Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének évi adókoncepciója. a hozzá tartozó helyi adó rendeletek tervezett módosításaival

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének évi adókoncepciója a hozzá tartozó helyi adó rendeletek tervezett módosításaival

2 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011 óta minden évben kialakítja a következő évre vonatkozóan azt az Adókoncepciót, amely meghatározza a következő év helyi adókat érintő rendeletei módosításainak az irányvonalát. A korábbi évek Adókoncepciói és a hozzá kapcsolódó adórendeletek ez alól talán a tavalyi évi a kivétel igen jelentős változásokat hoztak a helyi adóztatásban. A évi Adókoncepció már csupán néhány apróbb változtatással, finomhangolással élt, a helyi adóbevételek össztömegének fenntartását és növelését már jóval inkább az adóhatóság mint végrehajtó szerv feladatainak a meghatározásában fogalmazta meg. E feladatok a évben meghirdetett feltáró tevékenység év végi befejezésével tulajdonképpen két nagy területre koncentrálódtak: az ellenőrzésre és a végrehajtásra. A végrehajtás 2015-ben történt radikális átszervezését az előző évi Adókoncepció részletesen bemutatta. Az akkor elindított egységesítés az idei évben tovább erősödött és a reform előtt nem alkalmazott végrehajtási cselekmények, mint például a gépjárműfoglalás, gépjármű forgalomból való kivonása, beltag kötelezés mára már napi gyakorlattá váltak. A másik feladat, amelyet az előző évi Adókoncepció megfogalmazott, az ellenőrzési tevékenység fokozása volt: az Adóügyi Osztály egy kollégája állandó jelleggel a helyszínen járva egyezteti az adózók által bevallott adatokat a helyszínen látottakkal. Így nemcsak a hasznos alapterületbeli eltéréseket, hanem az építmények használatát is rögzíti az ellenőr. Az ellenőrzési tevékenység hosszú távú, koncepcionális végzéséhez járul hozzá három, korábban adóügyi ügyintéző kolléga ellenőrré történő kinevezése, így immáron kilenc kolléga dolgozik ellenőri státuszban az Adóügyi Osztályon. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Megyei Jogú Városok Szövetsége idén is elkészítette a megyei jogú városok helyi adóztatásának gyakorlatát bemutató összehasonlító elemzését, melynek Pécs városával kapcsolatos elemzéseit az alábbiakban mutatjuk be. 2

3 A diagramból jól látható, hogy Pécs városa a megyei jogú városok között továbbra is vezet az építményadóban nyilvántartott adóalanyok és adótárgyak számának tekintetében. A tavalyi évhez képest tovább nőtt az adóztatás alá vont adótárgyak száma. Az adótárgyak számának növekedésével azonban nem járt együtt az év eleji előírás össztömegének növekedése: Ez az ábra jól mutatja, hogy a korábbi évekhez képest csökkent az előírások összege, ez pedig egyértelműen a korábbi évek adócsökkentéseinek köszönhető. Igen beszédes az alábbi diagram, amely azt mutatja be, hogy mekkora az öt legnagyobb építményadót fizető előírása az éves építményadó előíráshoz képest: Jól látható, hogy egyes városokban, mint például Dunaújváros, Győr vagy Nyíregyháza, az öt legnagyobb építményadó befizető megtermeli az össz-építményadó bevételnek a 30-50%-át, míg Pécsett ez az arány mindösszesen 7%, azaz az öt legnagyobb adófizető befizetése mindösszesen csak 7%-át teszi ki az éves bevételnek, a fennmaradó 93%-ot a többi adózótól kell beszedni. 3

4 Hasonlóan alacsony arányszámot találhatunk a helyi iparűzési adó elemzésekor is: Pécs városában az öt legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás befizetése mindösszesen 7,1%-ban járul hozzá a teljes éves iparűzési adó bevételhez, míg például Győr, Nagykanizsa vagy Szombathely városokban az öt legnagyobb adófizető a helyi iparűzési adó bevétel több mint 50%-áért felelős. 4

5 A fent vázolt elaprózottság mellett további sajátossága Pécs helyi adóztatási rendszerének, hogy városunkban igen magas a magánszemély adóalanyok terhére előírt építményadó összege a jogi személyekhez viszonyítottan az építményadó tekintetében: Ez azt jelenti, hogy a megyei jogú városok többségében az éves építményadó bevétel jelentős részét a jogi személyek által befizetett összegek képezik, míg Pécsett a bevétel 32%-a magánszemélyek befizetéseiből tevődik össze. Ez a tény alapozza meg azt a fent vázolt állítást is, hogy Pécsett a legmagasabb az adóalanyok száma a megyei jogú városok közül. Amint azt az alábbi ábrából is láthatjuk, a helyi iparűzési adó bevételek az elmúlt évekhez képest növekedtek, de még mindig messze elmaradunk az élmezőnytől: Az iparűzési adó bevételek nagysága is magyarázatot adhat arra, hogy miért van szükség Pécsett a magánszemélyek ilyen széles adóztatás alá vonásának, hiszen ugyanazt a bevételi tömeget városunknak elaprózott építményadóból és helyi iparűzési adóból kell megtermelni, míg a nagy ipari központoknak a jogi személyek biztosítják a helyi adó bevételek döntő hányadát. Ezt a problémát igyekeztek orvosolni a korábbi évek 5

6 Adókoncepciói azzal, hogy az Ipari parkba települő gazdálkodók 5 évre építmény- és telekadó mentességet vehetnek igénybe, míg a város területén zöldmezős beruházást végrehajtó vállalkozók két évre vehetik igénybe a mentességeket. Az iparűzési adóhoz hasonlóan az idegenforgalmi adó tekintetében is érzékelhetünk némi emelkedést, városunk a hetedik helyen áll az idegenforgalmi adó bevételeket tekintve a megyei jogú városok rangsorában: Tekintettel arra, hogy a korábbi évek Adókoncepciói amint azt már fentebb említettük a radikális változtatásoktól a finomhangolásig megteremtették azt a jogi környezetet, amely alapján az Adóügyi Osztálynak mint jogalkalmazó szervnek szinte minden a rendelkezésére áll ahhoz, hogy a megyei jogú városok viszonyrendszerében fenntartsa és ahol lehet javítsa a helyzetét, a évi Adókoncepció nyugvópontra kívánja helyezni a rendelet-módosításokat, és sokkal inkább az adóhatóság feladatainak meghatározására helyezi a hangsúlyt. A korábbiakban említett két terület, a végrehajtás és az ellenőrzés kell, hogy a központi feladat legyen a 2017-es adóévben is, a bevételeket ennek a két területnek a szinten tartásával és amennyiben lehet fokozásával, kiterjesztésével lehet növelni. Az idei évben a végrehajtási csoport visszakéri az önálló bírósági végrehajtóknak a korábbi 7-8 évben átadott ügyeket, így a visszaszármaztatás után az Adóügyi Osztály saját maga foganatosíthatja ezen végrehajtási cselekményeket. A jövőben csak azokat az ügyeket adja át az adóhatóság az önálló bírósági végrehajtóknak, amelyekben tényleges árverés lefolytatása várható, hiszen a technikai feltételek teljes mértékben a rendelkezésükre állnak az árverés lefolytatására. Szintén a végrehajtási bevétel növekedéséhez járulhat hozzá a mögöttes kötelezések kiterjesztése is, most már nemcsak a megszűnt betéti társaságok tartozásait terheli rá az 6

7 adóhatóság egyre nagyobb számban a beltagokra, hanem azokat a munkáltatókat is kötelezni kell a tartozás megfizetésére, amelyeket elmulasztott levonni az adós munkavállalóktól. A másik terület, amely kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a jövő évben is, az az ellenőrzés. Itt nemcsak a korábbi években már felvázolt és folytatott építményadó ellenőrzésekre kell gondolni, nemcsak a hasznos alapterületek és használati módok valóságtartalmának az ellenőrzése szükséges, hanem a korábbi években adott kedvezmények, mentességek felülvizsgálata is. Számos olyan rendeleti kedvezményt vettek igénybe az adózók, amelyek az idő múlásával érvényüket veszthették, így például a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, és egyéb adóalanyok számára korábban megállapított kedvezmények feltételei változhattak, ezért elérkezett az idő ezeknek a felülvizsgálatára. Az ellenőrzést további az építményadón kívüli területekre is kell terjeszteni. A belső átcsoportosítás útján három új ellenőr kollégával immár kilenc főre duzzadt ellenőri létszám alkalmasnak látszik arra, hogy intenzív helyszíni ellenőrzésekre is sor kerülhessen. Így lehetőség nyílik az idegenforgalmi adó ellenőrzések lefolytatására is, melyre a korábbi években nemigen került sor. Módszeresen minden kereskedelmi szálláshelyet végigjárva tudatosítani kell a szállásadókban, hogy milyen jogszabályi kötelezettségeik vannak a szálláshely szolgáltatása kapcsán. Ellenőrzést igényel az idegenforgalmi adó mentesség igénybevétele, mivel az Adóügyi osztály adatai szerint országosan is aránytalanul magasnak látszik a mentes vendégéjszakák száma az összvendégéjszakák számához képest. Az alábbiakban bemutatjuk az építményadó rendeletre vonatkozó módosítási javaslatokat: A évi Adókoncepció javaslatai az építményadó vonatkozásában 1. Lakásbérleti szerződés alapján hasznosított lakás céljára szolgáló építmény után: 450 Ft/m 2 /év. Pécs városában főként a külföldi diákok jelentős száma miatt igen sok lakás céljára szolgáló építmény kerül bérbeadásra. Számos olyan adózó szerepel az Adóügyi Osztály nyilvántartásában, akik két-három, esetleg még annál is több lakástulajdonnal rendelkeznek. Az esetek döntő részében feltételezhető, hogy a lakhelyéül szolgáló lakást kivéve a további lakásokat a tulajdonosok bérbeadás útján hasznosítják. A jelenlegi szabályozás tekintettel a bérbeadás üzleti jellegére 850,-Ft-os adómértéket határoz 7

8 meg az adózók számára. Abban az esetben, amennyiben a lakás vállalkozási tevékenység végzésére (fodrászat, húsbolt, stb.) kerül bérbeadásra, továbbra is 850,-Ft-os adómérték a fizetendő, abban az esetben viszont, amennyiben a lakást lakhatás céljából adja bérbe a tulajdonos, egy kedvezőbb, 450,-Ft/m 2 adómérték kerülhet bevezetésre. A módosítás az előfeltételezések szerint ösztönözni fogja a bérbeadókat, hogy vallják be lakásként bérbe adott építményeiket az új adómérték szerint. Ez egyik oldalról adómérték csökkentést, azaz kedvezményt jelent, ugyanakkor ezidáig igen kevés lakástulajdonos vallotta be lakását bérbeadás útján hasznosított lakásként, így az előzetes felmérések szerint ez mégis bevétel növekedést eredményezhet a év során, hiszen nem a lakás adómértékével fognak ezek a lakások adózni, hanem a 450,-Ft/m 2 -es adómértékkel. 2. A számított építményadóból 50%-os adókedvezményt vehet igénybe a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) a lakhelyéül szolgáló lakása után az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja. A kedvezményt nem az egyesület, hanem annak tagjai vehetnék igénybe. A kedvezmény megadását az indokolja, hogy az állami tűzoltóság elsődleges feladatába nem tartozó feladatokat a szabadidejük terhére és a közösség érdekében az önkéntes tűzoltók látják el. Az általuk elvégzett feladat fontosságára tekintettel ez egy nagyon csekély mértékű adókieséssel járó kedvezmény, de annál jobban kifejezi a közösségért tevékenykedők iránt érzett megbecsülést. A évi Adókoncepció javaslata a talajterhelési díj vonatkozásában 3. Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól az a kibocsátó, akinek a közszolgáltató által igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 100 m 3 -t. A jelenlegi 60 m 3 mentesség emelése két okra vezethető vissza: egyrészt évben a talajterhelési díj mértéke országosan mintegy 12-szeresére növekedett, ennek mértéke a kibocsátók döntő többségét ellehetetleníti, így a mentesség növelése elengedhetetlen. A módosítás másrészt ösztönözheti a fogyasztókat arra, hogy minél előbb rácsatlakozzanak az ISPA projekt hálózatára. 8