TABULÁTOROK A tabulátorokat a szavak soron belüli pontos pozicionálására használjuk. A tabulátorokat valamilyen pozícióhoz kötjük. A pozíciók beállíthatók vonalzón vagy a Formátum menü Tabulátorok menüpontjának segítségével. Tabulátorfajták és hatásuk: tabulátorfajták: balra középre jobbra decimális A tabulálással elhelyezett szavak közötti részt kitölthetjük, ha az előbb említett menüpontot választjuk ki. Ehhez a párbeszédablakon azt a tabulátorpozíciót kell kijelölnünk, amelyik előtti részt szeretnénk kitölteni. TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE A táblázatok készítésének lehetőségei: A táblázat az összetartozó adatokat több oszlopba és sorba rendezve esztétikusan és áttekinthetően tartalmazza. A táblázat legkisebb eleme a cella, ami egy sor és egy oszlop metszéspontjában helyezkedik el. Eszköztárról a táblázat beszúrása gomb segítségével. A gombra kattintás után megnyíló ablakban az egér mozgatásával jelölhetjük ki a táblázat sorainak és oszlopainak számát.
Táblázatot létrehozhatunk a Táblázat menü Táblázat beszúrása menüpontjával is. Az oszlopok és a sorok számának megadása mellett beállíthatjuk az oszlopszélességet is. Ha az Auto beállítást megtartjuk, akkor a táblázat a bal margótól a jobb margóig tart úgy, hogy az oszlopok szélessége ezen belül azonos lesz. Táblázatok formázása A táblázat formázásának lehetőségeit a Táblázat menüben találhatjuk meg. A formázások többsége előtt a táblázat formázandó elemeit ki kell jelölnünk. Figyeljük meg az ábrán, hogy az egyes elemek kijelöléséhez hol és milyen egérkurzorok esetén kell kattintanunk. Az aktív cellához tartozó sort, oszlopot, és a teljes táblázatot a Táblázat menü megfelelő pontjai segítségével is ki tudjuk jelölni. Aktív cella az, amelyikben a szövegkurzor van. Sorok beszúrása a kijelölt, vagy az aktív sor elé történik. Ha több sort szeretnénk beszúrni, akkor a menüpont választása előtt jelöljünk ki annyi sort, amennyit be szeretnénk szúrni az első kijelölt sor elé. Sorok törlése során a kijelölt sorokat törölhetjük. Táblázat sorainak törlésére a Delete billentyű nem használható, mert ezzel csak a sor celláinak tartalma törölhető. Cellák egyesítése előtt az egyesítendő szomszédos cellákat ki kell jelölnünk. Cellák felosztása előtt ki kell jelölnünk a felosztandó cellát, vagy cellákat, majd a menüpont választása után meg kell adnunk, hogy hány részre szeretnénk felosztani a kijelölt részt. Cellák egyesítésével, majd felosztásával készíthetünk az ábrán láthatóhoz hasonló összetett táblázatokat. Cellák méretezése Cellák méretezése több módon is lehetséges. Menü segítségével általában teljes sor, vagy teljes oszlop méretezését végezzük. Az így beállított
méretek az összes kijelölt cella sorára, illetve oszlopára vonatkoznak. A méretezést a Táblázat menü Cellamagasság és szélesség menüpontjával végezhetjük el. A sorok magassági méretét három módon határozhatjuk meg. Lehet Automatikus, ami azt jelenti, hogy a sor olyan magas lesz, amennyit a celláiba írt szöveg megkövetel. Ekkor cellán belüli sortörések automatikusan növelik a sor magasságát. A Legalább beállítás eredménye az lesz, hogy a megadott értéknél semmiképp sem lesz kisebb a sor magassága, nagyobb viszont lehet, ha a cellákba írt szöveg megköveteli azt. A Pontosan beállítás választásakor pedig a sor magassága minden körülmények között a megadott értékű lesz, függetlenül attól, hogy a cellákba írt szöveg mekkora magasságot igényelne. A párbeszédpanelen beállítható Behúzás balról értéke a sor elejének és a lap bal margójának távolságát határozza meg. Az oszlopok szélességi méretét a párbeszédablak Oszlop lapján állíthatjuk be. Itt pontos oszlopszélességet is megadhatunk, de az oszlop szélességét a celláiba írt leghosszabb szöveghez is igazíthatjuk, ha az Ahogy fér gombot választjuk. Az oszlopok közötti távolsággal pedig beállíthatjuk, hogy a szomszédos cellákban lévő szövegek milyen távol legyenek egymástól. A cellákat méretezhetjük egérkurzor segítségével is. Ekkor a megfelelő határvonal vonszolásával állíthatjuk be a megfelelő méreteket. A cellák szélességi méretei egyesével is beállíthatók egér segítségével. Ehhez a méretezendő cellát ki kell jelölnünk. Cellák szegélyezése A táblázat és celláinak szegélyezését a Formátum menü Szegély és mintázat menüpontjában végezhetjük el.
Készíthetünk olyan táblázatokat is, amelyeknek nem szeretnénk semmilyen szegélyvonalat sem megjeleníteni nyomtatáskor. Ehhez természetesen a Formátum menü Szegély és mintázat pontjában a szegélyeket el kell távolítani. A táblázat további szerkesztése során viszont szükségünk lehet a cellák határának nyomon követésére. A Táblázat menü Rácsvonalak elrejtése, illetve Rácsvonalak megjelenítése menüpontja beállított szegély nélküli táblázatok formázásában nyújthat segítséget. A táblázat tulajdonságai A megjelenő ablak Táblázat lapján a táblázat szélessége, vízszintes igazítása, baloldali behúzása és a szöveggel történő körbefuttatás módja állítható be. Emellett lehetőségünk van a táblázat szegélyezésének elkészítésére is az előzőekben megismert módon. A Beállítás gomb használatakor megnyíló ablakban lehetőségünk van az oszlopok szélességeit úgy beállítani, hogy pontosan annyira legyenek szélesek, amennyire ezt a bele írt szövegek szélessége igényli. A Sor lapon a sorok magasságát állíthatjuk be egyenként. A sor magassága lehet pontosan a megadott méretű, de megadhatunk legalább értéket is. Ekkor a sor magassága automatikusan növekszik, ha a bele írt szöveg magassága ezt igényli. Az Oszlop lapon az oszlopok szélességét egyenként is beállíthatjuk. A Cella lapon a cella szélességét és a cellába írt szöveg függőleges igazítását állíthatjuk be. Tt1.bmp Tt_2.bmp
A cellákba írt szöveg igazítását a cellához tartozó helyi menüben is beállíthatjuk. SZAKASZOK FORMÁZÁSA Azt már tudjuk, hogy a szakasz legalább egy bekezdést tartalmazó szövegegység, és a kész dokumentum legalább egy szakaszt tartalmaz. A szakasz olyan önállóan formázható egység, amelyen belül elhelyezkedő bekezdések speciális megjelenési formáit, továbbá az oldalra jellemző beállításokat is megváltoztathatjuk. Szakaszok segítségével készíthetünk például több hasábból álló szöveget, vagy szakaszonként megváltoztathatjuk például a lap tetején a fejléc, a lap alján a lábléc tartalmát. Hasábok Többhasábos szövegekkel leggyakrabban újságokban, folyóiratokban találkozhatunk. A több hasábossá formázott szöveget csak az Oldalkép nézetben, vagy a Nyomtatási képen tekinthetjük meg. A többhasábos szöveg készítésének első lépése, hogy a kívánt szöveget jelöljük ki. Ezután válasszuk ki a Formátum menü Hasábok menüpontját. A megjelenő párbeszédablakban válasszuk ki a hasábok típusát, majd ha a kívánt hasábok szélessége nem azonos, állítsuk be a hasábok szélességét is. Ha szükséges, akkor a hasábok közé függőleges választóvonalat is kérhetünk.
Mielőtt az OK gombra kattintanánk, ellenőrizzük, hogy az ablak alján a Kijelölt szöveg szerepel hatókörként. Az így elkészített hasábok hossza egyforma. Esetenként szükségünk lehet eltérő hasábhosszokra. Ekkor a hasábok hosszát úgynevezett hasábtöréspont elhelyezésével tudjuk szabályozni. Ennek végrehajtásához álljunk a szövegkurzorral az első hasáb utolsó karaktere mögé, és válasszuk a Beszúrás menü Töréspont menüpontjában található Új hasáb beállítást. Eredeti kéthasábos szöveg Hasábtörés elhelyezése után