SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 5

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐNÉ NAGY CSILLA ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

ILLÚZIÓK ELVESZTÉSE REGÉNYEKBEN ÉS DRÁMÁKBAN Tanulói munkatankönyv Fejlesztő k Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

TARTALOM ILLÚZIÓK ELVESZTÉSE REGÉNYEKBEN ÉS DRÁMÁKBAN 5 BALZAC: GORIOT APÓ 28 STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE 42 EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIERREGÉNY F. SCOTT FITZGERALD: A NAGY GATSBY 69 ASSZONYSORSOK A REALIZMUS KÉSŐ TIZENKILENCEDIK SZÁZADI REGÉNYEINEK TÜKRÉBEN FLAUBERT: BOVARYNÉ ÉS TOLSZTOJ: ANNA KARENINA 96 TOLSZTOJ: IVÁN ILJICS HALÁLA 111 IBSEN: A VADKACSA 142 AZ AMERIKAI ÁLOM MINT ILLÚZIÓK, ÉLETHAZUGSÁGOK CSOKRA ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA 161 A REGÉNYEK ÉS DRÁMÁK HATÁRÁN

1. B A L Z A C : G ORIOT APÓ Ebben a modulban Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni, több szempontból elemezve, értelmezve a művet. Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között összefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó. Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tárgyait-fogalmait. Szeretnénk elemezni-értelmezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvéseit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, mennyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend. Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is. Vizsgálódásaink célja az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolítás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése is. A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról. 1. Járjunk körül néhány fogalmat! a) Alkossatok csoportokat! Készítsetek pókhálóábrát a megadott szóhoz, s próbáljátok meg definiálni a fogalmat! b) Egy-két példával illusztráljátok a fogalmat hasonlóan ahhoz, ahogy a szótárakban is szerepel! c) Beszéljétek meg a csoportban, hogy saját álmainkat, elképzeléseinket a jövőnkkel kapcsolatban befolyásolja-e egy ilyen regény, ilyen történet, s ha igen, akkor miben és mennyire! A közös megbeszélés során ismertessétek megállapításaitokat! A) VÁGY

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Definíció, példák: Vélemények: B) SIKER

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 7 Definíció, példák: Vélemények: C) KARRIER

8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Definíció, példák: Vélemények: D) ÉLETCÉL

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 9 Definíció, példák: Vélemények: E) ÁLOM

10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Definíció, példák: Vélemények: F) ILLÚZIÓ

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 11 Definíció, példák: Vélemények: 2. Van egy álmom Írj rövid, 8-10 mondatból álló fogalmazást arról, hogy mi szeretnél lenni, milyen másokkal is megosztható álmod, életcélod van, amit szeretnél valamikor elérni, megvalósítani. Feltétlenül írj arról is, hogy mindezt hogyan, milyen eszközökkel (kinek, minek a segítségével stb.) szeretnéd teljesíteni! Ha úgy érzed, hogy saját elképzeléseid összehasonlíthatók, összevethetők a regény hőseinek elképzeléseivel, álmaival, akkor erről is írj!

12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 3. Felidéző amit a regény műfajáról tudunk A) Regény, novella, elbeszélés Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés:

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 13 B) Elbeszélő (narrátor), elbeszéléstechnikák (elbeszélő módok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: C) Jellemzés, ábrázolásmód (szereplők, mellékalakok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is!

14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: D) Regénytér, regényidő Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk:

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 15 Kiegészítés: E) Cselekmény, epizód, jelenet Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés:

16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M F) Párbeszéd, monológ Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés:

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 17 4. Goriot és/vagy Rastignac ki a regény főszereplője? A), B), C) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Rastignac! Érveink, bizonyítékaink: D), E), F) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Goriot! Érveink, bizonyítékaink: 5. Mit tudunk a főhősökről, és honnan tudjuk? A), B), C) Gyűjtsetek információkat Goriot-ról!

18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba! GORIOT ÉLETÚTJA VÁZLATOSAN HONNAN TUDJUK? KIEGÉSZÍTÉSEK D), E), F) Gyűjtsetek információkat Rastignacról! a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba!

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 19 RASTIGNAC ÉLETÚTJA VÁZLATOSAN HONNAN TUDJUK? KIEGÉSZÍTÉSEK 6. Életutak, életstratégiák párhuzamok, ellentétek, kettősségek a) Az elkészített vázlat alapján foglaljátok össze magatoknak, hogy kik és mik játszottak meghatározó szerepet Rastignac, illetve Goriot előrejutásának sikerében, sikertelenségében! Erről készítsetek egy rövid közös jegyzetet!

20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M b) Voltak-e, s ha igen, mik voltak a főhősök álmai, illúziói? c) Fogalmazzátok meg, hogy szerintetek mi lehetett a főszereplők életstratégiája, hogyan próbáltak karriert csinálni! d) Melyek kettejük életének közös momentumai, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a két életútban?

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 21 e) A közös megbeszélés során ismertessétek véleményeteket, érveljetek állításaitok, közös gondolataitok mellett! 7. Látás és vakság Házi feladat Írj kisebb esszét (egy-másfél oldal terjedelemben) arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselkedését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? Hogyan függ össze a látás nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak? 8. Készítsetek csoportban jegyzetet a kártyán kihúzott szereplő(k) látásáról, illetve vakságáról! Gyűjtsétek össze, hogy a nektek jutott szereplő(k) mit lát(nak), vesz(nek) észre, mi az, amit nem (konkrétan, illetve metaforikus-szimbolikus értelemben), és miért! Külön térjetek ki arra is, hogy az adott szereplő látása, illetve nem látása mivel van összefüggésben (pl. mi eredményezi, okozza tisztán látását vagy vakságát )!

22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 9. Szereplők térben és időben elbeszélői módszerek Alkossatok 5-6 fős csoportokat, és osszátok fel a csoporton belül a feladatokat! (Érdemes például az a) feladatot több embernek végezni.) Ezután a regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Munkátok végeztével számoljatok be a csoportnak, majd a közös megbeszélés során egészítsétek ki megoldásaitokat, ha szükséges! a) Mikor játszódik a történet? Körülbelül mennyi idő alatt játszódik le a történet cselekménye? Melyek azok az események, amelyek esetében fontosnak érzitek annak időpontját, és miért? b) Készítsetek rövid vázlatot (esetleg rajzot) a regény fő helyszínéről, a penzióról és annak lakóiról!

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 23 c) Gyűjtsétek össze a regény a penzió mellett szerintetek fontos helyszíneit! d) Gyűjtsétek össze és röviden mutassátok be azokat a szereplőket, akik nem köthetők a penzióhoz!

24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 10. Lehetséges értelmezések értelmezési lehetőségek Feladatod az, hogy a regényt értelmező, kártyán kapott állítást igazold vagy cáfold. (Te döntheted el, hogy melyiket szeretnéd tenni.) Ügyelj arra, hogy érveid a regény cselekményén, eseményein alapuljanak, s próbálj választ adni az esetleges ellenérvekre is! 11. Goriot temetése mit is olvastunk? Hallgasd figyelmesen a felolvasást! A felolvasás alatt készíts vázlatos jegyzetet, feljegyzéseket azzal kapcsolatban, hogy Rastignac viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben melyek azok a mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy már elvesztette régi énjét ( tiszta, nemes lelkű fiatalember ), illetve amelyek arra, hogy még őriz régi önmagából értékeket! 12. Írj rövid esszét A regény és én címmel! Írásodban hivatkozhatsz az elmúlt órákon elhangzottakra (illúziók, siker, karrier, bűn, szeretet stb.), de felvethetsz olyan szempontot is, amely nem szerepelt az órákon. 13. Olvasd el a Balzacról szóló összefoglalást!

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 25 Honoré de Balzac (1799 1850) Élete és pályája 1799-ben, paraszti eredetű családban született Tours-ban a francia irodalom legnagyobb hatású alakjainak egyike, Honoré de Balzac, akit már kortársai is óriásként tiszteltek. Théophile Gautier (1811 1872, költő, író, esztéta) például így írt róla: [Balzac] az a lény, aki Isten után a legtöbbet teremtett. Az író apja Napóleon élelmezési biztosaként gazdagodott meg, de nem szerzett nemesi címet a de előszót, mely a nemesi rangot jelzi, az író maga illesztette neve elé. Különleges életet élő, hatalmas munkabírású, de termékenysége ellenére is állandó anyagi gondokkal küszködő művész volt. Nem családjában nevelkedett, hanem egy csendőr családjában, s később is külön élt szüleitől. Iskoláit az Oratoriens de Vendme Kollégium bentlakó diákjaként, majd a párizsi egyetem jogi fakultásán végezte. Írnokként helyezkedett el, s közben a Sorbonne irodalmi és filozófiai előadásait hallgatta. 1822-ben ismerkedett meg Mme de Bernyvel első nagy szerelme 22 évvel volt nála idősebb. Írással eleinte csak mint kereseti forrással foglalkozott, a húszas években több mint harminc regénye jelent meg. Ezeket később megtagadta, csak az 1829-ben keletkezett HUHOGÓKat vette be nagy regényciklusába, az EM- BERI SZÍNJÁTÉKba. Második, botrányoktól sem mentes kapcsolata d Abrantes hercegnőhöz fűzte (1828 29). Legendássá, irodalmi témává vált hosszú szerelmi kapcsolata a lengyel származású Hanska grófnővel (1832-től), akit a férj halála után feleségül is vett (1842), de közös életüket beárnyékolta az író egyre súlyosbodó betegsége, gyermekük halála (1846). Felesége halála után nem sokkal annak lányát vette feleségül (1850). Híressé lett anyagi problémái miatt is, ifjú korában betűöntödét, könyvkiadót alapított, mely hamarosan csődbe ment, s a hitelezők állandóan üldözték. Párizsi házának több bejárata is volt, ha netán a kellemetlen látogatók elől gyorsan kellett távoznia. Később is furcsa vállalkozásokba fogott, pl. a Sévres melletti Jardies-birtokon ananászültetvényt akart létrehozni, de a szardíniai, római kori aranybányák újrafeltárását is tervezte. Anekdoták szólnak arról is, hogyan keverte össze regényalakjait barátaival, ismerőseivel, élő személyekkel: állítólag sokszor regényalakjai nevén szólított meg másokat, s halála előtt orvos-szereplőjéért, Bianchonért küldetett. A megfeszített munka (képes volt már a nyomdai kefelevonatok elkészülte után újraírni műveit, fejezeteit), a nagyvilági élet, az állandó feszültségek, szenvedélyek (nagy kávéivó volt) megviselték egészségét, utolsó éveiben sokat betegeskedett, s a magánéleti veszteségek mellett alkotói kudarcok is érték (pl. 1849-ben a Francia Akadémián). Nem sokkal második házassága után, 1850. augusztus 18-án halt meg.

26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Az Emberi Színjáték (Comédie Humaine) Bár már a húszas évektől írt, valódi művészi alkotópályája csak a harmincas években indult. Ekkor, életútjának felén fogalmazódott meg benne, hogy Dante Isteni színjátékának mintájára megírja az ember való világbeli, XIX. századi útjának történetét. Regényciklusának alapja, a dantei mintához igazodva, a hármas tagoltság. A három nagy témakör az Erkölcsi tanulmányok, a Filozófiai tanulmányok és az Elemző tanulmányok témaköre. A tanulmányok elnevezés jelzi, hogy az író a tudományos elemzés módszerének (is) tekintette az írást. A három nagy témakörön belül kisebb altémák -ban csoportosította alkotásait. Az Erkölcsi tanulmányok altémái a következők: Jelenetek a magánéletből (pl. A HARMINCÉVES ASSZONY, 1831 34; GORI- OT APÓ, 1834 35) Jelenetek a vidéki életből (pl. EUGÉNIE GRANDET, 1833; ELVESZETT IL- LÚZIÓK, 1837 43) Jelenetek a falusi életből (pl. A VIDÉKI ORVOS, 1833; A FALUSI PLÉBÁNOS, 1838 39; PARASZTOK, 1844) Jelenetek a katonai életből (pl. HUHOGÓK, 1829; SIVATAGI SZENVEDÉLY, 1830) Jelenetek a politikai életből (pl. A REJTÉLY, 1841; AZ ARCISI KÉPVISELŐ, 1847) Jelenetek a párizsi életből (pl. KURTIZÁNOK TÜNDÖKLÉSE ÉS NYOMORÚSÁ- GA, 1838 47; A NUCINGEN-HÁZ, 1838; GOBSECK, 1830; EGY ÜZLETEMBER, 1845; BETTI NÉNI, 1846) A filozófiai tanulmányok közé tartozó művek A SZAMÁRBŐR című regénye (1831), illetve A VÖRÖS VENDÉGFOGADÓ (1831), AZ ISMERETLEN REMEKMŰ (1831) és AZ ABSZOLÚTUM KUTATÁSA (1834) című művei. Az elemző tanulmányok közé melyekben a társadalmi létezés kérdései (A társadalmi élet patológiája) állnak a középpontban tartozó művek A HÁZASÉLET FIZIOLÓGIÁJA (1829) és A HÁZASÉLET KIS GYÖTRELMEI (1845). Az Emberi Színjáték roppant vállalkozás, több mint kilencven regény, kisregény alkotja, melyeket nemcsak a nagy témakörök foglalnak rendszerbe, hanem a visszatérő alakok (pl. Gobseck, Nucingen báró, Rastignac, Vautrin, Bianchon doktor) is. A többnyire lezárt, befejezett cselekményű művek között a metaforikus, szimbolikus és tematikus összefüggések mellett a visszatérő szereplők úgy teremtenek kapcsolatot, hogy mintegy magukkal hozzák a történetbe a másik vagy több más történetet. Balzacban 1833 táján vetődött fel a visszatérő figurák ötlete, s ezért korábbi műveit is melyek részévé váltak a regényciklusnak átdolgozta. Tanulmányainak, tudományos módszerének alapja a megfigyelés és a kifejezés (megjelenítés), irodalmi alakjai valóban élnek, társadalmi viselkedésük, magatartásuk, problémáik, gondolataik a világban élő, létező emberek gesztusai, cselekvései, gondjai: Charles Baudelaire akarattal színültig telt lelkeknek nevezi Balzac alakjait. Balzac a korabeli tudományok mindegyikére támaszkodott, írói munkája során valóban felhasznált tudomá nyos eredmé-

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 27 nyeket, megfigyeléseket. Ha történetében jogi, közigazgatási, netán orvosi kérdések bukkantak föl, szakemberekkel konzultált, különböző betegségleírásai pontos, korrekt orvosi diagnózisok. Legtöbb művének fő helyszíne Párizs, s ahogy Esterházy Péter fogalmaz: A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható. Balzac imádta Párizst, ezt a már múlt században is hatalmas, lenyűgöző, csodálatos és bűnös várost. Regényeiben megelevenednek Párizs negyedei, utcái, palotái. Balzac mindent tud, mindent lát, és mindenről tájékoztatja is olvasóit. Általában semmit sem bíz az olvasó fantáziájára, minden részletet aprólékosan leír, megjelenít. Elbeszélői módszerének lényege a befogadói véleményalkotást is befolyásolni akaró elbeszélői értékelés, értelmezés, ítélet. A gyakran a szövegbe ékelt morális értékelések, bölcselkedések megakasztják, lelassítják a cselekmény előrehaladását, s bár az elbeszélő véleménye általában objektív, szókimondóan igaz, leleplező, alkalmazásuk néha mégis indokolatlannak tűnik. Balzac azon szerzők közé tartozik, akik hittek (hisznek) a művészet, az irodalom ember- és társadalomformáló erejében; az elbeszélői ítéletek, az olvasó közvetlen megszólítása ennek eszközei. Az író büszke és becsvágyó volt, állítólag a szobájában lévő Napóleon-szobor talapzatára ezt írta: Amit ő a kardjával ért el, azt én a tollammal fogom megvalósítani. Hősei, mellékszereplői, visszatérő alakjai egy-egy társadalmi típus megjelenítői, a polgári társadalom jellegzetes alakjai az 1816 48 közötti korszakból. A típusok a Balzac regényvilágában (s nyilván a valóságban is) egymástól élesen elkülönülő társadalmi csoportok, rétegek képviselői. Ritkábban Balzac romantikus álmodozókat, egyértelműen pozitív hősöket is ábrázol, mint amilyen az önéletrajzi ihletésű ELVESZETT ILLÚZIÓK főszereplője, David Séchard. Szereplőinek megjelenítésében fontos szerepe van a pszichológiai alapú megfigyeléseknek (szenvedélyek, betegségek) és a szociológiai érzékenységnek. A regények világából rekonstruálhatók a múlt századi Franciaország társadalmi mozgásai, folyamatai, értékrendje, a különböző emberi, individuális problémák, egyén és közösség viszonyai, az erkölcsi állapotok. Összességében a balzaci világ lehangoló: a világban eluralkodott az erőszak, a gyengébbek elnyomása, kizsákmányolása, minden emberi törekvésnek a pénz és a hatalomszerzés a mozgatója. A hagyományos erkölcsi értékek devalválódtak, a törvény előtti egyenlőség csak szólam, s az uralkodó elitre ugyanaz a gátlástalanság, aljasság jellemző, mint az alvilágra, az arisztokraták világa kiüresedett, a hercegek, grófok, bárónék pazarló, céltalan életet élnek, az emberi kapcsolatokban nincs mély ség, őszinteség, csak szokások, divatok. Balzac saját korának írója, történeteinek jelene a saját jelene, félmúltja, regényei abban a közegben és abban az időben játszódnak, amelynek maga is jó ismerője, tanúja. A kontemporalitás mellett műveinek időszerkezetére a linearitás jellemző, a cselekmény kezdőpontjától folyamatosan, a való idő ritmusában haladnak előre az események, a cselekmény szempontjából fontosabb előzményeket általában az elbeszélő közli.

2. S T E N D H A L : VÖRÖS ÉS FEKETE Ebben a modulban Stendhal Vörös és fekete című regényével foglalkozunk. Célunk az, hogy részben önálló, tanulói kiselőadásokkal tárjuk fel a regény különböző rétegeit (cselekmény, tér- és időviszonyok, szereplők jelleme stb.), illetve hogy a regény egyes részleteinek feldolgozásával, elemzésével kísérletet tegyünk a regény értelmezésére. A pármunka és csoportmunka célja, hogy az egyes részletekből, mozaikokból képet alkothassunk a mű egészéről is. A kiselőadások alapján készített feljegyzések, vázlatok és a közös munkák eredményeinek felhasználásával pedig az a célunk, hogy az előző modulban elemzett Balzac-művel összehasonlítsuk a Stendhal-regényt. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni azt, hogy e művek között több szinten is kapcsolat van, nemcsak a kor, a stílus köti össze a két alkotást, hanem az a problémarendszer (s ehhez kapcsolódóan motívumok, cselekménymozzanatok), amely a XIX. századi társadalmakra (elsősorban a francia társadalomra) jellemző volt. 1. Színek a) Készítsetek közösen egy-egy pókhálóábrát a nektek jutott színekről! Mindkét színnel kapcsolatban együtt dolgozzatok! Írjatok fel minden ötletet, gondolatot, ami ezekről a színekről eszetekbe jut, ami kapcsolódik akár konkrétan, akár szimbolikusan az adott színekhez! b) A megbeszélés során alakítsátok át ábrátokat a megbeszéltek szerint!

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 29 2. Olvassátok el az alábbi szöveget, amely a Stendhal regényében szereplő két színt próbálja értelmezni! a) Vessétek össze az órán korábban elhangzottakkal a szöveg ajánlásait (volt-e hasonló ötlet e két szín kapcsán)! b) Függetlenül attól, hogy olvastátok-e, ismeritek-e a művet, fogalmazzátok meg véleményeteket a mű címéről, s azt a megbeszélés során ismertessétek a többiekkel is! Stendhal: Vörös és fekete A regény címe talányos. A mű eredeti címe Julien volt, a szerző később döntött a cím megváltoztatásáról, a két szín nem motívuma a regénynek. A legismertebb értelmezések egyike a címet a rulettjáték két színével hozza összefüggésbe, mintha azt fejezné ki, hogy az élet nem más, mint szerencsejáték, életünk, sorsunk alakulásában a véletlen szerencse a meghatározó, vagy mintha azt fejezné ki, hogy a főszereplő igazi hazardőr (olyan szerencsejátékos, aki egy játszmában képes mindenét kockára tenni), aki addig nyer, míg utolsó tétjével mindenét elveszti. Más értelmezés szerint a két szín a főhős karrierjére, annak két alternatívájára papi vagy katonai pálya utal. A két szín metaforikus, jelképes tartalma még számos összefüggés lehetőségét veti fel (pl. fekete: bűn, halál; vörös: vér, szerelem stb.), melyek akár az előzőeket kiegészítve, akár önmagukban is befolyásol(hat)ják a mű értelmezését. 3. Julien regénye Az elhangzó kiselőadások alapján készíts vázlatot, jegyzetet! (Ezekre később is szükséged lesz.) Ha felmerülnek benned kérdések, akkor tedd fel az előadóknak!

30 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 31 4. Részletező Olvassátok el a regény megadott fejezetét, s válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! A kiselőadások alapján készült jegyzeteitek segíthetnek ebben. A) Olvassátok el a regény 1. részének 15. fejezetét (Kakaskukorékolás)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Mi a véleményetek Julienről e fejezet alapján? Hogyan ítélitek meg tetteit? b) Fogalmazzátok meg a véleményeteket de Rênalné viselkedéséről, gondolatairól! Szerintetek miért érti félre az asszony Julien viselkedését?

32 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót! B) Olvassátok el a regény 1. részének 20. fejezetét (Névtelen levelek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Fogalmazzátok meg véleményeteket Julienről! Hogyan fogadja de Rênalné levelét? b) Mi a véleményetek az asszony leveléről? Szerintetek hogyan fog viselkedni Julien ezek után, milyen reakciói lesznek az üzenetre?

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 33 c) Milyennek ítélitek a két fél viszonyát a levél alapján? C) Olvassátok el a regény 2. részének 5. fejezetét (Egy érzékeny fiatalember és egy vallásos arisztokrata hölgy)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Mit tud meg a befogadó e fejezetből, milyen fontos esemény történt Julien életében, hol tart a karrierje? b) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez, a hősével történtekhez? Milyen módon ismerteti az eseményeket?

34 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót! A mottó mely részletére utal a fejezetnek? D) Olvassátok el a regény 2. részének 19. fejezetét (A vígopera)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Fogalmazzátok meg, hogy Mathilde miért vonzódik Julienhez! Értékeljétek, értelmezzétek a fejezet utolsó harmadában lévő szerelmi jelenetet! Mi lehet a magyarázata Mathilde viselkedésének?

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 35 b) Értékeljétek Julien viselkedését, reakcióit! c) Mi a véleményetek az elbeszélő zárójelbe tett reflexióiról? Vajon miért magyarázkodik, miért értelmezi hosszasan az eseményeket? Fogalmazzátok meg azt is, hogy mi a véleményetek erről az elbeszélői módszerről! E) Olvassátok el a regény 2. részének 36. fejezetét (Szomorú részletek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Hogyan viselkedik Julien a börtönben? Fogalmazzátok meg véleményeteket gondolatairól, börtönbéli elmélkedéseiről!

36 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien Mathilde-hoz írt levelét! Miért szakít ilyen határozottsággal a feleségével, miért kéri arra, hogy ne beszéljen róla gyermeküknek? Milyennek ítélitek a főszereplő alakját a fejezet alapján? c) Elemezzétek, értelmezzétek közösen a fejezet utolsó öt bekezdését! A főhős monológja átértékeli-e a korábban olvasottakat, s ha igen, miben és mennyire?

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 37 F) Olvassátok el a regény 2. részének 44. fejezetét! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Ennek a fejezetnek, csakúgy, mint az ezt megelőző kettőnek és az utolsó fejezetnek, nincs címe és mottója (az előző 41-nek van!). Fogalmazzátok meg véleményeteket, hogy mi lehet ennek az oka! b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien viselkedését! Hogyan analizálja életét, sorsát a főhős? Átértékelődik-e az olvasóban ezáltal Julien Sorel jelleme, alakja? c) Miért jut eszébe többször is de Rênalné? Miért utasítja el Mathilde-ot és Mathilde segítségét?

38 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 5. A tudatos halál Olvassátok el az alábbi részletet a regényből! Beszéljétek meg egymással az olvasottakat, majd fogalmazzátok meg válaszaitokat a kérdésekre! A megoldás során használjátok a kiselőadás alapján készített jegyzeteiteket, idézzétek fel a regényről szerzett ismereteiteket! Esküdt uraim! kezdte Julien. Borzadok mások megvetésétől. Azt hittem, a halál pillanatában legyőzhetem ezt az érzést!... Most mégis szólanom kell Nem vagyok olyan szerencsés, hogy az önök osztályához tarozzam Paraszt vagyok, aki fellázadt hitvány sorsa ellen! Semmiféle kegyelmet nem kérek önöktől! erősítette a hangját. Nem remélek semmit, meg fogok halni, s méltán halok meg! Egy tiszteletre, hódolatra méltó asszony életére törtem, pedig de Rênalné úgy bánt velem, mit egy anya. Bűnöm rettenetes, előre megfontolt szándékkal követtem el. Megérdemlem a halált, esküdt urak. De ha nem is volnék ilyen bűnös, akadnak itt olyanok, akik nem törődnek azzal, ami fiatalságomban szánalmat érdemel, bennem szeretnék megbüntetni és örökre megfélemlíteni azokat a fiatalokat, akik elnyomott osztályban, szegényen születtek s mégis oly szerencsések, hogy tanulhattak, és olyan vakmerők, hogy keveredni merészeltek a társaság - gal, a gőgös gazdagok világával! Uraim, ez a bűnöm, és annál szigorúbb lesz a büntetésem, mert más osztálybeliek ítélkeznek fölöttem. Az esküdtek padsoraiban egyetlen parasztot sem látok, csak megbotránkozó polgárokat a) Elemezzétek, értelmezzétek Julien szavait, melyeket az utolsó szó jogán mond! Miért hangsúlyozza szerintetek származását, s vajon mit érthet a társaság -gal való keveredés alatt?

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 39 b) Mennyiben járulnak hozzá e szavak a regény értelmezéséhez? c) Átértékelődik-e a főszereplő alakja számotokra e beszéd hatására? d) Véleményetek szerint Julien provokálja-e saját ítéletét? Szerintetek, ha másképpen beszél, kaphatott volna-e más ítéletet, netán kegyelmet?

40 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 6. Vádolom! Védem! Írj rövid vádbeszédet vagy védőbeszédet Julien Sorel ügyében! Törekedhetsz arra (ha vannak ilyen ismereteid), hogy írásod formailag is emlékeztessen az ügyészek, illetve ügyvédek stílusára, alkalmazott formuláira, de elsősorban azokat az érveket és ellenérveket próbáld számba venni, amelyek Julien mellett vagy ellene szólnak! Ügyelj arra, hogy mindkét beszédnek a tényekből (a tényállásból) kell kiindulnia, s kell, hogy tartalmazzon válaszokat az ellenérvekre! 7. Eugène és/vagy Julien te kit választanál? Írj egy 1-1,5 oldal terjedelmű esszét Balzac és Stendhal hőseiről Rastignacról és Julien Sorelről a következő címmel: Eugène és/vagy Julien! Az előző órákon készült vázlataid, jegyzeteid s természetesen az olvasmányok alapján nyilván kialakult benned valamilyen vélemény a két fiatalemberről. Írásodban arra törekedj, hogy a számodra vonzóbb, szimpatikusabb hős értékeit, érdemeit hasonlítsd össze a másik hősével, s indokold meg választásodat! Ha egyik fiatalember sorsa, élete sem elfogadható számodra, akkor módosíthatod a címet (pl. Eugène sem, Julien sem). 8. Olvasd el a szerzőről szóló szöveget! Stendhal (1783 1842) Stendhal (eredeti neve Henri Beyle) a francia realizmus egyik első alakja, így tartja számon az irodalomtörténeti hagyomány, de az ő műveiben is megjelenik egyfajta kettősség: romantika és realizmus keveredése. Grenoble-ban született, jómódú polgárcsaládban, szüleinek mély vallásossága, apjának royalista nézetei lázadóvá tették. De nemcsak szülei ellen lázadt, szülővárosát is szűknek érezte, s később mindent elkövetett annak érdekében, hogy Párizsba, külföldre juthasson. Fiatal korában nemcsak az irodalomban, hanem a matematika terén is sikereket ért el, s e tudomány mindig kedvelt maradt számára. Híve volt a forradalom eszméinek, a napóleoni háborúk idején részt vett a franciák számára katasztrofális vereséggel végződő orosz hadjáratban (1810-ben az Államtanács tanácsosa is volt), a Bourbon- restauráció idején újságíróként tevékenykedett, s hosszabb időszakokat töltött az általa a szenvedélyek és művészetek hazájának aposztrofált Itáliában (1814 21 között Milánóban élt, 1830-tól Franciaország trieszti, majd Civita Vecchia-i konzulja volt). Bonapartista volt, de sosem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy császárrá koronáztatta magát, úgy érezte, hogy ezáltal legnagyobb eszméjét: a szabadság eszményét csúfolta meg. Napóleonban az erényességet, erélyt és a megalkuvást nem ismerő, sikerre való törekvést becsülte, s saját éle-

S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E 41 tét is ez jellemezte, miként regényhőseinek is ezek a legjellegzetesebb tulajdonságaik. A korabeli francia társadalomról lesújtó véleménye volt, gyűlölte a társadalomban eluralkodott kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust. A születőben, kialakulóban lévő polgári rendszernek elsősorban hibáit, ellentmondásait látta: vallott materializmusa, racionalizmusa ahhoz a következtetéshez vezették, hogy ebben a társadalomban nem lehet tartalmas életet élni, a tehetség szükségszerűen elsikkad, a kiemelkedő egyéniségek elszürkülnek. Írásművészetében semleges, szenvedélytelen stílus kialakítására törekedett, saját bevallása szerint mielőtt belefogott az írásba, Napóleon törvényeit olvasta, hogy a törvények száraz és tömör tisztasága visszafogja a stílusbeli képmutatástól. Stendhal élete nem mentes a különcségektől sem: Itália-imádata, a zene iránti rajongása mellett legendássá váltak kicsapongásai, szerelmi kalandjai is. Állandó rejtőzködése (különböző álneveken írt) megközelíthetetlenné tette személyiségét. Maga úgy gondolta, hogy műveit a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven, száz évvel később jut el odáig a publikum, hogy ne csak olvassa, meg is értse alkotásainak üzenetét. Irodalmi munkáinak első darabjai művészéletrajzok, tanulmányok voltak. Fontosabb munkái még a PÁRMAI KOLOSTOR (1839) című regénye, naplói, önéletrajzi művei (pl. HENRY BRULARD ÉLETE, EGOISTA EMLÉKEZÉSEK), A SZERELEMRŐL című tanulmánya és a VÖRÖS ÉS FEHÉR, valamint LAMIEL című, nem teljesen befejezett regényei.

3. EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIERREGÉNY F. SCOTT FITZGERALD: A NAGY GATSBY Ebben a modulban Francis Scott Fitzgerald regényével, A nagy Gatsby-vel foglalkozunk. Célunk az, hogy a szöveg alapos és részletes elemzése során rámutassunk azokra a párhuzamokra, melyek e művet összekapcsolják az előző két modul során vizsgált művekkel, elsősorban Balzac regényével. Szeretnénk megvizsgálni azt, hogy azok a társadalmi, erkölcsi problémák, melyek meghatározták a XIX. századi regények hőseinek életét, sorsát, milyen módon jelennek meg egy XX. századi történetben. Szeretnénk feltárni a mű egyes részeinek újraolvasásával, részleteinek elemzésével e regény motívumait, metaforikus-szimbolikus eseményeit, történéseit, helyszíneit, tárgyait. Javaslatokat, válaszokat keresünk arra a kérdésre, hogy igazságnak, hazugságnak hol húzódnak a határai, mi a szerepe, mi lehet a szerepe életünkben, sorsunkban e fogalmaknak. Szeretnénk, ha e művel kapcsolatos véleményetekről, ítéleteitekről is születnének önálló szövegművek. 1. Amerikai álom a) Idézz fel 5 perc alatt minél több asszociációt, ismeretet, emléket az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről (ha hallottad már)! b) Vessétek össze egymással ötleteiteket, gondolataitokat, s próbáljátok rendszerezni ezeket saját magatok által kitalált szempontok alapján!

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 43 c) A közös megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat! 2. A regény és én a) Fogalmazd meg a regénnyel kapcsolatban a számodra legfontosabb három kérdést, amely vagy a mű cselekményéhez, vagy a mű értelmezéséhez kapcsolódik! b) Fogalmazz meg három állítást a regénnyel kapcsolatban, melyekről úgy gondolod, hogy másoknak ezeket tartanád fontosnak közölni a műről! 3. New York, New York a regény színterei A) A regény egyik fontos helyszíne Daisy és Tom háza. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 1. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Daisyék otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő! b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek!

44 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! B) A regény egyik fontos helyszíne a címszereplő háza. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 5. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Gatsby otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő! b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a ház tulajdonosa között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 45 C) A regény fontos helyszínei Wilsonék műhelye, illetve Myrtle lakása. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 2. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja e helyszíneket (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Wilsonék otthonáról, illetve Myrtle lakásáról, milyen részleteket említ az elbeszélő! b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helyeknek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentésük, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! D) A regény meghatározó helyszíne a nagyváros, New York. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket, ahol az elbeszélő a városról és környékéről (pl. 2. fejezet) ír! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg erről a hatalmas városról, utcáiról, milyen részleteket említ az elbeszélő!

46 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége New Yorknak és a két partnak (East Egg, West Egg)? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! E) Az elbeszélő számára meghatározó helyszín a Közép-nyugat (Middle West). a) Mit tudunk meg erről a vidékről, miért oly fontos Nick számára? Keressétek ki azokat a részeket (pl. 1. és 9. fejezet), ahol erről ír az elbeszélő! Röviden írjátok össze, hogy mit tud meg az olvasó erről a vidékről! b) Egy-két elbeszélői mondatot szó szerint idézzetek!

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 47 c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége a Middle Westnek, vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! F) Gyűjtsétek össze a regény általatok fontosnak tartott helyszíneit (azokat is, amelyek nincsenek ábrázolva, mint pl. Oxford)! a) Keressetek egy-két jellemző elbeszélői mondatot, amely az általatok választott helyszínekre vonatkozik! b) Fogalmazzátok meg, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel mutatja be a tereket az elbeszélő, s ebből mire következtethet az olvasó!

48 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M c) Milyen szimbolikus-metaforikus jelentést hordoznak a helyszínek? Érzékelhető-e ez az elbeszélő szavaiból, vagy befogadói következtetések ezek? Válaszaitokat indokoljátok! 4. Mettől, meddig, mikor? a regény időszerkezete 1. A) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) Két esztendő távolából úgy emlékezem vissza erre a napra, a következő éjszakára, és a másnapra, hogy Gatsby házában és kertjében szünet nélkül rendőrökkel, fotóriporterekkel és újságírókkal volt dolgom. (2) Minden pénteken öt láda narancs és citrom érkezett az eg yik New York-i g yümölcskereskedésből, s minden hétfőn az egész szállítmányt kifacsarva, szemetesládákban vitték el a villa hátsó bejáratán. a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben? (1) IDÉZET (2) IDÉZET b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel? c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)!

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 49 B) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) Harmincéves vagyok. Öt esztendővel vagyok idősebb annál, hogy hazudjak önmagamnak, s aztán ezt becsületnek nevezzem. (2) Sorra járta azokat az utcákat, ahol az utcakövek Daisy lépteit visszhangozták azon az utolsó novemberi éjszakán, s újra elment azokra az elhagyatott tájakra, ahová együtt jártak ki Daisy fehér sportkocsiján. a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben? (1) IDÉZET (2) IDÉZET b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel? c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)! C) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) Aztán kitört a háború, öreg bajtárs. Ez nagy megkönnyebbülést jelentett nekem, és én mindent megtettem, hogy elessek, de, úgy látszik, valami varázslat védett. (2) Ez tizenhétben történt. Következő évben már nekem is voltak udvarlóim, és versenyeken is indultam, s így Daisyvel elég ritkán találkoztam.

50 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben? (1) IDÉZET (2) IDÉZET b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel? c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)! D) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) Később félálomban feküdtem a Pennsylvania állomás hideg, alsó várótermében egy padon, a Tribune hajnali kiadását szorongattam, és vártam a hajnali négyórai vonatot. (2) A menetrend azóta megsárgult, és lapjai szétestek. Címlapján ez olvasható: Érvényes 1922. július 5-től. a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben? (1) IDÉZET (2) IDÉZET b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel?

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 51 c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)! E) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk. (2) Kilencszázkilencben, s csak öt hónapot töltöttem ott. Ezért nevezhetem magam oxfordi diáknak. a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben? (1) IDÉZET (2) IDÉZET b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel? c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)! F) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) Az utolsó lap felső részére ez volt felírva: Munkaterv, s a dátum 1906. szeptember 12. (2) Amikor még fiatalabb és sebezhetőbb voltam, apám néhány tanáccsal látott el.

52 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben? (1) IDÉZET (2) IDÉZET b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel? c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)! 5. Előre hátra: a regény időszerkezete 2. (cselekmény és idő) Alkossatok 9 csoportot! Minden csoport tagjainak az a feladata, hogy a számukra kijelölt fejezet időbeli viszonyait tárják fel! a) Osszátok fel egymás között kisebb egységekre a fejezeteket, majd mindenki olvassa el a neki jutó fejezetrészt, s jegyzetelje ki belőle az időre, az idő múlására, a történések, események időtartamára, esetleg a múltra vonatkozó utalásokat, mondatokat! b) Azt is jegyezzétek fel, hogy kihez (elbeszélőhöz, szereplőhöz) kapcsolódik a mondat, az utalás! IDŐ RE STB. VONATKOZÓ UTALÁSOK KIHEZ KAPCSOLÓDIK AZ UTALÁS?

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 53 IDŐ RE STB. VONATKOZÓ UTALÁSOK KIHEZ KAPCSOLÓDIK AZ UTALÁS? c) A csoporton belül összevetve munkátokat határozzátok meg, hogy a fejezet kb. milyen időtartamú, mennyi idő alatt játszódnak le a benne lévő események! d) Azok a csoportok, amelyek olyan fejezetet olvasnak, ahol a címszereplő életútjáról, múltjáról kap információt a befogadó, külön emeljék ki e részeket, s feltétlenül jegyezzék fel, hogy a főszereplő múltjának mely eseményét, mozzanatát ismerheti meg az olvasó a fejezetben! e) Ezek után készítsetek közösen egy vázlatot a teljes fejezet időbeliségről, majd a megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen eredményre jutottatok!

54 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M f) A megbeszélés során tisztázzátok azt is, hogy az egyes fejezetek közt mennyi idő telik el, majd készítsetek egy összefoglaló táblázatot a regény időszerkezetéről! 1. FEJEZET IDŐ SZERKEZET (ELTELT IDŐ ) 2. FEJEZET 3. FEJEZET 4. FEJEZET 5. FEJEZET 6. FEJEZET 7. FEJEZET 8. FEJEZET 9. FEJEZET

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 55 6. Ki beszél? a regény elbeszélője Válaszoljatok párban az alábbi kérdésekre! A válaszokhoz használjátok a mű szövegét is! a) Mennyiben valósítja meg a regény az első fejezetben, a bevezetőben megfogalmazott elbeszélői célt? b) Milyen elbeszélővel van dolga az olvasónak, milyen művekkel kapcsolható össze ez a típusú elbeszélő és narráció? c) Mi a szerepe a cselekményben az elbeszélőnek, mikor kívülálló, megfigyelő, mikor tudósító, s mikor válik cselekvő szereplővé, aktív figurává? 7. Névlánc Ha téged szólítanak, akkor olvasd fel közös megoldásotokat, s nevezd meg a következő felolvasót! 8. Olvassátok el együtt az alábbi elemző szöveget, melyben a regény motívumairól is több szó esik! a) A szöveget is felhasználva készítsetek leltárt a regény szimbolikus-metaforikus tárgyi világáról és motívumairól! Próbáljatok felkutatni, felidézni más (a szövegből hiányzó) motívumokat is!

56 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M b) A megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat, s jegyezzétek fel mások ötleteit, javaslatait is! Gatsby hitt a zöld fényben jelképek, motívumok a regényben Jellegzetes a regény befejezése. Többszörös zárlata van, az elbeszélő minden szálat elvarr, minden mozaikot a helyére illeszt. Gatsby halála után pillanatok alatt omlik össze a maga teremtette világa. Nick kudarcos kísérletei, hogy Gatsby temetésére eljöjjenek a társaság tagjai, a rendőrségnek tett vallomások leleplezik e világ hamisságát, álságosságát, ezt támasztják alá az ostoba újsághírek is, s rádöbbentik magát az elbeszélőt is, hogy egyedül ő áll Gatsby mellett. Beszélgetése Wolfshiemmel és Gatsby apjával (Mr. Gatz) teljessé teszik a főhős élettörténetét csakúgy, mint a Tommal való októberi beszélgetés. Gatsby temetése lehangoló és szánalmas, a vendégek közül csak a bagolyszemű jön el. A regényt keretbe foglalja az elbeszélő elmélkedése a múltról, az időről s hőséről. A befejezés felerősíti a két központi alak (elbeszélő és hőse) közti ellentétpárhuzamot. Gatsby hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben, míg Nick tudja, hogy a végén mindig a múltba érkezünk. A zöld fény mellett más motívumok is meghatározóak a regényben. A színek mind a környezet megjelenítésében, mind az emberábrázolásban nagy jelentőséget kapnak (pl. Gatsby sárga autója, Daisyék vörös tapétás könyvtárszobája, Jordan szürke szeme, a kék párákba burkolt pázsit stb.). Szimbolikus jelentőségű a két visszatérő motívum, a kocsiút menti Hamu völgye (salakvölgy) sivár szürkesége (hamuszínű emberek, ólomszürke ásók, áthatolhatatlan porfelleg) s a hozzá kötődő, hatalmas reklámtábla, Dr. T. I. Eckleburg sárga szemüvegkeretbe zárt, egy yard átmérőjű retinája, mint a hogy szimbolikus jelentősége van magának az autóvezetésnek is.

E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I, A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y 57 Jordan és Nick vitája a felelőtlen autóvezetésről előrevetíti a regény tragikus eseményét, Gatsby és Daisy őrült száguldását, Myrtle halálát. A vigasztalan táj és a piszkos vizű folyó, a szeméttelep fölött tornyosuló megkopott plakát a gazdag világ fényeinek kontrasztja és sivárságának jelképe, miként a megfakult reklámtábla is inkább a tisztán látás hiányát, az örök vakság -ot szimbolizálja, amely megakadályozza az embereket abban, hogy lássák önmagukat, életüket. A bűn jelképes motívumai Wolfshiem mandzsettagombja, vagy a gyümölcsös ládák Gatsby háza előtt. Szintén meghatározó motívum a gyerekesség, az infantilizmus. Az elbeszélő elsősorban a gyerekesség, éretlenség, felelőtlenség fogalmaival illeti szereplőit, s talán épp ezért menti fel őket, illetve nem ítélkezik fölöttük. Ahogy Tomról fogalmaz: Egyszerre csak megvilágosodott előttem, hogy valójában egy gyermekkel állok szemben. A gyerekességhez, gyermekséghez kapcsolódó motívum az apaság is. Nick az apja intelmével indítja elbeszélését, de Gatsby életét is meghatározza az apa alakja, pontosabban az apahiány. S talán nem véletlen, hogy Gatsby életében is három apafigura jelenik meg, mint Rastignacéban. S Rastignachoz hasonlóan a legkevésbé a vér szerinti apának van szerepe a főhős életében, annál nagyobb szerep jut azonban a pótapáknak (Goriot, Vautrin, ill. a milliomos és Wolfshiem). 9. Valóban nagy Gatsby? Házi feladat Válassz ki az alábbiak közül egy-két szempontot, s ezek segítségével írj egy kb. 1-1,5 oldal terjedelmű bírálatot Valóban nagy Gatsby? címmel! a) Értékeld, értelmezd a főszereplő életét, tetteit, illetve a regény cselekményét! b) Szállj vitába az elbeszélővel, vagy érvelj állítása, üzenete mellett, igazold vagy cáfold Gatsby nagyságát! c) Vesd össze a regény főszereplőjének pályafutását, karrierjét a korábban tárgyalt művek hőseivel vagy más, általad olvasott művek összehasonlításra alkalmas szereplőivel! d) Bírálatodban fogalmazd meg ha látsz ilyen összefüggéseket, hogy milyen archetipikus vonásokat vélsz felfedezni a regény címszereplőjében, szereplőiben! e) Írásodhoz inspirációkat, ötleteket meríthetsz az alábbi pozitív kritikából is. (A szöveg egy internetes anyag a szerzőről és műveiről). Természetesen nem kell egyetértened a méltatással, vitába is szállhatsz a kritikus véleményével, megállapításaival, s a cselekményt sem kell ilyen bőséggel ismertetned!