Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének évi adókoncepciója. a hozzá tartozó helyi adó rendeletek tervezett módosításaival

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének évi adókoncepciója a hozzá tartozó helyi adó rendeletek tervezett módosításaival

2 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011 óta minden évben kialakítja a következő évre vonatkozóan azt az Adókoncepciót, amely meghatározza a következő év helyi adókat érintő rendeletei módosításainak az irányvonalát. Az előző évek adókoncepciói a módosítási javaslatok megfogalmazását megelőzően egy átfogó képet adtak a Város helyi adó szabályozásának helyzetéről a megyei jogú városok összehasonlító adatainak bemutatásával. Most a megyei jogú városok helyzetének elemzése mellett Pécs helyi adóztatásának alakulását is nyomon követhetjük a számok tükrében. (a megyei jogú városok összehasonlítását Korsós László, az Adóhatóságok Kollégiumának vezetője készítette.) Építményadó Amint azt a korábbi években is láthattuk, Pécs városa toronymagasan vezet az adótárgyak és az adózók számában a többi megyei jogú városhoz képest. Ezt az eredményt amint az az előző évek valamennyi adókoncepciójában hangsúlyozottan nyert említést a júliusában elkezdett feltárási tevékenység révén érte el az Adóügyi Osztály. Az alábbi ábrán jól látható, hogy évhez viszonyítottan évről évre növekedett Pécsett az adózók és az adótárgyak száma az építményadóban. (A évi adatok a június 30-i adatok alapján készültek.) 2

3 Adózók és adótárgyak száma - építményadó adózók száma adótárgyak száma Fenti ábra alapján elmondható, hogy a feltárási munka teljes mértékben eredményes volt, mivel csak építményadóban mintegy 28 ezer új építmény került be az adóztatásba, a telkek vonatkozásában pedig szintén jelentős adó alá vonásról beszélhetünk: telekadó adótárgyak száma Az a tény, hogy az adó alá vont adótárgyak száma Pécsett a legmagasabb, még nem jelenti azt, hogy az építmények után kivetett adó össztömege is Városunkban a legnagyobb. A megyei jogú városok építményadó kivetését az alábbi ábra mutatja: 3

4 Megállapítható, hogy a megyei jogú városok közül öt városban magasabb az éves építményadó előírás Pécshez képest, Városunk a hatodik helyen áll e rangsorban. Azokban a városokban, ahol az éves kivetések összege magasabb, az adómértékek is sokkal magasabbak. Így például Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Győrött jóval az átlag feletti, ellentétben Pécs városával. Amennyiben figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy Pécsett az adózók és az adótárgyak száma messze a legtöbb a megyei jogú városok között, ugyanakkor az átlagoshoz képest jóval alacsonyabb az adómértékek átlaga, ennek ellenére a hatodik helyen áll városunk a kivetett adó össztömegét tekintve, ez azt jelenti, hogy a lakosság igen széles rétege adózik, az adóztatás elaprózódott, míg az előbb említett városokban az adóalanyok köre jóval kisebb, így ők egyénenként sokkal nagyobb adóterhet viselnek, mint a pécsi adóalanyok. 4

5 A fenti diagramból jól látszik tehát, hogy Pécsett az adómértékek átlaga messze elmarad más megyei jogú városok átlagos adómértékeitől, annak értéke még az átlag felét sem éri el. Érdemes azonban egy pillantást vetni az összkivetés mellett arra is, hogy a kivetett adó mekkora hányada folyik be ténylegesen a város költségvetésébe. A megyei jogú városok tekintetében ilyen adat nem áll rendelkezésre, azonban Pécs vonatkozásában minden információ elérhető: A fenti diagram az elmúlt hat év vonatkozásában mutatja be egyrészt a Közgyűlés által az éves költségvetési rendeletekben elfogadott költségvetési előirányzatokat (első sor), másrészt a minden év elején meglévő nyitó kivetési adatokat (második sor), harmadrészt az adott évben történő előírásokat múlt és folyó évre, mely adatsorban természetesen a nyitó kivetés előírásai is szerepelnek (harmadik sor), valamint a teljesítéseket, melyek a költségvetésbe felutalt összegeket jelentik. Jól látható, hogy a költségvetési előirányzat minden évben több mint a nyitó kivetés, valamint ( év kivételével) az éves előírások összege. Az is jól látszik, hogy a év kivételével a teljesítés egyetlen évben sem haladta meg a költségvetési előirányzatot, jóllehet az eltérés nem túl jelentős. A feltárási tevékenység eredménye is megmutatkozik az ábrán, években kiugró az eltérés a nyitó kivetés összege és az éves előírások (előírás múltra és folyó évre) között. 5

6 Az eltérés nagyságrendekkel csökkent évre, a különbözet legfőképpen az ellenőrzés munkáját mutatja évben amint azt a korábbi évek adókoncepcióiban is említettük az Adóügyi Osztály munkájában a végrehajtás kiemelkedő szerepet kapott, e tevékenység évben történő átszervezése, reformja megjelenik az ábrán: A évi teljesítés meghaladja az éves előírásokat, mely egyértelműen a már meglévő hátralékok (azaz a megelőző évek hátralékai) behajtása erősödésének köszönhető. Iparűzési adó Az elmúlt évek adókoncepciói rendre megemlítették, hogy az iparűzési adóbevételek vonatkozásában városunk a középmezőnyben foglal helyet: A megyei jogú városok idei statisztikája a fentieket támasztja továbbra is alá: Pécs városa a végleges iparűzési adó összegeit tekintve a kilencedik helyet foglalja el a megyei jogú városok között. Az adó összege és a teljesítés között az iparűzési adó tekintetében szorosabb a korreláció, mivel az adóalanyok az általuk évente benyújtott bevallásaikban szereplő összegeket a benyújtással egyidejűleg meg is fizetik, szemben az építményadóval, amelyet amennyiben az adókötelezettségben nem következik be változás egyszer kell csak bevallani, és évente az adóhatóság veti ki az adót, ebben az esetben nagyobb a különbség a kivetett adó összege és a tényleges teljesítés között. 6

7 A évben az iparűzési adó bevételek a költségvetésnek felutalt helyi adó bevételek össztömegének 64%-át tette ki, míg a megyei jogú városok összesítése azt mutatja, hogy az iparűzési adó bevételek a helyi adóbevételek 78%-át adják. Megállapítható, hogy továbbra is az iparűzési adó bevételek ösztönzése kell, hogy az egyik elsődleges cél legyen, amíg az iparűzési adó bevétel átlaga nem éri el a megyei jogú városok átlagát, addig más forrásból kell a hiányzó bevételeket pótolni. Az alábbi ábrákból az is jól látható, hogy az iparűzési adóbevételekkel ellentétben az építményadó bevételek aránya Pécsett a megyei jogú városok átlagát meghaladja: 7

8 Idegenforgalmi adó Az előző évi Adókoncepció az Adóügyi Osztály feladataként határozta meg az idegenforgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzéseket. Azáltal, hogy a tavalyi év során nagyszabási idegenforgalmi adó ellenőrzéseket indított meg az adóhatóság, mind a bevallások számában, mind az adózók számában és a beszedett idegenforgalmi adó összegében fokozatos emelkedés tapasztalható: Idegenforgalmi adó bevételek alakulása években (Ft) A bevallások és az adózók számának alakulása az alábbi ábrán látható: Adózók és bevallások száma - idegenforgalmi adó adózók száma bevallások száma A fenti ábra már tartalmazza a év féléves adatait is. Az adózók száma enyhe növekedést mutat, és arányait tekintve valószínűsíthető, hogy a bevallások száma is meghaladja év végére az előző évben benyújtott bevallások számát. 8

9 Fenti elemzések alapján megállapítható, hogy a korábbi évek adókoncepciói helyesen állapították meg az adóztatás irányát, az évről évre egyre csökkenő adómértékek ellenére az adóbevételek folyamatos emelkedést mutatnak, mely egyértelműen az Adóügyi Osztály feszített ütemű ellenőrzési és végrehajtási munkájának köszönhető. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy azáltal, hogy az építményadó vonatkozásában az adótárgyak és adóalanyok száma városunkban magasabb értéket mutat, a változások karbantartása, nyomon követése, így az adásvételek, öröklések, hasznos alapterület változások rendszerben történő rögzítése szintén egy igen jelentős terhet ró az adóhatósági ügyintézőkre. Mindezen tényezőkre figyelemmel a évi Adókoncepció a vagyoni típusú adók tekintetében az egyszerűsítést kell, hogy képviselje, melynek az adómértékek számának csökkentésében, és az adómértékek egységesítésében kell megvalósulnia. Egységesítés alatt azt kell érteni, hogy a legtöbb adómérték 250 Ft illetve annak valamilyen szorzata lenne, így 250, 500 és Ft közül kerülnének az adómértékek megállapításra. A módosításokra mind építmény- mind telekadó vonatkozásában szükség van, azzal, hogy az üzleti célt nem szolgáló lakások adómértékei nem változnak. A évi Adókoncepció javaslatai az építményadó vonatkozásában Az adókoncepció szerint a évi szabályozás célja a lehetőségekhez mérten rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése, olyan eljárások kialakítása, melyek ésszerű időn belül lezárhatóak, valamint az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése, az adókötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése. A javaslatok megfogalmazása előtt vessünk egy pillantást az adómértékek törvényben szabályozott maximumára: 9

10 1. Nem lakás elhelyezésére szolgáló telken lévő, nem üzleti célt szolgáló építmény után az adó mértéke: 250 Ft/m 2. A jelenleg hatályos szabályozás a gazdasági épület után az adó mértékét 400 Ft/m 2 -ben határozza meg, így ez a módosítás egy jelentős adómérték csökkenést jelent az adózók számára. Az adómérték módosítására az egyszerűsítés jegyében kerülne sor. A nyilvántartás szerint jelenleg Pécs városában több mint 91 ezer négyzetméter került ezzel az adómértékkel bevallásra így ez a módosítás mintegy 14 millió forint adóbevétel csökkenéssel jár. Adózott terület adómérték: 400 Ft/m 2 adómérték: 250 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft 2. Lakás elhelyezésére szolgáló telken lévő üzleti célt nem szolgáló egyéb nem lakás céljára szolgáló építmény után az adó mértéke: 1-25 m 2 adóalap esetén 0 Ft/m 2 ; 25,01 m 2 adóalaptól: 250 Ft/m 2. Az egységesítés okán kerülne sor a 250 Ft-os adómérték bevezetésére, a jelenlegi 100 Ft/m 2 adómérték helyett. A módosítás nem jár számottevő bevételnövekedéssel, mivel kevés az olyan építmény, mely lakóház mellett helyezkedik el és hasznos alapterülete a 25 m 2 -t meghaladja. 3. Magánszemély tulajdonában álló gépjárműtároló után az adó mértéke: 250 Ft/m 2. Az egységesítés nem csupán az adómértékek vonatkozásában bír jelentőséggel, hanem a gépjárműtároló fogalma akként változna, hogy évtől mind a garázs, mind a teremgarázs a gépjárműtároló fogalmába tartozna, és egységes, 250 Ft/m 2 adómértékkel adózna a jelenleg 300 Ft/m 2, illetve 200 Ft/m 2 adómérték helyett. A gépjárműtároló fogalma a következőképpen kerülne meghatározásra: Gépjárműtároló: a helyi adókról szóló évi C. törvény pontjában meghatározott építmények, továbbá az ingatlan-nyilvántartás szerint garázs, teremgarázs, társas garázs és parkolóház megnevezésű építmények, függetlenül az építmények tényleges használatától, hasznosításának módjától. A módosítás a magánszemélyek tulajdonában álló gépjárműtároló vonatkozásában mintegy 15 millió Ft bevételkiesést eredményez: 10

11 Adózott terület 300/200 Ft/m Ft/m 2 különbözet garázs m Ft Ft Ft teremgarázs m Ft Ft Ft Összesen m Ft Ft Ft 4. Az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építményben a lakás céljára használt üzleti célt nem szolgáló építmények után az adó mértéke: 200 Ft/m 2. A módosítás indoka ebben az esetben is az egyszerűsítés: a hatályos szabályozás 4 különböző adómértéket állapít meg az osztatlan közös ingatlanokra attól függően, hogy az adott ingatlanban lévő lakás céljára szolgáló építmények száma mennyi. A módosítás után már nem lenne jelentősége annak, hogy az osztatlan tulajdonközösségekben hány lakás található, minden esetben egy egységes 200 Ft/m 2 lenne a lineáris adómérték. Ez a módosítás jelentős könnyebbséget jelent mind az adózók, mind az Adóügyi Osztály számára. 5. Azon nem lakás céljára szolgáló építmény után, amelyre az adóhatóság a Htv. 13/A. -a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet állapított meg, az adómentesség lejártát követő 5 adóéven keresztül az adó mértéke: 500 Ft/m 2. Az egységesítés miatt a jelenlegi 400 Ft/m 2 adómérték módosítására kerülne sor. A módosítással érintett építmények száma elenyésző, bevételnövekedéssel nem jár. 6. Az üzleti célt szolgáló építmények után az adó általános mértéke: Ft/m 2. Az egységesítés az üzleti célt szolgáló építményekre vonatkozó általános adómértékre is kiterjed. A 850 Ft/m 2 bevételnövekedés várható: adómérték 150 Ft-tal való emelésével mintegy 100 millió Ft Adózott terület adómérték: 850 Ft/m 2 adómérték: 1000 Ft/m 2 különbözet jogi személy m Ft Ft Ft magánszemély m Ft Ft Ft Összesen: m Ft Ft Ft 11

12 7. Az adóévet megelőző adóévben legalább 120 napon át lakásbérleti szerződés alapján hasznosított lakás céljára szolgáló építmény után az adó mértéke: 500 Ft/m 2. A módosításra egyrészt az adómértékek egységesítése miatt van szükség, másrészt azért, mert a évi tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók jelentős hányada úgy igyekszik elkerülni a magasabb adómérték szerinti adózást, hogy az adókötelezettség változásának (azaz a bérbeadás kezdő napjának) nem január 1. napját jelöli meg, hanem ennél későbbi, akár egy nappal későbbi dátumot, így nem az év első napján áll fenn az adókötelezettség változása, így arra az évre már nem vonatkozik rá a magasabb adómérték. Ezt előzi meg a módosítás azáltal, hogy nem kell az adókötelezettség változásának január 1. napján fennállnia, elegendő csupán, ha az adóévet megelőző évben legalább 120 napig bérbe volt adva a lakás. 8. A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), bevásárlóközpont, gyorsétterem céljára szolgáló építmény után, továbbá a kereskedelmi célt szolgáló építmény után, valamint irodaház esetén amennyiben annak hasznos alapterülete a 300 m²-t meghaladja az adó mértéke: Ft/m 2. Az adómérték emelés a nagy multinacionális vállalatok tulajdonában álló építményekre vonatkozik elsősorban. A módosítás több mint 48,5 millió forint bevételnövekedéssel járhat: Adózott terület adómérték: 1700 Ft/m 2 adómérték: 1800 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft 9. Termelési célra szolgáló építmény után az adó mértéke: 500 Ft/m 2. Az egységesítés mellett az adócsökkentés a termelési tevékenységet végző vállalkozások működését ösztönzi. A módosítás közel 50 millió forint bevételkiesést eredményez: Adózott terület adómérték: 600 Ft/m 2 adómérték: 500 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft 12

13 10. A tényleges használati mód alapján a Call-Center tevékenység céljára szolgáló építmény vonatkozásában kizárólag az e tevékenység folytatására szolgáló hasznos alapterület után az adó mértéke: 500 Ft/m 2. A módosítás szintén az egységestés céljából szükséges, jelentős bevételkieséssel nem jár, mivel az adóztatott terület a Call-centerek vonatkozásában mindössze m Nem magánszemély tulajdonában álló gépjárműtároló után az adó mértéke: 500 Ft/m 2. A magánszemélyekhez hasonlóan a nem magánszemély tulajdonában álló gépjárműtárolók és teremgarázsok is egy tekintet alá esnek évtől, azzal a különbséggel, hogy a vállalkozás tulajdonában álló gépjárműtároló adómértéke 500 Ft/m 2. A módosítás mintegy 20 millió Ft bevételnövekedéssel járhat. Adózott terület 300/200 Ft/m Ft/m 2 különbözet garázs m Ft Ft Ft teremgarázs m Ft Ft Ft Összesen m Ft Ft Ft 12. Üzleti célt szolgáló építmény után, amelyet a megelőző adóévben az adóalany folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napon át nem hasznosított, az adó mértéke: 500 Ft/m 2. Az egységesítés mellett a módosítás célja azoknak a vállalkozásoknak a segítése, amelyeknek a tulajdonában olyan építmény áll, amelyet a vállalkozás a megelőző adóévben legalább 183 napon át nem tudott hasznosítani. A módosítás közel 15 millió Ft kiesést eredményez: Adózott terület adómérték: 600 Ft/m 2 adómérték: 500 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft Összefoglalva: az építményadó rendelet módosításokra tett javaslatokat, megállapítható, hogy valamennyi módosítási javaslat az egységesítés és egyszerűsítés irányába hat, ugyanakkor a kisvállalkozások és magánszemélyek adóterhein igyekszik csökkenteni. A javaslatok összességében mintegy 79 millió Ft bevételnövekedéssel járnak. 13

14 A évi Adókoncepció javaslata a telekadó vonatkozásában 13. A magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló telkekre vonatkozó általános adómérték: m 2 : 0 Ft/m m 2 adóalaptól az 1500 m 2 feletti rész után: 30 Ft/m 2. A jelenlegi szabályozás szerint 3000 m 2 adóalapig 0 Ft az adó mértéke. A tapasztalati adatok azt mutatják, hogy Városunkban a telkek átlagos mérete nem haladja meg az 1000 m 2 -t, így az 1500 m 2 -es 0 Ft/m 2 -es határ visszaállítása indokolt. 14. Az üzleti célt szolgáló telkekre vonatkozó általános adómérték: m 2 : 0 Ft/m m 2 adóalaptól az 500 m 2 feletti rész után: 50 Ft/m 2. Az üzleti célt szolgáló telkek vonatkozásában a módosítás meg kívánta hagyni a vállalkozások számára a 0 Ft/m 2 -rel adózó telekhányadot, azonban meg kívánta szüntetni a sávos progresszivitás adómértékeit és a Közgyűlésen többször szóba került 60 Ft/m 2 -es adómértéken is enyhíteni kívánt. A telekadó fenti módosításai mindösszesen mintegy 80 millió forint bevételnövekedést eredményeznének. 15. Foghíjtelek után az adó mértéke: 150 Ft/m 2. A módosítás indoka, hogy számos olyan telek található Pécs város közigazgatási területén, amely beépítetlensége folytán torzítja a város településképét, elhagyatottan, rendezetlenül áll, vagy éppen parkolási célra szolgálva húz hasznot belőle a tulajdonosa. A foghíjtelek fogalmát az alábbiak szerint lehet meghatározni: foghíjtelek: a rendeltetésüknek megfelelően beépített telkek között elhelyezkedő üres, beépíthetőnek minősülő telek. A 150 Ft/m 2 -es adómérték ösztönzőleg hathat a tulajdonosra, hogy az üresen álló telket minél hamarabb építse be. 14