2011 október 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Beethoven Egmont-nyitánya mellett az 1956-os forradalom meghatározó jelképe a Kossuth-címer és a lyukas piros-fehér-zöld zászló. A Rákosi-címerrel ellátott magyar lobogó teljesen idegen volt a hagyományoktól, a tüntetők már a forradalom első napján kivágták a zászlóból a diktatúra szimbólumát. Rákosi-címer és magyar zászló A második világháborút követően a köztársaság kikiáltásának napján (1946. február 1.) vált hivatalos magyar címerré a Kossuth-címer, a történelem során harmadszor. A Kossuth-címer állami jelképként tiszavirág életű volt születésekor 1849-ben valamint 1918-ban, a második világégés után azonban 1. oldal (összes: 5)
majdnem három évig testesítette meg az államiságot. A Rákosi-diktatúra megszilárdulásával a fontos állami jelképek formabontáson mentek keresztül. Az alkotmány életbelépésének napján (1949. augusztus 20.) törvényerőre emelkedett a köznyelvben Rákosiról elnevezett új címer, amelyet a magyar zászló közepén is kötelező volt elhelyezni. Egyértelműen szovjet minta alapján készült a címer, a magyar hagyományokból pedig semmit sem merített. A heraldika a korszakban áltudománynak minősült, így egyáltalán nem meglepő, hogy egy kötelező tartalmi elem, a pajzs lemaradt. A hiányosság miatt a diktatúra jelképe nem minősül címernek. Kossuth-címer Rákosi-címer pajzs nélkül 1949-1956 A szovjet címer lemásolása nem volt kötelező Kelet- és Közép-Európában. A lengyel vagy a csehszlovák címer kisebb átalakításon ment keresztül, bolgár pedig megőrizte korábbi jelképét a sárkányt, amelyet búzakalász font körbe. A magyar, a román vagy éppen az NDK-s címer viszont a kommunista klisének megfelelően teljesen átalakult. szovjet címer 1946-1956 román címer 1966-1989 2. oldal (összes: 5)
csehszlovák címer 1918-39, 1945-61 csehszlovák címer 1961-1989 A Kossuth-címer visszaállítását az egyetemisták 16 pontos követelése is tartalmazta, a nemzeti szuverenitás jelképe volt, akárcsak a szovjet csapatok kivonása. A megalakult Nagy Imrekormány a követeléseknek megfelelően törvénybe iktatta a Kossuth-címert, amely ezúttal is rövid ideig maradt az ország államiságának szimbóluma: a forradalom leverésekor Kádár János ugyan megígérte, megőrzi a címert, ígéretét azonban nem tartotta meg. 1957 májusától a Kádárról elnevezett címer vált hivatalossá, amely csak annyival bizonyult szerencsésebb választásnak elődjéhez képest, hogy a (Kossuth-címert imitáló) pajzsot nem felejtették el rátenni. Kossuth-címer felfestése tankra a forradalom napjaiban Kádár-címer pajzzsal 1957-1990 3. oldal (összes: 5)
Az első lyukas zászló a forradalom első napján, valószínűleg a Bem téren jelent meg, majd végigkísérte a harcokat is. A korabeli fényképeken jól látható, ahogyan a szimpátia kifejezéseként Pest belvárosi ablakaiban leng a forradalom jelképe. Akinek nem volt nemzeti zászlója, középen kivágott lepedőt lógatott ki. A Time magazin 1957. január 7-én megjelent számának címlapján az év emberének megválasztott magyar szabadságharcos hátterében is felbukkan a lyukas zászló. budapesti belváros Time: az év embere címlap 1957. jan. 7. Az emigrációban élő magyarok és a rendszerváltással elindult megemlékezések a lyukas zászlót választották a forradalom jelképének. Akkora kultusza nem alakult ki, mint a kokárdának, azonban az 1956-os megemlékezések kötelező elemévé vált. A Kossuth-címer a rendszerváltás éveiben még fel-feltűnt, de mivel a demokratikusan összeült parlament a koronás-kiscímert választotta a Kossuth-címerrel szemben, utóbbi teljesen eltűnt az ünnepségekről. www.unnep.eu 4. oldal (összes: 5)
Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldal (összes: 5)