Hagyományos Kínai orvoslás HKO Fekete Szabolcs - 2016
HKO A hagyományos kínai orvoslás a világ egyik legrégebbi (legalább 3000 éves) és leginkább rendszerbe foglalt, jól megalapozott orvoslása. A négy élenjáró tudomány: csillagászat, matematika, földművelés és orvoslás Ma is népszerű: Megyek az orvosomhoz és megmutatom neki a pulzusomat. A gyógyítás terén kifejtett idegen hatás akkor vált érezhetővé, amikor az anatómián alapuló nyugati orvoslás eljutott Kínába. (Csing dinasztia 1644-1911). Mielőtt kapcsolatba kerültek volna a nyugati orvoslással, a kínai orvosok előtt nem volt világos a különbség a meridiánok és az erek, valamint az idegrendszer között.
HkO - A meridiánok és a pontok a kutatás fényében Ma már a bőrfelszín alatti meridiánok létére döntő bizonyítékok vannak. Zhu Zong Xiang kínai biofizikus professzor meridiánvisszhang kísérlete 1984 (gumikalapács) A pontok és a meridiánok felett is a bőr jobban vezeti az áramot, azaz alacsonyabb az elektromos ellenállás illetve az impedancia. Meridiánokat LIP-nek is nevezik. (Low Impedance Line) A meridiánokban áramló energia, a csí (qi) körforgása a hagyomány szerint nem a szívből hanem a gyomorból ered. Eszerint a gyomorban termelődő pozitív töltéseket el kell onnan vezetni, hiszen felhalmozódásuk gátolja a további zavartalan savtermelést, és olyan szerv felé kell irányítani, amelynek éppen pozitív töltésekre van szüksége. Ezek a töltések a meridiánokon keresztül áramolnak (Nordenström elektromos ember hipotézise ) - Minél több a szabadon áramló töltés a bőr alatt, annál több az életenergia, a vitalitás.
HkO - A meridiánok és a pontok a kutatás fényében Az emberi bőr, mint egy hatalmas kondenzátor, melyben a bőr alatti töltésáram feltölti a bőrünket és ez egyben védelmet jelent. Az akupunktúrás pontok ebben az értelemben töltésátvezető csatornák a külvilág fele. A kínai meridiántan 12 fő meridiánt említ a 12 szerv szervfunkciónak megfelelően, és 2 középvonali meridiánt jegyez még, melynek saját pontjai vannak. De hozzáteszi, hogy sokkal több energetikai kapcsolatot ismernek, hiszen a csí eljut a tesz minden részébe. 12 meridiánból 6 a kézen fut, 6 a lábon fut. Megfigyelhető a térbeli lefutásukban mutatkozó párhuzam.
A HKO gyógymódjai A leggyakrabban használt gyógyító eljárások a kínai gyógyszertanon alapulnak Napi rutinban közel 1000 féle gyógyhatású készítmény létezik. Az adott betegségre egyéni teakeveréket állítanak elő vagy több száz éve változatlan összetételben forgalmazott hagyományos gyógyszert ajánlanak Akupunktúra alkalmazását egy vagy több néhány tized milliméteres vastagságú tű beszúrásával végzik (a tű által kiváltott sérülés következtében elektromos potenciál lép fel, illetve a beszúrt melegebb és a kiálló hidegebb vége közötti hő-elem jelenség lehet a hatás alapja)
A HKO gyógymódjai Akupresszúra (kéz által létrehozott nyomásingerrel hatnak a bőrön keresztül idegi közvetítéssel a gerincvelőbe, majd összetett pályarendszeren keresztül fejti ki hatását) Moxaterápia hővel való ingerlést jelent, melyekkel a hidegártalmat tudja gyógyítani. Az ürömfű égetésével, izzításával váltják ki az ingert leggyakrabban. A köpölyözés vagy népies nevén pohárvetés az akupunktúrás pontok és a meridiánok felett vákuumhatással fejti ki hatását. Helyi keringésfokozás mellett a vákuumhatásra kilépő nyiroknedv lassú felszívódása folytán eredményez hosszú távú hatást. A kínai mozgásgyakorlatok első sorban az életmód-változtatás elősegítésére szolgálnak, de kiváló frissítő és gyógyító hatásuk is van. pl.: Taiji, 3-1-2 meridiántorna
A jin-jang és az Öt Fázis elmélete Kölcsönösen hozza egymást létre a jin és a jang (A testi funkció (jang jellegűek) normális folyamataihoz táplálékra (jin jellegű) van szükség) Korlátozzák egymást, amikor az egyik túlteng, a másik kevés lesz. Egymásba átalakulnak, minőségi állapotváltozást jelent. A jin-jang állapotváltozások nem szabályozatlanok és kiszámíthatatlanok (kezelés) Az akupunktúrás csatornában az energia áramlásának irányát is a vezeték jin illetve jang jellege határozza meg. A Jin alulról felfelé, a jang felülről lefelé halad az energia (kivéve a Kormányzó vezetékben)
A jin-jang és az Öt Fázis elmélete Gyógynövények osztályozása jin-jang tulajdonsága, íze, hatások szempontjából jin= hideg, nedvesítő, savanyú, keserű, sós, leszálló, beivódó tulajdonságú jang= meleg és szárító tulajdonságú, csípős, édes, íztelen, felszálló, lebegő, szétoszlató tulajdonságú anyagok, ételek Nyugati orvoslásban is tetten érhető a jin-jang szerinti csoportosítás (ahhoz hasonló): paraszimpatikus (jin), szimpatikus (jang) vegetatív idegi működés leírásában
A jin-jang és az Öt Fázis elmélete Alapvető a kínai filozófiában, még a természet összes jelenségeit megpróbálták besorolni az 5 kategória, stádium valamelyikébe. pl.: az éves körforgás leírása Fa= tavasz Tűz= nyár Föld= nyárutó (átmeneti évszak) Fém= ősz Víz= telet képviseli Minden évszak kezdetét megelőző 18 nap (átmeneti évszak) gyógyászati jelentősége kettős (biológiai folyamatok már előre jeleznek, a kínai gyógyászatban a diagnosztikai rendszerében központi helyet elfoglaló pulzusdiagnózis miatt van nagy jelentősége). Ez az időszak volt a rendszeres, negyedévenkénti orvosi vizsgálat ideje (egészségesen!!!)
Az Öt Fázis Kapcsolatrendszere Az egyes fázisok a külső, tápláló, létrehozó (sheng) és a belső kontrolláló, fékező (ke) egymásra hatásokat mutatják. Minden fázis táplálja az utána következőt, korlátozza az utána következő másodikat. A tápláló és korlátozó fázisok szükségessége teljesen egyértelmű, a harmónia alapja Kóros hatások a túlfékezés (cheng) és a visszacsapás (vu)
Az öt fázis szerinti megfelelések Az öt fázis kapcsolatrendszere a legjobban arra használható, hogy a klinikai gyakorlatban megjelenő tüneteket megfelelően csoportosítsuk és értelmezzük Példa: ízek A savanyú étel a májat A keserű a szívet Az édesség a lépet és a hasnyálmirigyet károsíthatják A csípős ételek a vastagbélben okozhatnak bajt, a túlzott só bevitel a vesefunkciót károsíthatja (hypertonia)
A négy fő testösszetevő és a lélek A csí A vér (Xue - ejtsd: hszüe) Folyadékok (Jin-Ye ejtsd: csin-jie) Az esszencia (Jing, ejtsd: tying) A lélek (Shen)
A Csí Jang jellegű Származhat a szülőktől, a táplálékból, illetve a levegőből Öt funkciója van a testen belül: aktivál, melegít, véd, átalakít, megőrzi az állandóságot Állandó mozgásban van: felszálló, leszálló, belépő és kilépő Ha a csí áramlása nem megfelelő diszharmónia lép fel Csí-hiány (az öt funkció közül bármelyik ellátására képtelen a csí) Csí-pangás (a végtagokban és a csatornákban pangó csí fájdalmakat okozhat) Lehet rendellenes irányba áramló csí is (gyomor-csí felfelé halad hányás, csuklás)
A vér (Xue - ejtsd: hszüe) Nem ugyanaz, mint a nyugati orvoslásban a vér Jin jellegű Elsősorban a vérerekben, de a meridiánokon is áramlik (az erek a Vér Jang szervei) A táplálék átalakulásából származik (a gyomor és a lép emésztő működéséből származó tiszta csí feljut a tüdőbe és ott a vese esszenciájával (a csontvelőből) Vérré alakul A tüdőben a vér megtisztul, ez alakítja ki a Vért A csí termeli és mozgatja a Vért, a Vér táplálja azokat a szerveket amik termelik a csít ( A Vér a csí szülőanyja ) Fő feladata az egész test táplálása
A vér (Xue - ejtsd: hszüe) - rendellenességek Vér hiány: csökkent vérképzés, erős vérveszteség (szédülés, szívdobogás érzés, fehér arc, gyenge pulzus, álmatlanság, magas a vérnyomás, száraz bőr, stb. Vér-pangás: lilás ajkak, véraláfutások, bevérzések, lelki-szellemi zavarok Forró Vér: mérgezés a Vérben (vérmérgezés): nyugtalanság, delírium, eszméletvesztés, bőrkiütések, gyors pulzus, stb.
Folyadékok (Jin-Ye ejtsd: csin-jie) Ide tartozik a test minden folyékony anyag a Vért kivéve Verejték, nyál, könny, orrváladék, gyomornedv, agyvíz, vizelet, stb. Szintén a megemésztett táplálékokból származnak Első sorban a vese funkcióival vannak kapcsolatban: nedvesítenek és táplálnak Folyadékveszteség lényege, hogy menekül a csí, mert a csí a folyadékokhoz kötődik Vízvisszatartás esetén jin túlsúly keletkezik, útját állja a csí áramlásának
Az esszencia (Jing, ejtsd: tying) Minden szerves élet alapját alkotó, fenntartó, tápláló, folyadéktermészetű testösszetevő Lehet a születés előtti, ez a szülőktől öröklött. A fogantatás tulajdonképpen a két szülői Esszencia összeolvadását jelenti A fizikai fejlődést és bizonyos értelemben az életutat határozza meg A születés utáni Esszencia a megemésztett táplálék megtisztult részéből származik Folyamatosan életerőt ad a születés előtti Esszenciának A szaporító Esszencia a szaporodási képességet biztosítja, a vese raktározza A Vérhez képest az Esszencia aktívabb, inkább Jang jellegű. A szervezet változásainak lassú mozgásával, a növekedéssel, a fejlődéssel és a hanyatlással áll kapcsolatban
A lékek (shen) Egybefonódik a testi folyamatokkal Székhelye a szív Az emberi egyéniség olyan jellemzői kötődnek hozzá mint a szemek csillogása, a gondolkodás, a jellem, a helyes választás és a megkülönböztetés képessége A cselekvő ereje miatt Jang jellegű Ha az ember elveszíti a harmóniáját a szem fénytelenné válik, a gondolkodás zavaros lesz
Szervfunkciók Jin és Jang szerveket különböztetünk meg A HKO a szervek működését tekinti elsődlegesnek van olyan szerve amelyik a nyugati medicinában nem ismert: a Hármas Melegítő, de nem ismer olyan szerveket, mint a hasnyálmirigy és a mellékvesék Jin szervek mélyen helyezkednek el: szív, tüdő, máj, vese, lép és szívburok Jang szervek első sorban a tápcsatorna részei, értelmezésük szerint felületesebbek, mert a tápcsatorna úgy is felfogható, mint a külvilág betüremkedése: vékony és vastagbél, epehólyag, húgyhólyag, gyomor, és a Hármas melegítő
A betegségek okai 20 konkrét ok létezik A HKO szerint a védő csí (az immunrendszer) védi szervezetet a külső kórokok ellen, tehát a lényeg az immunrendszer jó szinten tartása, a megelőzés (6 külső ok, a 6 környezeti túlhatás) A betegségeknek lehetnek belső, érzelmi, lelki okai is (7 van) Ezeken felül van az öt független ok, ezek kivédéséhez az életmód változtatására is szükség lehet Két járulékos ok a váladék, illetve vérpangás
Külső okok: a hat környezeti túlhatás A szél A legrosszabb külső ok, százfajta betegség előidézője A fához, a máj és az epehólyag szervfunkciókhoz kapcsolódik Mozgékony, tehát jang természetű Betegségeit jellemzi a hirtelen kezdet, gyors változások, rángógörcs, remegés Szédülés, viszketés, fejfájás is ide tartozik Belső szél: a májat érinti, illetve a szélütés tüneteit jelezheti elő
A hideg A vízhez, a vese és a húgyhólyag funkcióihoz kapcsolódik Hatása télen érvényesül Tünetei: a beteg fázik, vágyakozik a meleg után, hidegek a végtagok, a vizelet tiszta és sok, az alhas fájdalmas, a széklet híg, a beteg összekuporodva alszik, a hideg összehúzza a dolgokat A fájdalom melegre enyhül A belső hideg nem kielégítő jang állapotot jelent
A nedvesség A földhöz, a lép és a gyomor szervfunkciókhoz tartozik Elnehezít, Jin természetű Tünetei: fizikai fáradtság, nehéz végtagok, nehéz fej Az ízületek fájdalmasak, a hajlításuk nehezített Étvágytalanság,, rossz emésztés, mellkasi nyomásérzés, hasi puffadás jellemzi A vizelet kevés, a széklet vékony A lábak ödémásak, a nőknél hüvelyi folyás is van A nyelven vastag, csúszós lepedék látható, a pulzus lassú
A szárazság A fémmel azaz a tüdővel és a vastagbéllel kapcsolatos Tünetei: száraz orrlyukak, orrvérzés, száraz száj, repedezett, száraz ajkak A torok viszkető vagy kisebesedett, száraz köhögés, durva, száraz a beteg bőre, száraz a nyelve Általában ősszel jelentkeznek a betegségei Fölemésztik a testfolyadékot (a Jint) és relatív Jang többletet eredményeznek A vastagbélben székrekedést okoz
A meleg A tűzzel, azaz a szívvel és a vékonybéllel kapcsolatos, érinti a szívburkot és a Hármas melegítő funkciót is Tünetei: magas láz, kipirult arc, kivörösödött szemek, sűrű orrváladék, vörös nyelv, sárga lepedékkel A vizelet sötét színű, opaleszkál (homályos) és kevés. A széklet száraz, kemény, lehet véres is Súlyos állapotban a beteg izgalmi állapotba kerül, majd a tudatállapota elborul.
A nyári forróság A nyárra jellemző, Jang jellegű Párosulhat a hőség és a nedvesség tüneteivel is Egyedül csak külső hatás (belső Nyári Forróság nincs) Tünetei: a verejtékezés hiánya, gyors légzés, gyengeség, mellkasi nyomásérzés, émelygés, hányás Megfelelnek a hőguta tüneteinek
Belső okok: a hét érzelem Az öröm A túl nagy meglepetés kiváltotta öröm a tűzzel kapcsolatos, a szívvel, vékonybéllel első sorban Eszét veszti örömében, az örvendező lelke meglepődik, szétszóródik, és nem rejtetik el Tünetei: szívdobogásérzés, rossz memória, álmatlanság, szórakozottság Szélsőséges esetben mániákus izgalom, elmezavar
A harag A harag, túlzott ingerlékenység, lobbanékonyság a fával kapcsolatos (máj, epehólyag) Vértolulással jár, a máj szele felszáll, gyakori a magas vérnyomás Okozhat: gombócérzés a torokban, fájdalmas puffadás, rendszertelen menstruáció, stb.
A szomorúság A szomorúság, a lehangoltság, a tűrés a fémmel kapcsolatos (tüdő, vastagbél) A beteg arckifejezése kedvetlen, arca sápadt Párosulhat öngyilkossági szándékkal, végső elkeseredettség érzése
A gond, töprengés A túl sok gondolkodás, a gondokba való belefeledkezés, képzelődés a földdel kapcsolatos (lép, gyomor) Étvágycsökkenés, gyomorfekély, nyugtalan alvás léphet fel, a beteg fogyni fog
A félelem, az ijedtség A túlzott félelem, a nagy ijedtség, pánik a vízzel kapcsolatos (vese, húgyutak) Az ijedtséggel a csi süllyed (széklet vizelet visszatartási zavar léphet fel) A félelemnek van oka, az ijedtségnél nem tudja megmondani előre a beteg A beteg óvatossá válik, szeret zárt helyen tartózkodni, könnyen elveszti a nyugalmát
Az öt független ok Étrendi hibák túl sok nyers, hideg étel, túl mohó evés, tisztátalan táplálék, túl mohó evés, túl zsíros, túl édes ételek, túl fűszeres ételek, mértéktelen alkoholfogyasztás Túlzott nemi aktivitás túl sok gyermek szülése kimeríti a vese esszenciát Kimerüléses fáradtság szellemi, fizikai gyengítik a lép-funkciót, a lelket Sérülések minden trauma, sérülés Élősködők bélférgek (mikroorganizmusok), gyakran lép-gyomor tüneteket okoznak
A diagnózis felállítása Megtekintés Szaglás (hallgatózás) Kikérdezés Tapintás Pulzusdiagnosztika
pulzusdiagnosztika Megyek, és megmutatom a pulzusomat (+ nyelvdiagnosztika) 3 újjal, az arteria radialison (orsócsonti ütőér), középsőmutató-gyűrűs ujj (1-3 pulzushely) Felületes tapintásban a jang szervek, mély tapintásban a jin szervek működését vizsgáljuk Mindkét oldalon, a 3 helyen tapintjuk a 12 szervfunkciót Masszázs során majd a gyenge szerveket erősítjük és ne az erőseket gyengítsük
Források: Természetgyógyászati alapismeretek ENKK, 2015 Szerkesztetté: Dr. Tamasi József, Sárai Gábor Természetgyógyászati alapismeretek Magyar természetgyógyászok Uniója, 2000, Budapest szerkesztette: Dr. Tamasi József Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához ETI 2001, szerkesztette: Sarkadi Ádám Vizsga: www.enkk.hu - Megoldólapok: www.tgyoktatas.hu