Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2016. (XI. ) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 29/2015. (XI.3.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, a 43. (3) bekezdésében, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 33/B. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatósága, a Pécsi Ipartestület, a Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezete, a LAKTÁSZ Baranya Megyei Szövetsége, továbbá a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével, a következőket rendeli el: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 29/2015. (XI.3.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 7. -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (6a) A számított építményadóból 50%-os adókedvezményt vehet igénybe a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) a lakhelyéül szolgáló lakása után az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja.. 2. Az Ör. 2. melléklete helyébe a melléklet lép. 3. E rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba. Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester Dr. Lovász István s.k. jegyző Záradék: Megalkotta: a Közgyűlés a 2016. október 27-i ülésén. Kihirdetve: 2016... napján. 1
melléklet a /2016. (XI. ) önkormányzati rendelethez A nem magánszemély tulajdonában álló, valamint a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt szolgáló építményekre vonatkozó adómértékek A B 1. Az adó általános mértéke a 2-19. sorokban meghatározott építmények kivételével: 85 2. Lakásszövetkezet és társasház tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény után amennyiben annak hasznos alapterülete a 100 m 2 -t nem haladja meg: 3. Lakásbérleti szerződés alapján hasznosított lakás céljára szolgáló építmény után: 45 4. Magánszemély tulajdonában lévő üzleti célt szolgáló építmény után amennyiben annak hasznos alapterülete a 25 m 2 -t nem haladja meg feltéve, hogy az építményben a tényleges üzleti tevékenységet a tulajdonos saját maga gyakorolja: 50 5. A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), bevásárlóközpont, gyorsétterem céljára szolgáló építmény után: 170 6. Kereskedelmi célt szolgáló építmény után, valamint irodaház esetén amennyiben annak hasznos alapterülete a 300 m²-t meghaladja: 170 7. Termelési célra szolgáló építmény után: 60 8. Az Ipari Park területén elhelyezkedő építmény után: 40 9. Az Ipari Park területén zöldmezős beruházásként 2013. december 31. napját követően megszerzett jogerős végleges használatba vételi engedéllyel épített építmény után a használatba vételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 5 adóéven keresztül: 10. Pécs Város közigazgatási területén az Ipari Park területén kívül eső új építéssel megvalósult beruházásként 2014. december 31. napját követően megszerzett jogerős végleges használatba vételi engedéllyel épített, termelési, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló építmény után a használatba vételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 2 adóéven keresztül: 11. A tényleges használati mód alapján az Ör. 1. 25. pontjában meghatározott Call-Center tevékenység céljára szolgáló építmény vonatkozásában kizárólag az e tevékenység folytatására szolgáló hasznos alapterület után: 60 12. A tényleges használati mód alapján szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, kulturális, valamint sportcélú intézmények céljára szolgáló építmények 2
után kivéve az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiséget feltéve, hogy a felsorolt tevékenységeket az adóalany saját maga, vagy munkavállalói útján gyakorolja vagy üzemelteti: 13. Gépjárműtároló után: 30 14. Teremgarázs után: 15. Pincének minősülő üzleti célt nem szolgáló építmény után: 16. A tényleges használati mód alapján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kötött szerződés szerint az adóévben legalább 3 fő szakmunkástanulót gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany esetén, az építmény hasznos alapterületének 30%-áig terjedő épületrész után, amennyiben az építmény teljes hasznos alapterülete nem haladja meg az 500 m²-t. A fennmaradó hasznos alapterület vonatkozásában a teljes hasznos alapterületre tekintettel az adó mértéke az adózó nyilatkozata szerinti tényleges használati mód alapján kerül megállapításra. 17. A 15. pont kivételével a tényleges használati mód alapján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kötött szerződés szerint az adóévben legalább 3 fő szakmunkástanulót termelési tevékenységet végző gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany esetén a termelési célra szolgáló, képzőhelyként működő építmény hasznos alapterületének 30%-áig terjedő épületrész után: 18. A szolgáltatóházat, üzletházat, irodaházat kivéve a társasház üzleti célt nem szolgáló közös használatú helyiségei esetén: 19. Azon építmény után, amelyre az adóhatóság a Htv. 13/A. -a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet állapított meg, az adómentesség lejártát követő 5 adóéven keresztül: 40 21. Üzleti célt szolgáló építmény után, amelyet a megelőző adóévben az adóalany folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napon át nem hasznosított: 60 22. Azon építmény után, amelyben legalább 25 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása történik: 50 3
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 18. -a szerint a Képviselőtestületet tájékoztatni kell a javasolt szabályozás szükségességéről, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait. A jogszabály tervezetét az alábbiakkal indokolom: ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 29/2015. (XI.3.) önkormányzati rendeletet módosító /2016.(...) önkormányzati rendelethez Tekintettel arra, hogy a korábbi évek Adókoncepciói a radikális változtatásoktól a finomhangolásig megteremtették azt a jogi környezetet, amely alapján az Adóügyi Osztálynak mint jogalkalmazó szervnek szinte minden a rendelkezésére áll ahhoz, hogy a megyei jogú városok viszonyrendszerében fenntartsa és ahol lehet javítsa a helyzetét, a 2017. évi Adókoncepció nyugvópontra kívánja helyezni a rendeletmódosításokat, és sokkal inkább az adóhatóság feladatainak meghatározására helyezi a hangsúlyt. Nem kívánatos további számos adómérték, kedvezmény megfogalmazása már csak azért sem, mert a megyei jogú városok közül Pécs toronymagasan vezet az adómértékek számában, hiszen Pécsett 35 különböző adómérték került bevezetésre, míg a második helyen álló megyei jogú városnak mindösszesen 18 adómértéke van. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz A kedvezményt nem az egyesület, hanem annak tagjai vehetnék igénybe. A kedvezmény megadását az indokolja, hogy az állami tűzoltóság elsődleges feladatába nem tartozó feladatokat a szabadidejük terhére és a közösség érdekében az önkéntes tűzoltók látják el. Az általuk elvégzett feladat fontosságára tekintettel ez egy nagyon csekély mértékű adókieséssel járó kedvezmény, de annál jobban kifejezi a közösségért tevékenykedők iránt érzett megbecsülést. A 2. -hoz A 2. melléklet 3. sorában egy új adómérték bevezetése: Pécs városában főként a külföldi diákok jelentős száma miatt igen sok lakás céljára szolgáló építmény kerül bérbeadásra. Számos olyan adózó szerepel az Adóügyi Osztály nyilvántartásában, akik két-három, esetleg még annál is több lakástulajdonnal rendelkeznek. Az esetek döntő részében feltételezhető, hogy a lakhelyéül szolgáló lakást kivéve a további lakásokat a tulajdonosok bérbeadás útján hasznosítják. A jelenlegi szabályozás tekintettel a bérbeadás üzleti jellegére 850,-Ft-os adómértéket határoz meg az adózók számára. Abban az esetben, amennyiben a lakás vállalkozási tevékenység végzésére (fodrászat, húsbolt, stb.) kerül bérbeadásra, továbbra is 850,-Ft-os adómérték a fizetendő, abban az esetben viszont, amennyiben a lakást lakhatás céljából adja bérbe a tulajdonos, egy kedvezőbb, 450,-Ft/m 2 adómérték kerülhet bevezetésre. A módosítás az előfeltételezések szerint ösztönözni fogja a bérbeadókat, hogy vallják be lakásként bérbe adott építményeiket az új adómérték szerint. Ez egyik oldalról adómérték 4
csökkentést, azaz kedvezményt jelent, ugyanakkor ezidáig igen kevés lakástulajdonos vallotta be lakását bérbeadás útján hasznosított lakásként, így az előzetes felmérések szerint ez mégis bevétel növekedést eredményezhet a 2017. év során, hiszen nem a lakás adómértékével fognak ezek a lakások adózni, hanem a 450,-Ft/m 2 -es adómértékkel. A 3. -hoz A rendelet hatályba léptető rendelkezését tartalmazza. 5