14,9 12. 20,3 11. 13,0 2. 18,5 1. 3,9 17. 3,5 22. 14,5 14. 16,1 22. Székesfehérvár 5,0 17. 9,8 12. 4,9 10. 6,3 7. 14,4 15. 20,0 13. Szekszárd 4,8 19. 9,3 15. 3,4 21. 5,0 14. 14,0 17. 18,6 16. Szolnok 7,3 10. 11,4 9. 5,0 9. 5,4 12. 15,9 10. 21,1 9. Szombathely 5,1 16. 8,9 17. 3,7 18. 5,0 15. 16,7 9. 25,2 3. Tatabánya 3,2 22. 5,9 22. 3,0 22. 4,6 18. 14,1 16. 19,3 14. Veszprém 8,0 8. 11,1 10. 6,7 3. 8,3 2. 12,2 22. 17,6 18. Zalaegerszeg 7,5 9. 9,5 14. 5,0 8. 4,9 16. 20,4 2. 21,6 8. Különbség * 13,5 12,8 10,2 10,1 11,2 12,4 *A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arányú nagyváros átlaga közötti különbség.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 54 54 A középiskolai munka néhány ja 34. megállapítás A vizsgált idõszakban a nagyvárosok közül legmagasabb a felvételi arány a tudományegyetemi csoportban, Érd és, a mûszaki-agrár csoportban Érd, és Veszprém, a fõiskolai csoportban Érd, Nyíregyháza, és Eger iskoláiban. Ugyanebben a ben elemezve az egyes felsõoktatási intézménycsoportokat, a legalacsonyabb felvételi arányt Sopron, Tatabánya és Dunaújváros, a második csoport esetében Pécs, Békéscsaba és Tatabánya, a fõiskolákon pedig Esztergom,, Salgótarján és Veszprém tanulói produkálták. A táblázatból az is látható, hogy az utolsó öt évben a tudományegyetemi csoportban Eger 6, Esztergom 5, Székesfehérvár 5, Szekszárd 4, a mûszaki-agrár csoportban 11, Sopron 9, Szekszárd 7, a fõiskolai csoportban Szombathely 6, 6 hellyel lépett elõre. Ugyanakkor a tudományegyetemi csoportban 8, Kaposvár 6, Zalaegerszeg 5, a mûszaki-agrár csoportban Zalaegerszeg 8, Kecskemét 6, Eger 6, a fõiskolai csoportban Kaposvár 10, Dunaújváros 9, 8 hellyel esett vissza az 1991 1995 közötti évekhez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ nagyvárosok közötti különbség az utolsó öt évben a tudományegyetemi és a fõiskolai intézménytípusnál kisebb, a fõiskolai csoportban nagyobb volt, mint az elõzõ ötben. 45. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai a fõváros egyes kerületeiben, 1991 2000 Tudományegyetemek Mûszaki és agráregyetemek Fõiskolák Kerület 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend I. 8,5 8. 12,8 5. 7,7 2. 6,7 3. 12,8 2. 19,0 3. II. 5,6 11. 15,9 2. 5,2 8. 5,5 7. 8,7 14. 18,4 5. III. 8,4 9. 14,5 4. 5,7 5. 6,3 4. 13,8 1. 20,3 1. IV. 2,5 19. 4,8 20. 3,7 16. 3,3 17. 8,1 18. 10,3 21. V. 15,1 1. 20,1 1. 7,6 3. 8,0 2. 9,5 12. 18,5 4. VI. 11,8 2. 11,1 7. 5,0 9. 4,1 13. 7,3 20. 13,7 14. VII. 9,6 4. 11,1 8. 4,2 13. 3,8 14. 9,7 10. 13,4 15. VIII. 9,5 5. 10,8 9. 4,5 11. 4,5 11. 9,8 9. 13,2 16. IX. 3,1 16. 5,2 19. 1,9 20. 3,1 18. 6,4 22. 12,2 18. X. 2,7 17. 6,0 17. 2,9 18. 2,9 19. 8,6 15. 12,1 19. XI. 5,7 10. 9,8 12. 5,5 7. 5,8 6. 9,5 11. 15,8 10. XII. 9,7 3. 15,4 3. 7,5 4. 8,2 1. 11,0 4. 18,3 6. XIII. 4,2 13. 7,2 15. 3,9 14. 3,5 16. 8,6 16. 14,4 13. XIV. 8,8 7. 1 11. 7,9 1. 6,1 5. 9,3 13. 14,5 12. XV. 1,1 22. 2,9 23. 1,0 22. 2,6 21. 7,0 21. 11,3 20. XVI. 2,0 20. 5,3 18. 4,9 10. 5,4 8. 8,2 17. 13,1 17. XVII. 2,6 18. 4,7 21. 1,8 21. 2,1 22. 10,2 6. 16,3 9. XVIII. 8,8 6. 11,2 6. 4,3 12. 4,7 10. 10,2 7. 15,1 11. XIX. 5,3 12. 10,8 10. 3,8 15. 4,7 9. 11,1 3. 18,0 7. XX. 3,3 14. 9,4 13. 2,6 19. 3,7 15. 10,8 5. 19,7 2. XXI. 1,8 21. 3,0 22. 3,4 17. 2,8 20. 7,3 19. 9,5 22. XXII. 3,2 15. 7,1 16. 5,5 6. 4,4 12. 10,0 8. 16,9 8. XXIII. 8,1 14. 8,0 23. Különbség* 14,0 17,2 6,9 6,0 7,4 12,3 *A legmagasabb és legalacsonyabb jú kerület átlaga közötti különbség.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 55 2. A magyar középiskolák fejlõdése 55 35. megállapítás A felvételi arányokat tekintve a tudományegyetemi csoportban az V., a XII. és a VI., a mûszaki-agrár csoportban az I., az V. a XII. és a XIV., a fõiskolai csoportban a III., az I. és a XX. kerületek tanulói állnak az élen. Legalacsonyabb volt a felvételi arány a tudományegyetemi csoportban a XV., a XXI., a IV. és a XVII., a mûszaki-agrár csoportban a XV., a XVII. és a IX., a fõiskolai csoportban a XV., a XXI., a IX. és a IV. kerületek iskoláiban. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ kerületek közötti különbség az utolsó öt évben a tudományegyetemi és a fõiskolai intézménytípusnál nagyobb volt, mint az elõzõ ötben. Az utolsó öt évben a tudományegyetemi csoportban a II. kerület 9, a III. kerület 5, a mûszaki-agrár csoportban a XIX. kerület 6, a fõiskolai csoportban a II. kerület 9, az V. kerület 8, a VI. kerület 6 hellyel lépett elõre. Ugyanakkor a tudományegyetemi csoportban a VI. kerület 5, a mûszaki-agrár csoportban a XXII. kerület 6, a fõiskolai csoportban a VIII. kerület 7, a VII. kerület 5 hellyel esett vissza az 1991 1995. évekhez képest. A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsgaarányai Tanulmányunk második fejezetében, az országos adatok áttekintésénél már jeleztük, hogy a nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõk száma az évtizedben jelentõsen emelkedett, de azt is láttuk, hogy e mentén nagyon nagy az iskolák közötti különbség. 46. táblázat A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsgaarányai a nagyvárosokban, 1991 2000 Város 1991 1995 1996 2000 Sorrend Ny/J Sorrend Ny/J Békéscsaba 21. 21,2 17. 40,6 9. 36,3 14. 46,6 Dunaújváros 18. 25,8 20. 38,5 Eger 15. 30,1 13. 47,6 Érd 2. 42,4 12. 48,4 Esztergom 19. 25,0 18. 40,6 3. 41,3 1. 60,3 Kaposvár 16. 26,2 23. 26,8 Kecskemét 8. 36,7 7. 53,0 13. 32,0 16. 41,0 Nagykanizsa 12. 33,1 4. 56,4 Nyíregyháza 20. 22,9 19. 39,8 Pécs 7. 36,8 11. 49,5 Salgótarján 22. 19,8 21. 32,0 Sopron 5. 38,0 8. 51,1 4. 38,1 6. 54,1 Székesfehérvár 6. 36,8 10. 50,2 Szekszárd 14. 31,7 9. 5 Szolnok 17. 26,1 15. 41,8 Szombathely 1. 47,4 2. 59,4 Tatabánya 23. 18,7 22. 29,2 Veszprém 11. 33,5 3. 58,4 Zalaegerszeg 10. 34,6 5. 55,6 Különbség * 28,7 33,6 * A legmagasabb és legalacsonyabb nyelvvizsgaarány közötti különbség.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 56 56 A középiskolai munka néhány ja 36. megállapítás Talán nem meglepõ, hogy a nyugati határ közelében lévõ Szombathely és iskoláiban a legmagasabb a felsõoktatási felvételekre jelentkezõk nyelvvizsgaaránya. Jelentõs a lemaradása viszont Tatabánya, Salgótarján és Kaposvár tanulóinak. Az utolsó öt évben kiugró a fejlõdés Nagykanizsa és Veszprém (8-8 hellyel léptek elõre) esetében, ugyanakkor Érd 10, Kaposvár 7 hellyel esett vissza az 1991 1995. évekhez képest. 47. táblázat A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsgaarányai kerületenként, 1991 2000 Kerület 1991 1995 1996 2000 Sorrend Ny/J Sorrend Ny/J I. 2. 67,3 4. 73,8 II. 14. 35,4 6. 63,0 III. 4. 59,2 2. 81,3 IV. 15. 32,6 16. 35,8 V. 1. 71,2 1. 84,1 VI. 7. 5 14. 47,2 VII. 6. 56,5 5. 67,0 VIII. 8. 48,9 10. 49,6 IX. 19. 26,7 17. 35,2 X. 18. 28,2 18. 31,6 XI. 10. 47,1 15. 38,4 XII. 5. 58,6 3. 78,7 XIII. 12. 38,9 12. 49,3 XIV. 9. 47,6 9. 54,7 XV. 22. 14,3 19. 27,2 XVI. 16. 31,2 21. 26,6 XVII. 21. 24,2 22. 24,6 XVIII. 3. 59,2 13. 47,9 XIX. 11. 45,2 7. 58,1 XX. 17. 29,4 8. 55,5 XXI. 20. 26,4 20. 27,1 XXII. 13. 36,4 11. 49,4 XXIII. 23. 21,4 Különbség * 56,9 59,5 * A legmagasabb és legalacsonyabb átlaggal rendelkezõ kerületek közötti különbség. 37. megállapítás Korábban (28. táblázat) láttuk, hogy az 1991 2000. évek átlagában a fõváros tanulói az összes nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõ ötven százalékát adták. A kerületek között azonban van különbség: legmagasabb volt a nyelvvizsgaarány az V., a III. és az I. kerület, legalacsonyabb a XV., a XVII. és a XXI. kerület iskoláiban. Az utolsó öt évben a XX. kerület diákjai 9, a II. kerületé 8 hellyel léptek elõre, ugyanakkor a XVIII. kerületé 10, a VI. kerületé pedig 7 hellyel estek vissza az 1991 1995 közötti évekhez képest. A felvételizõk nyelvvizsgaarányában a legmagasabb és a legalacsonyabb val rendelkezõk közötti különbség mind a nagyvárosok, mind a fõvárosi kerületek esetében az utolsó öt év átlagában magasabb volt, mint a korábbi idõszakban.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 57 2. A magyar középiskolák fejlõdése 57 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Tanulmányunkban korábban, a 37 39. táblázatokban már bemutattuk a megyék idõsoros jét az egyes versenytípusokban. A nagyvárosok adatainak értelmezésénél érdemes visszalapozni, és az elért helyezéseket együtt értelmezni. 48. táblázat A nagyvárosok tanulóinak je az ezer lakosra jutó OKTV-pontok alapján, 1986 2000 Város 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Békéscsaba 13 1,8 18 0,8 18 2,1 9 2,0 4 2,1 4 2,3 Dunaújváros 22 22 0,4 22 0,2 Eger 5 2,4 3 2,3 3 2,4 Érd 21 8 1,6 8 1,6 Esztergom 4 2,5 17 0,9 17 1,1 7 2,1 2 2,5 2 1,9 Kaposvár 11 1,9 15 1,0 15 0,9 Kecskemét 14 1,6 9 1,5 9 1,2 16 1,4 10 1,3 10 2,0 Nagykanizsa 17 1,1 11 1,3 11 1,1 Nyíregyháza 18 1,0 21 0,6 21 0,7 Pécs 8 2,0 5 2,1 5 3,1 Salgótarján 19 0,8 12 1,2 12 0,3 Sopron 2 2,8 6 2,0 6 1,3 1 3,5 1 2,7 1 2,2 Székesfehérvár 10 2,0 16 1,0 16 2,0 Szekszárd 20 0,8 19 0,7 19 1,5 Szolnok 15 1,4 14 1,1 14 1,7 Szombathely 12 1,8 13 1,1 13 1,0 Tatabánya 23 0,2 23 0,0 23 0,3 Veszprém 3 2,5 20 0,7 20 1,6 Zalaegerszeg 6 2,4 7 1,9 7 2,2 Különbség * 3,3 2,7 1,9 *A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám közötti különbség. 38. megállapítás Legmagasabb az ezer lakosra jutó pontszám, és Eger, legalacsonyabb Tatabánya, Dunaújváros és Nyíregyháza iskoláiban. A nagyvárosok fejlõdésére lehet következtetni az 1996 2000. évi és az 1986 1990. évi OKTV-pontok viszonyából. Legnagyobb volt a fejlõdés Érd, Salgótarján Nagykanizsa és, legnagyobb a visszaesés Veszprém, Esztergom és Székesfehérvár iskoláiban.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 58 58 A középiskolai munka néhány ja 49. táblázat A fõvárosi kerületek iskoláiba járó tanulók ezer lakosra jutó OKTV-pontszámai, 1986 2000 Kerület 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont I. 2 16,2 3 9,2 5 3,6 II. 8 1,4 11 1,1 9 1,9 III. 9 1,3 14 0,6 12 1,1 IV. 13 0,6 15 0,4 17 V. 1 18,2 1 13,5 1 17,5 VI. 5 3,0 5 4,1 10 1,7 VII. 12 0,7 6 2,7 3 4,4 VIII. 3 13,1 2 12,7 2 12,6 IX. 14 10 1,3 7 2,8 X. 11 0,9 16 0,3 16 XI. 10 1,1 13 0,7 14 0,7 XII. 7 1,5 9 1,4 11 1,3 XIII. 6 1,8 8 2,1 4 3,9 XIV. 4 3,1 4 4,4 6 3,2 XV. 22 0,0 17 0,2 20 0,3 XVI. 20 0,1 20 0,1 22 0,0 XVII. 19 0,1 19 0,1 21 0,1 XVIII. 18 0,1 18 0,1 15 0,6 XIX. 17 0,4 7 2,4 13 0,7 XX. 21 0,1 12 1,1 8 2,0 XXI. 15 0,4 21 0,1 18 0,3 XXII. 16 0,4 22 0,0 19 0,3 Különbség * 18,1 13,5 17,4 * A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám közötti különbség. 39. megállapítás Legnagyobb az ezer lakosra jutó OKTV-pontszám az V., a VIII. és az I. kerület, legalacsonyabb a XVI., a XVII. és a XV. kerület iskoláiban. A fõvárosban legnagyobb fejlõdés tapasztalható a XX., a VII. és a IX. kerület, legnagyobb a visszaesés a VI. és a X. kerület iskoláiban. Az ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszámmal rendelkezõ városok, illetve fõvárosi kerületek közötti különbség az 1986 1995 közötti évekhez képest némileg csökkent. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A településtípusonkénti elemzésnél már láthattuk, hogy a szakmai versenyeken a nagyvárosok iskolái az utóbbi években megelõzték et (lásd 30. táblázat).

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 59 2. A magyar középiskolák fejlõdése 59 50. táblázat A nagyvárosok iskoláiba járó tanulók ezer lakosra jutó OSZTV-pontszámai, 1986 2000 Város 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Békéscsaba 1 5,0 1 5,0 5 6,2 9 2,4 8 2,1 11 3,8 Dunaújváros 15 1,5 14 1,3 10 4,2 Eger 17 1,3 6 2,8 3 7,6 Érd 23 0,0 23 0,0 23 0,0 Esztergom 6 3,2 19 1,0 22 0,8 3 4,9 5 3,3 4 7,1 Kaposvár 20 1,0 17 1,0 14 3,0 Kecskemét 22 0,8 15 1,2 13 3,2 10 2,2 9 1,8 12 3,8 Nagykanizsa 16 1,4 18 1,0 9 4,3 Nyíregyháza 8 2,6 10 1,8 16 2,6 Pécs 14 1,7 21 0,9 20 1,9 Salgótarján 18 1,3 22 0,7 18 2,1 Sopron 2 4,9 4 3,5 2 8,3 11 2,1 11 1,7 15 2,8 Székesfehérvár 12 2,1 13 1,3 7 4,4 Szekszárd 13 1,8 12 1,4 21 1,2 Szolnok 19 1,1 16 1,1 8 4,4 Szombathely 4 4,8 3 3,7 1 12,7 Tatabánya 21 0,8 20 0,9 19 2,0 Veszprém 7 3,0 7 2,4 17 2,3 Zalaegerszeg 5 3,6 2 4,1 6 5,1 Különbség * 5,0 5,0 12,7 *A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám közötti különbség. 40. megállapítás Legmagasabb volt az ezer lakosra jutó OSZTV-pontszám Békéscsaba, Szombathely és Sopron, legalacsonyabb Érd, Tatabánya és Salgótarján iskoláiban. A nagyvárosok fejlõdését az 1996 2000-ben szerzett ezer fõre jutó OSZTV-pontoknak az 1986 1990-ben szerzettekhez való viszonya mutatja. Legnagyobb volt a fejlõdés Egerben, Szolnokon, Kecskeméten és Nagykanizsán, legnagyobb a visszaesés Esztergomban, Veszprémben, Nyíregyházán és Szekszárdon. 41. megállapítás Legmagasabb volt az ezer lakosra jutó OSZTV-pontszám az I., a IX. és a VI. kerület, legalacsonyabb a XVII., és a XVIII. kerület iskoláiban. A fõvárosban legnagyobb volt a fejlõdés a IV., a XXI. a XII. és a III. kerület, legnagyobb a visszaesés az V., a XX., a XXII. és a XVI. kerület iskoláiban. A ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámmal rendelkezõ nagyvárosok és fõvárosi kerületek közötti különbség az 1996 2000. években emelkedett az 1986 1990. évekhez képest.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 60 60 A középiskolai munka néhány ja 51. táblázat A fõvárosi kerületek iskoláiba járó tanulók ezer lakosra jutó OSZTV-pontszámai, 1986 2000 Kerület 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont I. 1 15,2 1 11,2 1 21,5 II. 6 2,6 6 1,5 8 2,3 III. 19 0,1 20 0,1 14 1,6 IV. 17 0,3 10 1,0 7 3,4 V. 5 2,8 8 1,3 22 0,0 VI. 3 4,7 3 2,3 3 6,7 VII. 16 0,3 14 0,4 13 1,8 VIII. 4 3,3 5 1,9 4 4,5 IX. 2 5,2 2 5,8 2 10,2 X. 10 1,1 4 2,0 12 1,9 XI. 9 1,9 9 1,0 11 2,1 XII. 21 0,0 17 0,2 15 1,2 XIII. 8 2,0 7 1,5 9 2,3 XIV. 7 2,0 12 0,9 5 3,8 XV. 13 0,6 13 0,7 10 2,1 XVI. 12 0,8 19 0,2 16 1,2 XVII. 22 0,0 21 0,1 20 0,1 XVIII. 18 0,2 22 0,0 21 0,1 XIX. 20 0,0 15 0,4 18 0,9 XX. 11 0,9 18 0,2 17 1,0 XXI. 15 0,4 11 1,0 6 3,4 XXII. 14 0,6 16 0,2 19 0,6 Különbség * 15,2 11,2 21,5 *A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám közötti különbség. Az egyéb középiskolai versenyek Mint már többször jeleztük, az egyéb versenyek rendkívül sokféle készséget, illetve tudást mérnek, így az várható, hogy különbözõ idõszakokban más-más városok tanulói kerülhetnek az élre, amennyiben összesítve vizsgáljuk az adatbázis 71-féle versenyét. 42. megállapítás Az egyéb versenyek ezer lakosra jutó átlagpontszámai az elemzett 15 év átlagában legmagasabbak Zalaegerszeg, és Veszprém, legalacsonyabb Dunaújváros, Tatabánya és Érd iskoláiban. A nagyvárosok tanulóinak teljesítménye az 1996 2000-ben szerzett ezer fõre jutó pontok és az 1986 1990-ben szerzettek összehasonlításából a következõket mutatja: legnagyobb volt a fejlõdés Szekszárd, Veszprém, Szombathely és Szolnok, legnagyobb a visszaesés Salgótarján, Sopron, Kecskemét és iskoláiban. Az ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkezõ városok közötti különbség igen jelentõs mértékben emelkedett.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 61 2. A magyar középiskolák fejlõdése 61 52. táblázat Az egyéb versenyek ezer lakosra jutó pontszámai a nagyvárosok iskoláiban, 1986 2000 Város 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Békéscsaba 13 2,5 4 10,9 4 16,4 12 2,6 9 9,6 3 16,7 Dunaújváros 23 0,0 23 0,0 23 0,0 Eger 9 3,3 14 8,3 11 12,3 Érd 19 1,5 21 4,1 22 3,3 Esztergom 15 2,4 16 7,3 19 9,0 3 4,6 15 8,2 8 13,5 Kaposvár 11 2,7 5 1 10 12,6 Kecskemét 5 3,7 2 11,9 14 11,7 7 3,5 13 8,6 16 10,9 Nagykanizsa 8 3,4 20 4,3 13 11,8 Nyíregyháza 16 2,1 11 9,3 18 9,1 Pécs 20 1,3 17 5,8 15 10,9 Salgótarján 1 6,1 19 5,0 20 5,7 Sopron 6 3,5 12 9,2 17 10,6 2 5,1 3 11,9 9 12,9 Székesfehérvár 10 2,9 18 5,6 12 11,8 Szekszárd 21 1,3 7 1 6 15,3 Szolnok 18 1,9 10 9,5 7 14,6 Szombathely 17 2,0 8 10,1 5 15,3 Tatabánya 22 0,4 22 3,7 21 4,0 Veszprém 14 2,5 1 18,1 1 19,9 Zalaegerszeg 4 4,0 6 1 2 19,1 Különbség * 6,1 18,1 19,9 * A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám közötti különbség. 43. megállapítás Az egyéb versenyeken az ezer lakosra jutó pontátlagok legmagasabbak a VIII. és az V., legalacsonyabbak a XVII., a XVIII. és a XVI. kerület iskoláiban. Az 1996 2000-ben és az 1986 1990-ben szerzett ezer fõre jutó pontok változása a legnagyobb fejlõdést a X., a IX. és a VI., a legnagyobb a visszaesést a XX., a III. és a XI. kerület iskoláiban jelzi. A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám közötti különbség a kerületek esetében olyan nagy mértékben emelkedett a vizsgált 15 év alatt, hogy érdemes lenne az okokat elemezni.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 62 62 A középiskolai munka néhány ja 53. táblázat Az egyéb versenyek ezer lakosra jutó pontszámai a fõvárosi kerületek iskoláiban, 1986 2000 Kerület 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont I. 5 2,7 5 8,1 6 10,8 II. 9 0,9 14 2,3 13 4,2 III. 4 2,8 9 4,3 10 5,3 IV. 15 16 2,1 16 2,9 V. 2 16,9 2 17,8 2 39,4 VI. 10 0,8 3 11,4 3 25,1 VII. 12 0,6 12 2,7 11 4,5 VIII. 1 24,6 1 34,9 1 46,5 IX. 14 6 5,3 5 11,6 X. 19 0,1 18 1,6 8 6,1 XI. 8 1,2 17 2,1 14 4,0 XII. 13 0,6 11 3,3 9 6,0 XIII. 3 2,8 7 4,7 7 8,3 XIV. 6 2,1 4 9,4 4 13,6 XV. 20 0,1 13 2,4 17 1,6 XVI. 17 0,3 20 1,4 20 0,8 XVII. 21 0,0 22 0,2 22 0,3 XVIII. 22 0,0 21 21 XIX. 7 1,4 8 4,4 12 4,4 XX. 11 0,7 10 4,2 19 1,5 XXI. 18 0,1 19 1,5 15 3,0 XXII. 16 0,4 15 2,2 18 1,6 Különbség * 4,6 34,6 48,6 * A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám közötti különbség. AZ ISKOLAFENNTARTÓ SZERVEZETEK ÉS ISKOLATÍPUSOK A középiskolák i fenntartóik szerint A magyar középiskolák fenntartók szerinti összefoglaló adatait kötetünk 12. táblázatában közöltük. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kilencvenes évtizedben az ország iskolaszerkezete jelentõsen átalakult az õket fenntartó szervezetek szerint is, így errõl a tényrõl nem szabad megfeledkezni az egyes k értékelésekor. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei Korábban már láttuk, hogy a középiskolások írásbeli dolgozatainak átlageredményei az évtized során folyamatosan romlottak (lásd 1. megállapítás). Az alábbi táblázatból látható, hogy e romlás mértéke iskolafenntartók szerinti bontásban eltérõ.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 63 2. A magyar középiskolák fejlõdése 63 54. táblázat A középiskolások felvételi írásbeli átlageredményei az iskolafenntartó szervek szerint, 1992 2000 Iskolafenntartó szervezet *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. 1992 1995 1996 2000 Sorrend Dolgozatok száma Átlag Sorrend Dolgozatok száma Átlag Települési önkormányzat 3 98 916 8,6 3 128 239 7,9 Megyei önkormányzat 5 15 429 7,7 5 18 376 7,0 Központi költségvetési szerv * 1 5 126 10,2 1 7 687 9,2 Egyház, felekezet 2 10 250 9,3 2 17 432 8,2 Alapítvány, egyéb 4 1 769 8,4 4 4 665 7,5 Összesen/átlag 131 490 8,6 176 399 7,9 44. megállapítás Az írásbeli átlagokat tekintve a központi költségvetési szervek iskolái érték el a legjobb eredményeket, ezek között a nagy egyetemek gyakorlóiskolái vannak többségben. Második helyen az egyházak, harmadik-negyedik helyen a települési önkormányzatok, illetõleg az alapítványok középiskolái találhatók. A leggyengébbek a megyei önkormányzatok iskoláinak az eredményei. A különbség a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi írásbeli átlaggal rendelkezõ iskolacsoportok között az évtized során kisebb ingadozással csökkent, de 1999 és 2000 között jelentõsen növekedett: 1,6-rõl 3 pontra. A felsõoktatási felvételek arányai A felsõoktatásba felvettek számát (F) a 12. osztály tanulólétszámához (L) viszonyítva az alábbiakban az iskolát fenntartó szervezetek szerint vizsgáljuk. Ellentétben az elõzõ val, az évtized során a felvételi arányok összességében is, és minden fenntartó esetében is javultak. 55. táblázat A középiskolások felvételi arányai az iskolafenntartó szervek szerint, 1991 2000 Iskolafenntartó szervezet *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. 1991 1995 1996 2000 Sorrend Felvételi arány Sorrend Felvételi arány Települési önkormányzat 3 26,6 3 34,6 Megyei önkormányzat 5 14,7 5 19,8 Központi költségvetési szervek * 1 43,5 2 46,9 Egyház, felekezet 2 37,2 1 55,5 Alapítvány, egyéb 4 24,8 4 30,8 Összesen 25,5 33,3 45. megállapítás A felvételi arány 1991 1995 között legmagasabb a központi költségvetési szervek iskoláiban volt, majd 1996 óta az egyházak, felekezetek iskolái kerültek az élre. A megyei önkormányzatok iskoláinak felvételi arányai jelentõsen elmaradnak a másik négy csoport mögött.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 64 64 A középiskolai munka néhány ja A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ iskolacsoportok közötti különbség 1993 és 1994 között közel 8%-kal csökkent, azóta az eltérés mértéke folyamatosan növekedett, 2000-re már az 1994. évihez képest 16%-kal emelkedett. A felsõoktatási intézménytípusok adatai Az országos szintû adatok elemzésekor tanulmányunkban már szóltunk arról, hogy az egyes iskolák tanulóinak nagyon eltérõ a bekerülési esélye a felsõoktatás különbözõ intézménytípusaiba (lásd 20. táblázat és 6. megállapítás). 56. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai az iskolafenntartók szerint, 1991 2000 Iskolafenntartó szervezet * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. Tudományegyetemek Mûszaki és agráregyetemek Fõiskolák 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 1991 1995 1996 2000 Települési önkormányzat 6,9 10,7 4,7 5,5 18,7 15,9 Megyei önkormányzat 2,4 4,5 3,1 3,2 11,5 10,4 Központi költségvetési szerv * 24,9 22,1 7,5 6,1 13,4 14,8 Egyház, felekezet 14,2 22,3 7,1 8,2 21,2 20,8 Alapítvány, egyéb 4,6 8,8 3,3 3,9 22,9 16,1 Összesen 6,8 1 4,5 5,2 17,5 15,1 46. megállapítás A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre elsõsorban a központi költségvetési szervek iskoláiból kerülnek be a tanulók, második helyen pedig az egyházak-felekezetek iskolái állnak ebbõl a szempontból. A mûszaki és az agráregyetemek esetében is ez a két középiskolai csoport volt az elsõ két helyen, de az egyházi fenntartásúak már 1994-ben az élre törtek. 1995 óta a fõiskolákon is az egyházi-felekezeti iskolák felvételi arányai a legmagasabbak, itt a második helyet szinte évenként más csoport foglalta el. Mind a három felsõoktatási intézménycsoportban a megyei önkormányzatok iskoláinak felvételi arányai a legalacsonyabbak. Iskolafenntartók szerint vizsgálva a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ oktatási intézményeket, a közöttük lévõ különbség az elmúlt évtizedben nem változott említésre méltó mértékben. A nyelvvizsgaarány a felsõoktatási felvételre jelentkezõk körében Ma már minden iskolafenntartó szervezetnek érdeke, hogy az általa mûködtetett intézményben színvonalas nyelvoktatás folyjon. Bár tudjuk, hogy a nyelvtudás megszerzésének nem a középiskola az egyetlen terepe, a nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõk száma mégis ad némi jelzést egy adott iskola nyelvoktatásának sikerességérõl. 47. megállapítás Legmagasabb volt a nyelvvizsgaarány a felvételizõk körében a központi költségvetési szervek iskoláiban, a második helyen az egyházak, felekezetek iskolái vannak. A harmadikon 1995-ig a települési önkormányzatok iskolái voltak, 1996-tól az alapítványok isko-

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 65 2. A magyar középiskolák fejlõdése 65 lái jöttek fel erre a helyre. A megyei önkormányzatok tanulói e t tekintve is a sor végén állnak. Azon fenntartók szerinti iskolacsoportok közötti különbség, ahol a legmagasabb, illetve legalacsonyabb a felvételizõk nyelvvizsga aránya, 1995-ig csökkent, 1996 és 1998 között jelentõsen emelkedett (33%-ról 59%-ra), azóta ismét csökken. 57. táblázat A nyelvvizsgaarány a felvételizõk körében az iskolafenntartók szerint, 1991 2000 Iskolafenntartó szervezet Jelentkezõk száma * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. 1991 1995 1996 2000 Nyelvvizsgák Jelentkezõk Nyelvvizsgák Arány száma száma száma Arány Települési önkormányzat 126 309 42 682 33,8 156 502 73 284 46,8 Megyei önkormányzat 19 561 3 955 20,2 25 785 8 050 31,2 Központi költségvetési szerv * 6 216 3 651 58,7 6 890 5 481 79,6 Egyház, felekezet 10 556 4 981 47,2 16 094 9 378 58,3 Alapítvány, egyéb 1 886 470 24,9 5 026 2 734 54,4 Összesen 164 528 55 739 33,9 210 297 98 927 47,0 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Ebben a versenytípusban a középiskolások elsõsorban a társadalom- és természettudományos, illetve nyelvi ismereteiket bizonyíthatják. Az elért eredmények nyilván nemcsak az iskolának, hanem a fenntartónak is sikert jelentenek. 58. táblázat Az ezer tanulóra esõ OKTV-pontszámok iskolafenntartónként, 1986 2000 Iskolafenntartó szervezet Tanulószám * 1986 1990 1991 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Települési önkormányzat 57 370 3. 107 3. 92 3. 101 Megyei önkormányzat 13 527 4. 54 4. 66 4. 87 Központi költségvetési szerv 1 920 1. 695 1. 589 1. 586 Egyház, felekezet 4 442 2. 164 2. 220 2. 199 Alapítvány, egyéb 2 589 5. 8 5. 36 5. 84 Összesen 79 848 112 105 115 *A 12. osztályosok létszáma 2000-ben. 48. megállapítás Legmagasabb az ezer tanulóra jutó OKTV-pontszám a központi költségvetési szervek iskoláiban, ezeket követik az egyházak, majd a települési és a megyei önkormányzatok iskolái, legkevesebb pontot az alapítványi iskolák szereztek. Ugyanakkor az is látható, hogy éppen ez utóbbi iskolacsoport fejlõdik a legdinamikusabban. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A szakmai versenyeken elsõsorban a szakközépiskolások mérik össze tudásukat. Iskolafenntartók szerint elemezve az eredményeket, nem meglepõ, hogy ezen mentén más alakul ki, mint a korábbiaknál, hiszen például az egyházak kevés ilyen iskolát mûködtetnek.

2fejezet.qxd 2002. 03. 03. 15:52 Page 66 66 A középiskolai munka néhány ja 59. táblázat Az ezer tanulóra esõ OSZTV-pontszámok iskolafenntartónként, 1986 2000 * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben. Iskolafenntartó szervezet Tanulószám * 1986 1990 1992, 1993, 1995 1996 2000 Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Települési önkormányzat 57 370 1 153,5 1 11 1 261,5 Megyei önkormányzat 13 527 3 67,1 4 35,3 4 93,9 Központi költségvetési szerv 1 920 2 152,1 3 49,2 3 160,4 Egyház, felekezet 4 442 5 7,7 5 6,3 5 19,1 Alapítvány, egyéb 2 589 4 52,9 2 67,6 2 254,2 Összesen 79 848 127,4 89,1 217,0 49. megállapítás Legmagasabb az ezer tanulóra jutó OSZTV-pontszám a települési önkormányzatok iskoláiban. Ezeket követik a legtöbb évben az alapítványok iskolái, amelyek 2000-ben az élre törtek. A harmadik helyet foglalják el a központi költségvetési szervek iskolái. Az egyházak, felekezetek oktatási intézményeinek a pontszámai a legalacsonyabbak. A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámot elért iskolák közötti különbség fenntartók szerint vizsgálva 1989 óta emelkedést mutat, 2000-ben már az 1987. évinek több mint két és félszerese. 7. ábra Különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb OSZTV-pontszámok között, iskolafenntartók szerint 80 70 60 55 76 50 42 45 40 30 20 32 28 40 32 33 33 33 43 43 10 0 1 986 1 987 1 988 1 989 1 990 1 992 1 993 1 995 1 996 1 997 1 998 1999 2000 Az egyéb középiskolai versenyek A középiskolásoknak szervezett országos versenyek összefoglaló adatait tanulmányunk 7. táblázatában közöltük Az általunk 12 kategóriába sorolt versenyek a szakmai tudást (pl. agrárversenyek), a tantárgyi ismereteket (pl. irodalom), a mûvészetekhez kapcsolódó tehetséget, a sportteljesítményeket stb. egyaránt mérik.