Környezeti mintavételezés III. 1. jegyzőkönyv: Levegőszennyezés Készítette: Csapó Péter, Karlik Máté, Ilyés Gábor

Környezeti mintavételezés III. 1. jegyzőkönyv: Levegőszennyezés Készítette: Csapó Péter, Karlik Máté, Ilyés Gábor

Tartalom 1. LRK ismertetése (Csapó Péter) 2. 2. VOC ismertetése (Ilyés Gábor) 4. 3. Helyben végzendő feladatok (Ilyés Gábor) 6. 4. OLM adatsor elemzése (Csapó Péter) 7. 5. Kromatogram kiértékelése (Karlik Máté) 11. 1

Az első gyakorlat helyszíne: Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) Gilice téri állomása Időpontja: 2015.02.20 1. LRK ismertetése Magyarországon a levegőminőség mérését, értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi. Egy manuális, és egy automatikus mérőhálózatból áll, amelynek mérőállomásai a szennyezettségi zónák, valamint az agglomeráció figyelembevételével kerülnek kijelölésre a környezetvédelmi hatóság által. Az automatikus mérőhálózat 55 fix, valamint 7 mobil mérőállomásból áll, míg a manuális 91-ből. A mérőállomásokon a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok légköri mennyiségét mérik. Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, az ózon, a BTEXvegyületek, az illékony szerves vegyületek (VOC), a PM10 valamint a PM2,5. A hálózat alapvetően két részből áll: az automata állomások folyamatos mérést végeznek, melyek a légszennyező komponensek széles körét ölelik fel; a manuális hálózat (RIV) pontjain gyűjtött minták elemzése laboratóriumban történik, és kén-dioxid, nitrogén-dioxid (kivételes helyeken ülepedő por) összetevőkre korlátozódik. A Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) az OLM szakmai irányítását minőségellenőrzését (akkreditált kalibráló laboratórium üzemeltetését), országos adat központi feladatok-, valamint nemzeti referencia laboratóriumi feladatok ellátását végzi. Az LRK fő tevékenységi körei: a, Kalibráló laboratóriumi feladatok: - Akkreditált kalibráló laboratórium működtetése a nemzeti referencia laboratóriumi feladatok ellátására - OLM nemzetközi adatszolgáltatásra kijelölt mérőállomások helyszíni kalibrálása - Immissziós és emissziós gázelemzők, mérőrendszerek, kalibráló berendezések laboratóriumi kalibrálása - Méréstechnikai problémák feltárása - Immissziós és emissziós körmérés szervezése - Ekvivalencia vizsgálatok - Nemzetközi körmérés(ek)en való részvétel az OLM adatai valódiságának igazolására - Nemzeti referencia laboratórium képviselete az EU-ban - Az elvégzett minőségellenőrzések értékelése b, Adatközponti feladatok: - OLM on-line adatforgalmának figyelése - Adatok validálása - OLM éves adatainak országos szintű értékelése - Mintavételi programok eredményeinek értékelése 2

- Hazai adatszolgáltatás (KSH, OMSZ, VM, stb.) - Nemzetközi adatszolgáltatás: on-line adatküldés (Ózon, PM 10) EEA részére - OLM Adatközpont nemzetközi képviselete c, Egyéb: - Típusjóváhagyás igény szerint - OLM-et üzemeltető KTVF-ek szakmai koordinációs feladatainak ellátása: mérési programok összeállítása, jogszabályok véleményezése, fejlesztési javaslatok készítése, mérőhálózat egységesítési feladatai, szabványok figyelése, alkalmazhatósága, közös fórumok (munkaértekezletek) szervezése, új műszerek és mérési technikák bemutatása, stb. - javaslatok készítése jogszabályi feladatok megvalósíthatóságára Az LRK az Európai Uniós követelményeknek eleget téve az alábbi direktívákat és határozatokat betartva végzi tevékenységét: - 2008/50/EK - 2004/107/EK - 2011/850/EU - 2004/461/EK A magyar jogszabályokat tekintve az alábbiak vonatkoznak a levegőszennyezettség mérésére: - 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9-4/2011 (I. 14.) VM rendelet - 6/2011 (I. 14.) VM rendelet - 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet A levegőszennyezés 3 folyamata: az emisszió, transzmisszió és az immisszió. Ezek közül az egyes mérőállomások az emissziót (levegőterhelés) és az immissziót (légszennyezettség) mérik. Emisszió alatt a légszennyező anyagok levegőbe kerülését értjük, míg az immisszió a légszennyező anyagok terjedése és kémiai átalakulása révén adott terület légterében a vizsgált légszennyező anyag meghatározott időtartamra jellemző koncentrációja. Az emissziós vizsgálatok során automata és manuális méréseket végeznek, amelyekkel a légkörbe kerülő szilárd- és gáz halmazállapotú szennyezőket mérik. Például: CO; CO 2 ; SO 2 ; NO/NO 2 /NO x ; O 2 ; CH; HCl. A légszennyezettség szintén automata és manuális módon történik, de itt másféle szennyező anyagokat mérnek: szálló por; PM 10 ; PM 2,5 ; ülepedő por CO; SO 2 ; NO/NO 2 /NOx; O 3 ; BTEX; VOC; PAH. A fent említett mérések előírásait a következő szabványok írják le: - MSZ EN 14626:2013 A környezeti levegő minősége. A szén-monoxid koncentrációjának mérése szabványos nemdiszperzív, infravörös spektrometriás módszerrel - MSZ EN 14211:2013 A környezeti levegő minősége. A nitrogén-dioxid és a nitrogénmonoxid koncentrációjának mérése szabványos kemilumineszcenciás módszerrel - MSZ EN 14625:2013 A környezeti levegő minősége. Az ózon koncentrációjának mérése szabványos ultraibolya-fotometriás módszerrel 3

- MSZ EN 14212:2013 A környezeti levegő minősége. A kén-dioxid koncentrációjának mérése szabványos ultraibolya-fluoreszcenciás módszerrel - MSZ ISO 10473:2003 Környezeti levegő. Szemcsés anyagok tömegének meghatározása szűrőközegen. Béta-sugár-abszorpciós módszer - MSZ EN 12341:2014 Levegőminőség. A szálló por PM10 frakciójának meghatározása. - MSZ EN 14907 A környezeti levegő minősége. A lebegő szilárd anyag PM2,5 tömegfrakciójának meghatározása szabványos gravimetriás mérési módszerrel - MSZ EN 14662-3:2005 A környezeti levegő minősége. A benzol koncentrációjának mérése szabványos módszerrel A nemzeti és a nemzetközi mérési eredmények egyéb állomásokkal való összevethetősége a visszavezetettség által valósul meg. A visszavezetettség egy mérési eredménynek, vagy etalon értékének összehasonlítása ismert bizonytalanságú országos vagy nemzetközi etalonokhoz különböző szintű lépcsőfokokon. A lépcsőfokok mindegyikében egy kalibrálás valósul meg egy olyan etalonnal, amelynek metrológiai minősége már előbb meghatározásra került egy magasabb szintű etalonnal. Ábrával szemléltetve (1. ábra): 1. ábra: Visszavezethetőség piramis ábrája A nemzeti etalon által történik az adott mennyiség értékének meghatározása országon belül. A nemzetközi etalon azt a célt szolgálja, hogy az adatok összeegyeztethetőek legyenek országok között is. A nemzetközi etalonra visszavezethető nemzeti etalonok segítségével történik az egyes műszerek kalibrálása melyek ezáltal teljesítik a visszavezethetőség kritériumát. Referencia módszereknek nevezzük azokat a vizsgálati, mérési vagy analitikai eljárásokat, amelyek pontosan ismertek. Ezeknek a módszereknek bizonytalansága is van, és ennek összhangban kell lennie a tervezett felhasználással. 2. VOC ismertetése A VOC rövidítés jelentése: Volatile Organic Compounds, magyarul illékony szerves vegyületek. Egészen az 1970-es évekig nem volt tiltva a használatuk, ezért nagy mennyiségben halmozódott fel a légkörben. Ide tartoznak a különböző alifás és aromás 4

szénhidrogének, oxigéntartalmú vegyületek (ketonok, észterek, éterek), nitro- és halogénszármazékok, klórtartalmú zsíroldószerek, freonok, tűzoltó készülékek halon töltetei stb. Számos természetes és antropogén forrása van. Az emisszió kb. 85-90%-a természetes forrásból adódik, míg 10-15%-a az ember általi kibocsátás. Természetes források közé tartozik a wetland (vizenyős) területek, a vegetáció általi- illetve az óceán általi kibocsátás. Antropogén forrás az üzemanyagok tökéletlen égése a közlekedés által, az ipari és háztartási oldószerek (festékek, lakkok) használata, továbbá az ipari hulladék- és szemétlerakó területek. Környezeti szempontból ki kell emelni a klórtartalmú szénvegyületeket, melyeket széles körben alkalmaztak pl. hűtőgépekben és hűtéstechnikában (freonok), illetve a mai napig a műanyagok gyártásánál (PVC, klórozott polietilén). Ezeknek a vegyületeknek az az előnyük, hogy a szén klór kötés erős, ezáltal igen stabil anyagok készíthetők. Hátrányuk, hogy lassan bomlanak le a környezetben. - CFC (klór-fluor-szénhidrogének) gázok: nem reakcióképesek, nem mérgezőek, nem gyúlékonyak, kicsi a hővezető képességük, szagtalanok. Felhasználási területeik: hűtőközegek, aeroszolok hajtógázai, műanyag habok gyártása, tűzoltóanyagok, elektronikai berendezések tisztítása, száraz vegytisztítás, textiltisztítás. A CFC tartózkodási ideje a levegőben kb. 100 év. Ez alatt az idő alatt a sztratoszférába jut, ahol az ózonpajzs elvékonyodását okozza, mert az UV sugárzás bontja a szén-klór kötést, és a keletkező szabad gyök reakcióba lép az ózonnal: CCl 3 F + h*υ = CCl 2 F +. Cl. Cl + O 3 = ClO + O 2 ClO + O =. Cl + O 2 Az ózonpajzs elvékonyodásával az UV-A és UV-B sugárzás nagyobb mértékben jut le a földfelszínre, amely károsítja az élő szervezeteket, embereknél bőrrákot okozhat. Betiltása óta egyéb VOC vegyületekkel helyettesítjük a freonokat, mint pl. hajtógázként pentánokkal, cseppfolyós szénhidrogénekkel a hűtőiparban, zöld freonok (HFC = fluorozott szénhidrogének) alkalmazásával. A freonok átalakítása hidrogénes redukcióval történik, melynek során a CFC-ből HCFC (hidrogénezett-klórozott-fluorozott szénhidrogén) keletkezik. A 4/2011. VM rendelet, 6. melléklet alapján az általános technológiai kibocsátási határértékek a következők (1. táblázat): 1. táblázat: Kibocsátási határértékek 5

A VOC mérése On-site (direkt mérési módszerek) és Off-site (mintavételezés és mérés) módszerekkel történik. Az On-site módszerek eszközei a rövid idejű monitoring csövek és a direkt kijelzésű műszerek. Az utóbbiaknál a detektálás elve: lángionizáció, fotoionizáció, infravörös, fotoakusztikus, tömegspektrometria. Az On-site előnyei: azonnali eredmény, riasztási/figyelmeztetési lehetőség, relatív olcsóság. Hátrányai: kisebb szelektivitású, kisebb érzékenységű, rövid a szenzorok élettartama és kevésbé pontos. Az Off-site módszereknél a mintavételezés történhet dúsítással vagy anélkül. Dúsítás nélküli mintavételezés általában üvegeszközzel vagy műanyag zsákkal történik. A dúsítás különböző szorbensekkel történhet. Ilyen például az aktív szén, grafitizált szén, és porózus polimerek. Maga a mérés történhet GC-MS-sel (gázkromatográfiás elválasztással kombinált tömegspektrometria), vagy folyadékkromatográfiával. 3. Helyben elvégzendő feladatok 3.1 Ózon kalibrálási jegyzőkönyve: Ózon gázelemző típusa: 49C Ozone Analyzer Gyártó: Thermo Electron Corporation Gyári szám: 49C-76728-384 Kalibrálás körülményei: - helye: OMSZ ÉLFO LRK Kalibráló Laboratórium - ideje: 2015. február 20. Felhasznált anyagok: - O 3 generátor típ.: TEI 49CPS gy.sz. 77308-385 Kal. biz. sz. UBA075/2014 - Digitális hőmérő típ.: Almemo 2290-3 gy.sz. 942911 Kal. biz. sz. Hőm-0260/2013 - Légnyomásmérő típ.: Almemo 2290-2/3 gy.sz. 942911 Kal. biz. sz. Kal-036/2013 Megjegyzés: - Minta áramlás (Sample Flow A): 0,658 1/min - Minta áramlás (Sample Flow B): 0,641 1/min - Optikai pad (Optical Bench) hőm.: 34,4 C - O 3 lámpa (O 3 lamp) hőm.: 54,6 C - Nyomás: 761,2 Hgmm - O 3 háttér (BKG): -0,3 - O 3 együttható (COEF): 1,388 - Cell intenzitás A: 54408 - Cell intenzitás B: 57035 A kapott eredmények: Kal. Gáz: Bemenő érték Mérési eredmények Átlag Szórá Rel.hiba Híg. Gáz (ppb) (ppb) (ppb) s (szórás/átlag) 0' - lev 0 0,1 0,3 0,3 0,2 0,12 49,49% O 3 : '0' - 237 236 235 236 235,7 0,58 0,24% lev O 3 : '0' - 150 150,1 149,3 148,4 149,3 0,85 0,57% lev O 3 : '0' - lev 50 50,1 49,7 49,8 49,9 0,21 0,42% 6

Az áramlásmérő műszer kalibrálási jegyzőkönyve: Típus: 2100 Gyártó: SI Special - Instruments Gyári szám: G-520 Kalibrálás körülményei: - helye: OMSZ ÉLFO LRK Kalibráló Laboratórium - ideje: 2015. február 20. - t k : 21,3 C - p k : 1008,3 hpa Kalibrálás módszere: D2 Felhasznált anyagok: - Gázkeverő készülék: típ.: Environics S-2020, gy.sz. 2128, Kal.biz.sz. s01/2014 - Segédanyag: 0 levegő, null-gáz generátorral előállítva; - Digitális hőmérő típ.: Almemo 2290-3 gy.sz. 942911 Kal. biz. sz. Hőm-0260/2013 - Légnyomásmérő típ.: Almemo 2290-2/3 gy.sz. 942911 Kal. biz. sz. Kal-036/2013 A kapott eredmények: Beállított térf. Mért Műszeren leolvasott érték Átlag Mérési Áram (cm 3 /min) térfogatáram (NI/min) (NI/min) (NI/min) tartomány (NI/min) 2000 1995,4 1,91 1,91 1,91 1,91 0 10 mt. 4000 3994,6 4,01 4,01 4,01 4,01 (2) 6000 5995,1 6,09 6,09 6,09 6,09 8000 7995,9 8,11 8,11 8,11 8,11 9900 9893,9 10,00 10,00 10,00 10,00 Felbontás (NI/min) 0,01 Az MFC (Mass Flow Controller, azaz tömegáramlás szabályozó) fix hőmennyiséget közöl a gázzal, amely hőátadás előtt és után hőmérsékletet mér. Ezáltal megkapjuk, hogy mennyi gáz áramlott át rajta, majd ennek tükrében tudja az áramlást szabályozni. A reduktor szerelés elve: felszerelés után először a reduktort kell megnyitni, hogy a benne lévő levegő ne oldódjon vissza a palackba. Ezt követően megnyitjuk a palackot is, majd mindezek elzárása után megnézzük, hogy szivárog-e (nyomás csökkenés ellenőrzésével). 4. OLM adatsor elemzése helyszín: XVIII, Budapest, Gilice tér 39. koordináta: 47 25'46"N 19 10'54"E dátum: 2011.08.23-08.2, 2011.11.13-11.20 a mérés alapja: órás átlagok (kivéve PM 10 ) Mérőállomás: BP1 Gilice Elhelyezkedés: lakóövezeti 7

Mért légszennyező anyagok: NO, NO 2, NOx, SO 2, CO, O 3, PM 10 A 69/2008. (XII.10). Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló Főv.Kgy. rendelet értelmében a szennyező anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékét a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 3. számú melléklete alapján kell meghatározni (2. táblázat). Légszennyező anyag [CAS szám] Kén-dioxid [7446-09-5] Nitrogén-dioxid [10102-44-0] Szén-monoxid [630-08-0] Átlagolási időszak Tájékoztatási küszöbérték (ug/m3) 1 óra 400 három egymást követő órában 1 óra 350 három egymást követő órában 1 óra 20 000 három egymást követő órában Szálló por (PM10) 24 óra 75 két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható Ózon [10028-15-6] a, Nyári adatsor 1 óra 180 három egymást követő órában 8 Riasztási küszöbérték (ug/m3) 500 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 400 400 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 350 30 000 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 20 000 100 két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható 240 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 180 2. táblázat: Az egyes légszennyezők tájékoztatási- és riasztási küszöbértékei A vizsgált periódusban a Gilice téri mérőállomáson egyik szennyező koncentrációja sem haladta meg a fenti küszöbértékeket, így nem szükséges semmilyen intézkedés. b, Téli adatsor A mért szennyező anyagok közül egyedül a PM 10 koncentrációja haladta meg (ezt napi átlagos bontásban kell meghatározni) a vizsgált időszakban a tájékoztatási, illetve a riasztási küszöbértéket, a többi szennyező koncentrációja messze a küszöbérték alatt maradt. Az állomáson mért szennyezők között szerepel a NO, valamint a NOx is, ezekre azonban a Határérték rendelet nem határozott meg tájékoztatási, ill. riasztási küszöbértéket. A diagramok elemzésekor megfigyelhető a NO 2 valamint az O 3 ellentétes lefutása, NO 2 -csúcs esetén az ózon koncentrációjának minimuma figyelhető meg, ellenkező esetben pedig a maximuma.

11.13.0 11.13.1 11.14.0 11.14.1 11.15.0 11.15.2 11.16.1 11.17.0 11.17.1 11.18.0 11.18.2 11.19.1 11.20.0 11.20.1 11.13.0 11.13.1 11.14.0 11.15.0 11.15.1 11.16.0 11.17.0 11.17.1 11.18.0 11.19.0 11.19.1 11.20.0 11.13.01:00 11.13.17:00 11.14.09:00 11.15.01:00 11.15.17:00 11.16.09:00 11.17.01:00 11.17.17:00 11.18.09:00 11.19.01:00 11.19.17:00 11.20.09:00 NO 2 -koncentrácó alakulása 2011.11.13-11.20 között, órás átlagok alapján koncentráció (ug/m 3 ) 500 400 300 200 100 0 dátum NO2 ug/m3 tájékoztatási küszöbérték (350 ug/m3) riasztási küszöbérétk (400 ug/m3) 2. ábra: NO 2 koncentráció alakulása O 3 -koncentrácó alakulása 2011.11.13-11.20 között, órás átlagok alapján koncentráció (ug/m 3 ) 300 200 100 0 dátum O3 (ug/m3) tájékoztatási küszöbérték (180 ug/m3) riasztási küszöbérték (240 ug/m3) 3. ábra: O 3 koncentráció alakulása CO-koncentrácó alakulása 2011.11.13-11.20 között, órás átlagok alapján koncentráció (ug/m 3 ) 40000 30000 20000 10000 0 dátum CO (µg/m3) tájékoztatási küszöbérték (20000ug/m3) riasztási küszöbérték ( 30000ug/m3) 4. ábra: CO koncentráció alakulása 9

11.13.01:00 11.13.13:00 11.14.01:00 11.14.13:00 11.15.01:00 11.15.13:00 11.16.01:00 11.16.13:00 11.17.01:00 11.17.13:00 11.18.01:00 11.18.13:00 11.19.01:00 11.19.13:00 11.20.01:00 11.20.13:00 koncentráció (ug/m 3 ) SO 2 -koncentrácó alakulása 2011.11.13-11.20 között, órás átlagok alapján 600 500 400 300 200 100 0 SO2 (ug/m3) tájékoztatási küszöbérték (400 ug/m3) riasztási küszöbérték (500 ug/m3) dátum 5. ábra: SO 2 koncentráció alakulása A PM10 koncentráció változása 2011.11.13 és 11.20 között, napi átlagok alapján koncentráció (ug/m 3 ) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 24 órás átlag tájékoztatási küszöbérték (75 ug/m3) riasztási küszöbérték (100 ug/m3) dátum 6. ábra PM 10 koncentráció alakulása A Budapesti szmogriadó törvény értelmében akkor beszélünk szmoghelyzetről, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyagkibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási vagy riasztási küszöbértékét. Ha a határérték-rendeletben feltüntetett legalább egy légszennyező anyag koncentrációja az ott meghatározott időtartamban, az ott meghatározott tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: KDV-KTVF) adatai alapján meghaladja, szmogriadót kell elrendelni. A szálló porra (PM10) vonatkozó tájékoztatási és riasztási fokozat elrendeléséhez és megszüntetéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott meteorológiai előrejelzés is szükséges. A szmogriadó elrendeléséhez nem elég egy, hanem három mérőállomáson mért koncentrációnak kell meghaladnia a küszöbértékeket. Ezek alapján csupán a Gilice téri mérőállomás adataiból nem szabad kiindulni. Szükséges további mérőállomások adatainak 10

értelmezése is. Mindemellett a meteorológia viszonyok elemzése is szükséges a szmogriadó elrendeléséhez. Az elemzett periódusban nem történt, és nem is várható olyan időjárási esemény (erős szél, vagy csapadék), amely csökkentené a levegő szennyezőanyagkoncentrációját. Az összes budapesti mérőállomás riasztási küszöbérték feletti PM 10 koncentrációt mutatott a vizsgált időszakban egymás után legalább 2 nap 24 órás átlagában, ezáltal szükséges a szmogriadó elrendelése Budapesten. A szmogriadó megszüntethető, ha a Határérték-rendeletben megjelölt légszennyező anyag (kivéve ózon) koncentrációja valamennyi fővárosi monitorállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve szálló por (PM10) esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és teljesülnek a Határérték-rendelet további feltételei. Ózon esetében az adott fokozat megszüntethetőségének feltétele, hogy a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik fővárosi monitorállomáson sem lépi túl az adott küszöbértéket. Esetünkben a PM 10 magas koncentrációja jelenti a legfőbb gondot: az iparból, bányászatból, tüzelőanyagok égetésekor keletkező 10 um-nél kisebb átmérőjű porszemek megtapadnak a tüdő léghólyagocskáiban, számos betegséget előidézve ezzel. A PM 10 részecskék legfőbb antropogén eredetű forrásai a kétütemű, valamint a dízelmotorok (primer PM), illetve nagy mennyiségben képződik a kibocsátott légszennyező anyagok másodlagos átalakulásával (szekunder PM). Mindezeket összevetve az alábbiakat javasolom a Főpolgármester Úrnak: - A lakosság tájékoztatása - Gépjárműforgalom szabályozása (fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedési tilalma 6-22-ig, sebességkorlátozás bevezetése) - Pontforrások kibocsátásának korlátozása - Szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatának mérséklése 5. Kromatogram kiértékelés A mérés FID detektorral felszerelt gázkromatográfiával készült. A FID detektor és a beállított értékek alapján a kromatogram nem tartalmaz nem a mintából származó csúcsot. A kiértékelés az előzetesen kapott kalibráció alapján történt a táblázat értékeinek összevetésével. tekintettel arra, hogy az időmérés hibája kizárható és a jelalak nem ismeretes így hibaszámítás nem történt. Az elkészült értékelő lapot (Integration riport) alábbiakban látható: Gyártó: airmotec Típus: airmovoc C2-C5 11

A kiértékelés során az alábbi képletek kerültek alkalmazásra.: C= hőmérséklet Celsius fokban 12

M= Moláris tömeg (g/mol) Értelmezés: A kapott értékek alapján következtetések levonása nem lehetséges, tekintettel arra, hogy nem ismerjük a mintavétel körülményeit. Nem ismert, hogy a vett minta, (mely adataiból a kiértékelés született) menyire reprezentálja az eredeti sokaságot. A jogszabályi következtetések levonásának az szab gátat, hogy a 4/2011 (I. 14) VM rendelet (A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) által megállapított határértékek 60 perces illetve 24 órás időintervallumra vannak megadva. Ebből kifolyólag mivel arra vonatkozóan nincs információnk, hogy a mérési eredmények mennyire reprezentatívak a jogszabályban meghatározott idő függvényében, ezért összevethetősége nem lehetséges, félreértésekhez vezethet. Javasolom a vizsgálat mintavétel és a mérés megismétlését a jogszabályi időkeret figyelembevételével. 13